Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-08 / 160. szám

1854 július 8, SZOLNOKMEGTEI NfiPLAP s Az öcsödi Szabadság tsz tagfai lelkesen dolgoznak a gyors betakarításért Elkészült a nagy számvetés az öcsödi Szabadság termelőszövetke­zetben. A tsz vezetői, agronómusok, 'brigádvezetők már hetekkel előbb kidolgozták az aratási, hordási, cséplési, tarlóhántási és másod­vetési tervet. Megegyeztek és le­szerződtek a mesterszállási gép­állomással a gépi aratásra.­A gépállomás az 1500 hold ka- - lászos betakarítására 4 kom­bájnt és 5 aratógépet ad a termelőszövetkezetnek. Á gépek munkábaállításánál, a me­netiránytervek elkészítésénél már hasznosították a tavalyi tapasztala­tokat. Nem osztják szét az arató­gépeket és a kombájnokat egyen­ként a hatalmas terület különböző részein, hanem egy-egy aratásra érett gabona-táblán két-két kom­bájn, másak táblán két aratógép, a harmadikon pedig három aratógép dolgozik együtt, nem messze egy­mástól. Ezzel mindig a legjobban beért területen tudják megkezdeni és a leggyorsabban learatni a ga­bonát, azonkívül sokkal élénkebbé, lendületesebbé válik a verseny a traktorosok között. Egymástól látó- távolságra dolgoznak, mindig tud­ják, versenytársuk hogyan halad előre, A mesterszállási gépállomás megígérte a segítséget a kom- bájnszalma betakarításában is. Már hozzáfogtak a gépállomáson a szalmalekúzó szerkezet gyártásá­hoz, amely egyszerre 25 köbméter szalmát tud összegyűjteni. Nagy hiba azonban, hogy ez a nagyszerű újítás úgy készül, mint a luca- széke, s ha nem igyekeznek vele, a mostani betakarítás idején aligha vehetik hasznát az öcsödi Szabad­ság tsz tagjai. Számot vetett a tsz vezetősége azonban a kézi munkaerőkkel is. A gyors betakarítás érdekében 80 aratópár lép rriunkdba és D. Kiss Mihály növénytermesztő brigádjá­nak tagjai máris megmutatták, mit tudnak. Kedden kezdtek hozzá ki­sebb foltokban, -— ahol már a sár­gaérést elérte, -— az árpa aratá­sához, kipróbálták az aratógépeket is és estig csaknem 10 holdat le­vágtak. A hét végére azonban már általánosságban is megérik az árpa és a búza is sorra kerül. Van hát mit tenniök a Szabadság tsz tagjai­nak, ha kevés veszteséggel akar­ják betakarítani a jó közepes ter­mést Agé-rő ‘kalásaosniikat. Altnlábori teljesítették, sőt egyes gabona­félékből, búzánál túl is szár­nyalták a termelési tervben előírt átlagot. Csépelni ugyan még nem csépel­tek, de a learatott terület és a ke­resztek száma ezt bizonyítja. Azért kell igyekezniök, hogy az időjárás viszontagságaitól megvédjék egész­évi munkájuk gyümölcsét. A termelőszövetkezet vezetősége nem feledkezett meg a tagokról való gondoskodásról sem. Megszer­vezték az üzemi konyhát és az a mai napon megkezdi működését. Egyelőre az aratásban résztvevőik számára főznek. A betakarítás és a cséplés zömében azonban. 4—500 személy fog étkezni a tsz üzemi konyháján. A szükséges élelmi­szert, húst, a konyhakertészetből és sertések vágása útján biztosítják. A szövetkezet vezetősége ezenkívül kapcsolatot keresett a honvédség­gel és nem maradt el a segítség. A tsz üzemi konyhájához 9 tá­bori konyhát küldtek, azonkí­vül a hét végére néhány hon­véd is érkezik, hogy segítsen az aratásban a szövetkezeti pa­rasztoknak. A járási és megyei tanács útján pedig két dömpert kértek a kom­bájnnal aratott és a kicsépelt ga­bonának a kombájnszérűre való szállításához. Ezzel a módszerrel 10 ember szabadulna fel máris, fontos ép az aratás, cséplés idején rendkívül szorgos munkákra. A megyei ta­nácstól azonban még a mai napig sem kaptak értesítést, számíthat­nak-e a két dömperre. Más helye­ken pedig nemhogy elősegítenék, hanem egyenesen hátráltatják a termelőszövetkezeti tagok igyekeze­tét. A tsz vezetősége már kért in­tézkedést a földművelésügyi és be­gyűjtési minisztériumtól. Ezt meg­előzően az illetékes járási és me­gyei szervektől, de a csak papíron létező több mint 600 hold földterület után kivetett beadási kötelezettség törlése a mai napig sincs elin­tézve. Jóllehet a megyei begyűjtési hiva­|a NAPOKBANI fgy elchasú kocán; fialás előtt állt, Mír két napja kínlódott és nem tudott megfiadzani. Kovács Mihály fegyverneki állatorvos éppen a községben járt déltájt. Elhívtam tehát. Kovács Mihály megvizsgálta a kocát, majd vizet, szappant, törülközőt kért és úgy bemosakodott, mint egy szü­lészorvos műtét előtt. Másfél órát töltött a koca mellett s egyenként szedte d tőle a malacokat. 1 MEGFELEDKEZTEM-! a kormány In­tézkedéséről és izgultam, elsősorban a koca miatt, másodsorban pedig azért, mert arra gondoltam, hogy az állator­vos jókora summát kén a beavatkozásért Az elmúlt esztendőben ugyanis egy másik állatorvosnak csak egy malac oki­jai és a megyei földmérési iroda má­jus 20-ára Ígérte ebben az ügyben az intézkedést. A szolnoki Víz- és Csatornaművek vezetői is csak mondják, hogy ma­gukévá tették a párt és a kormány programmját, a mezőgazdaság fej­lesztését, a termelőszövetkezetek megsegítését. — Erről nyilatkoztak ugyanis annakidején, amikor meg­kötötték a szerződést a Szabadság tsz egyik eliszaposodott ártézikútjá- nafc kitisztítására. A szerződésben vállalták, hogy ezév 30-ig elvégzik ezt a fontos munkát, amitől 100 szarvasmarha és 100 sertés vízellá­tása függ. A termelőszövetkezet tagjai nem kívánják ingyen ezt a munkát, hi­szen a beruházási tervükben jelen­tős összeget irányoztak elő a kút rendbehozatalára. A Víz- és Csatornaművek vezető­sége azonban a munka elvég­zése helyett egyre csak az aka- dályközléseket küldözgeti és újabb határidő meghosszabbí­tást kér. Nyilvánvaló, ha a vállalat vezetőjé­nek kellene 6—8 km-ről lajttal na­ponta legalább 100 szarvasmarha és a sertés itatásához szükséges vizet elhordania,-már régen rendbehozat­ta volna a kútat. Pedig a vállalat dol­gozói is szeretnék, ha olcsóbban és bőségesen hozzájutnának a friss ser­téshúshoz és a tejhez, tejtermék­hez. Ehhez azonban szükséges, hogy ők is teljesítsék a szerződésben rá­juk háruló kötelezettségeket. E zavaró körülmények ellenére az öcsödi Szabadság tsz tagjai lel­kesen és nagy igyekezettel dolgoz­nak termelési tervük teljesítéséért, a termés gyors és veszteségmentes betakarításáért. Helyes lenne, ha az illetékes szervek a fenti hiányossá­gok kiküszöbölésével mégjobban elősegítenék az aratás meggyorsítá­sát, Kiss Antal. sáért 30 forintot fizettem, s most épp«', hó végén voltunk. Amikor Kovács Mihály állatorvos munkáját elvégezte, feleségem megkér­dezte tőle, mennyit fizetünk. „Semmit — válaszolta -—, az állatorvosi szolgál­tatás ingvenes." | AZ egeszet [ azért írom meg, mert most látom csak igazán, milyen nagy­szerű dolog az ingyenes állatorvosi szol­gáltatás, mit jelent kormányunknak ez az intézkedése, S azt is szeretném megemlí­teni, hogy Kovács Mihály, ez a fiatal állatorvos, népi demokráciánk neveltje miiyen körültekintő gondossággal vé­gezte munkáját. Dicséret illeti ezért. Bőd áh István örményes Jó dolog az ingyenes állatorvosi szolgáltatás — Az üveges almáriumba, a fiókba vót. Ó, boldogtalan gyermek, be jó, hogy előbb nem mondtad, most as se lenne. E1 elállottumk s mentünk az üve- ges almáriumhoz, aminek nem volt üvegje már régen, de a fiókjában ott volt a krajcár, ahol én tudtam. Három nap óta készül­tem kicsenni onnan, de sose mer­tem. Pedig cukrot vettem vóna rajta, ha azt is mertem vóna. — No, van már négy krajcár. Sose búsulj már fiacskám, megvan H nagyobbik fele. Már csak kell. Osztán ha ezt az egyet megkerestük egy óra alatt, azt a hármat is megleljük uzsonnáig. Még akkor is moshatok egy ren­det estig. Gyere csak szaporán, hátha a többi fiókba is lesz egy- egy. Hiszen ha minden fiókba lett vóna. Akkor se lett vóna. Mert az öreg almáriom fiatalabb korában olyan helyen szolgált, ahol sok dughatni való lehetett. De nálunk nem sok terhe volt az árvának, nem hiába volt olyan göthös, szú­ette, foghíjas. Az anyám minden új fióknak tartott egy kis prédikációt. pz gazdag fick ... vót. Ennek sose volt semmije. Ez meg mindig hitelbül élt. No, te rossz, nyavalyás kódus, hát neked sincs egy krajcárod. Ó ennek nem is lesz, mert ez a mi szegénységün­ké* őrzi. No neked ne is legyen, ha az egyszer kérek tőled, most se adsz. Ennek van a legtöbb, ni! — kiáltotta kacagva, mikor kirántotta a legalsó fiókot, amelynek egy csepp feneke se volt. A nyakamba akasztotta, aztán le­ültünk nevettünkbem a földre. — Megállj csak, — szólt hirte­len, — mindjárt iesz nekünk pén­zünk. Áz apád ruhájába lelek. A falba szegek voltak verve, azon lógtak a ruhák, s csudák-- csudája, ahogy a legelső zsebbe belenyúlt az anyám, rögtön a ke­zébe akadt egy krajcár. A szemének alig akart himná. — Megvan, — kiáltotta — itt van! Mennyi is van már? Meg se győzzük olvasni. Egy, kettő, három, négy, öt..-, öt! Már csak kettő kell. Mi az a két krajcár, semmi. Ahon öt van, ott akad még kettő. ]V agy buzgósággal kutatta vé­gig az összes zsebeket, de sajnos, hiába. Nem lelt egyet sem. A legjobb tréfa sem csalt ki se­honnan még két krajcárt. Már nagy vörös rózsák égtek az anyám arcán az izgatottságtól s a munkától. Nem volt szabad dolgoz­nia, mert mmgyárt beteg lett tőle. Persze, ez kivételes munka, a pénzkereséstől nem lehet eltiltani senkit. Eljött az ozsonnaidő is, el is múlt. Mindjárt este lesz. Az apám­nak holnapra ing kell és nem le­het mosni. A puszta kútvíz nem, viszi ki belőle azt az olajos szeny- nyet. És akkor a homlokára csap az anyám: — Ő, 6, én, én szamár! Hát a magam zsebét nem nézem meg. De bizony, ha már eszembe jut, megnézem. És megnézte. És tessék, ott is lelt egy krajcárt. A hatodikat. Lázasak lettünk. Most mór csak egy kell még. — Mutasd csak a te zsebedet is. Hátha abba is van. Az én zsebem! Nojsz azokat meg­mutathattam. Azokban' nem volt semmi. Bealkonyodott és mi ott voltunk a hiányos hat krajcárunkkal, mintr ha egy se lett volna. A zsidónál nem volt hitel, a szomszédok ép Olyan szegények, mint mi s csak nem kérünk egy krajcárt! Nem volt más mit tenni, mint tiszta szívből kinevetni a nyomorú­ságunkat. És akkor beállított egy koWús, Éneklő hangon, nagy siralmas kö­nyörgést mondott. Az anyám majd belebódult, úgy ránevetett. — Hagyja el jó ember, — mond­ta — ma egész délután itt heve­rek, mert nincs egy krajcárom a félfant szappanhoz, hibázik az árá­hoz. A koldus, jámbor arcú öreg em­ber, rábámult. — Egy krajcár? — kérdezte. — Hát. — Adók én. ‘— No, még a kéne, kódustől alamizsnát. — Hadd el lyányom, nékem nem hibádzik, nekem mán csak egy hi- bádzik, a kapa főd. Avval minden jó lesz. JTezembe adta a krajcárt s nagy hálálkodással eldöcö­gött. — Na hála légyen, — szólt az anyám — szaladj hát . Ekkor egy pillanatra meg, aztán nagyot, nagyot kacagott. — Jókor van együtt a pénz, hi­szen ma már nem moshatok. Setét van, oszt lámpaolajam sincs. Fuldoklás jött rá a kacajtól. Keserves öldöklő fuldoklás és ahogy odaállottam alá, hogy támo­gassam, amint két tenyérbe hajtott arccal hajlongott, valami meleg öm­lött a kezemre. Vér volt, az ő drága vére. Az anyámé, aki úgy tudott kacagni, ahogy a szegény emberek között is csak kevés tud, A szolnoki fiatalok segítik a mezőgazdaságot A szolnoki városi párt- bizottság a város DISz alap szervezeteinek megbíza­tást adott, amit a múlt hó­nap folyamán értekezleten az alapszervi titkárokkal ismertetett Boióczky János elvtárs, a városi DISz bi­zottság titkára. A pártmeg­bízatás egy-egy alapszerve­zethez szólt, meghatározott munkára hívta ■ fel a szer­vezet figyelmét. Mintegy harminchat titkár ielent meg az értekezleten és a megbízatást lelkesen fo­gadták. Azóta már csaknem min­denhol megtartották a tag­gyűléseket. melyeknek so­rán szép felajánlások szü­lettek. A Bútorgyár DISz- fiataliai vállalták, hogy a szolnoki Tisza Antal és a Szabadság tsz kuhurotfbo- nának az építéséhez szük­séges asztalosmunkát elvég­zik. Egy íróasztal és egy könyvszekrény kijavítását már megkezdték. A MESzÖV DISz szer­vezete a mezőgazdasági munkák sikeres befejezése érdekében négytagú arató­brigádot szervezett. Fölét azoknak az egyénileg dol­gozó parasztoknak segíte­nek. akiknek legényfiuk katona, vagy Pedig munka- képtelen a család• Azokban a tsz-ekben is dolgoznak maid. ahol szükség lesz a munkájukra. A szolnoki 62ll. sz. Ma­gasépítő Vállalat diszistái az említett két tsz kultur- otthonánnk a felépítésében segédkeznek. A kulturott- honok tervrajzát már el is készítették. A Tisza Antal tsz fiataljai már 1200 db. téglát kiszállítottak az épít­kezési helyre és a 021U vállalat gyorsfalazási mód­szerrel megkezdi maid az építkezést. A megyei tanács DISz- szervezete is tett felaján­lást. Valamelyik tsz-ben egy napig dolgoznak, vég­zik a növényápolási mun­kát. A TITASz ffataljai 24 katasztrális bold kukorica és napraforgó pótbeporzá­sát vállalták. A papírgyári DlSzszervezet még n»4 bézségekkel küzd az arató* brigád megszervezésében, mert a gyár igazgatója nem hive ennek a kezde­ményezésnek. A Gépipari Technikum és a Szülésznőképzó tanu­lói már 60 munkaegységei teljesítettek a termelőszö­vetkezetekben a növény4 ápolásban és az aratás ide­ién is dolgoznak. Az út­törők. bár szünidejük leg­nagyobb részét üdüléssel töltik, nem . feledkeznek meg a kalászgyüitésről sem. Programmiukba iktat­ták ezt. A megállapodás szerint az alcsiszigeti álla­mi gazdaságban a rizs gyomlálásában is segédkez­nek. Végül, de nem utolsó sorban a DlSz-fiataloi a tűzfigyelőszolgálatban is résztvesznek és ehhez a fia­talokat a városi tanács, a Kisker., a Terményforgalmi Vállalat, a Vágóhíd, a Közkórház, a Textilnagy­kereskedelmi Vállalat és a megyei tanács DlSz-szer- vezetei biztosítják. Mezei János a kunmadarasi Dózsa tsz sertésgondozója 12 malacot kapott prémiumként Minden elismerést megérdemel Mezei János, a kunmadarasi Dózsa tsz sertés­gondozója. 30 mangalica anyakocát és 3 tenyészkant bízott rá a tsz tagsága. Eredményes munkájáért nemrégen 12 malacot kapott prémiumként, mivel 8-3-es választási átlagot ért el. A veze­tőség azonban mégsem értékeli megfe­lelően a munkáját. Ez legfőképpen ab­ban nyilvánul meg — bár volna rá le­hetőség, mégsem gondoskodnak meg­felelően á takarmányról. A sertéshizlalás és tenyésztés pedig a Dózsa tsz tagjain nak is nagy segítséget jelentene a jőve- delmezőbb gazdálkodás megteremtésében. A takarmányalap biztosításának hiánya miatt azonban nem tudják megfelelően fejleszteni a jószágállományt, „Jól sikerült“ földnrövesszciretkezeti nap Jászalsógyörgyön Július 4-én országszerte földművesszövetkezeti na­pot tartottak. Ebből nem maradt ki Jászalsógyörgy sem. hiszen itt is van föld­művesszövetkezet. Úgy gondolom, a szö­vetkezeti napot annak ér­dekében rendezték, hogv a dolgozó parasztok mégin- kább megismerve a föld- művesszövetkezetet. jobban megszeressék azt. Jászalsón györgyön azonban nem en­nek szellemében került megrendezésre ez az ün­nep. Itt ugyanis az történt, hogy a földművesszövetke- zet bolti és irodai dolgozói disznótoros vacsorát szei- veztek s mindezt hogyan?! A. disznótoros vacsorához sertés kelL Volt is. • A földművesszövetkezel a tavasz folyamán az ara­tási munkában résztvevők hús- és zsírellátásának biz­tosítása érdekében sertése­ket vásárolt fel. Ebből ke­rült ki a disznótoros va­csora. ahelyett, hogy húsát az aratásban résztvevőknek mérték volna ki a húsbolt­ban. A vacsorán sör is volt, Bőségesen. Ugyanakkor azonban gyakran megtör­ténik. hogy a községben nincsen sör. A falu lakosa sága ezt nem nézte szótla­nul. Csecsei Mihály maga megmondta az ügyvezető­nek. mi a véleménye eset ilyen vacsoráról. Erre a szövetkezet ügyvezetője aze felelte: „Szövetkezeti nap van.1" » Ä földművesszövetkez« a tagoké, a dolgozó pa­rasztoké. A szövetkezeti napot fel lehetett volna használni a szövetkezeti gondolat további elmélyí­tésére. s arra és elsősorban arra. hogy ekkor is moz­gósítsák a dolgozó parasz­tokat az aratás gyors el­végzésére. A szövetkezet vezetői ■— s kár. hogy ezt a községi tanács nem látta meg —I akkor cselekedtek volna h« ívesen, ha zártkörű disznó­toros vacsora helyett aratá­si ünnepélyt rendeztek vol­na, mint a szaioli földmű­vesszövetkezet vezetői tet­ték. akik a szövetkezeti na­pot összekaipcsolták a leg­fontosabb tennivalókkal. Itt Szaiolban. az aratási ünnepélyen iól érezték ma­gukat a dolgozó parasztok, lendület« kaptak a további munkához és közelebb ke­rültek a földművesszövet- kezethez. M Tászafsógyörgyön ennek ellenkezője történt. Érde­mes lenne leülni, s tisz­tázni a főidművesszövétke­iét vezetőivel, ismerik-« feladataikat, s hogv kinek használnak az ilyen -..ren- dezvényeldcel*', A szövet­kezeti mozgalomnak sem­miképpen. Pothortzki Albert Szolnok A 7 EFU is felkészült a betakarításra A szolnoki Teherfuvar Vállalat is fel­készült már az aratás és cséplési munkák­kal kapcsolatos feladatainak ellátására. A vállalat tehergépkocsijai megyénk ter­melőszövetkezeteinek segítenek majd a .behordásban és begyűjtésben. 74 üzemképes tehergépkocsit tartanak készenlétben a vállalat dolgozói. Minden gépkocsinál elvégezték a megelőző kar- ’bantartást, hogy semmi fennakadás ne legyen a szállításokban. Ezt a célt szol­gálja az is, hogy a műszaki osztály kez­deményezésére egy pótkocsit, műhelyko­csivá alakítottak át. Esztergapaddal, he­gesztői elszereléssel és minden szüksé­ges szerszámmal ellátták és mozgómü- helyként alkalmazzák majd. Ez a mű­helykocsi az aratás idején ott lesz min­dig, ahol a legtöbb TEFU-kocsi dolgo­zik. A tűsvédelem kösügy A most soronlévö feladata megyénk dol­gozó parasztjainak, minden téren biztosí­tani a termés betakarítását, a lehető leg­kisebb veszteséggel. Ennek a feladatnak megoldásához szükséges az is, hogy megfelelően gondoskodjunk a tűzrendé- szeti előírások betartásáról, s a szük­séges óvintézkedéseKről. Az elmúlt évben már megállapíthattuk, hogy mezőgazdasági terményeink tűzvédel­me terén értünk el eredményeket, mégis fordultak elő sajnálatos esetek, melyekből mind anyagi, mind erkölcsi téren kára volt a tsz-eknek, állami gazdaságoknak, az egyénileg gazdálkodóknak is. Ä tűzveszély sok formában fenyeget a meleg nyári időben. A különböző öngyulla­dási esetek mellett számítani kell a gon­datlanságra, de az ellenséges kártevési kí­sérletekre is. Éppen ezért sehol sem mond­hatják . azt, hogy náluk nihesen szükség a tüzesetek elhárítását célzó intézkedések­re, eszközök, felszerelés beszerzésére. A tűzvédelem közügy, a tömegek ügye, éppen ezért a mezőgazdasági termények nyári tűzvédelmének biztosítására minde­nütt valóságos társadalmi szervezetet kell létrehozni, melynek főíeladala a külhatárbeli fi­gyelő' és járőr szolgálat, valamint a belterületi figyelő és készültségi fo­gatszolgálat. Tudják ezt mindenütt, egyes Járásainkban, így a kunmártoni és szolnoki járásban községi tanácsaink az idén még sem veszik elég komolyan ezeket a feladatokat, s kü­lönböző nehézségekre, gátló körülmények­re hivatkozva könnyű szívvel lemondanak a szolgálat megszervezéséről, vagy leszű­kítik azt a mezőőrök és dülőfelelősök mun­kájára. Felütötte a fejét olyan nézet is, hogy a tsz-ek tűzvédelme nem tartozik ja tanácsokra. Különösen az olyan termelő- szövetkezetekben hangoztatják ezt a hely­telen nézetet, ahol, mint a nagyrév» Haladásban elhanyagolt ál­lapotban vannak a tűzoltófelszerelések, vagy nem szervezték meg a szolgálatot, mint a kunmártoni Zalka Mátéban. Jó munkát végeztek Jászladány, Jászand- rás községben, ahol a külhatárbeli figye­lőszolgálat gyors megszervezésével bizo­nyították be, hogy a tűzvédelem nem je­lent megoldhatatlan .feladatot egyik tanács számára sem. Mindenütt szívesen segítenek ebben a munkában a férfiak, asszonyok, s a fiatalok is, ahol megmagyarázzák ne­kik. hogy a 2—3 ízben teljesítendő kül­szolgálat a közös vagyon, s mindany- nyiunk háza, nyugalma, védelmét szol­gálja. Tegyék hát meg mindenütt a legsürgő­sebben a szükséges intézkedéseket a tűz­védelem terén fennálló hiányosságok meg­szüntetésére — ezt kívánja mindannyiunk: érdeke, jövőévi több kenyere. pen FERENC a megyei tanács osztályvezetője; *

Next

/
Oldalképek
Tartalom