Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-31 / 180. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 július 3L Szorgalmasan csépelnek a jászandrási DISZ-fiatalok Könnyű az üzemi DISZ-eseknek, hiszek ők adottságaiknál fogva könnyebben mutathatnak fel jó eredményeket, mint a mi, egyéni­leg gazdálkodó fiatalokból álló szervezetünk, — mondogatta több­ször testvérének André László. — Napirendre azonban mégsem tu­dott térni afölött, hogy őik nem mutathatják meg az egész megye előtt: követik, minden erejükkel, támogatják a párt politikáját. Mégis van erre mód, csak meg kell találni, — tervezgetett a két test­vér, ED Az egyik DISZ-gyűlésen aztán komoly szervezést igénylő tervvel rukkoltak ki. Szervezzünk DISZ- cséplőcsapatot — javasolták. — Je­lentkező mindjárt akadt. Körösi Lajos is buzgó szószólója lett en­nek az ügynek a fiatalok között. Máté István pedig a tanácsnál s a gépállomáson egyengette az utat. Rózsa Béla, Jászandrás tanács elnöke először nem valami nagy bizalommal fogadta az ifi cséplő­csapat névsorát. Több fiatal nevét kihúzta belőle, mondván: hogy úgysem állják meg a helyüket. A DISZ-esek azonban nem hagy­ták magukat. Ismerjük mi, hogy kire lehet számítani — hangoztat­ták. — A cséplés kezdete előtt összehívták a brigád tagjait s azok eldöntötték, ki maradhat a gépnél. Mondani sem 'kell, hogy csak olya­nokra esett a választás, akik nem ijednek rreg a munka nehezétől. Szükség volt erre, hiszen nem kicsi a tét. Versenyre hívták a többi cséplőbrigádot s azok közül több­nek már az indulásnál egy hetes előnye volt. Sokat számít az. hiszen a gép esetleges javítási hibái ép­pen az első napokban tűnnek ki. Aztán már teljes erővel mehet a cséplés. EH A DISZ-brigád ezen a héten lá­tott munkához. Az első két nap — mondjuk meg őszintén — majd­nem kedvüket szegte. Apró szerve­zési hibák bukkantak elő. Ekkor derült ki például, hogy nem gon­doltak arra, ki lesz a „gyűrős“ aki elhúzza a gépből zúduló szal- r jagörgeteget. Medveczki elvtárs, a DISZ-titkár Dósa Lajost bíztatja: Vállald te ezt a munkát, el tudod látni. —• Sohasem csináltam még •— szabadkozott Dósa elvtárs. A vita vége az lett, hogy megkérték az egyik fiatal édesapját, mutassa meg, hogy kell azt csinálni. Azóta aztán Dósa Lajos és társa, Bordás István valóban szakember módra dolgoznak, no Idősebb ember is akad a huszon­négy ifi rr ellett. Közülük Csépán János kazalrakónak gyűlt meg elő­ször a baja a fiatalokkal. Valahogy — minden jószándék ellenére — nem sikerült odafordítani a szal­mát, ahová akarták. A magyarázó szónak azonban lett foganatja. Most már olyan takaros kazlakat raknak, hogy akárki megnézheti. Jöhet az eső, nem áznak be. A cséplőgép az első nap fel­mondta a szolgálatot. Elromlott az alsó tisztító rrű. Hétfőn, kedden azt javították. így aztán nem na­gyon versenyezhetünk — bosszan­kodtak a fiatalok. — Az örökké vidám Major Tibi jókedvre derí­tette őket. Nincs még veszve min­den, hiszen a cséplés elején tar­tunk — hajtogatta. — Szerdán az­tán „megemberelte magát“ az öreg masina. Az ifik is [Megtették a ma­gukét. PH Máté Erzsébet, Farkas Margit, Csáki Sári, Fodor József, meg a t 'bbiek lelkes rrunkája eredmé­nyeként a norma szerinti 90 má­zsa helyett 105 mázsa gabona ke­rült a zsákokba. Annál is inkább dicséretes ez az eredmény, mert nem közös szérűn csépeltek, ha­nem bent a községben, szűk udva­rokon. Az itteni gazdák jelentős része ugyanis saját portájára hordta az asztagot. így sok idő kárbavész a gépvontatással, gép- állítással. Csütörtökön már az előző napi „rekord“ megdöntésére töre­kedtek. s nem eredménytelenül. 153 százalékra teljesítették a napi előirányzatot. Ügyeltek arra, hogy a gyors munka ne menjen a mi­nőség rovására. A szalma-, törek- és pelyvakazlakat gondosan be­tetőzték s figyelmük kiterjedt arra is, hogy ne maradjon szem a csép­lés után a kalászokban. Ezt a gép etetésénél megfelelően szétterített kévékkel lehet elérni. Nincs is reklamáció a munkájuk ellen. Ál­talános vélemény a gazdálkodók között az, hogy jobban dolgoznak, mint a „tavalyiak.“ ü így aztán meg is van a becsü­letük, nem vesz kárba a szavuk, mikor arra figyelmeztetik a dol­gozó parasztokat, hogy becsületbeli ügyük gyorsan teljesíteni állam iránti kötelezettségüket. A ve.ük cséneltetők közül nem egyedüli Czakó Béla, aki a mázsától vitte a begyűjtő helyre az államnak járó gabonát. Távolabbi terveik is vannak a fiataloknak. Szeretnének egy DISZ helyiséget építeni. Mint mondják, ehhez ők vernék a vályogot is cséplés után. S ha lár az épület fennáll, villanyvilágítás is jó lenne. Ahhoz azonban az állami szervek segítsége is kellene. M«t akarják bebizonyítani, hogy méltóak erre. A nevelők nyári gyakorlati munkája | A MEGYEI | biológus nevelők oktatókáderei a „Karcagi Kísérleti Gazdaságiban biológiai nyári gya­korlati munkákban vettek részt július 12—17-e között. Az oktató­káderek a kísérleti gazdaság kuta­tóinak vezetésével tanulmányozták a szikjavító eljárásokat, valamint a feltört, de javításra, termelésre al­kalmatlannak 'bizonyult szikes ta­lajokon az ősgyep visszaállítását. Betekintettek a szikes talajokra alkalmas mezőgazdasági növények nemesítésének sokrétű szép mun­kájába. Megismerkedtek számos külföldi gabonafajtával is. A gazdaságban tett körutakon a folyamatban levő betakarítási rr unkákat, azok eszkö­zeit, gépesített módjait szemlélték. A nagyüzemi növénytermelésről és állattenyésztésről (főként a juhá­szairól) élénk képet kaptak. Meg­figyelték a szociális godoskodás megnyilvánulásait, a csinos, nap­fényes, levegős munkásszállásokat. A jó békeharcosok példát mutálnák Rákóczifalván a békebizottság tagjai élenjárnak a hordásban, az állampolgári kötelesség teljesítésé­ben. Czinege Ferenc, Vincze Illés, Győré Imre, Csesznyik Mátyás és még sok békeharcos 100 százalékig teljesítette tojás- és baromfibeadási kötelezettségét és rendezte adóját. Nem akarnak elmaradni a ter­ménybeadással sem. Máté Pál négy gyermeke jövőjéért, a béke ízelítőt kaptak az épülő mezőgaz­dasági központ tervezési munkái­ból, közművekkel való ellátásából is. Ezenkívül lisztvizsgála tokát is végeztek. intézet kutatói A KÍSÉRLETI gazdag tapasztalataik javát adták át a biológus oktató-kádereknek. Vezekényi Ernő igazgató elv társ színes előadásokban és -bemutatók­ban foglalta össze a száraz, szikes táj jellege által megszabott terme­lési feladatokat. Világosan rámuta­tott a mennyiségi és az export- képességig fokozódó minőségi ter­melési módokra. Különösen ki­emelte a helytelen tárolási módok megszüntetésének szükségességét. Az oktatóikáderek a szerzett ta­pasztalatokat szaktárgyi tanácsko­zásokon és a továbbképzési napo-* kon adják majd át 'kartársaiknak, így a szolnokmegyei nevelők is ak­tív részeseivé válnak a mezőgazda­ság fejlesztésének. Kiss Endre, szakfelügyelő. megszilárdításáért harcol jó mun­kájával. ígéretet tett arra, hogy a terménybeadásban is első lesz, a cséplőgéptől eleget tesz kötelezett­ségének. Gáspár Mihály, Tóth Mi­hály, Ondók Mihály és a többi dol­gozó paraszt a beadásban élen­járva tettekkel járul hozzá a béke megvédéséhez. Szekeres Mihályné Rákóczifalva [ (II-XF UTÁN A„Washington Post" című amerikai lap néhány héttel a genfi értekezlet befejezése előtt igen ki­fejező rajzot közölt. Viharos tenge­ren, a hullámokkal szemben, „kül­politika*’ feliratú törékeny sajkán az óceán három vándora evez. John Foster Dulles ül a kormánynál. A hideg széliben meggémberedett, di­dergő két társa remegve kérdezi tőle: „Biztos abban, Foster, hogy minden rendben van?’’ A vietnami, laoszi és kam­bodzsai hadműveleteknek véget- vető genfi egyezmények első ame­rikai sajtóvisszhangjaiban választ kapunk erre a kérdésre, ame­lyet anakidején kifejezett él­lel tett fel a „Washington Post”. „To hit the rocks*’ — zátonyra ke­rültünk — ez az Amerikában hasz­nálatos szólás eléggé pontosan fedi azoknak a keserű beismeréseknek lényegét, amelyek csak úgy ömle- nek sok burzsoá lap szemleírójából, tekintettel az „erő politikájának” az indokínai kérdésben elszenvedett nagy vereségére. A vereség miatt sopánkodó amerikai sajtó méltán emlékeztet Puskin meséjének vén­asszonyára, akinek egy szép napon összetört a teknője. Mint tudjuk, az amerikai vezető­körök részvétele nélkül, sőt aka­rata ellenére jött létre a megegye­zés az indokínai hadműveletek megszüntetéséről, Ma, amikor a béke, amelyet embermilliók hőn óhajtottak, valósággá vált, az ame­rikai propaganda nyíltan beismer:, hogy az Egyesült Államok délkelet­ázsiai politikáját roppant, jóvátehe­tetlen erkölcsi és politikai vereség érte. Jackson szenátor a genfi ese­ményeket „tragikus kudarcnak” nevezte. David Lawrence, a „New York Herald Tribune*’-ben pedig egyenesen „nagy vereségről*’ ír. Hightower, az Associated Press hírügynökség tudósítója az ameri­kai propagandisták által annyira kedvelt katonai terminológiával éive azt írja, hogy az Egyeült Ál­lamok „nagy csatát veszített el”. A newyorkj tőzsdén a részvényár- folyamok esése volt a válasz az Egyesült Államok diplomáciai ve­reségére. A „Wall Street Journal*’, a nagytőzsdések lapja cinikusan írja: „A Wall Streeten sokan attól féltek, hogy az indokinai fegyver­szünet aláírása az Egyesült Álla­mok fegyverkezési kiadásainak csökkentésére vezethet”. A genfi egyezmények a béke erőinek nagy győzelmét és a há­ború erőinek komoly vereségét, s egyúttal az indokínai népek nem­zeti felszabadító harcának és nagy hősiességének nemzetközi elismeré­sét is jelentik. Mik az amerikai diplomácia leg­közelebbi tervei? „Genf után a délkeletázsiai szövetség létrehozá­sának kell lénnie a következő lé­pésnek” — fújják kórusban olyan jóltájékozott lapok, mint a „New York Times*’ és a „New York He­rald Tribune”. A „New York He­rald Tribune” követeli: a nyugati hatalmak „haladéktalanul nyilvá­nítsák ki”, hogy Ázsiában az agresszív északatlanti szövetséghez hasonló katonai tömböt szándékoz­nak létrehozni. Az amerikai reakciós sajtó, miközben a régi délkeletázsiai poli­tika folytatására tesz felhívást, nem titkolja az Eevesült Államok, Anglia és Franciaország közötti nézeteltérések miatt táplált aggo­dalmát. A „Daily Mirror” című Hearst-lap nyíltan zsarolja Angliát és Franciaországot. Azt írja, hogy az Egyesült Államok ezentúl job­ban erőlteti majd ezeknek az or­szágoknak csatlakozását az ázsiai agresszív tömbhöz. „Ha az Egyesült Államok mindaddig megszüntetné mindenféle segély folyósítását Angliának és Franciaországnak, amíg ezt a politikát nem egyezte­tik össze és nem jelentik be nyil­vánosan, volnának valamirevaló szövetségeseink*’, írja arcátlanul a „Daily Mirror”, :.. A genfi egyezmények meg­kötése után ezek az amerikai dip­lomácia új tervei. Az amerikai dip­lomácia továbbra is görcsösen ra­gaszkodik a csődöt vallott „erő po­litikához”, s így kikerülhetetlenül újabb vereségek és kudarcok vár­nak rá* *9» Ünnepélyesen