Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-22 / 172. szám
1954 júilus 22, SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP s A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv második negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonalának alakulását 1954 második negyedévben a következő adatok jellemzik: Ipar A gyáripar 1954 második negyedévi teljes termelési tervét 104 százalékra teljesítette. A negyedévi terv jelentős túlteljesítéséhez nagy mértékben hozzájárult a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa tiszteletére indított munkaverseny. A második negyedévi terv túlteljesítésével a gyáripar első negyedévi lemaradását behozta: az első félévi tervet 101.1 százalékra teljesítette. 1954 második negyedévében az egész gyáripar 4.4 százalékkal, ezen belül a könnyűipar 8 százalékkal, az élein-iszeripar 17 százalékkal termelt többet, a nehézipar 0.6 százalékkal termelt kevesebbet, mint 1953 második negyedévében. Az egyes minisztériumok ipar- vállalatai 1954 második negyedévében teljes termelési tervüket a következőképpen teljesítették; a kohó. és gépipari minisztérium 102 százalékra, a nehézipari minisztérium 104.3 százalékra, a könnyűipari minisztérium 106 százalékra, a földművelésügyi minisztérium 106.7 százalékra, az élelmiszeripari minisztérium 105.1 százalékra, az építésügyi minisztérium 96.1 százalékra. a közlekedés- és postaügyi minisztérium 107.8 százalékra. Számos termelési eszköz, mező- gazdasági gép és közszükségleti cikk termelési tervét túlteljesítették: így például kőolajból, huta- aluminíumból, durvalemezből, foszforműtrágyából, gyalugépből, boro nából, fogatos vetőgépből, fogatos fűkaszából, rádióból, penicillinből pamutszövetből, gyapjúszövetből, kötöttáruból, női cipőből, gyermekcipőből, férfiöltönyből, péksüteményből, cigarettából többet termeltek mint air ennyit a terv edő- írt. Nem teljesítették a szén, az acél- nyersvas, a martinacél, a timföld a gőzmozdony, az autóbusz, az arató-cséplőgép, az égetett tégla, a talpkruppon, a fehérnemű, a gyermekkabát, a munkaruha, a pamutharisnya, a margarin, a szalonna, a kolbászfélék, a sajt, etto. második negyedévi termelési tervét. Az Ipari minsztériumok nem teljesítették második negyedévi exportszállítási tervüket, különösen nagy a lemaradás a kohó- és gépipari minisztérium vállalatainál. Az általában kedvező mennyiségi eredmények mellett a termékek minőségének megjavítása, a termelési költségek csökkentése, az anyagtakarékosság, a termelékenység emelése terén a vállalatok többsége még nem ért el megfelelő eredményt. Különösen a mezőgazdasági szeráruk és kisgépek, továbbá a ruházati és cipőipari termékek minősége nem egy esetben kifogásolható. Mezőgazdaság A párt és a kormány 1953 december 23-i határozata után ez év tavaszán a lakosság élelmezésére szánt növényekből többet vetettek, rrint a múlt évben. A kenyérgabonából télen kipusztult területeket tavaszi búzával pótolták. A kenyérgabona vetésterülete 6.9 százalékkal, a burgonyáé 18.4 százalékkal volt nagyobb, mint 1953- ban. A szálastakarmányok vetésterülete 16.1 százalékkal nőtt. Egyes szerződéses növényekre — lenre, kenderre, dohányra — kevesebb szerződést kötötték, mint amenyit a terv előírt. A tiszai oki duzzasztómű üzembehelyezése lehetővé tette, hogy a rizs vetésterületét 53.5 százalékkal, az összes növény öntözött területét mintegy 30.000 hold dal növeljék. Július első napjaiban országszerte megkezdődött az aratás és a cséplés; a munkák szervezettebben, jobb technikai felkészültséggel folynak, mint tavaly. A kalászosok várható terméseredménye kedvező. Bár az időjárás télen és kora tavasszal rosszabb volt, mint az 1952—53-as gazdasági évben, mégis a nagyobb vetésterület, műtrágya fokozottabb használata ég a jobb ápolás eredményeként a kalászosok össztermése előreláthatólag eléri a multévit. A szocialista gazdaságok terméseredményei ga- bananeműekből általában ez évben is jobbak, mint az egyéni gazdaságoké. A mezőgazdaság 1954 első félévében 1379 darab traktort kapott ezek több mint felerészben kulti- vátor és aratógép vontatására alkalmasak. Az új gépek legnagyobb részét a gépállomások kapták. A gépállomások nagy része azonban nem használta fel kielégítően gépeket; a gépi kapálás tervteljesítésében részben a kedvezőtlen időjárás, részben a munka nem kielégítő megszervezése miatt lemaradás van. Az állami gazdaságoknak nem sikerült a megfelelő munkaerőt biztosítani, s ezért a nó- vényápolási munkák végzésében lemaradtak a term előszövetkezetek és az egyéni gazdaságok mögött. Állatállományunk jelentősen gyarapodott. — Sertésállományunk kiheverte a multévi rossz takarmányhelyzet következményeit, március óta közeli 1,100.000 darabbal növekedett. Az egyéni gazdálkodók tenyésztési kedve a jó terméskilátások hatására is fokozódott. A megnövekedett anyaállománynak több mint fele vemhes, így a sertésállomány továbi növekedése várható. Közlekedés A vasút 1954 második negyedévi áruszállítási tervét 99.4 százalékra teljesítette. A személyforgalom a múlt évhee viszonyítva emelkedett; vasúton körülbelül kétmillióval, távolsági autóbuszon körülbelül hétrr illióval többen utaznak, mint 1953 második negyedévében. Árúforgalom Az új kormányprograimm végrehajtásának első esztendejében nagy mértékben emelkedett a lakosság vásárlóereje. A kiskereskedelem beleértve a vendéglátóipart és az üzemélelmezést is — 1953 második félévében 21 százalékkal, 1954 első negyedévében 23 százalékkal, 1954 második negyedévében pedig 29 százalékkal több árut adott el, mint az előző év azonos időszakában. Az élelmiszereladás egyes cikkekből jelentősen (például édesipari árukból 72 százalékkal, vajból 36 százalékai, tojásból 32 százalékkal) emelkedett. Több fontos cikkből — köztük sertéshúsból, egyes fűszerfélékből, sörből, szikvízből, jégből — az állatállomány multévi kedvezőtlen alakulása és egyes idényiparok nem megfelelő felkészülése miatt nem tudták teljes mértékben kielégíteni az igényeket. A városi piacokra jóval több árut hoztak fel a termelők, mint tavaly; egyes cikkek piaci ára csökkent: így a megfigyelt városok piacain például a sertészsír 22 százalékkal, a füstöltszalonna 17 szá zalékkal, a vaj 14 százalékkal, ; tojás 24 százalékkal, a zöldségfélék közül például a sárgarépa 37 százalékkal, a zöldbab 17 százalékkal, a kalarábé 8 százalékkal olcsóbb volt, mint 1953 második negyedévében. A hús, a gyümölcs, valamint egyes zöldségfélék piaci ára azonban magasabb a tavalyinál. 1954 második negyedévében a szocialista kiskereskedelem 56 százalékkal több iparcikket adott el, mint 1953 második negyedévében. A dolgozók a fontosabb ruházati cikkek közül például pamutszövetből több mint 6 millió négyzetmér térrel, gyapjúszövetből közel 1.2 millió négyzetrr éterei, selyemszövetből 456.000 négyzetméterrel, férfikabátból 52.300 darabbal, női kabátból 55.100 darabbal, gyermekkabátból 40.800 darabbal, női ruhából 74.300 darabbal, gyermekruhából 365.400 darabbal, férficipőből 178.100 párral', női cipőből 293.500 párral, gyermekcipőből 406.400 párral, ruházat} cikkekből összesen 1200 miliő forinttal vásároltak többet, mint 1953 második negyedében. Különösen sok tartós fogyasztási cikket vásárolt a lakosság, például rádióból több mint kétszerannyit, motorkerékpárból közel másfélszer- annyit, varrógépből közel ötször- annyit, edényáruból több mint másfélszerannyit adott el a kereskedelem, mint 1953 második negyedévében. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1953 decemberi határozat alapján jelentős mennyiségű mező gazdasági kisgépet hoztak forgalomba. Az első félévben a kereskedelem például 11.400 ekét, 14.100 boronát, 9500 lókapát, 1300 sorvetőgépet, 6900 permetezőgépet adott el. A gépipari termelés késedelmes átállítása miatt egyes cikkek jórészt csak a második negyedévben’ került _k forgalomba. A parasztság 1954 első félévében mezőgazdasági szerárukból közel kétszeresét, műtrágyából többszörösét, növényvé- d^szerekből körülbelül két és félszeresét vásárolta a tavalyi meny- nyiségnek. Bár iparcikkekből jóval többet adtak el, mint tavaly, a lakosság áruellátása nem volt kielégi tő. A kereskedelem munkáját megnehezíti, hogy a rendelkezésre álló árualap még nem minden tekintetben felel meg a vásárlók jelentősen megnövekedett igényeinek. A lakosság áruellátása egyes cikkekből nem mindig folyamatos. A kereskedelem nem elég következetesen érvényesíti az iparvállalatokkal szemben az áruk minőségére vonatkozó jogos követelményeket és a rendelkezésre álló árukat szá mos esetben nem a keresletnek megfelelően osztja el. Beruházások — építkezések A beruházások volumene a kor- mányprogrammnak megfelelően csökkent. A beruházások 1954. éves tervének teljesítésében lemaradás mutatkozik. A beruházások megoszlása 1954 első felében a múlt év hasonló időszakához képest nem változott lényegében. Az építőipar tervszerű munkáját gátolta a nagyarányú munkaerőhiány. Részben a munkaerő- hiány, részben a felkészülés hiányosságai miatt az építőipar az 1954 második negyedévi termelés tervéből csak 86.9 százalékot valósított meg. Az átcsoportosítás von tatott végrehajtása következtében nagyobb lemaradás mutatkozik mezőgazdasági és az egészségügyi építkezések terén. Szociális és kulturális eredmények A negyedév folyamán javult a dolgozók kulturális és szociális ellátottsága. Bővült az egészségügyi hálózat. A negyedév végén 3200-zal, hat százalékkal több volt a kórházi ágy, mint 1953 második negyedévében. 1953 azonos időszakához viszonyítva a rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma 12 százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 14 százalékkal emelkedett. A bölcsődei hálózat a negyedév folyamán 1190 új férőhellyel, hat százalékkal bővült. Az általánosiskolák VIII. évfolyamaiban ez évben több mi. c há- romszorannyi tanuló végzett, mint 1937/38-ban és 12 százalékkal többen tettek érettségi vizsgát, mint tavaly. A férőhelyek száma az ál- taláncsiskolákban a szükséglet alatt marad. Az egyetemekre és főiskolákra az 1953/54. tanévben 10 százalékkal több hallgató járt, mint az előző tanévben. A negyedév folyamán közel 5700 mű jelent meg, 6 százalékkal több, rint a múlt év második negyedévében. A kiadott könyvek példányszáma 16 százalékkal emelkedett. A filmelőadásoknak a negyedév folyamán több mint 23 millió látogatója volt, 45 százalékkal több, mint 1953 második negyedéiben. A rádióelőfizetők száma 1953 azonos negyedévéhez viszonyítva 180.000-rel, 18 százalékkal emelkedett. Budapest, 1954 július 21. Központi Statisztikai Hivatal. PABLO NERUDA: A TENGER MUNKÁSAI A kiváló chilei költő és Sztálin- díjas békeharcos most töltötte be életének 50. évét. Valparaisoban történt, hogy meghívtak a tenger munkásai: alacsonytermetűek voltak és keménykötésűek Napbarnított arcukon a Csendes-óceán térképe, hatalmas áramlásaival, caparajokkal és viharainak hullámszámyaival. Félmeztelen és rosszul táplált, szegény kisistenek, szerettem elnézni, ahogy küzdöttek és összemérték erejüket messzi tájakról jött férfiakkal, nyomorúságos idege kikötőkből való legényekkel és hallgattam őket: spanyolok, kínaiak, baltimorebeliek és kronstadtiak mind egyazon nyelven beszéltek. Könny szökött szemembe, amikor az Intemacionálét énekelték, „Testvérek“, szerettem volna szólani, de csak a megindultság sóhaja szakadt fel keblemből, mely énekké válva, ajkamról a habok felé szállt. Maguk közül va’ónak tartottak. Férfitekintetük átölelt s néma pillantásukban elismerés volt. Segítünk az árvízkárosultakon Veszedelmes ellenség tört hazánkra. A Duna vize, amely hosz- szú évtizedeken át jámboran hullámzott medrében, most vad haragjában békés, dolgos emberek otthonát dúlta fel. Munkások, parasztok, honvédek éjjel-nappal ott állnak a gáton és térdrekényszerí- tik a támadót. Egységünk, összefogásunk erősebb, mint bármely veszedelem. S aki nincs ott a gáton, az az üzemben, a búzaföldön áll helyt, ott, ahol megritkult a munkáskéz, ott, ahol most még inkább menteni kell a drága gabonát, hiszen a kipu-ztított területekre innen kell adni a kenyeret, az építőanyagot. S helytáll népünk. Ma fényesen igazoljuk azt, hogy egységes nép, erős ország vagyunk. Erről tanúskodnak az alábbi sorok is, melyben a segítségadásról számolnak be levelezőink: A pusztabánrévei állami gazdaság dolgozói táviratban közölték velünk, hogy egyemberként sietnek az árvízsujtotta területek lakosainak segítségére. Július 21-én munkakezdet előtt röpgyűlést tartottak, s egyhangúlag azt a határozatot hozták :„Egy napi keresetünket önként felajánljuk az árvíz- károsultaknak.“-’olnoki Textilnagykereskedelmi Vállalat dolgozói átérezve a dunamenti lakosság nehéz helyzetét, testvéri együttérzéssel kívánnak segíteni dolgozótársaikon. Röpgyűlést tartottak, 3.300 forintot gyűjtöttek, s az árvízkárosultak csekkszámlájára be is fizették. — Tcrökmiklósról Fekete Miklós írja, hogy a földművesszövetkezeti dolgozók az árvízsujtotta lakosok helyzetének könnyítésére 2.000 forintot ajánlottak fel. Kövessük a példamutatókat Üzemünk a kereskedelem zavartalan menetéhez járul hozzá és Jászapáti nyolcvan dolgozóját juttatja kereseti lehetőséghez. Mivel dolgozóink túlnyomó részben fiatalok. DISZ szervezetet alakítottunk, melynek jelenleg harminckét tagja van. Nekünk, fiataloknak pártunk útmutatásai alapján, a jövőbe vetett bizalommal kell harcolnunk a munkafegyelem megszilárdításáért, a munkaidő teljes kihasználásával az önköltség, a selejt csökkentéséért, a minőségi munka mellett a többtermelésért. Holló Teréz és Fekete Mária DISZ-isták jó példát mutatnak. A 8-as számú présgép mellett dolgoznak és műszakr-ormájukat 136 százalékra teljesítik. Példamutatóan végzik munká jukat Kiss P. István és Berdó László DISZ-isták is, akik a 6-os számú présen dolgoznak és minőségi munka mellett 190 ^százalékra teljesítik műszak-normájukat. Ahhoz, hogy mindannyian ezeket az eredményeket elérjük, kövessük az élenjáró DISZ fiatalok példáját. Menyhárt Boil,óla Jászapáti, Cirokszai ládagyár. fiz egészségügyi m niszlérium közli: hogy az árvízsújtotta lakosság megsegítésére szánt összegeket a 106.248 „Egészségügyi Minisztérium Országos Szociálpolitikai Központ, az árvízsújtotta lakosság megsegítésére“ elnevezésű csekkszámlára lehet befizetni. (MTI). Az Autóközlekedési Igazgatóság-* tói is érkezett levél, melyben azt írják, hogy 30 dolgozójuk a bajba-« jutottak megsegítésére havi illet-» ményük 5 százalékát küldik el» ami 2.500 forint. ..Közöljük az elvtársakkal, hogy vállalatunk dolgozói együttérzésüket fejezik ki a dunamenti lakó-« soknak — írja Langer Gyula, aa Ásványolajértékesítő Vállalat üb. elnöke: Fizetésünk 2 százalékát küldjük javukra. A szolnoki ”>* ricz Zsigmond kultúrotthon veze- tősége e hó 25-én rendezvényt tart, amelynek bevételét szintén a árvíz-« károsultak megsegítésére adjál-:, írja Ciffra István, a kultúrotthon igazgatója. Kurucz Istvánná a Szolnoki Kiss kereskedelmi Vállalat 20-as számú Háztartási Boltjának népnevelője ezt írja: „Az árvízkárosultak ja-« vára személyenként 50—50 forintot adunk és három hajléktalanná vált gyermek nyaralta'.sát vállaljuk.“ A Cukorgyár dolgozói rüpgyűlé- seket tartottak, ahol elhatározta*, hogy az árvízkárosultakat megsegítő mozgalmat indítanak. Percek alatt szaporodtak az aláírások a gyűjtői ven. A dolgoz-'v egyhavi fizeté-ük két száza'ékát adják, ami kb. 13.000 forint. Ezenkívül 11 gvermek gondozását vállalják. — .Üzemünk dolgozói átérezték, mit 5 ’ént a segítség a bajbajutott-*'s.» nak. Ügy mondják: könnyebb a bánat, ha van kivel megosztani, vagy kisebb a csapás, ha közösen harcolunk ellene — írja III. Szabó Sándor, az üzem párttitkára. —« A mi országunkban jedig közös a baj, közös az öröm is. Tudjuk, hegy a Duna visszatér a medrébe, az elhagyott területek visszavárják Irkóikat, a harc tovább folyik az újjáépítésért. Mi ezt ügy segítjük, hogy a karbantartási munkákat minőségileg jól végezzük el, ezzel is segítjük a károsultakat. Kezdeményezésünkhöz a Cukorgyár! Célgazdaság dolgozói is csatlakoztak. Pénzbeli segítségük mellett a szemveszteségnélküli gabonabetakarításért, a mezőgazdasági munkák pontos elvégzéséért dolgoznak.“ Szombaton este műsoros est a Szigligeti Színházban A szolnoki városi tanács, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat és a tömegszervezetek az árvízkárosultak megsegítésére 1954 július 24-én, szombaton este 7 órakor a szolnoki Szigligeti Színházban műsoros estet rendeznek. Az esten Elek Lajos, a városi tanács végre-hajtóbizottságának titkára mond megnyitót. A műsorban fellép a központi népi zenekar, majd Pápai Mihály ad elő népdalokat a népi zenekar kíséretével. Daniss Győző, az Állami Szigligeti Színház igazgatója Jókai Mór: „Kárpáti Zoltán“ című regényéből egy részletet és Urbán Ernő Kossuth-díjas „Rendületlenül“ című elbeszélését adja elő. Kodály Zoltán Adagio-j’ ‘ és Pugnani Preludium- és Allegró-ját Mezriczky Lajosné művész tanár, a TTIT tagja adja elő. Pápay Mi- hal. operarészleteket énekel, M riczky Lajos művész-tanár, a TTIT tagja kíséretével. Bartók: „Este <i székelyeknél“, Kodály: „Székely kesergő“ és Liszt: „Rákóczi induló“ című művét Mezriczky Lajos zongorázza. Ezután a Szolnoki Fűtőház tánccsoportja tart bemutatót, majd a Központi Énekka” Kóbor Antal, a zeneiskola igazgatója, a TTIT tagja vezér yletév 1 kórusműveket ad elő. A jegyek az üzemi kul'rr'emlősöknél ,a Megyei Könyvtárban as a Kiskereskedelmi Vállalat 12. z. papírboltjában, valamint szombaton a színház pénztáránál kaphet i.t 3—6—9—12 forintos áron. A szolnoki dolgozók vegyenek részt minél többen ezen az előadáson, amelynek bevételét teljes egészében az árvízkárosultaknak juttatják el. Az előadás alkalmáv-l a színház műszaki személyzete és a jegyszedőle is díj nélkül látják el szolgálatukat. A műsoros esten sze- r plő művészek ugyancsak díjtalanul lépnek fel. Operaestek mikrobarázdás hanglemezekről Ä szolnoki Damjarn-h ".nos Múzeum és a városi tanács népmű e- lési osztálya az árvízkárosultak megsegítésére a Közlekedési Műszaki Egyetem nagytermében operaesteket rendez mikrobarázdás hanglemezekről. 1954 , llius 25-én este 7 órakor Puccini: „Pillangó kisasszony'’, júli-o 28-án, szerd ’ este 7 órakor Verdi: „Traviata“, augusztus 1-én. vasáma,. este pedig Gounod: „Faust“ című operája kerül műsorra, A belépődíj felnőtteknek 2 forirt, gyermekeknek 1 forint. Az operaestek teljes bevételét az árvízkárosultaknak juttatják el.
