Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-10 / 162. szám

1954 július 10. SZOLNOKMEC.YEI KÉPLAP S ARATÓ FIATALOK A JÄSZFELSÖGYÖRGYI Vörös Sarok tsz központi tanyáját félkörben a Zagyva övezi. Az iroda előtt fiatal lányok népes csoportja található. Ebédszünetet tartanak. Leheverednak a fűre és csendesen ebédelnek, közben egy-két fiatal fiú is hozzájuk csatlakozik. A ter­melőszövetkezet diszistái ezek. Ti zenketten vannak és közülük csak kettő a fiú, a többi leány. Aratás előtt tíz hold dohányt, po hold kukoricát háromszor, 14 hold napraforgót pedig kétszer megkapál­tak. Persze, az idősebb tsz-tagok is segítettek nekik. 15 hold szénát f' 13 hold szöszösbükfcönyt összegyűjtöttek. A burgonyájukat is megfelelő ápolásban részesítették. Miután elfogyasztják az ebédet, csoportba verődve indulnak a búzaföldjükre, ahA az aratógép már vágja a búzát. Hozzálátnak a csomózáshoz. Ügy hajladoznak a napbarnított arcú fiatal teremtések, mint szélben a búzaszálak. Egyikük-másikuk még dalt is énekel, versenyezve az aratógép zúgásával. Nem messze tőlük harminc kaszás vágja az árpát. Nem haladnak utánuk marokszedők, mert az árpának két-három napot szabadon száradnia kell. Annakidején ezt is a diszisták kötik le és rakják csomókba. AZ ARATÓGÉP vezetőjével is alkalmunk nyüt néfhány szót váltani. / fiatal traktoristát Utassy Istvánnak hívják. A jászfelső- györgyi gépállomásról jött. Szerény fiú. — Vállalásáról csak annyit mond, meggondoltam: „Ha az időjárás megfelelő és a géppel sem lesz sok hiba, lerratjuk naponta a 15 hold gabonát." Mind több és több fordulót tesz a gép és nő a búzakeresztek ŐZ 3X1*13. A DISZ titkár szavai szerint legutóbbi taggyűlésüké.. felajánlást tettek a fiatalok. Minőségileg jó mi nkét végeznek és naponta 1.5 munkaegységet teljesítenek. Ha majd a kukoricájuk köt, az ifjúsági brigád tagjai a rájuk eső részt pótbepor zzák és ezzel holdankénti három mázsás terméstöbbletet érnek el. A taggyűlésen a nyári mun­kák elvégzésére versenyre hívták a jászárokszállási Táncsics és a jánoshidai Dimitrov tsz DISZ fiataljait. A verseny eredményét majd a járási DISZ bizottság értékeli. Az első gabonát az államnak adják A jászberényi Petőfi és a puszta- tnizsei Tolbuchin tsz tagjai is be­fejezték az árpa aratást és mind­két szövetkezetben nagy ütemben folyik a búza betakarítása. A tsz- tagok Ígéretet tettek, hogy gabona­beadási kötelezettségüknek egyene­sen a cséplőgéptől tesznek eleget, A Tolbuchin tsz-ből július 15-ig 50 mázsa kenyérgabonát, július 20-ig pedig összesen 100 mázsa kenyér- gabonát szállítanak be. A Petőfi termelőszövetkezetbeliek július hó 15-ig 23 mázsa kenyérgabonát, és 30 mázsa árpát, július 20-ig pedig újabb 15 mázsa kenyérgabonát szállítanak be kötelezettségük telje­sítésére. 1.121 kombájn és 2.188 kévekötő aratógép segíti az idén a mezőgazdaságot Az aratógépek és kombájnok tavaly 150-000 katasztrális holdról takarították Se a gabonatermést. Egy év alatt több géppel gazdagodtak gépállomásaink. A jelenlegi 1121 kombájn és 2188 kéve­kötő aratógép — normája teljesítése ese­tén — több mint félmillió holdról arat­hat. A gépállomások tehát egymaguk annyi gabonát takaríthatnak be, mint ta­valy az állami gazdaságok és gépállomá- jok együttesen. A termelőszövetkezetek kalászosaik háromnegyedrészét géppel rághatják le. : Az állami gazdaságok 957 kombájnja és 1008 aratógépe teljesen mentesíti a gazdaságok dolgozóit a nehéz aratási munka alól. Kézi kaszásokra csak ott lesz majd szükség, ahol az esőzések és a vi­har miatt erősen megdőlt a gabona. Segítek az aratásban ötödik osztályos tanuló vagyok. Eddig minden évben általános ötössel végeztem. Osztályunk őrsvezetője vagyok. Ezen le­velem megírásához az adott bátorságot, hogy sok úttörő levelét olvastam már a Néplapban. Szeretnék én is levelező lenni. Édesapám és édesanyám termelőcsoport Ingok. Én is segítek nekik a munkában. Most a kukoricát kapáltuk. Várjuk a kom­bájnt az aratáshoz. Igyekszem úttörő paj­tásaimat Is bevonni a munkába, hogy az aratást mielőbb sikerrel befejezhessük. Tóth Ferenc úttörő, Szelevény. POSTÁNKBÓL Július 9-én 31 levelet kapott szerkesz­tőségünk. Mészáros Antal Törökmiklós- ról fényképet küld és beszámol a városi tanács DISz-fiataljair»ak aratási munkái­ról. R. Nagy Mihály Kunmártonból je­lenti, hogy ő kis megkezdték az aratást. Szűcs Imre Jászberényből értesít bennün­ket, hogy befejezték a tavaszi és őszi kalászosok aratását. Morár Gábor Tisza- derzsről közli, hogy versenyre hívták ki Tiszafüred dolgozóparasztságát az ara- tás-cséplés 10 nappal a határidő előtti befejezésére. Molnár Imre pajtás Szan- daszöllősről tudósit arról, hogy a szün­idő alatt kiveszi részét a növényápolás, aratás munkáiból. Kovács József Szolnokról írja, hogy júniusi tervét 2oo százalékra teljesítette. Major István Tiszasülyről DlSz-gyűlés- ről ad hírt. Dénes József Törökmiklósról beszámol megyénk malmainak szép ered­ményeiről. Különböző szerveikhez kivizsgálásra küldött panaszos levelekből 8 érkezett vissza. Angyal István tiszakürti. Szabó Sán­dor jászladányi, Bakondi Pál törökmik- lósi, Mészáros Imre tiszavárkonyi, Far­kas Erzsébet kunhegyest, Rapi Antal jászkiséri, Cseppentő András kunhegyes!, Jenes Istvánné cibakházi, Zsemberi Im- réné tiszaugi, Török István szajoli, Her­mann Sándor szolnoki, Szentpéteri Jó­zsef kisújszállási, Molnár Ágnes török- miklósi levélíróink kéréseit, panaszait kivizsgáljuk. Panasza elintézéséért köszönetét mond Tóth Erzsébet Tiszatenyőről. özv. Pethő Béláné Nagykörűből tu­dósít, hogy július 5-én megkezdték az aratást. Dombi Józsefné Kengyelről az élenjáró dolgozók értekezletéről számol be. Dr. Németh Ferenc Jászberényből az MSzT-szervezet látogatásáról tájékoztat a tsz-ekben és egyéni dolgozók körében. Id. Rézsó István Tomajmonostorról arról ad hírt, hogy az úttörőket a nyári szün­idő alatt beszervezték a fásítási és gyom­talanítás! munkákba. Aratás alatt9 begyűjtés előtt Besenyszögön D esenyszögön is, mint a megye többi községében nincsen fontosabb munka az aratásnál ezekben a napokban. Az őszi árpa már több helyen túl van a sárgaérésen, s egy­két nap múlva a búzánál is bekövetkezik mindenütt a viaszérés. A szemveszteség­mentes betakarítás elsősorban a termelési bizottság és a községi tanács vezetőinek jó munkáján múlik. Az esős időjárás megköve­teli, hogy mielőbb biztos helyre, keresztekbe, vagy ép­pen zsákba kerüljön a gabona. Másrészt a falu dolgozó pa­rasztjainak is egyéni érdeke a gyors betakarítás. Sokan már most elhatározták, hogy az ál­lamnak járó kenyérgabonát a cséplőgéptől azonnal a begyüj- tőhelyre viszik. A falu veze­tőinek tehát nem szabad elfe­ledniük: az aratás hathatósabb segítségével végeredményben a dolgozó parasztok nagyrészé­nek nemes törekvését segítik. A községi tanácsnál idáig jónéhány termelő jelen­tette be, hogy kenyérgabona- beadását épp úgy, mint más években, az idén is elsők kö­zött teljesíti. Nyolcas József 8 holdas földműves, a termelési bizottság elnöke, nemrég részt- vett a végrehajtóbizottság ülé­sén. Itt a következőket jelen­tette be: „Vasárnap múlt egy hete, hogy összehívtam szomszédai­mat, ismerőseimet. Lehettünk olyan húszán. A mezőgazdaság fejlesztéséről beszélgettünk legtöbbet. Számbavettük az aratás és a cséplés nagy mun­káját. Akkor említettem gaz­datársaimnak, hogy nemcsak a gyors aratással, hanem a ke­nyérgabonabeadásom azonnali teljesítésével is segítem a kor­mányprogramul megvalósulá­sát. Gazdatársaim helyeselték elhatározásomat. Hosszú ideig beszélgettünk arról, hogy mi­lyen fontos is mindenütt a ter­vek teljesítése, s éppen ezért nagyjelentőségű a kenyérgabo­na gyors beadása is. őszinte örömmel közölhetem a végre­hajtóbizottsággal, hogy mi, akik ezt a kis megbeszélést tar­tottuk. mindannyian a hazá- na1- adjuk az első gabonát." *1' ó:h Lajos, tizenegy hol­das középparaszt és még sokan mások hasonló módon nyilatkoznak. A besenyszogi dolgozó parasztok, a jelek szerint jól tudják a gyors be­gyűjtés jelentőségét. Érzik, hogy a tervek teljesítésével a munkás-paraszt szövetséget erősítik, a beadásuk maradék­talan teljesítésével a mezőgaz­daság fejlesztéséről szóló párt­ós kormányhatározat megvaló­sulását segítik. Minden becsületes embernek törvényes kötelessége meg­adni azt, ami az államnak jár. Vélekedett Márkus Ferenc dol­gozó paraszt. Rajta kívül még soknak hasonló a véleménye ehhez a kevésbeszédű emberé­hez, aki minden téren tudja kötelességét; míg a beseny­szogi határban sokhelyütt még el sem kezdték, ő már be is fejezte a árpa aratását — 7Végy hold búzát vetet- 1 ” tem az ősszel. A kenyérnekvaló, s az államnak járó mennyiség bőven meglesz. Sőt, számításom szerint, jut még a szabadpiacra is. — Szerintem még az ilyen párholdasoknál is sokat számít a veszteségmentes betakarítás, hiszen ha csak 40 kg tiszta­búza marad a tarlón, az is na­gyon sok. 40 kg búzalisztből egy kisebb család egészhavi kenyérszükséglete fedezhető. Az aratással nem is fogunk elmaradni, az őszi árpát levág­tam. Lesem a búza érését, s amint lehet, azonnal aratunk, fi anyi Boldizsár bácsival otthon, a családi körben beszélgettem. Jogos büszkeség­gel mondta el, hogy milyen sokat kell dolgoznia az ő mos­toha, 16 hold szikes földjén a bő termésért. — Kenyérga- bonaibeadásom tavaly is telje­sítettem, sőt tíz mázsa tiszta­búza a szabadpiacra maradt. Az idén is az elsők között le­szek. Azt tartom, felesleges hazavinni az államnak járó részt. Miért csináljak kétsze­res munkát. Ami a beadásba jár, azt már a cséplőgépnél kocsira rakom, s viszem a be- gyüjtőhelyre. besenyszogi dolgozó pa­rasztok azonban csak úgy tudják időben teljesíteni beadásukat, csak úgy szerezhe­tik meg a gyorsbeadási jutal­mat, ha most mielőbb elvég­zik az