Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-14 / 165. szám

I Minden búza beérett, minden dolgos kézre szükség van9 ne késlekedjünk az aratással! Ssof/wkmetftfá A MEG YEI PARTBIZ OT ISA B E Sv A ,M EG YEE.TA NÁCS'LA PJA' VI. évfolyam, 165. szám Ara »>0 fillér 1954 július 14.. szerda DISZ JAV IR Ál SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK A JÁSZBERÉNYI FELSÖ­jäszsägi Állami gazdaság dolgozóit, akik szor­galmas MUNKÁJUK EREDMÉNYEKÉNT A MAI NAPON 400 MÁZSA BÜZÄT ADTAK A HAZÄNAK. A GABONA, MELYET BESZÁLLÍTOTTÁK AZ ATVEVÖHELYRE, A DOLGOZOK ASZ­TALARA KERÜL! A PART ÉS KORMÁNY CÉLKITŰZÉSEINEK MEGVALÓ­SÍTÁSÁT SEGÍTŐ FELSÖJÄSZSÄGIAK PÉLDÁJA LELKESÍT­SE MEGYÉNK TÖBBI ÁLLAMI GAZDASÁGÁT, TSZ TAGJA­IT, DOLGOZÖ PARASZTJAIT. AZ ELSŐ GABONA LEGYEN A HAZÁÉ! Lelkesítő\ jobb munkára serkentő agitációt! A vártnál is dúsabb, gazdag terméssel köszöntött be a nyár. A dolgozó parasztok szorgalmas munkája és a termőföld meghozta gyümölcsét. Most dolgüó parasztjainkon a sor, hogy a kalászosok minél- gyorsabb betakarításával biztosítsák eddigi fáradságos munkájuk jutalmát, népünk kenyerét. Még mindig nagy feladat áll előttünk, s az időjárás is ne­hezíti a munkát. Sok tavaszi árpa és búza áll még talpon. Kaszára érett, kéresztbe kívánkozik valamennyi. Ennek ellenére az aratás nem folyik elég gyorsan, nagy az elmaradás. A szempergés ve­szélye napról-napra nő. Igyekezni kell pedig az aratással, mert minél nagyobb a szemveszteség, annál kevesebb a tsz tagok, dol­gozó parasztok jövedelme. Valamennyi pártbizottságunk, pártszer­vezetünk felelőssége igen nagy a gabonabetakarítással kapcsolat­ban, hiszen élsősorban az ő szervező és lelkesítő erejükön, poli­tikai munkájukon múlik, hogy időben el tudjuk végezni ezt. a feladatot. / A hhoz, hogy megfelelő segítséget tudjanak adni pártszer- ^ vezeteink az aratás meggyorsításához, meg kell ismer- niök, miért van elmaradás ezen a téren? — Elsősorban azért, mert többségük elhanyagolja az aratással kapcsolatos politikai munkát. Nincsenek kihasználva az egyéni és csoportos agitáció lehetőségei. Elemi problémákat — például a sajtó eljuttatását az aratóbrigá- dokhoz — sem oldanak meg. Nem hajtják végre a megyei párt- bizottság határozatát, mely kimondja, hogy valamennyi párt és tanács-funkcionárius, gazdasági vezető meggyőző, a dolgozók egyéni érdekét megmutató érvekkel agitáljon az aratás érdekében. Pedig hogy ennek milyen jelentősége van, azt bizonyítja Váczi elvtárs­nak, a törökmiklósi járási párt-végreihajtóbizottság első titkárának, Tarsoly elvtársnak, a tiszafüredi járási pártbizottság tagjának és sok más vezetőnek a példája, akiknek szavát megszívlelik a dol­gozók. Ezeket az elvtársakat kövessék a többi vezetők. Arra is van példa, hogy egyes vezetők helytelenül agitál­nak. Kardos elvtárs, a kunmártoni Zalka Máté tsz párttitkára például úgy vélekedik, hogy a múltban több hétig arattak, most is elvégzik annyi idő alatt. Nekünk azonban már nem szabad megelégedni a múlt eredményeivel. Lelkesítő, jobb munkára ser­kentő agitációt kel! kifejtenünk. JA ártbizottságaink, pártszervezeteink alkalmazzák az egyéni és csoportos agitáció különböző módszereit,. Az egyénileg dolgozó parasztok között elsősorban az egyéni agitációra helyez­zék a fő súlyt, míg a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságok­ban a csoportos agitációra. Munkakezdés előtt, ebédszünetekben tartsanak kisgyűléseket, újságcikk-felolvasást. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a nagycibb közösségben ^"dolgozók között nincs szükség egyéni agitációra. Helytelen lenne, ha ezt a nézetet tennénk magunkévá. Az emberi természet különböző és éppen ezért más és más módon kell foglalkozni minden dolgozóval. A nagyobb eredmény biztosítása érdekében használjuk fel a verseny nyilvánosságát, röplapokat, kulturbrigádokat, hangos­híradót,- a sajtót és így biztosítsak, hogy a párt szava eljusson minden aratóhoz. Ezzel érjük el, hogy minden dolgozó világosan lássa, azért kell gyorsan aratni, hogy tele legyen a kamra, köny- nyen teljesítsék az állam iránti kötelezettséget, főbb jusson szabad­piacra. Ezért kell minden időt kihasználni, korán kelni és későig dolgozni. Az agitáció legyen magyarázó, meggyőző. Középpontjában az egyéni és az országos. érdek összefüggése álljon. Magyarázza meg, hogy aki idejében arat, többet arat és az országnak is az van nagyobb hasznára. . C okéves tapasztalat mutatja, hogy a kellő beérés után né­hány napi késedelem is félmázsás szemveszteséget jelent holdanként. Egy ember közel három hónapi fejadagját teszi ki ez a mennyiség. Csak egy holdon ennyi veszteség! Az agitációs munka feladata, megmagyarázni, hogy minden család jövedelme annál nagyobb lesz, minél több családtag kapcsolódik az aratásba, s akkor a betakarítás is hamarabb megtörténik. Ne tévesszük szem­eiéi: Ahány arató — annyi kereső. Több arató — nagyobb jöve­delem. Q fj égen a telt zsákok a földbirtokosok, a kulákok kamrá­jába vándoroltak. A dolgozó parasztok akkori sorsát, hí­ven tükrözi Szilágyi Ferencnek, a kunmártoni Zalka Máté tsz tehenészének emlékezése: „Akármilyen gazdag volt a termés, a szűkös kommencióból sosem jutott újig a családomnak.“ Azt, hogy most gazdag, boldog aratás van és aratógépek, kombájnok százai segítik dolgozó parasztjaink munkáját, annak köszönhetjük, hogy felszabadított bennünket a Szovjetunió, s a párt jogos tulaj­donosai kezébe adta a földet. Azt se feledjük azonban, hogy még mindig vannak köztünk ellenséges elemek, akik a rossz termés hangoztatásával igyekeznek kedvtelenséget előidézni, késleltetni az aratást. A vak is láthatja, hogy a jó munka meghozza gyü­mölcsét, s „rossz termés“ csak nagyfokú szempergés esetén követ­kezik be. A gyors aratás méltó válasz az ellenségnek.“ ■ ■ A gabona betakarításakor sok múlik a kombájnvezetőkön, . aratógépkezelőkön. Jó munkájukkal meggyorsíthatják és kell is, hogy meggyorsítsák — az aratást. Az a kombájnos, vagy gépkezelő, aki gépének teljes kapacitását kihasználja, növeli a tsz és saját jövedelmét. A kimagasló eredményt elérők- számára magas prémium van kitűzve. Mindegyikük személyes érdeke tehát a gyors és jó munka, Ezzel érveljenek népnevelőink. ■ A gyors betakarítás azért is szükséges, mert azáltal válik lehetővé a tarlóhántás és a másodvetés idejében való elvégzése. Miért fontos ez, miért kell agitációs munkánknak ezzel foglal­kozni? Azért, mert a jól elvégzett tarlóhántással mintegy 20 mázsa szerves anyagot viszünk holdanként a termőtalajba, ami nagy­mértékben fokozza a tápértékét. Lehetőség nyílik így a másod- vetés elvégzésére, arra, hogy egy évben kétszer takarítsunk be termést ugyanarról a földről. Az aratás azonban csak a betaka­rítás kezdete. Egy-két nap múlva hozzá lehet kezdeni a hordás­hoz.. Már most foglalkozni kell ezzel a kérdéssel is, J/ redményeink biztosítása érdekében pártbizottságainknak, pártszervezeteinknek fő feladatnak kell tekinteni a poli­tikai munkát. A szolnoki és a jászapáti járásban, valamint Mező­túron és Turkevén dolgozó elvtársainknak meg kell szüntetni az aratási agitáció lebecsülését s odahatni, hogy elkerüljenek az utol­sók közötti helyről a betakarítási versenyben. BEÉRETT A GABONA MEGYESZERTE ARATNAK Az új kenyérért folyó nagy csa­tában Cserkeszöllő, Tiszasas, Pusz­tamonostor, Jászfelsőgyörgy és Fegy­vernek termelőszövetkezeteinek tag­jai és a dolgozó parasztok példa­mutatóan élenjárnak. Minden per­cet kihasználva végzik kalászosaik betakarítását, s ennek eredménye­ként rövidesen keresztekbe kerül minden gabonájuk. Az aratásban el­ért eredmények nem függetlenek a gabonát learatják. Dicséret illeti az élenjáró községek vezetőit, tsz tag­jait és - dolgozó parasztokat, akik fáradságot nem ismerve küzdenek azért, hogy minél előbb magtárba kerülhessen a megtermelt gabona, s minél előbb elvégezhessék a többi nyári munkákat is. Példájukból ta­nuljanak azokon a helyeken, ahol a megnyugvás hangulata uralkodik, ahol késlekednek az aratással. 1. Törökmiklósi járás, 2. Tiszafüredi járás, 3. Jászberényi járás, 4. Kunhegyesi járás. 5. Kunmártoni járás, 6. Szolnoki járás, 7. Kisújszállás város, 8. Jászapáti járás, 9. Karcag város, 10. Mezűtúr város, 11. Turkeve város. Az aratás, a tarlóhántás és a másodvetés együttes értékelése alapján az eddig élenjáró jászbe­rényi járás a harmadik helyre ke­rült. Ez a nagyfokú elmaradás tel­jesen indokolatlan és érthetetlen. A járás területén már egyáltalán nincs zöld gabona. Több helyen már napok óta keresztben kellene lerni a búzának. A jászberényi já­rás vezetőinek érdemes lenne el- gomdolkozniok, s az elmúlt napok mulasztásait gyorsan pótolni. Min­den adottságuk megvan ahhoz, hogy ismét az elsők legyenek. A törökmiklósi járás vezetői jó munkát végeztek. Ennek, eredmé­nye, hogy az aratás, a tarlóhántás és a másodvetés jelenlegi szaka­szában megelőzték a tiszafüredi és jászberényi járásokat, megszerez­ték az elismerésre méltó első he­lyet. A tiszafürediek továbbra is tartják a második helyet. De ha jobban igénybeveszik a gépállomá­sok segítségét, könnyen elsők le­hetnek az aratási versenyben. Több helyen, így Turkevén és a jászapáti járásban ahelyett, hogy gyorsult volna, alábbhagyott a verseny. Turkeve a legutóbbi, jú­lius 9-i értékelés szerint az aratási ranglista hetedik helyezettje lett. Pár nap telt el azóta és az utolsó helyre került. Az ^utolsó helyen lévő Karcag, Szolnok város, Mezőtúr és Tur­/JáSibereníi 'Tiszafüred y 3. / / /Jászapáti A / \ / k / Kunhegyes Kd/CdC/ ______l. Sz olnok 'Kun mórion 0 0 1 Torok m ik/ós niC ,0 i j- í j Mezőtúr áfe : I | ,1--------­«J KisujSZdllés ! Tűnkévé köve vezetőinek sokkal felelősség­teljesebb munkát kell végezni. Ve­gyék jobban igénybe a gépállomá­sok segítségét, biztosítsák, hogy a termelőszövetkezeti tagok, a csa­ládtagok ezekben a napokban ké­zikaszával is végezzék az aratást, pótolják az eddigi elmaradást. A mostani esős időjárás megyénk va­lamennyi mezőgazdasági vezetőjé­től, dolgozójától felelősségteljesebb, gyorsabb munkát követel. Minden arra alkalmas órát és percet ki kell használni, hogy a gabona zsákba kerüljön, ne maradjon a tarlón. A járások és I városok vezetőin nagyon sok múlik. Az esős időjá­rás miatt nem okolható senki. A sopánkodnának sincs értelme. — Aratni kell. Ez a fontos, és ott ha­lad a munka, ahol minden erőt a kenyérgabona betakarítására for­dítanak, ELŐRE A „MEGYE LEGTAKARÉKOSABB ÜZEME" CÍMÉRT 210.000 forinttal csökkentik as önköltséget a 111. negyedévben a lis«a Cipőgyár dolgoséi Ül A Tisza Cipőgyár dolgozói nevében csatlako­zunk a Tiszamenti Vegyiművek felhívásához, „a megye legtakarékosabb üzeme*’ címért indított ver­senyhez. Vállalásunk — a felhívás szellemének meg­felelően — az önköltség csökkentését célozza. Mi, a Tisza Cipőgyár dolgozói vállaljuk, hogy rr-j harmadik negyedévi tervünket mennyiség- !—L-l ben és változatlan áron, havonkénti üteme­zés betartásával teljesítjük; pjf termelési tervünket kiemelt cikkelemenként !—\ számítva, 98 százalékos tervszerűséggel vált­juk valóra; |-=-i harmadik negyedévi önköltségi tervünkhöz Li! viszonyítva 210.000 forint költség megtakarítá­sát érjük el. Ezt elsősorban a fontosabb anyagok te­rületén való takarékos gazdálkodással kívánjuk megvalósítani. A felsőrész-szabászat vixos-bakancs szabászai vállalják, hogy az áprilisban és májusban elért 81.29 százalékos anyagkihasználást a harmadik negyedévben 6.71 százalékkal emelik. A dullbox- szabászok azt határozták el, hogy az első negyedév­ben átlagosan elért 81 százalékos anyagkihasználást 1.5 százalékkal növelik. A férfi-szandál szabászok pe­dig az első negyedév 81 százalékos anyagkihaszná­lása helyett 81.3 százalékos anyagkihasználással dol­goznak a harmadik negyedévben; Kiss János Kocsis Mária párttitkár h. ÜB. elnök. Vámos Sándor DISZ titkár, Bodóczy Sándor főmérnök, a harmadik negyedévi terv által előírt egy Eli főre eső termelési értéket 1 százalékkal túl­szárnyaljuk a termelékenység növelése érdekében; 7-r-j sx önköltség csökkentése érdekében bevezet­!_2LÍ jük a következő munkaszervezési-műszaki intézkedéseket: Életbeléptetjük a csákózó munkaszervezési sza­bályzatot. Kooperációs csákózást végzünk a Kecskeméti Cipőgyár részére. m a tervezett 88.6 százalékos I-es minőséggel szemben negyedévi átlagban elérjük a 91 szá­zalékot. Ennek révén — a termelési terv 100 száza­lékos teljesítése esetén — akkumulációnk 140.000 fo­rinttal növekszik. Elfogadjuk a Tiszamenti Vegyiművek felhívásá­nak 4. pontját, amely szerint a versenyt, minden hó­napban a Megyei Pártbizottság és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa ellenőrzésével értékeljük. Javasol­juk, hogy az értékelés a fenti szervek bevonásával, a versenyhez csatlakozott üzemek és vállalatok megbizottainak személyes tárgyalásával havonként történjen meg, mindig más és más vállalatnál, vagy üzemben, elsőízben augusztus 15—20. között a ver­senyt elindító Tiszamenti Vegyiművekben. Vállalásaink teljesítésével előre „a megye leg­takarékosabb üzeme” címért! Siklós Sándor igazgató. Mihovits Tózsef főkönyvelő. part- es tanacsszervek nelyes irányí­tó, felvilágosító munkájától. Ezek­ben a községekben, a vezetők nap, mint nap a határt járva lelkesítik jobb munkára a tsz tagokat, dol­gozó parasztokat. Tiszaörs, Jászkisér, Jászfényszaru. Vezseny, Tiszavárkony és Szanda- szöllős községekben is jól haladnak a betakarítással. Az esős időjárás ellenére is a jói szervezett munká­val egy-két napon belül az összes Két nap nrnlra befejezi az aratást iigvnrÍN. Jásxki«ér. Jászfénvszaru. Vezsenv A gahonahelakarítási verseny első helyezettje lörökmiklós, utolsó Turkeve

Next

/
Oldalképek
Tartalom