Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-02 / 155. szám

1954 július 2. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP A szolnoki vasút (elkészült a termények szállítására A vasút dolgozói is tudják, de országszerte is most a főfeladat az aratás, cséplés és betakarítás munkájá­nak segítése. A szolnoki pályaudvaron, a nyári munkáikhoz szükséges gépek, munkaesz­közök szállítása nagyjából már befeje­ződött. A teherárúraktárakból elszállí­tották már a nagymennyiségben tárolt kaszákat is, ki a falvakba, az egyénileg gazdálkodóknak, s a tsz-ek kézi arató párjainak. Kiküldték már a raktárakból az aratógépeknél használatos kévekötőzsi­neget, meg a gabonászsákokat is. Ami kisebb mennyisében érkezik még. azt is a legelső vonattal, ha kell személyvonat­hoz kapcsolt kocsiban szállítják ki. A ftfgond most a gabonaszállí tásra való felkészülés. Úgy akarják azt megszervezni, hogy semmi ne okozzon fennakadást, s a Szolnokra érkező ga­bonát még aznap, lehetőleg irányvonat­tal továbbítsák. Emellett a több évi ta­pasztalat felhasználásával mindent meg­tesznek azért is, hogy a szállítás közbe­ni veszteség minél kevesebb legyen. Nagy mennyiségű kócot, réstöitő lécet szereztek-1 be, hogy ha bármelyik gabo­naszállító vagonon csak kis lyukat, rést is fedeznek fel, azonnal eltömhessék azt, nehogy elfolyjon az értékes szem, a ke­nyérnek való. A kereskedelmi főnökség a kö zeli napokra meghívta a szolnoki pá­lyaudvarra azoknak a tsz-eknek dolgo­zóit, akik itt adják majd vasútra gabo nájukat, hogy bemutassa nekik, mikép­pen kell ellenőrizni a vagonokat, rako­dás előtt, hogy ne legyen szemveszteség a szállítás során. Mindent megtesznek azért is, hogy megelőzzék az esetleges öngyulladást. Tavaly két gabonaszállító vagon tartal­ma gyulladt be a szolnoki állomáson, de ebttfil tanultak vasutasaink. Jó előre el határozták, hogy amikor csak egy-két vagon gabona érkezik az állomásra, mely­nek továbbítása csak más-, vagy har madnap történhet majd, akkor maguk forgatják meg a magokat- Nagyobb szállítmányoknál pedig, úgy mint ta­valy, néphadseregünk katonáinak segít­ségét kérik a forgatáshoz. Gondjuk lesz 'arra is, hogy gondosan megvizsgálják a beérkező vagonok tetejét, hiszen a ga bona begyulladását legtöbbször beázás okozza. Felkésztilve várják hát a szol­noki vasútállomás dolgozói az új kenyér- nekvaló szállítását, s becsülettel helyt állnak Ók is, mint a földeken serény­kedő tsz. tagok, dolgozó parasztok. Tiszaföldvár az aratás küszöbén Kétnapos világbajnoki műszak a Járműjavítóban A magyar labdarúgó válogatott nagy sikere, a volt világbajnok, Uruguay csapata ellen aratott győ­zelmének hatására, országszerte újabb munkasikerek kivívásáért indulnak harcba a dolgozók. Ez a győzelem lelkesítette a szolnoki Járműjavító munkásait is arra, hogy kétnapos világbajnoki műsza­kot indítsanak az üzemben. Hegedűs Károly, a VII. b. osz­tály szekrénylakatos brigádvezetője és brigádjának tagjai kezdeményez­ték a kétnapos műszak megindítá­sát. Arra tettek vállalást, hogy ez alatt a két nap alatt terven felül 2 fővizsgás teherkocsi javítási mun­kálatait végzik el. Nem sok idő telt el, s a gyár han­gos bemondója mór is hírt adhatott arról, hogy követője akadt a Hege­dűs brigádnak. Lendvai István, al­vázlakatos brigádvezető, aki me­gyénkben a kongresszusi verseny kezdeményezője volt, s két fővizs­gás teherkocsi alváz munkáinak el­végzésére adták szavukat. Aki is­meri e brigádokat, az tudja, hogy náluk a szó s a tett egyet jelent. így lelkesíti új abtr eredmények elérésére dolgozóinkat a világbaj­nokság elnyerésének utolsó akadá­lya előtt álló válogatott labdarú­góink sikere. S az e sikerek ihlette műszakok eredményei nyilvánva­lóan arra ösztönzik majd fiainkat, hogy a végső győzelem kivívásával, b világbajnokság elnyerésével vi­szonozzák azt a szeretetet, mellyel országunk népe fordul feléjük, s veszi körül őket a távoli Svájcban Is, Időjárásjelentés Várható időjárás péntek estig: ma változó felhőzet, néhány he­lyen eső. zivatar. Holnap erősen felhős idő, sokfelé eső, zivatar. Mérsékelt, a zivatarok idején élén- kebb szél. A meleg, főleg nyuga­ton, mérséklődik. — Várható hő- mérsékleti értékek: péntek reggel 17—20 fok, délben nyugaton 21— 24, az ország középső részein 25— 28, keleten 28—31 fok között. (MTI) í? ognár János tiszaföldvári gazdálkodóval szerdán reggel a piactéri földművesszövetkezet dohányboltjában ismerkedtem meg. Jó dohányos ember, s éppen akkor vásárolta a napi adagot. Először az időjárásról volt szó, a nagy me­legről. Bognár János szerint kell ez a hőség, hadd érjen minél gyor­sabban a gabona. Nem is igen be­szélt másról, mint a gabonáról, a kenyémekvalóról, meg a betakarí­tásról. Örömmel, büszkén újsá­golta, milyen,szép az ő vetése. Első gabonám a hazának adom. Ahogy Bognár János beszélt, egyre inkább éreztem, hogy milyen feleslegesek a nagy szavak, a ci- komyás szólamok. Ez az egyszerű ember, aki kész cigarettát csak ak­kor szív, mikor katonafia szabad­ságra jön, olyan szépen, olyan ke­resetlen szavakkal mondta el, hogy milyen ínódon segíti a párt- kongresszus célkitűzéseit megvaló­sítani. „Szép a búzám, öröm ránézni. Még május elején úgy hittem, öt mázsa sem lesz holdanként. Gyen­ge volt a növény, még a pipiske is kilátszott belőle. Most meg nézze meg bárki, A 15 mázsa úgy meg­lesz egy holdon, mint a semmi. Három hold búzavetésem van, s ilyenformán közel 50 mázsa ter­mést várok.“ Persze, Bognár János megadta a földnek azt, ami járt. így hát jog­gal vár bő termést. Minden évben becsülettel teljesítette beadását és búcsúzáskor elmondta, hogy csép- léskor az első gabonát a hazának adja. Mikor észrevette a piac felől közeledő tanácselnökhelyettest, jo­gos büszkeséggel vele akarta bizo­nyítani, hogy mennyire tiszteletben tartja a nép államának törvényeit. Molnár István tanácselnökhelyettes azonban nem állt meg, s Bognár István egy kicsit szégyenkezve, memtegetedzve mondta: „Sajnos, a mi tanácsunk vezetői még nem mindig érnek rá szóbaállni ve­lünk.“ Tiszaföldváron nagyon sok Bog­nár János van. Most az aratás kü­szöbén érdemes megnézni, hogy a helyi tanács vezetői hogyan segí­tik ezeknek a derék embereknek a szemveszteségmentes bet akarításra irányuló igyekezetét. Aratásra váró árpatáblák a határban Megyénkben legtöbb helyen a takarmánygabonát javában vágják. Tiszaföldváron azonban a hét ele­jén még el sem kezdték ezt a fon­tos munkát. Persze nagy kár lenne éretlen állapotban aratni a gabonát, de még nagyobb kár akár órákat is késlekedni vele. A Lenin tsz- ben tegnap kezdték az aratást. Egy-két dolgozó paraszt a maga kis területén végzett az árpa beta­karítással, de csak egy-kettő. A Haladás tsz területének tőszom­szédjában lévő egyéni földeken, a réti részen a homoki és a földvári állomás között elterülő gyalogföl­deken még nincs semmi mozgás. Holott a sárguló árpavetések már a hét elején várták, igényelték a kaszát. A tanács vezetőinek sorompóba kellett volna állítani minden erőt; gazdagyűlésen megbeszélni a falu népével a gyors betakarítás módját; elmondani, hogy az idén mintegy 500 holddal több kalászos van a határban s emiatt, valamint a kései érés miatt még jobban kell igye­kezni. Ez az alapos felvilágosító munka elmaradt. A tanács vezetői nem veszik igénybe a falu legjobbjainak segítségét. Mintegy két héttel ezelőtt a ter­melési bizottság elnöke, Kiss B. György végrehajtóbizottsági ülésen több javaslatot tett a szemveszte­ségmentes, gyors betakarítás érde­kében. Kérte többek között a ta­nács vezetőit, hogy ezekben a na­pokban tartsanak rendszeresen ha­társzemlét, a termelési bizottság tagjainak segítségével. A határ­szemlék során állapítsák meg, hol, melyik napon lehet aratni és a dolgozó parasztok figyelmét ennek megfelelően híyják fel a nagy munkára. . Kiss B. György javaslatát a vég­rehajtóbizottság elfogadta, csak ép­pen semmit sem tett a határszem­lék megszervezésére. A főhiba ép­pen az, hogy a legilletékesebb ve­zetők egyáltalán nem tudják, mi történik a határban. Ritkán, két­hetenként, ha egyszer néznek kö­rül a földeken. Nem veszik igénybe a, falu (leg­jobb dolgozóinak segítségét és emiatt az aratás lassan, vontatot­tan indul. Sok helyen már napok­kal ezelőtt el kellett volna végezni a kaszálást. A szempergés megelő­zésére azonban alig történt vala­milyen intézkedés. A mozgósítás egyik eszköze a községi hangoshíradó lenne. Saj­nos, ez hasznavehetetlen. Meg kel­lett volna csináltatni, de nem csi­náltatták. Pedig a tiszaföldvári Bognár Jánosokat nagyon is érde­kelné, hogy ki aratta le legelőször a búzát s ki adta be az első gabo­nát. Azt is tudni szeretnék, hol szerezhetik be a másodvetőmagot, és még sok egyéb ilyen fontos tá­jékoztatást a községi hangoshíradón keresztül közölhetne a tanács. Az eddigi hibákra persze akad magyarázat. A tanácselnök iskolán van. Hiányzik egy mezőgazdasági előadó. Az azonban bizonyos, hogy ott vannak a tanácstagok, a külön­böző állandóbizottság tagjai, aki­ket meg lehetne és meg kellene bízni munkával. A községben közel két hete nincs szódavíz. Felesleges mondani, hogy ebben a nagy dologidőben men­nyire hiányzik. Jelenleg nem dus- kálkodhatunk még zsiradékáruban, ennek ellenére nemrég mégis meg­történt, hogy a helyi földművesszö­vetkezetben a gondatlan tárolás miatt 200 kg szalonna ehetetlenné vált. Ha működtetnék a tanácsi állandóbizottságokat, akkor . az efajta súlyos, szabotálásig menő kártevést meg lehetne előzni. Az aratási nagy munka nem gyerekjáték, hanem verejtéket csurgató harc. A forró napon ép­pen aratáskor kell legjobban meg­szenvedni a jövőévi kenyérért. Se­gítse tehát jobban a falu dolgozóit a községi tanács. Ne tűrjék a kü­lönböző vállalatok hanyag munká­ját sem. Az exportszállítással foglalkozó ZÖLDEX vállalat is tűrhetetlen módon gátolja a gyors gabona­betakarítást. A községben lévő egyetlen átvevőhelyén emberek százai állnak órákhosszat azért, hogy a különböző zöldárut átad­hassák az átvétellel foglalkozó sze­mélynek. Ezt nyilván meg lehet és meg kell szüntetni a tanács veze­tőinek közbenjárásával. Molnár István tanácselnökhelyet­tesre felelősségteljes munka hárul. Becsületességét senki sem vonja kétségbe. Nem szabad azonban el­feledkeznie arról sem, hogy egy- egy szép szó, emberséges viselke­dés többet ér ezernyi dagályos frá­zisnál. Érdemes lenne jobban ta­nulmányoznia Rákosi elvtárs kon­gresszusi beszédét, azt, amelyben a tanácsok munkájáról van szó. A Bognár Jánosok sok megbecsü­lést, sokrétű és mindenre kiterjedő segítséget várnak, hogy a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló párt­ós kormányhatározat dolgoskezű munkájuk nyomán mielőbb meg­valósuljon. §z. p. Újabb, kedvezményes IBUSZ hétvégi különvonat indul július hónapban Hajdúszoboszlóra és Balatonalmádiba Szolnok megye dolgozóinak újabb lehetősége nyílik július hónapban, hogy megismerjék országunk szebb fürdőhelyeit, s emellett két vasár­napot kellemes üdüléssel töltsenek. Az első hétvégi kirándulóvonat július 11-én, vasárnap indul 5—6 óra között egész napra Hajdú­szoboszlóra. Részvételi díj (vasúti- és autóbusz menetdíj oda-vissza, a fürdőjeggyel együtt) összesen 25.40 forint. A másik július 25-én, szintén vasárnap, kb. 4 órakor indul egész napra Balatonalmádiba. Ennek a részvételi díja: (Csak a vasúti jegy oda-vissza) 37.50 forint. Mindkét hétvégi különvonatra jelentkezni lehet a vállalati, illetve a szakszervezeti kulturfelelősöknél a kirándulás előtti hétfői napig, vagy az IBUSZ szolnoki fiókirodá­jában, legkésőbb a kirándulást megelőző csütörtökön 12 óráig. Bővebb felvilágosítást nyújtanak az IBUSZ szolnoki irodája, Kossuth-utca 20. szám alatt (az Ápisz mellett), valamint az egyes szákszervezeti bizottságok. Szőke Albert IBUSZ, Szolnok. Törődjön többet a Sütőipari Tröszt a kenyér minőségével és az ellenőrzéssel Üzemünk dolgozód többször elmondják, hogy az utóbbi hetek­ben nem megfelelő minőségű az a kenyér, — melyet a jászkiséri sü­tőipari vállalat dolgozói készítenek. Több esetiben meggyőződtünk ar­ról, hogy a kenyér sületlem, nincs megfelelően kidolgozva. Különösen azok a dolgozók sérelmezik ezt, akik több napra vásárolják meg a kenyeret. Szeretnénk felhívni a Sütőipar illetékes vezetőinek figyelmét arra, hogy nagyabb ellenőrzést gyakoroljanak egységeik felett. Jász- kisér mindig híres volt jó kenyeréről. Jogosan teszik fel a kérdést, hogy amikor a kongresszusi határozat a dolgozók szükségleteinek fokozottabb kielégítésére hívta fel a figyelmet, miért van az, hogy ép­pen a kenyér minősége romlik? Katona Jenő üzemi párttitk. Jászkisér, Gépállomás E hó 26-án szombat tan délután kenyérért mentünk a legközelebb levő üzletbe, hogv va­sárnapra legven ele­gendő a háznál. A leg­nagyobb meglepődés­sel vettük tudomásuk hogv a földművesszö­vetkezetben nem volt kenyér. A kiszolgáló azt válaszolta kéré­sünkre. hogv „miért nem mentünk koráb­ban?“ A Tisza Cipőgyár­ban dolgozik a nővé­rem. Magam is délu­tán 5 óráig voltam munkában. Igv előbb nem mehettünk. Sai- nos. nemcsak mi jár­tunk így Kunmárton- ban. Raitunk kívül so­kan maradtak még kenyér nélkül. A boltvezetők arra hivatkoznak, hogv az­ért nem rendéinek elegendőt. mert ha nem kel el. megszá­rad és hétfőn már nem kell senkinek. Felelőt­len álláspont ez, Ha szombato-n nem kel el mind. •—» vasárnap reggel vigvék el a gyümölcs boltba, ott bizonyára megveszik, s nem „szárad“ meg a boltokban. Hegedűs Menyhért Kunmárton. POSTÁNKBÓL Június 30-án és július 1-én 56 levelet kapott szerkesztőségünk. Csak kétnapi postánkban mennyi lelkes, nagyszerű munkáról, vállalásról számolnak be leve­lezőink. Elvégezték a növényápolást, ké­szülődnek az aratásra, cséplésre, a minél nagyobb termés betakarítására. Erről tu­dósit bennünket Katona Ernő Jászkisér- ről, Gojsza János Jászapátiról, Sziráki János Tiszasülyről, Csordás Imre Kar­cagról, Csótó Géza Turkevéről, Agócs Imre Jászapátiról, Sass Pál Jászfelső- györgyről, Csikó György Jászberényből, Lékó Józsefné Ujszászról, Sélley Erzsébet Törökmiklósról, André József Jászapáti­ról, id. Lukács István Pusztamonostorról, Túri István Szolnokról, Horváht József és Szöllősi Ferenc Pusztamonostorról, Zsigmond Ferenc Törökmiklósról közli velünk, hogy iskolájuk tanulmá­nyi kirándulást tervezett. Mészáros Ist­ván Jászberényből írja, hogy bizonyít­ványa kitűnő lett. Pivarnyik András Szolnokról arról tájékoztat bennünket, hogy a TITÄSz műszaki tanácsadást szervez a tsz-ek, állami gazdaságok és gépállomások részére. Különböző szervekhez kívlzsálásra küldött panaszos levelekből 20 érkezett vissza. Panaszuk eredményes intézéséért köszönetét mondanak K>ss Endre Kun­hegyesről, Nagy Mártonná Tiszaszöllős­rsu ' '1 Ifj. Fekete József txszabői, Surányi Istvánná nagykörűi, Turbacs Demeter tiszasülyi, Bathó Menyhért jászberényi, Csótó Géza turkeveí, Valii Gyuláné nagyrévi, Kovács Béla tiszasülyi, Mészá­ros István kisújszállási, Mrena István kengyeli, Antal Emánuel jászárokszállási, Harangozó Ferenc fegyvernek!, Vavrecska Frigyes tiszakécskei, Patkós József és Szv. Pásztor Józsefné tiszaföldvári levél­írónk kéréseit, panaszait kivizsgáljuk. ló áruellátással, bőséges raktárkészlettel segítjük az aratást | KÖZSÉGÜNK | dolgozói élénk fi­gyelemmel kísérik, hogyan fejlődik a határ növényzete — mikor érik kasza alá a gabona. Boldogan mondogatják egy­másnak: „3 nap alatt 30 centimétert nőtt a kukorica, Napról napra több és több árpa éri el a sárgaérést", Együtt örülünk a dolgozó parasztok­kal, mert nekünk is sokatígérően leng a dús búzakalász a szélben. Mi is ma­gunkénak érezzük a határt. Minket, föld­művesszövetkezeti dolgozókat ' is köze­lebbről érint, milyen lesz a termés. Ép­pen azért a saját munkaterületünkön akarjuk e nagy munkát segíteni. Átnéztünk raktárainkat és felkészülten várjuk az aratást. Szép készlettel rendel­kezünk rizsből, ecetből, cukorból és gyű. mölcsízből. Van zsírunk, füstölt szalon­nánk, sonkánk. Kasza, kaszanyél, fenő- kő, üllő, kalapács bőven. Ezenkívül hí­zik 10 sertés polgozóparasztságunk friss hússal való ellátására. Így segítjük mi, földművesszövetke­zeti dolgozók a gyors és minél kisebb szemveszteségű betakarítást. Szabó Béla földművesszövetkezeti boltvez. Ujszász JleoeliiuU nyomán Ismét a szikvízről Cok szó esett már a szódavízellá­tás hiányosságairól. Több le­velet kapott szerkesztőségünk s a nagy meleg beálltával egyre gyakoribbak a panaszok- A szikvízüzemtől érkező magyarázatok egyrésze érthető, elfo­gadható is. Ilyen volt pl. az, hogy a fogyasztás nagymértékben és szinte ugrásszerűen megnövekedett. Sok gon- dot okoz az egészségtelen, korszerűdet» üzem. Jelentős a szénsavhiány és hiba az is, hogy kevés a láda és sok időt vesz igénybe egy-egy cserélés. A ki­fogás, az objektív ok, azonban senki­nek nem csillapítja a szomját. Jlzok a dolgozók, akik munka után fel akarnak frissülni, a vidék­ről bejövök, akik piac alkalmával egy. két pohár málnát szeretnének inni, nem kifogásokra, hanem hűsítő ita­lokra szomjasak. Éppen ezért jobban kell megszervezni a munkát a szíkvíz- üzemnél is. Június 29-éti pl. a négyes italbolttól, amely nem a legforgalma­sabb helyen van, 80 teleüveget is visszavitt a kocsi, mert aznap ott ke­vés szódavíz fogyott. Ugyanakkor az 1-es Népboltnak egész nap nem volt hűsítő itala. Helyesebb lenne, ha a kocsisok ilyen esetben nem mennének vissza a teleüvegekkel, mint aki jól végezte dolgát, hanem útközben be­néznének a Népboltokba, cukrászdába, ahol valóban hiány van. Úgy is kevés a szikvíz, hátha még azt sem adják át a fogyasztásnak, ami megvan, fT? aj van az üvegekkel is. Április 18-án 5000 darabot kapott az üzem. Azóta kb. 600-nak tört le a nyaka. Kétségtelen, hogy az üvegek minősége is kifogásolható. Parázs, tö­rékeny az anyaga. ÉPP«1 ezért kellene azonban az első alkalommal vigyázva, gondosan tölteni, figyelni a teherbíró­képességüket. Kevés az ásvány- és szikvizgyártásra rendelkezésre álló berendezés is. A városi tanácsnak gondoskodni kellett volna arról, hogy a leállított szikvíz- üzemek berendezéseiből bővítsék ezt az egy üzemet- , /~l/ü\ön lehetne beszélni a szénsav- hiányról, aminek megoldására igen-igen nehezen születik meg az új gyár. A dolgozók szükségleteinek ki­elégítése fölött pedig nem lehet huza­vonával átlépni, hanem sürgősen ki kell javítani a hibákat. Csak ezek után ismerhetjük el azt, hogy az ille­tékes üzemek, vállalatok teljesítik fel­adatukat, Hordozható cserépkályha A romhámyi cserépkályh a gyár égetői és préselői új gyártmányra tértek át. Színes csempéjű, hordoz­ható cserépkályhák készítését kezdték el magyar mérnökök újí­tási terve szerint. A cserépkályha sokkal könnyebb az eddigi rögzí­tett kályháknál és szétszedés nél­kül hordható. Ez év végéig 3000 darab ilyen cserépkályhát készíte­nek el Romhányban,

Next

/
Oldalképek
Tartalom