Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-08 / 160. szám
1854 július 8, SZOLNOKMEGTEI NfiPLAP s Az öcsödi Szabadság tsz tagfai lelkesen dolgoznak a gyors betakarításért Elkészült a nagy számvetés az öcsödi Szabadság termelőszövetkezetben. A tsz vezetői, agronómusok, 'brigádvezetők már hetekkel előbb kidolgozták az aratási, hordási, cséplési, tarlóhántási és másodvetési tervet. Megegyeztek és leszerződtek a mesterszállási gépállomással a gépi aratásra.A gépállomás az 1500 hold ka- - lászos betakarítására 4 kombájnt és 5 aratógépet ad a termelőszövetkezetnek. Á gépek munkábaállításánál, a menetiránytervek elkészítésénél már hasznosították a tavalyi tapasztalatokat. Nem osztják szét az aratógépeket és a kombájnokat egyenként a hatalmas terület különböző részein, hanem egy-egy aratásra érett gabona-táblán két-két kombájn, másak táblán két aratógép, a harmadikon pedig három aratógép dolgozik együtt, nem messze egymástól. Ezzel mindig a legjobban beért területen tudják megkezdeni és a leggyorsabban learatni a gabonát, azonkívül sokkal élénkebbé, lendületesebbé válik a verseny a traktorosok között. Egymástól látó- távolságra dolgoznak, mindig tudják, versenytársuk hogyan halad előre, A mesterszállási gépállomás megígérte a segítséget a kom- bájnszalma betakarításában is. Már hozzáfogtak a gépállomáson a szalmalekúzó szerkezet gyártásához, amely egyszerre 25 köbméter szalmát tud összegyűjteni. Nagy hiba azonban, hogy ez a nagyszerű újítás úgy készül, mint a luca- széke, s ha nem igyekeznek vele, a mostani betakarítás idején aligha vehetik hasznát az öcsödi Szabadság tsz tagjai. Számot vetett a tsz vezetősége azonban a kézi munkaerőkkel is. A gyors betakarítás érdekében 80 aratópár lép rriunkdba és D. Kiss Mihály növénytermesztő brigádjának tagjai máris megmutatták, mit tudnak. Kedden kezdtek hozzá kisebb foltokban, -— ahol már a sárgaérést elérte, -— az árpa aratásához, kipróbálták az aratógépeket is és estig csaknem 10 holdat levágtak. A hét végére azonban már általánosságban is megérik az árpa és a búza is sorra kerül. Van hát mit tenniök a Szabadság tsz tagjainak, ha kevés veszteséggel akarják betakarítani a jó közepes termést Agé-rő ‘kalásaosniikat. Altnlábori teljesítették, sőt egyes gabonafélékből, búzánál túl is szárnyalták a termelési tervben előírt átlagot. Csépelni ugyan még nem csépeltek, de a learatott terület és a keresztek száma ezt bizonyítja. Azért kell igyekezniök, hogy az időjárás viszontagságaitól megvédjék egészévi munkájuk gyümölcsét. A termelőszövetkezet vezetősége nem feledkezett meg a tagokról való gondoskodásról sem. Megszervezték az üzemi konyhát és az a mai napon megkezdi működését. Egyelőre az aratásban résztvevőik számára főznek. A betakarítás és a cséplés zömében azonban. 4—500 személy fog étkezni a tsz üzemi konyháján. A szükséges élelmiszert, húst, a konyhakertészetből és sertések vágása útján biztosítják. A szövetkezet vezetősége ezenkívül kapcsolatot keresett a honvédséggel és nem maradt el a segítség. A tsz üzemi konyhájához 9 tábori konyhát küldtek, azonkívül a hét végére néhány honvéd is érkezik, hogy segítsen az aratásban a szövetkezeti parasztoknak. A járási és megyei tanács útján pedig két dömpert kértek a kombájnnal aratott és a kicsépelt gabonának a kombájnszérűre való szállításához. Ezzel a módszerrel 10 ember szabadulna fel máris, fontos ép az aratás, cséplés idején rendkívül szorgos munkákra. A megyei tanácstól azonban még a mai napig sem kaptak értesítést, számíthatnak-e a két dömperre. Más helyeken pedig nemhogy elősegítenék, hanem egyenesen hátráltatják a termelőszövetkezeti tagok igyekezetét. A tsz vezetősége már kért intézkedést a földművelésügyi és begyűjtési minisztériumtól. Ezt megelőzően az illetékes járási és megyei szervektől, de a csak papíron létező több mint 600 hold földterület után kivetett beadási kötelezettség törlése a mai napig sincs elintézve. Jóllehet a megyei begyűjtési hiva|a NAPOKBANI fgy elchasú kocán; fialás előtt állt, Mír két napja kínlódott és nem tudott megfiadzani. Kovács Mihály fegyverneki állatorvos éppen a községben járt déltájt. Elhívtam tehát. Kovács Mihály megvizsgálta a kocát, majd vizet, szappant, törülközőt kért és úgy bemosakodott, mint egy szülészorvos műtét előtt. Másfél órát töltött a koca mellett s egyenként szedte d tőle a malacokat. 1 MEGFELEDKEZTEM-! a kormány Intézkedéséről és izgultam, elsősorban a koca miatt, másodsorban pedig azért, mert arra gondoltam, hogy az állatorvos jókora summát kén a beavatkozásért Az elmúlt esztendőben ugyanis egy másik állatorvosnak csak egy malac okijai és a megyei földmérési iroda május 20-ára Ígérte ebben az ügyben az intézkedést. A szolnoki Víz- és Csatornaművek vezetői is csak mondják, hogy magukévá tették a párt és a kormány programmját, a mezőgazdaság fejlesztését, a termelőszövetkezetek megsegítését. — Erről nyilatkoztak ugyanis annakidején, amikor megkötötték a szerződést a Szabadság tsz egyik eliszaposodott ártézikútjá- nafc kitisztítására. A szerződésben vállalták, hogy ezév 30-ig elvégzik ezt a fontos munkát, amitől 100 szarvasmarha és 100 sertés vízellátása függ. A termelőszövetkezet tagjai nem kívánják ingyen ezt a munkát, hiszen a beruházási tervükben jelentős összeget irányoztak elő a kút rendbehozatalára. A Víz- és Csatornaművek vezetősége azonban a munka elvégzése helyett egyre csak az aka- dályközléseket küldözgeti és újabb határidő meghosszabbítást kér. Nyilvánvaló, ha a vállalat vezetőjének kellene 6—8 km-ről lajttal naponta legalább 100 szarvasmarha és a sertés itatásához szükséges vizet elhordania,-már régen rendbehozatta volna a kútat. Pedig a vállalat dolgozói is szeretnék, ha olcsóbban és bőségesen hozzájutnának a friss sertéshúshoz és a tejhez, tejtermékhez. Ehhez azonban szükséges, hogy ők is teljesítsék a szerződésben rájuk háruló kötelezettségeket. E zavaró körülmények ellenére az öcsödi Szabadság tsz tagjai lelkesen és nagy igyekezettel dolgoznak termelési tervük teljesítéséért, a termés gyors és veszteségmentes betakarításáért. Helyes lenne, ha az illetékes szervek a fenti hiányosságok kiküszöbölésével mégjobban elősegítenék az aratás meggyorsítását, Kiss Antal. sáért 30 forintot fizettem, s most épp«', hó végén voltunk. Amikor Kovács Mihály állatorvos munkáját elvégezte, feleségem megkérdezte tőle, mennyit fizetünk. „Semmit — válaszolta -—, az állatorvosi szolgáltatás ingvenes." | AZ egeszet [ azért írom meg, mert most látom csak igazán, milyen nagyszerű dolog az ingyenes állatorvosi szolgáltatás, mit jelent kormányunknak ez az intézkedése, S azt is szeretném megemlíteni, hogy Kovács Mihály, ez a fiatal állatorvos, népi demokráciánk neveltje miiyen körültekintő gondossággal végezte munkáját. Dicséret illeti ezért. Bőd áh István örményes Jó dolog az ingyenes állatorvosi szolgáltatás — Az üveges almáriumba, a fiókba vót. Ó, boldogtalan gyermek, be jó, hogy előbb nem mondtad, most as se lenne. E1 elállottumk s mentünk az üve- ges almáriumhoz, aminek nem volt üvegje már régen, de a fiókjában ott volt a krajcár, ahol én tudtam. Három nap óta készültem kicsenni onnan, de sose mertem. Pedig cukrot vettem vóna rajta, ha azt is mertem vóna. — No, van már négy krajcár. Sose búsulj már fiacskám, megvan H nagyobbik fele. Már csak kell. Osztán ha ezt az egyet megkerestük egy óra alatt, azt a hármat is megleljük uzsonnáig. Még akkor is moshatok egy rendet estig. Gyere csak szaporán, hátha a többi fiókba is lesz egy- egy. Hiszen ha minden fiókba lett vóna. Akkor se lett vóna. Mert az öreg almáriom fiatalabb korában olyan helyen szolgált, ahol sok dughatni való lehetett. De nálunk nem sok terhe volt az árvának, nem hiába volt olyan göthös, szúette, foghíjas. Az anyám minden új fióknak tartott egy kis prédikációt. pz gazdag fick ... vót. Ennek sose volt semmije. Ez meg mindig hitelbül élt. No, te rossz, nyavalyás kódus, hát neked sincs egy krajcárod. Ó ennek nem is lesz, mert ez a mi szegénységünké* őrzi. No neked ne is legyen, ha az egyszer kérek tőled, most se adsz. Ennek van a legtöbb, ni! — kiáltotta kacagva, mikor kirántotta a legalsó fiókot, amelynek egy csepp feneke se volt. A nyakamba akasztotta, aztán leültünk nevettünkbem a földre. — Megállj csak, — szólt hirtelen, — mindjárt iesz nekünk pénzünk. Áz apád ruhájába lelek. A falba szegek voltak verve, azon lógtak a ruhák, s csudák-- csudája, ahogy a legelső zsebbe belenyúlt az anyám, rögtön a kezébe akadt egy krajcár. A szemének alig akart himná. — Megvan, — kiáltotta — itt van! Mennyi is van már? Meg se győzzük olvasni. Egy, kettő, három, négy, öt..-, öt! Már csak kettő kell. Mi az a két krajcár, semmi. Ahon öt van, ott akad még kettő. ]V agy buzgósággal kutatta végig az összes zsebeket, de sajnos, hiába. Nem lelt egyet sem. A legjobb tréfa sem csalt ki sehonnan még két krajcárt. Már nagy vörös rózsák égtek az anyám arcán az izgatottságtól s a munkától. Nem volt szabad dolgoznia, mert mmgyárt beteg lett tőle. Persze, ez kivételes munka, a pénzkereséstől nem lehet eltiltani senkit. Eljött az ozsonnaidő is, el is múlt. Mindjárt este lesz. Az apámnak holnapra ing kell és nem lehet mosni. A puszta kútvíz nem, viszi ki belőle azt az olajos szeny- nyet. És akkor a homlokára csap az anyám: — Ő, 6, én, én szamár! Hát a magam zsebét nem nézem meg. De bizony, ha már eszembe jut, megnézem. És megnézte. És tessék, ott is lelt egy krajcárt. A hatodikat. Lázasak lettünk. Most mór csak egy kell még. — Mutasd csak a te zsebedet is. Hátha abba is van. Az én zsebem! Nojsz azokat megmutathattam. Azokban' nem volt semmi. Bealkonyodott és mi ott voltunk a hiányos hat krajcárunkkal, mintr ha egy se lett volna. A zsidónál nem volt hitel, a szomszédok ép Olyan szegények, mint mi s csak nem kérünk egy krajcárt! Nem volt más mit tenni, mint tiszta szívből kinevetni a nyomorúságunkat. És akkor beállított egy koWús, Éneklő hangon, nagy siralmas könyörgést mondott. Az anyám majd belebódult, úgy ránevetett. — Hagyja el jó ember, — mondta — ma egész délután itt heverek, mert nincs egy krajcárom a félfant szappanhoz, hibázik az árához. A koldus, jámbor arcú öreg ember, rábámult. — Egy krajcár? — kérdezte. — Hát. — Adók én. ‘— No, még a kéne, kódustől alamizsnát. — Hadd el lyányom, nékem nem hibádzik, nekem mán csak egy hi- bádzik, a kapa főd. Avval minden jó lesz. JTezembe adta a krajcárt s nagy hálálkodással eldöcögött. — Na hála légyen, — szólt az anyám — szaladj hát . Ekkor egy pillanatra meg, aztán nagyot, nagyot kacagott. — Jókor van együtt a pénz, hiszen ma már nem moshatok. Setét van, oszt lámpaolajam sincs. Fuldoklás jött rá a kacajtól. Keserves öldöklő fuldoklás és ahogy odaállottam alá, hogy támogassam, amint két tenyérbe hajtott arccal hajlongott, valami meleg ömlött a kezemre. Vér volt, az ő drága vére. Az anyámé, aki úgy tudott kacagni, ahogy a szegény emberek között is csak kevés tud, A szolnoki fiatalok segítik a mezőgazdaságot A szolnoki városi párt- bizottság a város DISz alap szervezeteinek megbízatást adott, amit a múlt hónap folyamán értekezleten az alapszervi titkárokkal ismertetett Boióczky János elvtárs, a városi DISz bizottság titkára. A pártmegbízatás egy-egy alapszervezethez szólt, meghatározott munkára hívta ■ fel a szervezet figyelmét. Mintegy harminchat titkár ielent meg az értekezleten és a megbízatást lelkesen fogadták. Azóta már csaknem mindenhol megtartották a taggyűléseket. melyeknek során szép felajánlások születtek. A Bútorgyár DISz- fiataliai vállalták, hogy a szolnoki Tisza Antal és a Szabadság tsz kuhurotfbo- nának az építéséhez szükséges asztalosmunkát elvégzik. Egy íróasztal és egy könyvszekrény kijavítását már megkezdték. A MESzÖV DISz szervezete a mezőgazdasági munkák sikeres befejezése érdekében négytagú aratóbrigádot szervezett. Fölét azoknak az egyénileg dolgozó parasztoknak segítenek. akiknek legényfiuk katona, vagy Pedig munka- képtelen a család• Azokban a tsz-ekben is dolgoznak maid. ahol szükség lesz a munkájukra. A szolnoki 62ll. sz. Magasépítő Vállalat diszistái az említett két tsz kultur- otthonánnk a felépítésében segédkeznek. A kulturott- honok tervrajzát már el is készítették. A Tisza Antal tsz fiataljai már 1200 db. téglát kiszállítottak az építkezési helyre és a 021U vállalat gyorsfalazási módszerrel megkezdi maid az építkezést. A megyei tanács DISz- szervezete is tett felajánlást. Valamelyik tsz-ben egy napig dolgoznak, végzik a növényápolási munkát. A TITASz ffataljai 24 katasztrális bold kukorica és napraforgó pótbeporzását vállalták. A papírgyári DlSzszervezet még n»4 bézségekkel küzd az arató* brigád megszervezésében, mert a gyár igazgatója nem hive ennek a kezdeményezésnek. A Gépipari Technikum és a Szülésznőképzó tanulói már 60 munkaegységei teljesítettek a termelőszövetkezetekben a növény4 ápolásban és az aratás ideién is dolgoznak. Az úttörők. bár szünidejük legnagyobb részét üdüléssel töltik, nem . feledkeznek meg a kalászgyüitésről sem. Programmiukba iktatták ezt. A megállapodás szerint az alcsiszigeti állami gazdaságban a rizs gyomlálásában is segédkeznek. Végül, de nem utolsó sorban a DlSz-fiataloi a tűzfigyelőszolgálatban is résztvesznek és ehhez a fiatalokat a városi tanács, a Kisker., a Terményforgalmi Vállalat, a Vágóhíd, a Közkórház, a Textilnagykereskedelmi Vállalat és a megyei tanács DlSz-szer- vezetei biztosítják. Mezei János a kunmadarasi Dózsa tsz sertésgondozója 12 malacot kapott prémiumként Minden elismerést megérdemel Mezei János, a kunmadarasi Dózsa tsz sertésgondozója. 30 mangalica anyakocát és 3 tenyészkant bízott rá a tsz tagsága. Eredményes munkájáért nemrégen 12 malacot kapott prémiumként, mivel 8-3-es választási átlagot ért el. A vezetőség azonban mégsem értékeli megfelelően a munkáját. Ez legfőképpen abban nyilvánul meg — bár volna rá lehetőség, mégsem gondoskodnak megfelelően á takarmányról. A sertéshizlalás és tenyésztés pedig a Dózsa tsz tagjain nak is nagy segítséget jelentene a jőve- delmezőbb gazdálkodás megteremtésében. A takarmányalap biztosításának hiánya miatt azonban nem tudják megfelelően fejleszteni a jószágállományt, „Jól sikerült“ földnrövesszciretkezeti nap Jászalsógyörgyön Július 4-én országszerte földművesszövetkezeti napot tartottak. Ebből nem maradt ki Jászalsógyörgy sem. hiszen itt is van földművesszövetkezet. Úgy gondolom, a szövetkezeti napot annak érdekében rendezték, hogv a dolgozó parasztok mégin- kább megismerve a föld- művesszövetkezetet. jobban megszeressék azt. Jászalsón györgyön azonban nem ennek szellemében került megrendezésre ez az ünnep. Itt ugyanis az történt, hogy a földművesszövetke- zet bolti és irodai dolgozói disznótoros vacsorát szei- veztek s mindezt hogyan?! A. disznótoros vacsorához sertés kelL Volt is. • A földművesszövetkezel a tavasz folyamán az aratási munkában résztvevők hús- és zsírellátásának biztosítása érdekében sertéseket vásárolt fel. Ebből került ki a disznótoros vacsora. ahelyett, hogy húsát az aratásban résztvevőknek mérték volna ki a húsboltban. A vacsorán sör is volt, Bőségesen. Ugyanakkor azonban gyakran megtörténik. hogy a községben nincsen sör. A falu lakosa sága ezt nem nézte szótlanul. Csecsei Mihály maga megmondta az ügyvezetőnek. mi a véleménye eset ilyen vacsoráról. Erre a szövetkezet ügyvezetője aze felelte: „Szövetkezeti nap van.1" » Ä földművesszövetkez« a tagoké, a dolgozó parasztoké. A szövetkezeti napot fel lehetett volna használni a szövetkezeti gondolat további elmélyítésére. s arra és elsősorban arra. hogy ekkor is mozgósítsák a dolgozó parasztokat az aratás gyors elvégzésére. A szövetkezet vezetői ■— s kár. hogy ezt a községi tanács nem látta meg —I akkor cselekedtek volna h« ívesen, ha zártkörű disznótoros vacsora helyett aratási ünnepélyt rendeztek volna, mint a szaioli földművesszövetkezet vezetői tették. akik a szövetkezeti napot összekaipcsolták a legfontosabb tennivalókkal. Itt Szaiolban. az aratási ünnepélyen iól érezték magukat a dolgozó parasztok, lendület« kaptak a további munkához és közelebb kerültek a földművesszövet- kezethez. M Tászafsógyörgyön ennek ellenkezője történt. Érdemes lenne leülni, s tisztázni a főidművesszövétkeiét vezetőivel, ismerik-« feladataikat, s hogv kinek használnak az ilyen -..ren- dezvényeldcel*', A szövetkezeti mozgalomnak semmiképpen. Pothortzki Albert Szolnok A 7 EFU is felkészült a betakarításra A szolnoki Teherfuvar Vállalat is felkészült már az aratás és cséplési munkákkal kapcsolatos feladatainak ellátására. A vállalat tehergépkocsijai megyénk termelőszövetkezeteinek segítenek majd a .behordásban és begyűjtésben. 74 üzemképes tehergépkocsit tartanak készenlétben a vállalat dolgozói. Minden gépkocsinál elvégezték a megelőző kar- ’bantartást, hogy semmi fennakadás ne legyen a szállításokban. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a műszaki osztály kezdeményezésére egy pótkocsit, műhelykocsivá alakítottak át. Esztergapaddal, hegesztői elszereléssel és minden szükséges szerszámmal ellátták és mozgómü- helyként alkalmazzák majd. Ez a műhelykocsi az aratás idején ott lesz mindig, ahol a legtöbb TEFU-kocsi dolgozik. A tűsvédelem kösügy A most soronlévö feladata megyénk dolgozó parasztjainak, minden téren biztosítani a termés betakarítását, a lehető legkisebb veszteséggel. Ennek a feladatnak megoldásához szükséges az is, hogy megfelelően gondoskodjunk a tűzrendé- szeti előírások betartásáról, s a szükséges óvintézkedéseKről. Az elmúlt évben már megállapíthattuk, hogy mezőgazdasági terményeink tűzvédelme terén értünk el eredményeket, mégis fordultak elő sajnálatos esetek, melyekből mind anyagi, mind erkölcsi téren kára volt a tsz-eknek, állami gazdaságoknak, az egyénileg gazdálkodóknak is. Ä tűzveszély sok formában fenyeget a meleg nyári időben. A különböző öngyulladási esetek mellett számítani kell a gondatlanságra, de az ellenséges kártevési kísérletekre is. Éppen ezért sehol sem mondhatják . azt, hogy náluk nihesen szükség a tüzesetek elhárítását célzó intézkedésekre, eszközök, felszerelés beszerzésére. A tűzvédelem közügy, a tömegek ügye, éppen ezért a mezőgazdasági termények nyári tűzvédelmének biztosítására mindenütt valóságos társadalmi szervezetet kell létrehozni, melynek főíeladala a külhatárbeli figyelő' és járőr szolgálat, valamint a belterületi figyelő és készültségi fogatszolgálat. Tudják ezt mindenütt, egyes Járásainkban, így a kunmártoni és szolnoki járásban községi tanácsaink az idén még sem veszik elég komolyan ezeket a feladatokat, s különböző nehézségekre, gátló körülményekre hivatkozva könnyű szívvel lemondanak a szolgálat megszervezéséről, vagy leszűkítik azt a mezőőrök és dülőfelelősök munkájára. Felütötte a fejét olyan nézet is, hogy a tsz-ek tűzvédelme nem tartozik ja tanácsokra. Különösen az olyan termelő- szövetkezetekben hangoztatják ezt a helytelen nézetet, ahol, mint a nagyrév» Haladásban elhanyagolt állapotban vannak a tűzoltófelszerelések, vagy nem szervezték meg a szolgálatot, mint a kunmártoni Zalka Mátéban. Jó munkát végeztek Jászladány, Jászand- rás községben, ahol a külhatárbeli figyelőszolgálat gyors megszervezésével bizonyították be, hogy a tűzvédelem nem jelent megoldhatatlan .feladatot egyik tanács számára sem. Mindenütt szívesen segítenek ebben a munkában a férfiak, asszonyok, s a fiatalok is, ahol megmagyarázzák nekik. hogy a 2—3 ízben teljesítendő külszolgálat a közös vagyon, s mindany- nyiunk háza, nyugalma, védelmét szolgálja. Tegyék hát meg mindenütt a legsürgősebben a szükséges intézkedéseket a tűzvédelem terén fennálló hiányosságok megszüntetésére — ezt kívánja mindannyiunk: érdeke, jövőévi több kenyere. pen FERENC a megyei tanács osztályvezetője; *
