Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-21 / 171. szám
Gyors bekor dússal védjük termésünket as elemi károktól ÍA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ] Vf. évfolyam, 171. szám * Ara *>0 fillér 1954 túlius 21.. szerda (-------------- ------------------■—— -v MA I SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Szolnokiak a Duna-gáton (2. o.) Ez történt a nagyvilágban (2. o.) Az óragrafikon bevezetésével segítsük elő a gyorscséplést (3. o.) A Karcagi Építőipari Vállalat eredményesen segít munkaerőhiányon (3. o.) Nincs kivétel! (4. o.) *________—________________________J Ha ladéktalanul szántsuk fel a tarlót és vessük be másodnövénnyel Ä magyiráni Rákosi Csillaga tsz tegnap 400 mázsa gabonát beszállított |AZ UTÓBBI | napokban egyre több község, termelőszövetkezet, állami gazdaság jelenti, hogy területükön nehéz körülmények között dolgozva, befejezték a kalászosok aratását. Amíg az időjárás, a betakarítási munkálatokra kedvezőtlen és minden gépi, kézi munkaerő gondos megszervezését, munkába- állítását igényli, addig rendkívül aikalmas a tarlóhántásra és a másodvetésre. A tarlóhántás egész gazdálkodásunkra döntő mértékben kihat azáltal, hogy a további talajmunkákat, így a nyári és az őszi mélyszántást a legnagyobb szárazságban is lehetővé teszi. Megveti az alapját*, a talajélet kifejlődésének és biztosítja az őszi kalászosok alá a talajelőkészítés és a vetés mielőbbi és a legjobb minőségű elvégzését. A tarlóhántásnak, mind a gyomirtás, mind a talajnedvesség megóvása céljából való sikeres elvégzése a mi szeszélyes időjárási viszonyaink kó- zött főképpen attól függ, elég gyorsak voltunk-e a tarlóhántás alkalmával. Ezért a tarlóhántást közvetlen az aratás után, vagy azzal szinte egyidőben kell elvégezni, A jó gazda mindig előrelátó. Tudja, akkor érhet el nagyobb termést, magasabb jövedelmet a következő gazdasági évben, ha már most megteremti ennek előfeltételeit. A nagyobb termés egyik előfeltétele a tarlóhántás. |LEGGYORS ABBAN | tárcsával végezhetjük él a tarlóhántást és ez a legkevésbbé költséges' módja is. Nagy hiba azonban, hogy egyes községekben, termelőszövetkezetekben nem spk gondot fordítanak a tarlóhántásra. Elfeledkeznek arról, hogy az aratás mindaddig nincs teljesen befejezve, amíg a tarlóhántást el nem végezték, A turkevei Harcos tsz elnöke, Kun Imre azonban hallani sem akar a tarlóhántásról. Nem gondol arra, milyen nagy kárt tesz ezzel a termelőszövetkezeti tagságnak. Az idén úgy is elég sok baj volt a kalászosok kései bokrosodása miatt erőteljesen kifejlődött vadrepcével, egyéb gyomnövénnyel. Tarlóhántás nélkül pedig a következő évben is sok gyom lesz kalászosaikban, vagy kapásnövényeik területén. A tarlóhántás alkalmával ugyanis az aratáskor elhullott gyommagvakat beleforgatjuk a földbe, kikelésre bírjuk és a nyári, vagy az őszi mélyszántás alkalmával elpusztul. A tarlóhántás nélkül, csak ősszel szántott talajban pedig kedvező táptalajra találnak a gyomok és elszaporodnak. |SEMMI biztosíték'! nincsen arra, hogy az idei ősz csapadékosabb lesz, mint a tavalyi, amikor a turkevei • Harcos termelőszövetkezetben is csak n„gy nehézségek árán,' többszöri talajmunkával, rögtöréssel tudtak valamennyire is megfelelő magágyat készíteni. A tarlóhántás elvégzésével lényegesen könnyebb a keverő és a vetőszántás és a munka minősége is sokkal megfelelőbb: Kun Imre elvtárs azonban csak azt számítja, hogy mist megtakarítják a tarlóhántás költségét, arra azonban nem gondol, hogy az őszi szántás és vetés alkalmával éppen a tarlóhántás elmulasztása miatt, megsokszorozódik a munka. Ráadásul a következő év tavaszán az elszaporodott vadrepce és egyéb növények irtására is sokkal nagyobb . gondot kell fordítani, Ezévi tapasztalataik is azt 'bizonyíthatják, hegy a gyommal fertőzött területeken csökkent a termésátlag. A tarlóhántás elhanyagolásával „megtakarított’“ költség egyáltalán nem áll arányban az őszi talajelőkészítés és vetés, valamint a tavaszi gyomirtás nagyobb erőt és időt, valamint költséget igénylő munkájával. A jászapáti Alkotmány termelőszövetkezetben az elmúlt évben is több táblán alkalmazták a tarlóhántást és ez most megmutatkozik »z idei terméseredményeken és a szép tiszta búzában. TARLOHÁNTAS időben való elvégzése elsősorban a traktorok helyes irányításától függ. A nappali órákban az arató, vagy a cséplő traktorokat éjszakai műszakra, lehetőleg a közelben learatott táblák tarlóhántására osszuk be. Ahol a tárcsa nem tudja az 5—8 cm-es mélységű lazítást elvégezni, csak ott alkalmazzuk a kisebb teljesítményű, soktestű traktorekéket. Egy holdnak gépmunkával való tarlóhántása a termelőszövetkezeteknek 24 forintba, az egyéni gazdáknak 32 forintba kerül, s ez az összeg a következő évi termés- eredményekben sokszorosan vissza- térül. Az idejében elvégzett tarló'hán- tás kedvező feltételeket teremt a földbe kerülő másodnövények és a következő évi növényi kulturált számára. A másodvetés szempontjából rendkívül kedvező időjárást feltétlenül használjuk ki a bőséges takarmány és a zöldtrágya anyagot adó másodnövények termelésére. A párt- és kormányhatározat szerint a zöldtrágyázást elsősorban a homoktalajokon, de az ország egyéb termőföldjein is 500,000 kát. holdra kell.kiterjeszteni. Az elmúlt év tapasztalatai pedig azt bizonyítják, hogy a kalászosok tarlójába vetett másodnö.vények megfelelő körülmények között kimagasló termést adnak, Az ősziárpa, búza után vetett siló, vagy csalamádéluikoriza, cirok, napraforgó, szudánifű; zöldtakarmány mennyisége “••'I- danként a 80—100 mázsát is elérte. Talajaink jelenlegi nedvességkészlete ezévben mégin- kább lehetővé teszi a sikeres másodtermesztést. Amennyiben még a napokban a korán érő kukoricafajtákat — ReárlZl-y. Mauthner, Pignolettó — el tudjuk vetni, azok becrésére biztosan számíthatunk. |A KÉSŐBBI VETÉsfiTÍ esetében pedig silókukoricát, si.ótakar- ’ánynak, bor-sós csalamádét, cirok- csalamádét, borsós napraforgót, muhart, egyéves somkórót, mustárt pedig zöldtrágyának termeljünk. E növények tenyészidtje ’70—75 nap,, tehát vetésükkel még nem késtünk el, azonban igyekezni kell. Igen célszerű a vetés előtti műtrágyázás, szuperfoszfátból 100 kg, pétisóból. 50—80 kg, a talaj táperejének pótlása, illetve a tarlómairadványok bomlási folyamatainak meggyorsítása céljából. A másodnövénytermesztés pedig mint növekvő, fejlődő állatállományunk, taikarmányalapjúnak egyik biztosítéka rendkívül nagyjelentőségű. Állatállományunk fejlesztését. minőségi tartását csak úgy tudjuk biztosítani, ha a takarmányozási feltételeket meg is teremtjük. Éppen ezért termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink, egyénileg dolgozó parasztjaink haladéktalanul szántsák fel tarlóikat, és vessék be a tájnak legjobban megfelelő másodr jvény ckkel, A nagyiváni Rákosi Csillaga termelőszövetkezet tagjainak nagy segítséget nyújtottak munkájukban a gépek. Szeretik és meg is becsülik a tsz tagok, kiváló traktoristáikat, kombájnvezetőiket, hiszen, hogy ma estére befejezik az aratást, azt legnagyobb részt az ő szorgalmas munkájuknak köszönhetik. Bár a termelőszövetkezet valamennyi tagja résztvett a betakarításban, a sokezer holdas szövetkezethez képest nem nagy a tagság létszáma. így az aratás sokáig elhúzódott volna. Különösen büszkék Vadász Györgyre, a tiszaörsi gépállomás sztahanovista kombájnvezetőjére, aki gépével hétfő estig 110 holdat aratott le és hét vagon gabonát csépelt. Adamecz Tamás aratógépkezelő is büszkén viseli a legjobb aratótraktoros címet. 123 hold kalászost vágott le és huzamosabb idő óta nála van a termelőszövetkezet vándorzászlaja. Léderer József és Léderer György aratógépkezelők pedig volt olyan nap, amikor 23 holdat vágtak le a szépen fejlett gabonából. Az elmúlt évhez képest sokat gyarapodott, sokat fejlődött a szövetkezet, megszilárdult a munkafegyelem, s elég jól haladtak a betakarítással. Kapásnövényeik' is szépen fejlődtek a gyakori kapálás után. A Rákosi Csillaga termelőszövetkezet tagjai állam iránti kötelezettségük pontos teljesítésével viszonozzák az állam segítségét, melyet a gépekkel, az állatállomány fejlesztésében, a tagok jólétének növeléséhez nyújtott. Tegnap 400 mázsa gabonát szállítottak be az állami begyüjtőhelyre és ezzel már 80 százalékát teljesítették terménybeadási kötelezettségüknek. A még hiányzó három vagont is beszállítják néhány napon belül, hogy az államnak járó kötelezettség teljesítése után, megkezdhessék a munkaegységre járó gabona kiosztását. Tiszaigaron learatlak és hordanak Tiszaigar községben is learatták a kalászosokat. Egyedül a zab betakarítása van még hátra. Különösen jó példát mutattak az aratásban a termelőszövetkezetek, a Petőfi és a Győzelem tsz tagjai. Az egyéni gazdák közül P. Szabó József lett az első, mivel a tarlót is felszántotta. A termelőszövetkezetek a tarlóhántásban is szép eredményekei értek el. A Petőfi tsz-ben a tarlónak 90 százalékát, a Győzelem tszben 40 százalékát felszántották. Az egyénileg dolgozó parasztok pedig 50 százalékra teljesítették a tarlőhántási tervet. A tarlóh,ántás- sal egyidőben a korábban learatott területekről a hordás is megkezdődött, hogy a csépiéire is mielőbb sor kerülhessen, mert azt is időben akarják- befejezni a tiszaigari dolgozó parasztok. Trembeszky Antalné, Tiszafüred. Tiszaörvényen is hordásra vár a gabona A tiszaörvényi határban is levágták a búzát. Elsőnek a Dózsa tsz tagjai végeztek az aratással. Követték őket az egyénileg dolgozó parasztok. Most már a tarlóhántással és a hordással kell igyekezniük, hogy mielőbb asztagba legyen gabonájuk. Ne legyen kitéve az időjárás viszontagságainak. A tarlóhántás elvégzésével pedig gyomtalanitsák szántóföldjeiket és biztosítsák a jövő évi nagyobb termést. az árvízkárosultakat Szolnok megye dolgozói anyagilag segítik Megyénk dolgozói aggódó együttérzéssel figyelik az árvízről szóló jelentéseket. Az árvízsújtotta területek lakói azonban a veszély óráiban nem .maradtak egyedüli. Segítségükre sietett az egész ország. Az árvízsújtotta területeken idáig emberéletben még nem esett kár. A földek termésének egyrészét, épületeket és sok más ingóságokat azonban nem lehetett megmenteni. Nagy az anyagi veszteség. Szolnok megye dolgozói éppen ezért elhatározták, hogy erejükhöz képest anyagilag segítik a bajbajutott dolgozó társaikat. fl Tisza Cipőgyár dolgozói háromlavi keresetük egy százalékát ajánlották fel A pártkongresszus elnökségének oklevelét elnyerő martfűi Tisza Cipőgyár élüzem dolgozói kedden reggel beszélték rr eg, hogy milyen módon adjanak elvtársi segítséget :az árvízikárosultaknak. A műhelyekben a szakszervezeti bizalmiak ismertették a dunamelléken lakók helyzetét. A dolgozók már napok óta foglalkoztak azzal a gondolatSzajol község dolgozó parasztsága felhívással fordult az ország valamennyi községéhez. „Nagy munkában van az ország népe, az aratás, a cséplés és a betakarítás köti le népünk erejének n ágyrészét. A sajtóból és a rádióból megtudtuk, hogy a betakarítással együttjáró nehézségeinken kívül a természet csapásai ellen is küzdenünk kell. Azokat a hős erőfeszítéseket, amelyeket a veszélyeztetett terület lakosai végeznek, aggódva és feszült figyelemmel kísérjük. Hallottunk az üzemi dolgozók, derék honvédségünk és a felszabadító szovjet hadsereg fiainak nagyszerű munkájáról is. Mi, a szolnokmegyei Szajol község dolgozó parasztjai távol vagyunk ugyan a Dunától, de őszinte szívvel együttérzőnk azokKarcag város határában az elmúlt napokban meggyorsult a gabonabetakarítás munkája. Az arató-traktoristák egymásután érnek el kiválóbbnál kiválóbb eredményeket. Veres János idáig 157 holdon, Szabó Péter 149 holdon, id. Győri Lajos 145 hóidon végezte el az aratást. A gabonabetakarítás nagy munkáia mellett a szövetkezeti város dolgozóinak figyelme az árvízkárosultak felé fordult. Ezekben a napokban mindenütt rüpgyüléseket, vezetőségi üléseket tartanak, megbeszélik, hogy milyen módon segítsék bajbajutott dolgozó paraszttársaikat, tál, hogy nagyobb pénzösszeget küldenek az árvízikárosultaknak. A kedd reggeli röpgyűlésen megszületett a Tisza Cipőgyár együttes elhatározása, amely szerint háromhavi keresetük egy százalékát elküldik a bajbajutottaknak. A 47-es műhely evikkoló és varrókörének dolgozói háromhavi fizetésük kettő és fél, illetve kettő százalékát ajánlották fel. kai, akik most bajban vannak. Az ő bajuk a mi bajunk is. Azt üzenjük dunamelléki dolgozótársainknak, hogy ne csüggedjenek. Nincs olyan veszély, amelyet felszabadult népünk közös erőfeszítéssel le ne Uüzdene. Mi, Szajol községbeliek is becsülettel, erőnkhöz képest segítjük az árvízkárosultakat. Szerda estére befejezzük az aratást és megkezdjük a cséplést. Kalászos termésünk egy százalékát, a bérből és fizetésből élők havi keresetének ugyancsak egy százalékát három hónapon keresztül az árvízkárosultaknak küldjük. Felhívjuk az ország valameny- nyi községét, üzemét, a hivatalok dolgozóit, hogy csatlakozzanak mozgalmunkhoz“. így szól Szaiol község dolgozóinak felhívása. Kisújszálláson a termelőszövetkezetek tagjai már napok óta latolgatják, hogy mennyi terményt és mennyi élőállatot küldjenek Szigetköz lakóinak. A Sallai termelőszövetkezet tagjai idáig három mázsa árpát és hat választási malacot ajánlottak fel az árvízkárosultak megsegítésére. Kisújszálláson ezekben a napokban az aratás is meggyorsult. A Dózsa termelő- szövetkezet 13oo holdas gabonatábláján szerda estig végeznek az aratással. A tagok azt tartják, hogy a gabona gyors betakarításával is az árvízkárosultakat segítik, mert minél előbb betakarítanak, annál több kenyér jut hazánk dolgozó népének, fl turkevei traktorosok közel 6000 forintot küldenek Vasárnap, a turkevei gépáliomás dolgozói, traktorósai az aratási békeműszak ebédszünetében tartottak röpgyűléseket. A gabona gyors betakarításáról, s ezzel együtt az árvízkárosultak megsegítéséről volt 'szó. Vad Imre Kossuth-díjas brigádvezető elmondta többek között, hogy „Szívesen adunk, mert együtt- érzünk a dunamentén lakó dolgozótársainkkal“’. A traktorosok és a gépállomás dolgozói megfogadták, hogy július havi fizetésük 2 százalékát, közel 6.000 forintot küldenek az árvízzel sújtott területek dolgozóinak megsegítésére. , fl Jászság üzenete A jászberényi járásban és a jászapáti járás területén ezekben a napokban egymásután végeznek a gabona aratásával A vasárnapi békeműszak eredményeként több községben befejezték a betakarítást. A jászapáti járás egyik kisközségében, Jásziványón is minden szál gabonát learattak. Két cséplőgép pedig nyomai ban elkezdte a cséplés A gabonabetakaritást végző dolgozd parasztok gazdag termést várnak. Éppen ezért jónéhányan már most elhatározták és bejelentették a tanácsnál, hogy termésük egy részét az árvízkárosultaknak adják. Zámbé Alajos 7 holdas jászirányi egyéni gazda a következőket, mondotta. „Régen, a felszabadulás előtt, mikor bajbajutottunk, nem törődött velünk senki. Az akkori urak nem nagyon bán- ták a szegény ember pusztulását. Most más a helyzet. Büszkén, örömmel olvastam, hogy a mi szabad hazánkban, a párt és az állam minden erejével az árvízkárosultak megsegítésére indul, Együttérzek a bajbajutottakkal. A párt és az állam törekvését érámhoz képest én is segítem. 100 kg tisztabúzát küldök az árvízkárosultaknak.'' Szolnok megye dolgozót minden erejükkel azon vannak, hogy enyhítsék az árvízkárosultak veszteségeit. Mi, a szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat 33. Ruházat Bolt dolgozói mai röp- gyűlésünkön elhatároztuk, hogy anyagilag kívánunk a dunai árvízkárosultak segítségére lenni. Havi fizetésünk 3 százalékát ajánljuk fel megsegítésükre. Kérjük a vállalat többi dolgozóiját, kövesse példánkat. 33. Ruházati Bolt dolgozói fl szaioli do'gozóparasztok felhívása fl szövetkezeli városok dolgozói is segiiik a bajbaiutoltakat