aratást, cséplést. Sz. P. Á kisújszállási cirokszárládagyártó üzem munkája 2.556 m3 deszkát takarított meg népgazdaságunknak az első félévben | ALIG | egy éve működik még a Szolnokmegyei Cirokszár-láda- gyártó Vállalat kisújszállási üze­me, ahol cirokszár felhasználású­val, léckeretekre történő szegelé­sével olyan ládákat készítenek, amelyek igen sóik faanyag meg­takarítását teszik lehetővé. Ezek­re a ládáikra, az üzem gyártmá­nyaira egyformán szüksége van a Duclos Bányagépgyártó Vállalat­nak, a Kecskeméti Konzerv­gyárnak, a Salgótarjáni Üveg­gyárnak és a Zö'.dség-göngyöleg Ellátó Vállalatnak. Ez utóbbi kü­lönösen most használ fel renge­teg cirokszárból készült ládát, amely a gyümölcs- és zöldség­szállításokhoz kiválóan megfelel, hiszen remekül szellőzik. | AZ ÜZKIV1| júniusi tervét 122 százalékra teljesítette s a: első féléviben 2556 köbméter faanya­got, fenyőfűrészárut takarított meg népgazdaságunknak. Ez, — tekintve, hogy nagyrészt impor­tált anyagról van szó — igen komoly jelentőségű megtakarí­tás. Az üzemben a gépesítés foko­zásával a termelés terén még jobb eredményeket lehetne el­érni. Jelenleg a fűrészüzem a legjobban gépesített. Itt hét sza­lag- és egy kö. fűrész dolgozik. A különféle munkafolyamatokhoz saját tervezésű kézi-gépeket szer­kesztettek és állítottak be, így a cirokszártáblákat préselő 13 gépet, vagy a táblákat összefogó drótkapcsokat készítő gépet. — Érdemes lenne az üzemet tovább gépesíteni s megteremteni annak a lehetőségét, hogy egy sor mun­kafolyamatot ne az udvaron, szabad ég alatt kelljen elvégezni. | A KIVÁLÓ EREDMÉNY I a dolgozók jó munkájának kö­szönhető. Pocsai Kálménné sze­gező 229, Karacs Ferenc kapocs-' gyártó 250, Juhász Róza össze­állító pedig 223 százalékot telje­sített. Az üzem dolgozói az Alkot­mány ünnepe tiszteletére felaján­lást tettek. Vállalták, hogy a Köszönöm a szerkesztőség válaszát. Az építkezési engedélyt megkaptuk. — Me­legh Miklós, Vezseny. • Megnyugtató válaszukért köszönetét mondok. Jóleső érzés arra gondolni, hogy multévi beadási túlteljesítésem az ezévibe beszámít. — Zsidó Márton, Cserheszöllő. • A Szolnokmegyei Néplap június 16-i számában „Ki a felelős" cím alatt: levelet közöltek. Igazgatóságunk részéről ezzel kapcsolatban az alábbiakban kívánjuk tájékoztatni a szerkesztőségeti Az erdőgazdasági termékek ármegálla­harmadik negyedévben annyi cirokszárládát gyártanak, ameny- nyi 1600 köbméter faanyag meg­takarítását jelenti a népgazdaság számára. piíásának hatásköre a földművelésügyi minisztériumot illeti meg. A legutóbb kibocsátott Egységes Termék- és Ár­jegyzékben a kerékagy termelői árai — melyet a földművelésügyi minisztérium­nak kellett volna megállapítani — nem kerültek kiadásra. Nem kétséges, hogy a kereskedelem igen komoly hibát követ el abban az esetben, ha a raktáron levő árut eladási ár hiányában nem tudja a fogyasztók ré­szére kiadni. Jelen levelünk másolatát elküldtük a földművelésügyi miniszté­riumnak s kértük, hogy az árát állapítsák meg. Belkereskedelmi Minisztérium Tüzelő­szer és Építőanyagkereskedelmi Igazga­tósága, Budapest A fegyvernek! gépállomástól nagyobb segítséget várunk a gyors betakarításhoz Nálunk a nagykörűi Petőfi tsz-ben is megkez­dődött az aratás, őszi és tavaszi árpánk, búzánk igen szép. Most az a leg­fontosabb. hogy minél gyor­sabban és a legkisebb szemveszteséggel betakarít­hassuk gabonáinkat. Fel­készültünk a nagy munká­ra. a családtagokat is be­vontuk. hogy minél gyor­sabban elvégezhessük a betakarítást. A kalászosok részét géppel aratjuk. Mindannyian szeretjük a gépet, mert a mi munkán­kat könnyíti meg. Az ara­tás első napián azonban némi csalódás ért bennün­ket. mert a gép alig vágott le egv pár rendet fel­mondta a szolgálatot. En­nek oka a lekiismeretien iavítás. A felületes munka, melyet a fegyvemeki gép­állomáson végeztek a gép­javítás ideién, megbosszul­ta magát. Azok a gépek, melyeket csak imitt-amott iavítottak ki és a festéssel tüntették el az alkatrészek repedéseit, egv-két forduló után már eltörnek s nem segítik előre az aratást. M' termelőszövetkezeti tagok nem ilyen segítséget várunk a fegyvernek! gép­állomástól. hanem azt. hogy a korszerű technikával, gondosan kijavított gépek­kel segítsék sikerre vinni a betakarítás nagy csatáját. özv. Pető Béláné Nagykörű. Petőfi tsz lNTÉZKB>£SeK (Folytatás az előző számból.) Ha már itt járunk a tanácsháza kör­nyékén, miért nem beszélgetünk egy szót sem arról, hogy itt ma 7—8 ezer holdas termelőszövetkezeti gazdaságok vezetői törték a fejüket, hogyan takarít­hatnák be minél gyorsabban az életet, amit nemcsak saját kamrájukba raknak, hanem küldenek belőle a müvésztelepiek, a neves publicisták, a munkások aszta-. Iára. A munkásokéra! A másik oldalon is­mét tábla. A Vasipari Vállalat irodái előtt állunk. Napsütötte arcú, ezüstfehér fejű, „truccolt" őszbajuszú bácsi lép ki ez ajtón. Felgyűri ingujját, biciklire kap s íovagördül a vakító fényes betonon. — Miért nem kérdez példát róla az Író és publicista? Vagy méginkább, miért nem beszél vele? De sokat megtudna ennek a városnak munkásairól. A „szürke", egyszerű me- iósokról, akik fiatal éveikben országos-“ hírű birkózók, ökölvívók, tudnak ütni, ha kell. |. De tudnak ráhúzni is, ha munkavirtusról van szó. Okosak, bölcsek, messze távlatokat felmérők •., Az előbb látott bácsi Rontó Béla elvtárs, aVasipari igazgatója .,. De sokat tanulna tőle az emberi lélek törvényeiben jártas író is... A munkás-paraszt szövetségről... Amely nem a kowuihyptogcammal. nem a de­TALÁLKOZAS A SZAKMÁVAL . .. cember 19-i határozattal kezdődött, ha­nem . i, De hiszen erről ilyen ember, mint Rontó Béla, jobban tud szólni..« Mennyi eseményből, érzésből, örömből, vitából, de mindig tettből szilárdult ez a szövetség?! Egy ember, egy munkás életében is. # Sok emlék a messzi úton.-. Az újszászi Szabadság tsz Ujszászi nevű el­nökével, Tarcsa nevezetű párttitkárával folytatott hosszú-hosszú vita a három­szori fejésről. Ami végül azért vált fá­rasztóvá, mert hát „mit ért ahhoz egy üzemi munkás ?!” — És az üzemi mun­kás addig agitált, míg egyszer azzal fo­gadták.— Igaza volt, másfél literrel töb­bet ad az a nyolc tehén, amelyet próba- képen külön fejtünk. s. Vagy az az Abonyi-út melletti gazda mit tanult a munkástól, akit a felesége így fogadott, mikor először ellátogatott hozzájuk népnevelőként: — Na, itt van már megint egy kutyaütő!... Ez még azokban a kemény, aszályos időkben tör­tént, miikor minden maradék búza be­adásért harcolni kellett.,. És ez a csa­lád félóra múlva már asztalhoz ültette a népnevelő Rosti Bélát s másnap 2 q búzát, 1 q árpát vitt a begyfij főhelyre. Hány ilyen paraszt barátja, dolgozó­társa van már az' üzemi munkásnak. A nevét is alig tudja egynek-kettőnek. — Névszerint arra a kőtelki középparasztra sem emlékszik már, aki „húszszor tette le, meg vette fel a ceruzát, míg a tszcs belépési nyilatkozatot aláírta." A házát még most is megtalálná. Mikor leg­utoljára meglátogatta, mint megelége­dett, kiválóan dolgozó téesz tag fogadta az egykor ismeretlen vendéget. Mondta is a házigazda: — „Sokszor elgondol­koztam azóta. Bejön hozzám egy vadide­gen ember. Beszélni kezd a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Sose láttam az­előtt és másfél óra múlva már úgy hi­szek neki, mint a testvéremnek.. . .— Tudja... szaktárs. .. ránéztem arra a fehér fejére s arra gondoltam: ez az em bér nem tudna senkit becsapni...- Most már köszönöm, hogy segített." % És áZÓta sok „köszönöm" érte Rontó elvtárs fülét. A szolnoki Uj Élet tsz-t első lépései óta patronálja a válla­lat. ügy kezdődött a segítség, hogy Rontó Béla kibiciklizgetett a tanyájuk­ra. Nemrég látta, elhanyagolt a kovács­műhely. Legközelebb fűrészt, fűrészla­pot, menetvágót, fúrót, patkószeget, kö­römszedőt és sok más, tsz-ben hasznos szerszámot küldetett az üzemből. Meg­javították a magtakaró boronát, a dará­lót, helyrehozták a 4 vetőgépet s egy aratógépet az üzem sürgetésére küldtek be még aratás előtt.,. — Szinte saját gondjának tekinti a vállalat a téesz ügye­it, bajait. A turkevei Farkas Mihály tsz Fordson, meg Cormidk-traktorai, az üzem által küldött alkatrészek, sebességváltó, jár- kerék, meghajtó és egyebek szintén an­nak a kapcsolatnak beszédes bizonyíté­kai, amit sokszor csak szavakkal emle­getnek egyesek? — a munkás-paraszt szövetségé. Kicsit komikusnak tűnt, de nem dohogtak miatta az üzem dolgozói: a téesz sürgősen kérte egy gépkocsija megjavítását. Hozzák be! — üzenték in­nen. Egy alkalmi traktor be is szállította a Chevrolet-motorú, Ford-alvázú gép­kocsit — ömlesztve .., Idebent nevet­tek rajta, de összerakva, megjavítva küld­ték vissza.,, Cséplő- és aratógépek várják a munkáskezet a tsz-ben és nem hiába. % Mikor egy szép, nyugalmas vasárna­pon a falujáró Rontó Bélától kissé sza- bódva megkérdezte egy tsz tag: _ „Hát maguk a vasárnapjukat se sajnálják tő­lünk, mit szól hozzá a felesége?" — az elvtárs ezzel a rövid történettel válaszol. — A harmincas években egyik hajna­lon hazamegyek a gyárból. A kislányom felöltözve, az asztalra borulva szunyókál. Rögtön felébredt, mikor beléptem. Meg­ijedtem, mi baja lehet?! „Apukám... már három hónapja nem láttam, mindig a gyárban van. .— ezzel borult sirva a nyakamba. Fizetést meg annyit vittem haza, hogy feleségem mérgében az ágy alá vágta ... Hát ezért nem sajnáljuk mi a vasár«- napot a parasztoktól.. j Reméljük ma­guk se a munkásoktól. •. A neves író és publicista biztosan többet meg tudott volna ettől az ember­től az egész szolnoki munkásságról... De mi elfelejtettük mondani, hogy kér­dezzen ilyesmit is... Nem tehetünk ró­la, hiába így „néz az ki", ha újságírót akar valaki „megszólaltatni". Tóth István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom