Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-28 / 177. szám
1954 július 28. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP s A legtöbbet adják: szorgalmas munkájukat JV em nehéz dolog beszámolni arról, hogyan segítik megyénk dolgozói anyagilag az árvízkárosultakat. Bátran, tiszta lelkiismerettel le lehet írni, hogy lelkesen ad mindenki, amennyit csak tud. S szívesen adja mindenki, meleg szerető szavak kíséretében. így van ez a Járműjavítóban is. Kik adnak a legtöbbet? Milyen emberek ezek? Vájjon a segítés nehezebb részében, a munkában hogyan állják meg helyüket? m T) író Béla népnevelő, gyalus. A gyűjtés előtti napon a kicsit hajlotthátú, csendes ember megjelent az MNDSZ vezetőjénél. Halkan, de keményen mondotta: „Már mindenütt gyűjtenek, csak mi alszunk“. 50 forintot adott. Jelenlegi termelési eredménye 150 százalék. De 160-at szokott elérni. Bíró elvtárs híres arról, hogy nem emlékszik ra sem ő, s egyik vezető sem, mikor adott volna ki selejtes munkát a keze alól. Késni, hiányozni soha nem szokott. Az a véleménye, hogy megvan a mód a selejt elkerülésére, csak ehhez az kell, hogy minden munkát egyformán fontosnak tartson a dolgozó, hogy szeresse azt, amit csinál, hogy ne sajnálja a fáradságot, gondolkozzon, legyen mestere munkájának. A hónap közepén történt, hogy kifogytak azok a szerszámok, melyeket ő készít. Veszélyben volt a terv teljesítése, több munkásnak le kellett - volna állnia, ha csak rövid időre is. Bíró elvtárs nem szólt egy szót sem, de vasárnap ott állott a gépe mellett, s a szükséges szerszámok elkészültek. A műhely faliújság- felelőse. Náluk van az üzemben a legjobb faliújság, amely mindig a legfontosabb napi kérdésekkel foglalkozik. Az egyik kis 'raiz vízzel elöntött falut ábrázol, árva, szomorú kis gyöngytyúkkal, amint egy úszó létrán kapaszkodik. A másik rajz már bírál. A IX. osztály vezetőinek szól, amiért nincsen az új műhelyben fürdő . , m A IX. osztály vezetője, a fiatal, 25 éves Kó- kai Sándor, aki 100 forin- ott adott az árvízkárosultak számára. Hogyan reagált a kommunista osztályvezető a bírálatra? A műhelytől kissé távolabb kapjuk meg erre a választ. Uj külön fürdő épül. Az osztály a saját erejéből hozza létre. Olyan kommunisták építik társadalmi munkában, mint Dikó László villanyszerelő, aki már több mint 50 órát dolgozott a fürdőn, hoígy mielőbb elkészüljön. A IX. osztály híres derű; hangulatáról, lelkes munkájáról. A osztályvezetőhöz szívesen, bizalommal fordulnak a dolgozók, sőt amint a tapasztalat mutatja. még a más osztálybeliek is. Az osztályban több olyan kommunista van, akire el lehet mondani, példát mutatnak a munkában, magatartásban. 'T'óth János elvtárs, a kovácsműhely alap- szervezetének párttitkára 100 forinttal i árult hozzá a gyűjtéshez, ő is eléri átlagban a 120 százalékot. Tisztelettel, szeretettel beszélnek róla a munkások. Derűs, nyugodt ember, felesége is párttag, dolgozó nő. Hatvan év körüli édesanyja vezeti a háztartást. 'Kovács elvtársiknak két gyermekük van, egy nyolcéves fiú s egy 11 éves lányka. Most a kettő mellé vállalták, hogy magukhoz vesznek az árvízkárosult családok gyermekei közül egyet. A család egyezett meg ebben. Az édesanya helyeselte, pedig munkában neki jelent többet. De — így mondta — „ahol kettőnek jut kenyér, ott jut a harmadiknak is, ahol két pár kis zoknit ki lehet mosni, ott tiszta lesz a harmadik pár is”. a A kovácsműhelyben dolgozik Szebeni Benjámin tűzikovács is. Kis, vékony ember Szebeni elvtárs, de megállja helyét a nehéz munkában. 150 forinttal járult hozzá az árvízkárosultak megsegítéséhez. Csoportjának átlag 140—150 százalék a teliesítése. És még sok hevet lehetne sorolni. A hirtelensza- vú Csornán Istvánt, a kovácsműhely szakszervezeti vezetőjét, akinek brigádja 138 százalékkal dolgozik, akj 37 éves és tavaly végezte el a 7. és 8. elemit. 50 forintot adott. Olajos Pál belsősművezető 200 forintja mellé is oda lehet írni, aki adta, munkájában is igyekvő szorgalmas elvtárs. A nevek, számok mögött emberek vannak, akik egész szívükkel adiák a legtöbbet, amit dolgozó adhat, szorgalmas, becsületes munkájukat. Néhány szó a nyári fertőző betegségekről Üton-útfélen, vonaton, autóbuszon, de a gyalogjárók között is megfigyelhetjük, hogy milyen sokat beszélnek dolgozóink egészség- ügyi problémákról, betegségekről, fertőző megbetegedésekről. Ez az emelkedő egészségügyi kultúra jele. Az ellenség keze azonban ezt az érdeklődést is igyekszik kihasználni. Az emberek között az utóbbi héten hamis és rosszakaratú adatokat közölve, pánikhangulatot igyekszik kelteni. ^Szükségét láttuk utána nézni, hogy van-e alapja és oka annak a hírverésnek, hogy városunkban, megyénkben gyermektoénulásos járvány van. A rr egyel, városi és járási tanácsok egészségügyi osztályain érdeklődésünkre megnyugtató választ kaptunk és megnyugtató adatokat láttunk. Tapasztalati tény, hogy minden évszaknak megvannak a maga fertőző betegségei. A nyárnak legismertebb fertőző betegségei a hastífusz, dizentéria (vérhas) és a gyermekbénulás, mely utóbbiról az elmúlt napokban indokolatlanul oly sokat hallunk beszélni. Megyénkben a ipái napig 8 hastífusz és 95 dizentériás fertőző megbetegedést tartanak nyilván. Ezekről senki sem beszél. Ugyanakkor a mai napig az egész megyében előfordult 13 gyermekbénulásról, illetve ezzel kapcsolatosan az ellenség hangja azt hirdeti, hogy járvány van és igyekszik a szülők aggodalmát felkorbácsolni. Pedig a gyermekbénulás éppen úgy, I mint a hastífusz és a dizenté- i ria minden évben visszatérő j nyári fertőző megbetegedés. — ■ A megbetegedések száma nem emelkedik és kifejezett járvány sem volt megyénkben az utóbbi évtizedben. Az , eltelt hetekben-hónapokfoan jelentkezett kis számú megbetegedés sem tekinthető járványnak, hanem csak évről-évre szezonálisan szórványosan jelentkező előfordulásnak. A szolnoki 9 és a 4 vidéki gyermekbénulás eset nem járvány. Érdemes összehasonlítani, hogy 1953-ban 11, 1952-ben 14 és 1951. évben 17 volt megyénkben a gyermekbénulásban megbetegedettek száma. Az ellenség hírverése csak most csinált vaklármát, amelyre ok nem Is volt és jelenleg sincs. — Az észlelt eseteket kivétel nélkül kórházban, ápolják. Valamennyi szépen gyó- gvul és a Jelentkezett kisebbfokú bénulások is valameny- nyinél megnyugtató módon visszafejlődőben vannak. Mindenkinek tudnia kell, hogy a hastífusz, dizentéria és a gyermek- bénulás megbetegedést előidéző kórokozók a széklettel és a vizelettel távoznak a betegtől és az egészséges ember a szájon át fertőződik, ha a kötelező tisztasági követelményeket nem tartja be. igen fontos szerepe van a nyári fertőző megbetegedések terjesztésében a legyeknek, mert a fertőzött anyagot ételeinkre rászállva, igen könnyen közvetíti. Fentiek ismeretéből következik, hogy a tisztasággal és a higiénés szabályokkal a legtöbb betegséget meg tudjuk előzni s A leggondosabban be kell tartani a tisztasági szabályokat. Legyet ne tűrjünk meg a lakásunkban, legkevésbbé ott, ahol főzünk és étkezünk. Ételeinket a szennyeződéstől — a legyektől a leggondosabban óvni kell. A kézmosást felnőtt és gyermek egyformán végezze el étkezés előtt. Tejet csak felforralás után Igyunk. A gyümölcsöt, amely legkönnyebben fertőződhet, fogyasztás előtt feltétlenül mossuk meg alaposan. Amyékszékelnket gondosan tartsuk tisztán, tartalmát mésztejjel időnként fertőtlenítsük, öntsük le. Betegeket ne látogassuk és ne vigyük gyermekeinket betegek közeiébe. Ha a fenti egészségügyi szabályokat gondosan és következetesein betartjuk, a nyári fertőző megbetegedéseket mindenki elkerülheti. emléktábla hirdeti* hogy Móricz Zsigmond, hazánk nagy írója, itt végezte tanulmányait a Vl-ik osztálytól az érettségiig. A róla elnevezett gimnázium tanárai és a TTIT kisújszállási szervezetének irodalmi szakosztálya „Móricz Zsigmond” emlékszobát létesít a gimnázium épületében. Ehhez gyűjtik az emlékanyagot* amit az ősszel megnyíló szobában állítanak ki. • Az anyag már egész sor, a nagy író diákkorát bemutató iratot, nyomtatott és kézzel írott emléket, rajzokat és képeket tartalmaz. A kutatók már megtalálták többek között, Móricz Zsigmondnak egy kislány könyvébe írt diákköri versikójét. A nyomtatott iskolai értesítők elmondják, hogy Móricz Zsigmond VI. osztályos diák az önképzőkörben „népdalszerű műfaj'‘-ért dicséretet kapott. A hetedik osztályban pedig „Berzsenyi mint hazafias költő” című tanulmányával pályadíjat nyert. VIII-os korában, 1898-ban pedig Arany Jánosról írt értekezésével ugyancsak pályadíjat kapott. Megvannak Móricz Zsigmondnak az 1899-foen, az érettségin írt dolgozatai. Köztük „Irodalmunk állapota a jelen század 20-as éveiben” című érettségi tételre írott is. Ezekből az emlékekből megtudjuk azt is, hogy tevékeny társadalmi életet élt, hogy az Ifjúsági Segélyegylet diákelnöke volt, Kisújszálláson Móricz Zsigmond emlékszobát létesítenek A kisújszállási gimnáziumban Jól sikerült az IBUSZ balatonalmádi társasutazása VASÁRNAP már a nap első óráiban százával igyekeztek az állomás felé azok, akik jó szórakozással, vidámsággal akarták eltölteni a kellemesnek Ígérkező napot. Az állomáson várakozó végtelen hosszúságúnak tűnő különvanat hamarosan megtelt a jókedvű fiatalokkal, a Balatonra vágyó dolgozó családok százaival* Közel 1000 jelentkezője akadt a vidám hétvégnek s ott is voltak valamennyien — felszerelve mindenféle jó elemózsiával — s a kirándulás kellékeivel. Mikorr a nap feljött, már Budapest külvárosaiban haladt az énekszótól hangos szerelvény. Nyolc óra előtt a kirándulók hangos köszöntése közepette megmutatta tükrét a Balaton s ettől kezdve villasorok, gyönyörű tájak között haladt a vonat végcéljáig, Almádiig. Fél kilenckor szinte egycsapásra nyelte el a kis üdülő város a temérdek szolnoki vendéget. Senki nem mulasztotta el, hogy végigjárja a hegyre kapaszkodó utcákat s egy órácskát gyönyörködjön a balatoni táj fenséges panorámájában, mely talán Almádiból mutatja magát a legszebben. Sok látogatója akadt a hosszú mólónak is — melyről végig leheti látni a nagy tó egész csendes öblét, minden szépségével, látványosságával, AHOGY KÖZELEDETT a dél, úgy csalta az egyre melegebben sütő nap a kirándulók seregét Almádi híres strandfürdőjére. Megtelt a part pázsitszőnyege szolnokiakkal, de voltak itt Pestről, Veszprémiből, s az ország minden részéről. A vízbe is sokan „belemerészkedtek” délelőtt, pedig időnként hűvös szél sepert végig a parton s haragos hullámosra csapkodta a vizet. Délután azután alábbhagyott az idő szeszélye s mindent megbocsájtó meleg nyári nap váltotta fel a szeles délelőttöt. Most a part néptelenedett el s ezerszámra lepték el a für- dőzők a sekélyes vizet. Estig folyt a labdacsata, lubickolás, játék s csak a közelgő vomatindulás szorította rá az öltözködésre a kirándulókat. Megindult a vonat visszafelé s rövid idő múlva a fűzfői dombok rr.ögé húzódva elbúcsúzott a magyar tenger a szolnoki vendégektől. Mindannyiuknak egy felejthetetlen napot adott emlékül. Meg kell még itt emlékezni a szolnoki IBUSZ- kirendeltség nagyszerű szervezőmunkájáról, gondosságáról. Jó lenne, ha a hátralevő rövid nyáron még néhány hasonló olcsó társasutazást rendezne az ország legszebb yidékeire. P—s, SEGÍTÜNK AZ ÁRVIzkAROSUITAKON Munkával, élelemmel, pénzzel segítik megyénk dolaozói az árvízkárosultakat Megyénk lakosai, munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek mély együttérzéssel kísérik a dunamentiek hősies küzdelmét az árral* Együttérzésüket a segítés legkülönbözőbb formáiban juttatják kifejezésre. Erről tanúskodnak a naponta beérkező levelek. A malom dolgozói röpgyűlésen határozták el a békeműszak szer-* vezését. A 24 órás műszak u*áni keresetüket, összesen 1000 forintot a károsultaknak juttatták. A szövőgyárban a DISZ bizottság tagja ismertette az árvízokozta elemi károkat. Rövid idő alatt 2510 forint gyűlt össze. A téglagyár műszaki osztálya és adminisztrációs részlegének dolgozói e'határozták. hogy augusztus hó első vasárnapján békeműszakot tartanak és napi keresetüket eljuttatják a károsultaknak. A munkások a következő két vasárnapon 00.000 tég'át adnak népgazdaságunknak, ezenfelül egynapi keresetüket is a bajbajutottaknak. Ez 4000 forintot tesz k* DISZ Városi Bizottság * Mezőtúr Mi, földművesszövetkezetí dolgozók elhatároztuk, anyagi erőnkhöz mérten a legnagyobb segítséget nyújtjuk az árvízsujtóttá lakosságnak. Fodor Ferenc boltvezető 100, Nemoda János szik víz-üzem vezető 100, Faragó László boltvezető 100. Búzás József bolti eladó pedig 30 forintot adott. Móczár Ferencné kétcsaládos anya 500 forintos fizetése 4 százalékát adta. Ezenkívül dolgozóink segítik a Táncsics tsz tagjainak ferménvbe- takarítási munkáit. Ezzel is segíteni akarjuk az országot ért árvízkárok csökkentését. Jász árokszállási Földművesssövetkezet • A szolnoki bíróság dolgozói 2340 forintot küldtek az árvízkárosultaknak. • A jászárokszállási Petőfi kultur- otthonban e hó 25-én táncestélyt rendeztek a kártszemvedettek segítésére. Az est tiszta bevételét, 314 forintot teljes egészében befizették az Országos Takarékpénzár 100-as csekkszámlájára, • JASZFÉNYSZARU dolgozói eddig 10.000 forintot gyűjtöttek s* kárts-en verteiteknek. Többek között Dobák János KTSZ-dolgoző 500 forintot adott. Ezenkívül terménnyel is segítik őket. Többi egyéni dolgozó paraszt 6 mázsa gabonát küldött, a Lenin tsz tagjai pedig 20 mázsát adtak. • A törökmiklósi járási tanács dol4 gozói havi fizetésük 2—10 százaié-* kát küldik bajbajutott testvéreiknek, A KISUJSZÄIXÄSI városi tanács 48 dolgozója július, augusztus és szeptember havi átlagilletménve 13.6 százalékát küldi a káríszenve- detteknek. tanulóia 10 forintot ad a nvár folyamán avüi- tött pénzéből, mellyel a károsult szülők gyermekeinek iskoláztatási’ költségeit segítjük* Ezenkívül a tanáccsal együtt evüitést is szervezünk a lakosság köréiben.” i Gimnázium DISZ Bizottsága Jászanáti A jászapáti Mészáros Lőrinc-gimnázium diákiai sem akarnak elmaradni az árvízsuitott dolgozók megsegítéséből. Erről tanúskodik az alábbi levél- ..Mi* a iászaoáti Mészáros-gimnázium diákiai őszinte együttérzéssel olvassuk naponta a Szabad Hiúságból, hogy a duriamenti területek lakói milvnagv kárt szenvedtek a pusztító árvíztől. A magunk módián mi is ki akar- iuk venni részünket a segítésből. Iskolavezetőségi ülésen mozgalmat indítottunk ..Diákok az árvíz- károsult diákokért” címmel. A tanév kezdetén iskolánk minden Postás dolgozók a pártsajtóért Ezzel a címmel cikket közöltünk május hóban. Ebben beszámoltunk a megye postás dolgozóinak a pártlapok terjesztésében végzett jó munkájáról. Korai volt az öröm, mert a postahivatalok túlnyorró többségében pillanatnyi fellángolás volt a jó munka, nem pedig a pártsajtó terjesztése fontosságának felismerése. Pillanatnyi volt a fellángolás, meily igen gyorsan kialudt, sőt annyira kialudt, hogy egyes postahivataloknál (megyei viszonylatban mintegy 70) a dolgozó lakosság hiába kér újságot, mert nem kap. Kérésükre egy szóval válaszolnak: nincs. De miért nincs? Erre azt válaszolják, hogy: „Nem hívhatunk le“ többet, mert nem fogy el, megmarad „remittendának” (eladatlan példány) és — ments isten — nem kapunk prémiumot.“ Ha a felső postaszervektől kint járnak és megkérdezik, mennyi a hivatal remittendája, azt felelik büszkén: „Remittenda nálunk nincs.“ Hát mi nem vagyunk büszkék arra, hogy a megye sok hivatalánál nincs remittenda, mert ez egy ben azt is jelenti, hogy az ipari munkásság, a dolgozó parasztság, ha nem rendszeres előfizetője a lapnak, a postától nem tud kapni sem Szabad Népet, sem Szolnok- megyei Néplapot. Ez a tény egyben jelenti azt is, hogy a város és falu lakosságát a posta kénye-kedve szerint kirekeszti, elzárja a kül- és belpolitikai kérdések ism ecete elől. Fékezi a megye irányító szervei rendelkezésének eljuttatását a dolgozók széles tömegeihez* Enyhén szólva az ilyen hivatalok, hanyagságukkal, a pártsajtó terjesztéséhez való rossz hozzáállásukkal az egész megyében hátráltatják, megnehezítik a dolgozók munkáját* Vannak: hivatalok (sajnos, ez a kisebbik rész), ahol jóí végzik a pártlapok terjesztésének munkáját, mint Törökmiklóson* Tiszaföldváron, Karcagon, Kunmártonban és még egynéhány postahivatalban. — Ezeknél állandó jellegűvé vált a pártsajtó terjesztése. Ezek a hivatalok talán csodákat műveinek? Nem. Csupán azt teszik, hogy a hírlapterjesztésre vonatkozó szabályokat betartják* minden kézbesítőnél kapni áruspéldányt, de bent a hivatalban is* Bátran „gazdálkodnak“ a megengedett remittendaszázalékon belül* A hivatalvezetők törődnek a pártlapok terjesztésével, segítik a kézbesítők munkáját és a hírlapfelelőst. Különösen jó munkát végez Holik József elvtárs Törökmiklóson és Dékánná elvtársnő Kunmártonban. Mindketten hírlapfelelősök, vegyenek példát róluk a többi hivatal hírlapfelelősei. Nem nézhetjük tétlenül, hogy a hivatalok többsége továbbra is az eddigiek szerint végezze a pártlapok terjesztését. Mi a teendő? Elsősorban a Megyei Hírlaphivatal fokozottabban ellenőrizze az egyes hivatalok terjesztési munkáját, követelje rr.eg, hogy a hivatalok vezetői többet foglalkozzanak a terjesztés és árusítás kérdéseivel. Intézkedjen, hogy minden hivatalban legyen árusítás. Az áruspéldányokat jól látható helyen rakják ki, hogy azt a vevő is észrevehesse. (Ne pult alól árusítsanak.) Vonja felelősségre azokat a vezetői-cet, hírlapfelelősöket, akik a terjesztés rendelkezéseit nem tartják be. Nem ártana, ha a debreceni postaigazgatóság illetékesei néha túl jönnének Hajdú megye határán és alaposabban megnéznék a szol-i nekmegyei postahivatalok terjesztési munkáját. Egyszóval sokkal nagyobb akarással, sokkal melegebb szívvel végezzék postahivatalaink a pártlapok terjesztését. Hívjanak le bát-i ran a párt minden egyes lapjából megfelelő példányszámot, hogy at olvasni akaró a nap minden egyes órájában hozzá tudjon jutni a postahivatalokon keresztül pártunk lapjaihoz* Kovács József, kiadóhivatal vezető,