Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-01 / 154. szám
4 SZOLOKI^EHVE) NÉPLAP 1954 július 1. HOGYAN T ÁPLÁ L K? A táplálkozás fontosságát■ bizonygatná annyi lenne, mint nyitdtt kapukat döngetni. De mondhatjuk-e azt teljes bizonyossággal, hogy j mindenki tudja, hogyun kell helye-1 sen táplálkozni, hogyan kell azi élelmet egész napra, egész hétre! elosztani, hogy szervezetünk a leg-4 hasznosabban dolgozza fel? m Az egészséges embernek batáro - ■ zott rend szerint kell táplálkozni?i,. a meghatározott órákban, mond i- hatnám menetrend szerint. A tudéí- sok ebben a kérdésben egyöntetűen foglalnak állást. A rendesség szinti? „beállítja” az emésztőmirigyekei : az evés idejére kiválasztják az étvágykeltő nedveket. Ezekben a nedvekben úgynevezett fermentumok vannak, amelyek a legbonyolultabb összetételű ételeket is olyan egyszerűbb anyagokra bontják, amelyek feloldódva a belek falain keresztül behatolnak a vérbe vagjy a nyirokba. Ha az ember akitor eszik, am fit or' eszébe jut, akkor ezek a mirigyek nem lépnek idejében működésbe és, az ételt a szervezet rosszul dől-) gozza fel EH Ezután beszélnünk kell arrál Is. hányszor egyen az ember, hogyan ossza el a napi élelem-adagot. Az élelmezéstudományi intézetben erre vonat-kozólag is végeztünk kísérletet. Kidolgoztunk egy fiatal <mixernek megfelelő étrendet, amdi» 110 gramm fehérjét, 75 gramm zs.rt és körülbelül 500 gramm szénhidrátot tartalmaz. A minőségileg tök élete- een egyforma napi élelemadiagban S200 nagy kalória volt. (Egy nagykalória olyan hőmennyiséget! jelent. amely egy liter víznek egy; fokkal való felmelegítéséhez kell.) A kísérletekben részfcvett|az Első Orvostudományi Intézetben dolgozó orvostanhallgatók egy csoportja. Valamennyien egyforma, változatos étrendet kaptak. Az első két héten a csoport naponta kétszer evett: reggel nvolc- kor és este nyolckor. Az, élelemadagot két egyenlő részre qsztottuk. Annak elleniére, hogy az élei teljesen elegendő volt, a hallgatók estefelé éhséget éreztek, az evés után megterheltelek érezték a gyomrukat, rosszul aludtak. A fehérje rosszabbul szívódott fel, mint ren-, desen. no Ä következő két héten- a csoport háromszor evett: reggel 8-kor a napa élelemadag 30 százalékát, délután 3—4 órakor az 50 százalékát és este 8—9-kor a maradék 20 százalékot. Ez az elrendezés kielégítő volt: éhséget nem éreztek, idejében megjött az étvágy, a fehérjét sokkal jobban megemésztették. Az ötödik-hatodik héten az ételt ríégyszerre adták. A reggelit, ebédet és vacsorát ugyanakkor, de az előadások közötti szünetben 11— 12-kor a hallgatók néhány szendvi-t eset kaptak. Az uzsonnát a reggeli/ és az ebéd adagjának csökkentésével kapták. A hallgatók egyöntetű véleménye szerint ez a rendszer volt a legjobb, legtökéletesebb. Ezután a csoport először napüot- szöri, majd hatszori étkezést kapott, ami az általános vélemény szerint ingerültséget okozott, az étvágy eltűnt, az evés nem szerzett élvezetet, sőt ellenkezőleg, terhes^ kötelesség lett. m Milyen következtetést vonhatunk? le ebből? Az egészséges felnőtt ember egyék naponta négyszer, deli legalább háromszor. Természetesem nincsen szabály kivétel nélkül. Jél-i dául a hízásra hajlamos emberek ne egyenek naponta háromnál többször, ne terheljék magúkat túl bőséges evéssel. Vacsorára csak egy pohár aludtejet egyenek. Az étel főrésze miért jut reggelre! és nap közepére? Ez pótolja, amit! a szervezet a fizikai vagy szellem^ munkára fordít, ez pótolja, egészíti, ki a tartalékait. A fehérjében gazdag étel — hús, hal, hüvelyesek — hatására fokozódik a gyomomedv- kiválasztás, erősödik az anyagcsere, megnő az idegrendszer tevékeny' sége. Éjjel alvás közben meglassull az emésztés, a gyomor és bélrend szer pihen, a fehérje „lustán" szí-j védik fel. , Az étkezési rendet különösen azokj a dolgozók tartsák be szigorúan akik ülőmunkát végeznek, vagy megfeszített szellemi tevékenységet] folytatnak » ü Az észszerű táplálkozásnak azon-) ban nemcsak a ritmikus, rendsze-l rés étkezés az egyetlen feltétele., Nem kevésbbé fontos az étrend} változatossága. Hiába gondolják! egyesek, hogy fehérje csak a hús-) .ban, vagy legfeljebb a halban van Pedig csaknem valamennyi élelmi 'll szer tautolmaz fehérjét (a tiszta zsír és /cukor kivételével) — a tojás, tej, kenyér, kása és zöldség is. Van. olyan vélemény is, hogy az idősebb embereknek nem ajánlatos, sőt káros a húsfogyasztás. Ez nem igaz. A hús, különösen párol: /formában minden korban hasznos, /idősebbek ne egyenek azonban naponta húslevest, amely tele van kivont anyagokkal. Helyette inkább jól és ízletesen elkészített zöldséglevest fogyasszanak. A táplálkozásban fontos szerepet játszanak a szénhidrátok. A kenyérben, kétfélékben, burgonyában, főzelékekben, gyümölcsökben és bogyósgyümölcsökben találhatók. A tudósok megkülönböztetik a keményítőben és cukorban található szénhidrátot. Ha elég szénhidrát jut a szervezetbe, akkor a májban és izmokban tartalékoló- dik. Ha pedig túlságosan sok kerü’ oda — bőséges táplálkozással — akkor a szervezetben zsírrá alakúi át. Sőt bebizonyították, hogy fehérjéből is - keletkezhet zsír és szénhidrát. Üi Fontos szerepük van a táplálkoÍ zásban a vitaminoknak és az ásványi sóknak. Hiányuk súlyos megbetegedéseiket okozhat. Már több tucatnyi vitamint fedeztek fel és mindegyiknek megvan a maga saját funkciója. A szervezet nem élhet vitaminok nélkül. Megtalálhatók az állati és növényi eredetű élelmiszerekben. A vajban, zöldségben. gyümölcsben egyaránt. Még egy dolgot nem szabad figyelmen kívül hagyni: az elkészített étel ízét. Ha az étel ízletes, felkelti az étvágyat és ezzel elősegíti az étel jobb megemésztését II. P. Pavlov, az igazi emésztési fiziológia megalapítója azt tartotta, hogy az étvágy, az evés heves vágya, komoly táplálkozási tényező. O. P. Molocsanova professzor XIV. Lajos, a „Napkirály“ vara Franciaország határain túl is híres volt fényűzéséről. Azonban még a legünnepélyesebb ebédeknél; is közös tálból ették a vendégek ai levest a „Napkirály'1 asztalánál,, ki-ki a saját kanalával. Ezen nem is csodálkozhatunk:» a XVII. században Európában az asztalterítés nagyon eltért a maiteM. Akkoriban még nem ismerték sem a mélytányért, sem a villát, sőt a lapostányért is csak gyakran nagy- karély kenyér helyettesítette. Ha valaki nem vitt magával kést az ebédhez, gyakran kellemetlen helyzetbe került, csak 2—3 kés és néhány pohár volt. Ilyen esetben a gondatlan vendégneík kölcsön kellett kérnie szomszédjától az evőeszközt, vagy várnia kellett, amíg az végez az evéssel. A második fogást, — rendszerint búst — kézzel ették. Az első villa, '— amely a XVII. század elején, /mint ritka különlegesség került Olaszországból Angliába — eleinte csak nevetséget keltett. A régi idők szokásainak védelmezői azt tartották, hogy sokkal kényelmesebb tíz ujjal enni, amit az isten adott az embernek, mint holmiféle külföldi szerszámmal. A főnemesek és gazdagok villa nélkül, arany- és ezüst tányérokról ettek. Az edényeket azonban nem tisztították rendesen. Az ezüsttányérok gyakran annyira megfeketedtek, hogy inkább ólomedényre hasonlítottak, mint ezüsthöz. A jó modor egyik alapszabálya az volt abban a korban, hogy a kanalat jól meg kellett törölni, milőtt a következő közös tálba mártották, a poharat pedig fenékig ki kellett üríteni, mielőtt átadták a szomszédnak. c4z a ízt alt elítél töilénetébői Ud-'| Az aratás idején se feledkezzünk meg a rizstelepek gyomtalanításáról Megyénkben szinte mindenütt 'endülettel folyik a kapásnövények ápolása, hogy az aratás megkezdéséig mindenütt gyomtalanítva legyenek. Nem kisebb feiadat a rizsterületek gyomtalanítása, hiszen itt is nagy mértékben a gondos ápolástól függ, milyen termésre számíthatnak az állami gazdaságok, termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok. A sürgető betakarítási munkák idején is el kell tehát végezni a rizstelepek gyomtalanítását. Ez pedig jó munkaszervezést, helyes időbeosztást követel minden tsz, vagy állami gazdasági vezetőtől. A jászkiséri Kossuth termelő- szövetkezet az elmúlt évben termelt először rizst. Ezévben a magasabb terméseredmény elérése érdekében kísérleti parcellákat létesítettek — Az egyéves telepen tíz hold rizst, a vetés után és árasz- tás előtt megkapáltak. Holdanként egy mázsa pétisót és 40 kg kálisót szórtak ki. Egy mázsa táblára egy mázsa pétisót szórtak, a harmadikra nem került műtrágya. A jó vetés, műtrágyázás azonban még nem minden. Éppen ezért az első gyomlálást május 20-ra, a másodikat pedig június 15-ig fejezték be. A gyomlálás alkalmával két brigád között osztották föl a rizs vetés- területet. A brigádok területe tovább tagolódott munkacsapatokra, melyek egymással versenyben dolgoztak. A vezetőség a brigádok és a munkacsapatok versenyét rendszeresen értékelte. Ennek eredménye, hogy az előirányzott határidőre gyomtalanitották a területet. A gyomlálás alkalmával mindig gyökerestől húzták ki a gyomot, mert a letépett muhar, káka, keserűfű újra kihajt. A gátakat, csatornákat állandóan tisztántártják. A kigyomlált, vagy lekaszált gyomokat pedig nyomban eltávolítják a telepről, hogy magjaikat ne hullathassák el és ne fertőzzék meg a rizstelepet. Az elárasztott rizsvetéseket a békanyálasodás ellen réz- gáliccal védik. Állandóan ügyelnek a helyes vízállásra és időben végzett gyomlálással .aratással, csép- léssel 31 mázsára emelik az átlagtermést. Kisiparosi)! tár$adaionrj7tfHi(ása A kisiparoso kis részt vehetnek a társadalombiztosításban, tagjai lehetnek a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézetnek. A jelentkezéseket július 15-ig lehet benyújtani az intézetnek, akik később kérik felvételüket — kivéve azokat a kisiparosokat, akik most apják meg iparengedélyüket — a jelentkezést követő 6 hónapban kórházi ápolásra és segélyre nem igényjogosultak. AZ ÉLŐLÉNYEK ÉLETKORA A különböző élőlények életkora nem egyforma. Egyes parányi lények mindössze néhány, óráig élnek, s ezalatt az idő alatt növekszenek, táplálkoznak, szaporodnak, tehát elvégzik mindazokat a életfunkciókat, amelyeket a sokkal bonyolultabb felépítésű élő szervezetek hosszabb idő folyamán végezi nek. Meglepően hosszú életkorokkal főként a növényvilágban találkozunk. A gyümölcsfák például kétszáz évet is megérhetnek, a tölgyfa alkár kétezret is, a parkjainkban díszlő tujafa 3000 évig is elél. A kaliforniai mammutfenyő nyolcezer éves korig, az ausztráliai Macrosamia nevű páfrány pedig 15.000 évig is elélhet. Az állatvilágban már sokkal rovidebbek az életkorok. A tiszavirág élete csak néhány óra, a hangyák már 15 évig élnek. Néhány kiagyi óféleség megérheti a százesztendőt, tehát ugyanakora életkort, mint az elefánt. Körülbelül ugyanilyen kort érhet meg a liba is. Egyes halak, valamint a teknősbékb elérheti a 300 évet. A tudományos kutatások bebizonyították, hogy az élőlények különböző életkora nem véletlen jelenség, hanem az életkor annak a kölcsönös kapcsolatnak az eredménye, amely az élő szervezet és az éghajlat, a talaj, a víz közt áll fenn. Az életkort befolyásolják az élőlények egymásra gyakorolt na- tásai is. Az emlősöknél azt tapasztjuk, hogy az életkor öt-hétszerese növekedésük időszakának. A macska például másféléves koráig növekszik, életkora 8—10 év, a szarvasmarha növekedési ideje két év, életkora 20 év, a ló négyéves koráig nő és 20—30 évig él. Az ember 20—25 éves koráig van növésben, tehát normális életkora — ne lepődjünk meg! — 150 év körül van. Mégis kevés emberről tudunk, aki megérte a 100 esztendőt, vagy annál magasabb életkort. Az emberi élet hossza ugyans a legnagyobb mértékben életfeltételeitől és p társadalmi rendtől függ. Példák bizonyítják, hogy az ember normális életkorát csakis a szocialista társadalomban érheti el: Megállapították, hogy a Szovjetunióban jelenleg több mint 29.000 százéven felüli ember él, s az emberek átlagos élettartama a cári Oroszországhoz képest 10—12 évvel növekedett. (Vocea Tineretului román lap.) Ha élne, hetvenBtesztcndSs lenne Mórica Zsigmond, a nagy magyar kritikai realista. Ebből az alkalomból közöljük alábbi tárcáját. A bank hatalmas terme üres. Sehol egy üzletfél. Az óriási pamlagon senki sem ül a terem közepén, a tetőről a színes üvegeken át nem hull a napfény a nyüzsgő, egymással versengő felekre, mint abban az időben, mikor az épületet átalakították. Az udvart úgy építették ki, mintha színházat csináltak volna s bekapcsolták a bank termeibe. Abban az időben nem volt elég nagy semmi az őrjöngve tőzsdéző közönség számára. Varázslónak kellett volna lennie a bank vezetőségének, hogy napok alatt elkészüljenek az építkezéssel s rendelkezésre álljanak a mohó embereknek. Akkor a bokszokban hármasával ültök, ötösével a hivatalnokok, s nem győzték a munkát. Déluján is be kellett járni s éjfélig dolgoztak az összeadásokon s kivonásokon. Most mély csönd van a bankban. Minden fülkében alig egy-egy hivatalnok, aki a számsorok fölé görnyedve, halk eleganciával dolgozik. Egy csoport az igazgató földszinti szobájában van s egy kis mechanizmust néznek ijedt félelemmel. Valamennyiüknek komor az arca. — Talán azt az osztást, amit tegnap nem bírtunk meglelni. Senki sem nevet. Tegnap egy végtelen hosszú számsort 19-cel kellett Osztani. Három hivatalnok csinálta meg s mind a háromnak más eredmény jött ki. Kétszer, háromszor mentek át, míg egyenlő eredményre jutottak. Meleg volt, izzadtak s érezték emberi nyomorúságukat, hogy ebben a szép időben MÓRICZ ZSIGMONDI A GÉP BELÉP El T A HIVATALBA ;itt kell robotolni s osztani 19-cel... Dediktálták a számsort. A fcil-ÍJ lentyűk végigköszörülik a számjegyeket — fönt benyisszantják az osztószámokat; akkor egy pár fogan tyúpargetés, kurblizás és ott a végöss-.eg. A hivatalnokok elcsüggedve, mégis kíváncsian nézik a gépírás csalhatatlan számsorát; ugyanaz, négy tizede' ig, amit ők tegnap két tizedesig kiizzadtak. Hármójuknak verítékes félórás munkája ötven másodperc alatt csak úgy megjelent. — Kérem, urak, itt a másik gép, az összeadógép .,, sipp, sipp ... az eredmény pirossal... Tessék a harmadik tizedesekkel dolgozik egy váltóra.., Tessék az egyenlegkészítőgép’ ... Múlt évig az egyenleget természetesen kézzel csinálták, ceruzával és tollal. El nem lehet képzelni, milyen idegölő munka. — Ügy látszik, az ember nem arra való — magyaráz komolyan az igazgató, — hogy számokat adjon össze s hogy törtekben gondolkozzék. Minden agy velő hevesen tiltakozik ez ellen a kényszer ellen. Még nem volt ember harmincéves prakszisom alatt, aki örült volna ennek a munkának. Vannak emberek, igen, akik arra is rá tudják kényszeríteni az agyukat, hogy számcsoportok kombinációit gépiesen állítsák elő, de ez egy rettenetes gá’. arabmunka. S itt vannak a gépek. Tessék ezt megfigyelni. Ha leírok egy sort — az eredmény táblán már megjelenik. Ha még egy összeadandó sort írok alá, már egyúttal ott van a két sor összege is. — Maholnap nem kell hivatalnok — dörmögi egy hang. lYt indenki lehangolt, mindenki kedvetlen. Az igazgató kicsit lesímítja nyírott kis bajuszát s ugyanazzal a kis tűnődéssel, mint hivatalnoktársai: — Hát bizony, voltam Berlinben a Discanto Bankban, egész termet láttam, ahol egyetlen ember dolgozott és számtalan gép. — Szép kilátás — suttog egy másik hivatalnoki szó. •— Nem mondom, urak, megértem az ijedelmet, mert ez olyan, mint mikor megjelent a cséplőgép és a parasztok megérezték, hogy rájuk veszélyt jelent és mégsem lehet ellene tenni... Komoly dolog, urak, féltjük a kenyerünket... De hát kérem, eil kell készülnünk mindenre... könyvelőgépek vannak ... S ha meggondolom, direkt megalázó egy felnőtt e obérré, ha kiadok összeadnivalót... Kétszáz ívet, emlékeznek? .,. Ha hazavitték és egész éjjel otthon adták s adták a számokat egymáshoz kábult fejjel és megalázva .., •— Hogy fog ez előidéződni? — mondta egy fiatal igazgató, akinek igen szép jövője van s azért szabadabban fejezheti ki gondolatait. — Most ha egy bank terjeszkedni akar, felényive! emelheti az üzemét és egy gyakornokot sem kell felvenni. < M indenki. ellenségesen nézett a fiatalemberre. Ez maga akar élni? De az energikusan mondta: — Tíz évig nincs gyakornokfelvétel. Amit ő objektív hangon mondhatott abban a hitben, hogy ő maga nélkülözhetetlen, nagyon megdöbbentette a kollégákat, úgyhogy maga az igazgató kötelezve érezte magát, hogy a humánus szempontból vesse fel: — Mi lesz azzal a sok kereskedelmi, iskolás növendékkel? Még a kitűnőekkel is? — Kérem — mondta az aligazgató, — ez ugyanaz az eset, mint mikor áttértek a sarlóval való aratásról a kaszával aratásra. A gondos parasztok azt mondták a kasza rombol, összehúzza a kalászt és kicsépeli. Jobb volt a sarló, mert ott kézzel érint az arató minden szál búzát... S ma már ott tartunk, hogy Amerikában elindult az aratógép délről északra, levágja, beköti, kicsépeli és zsákokba gyűjti a magot. így megy északra két hétig, akkor megfordul s visszajön délre másik két hétig. Tessék ezzel versenyezni a sarlóval vaay akár a kaszával aratótok. — Tizenhatmillió munkanélküli — mondta valaki. — Na igen, de ha arra gondolok, hogy mikor minden szál búzának a learatásához két ember kellett, egy' férfi, aki vágta s egy nő, aki kévébe rakta, akkor a férfi bocs- kerban volt, a nő meg mezítláb. Mióta az ekekapa, a szántógép, a vetőgép, a kaszáló-, gyűjtő-, ge- reblyélő-, cséplő-, rostáló-, zúzó-, taposó- s még számtalan mező- gazdasági gép van, azóta a legszegényebb lány is elegáns félcipőben jár és m'>?b'cir.Harisnyában. I : - •»- •• ^ Az erejük, az eszük, a testük, lelkűk felszabadult a gépszerű munka terhe alól és okosabb, hasznosabb foglalkozásra tudják adni mgukat __A hivatalnok urak ma me g vannak rémülve, hogy elveszi kenyerüket a számológép, de lesz idő, mikor semmi pénzért nem lehet majd embert kapni ennek a gépies és lélekölő munkának a végzésére — szólt vigasztaló okossággal a főigazgató. A hivatalnok urak elismerték ezt, de azért nem csökkent a bennük lévő rémület. Pedig az aligazgató még fokozta is az igazgatója gondolatát: — Volt idő, mikor csak úgy tudtak őrölni, hogy emberek taposták a malom küllőit. És ma, mikor modem, nagyszerű malomvárak van'nak, mindenki szebb és jobb kenyeret eszik. És inkább éhenhalna valaki, minthogy beálljon a taposómalomba. Ellenségesen néztek a fiatalemberre, mit jön ez mindig agrikul- túr példákkal. Kell azt annyira éreztetni velük, hogy valóban rabszolgák? — Emlékezzenek az urak Fabri- cius bácsira — mondta gyöngéden az igazgató, — mikor az első írógépet megvettük, nem akarta megtanulni, hogy ő jobban, gyorsabban és szebben ír kézzel... És hol vagyunk most a kézírástól? ... ma már nem értele, nem hiteles, nem bankszerű a kézírás.., Most egy pillanatig elnémultak s valamennyien újra rámeredtek a mechanizmusra ott az asztalén. A gép belépett a hivatalba, ez bizonyos, de hogy ki lép ki emiatt közülük s gyermekeik hogyan lelik meg a jövőjüket, a- nem bizor. os ...