fogadták Szolnokon a Főiskolai Világbajnokságra utazó szovjet sportolókat A HÍRADÁS úgy szólt, hogy ma, pénteken délelőtt 10 óra 35 perckor érkezik a szolnoki vasút­állomásra Záhony felől az a külön­vonat, amely a XII. Nyári Főisko­lai Világbajnokságra utazó szovjet sportolókat viszi. Tíz órakor, aki a Beloiannisz- úton járt, arra lett figyelmes, hogy tréningruhába öltözött sportolók sietnek a vasútállomás felé, kezük­ben virágcsokrokkal. A sportegye­sületek, üzemek, vállalatok, hiva­talok küldöttel között ott szaporáz-. ták a lépést a legfiatalabbak, az úttörők is. Százaik sereglettek össze az állo­máson. Itt a szolnoki központi táncegyüttes fiataljai ruhájának pompás színfoltjai tűntek fel, amott szinte beborított egy leányt a hatalmas, vörös szegfűből és ró­zsaszín kardvirágból kötött csokor. Virág-virág mindenütt. S néhány zenefoszlány a befutó és induló vo­natok zajában. A szolnoki népi ze­nekar zenészei próbálgatták szer- c r ó ,rn i pí kiat. | A VON AT | késett és sokat ké­sett. Százötven percet. A várako­zók közül azonban senki sem hagyta el a pályaudvart. Izgatottan várták a forgalmi irodából érkező híreket s mikor megtudták, hogy Alcsi állomást már elhagyta a vo­nat, rr indenki a perronra tódult. A sportolók, a táncegyüttes tagjai sorfalat álltak, felsorakozott a ze­nekar is. Akik ajándékot, virágot hoztak, az első sorba furakodtak, hogy minél hamarabb átadhassák azokat a kedves vendégeknek. Zsongás, zsibongás hullámzott végig a perronon, jelezve, 'hogy a bejárónál feltűnt a mozdony. ■— Amint a kocsik végiggördültek a perron előtt, éljenzés és taps fo­gadta a szovjet sportolókat, akik az ablakból integettek a szolnck. fiataloknak. Aztán, hogy a vonat megállt, mindenki melléje tódult, hogy kezet szoríthasson a világ első sportnemzetének fiaival, leányai­val. együttes fiataljai, s tánccal szóra­koztatták a kedves vendégeket mindaddig, míg a forgalmista tár­csája magasba nem emelkedett s hangos füttyszóval a mozdony nett! jéVzte, hogy indulás! | AZ EGYIK kocsiból Szimaskin elvtárs .a szovjet összövetségi test- nevelési és sportbizottság labda­játék osztályának és egyben a küldöttségnek a vezetője szállt le. Závodszki Sándor, a me­gyei testnevelési és sportbizottság S LASSAN kigördült a pálva- udvarról a vonat a szovjet spor­tolókkal, akik magukkal vitték a főiskolai világbajnokság küzdel­meire a szolnoki fiatalok szerete- tét, bíztatását. — pé — elnökhelyettese üdvözölte Szirras- kin elvtársat és a szovjet spor­tolókat. — Drága Barátaink! <— mon­dotta. — A szolnokmegyei test­nevelési és sportbizottság, megyéink sportoló ifjúsága nevében forró szeretettel köszöntöm a XII. Nyári Főiskolai Világbajnokságra ha­zánkba érkezett szovjet főiskolás sportolókat. _________ | — A MAGYAR SPORT } és test­nevelés nagy fejlődésének és ko­moly eredményeinek elismerése, hogy most harmadszor, s a felsza­badulás óta immár másodszor is­mét mi rendezhetjük meg a világ- bajnokságot. Abban, hogy a sport terén is komoly eredményeket ér­hettünk el, nagy részük van a szovjet sportolóknak, akik barát­ként nyújtottak segítséget és Ön­zetlenül adták át a szocialista sport megteremtése terén szerzett gazdag tapasztalataikat. — Szolnokmegye sportoló ifjú­sága nevében azt kívánom, hogy a XII. Nyári Főiskolai Világbaj­nokságon a szovjet sportolók sok sikert arassanak és gazdag ered­ményeket érjenek el — fejezte be Závodszki Sándor. Szimaskin elvtárs válaszában a többi között ezeket mondotta: — KÖSZÖNJÜK | a szíves ven­dégszeretetet, larrellyel elhalmoz­nak bennünket. Ml, szovjet spor­tolók azt kívánjuk a szolnokme­gyei fiataloknak, hogy sok sikert érjenek el munkában, sportban eevaránt Ezután Bolyócziki elvtárs, a városi DISZ-bizottság titkára üdvözölte a szovjet sportolókat, majd a sport- egyesületek, üzemek, vállalatok küldöttei átnyújtották ajándékai­kat. Közben újra felcsendült a zene, felsorakoztak a központi tánc­Francia parlamenti képviselők az „Európai Védelmi Közösségről" szóló szerződés vitájának elhalasztása mellett Párizs (TASZSZ). Sok francia parlamenti képviselő szükségesnek tartja, hogy értekezletet hívjanak össze az európai kérdések megvita­tására, mielőtt megkezdik a párizsi háborús szerződés tárgyalását és valamilyen formában felfegyverzik Nyugat-Németországot. Ebben a vonatkozásban jellemző a France Qbservateur című heti­lap közvéleménykutatásának ered­ménye. A lap nyolc, különböző po­litikai párthoz tartozó francia par­lamenti képviselőhöz fordult a kö­vetkező kérdésekkel. 1. Úgy vélekedik-e, hogy azok a körülmények, amelyek között létre­jött a genfi megegyezés, lehetővé teszik a reményt újabb tárgyalások kedvező kimenetelében? 2. Nem gondolja-e, hogy a jelen­legi körülmények között a francia kormánynak és a francia parla­mentnek az „Európai Védelmi Kö­zösségről*’ szóló szerződés küszö­bönálló ratifikációs vitájával kap­csolatban állást kell foglalnia amellett, hogy el kell halasztani Németország mindennemű felfegy­verzését, amíg nem merítik ki va- tóban a tárgyalások minden eszkö­zét? Philippe Barres „köztársasági párti“ képviselő válaszában ki­jelentette: „Az a véleményem, hogy a francia kormánynak és parla­mentnek állást kell foglalnia Né­metország mindennemű felfegyver­zésének elhalasztása mellett, amíg gondosan meg nem vizsgálják a Kelet és Nyugat közötti tárgyalá­sok lehetőségét”. Hasonló véleményt hangoztatott Vincent Badie redikélisnárti és Bonnefous :.URAS“-párti képviselő is. Leon Hamon MRP-párti képvi­selő, a Köztársasági Tanács tagja* Valabregue radikálispárti és Bar- doux parasztpárti képviselő szintén állást foglalt amellett, hogy tár­gyalásokra van szükség az euró- oaj kérdésekről és el kell halasz­tani az „Európai Hadseregről” szó’ő szerződés narlamenti ratifikációs vitáját. (MTI) r v Ez történt a nagyvilágban Moszkva. (TASZSZ.) A: P. Volkov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Szövetségi Tanácsának el­nöke és V. I. Lacisz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Ta­nácsának elnöke július 29-én fo­gadta a finn parlamenti képvise­lők küldöttségét. Peking (Űj Kína.) A Viet­nami Tájékoztató Iroda jelentése szerint a vietnami fegyverszüneti egyezmény végrehajtásával megbí­zott együttes ellenőrző bizottság csütörtökön délelőtt megtartotta első ülését az északvietnami Trung-Giában. Az együttes ellenőrző bizottság első üléséről a következő közle­ményt adták ki: A vietnami fegyverszüneti egyez­mény végrehajtásával megbízott együttes ellenőrző bizottság 1954 július 29-én Trung-Giában meg­tartotta első, kibővített ülését. Az ülés kedvező légkörben folyt le. A bizottság elfogadta a további ülések ügyrendjét. Peking (Üj Kína.) Dag Haim- marskjöldöt: az Egyesült Nemze­tek Szervezetének főtitkárát csü­törtökön felkérték, hogy továbbítsd az ENSZ valamennyi tagállamához — kivéve a Kuomintag klikk úgy­nevezett küldöttségét — annak a nyilatkozatnak szövegét, amelyben Csang Han-fu, a Kínai Népköztár­saság külügyfriinisztorhelyettese a legerélyesebben tiltakozott amiatt, hogy amerikai repülőgépek beha­toltak Kína légiterébe és lelőttek két járőrszolgálatot teljesítő kínai repülőgépet. 0-lv-aúd, tcuv.dmam^o-íd PÁRTÉPÍTÉS-H t t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom