Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-13 / 164. szám
5954 július 13. SZffCWCÍKMEGYEI KÉPEM s A KOOLAJBÁNYÁSZÁTA Gazdasági életünknek ma már szinte nincs is olyan ága, ahol valamilyen munkagép ne működnék, vagy ahol jármű ne dolgoznék. Fo- kozódu iparosodásunkban egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a belsőégésű motorok, a gyorsforgású gépek, mezőac>zdaságunk gépesítésében egyre nagyobb szerepet visznek traktoraink. A traktorok, autóik meghajtó üzemanyaga a diáselolaj és a benzin. Villamosítás nélküli községeinkben petrólemmal világítunk. A gépek tengelyeit és gyorsforgású alkatrészeit kenőolajokkal és zsírokkal kenjük, útaink felületét aszfalt- burkolattal látják el. — A benzin, a petróleum, a dieselolaj, a kenőolajok és az aszfalt valamennyien kenőolajszármazékok, a kőolajból finomítás útján állítják elő őket. A kőolaj a szénihez hasonlóan a föld szilárd kérge alatt elölünk elrejtett energiatároló ásványi anyag, amelynek megkeresése — felkutatása, a mélyből való felszínrehozatala és felszíni feldolgozása, komoly bányászati felkészültséget és bonyolult finomítási eljárásokat követel. Ma a világ energiahordozói közül 50 százalék jut a szénenergiéra, 30 százalék a kőolajból tern élt energiára és 20 százalék a vízienergiára. Ez a 30 százalékos részesedés, mely a kőolajtermékék részesedése, mu tatja, milyen nagyjelentőségű tényezője technikánk fejlődésének .a kőolaj, s ád magyarázatot arra, hogy a kapitalista nagyhatalmak miért állították világurafmi törekvéseik középpontjába az olajat. A kőolaj hosszú évmilliókon át szunnyadt a föld belsejében keletkezése óta, míg az ember ki- bányászására, iparszerű felhasználására gondolt. A kőolaj felhasználásának története visszanyúlik ugyan jóval az időszámításunk előtti időbe, felhasználása azonban csak nagyon szórványos és korlátozott. Az ősi Babilóniában aszfalt- útak építésénél használták fel, a kínaiak 4000 évvel ezelőtt lámpaolajat finomítottak belőle és a rómaiak korában perzsa olajjal fűtötték a konstantinápolyi fürdőket. Marco Polo, a 13-ik század híres utazója, hírt ad arról, hogy Baku környékén, a Kaspi-tenger partján már nagyarányú olajtermelés folyik, s tudomásunk van arról, hogy a romániai Havas alföldön, a 17-ik svadban kézzel / ásott gödrökből termelték az olajat. A kőolajbányászat lényeges fejlődésnek akkor indult, amikor a múlt század közepén Bakuban és Pennsylvániában gépi meghajtású fúróberendezésekkel végezték el az olajkutak mélyítését. Bár kezdetben csak a kőolajnak a levegőn átalakult termékét, az úgynevezett aszfaltot használták impregnálási, balzsamozási és orvosi célra, később a kőolajból világítási olajat állítottak elő, majd a belsőégésű motor feltalálása után egyre több és több benzint, majd a dieselmotor elvének kialakítása után dieselolajat pároltak le a kőolajból. A gépek fejlődésével hihetetlenül -megnőtt a kenőolajigény és a kenőolaj óikkal szemben támasztott követelmények sokfélesége. A kőolaj és termékei nélkül ma már korszerű ipar el sem képzelhető és minél inkább nő az iparban és a mezőgazdaságban a gépesítés mértéke, annál iskább nő a kőolajnak és termékeinek jelentősége.1 * A kőolaj eredetét a természetbúvárok sokféleképpen magyarázták, ma azonban általánosan elfogadott az a nézet, amely szerint a kőolaj a tenger felszínén élt, s elpsztult apró állatok és növények zsiradéktartal- mából származik. A tengervízben elpusztult apró élőlénymaradványok a tenger fenekére süllyedtek, ott beborította őket a folyók által a tengeribe szállított finomszemű iszap és homok, s mélyen a tenger felszíne alatt, nagy nyomásnak, nagy hőmérsékletnek kitéve, oxigénmentes környezetben az élőlénymaradványok lassú bomlásnak indultak és évmiliók alatt anyaguk folyékony, vagy gáznemű anyagokká, a kőolaj alapanyagává alakult át. A valamikori őstenger fenekét lassanként teljesen feltöltötték a folyamok hordalékai, a tenger helyén szárazulat keletkeíett és a szárazföld felszínét különböző begyképző és pusztító erők lényegesen átformálták. A mai terepfelszínen haladva, alig képzelhető, hogy a szárazföld helyén sok évmillióval ezelőtt tenger hullámzott, s ennek a tengernek fenekén felhalmozódott sok oly elhullott állat zsírmeny- nyisége, melyből az olaj keletkezett. A felszín alatt eltemetett olaj- kincs megtalálása nem egyszerű feladat. Tudományos kutatómódszerek segítségével, Eötvös-inga mérésekkel, mesterséges földrengéshullámok megfigyelésével igyekszik a gazdálkodó ember azokat a földalatti olajtárolókőzeteket megtalálni, melyek ipari szempontból számottevő ásványolajat rejtenek magukban. Tudományos kutatócsoportok, geofizikusok térképezik fel a felkutatandó területet, s véleményeiket kiegészítik a geológusok megfigyelései, melyek valamely területre kimondják, hogy az alatt az olajelőfordulás valószínű. Hogy van-e olaj, vagy nincs, arra * választ a mélyfúrás ád. Mélyfúrásokkal hosszú, hengeres lyukat állítanak elő a Föld szilárd kérgébe, a fúrt lyukak keresztülhaladnak az olajréteget a felszíntől elválasztó, úgynevezett fedőrétegeken és belefűmak az olajtartalmú kőzetbe. A kőolaj az olajtartalmú kőzetben — a közhittő1 eltérőleg — nem földalatti tavakat, vagy barlangokat alkot, hanem a finomszemű homokok apró szemcséi közötti hézagokat tölti ki. A lefúrt kút beomlása ellen a kútnak acélcsővel való kibélelése útján védekeznek, az acélcsövet cementpéppel ragasztjuk hozzá az átfúrt kőzetekhez. A sokszáz, vagy többezer méter mélységben lévő olajréteg előtt a fúrt lyukat ki- bélelő béléscsövön apró nyílásokat hoznak létre, amely nyílásokon keresztül, mintegy szűrőn át, a kőzet hézagait kitöltő kőolaj be- lefolyhatik a fúrt kút talpára. A kút talpán összegyűlt olaj a felszínre kétféleképpen kerülhet: vagy forrásként felbugyogva, vagy szivattyú segítségével kiemelve. A felszínre került kőolajat nagy tárolótartályokban gyűjtik és csővezetéken keresztül szállítják a kőolaj-termelőhelyekről az olajfinomítókba. A finomítókban a hőkeze- léses eljárásokkal választják szét egymástól a kőolajban keverten jelenlevő benzint, petróleumot, dieselolajat, kenőolajat és a lepárlási, maradékot, az ú. n. pakurát. A kőolajjal együtt a rétegekben mindig található a kőolaj könnyű párlata, az ú. n. földgáz. A földgázt csővezetékben «háztartási fűtőgázként, vagy ipari tüzelőanyagként és palackozott formában főzőgázként hozzák forgalomba. A föld szilárd kérgében elrejtett kőolajkincs felkutatására, felszínre- hozatalára nagy technikai felkészültség és a vele kapcsolatos sokirányú munkák végrehajtására nagy és erős szervezettség kell, hegy az olajbányászok munkáját siker koronázza. összeállította: Buda Ernő főmérnök, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat tagja. A mezőgazdaság segítéséért Szilágyi