Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-18 / 169. szám

Két gyermek-napozó Kisfiúk, kisleányok egészsége* nyári viseleté * napozó, »melyet néhány cen­timéternyi marad ékanyagból házilag is könnyen elkészíthetünk. A napozó- ruhácska alá hűvösebb napokon blúzt is adhatunk a gyermekre. Rajzaink két-hatéves gyermekek számára tervezett napozóruhák. Mindkettő nadrágja húzott, combnál gumival. A leányka-napozó elején levő szívalakot kö­zül színes farkasfoggal díszítjük. A = nadrág fele. Az X-szei jelzett rész elöl középre kerül. B «= derék­pánt, hátul gombolódik. C =i » kisfiú-napozó elejének fele. D =■ a napozó hátsó pántja. Két darabot szabunk belőle. E = zseb. F = a kislány napozó­jának hátsó pántja. G ■= a napozó mellrészének fele. Maglódi MagJ* A gyermek jellemének nevelése írté : L. Piízarjové orvoméi |koua I elsóoszíályo* tanuló, ked­ves, nyilttekintetű, eleven kisfiú. Mikor hazatér az iskolából, ledobja táskáját és máris „garázdálkodni" kezd: ugrál, for­golódik, zaklatja a felnőtteket. A játék­ban nagyon türelmetlen, gyorsan méreg­be jön. Bántja a kisebbeket. A vele egy­koriakkal nagyon szeret verekedni. Gyakran sír, de hamar elfelejti „bána­tát", Az ilyen gyermeket »ok szülő égy próbálja leszoktatni erről a nyugtalan­ságról, hogy szüntelenül rendreutasitja és mindenféle tilalmi rendszabállyal ^sújtja". Vájjon helyes ez? A gyakorlat azt mutatja, hogy nem. A gyermek nyugtalansága, a makacs­ság, a figyelmetlenség, bizonyos idegfo­lyamatokat tükröz A Koljához hasonló gyermekek az „ingerlékenyek“ csoport­jába tartoznak. A szülőknek segíteni kell az ilyen gyermeket abban, hogy a leghasznosabban vezesse le felesleges energiáit. Ezeknél a gyermekeknél nagy nevelő hatása van a tornának, a közös játéknak, a különböző sportolásnak. A »port kényszeríti őket, hogy bizonyos követelményeket teljesítsenek, alávessék magukat a szabályoknak, s így elősegíti •z idegrendszer egyensúlyának helyreál­lítását |AZ „INGERLÉKENYEK**I csoportjához tartozó gyermekek nagyon szórakozottak. Éppen ezért nem szabad őket egyik fog­lalkozásról minduntalan átállítani egy másikra. A gyermeket lecketanulás köz­ben nem szabad zavarni. Ahhoz, hogy újra összpontosítani tudj* a figyelmét, igen sok időre és idegenergiira van «züksége. A hallgatag, zárkózott gyermek helye> fejlődését viszont a szülő úgy biztosít­hatja, ha támogatja kezdeményezőképes­ségét, lehetővé teszi, hogy többet mozog­jon. tornázzon, sportoljon. | A TORNA, | j korcsolya, * sí, *z úszás, az evezés, stb. mindkét féle gyer­mekre különbözőképpen hat. Az inger­lékenyt segíti energiafeleslegének leve­zetésében egyidejűleg fegyelmezi akara­tát és figyelmét. A hallgatag gyermek részére ezek a testgyakorlatok azért hasznosak, mert tevékenységre serkentik, bátrabbá teszik elhatározásaiban, tettei­ben. Van olyan gyermek is, aki igen sze­szélyes. Ha például eléje teszik a levest, eltolja a tányért és azt mondja, nem kell! De ha elveszik előle, azonnal így szól: akarom! Ha édesanyja sétálni hívja, nem megy. De, amikor az anya elindul, kia­bálni kezd: jövök! |NEM TÍJD~VARNi:| ha éhes, de ha az ételt még melegíteni kell, máris lemond róla. Ezzel a típussal ritkán találkozunk, de egyes vonásait sok gyermeknél meg­figyelhetjük. Az ilyen gyermekeknél le­hetőleg el kell kerülni a parancsoló han­got. Jobb, ha javaslatok, tanácsok for­májában adjuk tudtukra kívánságainkat. Az egykét mindenki körülrajongja Minden lépésére vigyáznak, minduntalan megfogják a fejét, nézegetik az arcát és nyelvét, vájjon nem beteg-e? Minden kö­telezettség alól mentesítik. Óvják, a gyer­mek-társaságtól. Bár rengeteg játéka van, állandóan unatkozik, nem tudja, mit kezdjen magával. Rosszaságát a felnőttek azzal igyekeznek mentegetni, hogy a .gyermek ideges. Félnek, hogy túlterhelik és ezért nem tanítják értelmes foglalko­zásra. Időnkirrt még a házi feladatot is elkészítik helyette. Különböző ürügyek alapján megengedik, hogy ne menjen is­kolába. |a SZOLOK I »nélkül, hogy észreven­nék, kárt okoznak * gyermeknek. Kifej­lesztik benne a makacsságot, az önzést, a lustaságot. A szülői szeretetnek legyen értelme és ne zárjon ki bizonyos szigort. A gyere­ket kiskorától hozzá kell szoktatni, hogy meghatározott feladatokat végezzen el. Meg kell tanítani arra, hogy összerakja a játékait, önállóan mosakodjon, öltözköd­jön, egyszóval feltétlenül munkaszere­tetre kell nevelni! A gyermekek számára különösen hasz­nos a velük egykorúak társasága. Ez se­gíti őket abban, hogy leküzdjék az ön­zést. az elbizakodottságot. A közös já­tékok kifejlesztik a kezdeményezőképes­séget, a fegyelmezettséget és a barátság érzését. fl íó'sikerült fúrási kiáHitts után ezévben mén hmm khllltéson vesznek részt a szo'noki képzőművészek A szolnoki Művésztelep képzőművé­szeti csoportjának kiállítása július 11-én befejeződött. Szolnokon az eddig évente megrendezett kiállításnak nem volt még ilyen nagy közönségsikere; ezt csaknem négyezren látogatták meg. A művészek újabb lendülettel látnak munkához, ké­szülnek a szolnokmegyei kiállításra. Bak János érdekes képen dolgozik. Egy mezőgazdasági szakkör hallgatóit vetíti vászonra. Nagy szeretettel tanul­mányozza a nép életét és az alakok a képen természetesek, mozognak, élnek. Elhatározta, hogy Mezőtúrra megy egy állami gazdaságba. Onnan szerez új élményeket és ezeket őszre megfesti. Botos Sándor „A falu Háry"-ján munkálkodik. Képének középpontjában egy nagyotmondó paraszt áll. A kép minden egyes alakja kifejező. Chiovini Ferenc az 1849-es szolnoki csata megfestését fejezi be. Patai Mihály fametszeteket készít. A megyei kiállításon kívül még ket­tőn vesznek részt: a vidéken élő művé­szek budapesti kiállításán, valamint az ötödik országos képzőművészeti kiállí­táson. Mit tegyünk a szőlőkben? Az idea csapadékos időjárás erő­sen megnöveli a szőlő percxnoszpóra veszélyét. Éppen ezért fokozottabb gonddal végezzük a bordóileves per­metezést. Az esős idő elmúltával, a felmelegedés következtében a pero- noszpőra fertőzés veszélye pedig méginikább fokozódik. Védekezésre egyszázalékos bordói-leves (kékkö­ves) permetezést alkalmazzunk. A szórófejet úgy irányítsuk, hogy e permetlé a levél fonóikét és a fürtöt is érje. A reggeli harmatos órákban ajánlatos a fürtöket rézmészporral porozni i A perrr etezés mellett most végez­zük el ismét a kötözést, csomkázást, hónalj ázást és mindig tartsuk gyom­mentesen a szőlő területét. A pero- noszpórajelző állomások figyelési adatai alapján a peronoszpóra ve­szély idejét a községi tanácsok köz- hírsiéssel hozzák a szőlőtermelők tudomására. Puskás Ferenc megyei kertészeti agronótnus. STRANDTÁSKA Rajzunkon napozáshoz, fürdéshez alkalmas táskát mutatunk be. A táskát a mellékelt szabásminta sze­rint szabjuk ki, mégpedig egyszer a kiválasztott anyagból, egyszer vilá­gos bélésanyagból és ezenkívül nylonból, hogy az elkészült táskába a nedves fürdőruhát Is beletehes- sük. A táska alja kerek és rátűzött. A táska felső részét kilyukasztjuk és a lyukakba aa összehúzásra al­kalmas zsinórt fűzzük. Qjtfűzéx NYOLCFÉLE DZSEM. (Cseresznye, eper, meggy, málna, sárgabarack, egres, ribizli.) 1 kiló cseresznyét kimagozunk és 20 dkg cukorból készült szirupban 20 percig főzzük. 5 literes uborkásüveg al­jába öntjük és két evőkanál rumban el­kevert késhegyni szalicillal meglocsol- iuk, azután lekötözzük, A gyümölcsérés szerint ugyanígy készítjük a többi gyü­mölcsfajtákból » dzsemmet és a nagy üvegben mindig egymás fölé rakjuk, ősszel összekeverjük és még egyszer fel­forraljuk, azután kis üvegekbe töltjük és lekötjük. RIBIZLI-LEKVAR. A gyümölcs és a cukor súlya egyenlő. Sűrű szirupot fő­zünk, beletesszük a megtiszított, megmo­sott gyümölcsöt és a forrástól kezdve 20 percig főzzük. Melegen üvegekbe tölt­jük, tetejére kis szalicilt hintünk és másnap lebötözzük. SÁRGABARACK dzsem kétféle­képpen : 1. A kimagozott és jól megmosott gyümölcsöt — héjastul — feltesszük főni. 25—30 perc múlva hozzáadjuk a cukrot (X kiló gyümölcshöz 40 dkg cukrot számítva.) A cukorral tovább főz­zük, folytonosan kevergetve, nehogy oda­égjen. Kb. 30 perc múlva levesszük a tűzről és melegen üvegekbe töltjük. Te­tejére késhegynyi szalicilt szórunk. Le­kötözzük és az üvegeket konyharuhába, vagy papírba csavargatva mély kosárba pokróc közé rakjuk, letakarjuk és egy napig ebben a „száraz gőzben'1 hagyjuk 2. A kimagozott gyümölcshöz kilón­ként fél kiló cukrot számítunk. Cukorra! együtt két órán keresztül hidegen kavar­juk. Amikor kikevertük, feltesszük főni és a forrástól számítva 15 percig főzzük Mielőtt levesszük a tűzről, kis szalicilt keverünk hozzá. Forrón üvegekbe tölt­jük és másnap, amikor a teteje már „megbőrösödöt", szalicilt hintünk rá és lekötözzük. „FRISS“ GYÜMÖLCS télire. (Meggy, cseresznye, szilva, ringló-) A jól meg­mosott gyümölcsöt üvegekbe rakjuk úgy, hogy soronként -— ízlés szerint — egy­két evőkanál kristálycukrot teszünk rá. A cukorra ismét gyümölcs, majd cukor és ismét gyümölcs következik mindaddig, amíg az üveg megtelt. Az üveget tenye­rünkre vesszük és kezünkkel óvatosan ütögetve belerázzuk a gyümölcsöt, hogy minél több férjen bele. Tetejére kés- hegyni szalicilt hintünk. Az üveget cel- lofánnal szorosan lekötözzük és napos helyre állítjuk. Nyolc napig „napoztat- juk", ez alatt az idő alatt a gvümölcs levet ereszt, megfo.rr: a befőtt elkészült. A? így eltett gyümölcs íze olyan, min* nyáron. RUMOS MEGGY. A meggyet nem magozzuk ki. Megmossuk és jól lccsur- gatjuk és üvegbe rakjuk. Kétliteres üveg­re 60 dkg cukrot számítva szirupot fő­zünk és a gyümölcsre öntjük. Egy evő­kanál rumban fél kávéskanál szalicilt ke­verünk, a keveréket a tetejére öntjük. Le­kötjük és 2—3 napon át napoztatjuk. SZAMÓCA-KOMPÓT. Egy-egy kiló ribizlit, málnát és szamócát szitán át­paszírozunk. A léhez minden kilo gyü­mölcshöz 1 kiló cukrot számítva cukror adunk és sűrűre főzzük. I kiló jól le­csurgatott szamócát teszünk bele és a forrástól számítva 20 percig főzzük. For­rón üvegbe töltjük és az üvegeket előre bemelegített sütőbe állítjuk. Másnap ki­szedjük és lekötözzük. FEJTÖRŐ L 2. ELÉSI ERNŐ CSEPEL ROLSZ EMÖD KÁNYA S. 4. EGÖKÖ PÉTER ZALA GOPSZ TŐDOR ZALA $ S. ZOKRÖT ELEK TAR ZOMBEK JENŐ VAT L 2. KÖTOLARI LAJOS SÁRVÁR ALOMEGE PAL VESZTŐ 3. 4. NÄSTÖNKI GÉZA KÖLCSE TUSKÓ KALMÄN SZIL 5. 6. EGKÖZtJ OTTÖ SZIL SIAKUTA ISTVÁN HASZNOS Multhetl kere«*treJtréu yttnk helyes megíejtése i Szemveszteség csökkentése. Andrade. Silókukorica. A tarlóhántés. Helyesen fejtették meg: Csendes Csaba, Rékasi János, Kelemen Dezső­né, Kelemen Ildikó, Miklós József Szolnok; Molnár Vincze, Sassváry Imre, Tőke Mária, Tóth Károly, J. Tóth Béni Öcsöd; Nemes József Sajókeresztur, Nagy Ferencné, Harangozó Gyula, Szántó Emámuei Jászárokszállás, Puskás Ödön, Papp Erzsébet, Balogh Ervin Kisujszál- lás; Győző Imre Kunhegyes; Mezei József Kai’cag; Kőhalmi István; Pünkösdi Erzsébet Tiszafüred; Szabó János Kengyel; Pál Józseíné, Ecse-< ki István, Brenner Józseíné, Szepesi Károlyné Szolnok; Belukács And-, rásmé, Kása Lajos Kisújszállás; Kovács Borbála, Daróczd Andrásáé* Fehér Jusztina Törökmiklós; Semegi Katalin, Iveny Margit Jászárok-, szállás, Forgó Sándor Mezőtúr; Kurilla Józseíné Karcag; Novák Ist­ván Hunyadfalva; Eszenyi Lászlóné Kunhegyes; Kovács Tibor, Türet Erzsébet, Tassi Lászlóné, Kéky Jolán, Mihályi Ferenc, Debreczeni Já­nosaié, Papp Sándor Szolnok; IHy Ottó Karcag; Dézsi Mária Kunhe- ^ gyes; Tóth G. Eszter Jászkisér; Marjay Károly Mezőtúr; Farkas János, Dávid Mihály Tiszavárkany; Füleki Lászlóné, Toros János Kisújszál­lás; Ráczi Eszter, Bekker János Törökmiklós; Sándor Béla, Papp Már­ta Jászárokszállás; Hidvégi Gyula, Hídvégi Ilona Kenderes; Horváth Lászlóné, Száraz László Jászberény; Szikara János TurkéVe; Losoncai Antal, Török Erzsébet, Hermann Sándor, Hermann Ildikó, Dénes Béla, Búzás József né, Borbíró Imre, Bartha Erzsébet, S. Tóth László, Weisz Edit Szolnok; Nagy Magdolna Zagyvalék as; Báródi Mihály Cibak­háza; Bene Edit Rákóczifalva, Borzák Lajos, Barzák Balázs Jászávány; Varga Margit Kenderes. Könyvjutalmat kaptak: Rékasi János Szolnok, Molnár Vincze Öcsöd, Harangozó Gyula Jászárokszállás; Kőhalmi István Tiszafüred; Kovács Borbála Törökmiklós, Farkas János Tiszavárkony, Horváth Lászlóné Jászberény, Beküldési határidő: minden péntek estig. —- Cím: Szolnokmegyei, Néplap szerkesztősége, Szolnok, Irodaház, I, em. HÍREK levelezőink tollából KÖTELEKEN alig egy hete kez­dődött az aratás. Jól haladnak az egyénileg dolgozó parasztok is. Az elsőség azonban a Petőfi és Ezüst kalász termelőszövetkezeté. Vasár­napra békearatást szerveztünk, — amelyben a dolgozó parasztok döntő többsége résztvesz. A községi ta­nács, a földművesszövetkezet és a KTSz dolgozóiból alakult brigádok segítik a tsz-ek munkáját. A béke­aratási nap megszervezésével elér­jük, hogy kedden estére befejezzük az aratást. Az előcséplést is meg­kezdtük már. (Kovács Lajos, Kőte­lek.) • HATRALTATTA eddigi aratómunkánkat az esős idő. De amikor nem ragad, azon­nal vágjuk a kalászosokat. Szorgalmukkal Kisnémet István, Nagy János, Horti János, bakki N. László, Burda Klára. Horti Mária, Velkei János és Nagy Margit bizonyították be legjobban, hogy minden megtermett bú­zaszemet féltenek. Amit csak lehet, meg­mentettünk az elhullástól. (Szaszkó József- né levelező, Jászberény, Petőfi tsz.) * LEARATTUNK eddig 850 hold gabonát. Búzából több mint 1.015, őszi árpából 1.245, tavaszi árpából 430 mázsát csépeltünk el. Búzából 1.000 mázsát át is adtunk a ter­ményforgalmi vállalatnak. (Pádár János, tiszafüred-kócsi ÄG.) ALIG EGY HETE Jöttünk haza az egri kirándulásról. Még a kéklő hegyekről, a szép vidékről beszélgettünk, de közben már szerveztük a kalászgyültö brigádokat. — Egyik nap határoztunk, a másik reggel már induljunk is ki a határba. Kevesen voltunk az Induláskor, de egyre többen csatlakoztak hozzánk. Munkaközben Bod­nár Erzsi nótát kezdett. ,,Hej búza, búza. búza, de szép tábla búza. .." így még gyorsabban járt a kezünk. Eszre se vettük, már esteledett. Miután a „zsákmányt" át­adtuk, boldogan köszöntünk egymásnak: Viszontlátásra. (Tóth Ilona úttörő, Tisza­várkony.) • A JÁSZÁROKSZÁLLÁS! határ­ban is van még aratnivaló, s ezért a községi tanács és a párt vezetői minden erőt mozgósítottak a beta­karítás meggyorsítására. A felhívás a község dolgozói körében lelkes visszhangra talált. A Cipész KTSz, Játékára KTSz, tanács és a föld­művesszövetkezet dolgozói déli ebédidejükben röpgy ű!é'":i b-,foroz­ták el. hogy szombaton és vasárnap valamennyien résztvesznek az ara­tásban. Azt akarják, hogy a község határában minél előbb keresztek­ben álljon a gabona, hogy hamaro­san megkezdődjön a cséplés és a gyors betakarítás eredményeként mielőbb az új kenyérből ehessenek, (Juhász Antalné, jászárokszállás.) Tizenöt nappal a kitűzött határidő előtt befejezték a mezőtúri mezőgazdasági technikum építését Még a múlt évben is kilenc külön­böző épületben folyt a tanítás Mezőtúron a mezőgazdasági technikumban. 1953 márciusában kezdték meg a 62/2. Építő­ipari Vállalat dolgozói 10 millió forint költségvetéssel a technikum hatalmas új épületének alapozási munkálatait. A tanév kezdetére elkészült a tanműhely, s az ötven méter hosszúságú gépszín, melyet akkor át is adtak használatra. Most, a tervezett határidő előtt 15 nap­t pal befejezték a központi épületen a kőművesmunkákat, s csütörtökön meg­kezdődött a műszaki átvétel. Az új épületben 15 tanterem, kor­szerűen felszerelt fizikai-kémiai szertár, előadó- és tornatérem ill a tanulók s az oktatók rendelkezésére. Október elejéig a még hátralévő berendezési munkálato­kat is elvégzik s akkor teljes egészében birtokukba vehetik ezt az új alkotást a jövő mezőgazdasági szakkáderei. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom