Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-10 / 162. szám
Sioínokmmmd A- MEGYEI PÁRTBIZ OTT 5 Áfi ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA VI. évfolyam, 162. szám Ara 50 fillér 1954 július 10.. szombat MAI SZAMUNK TARTALMABÖL,: A kongresszus útmutatása nyomán küzdjenek pártszervezeteink a mezőgazdaság fejlesztéséért. A jászberényi Aprítógépgyár termelésének pártellenőrzéséről (2. oldal.) Aratás alatt, begyűjtés előtt Besenyszögön. Találkozás a szakmával (3. o.) Már működik és a dolgozók rendelkezésére áll a szolnoki Lokomotív sportuszodája. BEERETT A GABONA Tiszaigaron az árpa után már a búzát aratják A tiszaigari tsz tagok és egy'nileg dolgozó parasztok ugyancsak igyekeznek a betakarítással. Nem akarják, hogy egészévi fáradságos munkájuk gyümölcse kárbavesszen a gyakori esők, zivatarok miatt. Különösen jó példát mutatnak a Petőfi termelőszövetkezet tagjai, akik a hét első napjaiban befejezték az árpa aratását. Már 32 hold búzát is learattak. Két aratógép segíti a tsz tagjainak munkáját, de nem feledkeztek meg a családtagok mozgósításáró' sem. így 16 aratópár tudja állandóan vágni az érett gabonát. A község egyénileg dolgozó parasztjai is igyekeznek, július 7-ig befejezték ők is az árpa aratását. A tiszaföidvári Petőfi tsz tagjai az első gabonát az államnak adják ^ tiszaföidvári Petőfi termelőszövetkezetben nagy gondot fordítanak az állatállomány takarmányellátására. Már másodszor is lekaszálták a lucernát és a szénabetakarítást is befejezték. Sokat javult az állatok gondozásának színvonala is. teheneik átlagosan 15 liter tejet adnak naponta. A tei- hozam további fokozása érdekében a tsz tagjai minden lehetőséget megtagadnak a takarmány biztosítására. Silót is készítenek. Kalászosaik 40 százalékát. különösen, ahol dőlt a gabona, kaszával aratják. A többi területen a cibakházi gépállomás traktorai dolgoznak két műszakban. Nappal aratnak, éiiel pedig a tarlót hántiák. hogy mire az aratást befejezik, a másodvetésre is sor kerüljön. A tarlóba 60 napos kukoricát, kölest, tarlórépát és csalamádét vetnek. A csáplés zavartalan elvégzése és a szemveszteség csökkentése érdekében asztagba hordanak. Három helyen jelölték ki a szérűk helyét. 5 pár lóval hordják be a kereszteket. A tsz tagjai ígéretet tettek, hogy az első gabonát az államnak adják. BÁGYONI M. GYULA Tiszaföldvár • Cseh Béla jászberényi fszcs-tag a búzát is learatta MEGYESZERTE ARATNAK Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a legcsekélyebb szemveszteséggei takarítsuk he a gabonát A törökmiklósi járás állami gazdaságai segítik a termelőszövetkezeteket !l jászapáti járás kombáinvezetöí csatlakoztak a pestmegyeiek felhívásához A jászapáti járás állami gazdaságainak kombájnvezetői nemrégiben értekezletet tartották, hogy megbeszéljék, mit kell tenniök a gyors betakarítás érdekében. Csatlakoztak a pestmegyeiek felhívásához. Kovács József, a tiszasülyi állami gazdaság élenjáró kombájnvezetője vállalta, hogy a határidő megtartásával kombájnjával 450 holdon végzi el a betakarítást, a szemveszteséget a megengedett 3 százalékról egy százalékra csökkenti és az üresjárat kiküszöbölésével, a gondos fellőhessél 12 százalék üzemanyagmegtakarítást ér el. L. Kovács Béla, Nemes G. Sándor, a jászkiséri gépállomás sztahanovista kombájnvezetői hasonló vállalást tettek. A szerződésileg lekötött kombájnaratást határidő előtt elvégzik és gépenként 50 hold gabona le- aratásával teljesítik túl tervüket. A nemes verseny továbbterjedését, kibontakozását gátolja egyes vezetők nemtörődömsége, közömbössége. Akik nem érzik, hogy rájuk milyen fontos feladat hárul az ország kenyerének biztosításáért folyó küzdelemben. A pusztakürti állami gazdaság vezetői még csak meg sem beszélték a kombájnvezetőkkel az aratási tervet, a traktorosok nem ismerik a menetiránytervet. A vezetők nem szerezték be a munkalaptömböt, ami hátráltatja a kombájnosok munkájának megfelelő díjazását, jutalmazását. Zsemberi elvtárs kombájnjára például 70 hold aratást irányoztak elő, holott minden lehetőség megvan a pusztakürti állami gazdaságban a gépek jobb kihasználására. A gazdaság vezetői súlyos hibát követtek el abban is, hogy Baráth Dénesné, Horváth László és Táncos László kombájnvezetőknek még a multévi prémiumot sem adták ki. Felelősek abban, hogy a gazdaság gépei nincsenek munkára, a betakarításra készen. A tél folyamán más célra elhasználták a kombájnok akkumulátorait, helyettük másikat nem biztosítottak és az értékes gépek hosszú napokat álltak kihasználatlanul. A tél folyamán a kombájnok szalmagyüjtő kocsijairól leszedték a gumikerekeket, más célokra használták fel, és most azokat nem tudják használni. A pusztakürti állami gazdaság vezetői nem becsülik meg a nép vagyonát. Felelőtlenségükkel hátráltatják a betakarítást és súlyos kárt okoztak már eddig is a népgazdaságnak. E súlyos hiányosságok miatt a pusztakürti állami gazdaság kombájnvezetői nem tudtak vállalást tenni a gyors és legkisebb veszteséggel történő betakarításra. Pedig megvan bennük az igyekezet és az akarat. A gazdaság vezetői példát vehetnének róluk. A tiszasülyi állami gazdaságban sem kielégítő a vezetők viszonya a gépi munkához, különösképpen a kombájnaratáshoz. Június 28-án, 29-én már hatalmas területeken kombájnra érett az árpa, még sem engedték azt a kombájnnal aratni. Holott minden lehetőség megvolt rá és jelentős mértékben csökkentették volna ezzel a beakarítás idejét, s a szemveszteséget.' A pusztakürti és a tiszasülyi állami gazdaság vezetőit azért állította népünk állama fontos beosztásukba, hogy óvják, őrizzék a nép vagyonát és jól szervezett munkával szakmai és politikai irányítással tegyék virágzóvá az állami gazdaságot. Bizonyítsák be, hogy az állami gazdaságok milyen fontos szerepet töltenek be népünk ellátásának a megjavításában, az életszívonal emelésében. Szükséges tehát, hogy most a legnagyobb munka idején hagyjanak fel maradi nézeteikkel. Segítsék elő, hogy az állami gazdaságban minden gép résztvegyen a gabona- betakarításban. TAKÁCS VENDEL M. B. PTO. pol. munkatárs Jufalom-iidülésben részesülnek a kitűnő tanulók A kitűnő eredményt elért középiskolás tanulókat __ köztük a Rákosi Mátyás tanulmányi verseny győzteseit — oktatásügyi kormányzatunk az idei nyáron is jutalom-üdültetésben részesíti. Hazánk legszebb részein — a Balaton partján, valamint a történelmi nevezetességű Sárospatakon — tizenkétnapon- kénti váltással kétezer kitűnő tanuló élvezheti a megérdemelt pihenést. Sárospatakon 200 fiú, Balatonalmádiban loo leány, Keszthelyen 12o fiú és 8o leány már meg is kezdte az üdülést. A jászberényi Dózsa I. típusú termelőcsoport tábláin befejezték az őszi és tavaszi kalászosok aratását. A legpéldamutatóbban Cseh Béla 14 holdas középparaszt dolgozott, aki családjával együtt egy hold tavaszi árpát, fél hold rozsot, és 7 hold búzát a vállalt határié " előtt 4 nappal learatott. A tarlóba másodnövényként két hold rövid tenyészidejű kukoricát vetett, ígéretet tett, hogy beadási kötelezettségét a cséplőgéptől teljesíti és A „Lignum** — így nevezik a Törökmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban a tárcsásborona-készítő részleg munkahelyét — valamikor fűrésztelep volt. „Lignum’‘-nak hívták a vállalkozást s a név, mint a bojtorján a ruhára, ráragadt a munkahelyre is. A vágóhídtól mintegy 2—300 méterre, az óballai út mentén magányosan álló faépületben és környékén azonban már semmi sem emlékeztet arra, hogy itt egykor fűrésztelep volt. Köröskörül kész tárcsásboronák a dús füvön, csengés, kopácsolás hallatszik, a hegesztők elektromotorjának zúgása. Januárban kezdődött meg itt a munka, a részleg azonban csak mű-dúsban teljesítette először tervét. Szerszámhiány, hideg és hófúvás akadályozta a munkát, hiszen az épület kicsi s a szerelés a szabadban történik. Március óta azonban az itt dolgozó fiatalok — csak öt öregebb szakmunkás van a részlegnél — megmutatták, mire képesek. Csak egy példa. Júniusban anyaghiánnyal küszködtek. C-;ak 15-ére kapták meg az alkatrészeket. Szinte fél hónap. alatt teljesítették a havi tervet, 405 gépet készítettek el a hónap végéig. — Most, júliusban 400 gép a tervünk, Könnyen meg tudjuk csinálni. Még ha 600 géphez adnak anyagot, azt is. Javasoltam má , de örüljünk csak annak, hogy a 400 géphez már megvan és meglesz — mondja Hirt László, az üzemrész fiatal művezetője nevetve, — hiszen az anyaggal volt eddig legtöbb baj. Nemcsak azért, mert nem volt július 15-ig a még hátralévő területeken is befejezi a tarlóhántást. Szűcs Imre, Jászberény. Szép kalászos termése van a tószegi Dózsa tsz tagjainak i Községünkben a Dózsa termelőszövetkezet tagjai hétfőn kezdték meg az aratást. Szép termésük mutatkozik a kalászosokból. A tagság ugyanis nem idegenkedett a fdjtrá- gyázástól, fáradságos munkával elvégezték és most túlszárnyalják a termelési tervben előirányzott termésátlagokat. Varga Julianna, mezőgazdasági előadó, Tószeg. elegendő, hanem azért is, mert ami kézbe került, az sem volt mindig megfelelő. S ma is ez a helyzet. — Gyakran kap selejtes anyagot, Hibásan elkészített alkatrészt a részleg. Sok bosszúságot okoz ez, hátráltatja, gátólja a munkát, a terv teljesítését, hiszen ha selejtes alkatrész kerül a gépbe, nem veszik át, szét kell szerelni s újra összerakni. Éppen annak érdekében, hegy ez meg ne történhessen, minden különösebb szervezés nélkül, mozgalom indult a részleg fiatal dolgozói körében. „Ne add tovább a selejtet” — ez a jelszó s a fiatalok ragaszkodnak is ehhez a jelszóhoz. — A ház az alapozáson múlik — mondja erről Hirt László. — Tőlünk esak akkor kerülhet ki kifogástalan gép, ha az előregyártó üzemrészek jól dolgoznak. De nem dolgoznak jól. Gyakran egész széria selejtet szállítanak ki a préselőbői, a nagy gyárból. A hiba a szabászműhelyben kezdődik. A tárcsásboronánál a szabványtól legfeljebb 3 milliméterre lehet eltérni. Megtörténik azonban, s igen gyakran, hogy a szögvasat nem 2—3 milliméteres tűréssel készítik, hanem 6—10 milliméteressel. — így kerül a présüzembe, ahol a két végéhez mérve lyukasztják. A lyukak egymás^’ mért távolsága Így nagyobb lesz. Selejt ez, selejt! A tárcsásborona- készítőfc vagy visszaküldik, vagy maguk javítják, Inkább ezt az utóbbi módszert választják, hiszen anyagnak nem állanak bőviben. Fúrnak, hegesztenek, fölöslegesein töltik az időt. | a kormányprogram,' I elhangzása után, a minisztertanács felhívása nyomán jelentkeztem, mint iparban dolgozó mezőgazda- sági szakember a falura. Ezév április 1-én léptem munkába a cibakházi gépállomáson, speciális agro- nómusként. Velem egvidőb^., jött a gépállomásra egy fiatal vezetőmechanikus is, akinek egy-két hónap alatt sikerült az egyhelyben topogó, lemaradt gépállomást, ha nem is az első helyre, de lényegesen előbbre vinni. Most, amikor harcra dübörögnek ki a jól kijavított traktorok és cséplőgépek, meg kell emlékeznem két legjobb szakemberünkről, HoA törökmiklósi járásban lévő " állami gazdaságok vezetői, dolgozói, magúkévá tették a Megyei Pártbizottság határozatát, amely a termelőszövetkezetek további megsegítésének, ai termelőszövetkezeti érdekek védelmének feladatait szabja meg. A surjáni állami gazdaság a tiszabői Petőfi tsz-nek 40 hold vörösherét vágott le. Azonkívül teljesen ingyen beszerelte a - szövetkezetbe a villanyt. Most a betakarításban egy aratógépet adott a tsz-nek, cséplés idejére pedig egy cséplőgép átadásával segíti a, munkát. Hasonló segítséget nyújtott a gazdaság a törökmiklósi Micsurin termelőszövetkezetnek is. Azonkívül fogatos erővel biztosította az építkezésükhöz szükséges anyagszállítást. A tamáspusztai állami gazdaság ^ motoros fűkaszálója a kétpói Szabadság tsz-ben két hét alatt 108 Az első félév végén a kultivátor- gyártásnál igen nagy volt az elmaradás. A tárcsásborona keret 'hegesztését, mivel a részlegtől két hegesztőt elvittek a kultivátorhoz, bérmunkába adták a Budapesti Vaskohászati Műveknek. Az innét kapott tálcatartó-keretek minőségileg nem megfelelők. A Vaskohászati Művek hegesztői a könnyebb megoldást választva eltértek a szabványtól s három darabból készítették és készítik a keretet. Holott az egyszerű módszerrel, a szögvas derékszögben történő meghaj- lításával elkészíthető, s nemcsak jobban, hanem szemre is szebben, hiszen a hajlítás egy hegesztési varrattal megoldható, míg a másik megoldásnál össze-vissza kell hegeszteni a szögvasak találkozását. A Vaskohászati Művek által készített kereteket is fel kell azonban használni. Saját készítményeikkel nem párosíthatják. A kü- lönválogatás is többletmunkát jelent. A fiatalok azonban elvégzik ezt is. A deszkaépület oldalfalánál két leány tárcsákat válogat. Osz- lánsziki Emilia és Nagy Erzsébet egy kampóra akasztják a tárcsalemezeket és figyelmesen megnézik, nem csorba-e, nincs-e rajta repedés, az éle nem vastag-e. Megkocogtatják. A hang csengése elárulja azt, hogy a lemez réteges-e. Ha rekedt hangot ad, akkor hajszál- repedés van az anyagban. Akármelyik eset áll fenn, a tárcsalemez nem használható. — Körülbelül 50 százaléka megfelelő — mondják. •— A hibásak egy részét, a csorvodzák István vézető-mechanikus- ról és Farkas Kálmán vezető-agro- nómusról, akik éjt nappallá téve fáradoztak, hogy a nagyon elmaradt gépjavítással mégis idejében elkészüljünk. Ebben nagyrésze volt Posta István beszerző lakatosnak, Po. .a György és Ecker Sándor szaktársaknak is. | MI, MEZŐGAZDÁSZOK | nv"- den erőnkkel azon leszünk, hogy a legcsekélyebb szemveszteséggel takarítsunk be minden gabonát a cibakházi gépállomás körzetében, a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok földjén. Nemes József mezőgazdász, Cibakháza, Gépállomás. hold lucernát vágott le. Azonkívül most a betakarítás idején is segítik a tsz-t. A gazdaság párttitkára pedig rendszeresen patronálja a termelőszövetkezet pártszervezetét. A surjáni és tamáspusztai állami gazdaság példáját követve a törökmiklósi tangazdaság a Dózsa, valamint az Alkotmány termelőszövetkezetet patronálja. Már koratavasz- szal segített a Dózsa tsz-nek 30 hold búza és 40 hold árpa elvetésében, a 10 hold gyapotot is a tangazdaság segített elvetni. Resztvettek a gazdaság dolgozói a tsz rizstelepének építésében is. Ü asonló segítséget nyújtottak a * tangazdaság Vezetői, dolgozói a törökmiklósi Alkotmány tsz-nek. A termelőszövetkezetek vezetőivel együtt kidolgozták a tervet, hogy az aratásban, cséplésben milyen gépi segítséget adhatnak a gyors betakarításhoz. bákat, vastagélűeket meg tudjuk javítani, megköszörüljük a kívánt méretre — számol be róla Hirt László. — Ezt a munkát azonban nem nekünk kellene elvégezni, hanem a Salgótarjáni Acélárugyárnak. Szégyen az egy gyárra, ha selejt-árut ad ki. Nálunk szaporítja a bajt, egy olyan üzemben, ahol nemcsak a munkakedvtől, az anyagtól, de még az időjárástól is függ a termelés, hiszen a szűk hely miatt a szabadban dolgozunk. A selejtet nem adják tovább. A tárcsalemezeket úgy is kipróbálják, hogy leejtik egy kőre. Amelyik a szabványnál ridegebb, úgy eltörik, mint a porcellán, amelyik lágyafob, összegyűrődik. Ezeket és a reped- teket és a rétegeseket visszaküldik a szállító gyárnak. öik pedig dolgoznak. S jól dolgoznak ' annak érdekében, hogy jó minőségű tárcsásboronákat szállítsanak a vontatók az állomásra. Ok maguk tudják legjobban, csak jó géppel lehet jó munkát végezni. S a földeken a tarlóhántás idején is jó munkára van szükség. A legjobbak Bagdi István és Turcsányi István szerelők, Jakab Sándor, Balogh József lakatosok, Kóródi Imre, Deák Ferenc és Erdős József hegesztők, Papp István, Szabó József, Nagy Ferenc és Csermák Rozália segédmunkások mcgé sorakozva az üzemrész többi dolgozói a jó minőségért harcolnak. „Ne add tovább a selejtet!“ — Ez a jelszavak, I Péteri István. „IVE ADU TOVÁBB A SELEJTET“ A Törökmiklósi Mezőgépgyár tárcsásboronakészítő részlegének dolgozói a gyártmányok jó minőségéért A szolnoki és a kunhegyest járásban és Mezőtúron gyorsítsák meg az aratást
