Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-03 / 156. szám

1954 július 3. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP Augusztus 20. és a Vasutasnap tiszteletére három mozdony csőszerelési munkáját végzik el P üszkesé* és öröm tölt el. hogy pár­tunk eddigi ió munkánk eredményeképpen minden év augusztusának második vasárnapiát Vasutas Nap­pá nyilvánította. Már ió eló're megbeszél­tem brigádom tagjaival, hogy ebben az évben «mi indítjuk el a Vasutas Nap tiszteletére folyó — immár hagyományossá vált ver­senyt. Tavaly a Vasutas Napra tett vállalásainkat jelentősen túlszárnyaltuk. Ez arra kötelez bennünket, hogy az augusztusi ver­senyben az eddigieknél na­gyobb eredményeket ériünk el. Augusztus 8-án az egész ország elismeréssel _ fordul vasutasok felé. Mi ezt a figyelmességet többminősé­gű munkával, kimagasló termelési eredményekkel, az őszi forgalom sikeresebb lebonyolításával szolgáljuk meg. Brigádom nevében vál­lalom. hogy III. negyedévi tervünkön felül a második számú üzemi kazán túlhe­vítő ki-és beömlő csősze­relési munkáit elvégezzük. Túliusban egy darab nagyjavítású mozdony vas­tagcső szerelési munkáit végezzük el terven felül. Alkotmányunk ünnepé­re, augusztus 20-ra egy nagyjavítású mozdony vas­tagcső szerelési munkáival végzünk. A III. negyedéves terv túlteljesítése érdekében szeptemberben szintén egy nagyjavításos mozdony vas­tagcső szerelési munkáit oldjuk meg terven felül. Célul tűztük ki; az eddi­gieknél is jobb minőségű munkát adunk, hogy jobb mozdonyok kerüljenek ki az őszi forgalom nagy munkájába. Pártunk és kormányunk megbecsüli és megjutal­mazza azokat a dolgozó­kat. akik élenjárnak. így mehetek én is ebben az évben kéthetes Ingyenes üdülésre Galyatetőre, az ország egyik legszebb üdü­lőiébe. Arra kérem mun­katársaimat. üzemünk rnun- kásait, mérnökeit, műszaki vezetőit, hogy kezdeménye­zésemhez csatlakozzanak. Versenyezzünk egymással és legyen ez a verseny a Vasutas Nap előtti időben újabb győzelmek sorozatá­nak ideje. Felkérem a megye vala­mennyi vasúti üzemének munkását, műszaki vezető­iét. mérnökét, hogy csatla­kozzon felhívásomhoz. HERING SÁNDOR mozdonylakatos, brigádv. ÉRDEMES ORVOS * A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának határozata jú­lius 1-ét az egészségügyi dolgozók ünnepévé avatta. Ez a nap a nagy 9 magyar orvos, Semmelweis Ignác születésének napja. Ez al­kalomból számos orvost tüntettek ki kiváló gyógyító munkája jutal­mául a „Kiváló orvos“ és „Érde­mes orvos“ címmel, A kitüntetettek között van dr. Molnár Gergely, a szolnoki SZTK rendelőintézet vezető-főor­vosa is. alki az ,,Érdemes orvos“ címet kapta. Miért nem kapjuk meg pontos időben illetményünket? Államunk és pártunk fokozott gondot fordít a nevelők és a,peda­gógusok helyzetére. Ennek a szellemnek egyáltalán nem felel meg a törökmiklósi járási tanács egyes osztályainak munkája. Az utóbbi időben illetményünket rendszertelenül kapjfck. Volt már olyan eset is, hogy a 19-i fizetést 21-én, a 4-it pedig 1-én utal­ták ki. Nem hiszem, hogy az ilyen késések a nevelők jó hangulatát növelnék, A túlórák terén még szomorúbb a helyzet. Az áprilisi túlóradíj egyrészét kiutalták, a májusiból pedig még semmit sem kaptunk meg. Tudomásunk szerint a 19-i illetménnyel együtt kellene meg­kapnunk az előzőhavi pótlékokat is. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy a nyári szabadságok alatt szeret­nénk többen elutazni haza, vagy n/arain!. Ezt nem tehetjük a járási tanács illetékesének a hanyagsága miatt, mert kéthónapos követelé­sünket nem rendezik. Az úttörővezetői díjaknál is ez a helyzet. Reméljük, hogy a bírálat nyomán »történik intézkedés. PALOTAI MIHÁLY levelező és hét aláírás, Kengyel Szeretnénk rádiót hallgatni» de a Katiim nem javítja meg időben Bizalommal fordulok t szerkesz­tőséghez panaszommal. A jászkiséri „Kossuth" tsz-ben dolgozom, Munkám eredményeként ez év februárjában vet­tem egy 800 Ft-os rádiót- Használat közben valami baja lett, s mivel hathó­napos jótállással! adták el, visszavittem a földművesszövetkezetbe, A vezetőség elküldte a szolnoki RA- FILM vállalathoz. Ennek már több mint két hónapja. Többször sürgettem a javítást, de leveleimre még választ sem kaptam. A rádióért sokat kellett dolgoznom, s azt neim azért vettem, hogy a javítóhelyen porosodjon. Szeretném, ha a szerkesztőség megnézné, hogy mi késlelteti a javítást, s miért nem vála­szolnak levelemre. Antal Márta, Jászkisér Savanyú a borsóleves Nagyon szeretjük a zöld­borsólevest- Ezért hárman elhatároztuk, hogy a szol­noki Népbüffében meg­eszünk egy-egv tányérral. Sajnos, későn érkeztünk, s két egész adagot és egvfe-i let kaptunk, annak ellené­re. hogy háromért fizet­tünk. Amikor az evéshez hoz­záfogtunk. megállapítottuk. Hogy a leves savanyú, nem fogyasztható el. Visszavit­tük a kiszolgáló elvtársnő­nek. ö szólt az üzletveze- tőnek, aki minden ízlelés nélkül megállapította, hogy a leves élvezhető és igen arrogáns hangon beszélve, visszaadta az árát. Elismerjük, hogy a nagy melegben könnyen meg­romlik az étel. De bár­mennyire szeretjük is a zöldborsólevest, ttz egészsé­günkre káros ételt nem fo­gyasztjuk el. Kérjük a Népbüffé ve­zetőiét. hogy a jövőben le­gyen tárgyilagos, a jogo­san felszólaló dolgozókkal udvariasabban beszéljen és ellenőrizze az ételek fo- gyaszthatóságát. (Molnát Erzsébet és 2 aláírás. Szol­nok.! Hol késik a fizetésem ? A mezőhéki földművesszövetkezet ügyintézője voltam, s a tiszaföldván szövetkezethez tartoztam illetmény szempontjából. Ez év március 2-án vá­lasztottak meg ebbe a beosztásba, fize­tésem 450 forint volt. Június 3-án beteg lettem, s hiába írok leveleket, válaszra sem méltatják. Az április 1-én megje­lent rendelkezés után a felemelt fizetés­sel együtt 1750 Ft járna a szövetkezet­től, nem tudom, azonban mi okból nem kapom azt meg. Szeretnék választ kapni az illetékesek­től, Jiogy hol késik a fizetésem. Szabó László Jászalsógyörgy Fáradhatatlanul harcoljanak a Mezigépgyár vezetői a folyamatos anyagellátásért A Törökmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár megyénk egyik legfonto­sabb üzeme, hiszen az innét kike­rülő kultivátorok, tárcsásboronák, szénaremdrakók, kazalozók és egyéb mezőgazdasági gépek számától ko­moly mértékben függ a paraszti munka könnyebbé tétele, a mező- gazdasági termelés felemelése arra a színvonalra, amelyet a párt és a kormány mezőgazdaság fejleszté­séről hozott határozata, legutóbb pedig a párt harmadik kongresz- szusa előírt. Éppen ezért nem mindegy, hogyan teljesíti tervét ez a gyár. Az első félév utolsó hónapjában, júniusban befejezett termelési ter­vét 113.2 százalékra teljesítette az üzem. Árutermelése, ebben az ér­tékesített félkész-áru is benne van, 102.2 százalék volt. Ennek ellenére a gyár mégsem segítette kellően a mezőgazdaságot, hiszen késztermék tervét csak 95.7 százalékra teljesí­tette. Ez annyit jelent, hogy a gyárat az előirányzottnál kevesebb gép hagyta el. Nemcsak a havi, hanem a második negyedévi tervteljesítésben is el­maradás mutatkozik. A második negyedév tervét 96.3 százalékra teljesítette az üzem. Érdemes megnézni s az elkövet­kező negyedév munkája során szá­mításba venni azokat az okokat, amelyek gátolták a terv teljesíté­sét. Az elmaradás egyik oka az volt, hogy a gyár nem kapta meg időben a szükséges alkatrészeket azoktól a gyáraktól, amelyekkel kooperációs viszonyban állt és áll ma is. Ugyanakkor nem egy eset­ben a kooperáció zökkenői kétsze­resen lekötötték az anyagot. A hordozott kultivátor kocsijának el­készítésére a Borsodvidéki Gép­gyár vállalkozott. Törökmiklósról 100 kocsira elegendő anyagot küldtek oda, de csak mintegy 50 kocsit készített el a gyár. A kulti­vátor készítésének folyamatossága érdekében ezért Törökmikldson át kellett szervezni a munkát. Ez a munka így két helyen kötötte le az anyagot* Ugyanakkor a tervszerűtlen kooperáció az anyag- és félkészáru szállítása következtében jelentősen növelte a gyártás önköltségét. Gondoljuk el, hogy a Törökmiklósi Mezőgazda- sági Gépgyár sok tőbbszáz kilomé­ter távolságra levő gyárral is kooperált s igen gyakran teher­autóval történt az anyag és alkat­rész szállítás. Az elmaradás másik oka az anyaghiányban, illetve a gyártás­hoz szükséges anyagok érkezésé­nek késedelmében rejlik. Az üzem­nek nem vélt olyan gyártmánya, amelyhez állandóan rendelkezésre állt volna -a szükséges anyag. A 75-ös szögvas, az 50xl0-es lapos­vas hiánya a kultivátor, a faanyag hiánya a kazalozó gyártását ve­tette vissza. A salgótarjáni Acél­árugyár többezer tárcsával maradt adós, mintegy 28.000-rel akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá. A rendelkezésre álló anyagok egy részének gyengébb minősége is gátolta a terv teljesítését. Ha­sonlóképpen a viharok miatti gya­kori áramszünetek. Az áramszünetek éppen a leg­gyengébb pontján, a hegesztés vo­nalán sújtották az üzemet. A trak. tor-kultivátorok legyártásához leg­alább 50 hegesztőre lett volna szükség. Ennyi azonban nem állt rendelkezésre. Az üzem a Buda­pesti Hídépítő-' Vállalattól kapott segítséget, valamint a megye üze­meitől is. Ez a segítség azonban nem volt elegendő. Az „objektív nehézségek“ mellé sorakozott a munka belső szervezésének több hibája is. így a kooperációból származó alkatrészek átvételének lassúsága, és az, hogy az üzem műszaki veze­tői nem osztották el megfelelően a legjobban elmaradt gyártmány, a traiktor-kultivátor készítéséhez a rendelkezésre álló erőt. A munka szervezésének hibája súlyosabbá is válhat, hiszen a gyár főmérnöké­nek az a véleménye©, hogy ezen a téren minden a legnagyobb rendben halad. A gyár a nehézségekkel nagy-i részt megbirkózott, mert a dolgo­zók lelkesen és nagy lendülettel harcoltak a terv teljesítéséért. Az a tény, hogy az elmaradás nem nagyobb, az üzem dolgozóinak kö­szönhető, akik állandóan sürgették a műszaki vezetőket annak érde­kében, hogy folyamatos munkájuk biztosított legyein s akik a má­sodik negyedév végső szakaszában* az utolsó napokban hatalmas aka­ratról tettek bizonyságot. A MEO június 29-én még csak 264 tár­csásboronát jelentett késznek, jú­lius 1-én már 405 darabot. Az üzemi pártszervezet a terv teljesítésére mozgósította a dolgo­zókat, a szakszervezet pedig állan­dóan, napról-mapra értékelte a versenyt s felhasználta az agitáció jól bevált módszereit a verseny lendületének fokozása érdekében, A dolgozók lelkes munkája da­cára — az említett okok miatt —< elmaradással kezdi a harmadik negyedévet az üzem, az eddiginél azonban kedvezőbb helyzetben. A kazalozó gyártását az ország egy másik gyára vette át. így a munkaerő a terv teljesítéséhez elegendő. A he­gesztő kapacitás ezután is szűk marad. Ezért a vállalat vezetői új hegesztőket taníttatnak be. — Ebben a munkában igen nagy se­gítséget nyújthatnak a Budapesti Hídépítő Vállalat kiválóan képzett hegesztői. Az anyagellátás terén júliusban — ez már most tapasztalható —1 ismét hibák lesznek. Az üzem ve­zetőinek ebben az időszakban leg­főbb kötelessége, hogy az anyagel­látást mindenképpen biztosítsák. Ez az alapvető feltétele az elmara­dás pótlásának, a júliusi és a har­madik negyedévi terv teljesítésé­nek és az, ha a pártszervezet irá­nyításával a. szakszervezet tovább­ra is magasra szítja a verseny tü- zét, a dolgozók lelkesedését, te­remtő lendületét. Péteri István Zöldségfélét és gyümölcsöt biztosítson a Mezőker Szolnok lakosságának! A MEZÖKER feladata az állami kiskereskedelem zöldség- és gyü­mölcsfélékkel való ellátása, vala­mint saját boltjai útján a lakosság részére történő árusítás. Az első feladatát, mint azt a Szolnoki Kis­kereskedelmi Vállalattól megtud­tuk, nem látja el, s ezért a Kisker, az állami gazdaságokkal kötött szerződések útján maga gondosko­dik, jól-rosszul boltjai ellátásáról, így bizonnyal bőven jut áru a MEZÖKER árudákba — gondolná az ember. A tapasztalat azonban egészen mást mutat. Ezért szeret­nénk városunk lakosságával egye­temben választ kapni néhány kér­désre a MEZÖKER vezetőitől, Az első kérdés az lenne, hogy — MIÉRT NINCSEN A MEZÖKER BOLTOKBAN EGY EGÉSZ SOR ÁRUFÉLESÉG? Miért nincsen pél­dául a piacon lévő MEZÖKER stan­don kalarábé, zöldborsó, burgonya, s egyetlen boltban sem kapható semmiféle gyümölcs. Ugyanakkor a piacon, de a városba^ itt-ott fel­állított árusítóhelyeken lehet kapni cseresznyét, rr.eggyet, s piszkét is, de bizony elég drágán. Miért nem vásárol fel kellő mennyiségű gyü­mölcsöt a vállalat, hogy megfele­lően tudja szabályozni az árakat? A MÁSODIK KÉRDÉS EPPEN AZ ÁRSZABÁLYOZÁS PROBLÉ­MÁJÁHOZ KAPCSOLÓDIK. — Bi­zony elég messze van a vállalat at­tól, hogy ezt a feladatát elláthassa, aminek részben az az oka, hogy nin­csen elegendő áruja, másrészt vi­szont az, hogy áraik íróasztal mel­lett születnek és semmi közük sincs a piacon kialakult áraikhoz. Csütör­tökön például a piacon lévő MEZÖ­KER áruda, mint magános sziget állt, mert míg a termelők 80 fillér­ért. 3 földművesszövetkezeti boltok 1 forintért árusították a zöldbabot, addig náluk a rakazokba szúrt ár­jelző tábla kétes büszkeséggel hir­dette, hogy itt 1.40 Ft-ba kerül a zöldbab kilogrammja. Azt már csak úgy mellesleg jegyezzük meg, hogy a — Duclos-utcai MEZÖKER bolt ugyanakkor 2 Ft-ért. a sefcsik-te- lepi pedig 3—3.50-ért árusítja a zöldbabot. Miért csodálkozik ilyen „árpolitika“ mellett a vállalat, — hogyha a kevés áru is a nyakán marad, amit felvásárolnák. A dol­gozók egész sora kénytelen ott vá­sárolni, mert munkájuk miatt nem érnek rá a piacra menni, ök látják tehát elsősorban kárát a MEZÖ­KER rossz munkájának, „s». A MI VISZONYAINK KÖ­ZÖTT A KERESKEDELEM A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK FONTOS LÁNCSZEME, A DOL­GOZÓ NÉP ÉLETSZÍNVONALA EMELÉSÉNEK NÉLKÜLÖZHE­TETLEN ESZKÖZE“, — mondja a Központi Vezetőség kongresszusi beszámolója. Miért nem értik meg ezt a MEZÖKER vezetői? Ahogy most dolgoznak, bizony sen mit sem segítenek a kongresszus határoza­tainak valóraváltásában. Az üze­mek dolgozói nehéz körülmények között is teljesítik félévi terveiket, a tsz tagok, s egyénileg gazdálko­dók a növényápolás, az anatás-csép- lés munkájának becsületes elvégzé­sével mondják rá az igent a párt- kongresszus határozataira. Éppen ideje lenne, hogy felébred­jenek a restek, kitöröljék szemük­ből az álmot, s ha késve is, de do­Társasgépkocslt kaptak a Tisza Cipőgyár dolgozói A martfűi Tisza Cipőgyár orszá­gos jelentőségű üzem s a megye legnépesebb gyárad közé tartozik. Folytonosan visszatérő problémája volt a Cipőgyár vezetőségének a gyorsabb közlekedés megoldása — mert bizony a gyár elég távol esik a megye székhelyétől — a fő vasút­vonalaktól. A legközelebbi nagy­község, Tiszaföldvár is nem keve­sebb, mint 6 kilométerre van a gyárteleptől, Régi kívánsága teljesült az üzem dolgozóinak, mikor üzembehelyez­ték a 25 személyt befogadó autó­buszt. A társasgépkocsi írtadéin reggel Szolnokra hozza az SZTK központi rendelésre utalt betege­ket, a délelőtti vonatokkal utazó­kat, a hivatalos ügyeket intéző megbízottakat. így nem kell néha egész napokat vonatravárással töl- teriök, Szombaton, vasárnaponként — a tervek szerint — kirándulások, kul­turális megmozdulások céljait szol­gálja majd a gépkocsi, — A SZIGLIGETI SZÍNHÁZ igazgatósága közli, hogy a július 4-1, vasárnapi előadás, a labdarúgó­világbajnoki döntő mérkőzés közve­títésére való tekintettel 21 órakor kezdődik. loghoz fognának ott a MEZÖKER irodáiban is, s az sem ártana, ha az illetékes kereiskedelmi és tanács­szervek segítenének nekik az ébre« désben. Az nem megoldás a MEZÖKER részéről, hogy írtadén kritikára az objektív nehézségek és „tervszá­mok“ sorát vágják a bíráló fejéhez, mert mit sem érnek „indokaik“ és ,.szempontjaik“, amíg ilyen hibák állnak fenn a lakosság ellátása te­rén. Alibi keresés helyett a munka megjavításának lehetőségeit és mó­dozatait keressék a MEZÖKER il­letékesei * s akkor munkájuk is ja­vul majd, sokkal inkább rrint így* hogy erejük javát üres kifogások felkutatására fecsérlik* Zöldségféléket és gyümölcsöt Szolnok lakosságának — ezt köve­telik a dolgozók, s ideje, hogy meg­hallják a MEZÖKER-nél is, Vasárnap 17*55 órakor közvetíti a Magyar Rádió a világbajnoki döntőt Vasárnap újabb két helyszíni közvetítés lesz: 11 óra 55 perctől Szepesi György közvetíti Bemből a Magyarország—Nyugat-Németország labdarúgó világbajnoki döntőmér­kőzést, majd 21 óra 30 perckor a „Vasárnap Sportja“ című adás ke­retében Molnár Károly ad hangké­peket a magyar-csehszlovák atlé­tikai viadal második napjáról. — (MTI). HÍREK ifjú levelezőink tollából -1 JÜLIUS 4-én, vasárnap indul útnak az úttörők első táborozó cso­portja 10 napos üdülésre. A szol­noki úttörők is hazánk legszebb tájain töltik a nyári szünidei tábo­rozás idejét. • Több diák megy tölflnk a martfűi álla­mi gazdaságba dolgozni. Vannak, akik a MEZÖKER-hez mennek, a egy páran a Keleti Főcsatorna építésében vesznek részt. Július végén kirándulást rendezünk, ahol megbeszéljük a munkában szerzett tapasztalatainkat. (Filák Sarolta Tiszaföld­vár, gimnázium.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom