Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-21 / 171. szám
1954 július 21. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Az óragrafikon bevezetésével segítsük elő a gyorscséplést Az óragrafikonos módszer bevezetése az egyre jobban gépesített mezőgazdaságban, a munkaidő és a gép teljesítőképességének megfelelő kihasználásában igen nagy jelentőségű. Sok traktoros ennek helyes alkalmazásával többszörösére bírta emelni a teljesítményét a szántásban, s általában a talajmunkákban. Az óragrafikonos módszert azonban nemcsak a talajmunkában, hanem a cséplésben is be tudjuk vezetni, sőt sokkal egyszerűbben, könnyebben és eredményesebben, mint az előbbinél. Az óragrafikonos csépjgst ne tévesz- szük össze a Bredjuk-féfe cséplés- sel, mert ennek a módszernek az alkalmazásához nem kell átalakítani a cséplőgépeket, mint a Bredjuk-cséplésnél, Az óragrafikon eredményes alkalmazása már a tavalyi cséplés alkalmával is bebizonyosodott. — Minden „ átalakítás, minden nagyobb erőfeszítés nélkül csupán az óragrafikonos módszerrel sokszorosára növekedtek a teljesítmények. Minden cséplőszekrénynek meg van a napi normája, amit azzal tíz óra hossza alatt el kell csépelni. Ezt azonban nem mindig sikerül teljesíteni, mivel a cséplő munkacsapat tagjai nem tudták ellenőrizni az elcsépelt gabona meny- nyiségét. így az elmaradást nem tudták pótolni. Ennek kiküszöbölésére alkalmazzuk az óragrafikonos módszert a következőképpen: A cséplési normát, vagy csép- lési felajánlást, amit a munkacsapat tagjai tettek, bontsuk fel órákra. Ajánlatos a reggeli és a délutáni órákra többet előirányozni, mivel a hűvös időben jobban halad 'a munka. Ezt előre felírjuk a táblára és utána a másik rovatba minden órában az elcsépelt mennyiséget jegyezzük fel. így megtudjuk, a cséplő munkac-~r.it teljesítette-e az előirányzatot, túl- számyalták-e a tervet, vagy elmaradtak, melyet a következő órahosszában pótolni kell, Az elmaradást újabb rovatba írjuk, hogy megfelelően ellenőrizni lehessen. Az óragrafikon vezetéséhez mindössze egy síma fekete tábla szükséges, amelyre krétával lehet írni. Ez azért is alkalmas, mert a munkacsapat tagjai munkahelyükről is jól látják, ha megfelelő helyen lüggesztik fel. TJ-ia hiányában azonban egyszerű sima papír is megfelel. A cséplési grafikon vezetésével és az eredmények tudatosításával bízzuk meg a cséplőgépellenőrt. Az alanti táblázat tíz órahosz- szára készült, de ha a munkacsaÍ pat ezen az időn túl is dolgozik, a fentieknek megfelelően továbbra vezessük a táblát. KISS ANDRÁS cséplő csapata. Felelős traktorvezető VÉKONY Róza. őrá Felajánlás Teljesítés 5— 6 15 q 16 q 6— 7 16 q 17 q 8— 9 16 q 18 q 9—10 16 q 10 q 10—11 14 q 15 q 11—1H 13 q 12 q 12—1 1— 2 EBÉDSZÜNET: 2— 3 13 q / 14 q 3— 4 15 r 16 q 4— 5 • 16 q 18 q Összesen: 150 c 154 q Túlteljesítés Lemaradás Megjegyzés 1 Q 1 q 2 q — 6 r Géphiba 1 0 1 T> 1 q 2 q 1 q Szíjszak. 11 Q 7 q Napi tűit. 4 q Levél helyett —. VERS Kaptuk az alábbi levelet: Kedves Szolnokmegyei Néplap! Elnézésüket kérem, amién ez alkalommal nem levelet, hanem egy verset küldök. Segédmunkát vagyok a Könnyűipari Gyárjelszereid és Építő Vállalatnál Budapesten. Megkaptam a szabadságidőmet és egy üdülési beutalót Bdatonföldvárra. A kényelmes nyaralásnál azonban fontosabbnak tartottam az aratást, s hazajöttem Kunmárton- ba, ahol résztvettem az aratás nagy munkájában. Ennek hatása alatt Írtam a mellékelt kis vermset, amely, ha nem is nagyon jó, szívből fakadt. További jó munkát kívánva üdvözlöm a szerkesztőséget. HEGEDŰS 'MENYHÉRT Kunmárton ARATÁS IDEJÉN Aratni voltam egész héten át, Marokba szedtem sok-sok gabonát, Két kasza után hullt rendre a „gaz”.* Kévékbe kötni, mily szép munka az. %aszapengéstől hangos most a táj, Aratásra sürget a gyors nyár, Ma minden percünk szinte kincset ér S ki megdolgozza, annak lesz kenyér. *A Kunságban a nép nyelvén így,. Ti víg aratók, ti cséplő cimborák, Csak hajrá, hajrá, hadd teljék a zsák. A malmokban még üres a garat, Azokra vár, ki gyorsan learat. Zeng az aratás, de nagy itt a tét: Biztosítani az ország kenyerét! Aratás, cséplés s egy lépés tovább: A hazának az első gabonát! HEGEDŰS MENYHÉRT .gaz'Vnak nevezik a gabona szalmáját. A karcagi Építőipari Vállalat eredményesen segít a munkaerőhiányon A karcagi Építőipari Vállalatnak nagy feladat jutott a mezőgazdaságfejlesztési programm megvalósításából. Legnagyobb munkahelyei a nagy termelőszövetkezeti városokban és községekben vannak: Mezőtúron, Turkevén, Kisújszálláson, Kunhegyesen és másutt — jelentős távolságra a vállalat központjától. Most, a mezőgazd«*ági munkák dandárjában ,— aratás, cséplés idején — alaposan megfogyott építkezéseink amúgy is szűkös munkásgárdája s ez csaknem áthidalhatatlan nehézségek elé állította építésvezetőinket. Fokozza felelősségüket és feladatukat az, hogy igen fontos építményeket kell elkészíteniük, melyeknél nélkülözhetetlen a határidők betartása. Nagy károkat okozna pl. az, ha az állatállománynak vagy a termésnek nem tudnának Időben megfelelő helyiségeket adni. Műszaki vezetőink maguk is megértették, hogy még a munkaerőhiány sem adhat okot a végleges leállásra, .hanem meg kell tenni mindent, amit lehet. Egyik-másik munkahelyen, ahol a nyári szünetben dolgozó diákfiúkból és lányokból sem sikerült biztosítani a szükséges létszámot, maguk a műszakiak bekapcsolódnak a termelésbe. Úgy szervezik meg a munkájukat, bogy az előkészítés és az irányítás mellett za-. vartalanul dolgozhassanak az állásokon is vagy ott, ahol a munka megkívánja. A püspökladányi munkahelyen Varga István építésvezető és Gáli Ferenc művezető pl. együtt rakja a falat a kőművesekkel és a rendelkezésére álló munkásokkal. Kunhegyesen Szilágyi Lajos építésvezető és Pál Ferenc művezető ugyancsak kiveszik részüket a termelő munkából. Kisújszálláson Kovács János művezető rakja a falat hűséges segítőivel — 12 diáklánnyal együtt. Kocsis Imre és Aggod Imre művezetők jó irányítással elérték, hogy munkahelyükön a létszámhiány ellenére is 100 százalékon felül van az átlagteljesítmény. H, Fe- renczi József és Aggócs János művezetők a karcagi építkezésen végeznek megfeszített munkát s hozzájuk hasonlóan vannak még, akik hősies munkával két feladat elvégzésével igyekeznek betartani a vállalt határidőket Történtek más intézkedések Is. 'A pártszervezet, vállalatvezetőség és a szak- szervezet közös elhatározással *,roham- brigádot” szervezett a központi dolgozókból. Ennek a harcos csoportnak tagjai mindig arra az építkezésre mennek, ahol a legnagyobb segítségre van szükség, ahol legjobban szorít az átadási határidő. Jelenleg a hosszúháti építkezésen dolgoznak. Tagjai: Király Sándor üzemi párttitkár, Cs. Kovács Imre időe^nző, UB-tag, Aggod elvtárs munkaügyi vezető, Nagy István technikus, s mások, akik jól értenek a kőművesmunkához, merthiszen néhány évvel ezelőtt még ők is a szakmában dolgoztak. A karcagi építővállalat dolgozóira- hárult a mezőtúri gépesítési technikum befejezése is. Tömösi Ferenc építésvezető, Kötél István művezető, Igriczi István -kőműves, Tóth András segédmunkás, Tamási Pál segédmunkás és mások, az építkezés legjobbjai közül mindent elkövettek, hogy -kifogástalan épületet adjanak át. A munka el is készült s a munkáért dicséretet kaptak a munkahely dolgozói az építtetőtői — s az javaslatot tett a műszaki és fi zikai dolgozók minőségi premizálására. Bízmnk abban, hogy Alkotmányunk ünnepének tiszteletére fizikai és műszaki dolgozóink eddigi munkájuk iramát még fokozzák s a sztahanov-moz- galom -kiterjesztésével szép eredményeket érnek el. 'Mándoki Unió ÜB-elnök A íőrokmiklósi Dózsa tsz tagjainak nagy segítséget adtak a gépek A törökmiklósi Dózsa termelőszövetkezetben a nagy földterülethez képest nem nagy a tsz tagok létszáma. S legtöbben már felül vannak a hatvanon. így a családtagok mozgósításával, de légióképpen a gépek segítségével tudtak előrehaladni az aratással. A 420 hold kalászost két kombájn, két aratógép aratta. Tizenöt aratópár is segített kézikaszával a gépeknek. E hét elején a törökmiklósi tangazdaság egyik aratógépe is a tsz-ben kezdte meg a munkát. így biztosítva van, hogy a hátralévő területeken két munkanap alatt levágják a búzát. Kukoricából a háromszori kapálás eredményeként 24—25 mázsás termés Ígérkezik. Cukorrépából pedig az eddigi becslések szerint 200 mázsás termésre számíthatnak. — Képünkön SZABÓ ISTVÁN a Dózsa tsz elnöke és HALMAI JENŐ ngronómus, a kombájn által csépelt gabonát vizsgálják, melyet tisztítás után beszállítanak állam iránti kötelezettségük; teljesítésére. Befejeztük az aratást 10 fÖ!dtHÜVSSSZÖV8ikeZ6!ek i$ segítik a mezőgazdaságot A jászapáti Alkotmány tsz Pe- tőfi brigádja örömmel jelenti, hogy 20-án -befejezte az aratást. Dolgozott a brigád minden tágja. Példát mutatott a 79 éves Ivanics István bácsi is, — aki a marokszedésben az elsők között volt. Nem maradt le özv. Béres D. Lászlóné sem. Nagy segítség számunkra az üzemi konyha. A jó és ízletes ebéd igen jól esik a tagoknak. Hogy a sertésbeadásunkat teljesíteni tudjuk augusztus 20-ra, — csak 5 hízót vágtunk az aratásra. Jövőre még többet hizlalunk, hogy több jusson tagjainknak. Gabonabeadásunkat a cséplőgéptől teljesítjük, hogy ezzel is segítsük az árvíz- károsultakat. Szorongó szívvel gondolunk rájuk, s önkéntes gyűjtést szervezünk, hogy enyhítsük kárukat. Nagypál Béla levelező, Jászapáti, Alkotmány tsz. fiz öcsüdi Dózsa tsz-ben helyrehozzák az elmaradást Az öcsödi határban kissé elmaradtak a betakarítással. Nem állították idejében munkába a gépeket, s az esőzések is gátolták a dolgozó parasztokat. A kevés taglétszámmal és gépi erővel rendelkező Dózsa tsz munkabíró tagjaira ezért nagy faladat hárult a gabona betakarításában. Péntekre azonban az utolsó táblát is learatják a Dózsa tsz-ben. Ebben nagy része van a tsz egyik igen szorgalmas tagjának, SZILAGYI FERENCNEK, aki időt, fáradságot nem kímélve dolgozott a betakarításban. ’ . — —C - V c A mezőgazdasági munkák ide-* jén földművesszövetkezeteink mozgóboltokkal keresik fel a mezőn dolgozókat. A jobb ellátás érdekében új boltegységek is nyílnak: a jászberényi újerdői, a pusztakürti és a palotási állami gazdaság területén. Augusztus 20-ig Jászladányon textil- és ruházati, Tiszaföldvá- ron élelmiszer szaiküzletet, Homokon kis áruházát adnak át rendeltetésének. A közétkeztetés terén is fejlődnek szövetkeze-, teink, A napokban nyílt meg Ujszászon a vendéglő és ital- mérés, Jászkiséren a megye egyik legszebb vendéglője, Dolgozóink az áruellátás biztosításával s a tsz-eknek nyújtott segítséggel járulnak hozzá a begyűjtési munkák sikeréhez, 1 j Róssenblüth György, Szolnoki* MÉSZÖV* A. szolnoki Utasellátó Vállalat dolgozói elsők letíek az országos versenyben ÜNNEPÉLYESEN adták át a vándorzászlót és pénzjutalmakat a szolnoki Utasellátó Vállalat dolgozóinak. Félévi tervüket 113 százalékra teljesítették. Kiemelkedő és dicséretet érdemlő munkát végzett. Mátyás Ferenc szakács, Urbán Sándor cukrász, Csikány Béláné konyhai dolgozó. Molnár Sándor csapos pedig a gyors kiszolgálással tűnt ki. Her- nek Pál üb. elnök, Körmendi Ferenc pártcsoportbizalmi is segítette a feladatok jó elvégzését, A verseny eredményeit állandóan ismertetik a vállalatnál. —* Emellett sokat javult a munkafegyelem is. A munka további jó szervezésével készülnek az augusztus 20-i lalkotrrányi műszakra* Virág Irtván, Szolnok, A BESENYSZÖGI határt ban, a tsz-ek és az állami gazdaság földjén, ezekben a napokban többszáz úttörő serénykedik. Az elmúlt napok egyikén is így volt ez. Víg csevegés közben, fürge kezekkel gyomláltak a gyerekek a rizsföldeken, csak úgy égett kezük alatt a munka, Nem is, igen vették észre* hogy Ujszász felől sötét fel-, hők közelednek, majd hirtelen szélvihar seper végig a rizstáblák felett, csak azt látták egyszeriben, hogy Ujszász felett már dörög, villámlik. A sok apró gyerek megfeledkezett az előbbi vidámságról, s bizony kissé ijedten te- kint-gettek szerte: — „Most aztán mi lesz, hová legyenek ők hirtelenében itt, ahol kö- zel-távol, sehol sincsen olyan épület, melyben bevárhatnák a vihar elvonultál! Míg e gondokkal küzködtek, máris gyors iramban jött ki a községből egy nagy teherautó, hoev ,mée mielőtt ide érne a KÖSZÖNJÜK A KALAUZ BÁCSINAK vihar, fedett helyre, a községbe vigye a pajtásokat. A MUNKAVEZETŐ szavára abba is hagyták a munkát, s igyekeztek az apróságok ki az útra, fel a gépkocsira. Mikor már majd mindnyájan fenn voltak a kocsin, akkor vette észre az egyik III. osztályos fiúcska, hogy bizony a kabátját, elemőzsiás zsákocskáját künnfelejtette a földeken. Hát anélküli1 bizony *— bárhogy közelít is már a vihar —■ nem megy ő haza. Azzal usgyi, futott is már vissza* hogy megkeresse elhagyott holmiját. KÖZBEN egyre közelebb ért a vihar, már közvetlen közelben dörgött, villámlott, s az eső is kezdett cseperegni. Imre, mert ő volt az, aki elhagyta holmiját, messze járt már, s még mindig kereste kábáját, tarisznyáját. A kocsin várakozó sok apróság szája már-már. sírásra görbült. de a nagyobbak is féltek. Nem volt mit tenni, el kellett indulnia a kocsinak.. MIKOR a gyerekek’ la kocsival beértek Besenyszögre* Imi nővére elmondta édesanyjuknak, hogy a fiú bizony künn maradt. Az édesanya szóra sem hallgatva, azonnal elindult, hogy megkeresse fiát, nem várva be a vihar végét- Alig indult el, máris Imrével találkozott szemben az úton. ölelte, csókolta a fiút, s a többiek is őt vették körül, kérdezgették, faggatták, hogyan került haza ilyen hamar. 1, •— Mikor végre megtalálam a holmit — kezdte Imre .—. s visszasiettem a kőútra, hát éppen akkor jött Szolnokról az autóbusz. Megállítottam. A kalauz bácsi kérdezte, van-e pénzem, de hát mást nem mondhattam neki, mint azt, hegy nékem bizony nincsen. De megfizetem ám majd a viteldíjat, hiszen Itt dolgozom az állami gazdaságiin, aztán ha megkapom a fizetésem, én is megadom a bácsinak a tartozást _mondtam. 11 1 ■ I' ; • << -1/' A fcocsivezető volt az, aki most már sürgetett, hogy csak gyorsan fel a kocsira, s menjünk, majd megfizeti ez a kis magyar azt a viteldíjat, hisz már maga keresi a nyárára valót, HÄT ÍGY esett, fiogy röviddel a tehergépkocsi után, már Imi is fedett helyre érkezett, haza, édesanyja ölelő karjai közé az autóbusz jegyen utasaként. Eddig a történet. Még csak azt szeretném hozzáfűzni ehhez, hogy köszönjük mindezt a kalauz bácsinak, s a kocsivezetőnek, hiszen ők nem csak magukról állítottak ki kitűnő’ bizonyítványt, de példát mutattak igen sok társuknak, gépkocsivezetőnek és traktorosnak arra, hogy viselkedjenek. W. A. Áeqdt'áqúbh k ideiünk a qqemick Államunk féltő szeretettel gondoskodik ä legdrágább kincsünkről, a gyermekekről. Ezt bizonyítja megyeszerte a sok-sok napköziotthon és bölcsőde. Amíg a szülők a napi munkával vannak elfoglalva, gyermekeikre a napköziottbonokban, bölcsődékben vigyáznak, ahol teljes ellátást kapnak az apróságok. Képünkön JANCSÖ Erzsiké és NÁCSA Juiika. vidáman játszadoznak a turkevei városi bölcsődébet».
