Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-22 / 172. szám
1954 július 22. SZOENOKMEGYEI NÉPLAP A termelékenység növeléséért, as önköltség csökkentéséért Áz első nap a Jászberényi Aprítógépgyárban A megyei párt-végrehajtóbizottság elhatározta, hogy a párt III. kongresz- ** szusa iparfejlesztési irányelveinek szem előtt tartásával felülvizsgálja megyénk egyik üzemének munkáját. A választás a megye egyik legmodernebbül felszerelt üzemére, a Jászberényi Aprítógépgyárra esett. Itt kedden a megyei párt- bizottság ipari osztályának munkatársával együtt egy — a gyár szakembereiből alakult — bizottság kezdte meg munkáját, hogy felderítse a munka termelékenységét, az önköltség csökkentését gátló akadályokat, s megmutatva a hibák kijavításának útját, megteremtse a gazdaságosabb termelés, s a gyárban dolgozók nagyobb keresetének lehetőségét. A bizottság munkája azt a célt szolgálja, hogy a Jászberényi Aprítógépgyár gazdaságosabb termelése az eddiginél jobban hozzájáruljon a népgazdaság fellendítéséhez, következésképpen pedig az egész dolgozó nép életszínvonala emeléséhez. A bizottság munkájában a gyár részéről Gábor Zoltán főmérnök, Horváth János üzemvezető, Virág László termelési intéző, Horti Kálmán TMK-vezető. Reményi Sándor energetikus, Rigó Fere-nc programmosztály vezető, Pető József technológus, Szelei Frigyes, a lemezműhely brigádvezetője, Vaprezsán Pál szerelőbrigád vezető, Nyika József, a forgácsoló művezetője, Farkas András gyalus és Gá'lné elvtársnő hegesztő vesznek részt. A bizottság kedden délelőtt megbeszélést tartott annak érdekében, hogy felderítse az üzem alapvető problémáit és ezek ismeretében kezdje meg munkáját, a termelés folyamatosságának, a munka megszervezésének, a gyártás technológiájának, a termelékenység mutatóinak, a gépek karbantartásának megvizsgálását. A Szolnokmegyei Néplap az elkövetkező rr.pokban cikksorozatban számol be a bizottság munkájáról. A munka folyamatosságát gátló akadályok a forgácsoló műhelyben Farkas András sztahanovista hosszgyalus a délelőtti megbeszélésen felvetette azokat a nehézségeket, amelyek a forgácsolóműhelyben nagymértékben gátolják a folyamatos munkát, így többek között az anyag- és késellátást, a szak- és segédmunkáshiányt, a kész munkadarabok elszállítását, a forgácsolók szakmai képzetlenségét, stb. Mi a helyzet az anyag- és késellátás területén? Farkas András és a többi forgácsolók is elmondották, hogy az anyaggal való ellátás javult, de még mindig vannak zökkenők. A 3ooo-es fej pad és a 6ooo-es hosszgyalu egy műszakot állt anyaghiány miatt. A forgácsolóknak az a véleménye, hogy „ha van anyag, akkoi sok van, máskor meg semmi sincs". így természetesen sok gépállás adódik. A késellátás hibái is gépálláshoz vezetnek. A kések köszörülését gyakran a forgácsolók végzik. Valentin Vendel harántgyalus elmondotta, hogy a kések köszörülése mindig időt vesz igénybe, hol többet, hol kevesebbet. Attól függően, hogy neki köszörülnek-e, vagy sem, várni kell-e a köszörűre, vagy tovább kell menni a másikhoz. A szerszámraktárban nagymennyiségű kés van, hiányzik azonban néhány, általában nagyon szükséges késfajta, 20x20, 25x25, 30x30 méretű tömör rapid-kés, valamint 40x12-es G-370 anyagú laposacél. Kisméretű vídia hiánya okozza, hogy a kiváló Viktória marófejeket nem tudják használni a horizont-gépeken. A Viktória marófejek segítségével gyorsabban ei lehetne végezni a horizont gépeken a munkát. A hosszgyalun például most egy olyan alkatrészt gyalulnak, egyenként 250 percig, amelynek a munkája horizontgépen megfelelő marófej segítségével 40 percig ha tartana. Az egész forgácsolóműhelyben igen sok gép áll. Mintegy 12 forgácsolóval van kevesebb, mint amennyi kellene. Erről Horváth János üzemvezető számol be. ö is, Farkas András is elmondta, hogy munkáshiány miatt különösen az E-csarnokban igen sok a gépállás. A nagy munkadarabokat maguk a forgácsolók emelik és fogatják fel a gépekre. Emiatt például a horizontgépek néha egy műszakot is állnak. A forgácsolók a segédmunkáshiányt úgy oldják meg, hogy egymásnak segítenek. — Nemsokára visszatérnek a katonai szolgálatukat teljesítő fiatal forgácsolók _ mondja Horváth János üzemvezető. — Augusztus 7-étőI el tudjuk érni ezek segítségével, hogy minden gép legalább két műszakban dolgozzon. Augusztus 7-ig tehát a szakmunkáshiány erőteljesen akadályozza a folyamatos termelést. S ezt az akadályt növeli a meglévő forgácsolók szakmai képzetlensége is. Csak egy példa. Az Imperial vacuum dobszűrő szívófejének fúrási munkáit végezve előrajzolás miatt a H. 100-as horizontmaró reggel 7-től délelőtt 11 óráig állt, mivel a szakmailag még nem elég képzett dolgozók előrajzolás nélkül a munkát elvégezni nem tudják, bár osztófeijel előrajzolás nélkül el lehet ezt a feladatot végezni. A szakmai képzetlenség okozta nehézségeken semmiképpen sem segít az, hogy az egyes munkákhoz nem adnak ki műveleti utasítást. Emiatt aztán a forgácsoló azt sem tudja, milyen kés kell a munka elvégzéséhez. Műveleti utasítás nélkül a szerszámraktár sem tudja. így aztán megkezdődik a szaladgálás ideA Megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat az elmúlt év negyedik negyedében a gépjavító vállalatok országos versenyében az utolsó között volt. A Mezőgazda- sági Gépjavító Tröszt Igazgatóságának júniusi értékelése szerint a Megyei Gépjavító Vállalat a második helyre küzdötte fel magát. Az elmúlt év végén a vállalat nem teljesítette tervét. Az idén a második negyedévben 12.7 százalékkal már túlszárnyalták. Az üzem jó eredményeinek eléréséhez olyan dolgozók nyújtottak segítséget, mint Csapó Gyula négyszeres sztahanovista vállany- hegesztő, aki téli gépjavítási előirányzatát 285 százalékra teljesítve ez év március 18-án befejezte második ötéves tervét. Csapó Gyuja munkája során már 1959 novemberében jár. Alkotmányunk ötödik évfordulójára tett vállalása értelmében 1959. évi tervét augusztus 20-ig teljesíti. Ugyanakkor példát mutat az önköltségcsökkentés és az anyaggal való takarékosság terén. A szürke öntvények hegesztése során a rézzel gondosan takarékoskodva a négyzetcentiméterenoda, közben pedig a gép áll- Zaják Árpád sztahanovista esztergályos beszélt erről. Műhelyrajzokat is ritkán kapnak a forgácsolók. Kedden történt meg, hogy a MEO nem vett át egy széria csavart, mert a nem részletes nagy rajzról nem tudta megállapítani, hogy tövig kell-e vágni rajta a menetet, vagy sem. A MEO visszaküldte a csavarokat, tövig vágatta a menetet, holott a csavar ráhagyással jobban megfelelt céljának, mert a tövig vágás során gyengült a nyaka. A csavarokat újra vissza kellett volna fogatni a gépre. A bizottság ezt nem engedte. Időközben azonban idő telt el, mert az esztergályos szaladozott ide-oda, hogy valaki igazságot tegyenA munkafegyelem lazasága is gátolja a munka folyaimatosságát. A műszakot nem pontosan kezdik, reggel félórákat is elbeszélgetnek. A Valentin Vendel harántgyaluja melletti gépen dolgozó szakmunkás délután 3 óra előtt megállt í gépével és nem fogatott fel új munkadarabot rá. Tétlenül töltötte el az időt a munkaidő végeztéig, holott, hí előkészíti a munkát, a következő műszaknak segített volna vele. A munkalegyelem lazaságát mutatja az is, hogy a gépek nem eléggé tiszták. A gépek állásideje alatt a forgácsolók nagyrésze tétlenül tölti az időt, s gyakran még a kötelező karbantartásra adott heti egy órát sem használják fel erre a célra. A modern, nagyteljesítményű gépek így idő előtt tönkremennek. S tönkremennek akkor is, ha nem a gépnek való munkát végeznek rajta- Zaják Árpád egyik esztergagépén egy finomsori henger öntvényének durva megmunkálását végezte, holott a durva megmunkálás ezt az esztergagéoet finomabb munkára az idők folyamán alkalmatlanná teszi. E hibák nagvrészé.n az üzemnek magának lehet s kell segíteni annak érdekében, hogy a forgácsolóban a termelés folyamatos, tehát a gépek kapacitását kihasználva gazdaságos legyen. Péteri István kénti időn ormát 5 percről 2 és fél percre csökkentette. Komolyan takarékoskodik Pataki János hűtőszerelő brigádja is. A brigád tagjai a hűtőnkénti három kilogrammos ónfelhasználást egy kilogrammra csökkentették s még tovább csökkentik. Ezt célozza az Alkotmány Ünnepének tiszteletére tett felajánlásuk is. Az üzem nyári gépjavítási tervét túlszárnyalta. Most a viharok ku- szálta, dőlt gabona aratásához azzal nyújtottak segítséget, hogy csütörtök délig, öt nappal a kitűzött határidő előtt 100 kévekötő aratógéphez szükséges kalászemelőt gyártották. Keddre, négy nappal a kitűzött határidő előtt, 30 kombájnhoz elegendő kalászemelőt készítenek el. Az üzem dolgozói patronázs- szerződést kötöttek a tiszaimrei Fehér Imre termelőszövetkezettel. Egyik szerelő az aratás ideje alatt állandóan kint tartózkodik a tsz- ben, hogy az esetleg meghibásodott gépek javítását elvégezze. A Mezőgazdasági Gépjavító segítsége a dőlt gabona aratásához Önműködő szérűk a kubáni kolhozokban Az áldásos májusi esőtől megöntözött, frissen zöldelő 'búzatáblák közepén, a Pavlovszk-keríileti (Xrasznodár-határterület) „Bégéért ‘ r..unkáért’“-kclhoz .Isö növénytermelő brigádjának mezei szállásán, eternit-tetős fehér épület emelkedik. Feliraté, már messziről elolvashatjuk: „Önműködő szérű.“ A gabona útja a mezőtől a kolhozraktárig Ennek a szérűnek nagy híre van Kubánban. A határterület különböző kerületeiből sok gépkezelő, kolhozparaszt utazik ide, hogy közelebbről megismerje. Miben különbözik ez a szérű a többitől? A kombájnoktól ideszállított gabona kirakása, tisztítása, majd rakodása itt 600 négyzetméter területű betonozott téren, védőtető alatt történik. A gabonát szállító teherautók a mázsálás után ráfutnak a rácsos faburkolatra. Itt a magot kúpalakú gödörbe ömlesztik. A gödörből serleges felvonó juttatja a gabonát az osztályozóba. Ez óránként 130—150 mázsa gabertát osztályoz, A gabona innen a másik ugyancsak kúpalakú betonozott gödörbe jut, ahonnan az elevátorba, majd a kolhoz-magtárba induló teherautóra kerül. Két-három évvel ezelőtt a gabona a szérűn legalább 12 kézen ment keresztül. A gépesített szérűn már nincs szükség emberi munkára. Az osztályozó- és rakodóberendezést 28 kilowatt teljesítményű villanytelep hajtja. A motorokat önműködő készülék kapcsolja be és ki. Az önműködő szérűt, amely Schovcev gépész, Kiszeljov villany- szerelő, Pezervenko építésztechnikus és Jermolajev észszerűsítő közös műve, tavaly 40 nap alatt építették meg és aratáskor helyezték üzembe. 12 munkanap alalt 28,000 mázsa gabonát tisztított meg. Ha ezt a munkát rostákkal kellett volna végezni, 15 rostára lett volna szükség s 80 embernek egy teljes hónapon át kellett volna dolgoznia. A gépesített szérűn öt ember — a villanytelep gépésze, a magtisztítógép kezelője, a mérlegmester és a két könnyű segédmunkát végző nő dolgozott, összesen 960 órát fordítottak, erre a munkára. Nem gépesíted, szérűn több mint 20 ezer munkaórára lett volna szükség, hogy ugyanezt a teljesítményt elérjék. Több idő jut a növényápolásra A közelmúltban még csak egyedül a „Békéért és munkáért“-kol- hoz első növénytermelő brigádjában működött teljesen gépesített szérű. A napokban a „Kommunizmus útja“ és a „Kubáni‘‘-kolho- zokban hozzáfogtak a teljesen gépesített szérűk építéséhez. A betakarítás kezdetéig a kerületben 8—10 hasonló szérűt helyeznek üzembe. A tudományos kutatások és a gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az emberi erővel végzett gabonatis. _ és szárítás, a ki- és berakás 50 százalékát teszi ki a gabona termesztésére fordított összes koihozmunkának. A gabona gépesített kezelése most lényegesen csökkentette ezt a munkaidőt: több erő jut a növényápolásra, nagyobb termést várhatnak a kapásokból. A kereskedelmi szervek munkája a termés gyors begyűjtése érdekében Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy az aratás és cséplés időszakában a mezőgazdasági dolgozók bőséges ellátása és a beszerzési lehetőség kiterjesztése nagy mértékben segíti a termés gyors betakarítását. Az állami kiskereskedelem már jóval az aratás előtt boltonként gondoskodott arról, hogy az aratásra szalonna, gyümölcsíz, ecet, sósbor- szesz, dohány és szerszám megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre. A dolgozó parasztság zavartalan ellátása érdekében szabályozták helyi tanácsainkkal karöltve a boltok nyitvatartási idejét. Ezen túlmenően jelentős időmegtakarítást jelent a mozgóbolt hálózat kifejlesztése. A törökmikiósi 34. sz. élelmiszerbolt a surjáni állami gazdaságot, a kunmártoni kiskereskedelmi bolt az ottani Zalka Máté tsz. dolgozóit keresi fel hetenként kétszer áruval . A piaci kirakodások is lehetőséget nyújtanak arra, hogy a dolgozók a kora reggel megtudják vásárolni szükségletüket. A szolnokvidéki kiskereskedelmi vállalat vásározó részlege, a mezőgazdasági területeket látogatja. A legkeresettebb cikket: aratónadrágot. olcsó inget, nyári kartonruhákat, kötényeket, szandálokat visz ki a községekbe. A kereskedelmi szervek legfontosabb teendője a továbbiakban is az, hogy a boltokat mindazon cikkekkel, melyeket dolgozóink keresnek ,ellássák. Nem szabadna annak megtörténni, mint Ujszászon előfordult, hogy a legnagyobb dologidő ben nem volt cukor, étolaj. Az ilyen hiányosságok megelőzése és gyors meg-i szüntetése megkívánja a nagyobb ellen- őrzést. iy A betakarítás utáni Időszakban is tel- | jes mértékben ki tudjuk elégíteni a ( megnövekedett keresletet. Már előre fokozni fogjuk a boltok áruval való feltöltését főleg ruházati* vegyesipari, konfekcionált áru, eke, borona, szőlőprés, szőlőzuzó cikkekkel* Mintegy 5 millió forinttal emelkedik majd a raktárkészlet. A harmadik negyedévben az állami kiskereskedelem 115 millió forint érté-a kű áruval áll a vásárlók rendelkezésére« A múlt évi hasonló időszakhoz viszonyítva lényegesen bőségesebb áruválasztékot jelent ezen belül az, hogy 30 százalékkal több ruházati áru várja a vevőket. j, Az augusztus 20-1 „Ünnepi vásárra" !; nagyarányú a felkészülés. Csupán az j állami kiskereskedelem mintegy 40 mii- * lió forint értékű árut kíván felvonul- 1 tatnl. .* A központi készletből nem biztosítható áruféleségeknek a helyi ipar utján történő legyártásáról is gondoskodtunk« Intézkedés történt a kisipari szövetkezetek teljes kapacitásának kihasználásáról. Nagyobb menyiségben folyik a mi- kádó. férfi és gyermekcipők, valamint munkaruhák készítése. VARGA ISTVÁN !*= Kereskedelmi Iroda. 1 * Újfajta vaj készítmények gyermekek számára A vaj nagyon fontos tápanyag a gyermeki szervezet számára. A „válogatós“ gyermekek azonban jobban szeretik a gyümölcsöt és az édességeket. A szovjet Tejipari Tudományos Kutatóintézet munkatársai érdekes feladatot vállaltak: mézzel, különböző gyümölcsnedvekkel keve-ik a vajat s ezáltal új ízt és aromát adnak neki. A kísérleti üzemben rövidesen megkezdik a különböző édes, sós és savanykás ízű kevert vajféleségek készítését. Ügyelnek arra, hogy a kevert vaj vitamindúsabb legyen* a tiszta vajnál. Az új készítményeket még a legétvágytalanabb gyermekek is szívesen fogyasztják. Sok-sok levél étkezik a kísérleti üzembe a hálás anyáiktól, akiket nagy gondtól szabadítottak meg az új vajkészítmé- nyék. Az élenjáró szovjet tudomány figyelemmel kíséri a nép életében felmerülő legapróbb problémákat is. ÉRDEMES Differenciálegyenletek számítása — géppel A Lengyel Tudományos Akadémia Matematikai Intézetében egy rendkívül bonyolult gép készült el. A tudósok „Matematikai elektron- agy“-nak nevezték el. A gép egy másodperc huszonötöd része alatt differenciál-egyenletek megoldását képes elvégezni. A „Matematikai elcktron-agy’‘-r.ak igen nagy a je- 1 mtősége, mert nagymértékben megkönnyíti a tudósok, mérnökök tervező munkáját. A gép nemcsak differen-Uegyenletek, hanem más bonyolult egyenletek megoldását el tudja végezni. A helikopter a légi szállítás új eszköze Bratu'hin professzor nyilatkozott a „Lityeraturnaja Gazeta‘‘ munkatársának a helikopterek tervezése terén elért eredményekről és az új szállítóeszköz lehetőségeiről. Többek közt a következőket mondotta: — „Ennek a nagyszerű gépnek nagy jövője van. Fel- és leszállásához nincs szükség repülőtérre. Képes mozdulatlanul „függni“1 a levegőben, előre- és hátra repülni, különböző irányokba fordulni, bármilyen sebességgel az óránkénti 200 kilométer határain belül. Kitűnően alkalmas arra, hogy függetlenül az időjárástól, például a kolhozvezetőség kapujából kórházba szállítsa a beteget.'“ Nem kell hajót küldeni a jégtáblára került expedíciókért; tagjaikat a helikopter gyorsan biztos helyre MEGJEGYEZNI szállíthatja. Kitűnően használható a helikopter a mezőgazda: ági kártevők ellen vívott harcban, a vetések fejtrágyázásában. Nagy szerep vár rá a lakosság kulturális ellátása terén. Alkalmas arra is, hogy újságokat, könyveket, filmeket szállítson nehezen megközelíthető helyekre. Uj könnyűipari gépek A" Szovjetunió közszükségleti iparcikkeinek minisztériuma mű- szaki főosztálya jóváhagyta több úi textil- és cipőipari gép szériagyártását. Az újfajta cipőfelsőrészt varró- és díszítőgépek lehetővé tették a cipőgyárak áruválasztékai bővítését. A nyomott szövetek -lő- állításánál használt dobos szárítógép jelentősein emelte a textilmunkások teljesítőképességét. A szárító gázberendezés nagy távlatokat n/it a praktikus és kényelmes szövetek gyártása előtt. Az új gép lehetővé teszi, hogy a szöveteket különböző nrepará tu mokkái itassák át. így tehát a textilgyárak kiváló minőségű, gyűrhetetlen és vízhatlan anyagokat gyárthatnak. Az új gépek készítését megkezdték. Újfajta szigetelőanyag Egy krakkói kisipari szövetkezet- b a megkezdték az „Aerolit“ nevű új lengyel szigetelőanyag gyártását« Az új szintetikus hő- és hangszigetelő anyag igen könnyű: egy köbméter súlya mindössze 15 kiló. Sikeresen alkalmazzák majd a h”'.ö- iparban, valamint vagonok és hajók építésénél. iNTÉZKEbÉSe* Palotai Mihály kengyeli tanító közölte szerkesztőségünkkel, hogy illetményüket nem kapják meg az előírt időben A megyti tanács oktatási osztályától közölték: „Megállapítottuk, hogy a panasz jogos. A hibák kijavítására személyesen hívtuk fel a törökmikiósi járási tanács pénzügyi és oktatási osztályát, valamint a kiutalásokat lebonyolító bankot. A túlóra kiutalások késedelme, helytelen béralaptervezés és elkésett intézkedések következménye a járási tanás részéről. HACK MÁRTON osztályvezető, Szolnok, Megyei Tanács • „Május 31-től junius 16-ig kórházban voltam, s erre az időre járó táppénzt nem kaptam meg", — írta Akii Mihály T örökmiklósról. Az SZTK közölte szerkesztőségünk- kel, hogy a beérkezeti iratok alapján i segély kiutalása iránt intézkedtek, VAJDA JEN ÖNÉ SZTK ügyvezető, Szolnok, • André László jászárokszáilási lakos a Biztosító Intézetet bírálta szerkesztőségünkhöz küldött levelében, _ amiért sz erinte nem helyesen állapították meg jégkárát. „Nevezett termelőt szak-jégkárbecs- lőnk ismét felkereste és megállapította* hogy az elszenvedett jégkárért 188.— föhnt illeti meg. Ezzel az összeggel André László megelégedett. Állami biztosító* Szolnok.