Sándor esztergályos. a törökmiklósi Mezőgépgyár ifjúmunkása arra törekszik, hogy minél több alkatrész megmunkálásával gyorsítsa a mezőgazdaság számára készülő gépek elkészítését. Átlagteljesítménye 180 százalék körül van. így aztán nem csoda, ha egy-egy hónap végén 16oo—18oo forintot is elér a keresete Kihasználatlan épület — A JÁSZBERÉNYI MSZT szervezet kulturgárdája azzal járul hozzá a dolgozók szórakoztatásához, hogy felkeresi a környékbeli tsz- eket, s ott műsort ad. Legutóbb a jászberényi Dózsa és Petőfi tsz-ben jártak, s ott rigmusokkal köszöntötték a munkában élenjáró dolgozókat, köztük Csirke Ferencet és Szevecsek Illést. (Németh Ferenc dr. leveléből.) A malmok takarékossági versenye Megyénk malmainak dolgozói a második negyedévben a munlcaverseny során szép eredményeket értek el. Egyesülésünk a legjobb teljesítményt nyújtott dolgozók között 35.000 forint jutalmat osztott ki. A második negyedévben húsz dolgozó elnyerte a sztahanovista oklevelet is. A második negyedév véget ért. Dolgozóink azonban nem elégednek meg az eddig elért eredményekkel, hanem a párt III. kongresszusa határozatainak megfelelően újabb vállalásokat tesznek a harmadik negyedév tervének túlszárnyalására s arra. hogy csökkentik az önköltséget, takarékoskodnak az anyaggal. az igazgatási költségekkel. Mindezideiz a Malomibari Egyesülés dolgozói több mini Po.ooo forint értékű felajánlást tettek az önköltség csökkentése és az anyaggal való takarékosság érdekében. Az egyesülés ugyaniakkor — csatlakozva a Tisza- menti Vegyiművek dolgozóinak felhívásához — versenyt indított a malmok között ..a legtakarékosabb üzem" címért. A versenyben legjobb eredmény elért malmok dolgozói jutalomban részesülnek az értékelés után. Malmainkra ebben a negyedévben nagy feladatok várnak. Néhány hét és már új gabonát őrölünk. Ui gazdasági évet kezdünk s ebben az időszakban azt akarjuk, hogy malmaink minél gazdaságosabban működjenek. A gazdaságosságra való törekvés malmaink minden dolgozójától odaadó, lelkiismeretes munkát követel. Arra kell törekedniük, hogy a munka ió megszervezése révén az őröltetőket mindig zavartalanul és gyorsan kiszolgálják. Ugyanekkor pedig különös súlyt és gondol kell helyezniük arra. hoyy mindig kiváló minőségű lisztet őröltének. Üzemi pártszervezeteink, szakszervezeti bizottságaink irányítása és ellenőrzése, a műszáki vezetők odaadó támogatása szükséges ahhoz, hogy dolgozóink vállalásaikat teljesíthessék és így megfeleljenek a rájuk váró feladatoknak. D7ÜNES ALBERT Malomipari Egyesülés Törökmiklós IRODALMI PALYAZAT SZOLNOK MEGYE FELSZABADULASANAK 10. ÉVFORDULÓJÁRA A Szolnokmegyei Tanács Népművelési Osztálya Szolnok megye felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából irodalmi pályázatot hirdet. A pályázat célja az. hogy fel- szabadulásunk idejéből megörökítsen valamilyen szolnokmegyei mozzanatot. A beküldendő pályamű lehet verses, prózai munka. A pályaművet Jeligével ellátva 1954. év október hó 15 napjáig kell beküldeni a megyei tanács népművelési osztályához. Pályadljak: 1 drb. I. dfj: 2000.- Ft, 2 drb II. dij: 1000.— Ft, 3 drb. III. díj: 500 forint. Szolnokmegyei Tanács VB. Népművelési Osztálya. Jó munkával készének az Mkoimány ünnepére G ztahanovista vagyok. Az első félév utolsó hónapjában, júniusban is arra törekedtem, hogy a kitüntető címhez méltó munkát végezzék. Ebben a hónapban átlagosan 2oo százalékos teljesítményt értem el. Amikor ezt a levelet írom, népi ülnök vagyok a j árás- bíróságon s ennek a feladatomnak is eleget teszek. Jut ’időm levélírásra s megragadom az alkalmat, hogy a lapon keresztül beszámoljak az olvasóknak vállalatunk munkájáról. Amikor a párt III- kongresszusa véget ért. vállalatunknál töretlenül folvt tovább a kongresszus tiszteletére indult verseny. A dolgozók vállvetve harcoltak a félévi terv teljesítéséért. arra törekedve, hogy munkájukat megelégedésre végezzék el. A második negyedévi tervet már június 28-án sikeresen teljesítettük. 12 százalékkal túlszárnyaltuk. első negyedévben a tervünk által megszabott feladatoknak nem tudtunk eleget tenni. A rendkívüli tél igen gátolta munkánkat. Az elmaradást azonban a második negyedévi terv túlszárnyalásával pótoltuk. A termelési értekezleten dolgozóink örömmel hallgatták végig a beszámolót. amely a számok tükrében mutatta meg s.z első félévben végzett munkát. az elért eredményeket. Ugyancsak a termelési értekezleten ismertették velünk a harmadik negyedév feladatait is. Ebben a negyedévben mintegy kétmillió forint értékű munkát végzünk maid. A nagy feladat sikeres elvégzése érdekében dolgozóink vállalásokat tettek az Alkotmány ünnepének tiszteletére. A vállalások azt célozzák. hogy anyaggal és pénzzel takarékoskodva, az önköltséget csökkentve teljesítsük a tervet, egyben pedig kifogástalan munkát végezzünk a szolnoki dolgozók szükségleteinek minél jobb kielégítése érdekében. Kovács lózsef, sztahanovista Szolnoki Vegyesipari Javító Vállalat HÍREK levelezőink tollából Községünk dolgozói az Alkotmány ünnepe tiszte« letére versenyre hívták a tiszafüredieket. hogy az aratást, cséplést határidő előtt tíz nappal befejezik. Terménybeadási kötele-i zettségüíknek a géptől tesz« nek eleget, hogy mielőbb hasznosíthassa államunk a neki iáró gabonát. (Molnár Gábor VB-titkár. Ti« szaderzs.) * Egyre jobban belem elégedünk az aratásba, s min« den eszközzel meg akarjuk akadályozni a szempergést. 80 hold mustárt. 150 kh. cukorborsót lekaszáltunk, Most az őszi árpát és d búzát vágjuk. Hajós István brigádja akarja elsőnek len aratni gabonáját. Ha tor vábbra is ilyen szorgalom« mai dolgoznak, ez sikerűin hét is. Brigádjukban vág két női munkacsapat, ame* lyet ió munkájáról isméi rünk. Ök is segítik az elsői ség elérését. (Csótó Géza^ Turkeve, Vörös Csillag tsz.). * Fölvettek a törökmiklósi Mezőgazdasági Techniíkum növényzeti tagozatára. Itt fogok továbbtanulni. Ez- évben még több és még felelősségteljesebb munka vár rám. De minden akadályt leküzdök. hogy szép országunk mezőgazdaságát fejlesztő szakemberré lehessek. (Bóta Borbála. Ui« szász.) • v * Gépállomásunk pártszem vezete a DISz-szel és MEn DOSz-szal együtt megszern vezte. hogy a gépek mellett kézierösegítséget is adjunk az aratáshoz. Húsz-huszon- öí főből álló brigád akkor is segíti a lsz-ek munkáját, mikor az eső miatt nem dolgozhat, a gép. A dolgozó Parasztok között is egyre \szebben bontakozik ki a kölcsönös segítségadás. Az a cél. hogy a mostoha időjárás ellenére is minél kisebb szemveszteséggel takarítsuk be a kenyérnekvan lót. (Juhász Antalné. Jász- árokszállás-) Vízépítési modell-kisérleti laboratórium A két világháború között is folytattak már vízépítési modellkísérleteket, mégpedig a Műegyetemen. Ott azonban — az alagsorban — egy kis laboratórium állt a szakemberek rendelkezésére. A felszabadulás után azt kibővítették és itt végezték el a többi között a Tisza- löki Duzzasztómű modeUlkísérleteit is. Mivel hazánkban jelentős vízgazdálkodási feladatok várnak megoldásra, a Műegyetem modellkísér- leti laboratóriuma már kicsinynek bizonyult. Népgazdaságunk lehetődéli részén, a Kvassay Zsilip közelében megépítsék Közép-Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb vízépítési modellkísérlett laboratóriumát. A munkálatok már 1952-ben megkezdődtek. Épül egy hatalmas kísérleti csarnok a hozzátartozó műhelyekkel és segédlaboratóriumok- kal. A csarnok 20 méter széles, 70 méter hosszú és tizenegy méter magas. Ebben a hatalmas csarnokban egyszerre több modellt is építhetséget nyújtott arra, hogy a főváros nek, Egyévi és hatliónapi börtönre ítélték a tsz ellen izgató kuiákasszonyt Az újszászl határban, szép helyen áll ez a régi kastély. Tetőzete jó állapotban van. Ajtóit, ablakait kellene csak pótolni és akkor űttörőüdülőnek, szakiskolának, vagy bármilyen más célra fel lehetne használni. Annál inkább figyelemreméltó ez a kérdés, mert a megyében sok helyen, — például Cibakházán — van ehhez hasonló állapotú régi épület, mely rendbehozva — vagy ha ez nem lehetséges, akkor lebontott anyagát értékesítve — nagy megtakarítást jelentene. Tanácsszerveinknek érdemes lenne foglalkozni ezzel a problémával. A kulákok, — dolgozó parasztságunk, népünk ellenségei igyekeznek most is alattomos követelésekkel, rágalmakkal zaklatni a termelőszövetkezeteket, gátolni munkájukat, fejlődésüket. Ellenük, mint népi demokráciánk ellenségei ellen, erőteljesen folytatni kell a harcot. Egy percre sem szabad elfeledkezni arról, hogy az ellenség nem alszik. Ezt láthatják Tóth Istvánná törökmiklósi kulákasszony ténykedéséből is, aki a múltban 43 hold föld termését élvezte. A cselédek fáradságos munkával megteremtették számára a jó módot. — Az egykori cselédek azonban a maguk gazdái lettek, s később a termelőszövetkezetben, a közös gazdaságban találták meg boldogulásukat. Tóth Istvánná 43 holdját 1950- ben tagosították és a törökmiklósi Micsurin tez-nek juttatták. A kulákasszony nem fogadta el a felajánlott csereingatlant, hanem továbbra is ott lakott volt tanyájában s a nagykörűi határban két és fél hold területen konyhakertészetet létesített. Egy idő óta saját lakásukon is zaklatta a tsz tagokat. Gazdasági felszereléseket követelt a tsz-től. A termelőszövetkezet vezetői és tagjai természetesen kiutasították a kulák- asszonyt, aki rágalomhadjáratot indított a tsz ellen. A tavasszal anyagi kárt is okozott a tsz-nek, mert saját céljaira akarta felhasználni a tanyánál lévő melegágyakat. Hoz. á is fogott azok elkészítéséhez és csak erélyes felszólításra volt hajlandó átadni a melegágyakat. Ezzel hátráltatta a tsz-tagok munkáját s mintegy két hét késést okozott a palántálásnál. Tóth Istvánné kulákasszony mesterkedéseivel azt akarta elérni, — hogy megfélemlítse a tsz-tagokat, csökkentse munkakedvüket, s ezáltal gyengítse a közös gazdaságot. Ezért nem költözött el a tsz területéről, ezért utasította vissza a felajánlott lakásokat. Becsmérelte a tsz tagokat, akik végül is a törvény elé vitték az ügyét. Tsz-ellenes, erőszakos, zavart- keltő fellépéséért a törökniiklósi járásbíróság egyévi és hathőnapi börtönbüntetésre, háromévi közügyektől való eltiltásra büntette Tóth Istvánnét. i
