Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-27 / 176. szám

1954 július 27. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Augusztus 5-ig befejezzük a cséplést és teljesítjük gabonaheadási kötelezettségünket Irta: G r e g or K ár o l y, a tiszaroffi községi tanács elnökhe’yettese segítünk az árvízkárosultakon 50 mázsa búzát, 10 mázsa árpát és rizst adunk I. Járásunk községed között, a múlt héten szerdán este elsőként fejeztük be az aratást. Az ötéves Terv tsz-tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok derekas munkát végeztek. Az aratás közügy volt. A gazdálkodók nagyszerű igyekezeté­nek eredményeként 2700 hold ga­bonánkat kilenc munkanap alatt arattuk le. Munkánknak azonban csak az első részét végeztük el. A jövöévl kenyérnekvaló ugyanis még mindig nincs biztonságban. Hordani, csépelni kell. Terméskilá­tásaink jók. Tavaly 7 mázsás átlag­termésünk volt, az idén nyolc má­zsa lesz a községi átlag. Most már csak az a fontos, hogy ami megter­mett, abból egy szemet sem enged­jünk veszendőbe menni. II. At aratásban elért eredmé­nyeink, a tavalyinál jobb termés- kilátás és dolgozóparasztságunk ér­deke sokra kötelezi a községi ta­nács vezetőit. Segítenünk kell a dolgozó parasztokat, hogy mielőbb elcsépeljenek. Vámos János tíz­holdas gazdálkodó valamelyik nap egy beszélgetés alkalmával meg is jegyezte: „Az aratás még nem minden. Az okos gazda tudja, hogy termése csak akkor van biztonság­ban, amikor, a kamrába kerül.’* . Mi értettünk Vámos János szavadból, amely végeredményben azt jelen­tette, hogy a megnyugvásnak nincs helye. Már az aratás befejezése előtti napokban felkészültünk a hordásra, cséplésre és a begyűjtésre. A kun- hegyesi járásban elsők akarunk lenni. Tavaly a közös szérűkön gyorsan haladt a cséplés. A terme­lési bizottsági tagok segítségével az idén is kijelöltük a közös, szérűket azon a helyen, ahol más esztendők­ben voltak. A dolgozó parasztok ilymódon évek óta kialakult szokás szerint, a földjükhöz legközelebb eső közös szérűre hordanak. A gyors cséplés első előfeltételét te­hát olymódon teremtettük meg, ■hogy gabonatermésünk 90 száza­lékát az öt nagy közös szérűre hordjuk. Nyomban az aratás befejezése után a termelési bizottsági tagok részvételével megbeszélést tartot­tunk. Újból számbavettük az iga- erőt és megállapítottuk, hogy a rendelkezésünkre álló erővel hat nap alatt elvégezhetjük a behor- dást. A termelési bizottsági tagok Javasolták, hrv*v a hordással egy- időben csépeljünk is. Javaslatuk helyes volt és ma öt cséplőgép dol­gozik teljes erővel. III. Felújítottuk az egymást megsegítő mozgalmat az aratás ide­jén. Orosz Sándor, K. Szabó And­rás, Rizsnyei Ignác termelési bi­zottsági tagok és vb-tagok javasla­tára, az egymást megsegítő mozga­lom most a behordás és cséplés ide­jén is érvényben van. Idáig mint­egy 14 gazda vállalta, hogy segíti a fogattal nem rendelkezőket. Han. goshíradón hívtuk fel községünk dolgozó parasztjait arra, hogy aki­nek nincs igaereje, az jelentse be a mezőgazdasági csoportnál. Itt szá- montartjuk, hoev melyik gazda hordott be és az iganélkülieket azokhoz irányítjuk segítségért/ A gabonabehordás nagy munká­ját községünk dolgozó parasztsága teljes egységben végzi. A terme­lési bizottság több tagja az Ötéves Terv tsz-nek segít. Visnyei Miklós kilenciholdas, Magda Imre héthol­das és G. Szabó Lajos 15 holdas dolgozó paraszt is részt kért a ter­melőszövetkezet közösségi munká­jából. Az aratás során sok segítséget adtak a társadalmi munkások. A gőzmalom dolgozói most óiból fel­ajánlották a segítséget. Tehergép­kocsijuk minden délután a behcr- dást végző gazdák rendelkezésére áll. Ez nagy segítség. Idős Papp Sándor dolgozó paraszt örömmel újságolta, hogy a malom autójával 30 kereszt búzáját egy fordulóval a szérűre viszi. A gépállomás vonta­tója ugyancsak a gabonabehordást végzi. IV. Munkában van az egész falu. Eddigi felkészülésünk eredménye­ként a gabona 40 százalékát szé­rűkbe raktuk. A bartaráta—nya- kasi részen már mindenki behor­dott, sokan már csépelnek. Ifj. Fü- leki József, Jenei Kálmán és még többen teljesítették gabonabeadá­sukat is. Csütörtökön, pénteken megszerveztük a vasárnapi hordást. Varga János és Varga István özv. Borbély Józsefnének és Szaiai La­josnak segített tegnapelőtt. Nagy a dolgozók igyekezete, azt akarják, hogy versenytársunkat. Tiszabura községet megelőzzük. Az eddigi eredményeinket alapul véve. augusztus 5-ig befejezzük a csép­lést és teljesítjük gabonabeadási kötelezettségünket. Községünk dolgozó parasztjai azért is iparkodnak, ’hogy mielőbb elküldhessék gabonatermésük egy- részét az árvízkárosultaknak. Ifj. Vizsnyei Miklós, K. Szabó András és még nagyon sokan bejelentet­ték, hogy patronálni szeretnének egy árvízsujtotta községet. 15—20— 50—100 kg búzával akarják enyhí­teni, az árvízsujtotta területek la­kóinak anyag; gondjait. Minden rendben lenne, csak a Terményforgalmi Vállalat lassítja gyorsbegyüjtési törekvésünket. A földművelésügyi minisztériumnak van egy rendeléte, amely szerint a közös szérűkön elcsépelt gabonát a Terményforgalmi Vállalatnak a helyszínen kell átvennie. Nem tud­juk, mi okból, de erről a rendel­kezésről a helyi Terményforgalmi telep nem akar tudomást venni. Pedig a dolgozó parasztok első­sorban azért hordtak közös szérű­be, hogy igénybevegvék az ezzel járó előnyöket, a 10 százalékos cséplési kedvezeményt és egy tétel­ben, nagymennyiságbem, helyszínen adják át beadásba járó terményü­ket. M u N KAS SZEM M E L Adjon nagyobb segítséget a tiszaimrei „Fehér Imre64 tsz-nek az abádszalóki gépállomás VÁLLALATUNK,I a Mezőgaz­dasági Gépjavító a tiszaimrei „Fehér Imre“ termelőszövetkezetet patronálja — s gyakran ellátoga­tunk hozzájuk. Legutóbb Sóskúti elnök elvtárssal beszélgettünk s megkérdeztük, hogy rrilyen vona­lon nyújtsunk segítséget? Az elnök elvtárs azzal fogadott, hogy éppen jókor jöttünk, mert a szövetkezet eléggé bajba van. Azt Is elmondta, hogy miért. A termelőszövetkezet az abádszalóki gépállomással szerződött az ara­tásra, a munkát azonban nem vég­zik megállapodás szerint. Közel két hét alatt 5 aratógéppel csak 135 holdon végzett a gépállomás az aratással. Már több esetben kér­ték, gyorsítsák meg a munkát, ígéretet azt kaptak bőven, segít­séget azonban annál kevesebbet. AZ ELNÖK) elvtárs szavai nyo­mán indultunk tovább s megpró­báltunk tisztázni egyet és mást. Felkerestük a gépállomás vezető mezőgazdászát és megkérdeztük tőle, mi az oka annak, hogy a tsz-be küldött 5 aratógépből néha három négy is áll. Igen egyszerűen azt felelte, hogy „nem műszaki.“ Sokkal többet nem.1 is mondott s ezért a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának éppen kintiévé munkatársaihoz folyamodtunk, — A gépállomást is, a mezőgazdasági osztályt is kértük, hogy közös erő­vel küszöböljék ki a hibákat. •— Persze magának a tanácsnak is nagyobb segítséget kellene adni a konyák legnagyobb termelőszövet­kezetének. Erős elvtárs, a tanács mezőgazdasági osztályának mun­katársa az első kukoricakapálás idején volt kint utoljára. Ezt pa­naszolja az elnök elvtárs s Bakai Sándor traktoros is. | BAKAi] Sándor traktoros el­mondta, hogy többször fordult már segítségért a gépállomás ve­zetőségéhez nagyon is „műszaki okokkal“ kapcsolatban. Kérte pl. azt, hogy az aratógép meghajtó kardántengelyire szereljék fel az irányvonaltartót. Csak hosszas ri- mánkodás vezetett végül ered­ményhez. Előfordult az is, hogy a munkaközben meghibásodott ara­tógép javításába -belefogott ugyan Sáfár elvtárs, a körzeti szerelő. Este azonban abbahagyta a mun­kát azzal, hogy reggel majd foly­tatja. Azonban másnap egész nap nem.’ jelentkezett. Arról sem szólt senkinek, hogy a muka nincs be­fejezve. így szombaton reggel megindult az aratógép, a rögzítet­ten kardántengely fellazult s a tö- mörítőházöntvényt a kardáncsukló összetörte. A gép emiatt azután egész napra kiesett a munkából, | E HIBÁK I ellenére is szívósan küzdenek a szövetkezet tagjai az aratás befejezéséért s segítségükre vannak ebben a honvédség tagjai. Két nap alatt 1000—1000 csomót dolgoztak fel. Mindezek lehetővé tették, hogy a nehéz helyzetből — melyet jórészt a gépállomás oko­zott — saját erejéből kilábolt a szövetkezet s már befejezéshez kö­zeledik az aratással. Üzemünk most arra helyezi a fősúlyt, hogy a behordás és a csép­lés idejére megfelelő segítséget adjon a termelőszövetkezetnek. Egy 20—25 dolgozóból álló cso­portot szerveztünk újra, mely a A Magyar Nemzeti Bank területi irodája a forgóeszközcsökkentés ér­dekében Szolnokon — elmúlt évihez hasonlóan — megrendezi az elfekvő készletek kiállítását. A ki­állítást július 27-én, ma kedden délelőtt 10 órakor nyit­ják nicg s ezen a napon dél­után 4 óráig tartják nyitva. A többi napokon reggel 8-tól délután 4 óráig tekinthető meg a kiállítás, amelyet július 39-én zárnak be. A kiállításon megyénk mintegy 30—35 vállalata és üzeme, valamint 15—20 kisipari termelőszövetkezet is résztvesz annak érdekében, hogy elfekvő készleteit értékesíthesse s s ezzel tehermentesítse forgóalap­ját. A kiállításon mintegy 4 és fél, 5 millió forint értékű szer­számból, szerelési cikkekből, csapágyakból, csavarokból, sze­lepekből, csövekből, gépszíjak­I terveik szerint két napra leváltja a termelőszövetkezet gépkezelőit. Az aratás és a cséplés idején egy szerelőnk állandóan kint tartózko­dik s a helyszínen megjavítja az e°et1eces hibákat, 1 JGY AKARUNK jmi üzemi dol­gozók harcolni az új kenyérért, jó barátságban, fáradhatatlanul dol­gozó paraszttársainkkal, ök is megtesznek mindent. Balázs And­rás és Duda Mihályné aratópár a legjobbak közé tartoznak. Balázs Andrásnak már közel 300 munka­egysége volt az elmúlt hét dere­káig. Dudás Imre és Fábián Esz­ter DISZ fiatalok is a legjobbak közé tartoznak. De sorolhatnánk tovább a tsz tagsága közül azokat az elvtársalrukat, akik példamu­tató, fáradhatatlan munkát vé­geznek. A gépállomás okuljon az eddig vétett hibákból s adjon nagyobb segítséget a csépléshez, behordás- hoz a tsz tagságának, mint eddig. Németh István, a Mg. Gépjavító dolgozója. ból, villamossági cikkekből, ló­szerszámokból, hengerelt- és húzott acélárukból, szalagfűré­szekből, elektródákból, alumí- niumlemezckből válogathatnak és vásárolhatnak megyénk ipari üzemei, vállalatai és termelő- szövetkezetei. Az ipari vállalatokon kívül keres­sék fel a kiállítást a kereskedelmi vállalatok vezetői is, hiszen sok olyan áruféleséget fognak találni, amelyek napi kereskedelembe »való értékesítése nem ütközik semmi nehézségbe. Az ipari- és kereskedelmi válla­latok a kiállításon azonnal a hely­színen megvásárolhatják a kivá­lasztott elfekvő készleteket, illetve a készleteket birtokló vállalatok­kal ott megköthetik az ügyletet. Az elheverő készletek kiállítása komoly mértékben fogja segíteni az ipari vállalatok forgóeszköz­csökkentését., ugyanakkor pedig más vállalatok anyagellátását, Július 27-én nyílik meg az elfekvő készletek kiállítása Szolnokon, a Beloiannisz Gimnáziumban A kőtelki Petőfi tsz tagjai másik nagy folyóntk, a Tisza partján lak­nak és dolgoznak, de átérzik, mi­lyen nagy veszteséget okozott a Duna árja. A tsz tagjai vasárnap közgyűlésen határozták el, hogy ai árvízikárosultak megsegítésére 50 mázsa búzát, 10 mázsa árpát. 10 mázsa rizst és két süldőt adnak. A kőtelki Petőfi tsz államiránti kötelezettségének 24-én ICO száza­lékig eleget tett. A 200 hold kalá­szos terület tarlóját felszántották és rövid tenyészidejű kukoricát, kölest és tarlórépát vetettek má­sodnövénynek. Nagy igyekezettel végzik a még keresztben lévő ga­bona hordását, cséplését. E héten a tsz-tagoknalk munkaegységre elő­legképpen osztanak 2 kg búzát és fél kg árpát. A párttitkár elsőnek ad A tlszavárkonyi Uj Élet tsz tag­jai össztermésük 1 százalékát ad­ják az árvízkárosultak által elso­dort keresztek pótlására. Ezenkívül a tsz»tagofc saját jövedelmükből is juttatnak az árvízkárosultak aszta­lára kenyeret. Molnár József tsz- párttitkár 1 mázsa kenyérgabonái ajánlott fel. Példáját követték á tsz-tagok, Trecfskó János, Mari Ját nos szintén egy mázsa, Varga Já- nos és Szűcs József 50—50 kg ke-« nyérgabonát adnak az árvízkáro-« .«ultiknak. 1 mázsa búza, 1 mázsa kukorica Vezseny községiben párttaggyű- lésen tettek a dolgozók ígéretet arra, hogy erejükhöz mérten segí­tik azokat a családokat, akiknek otthonát, egészévi fáradságos mun­kájuk gyümölcsét elpusztította az árvíz. Fazekas László tanácstitkár a havi fizetésének másfél százalékát, gabonatermésének 2 százalékát ajánlotta fel. K. Szabó Béla föld­művesszövetkezeti ügyvezető 3 havi fizetésének 2 százalékát, egy mázsa búzát és egy mázsa májusi morzsolt kukoricát ad az árvízsujtotta la­kosságnak. Tóth Sándor fizetésének 2 százalékát ajánlotta fel. Kelecsé- nyi Lajosné megígérte, hogy egy kisgyermeknek nyújt meleg ott­hont mindaddig, amíg rombadőlt házukat újra felépítik s visszatér­het szüleihez. Részt kérünk az Nap mint nap számos levél érke­zik szerkesztőségünkbe. Üzemi munkások, dolgozó parasztok, ter­melőszövetkezetek tagjai írják meg egyszerű, de annál őszintébb sza­vakkal, hogy forintjaikkal és ter- melvényeiikkel segítik a dunamel- Iéki árvízsujtotta dolgozótársaikat A levelek mindegyikéből az az őszinte segítőikészség, együttérzés hangja csendül ki, mellyel me­gyénk dolgozói fordulnak az árvíz- sujtotta területek lakói felé. *> Mi, a tiszaőrsi Uj Élet tsz tagjai őszin­tén sajnáljuk az árvízsújtott testvéreinket — írja Ludányi Ferenc. Ugyanakkor büsz­kék vágyunk arra a helytállásra, amelyet dolgozó népünk az árvíz megfékezésénél tanúsított. A hősi erőfeszítés fényes bizo­nyítéka annak, hogy egy szocialista ország milyen erőt képes kifejteni. Ml, a termelőszövetkezetünkben munkánk fokozásával, a minőség megjavításával igyekszünk kárunkat pótolni. Ezenkívül 20 mázsa búzát is felajánlottunk, hogy eny­hítsük nehéz helyzetüket. Tudjuk: összefo­gásban van az erő. Éreztük ezt akkor is, amikor tsz-tagok lettünk és most Is, ami­kor megsegítjük az elemi csapást ért test­véreinket. * A jászapáti járás labdarúgó já­tékvezetők tanácsának tagjai egy mérkőzés vezetési díját ajánlották fel az árvízkárosultak megsegíté­sére. 250 forintot már be is fizettek a Nemzeti Bank 200. számú csekk­számlájára. Illés Ferenc Pál járási TSB-elnök Jászapáti A jászkiséri földművesszövetke­zet kereskedelmi és adminisztratív dolgozói e hó 22-én ír.unkaértekez­leten beszélték meg, miként segí­tik az árvízsujtottakat. A gyűlés résztvevői egyhangú határozatot hoztak, hogy fizetésük 3 százalé- dát adják a károsultaknak. Glonek Andor, Jászkisér. * A jászfelsőgyörgyi úttörő pajtá­sok is lelkesen kiveszik részüket a segítés nemes munkájából. Gyüj- tét indítottak és eddig már 200 fo­rintot adtak összesen. » A Kisipari Szövetkezetek Szol- nokmegyei Szövetségének dolgo­zói is átérezték a segítés jelentő­orszóg gondjából ségét. Háromhavi fizetésük egy százalékát adják a megáradt Duna áldozatainak. Voltak, akik ezen felül is tet­tek vállalást. Mészáros Gyula, Ba­logh Mihály 100—100 forinttal já­rultak hozzá a gyűjtéshez. Ficsor Gizella DISZ fiatal pedig fizetése 5 százalékát adta. * A kunmártoni Cipész KTSz 44' dolgozója háromhavi fizetésének egy százalékát ajánlotta fel. * A szolnoki városi tanács dolgo­zói csoportos röpgyűléseken hatá­rozták el, hogy fizetésük 4 százalé­kát, 4070 forintot juttatnak az ár­vízkárosultaknak. i * A tiszakürti földművesszövetke­zet dolgozói átérezték, rr.it jelent a segítség a hajléktalanná vált dolgozóknak. összesen 1200 forintot gyűjtöttek össze, amit augusztusi fizetésük­ből utalnak át, * Aimint az araiéban, úgy a csép- lés'ben is az elsők között akarok lenni. A gabonámat egyenesen a géptől szállítom a begyüjtőhelyre. Ezenkívül 50 kilo búzát az árvíz-í károsultak részére is beszállítok, Kisfiam pedig 50 forintot ajánlott fel. Községünk többi dolgozói is átt érzik, mit jelent segíteni a bajba­jutott testvéreinken. Dobál: János a helyi KTSZ vezetője 500, az asz- talosrészleg dolgozói pedig fejen­ként 100—100 forintot ajánlottak fel. özv. SzUcs Jánosné levelező, Jászfényszaru, i * Jánoshida dolgozó parasztjai el­határozták, hogy a gabonabetaka­rítás mellett anyagiakkal is támo­gatják az árvízkárosultakat. — Menyhárt Pál 100, a hetvenéves özv. Szabó Mihályné 100, a föld­művesszövetkezet dolgozói pedig 1000 forintot ajánlottak fel. A tsz-ek terménnyel segítenek. Az MNDSZ több mint 1000 forintot gyűjtött. Dicséret áss önssetlen munkáért Kiss Pál, Rigó János, Farkas László, Bárkány Imre. Karkecz Zoltán, Hagyó János, F.gedi Sán­dor, Kiss László, Paróczai Dezső '’incze Károly, Nyújtó István, Mérj ■bor, Dobos Miklós. Dobó Dezső, Kovács József, Fancsali Ferenc. Al­mádi Tibor, Lakatos Lajos,. Zs. Tóth Pál a szolnoki MTH 'tanulói július 12—14 között a korányi üdülőben üdültek. A tanulók vállalták, hogy a Duna áradása miatt a mentési munkála­tokban résztvesznek. Valóban fá­radságot nem kímélve, éjjel-nap­pal dolgoztak az árvízvédelmi mun­kálatoknál. Kérem az igazgató elvtársat, hogy a tanulókat önfeláldozó munkájuk­ért részesítse dicséretben, úgyszin­tén a nevelőtestületet eredményes nevelőmunkájáért. Egyben kérem arra is — intézze el, hogy a felsorolt tanulók — ké­sőbb: időpontban — még egy hét szabadságot kapjanak, mert az üdülőben eltöltött idő alatt nem pihentek, hanem igen fáradságos munkát végezte! Rózsa Lászlóné oszt.-vez. 1 MTH Bpest, V„ József A.-u. fí. Mendes-France rádióbeszéde Párizs (TASZSZ.) Mendes- Fnance francia miniszterelnök szom­baton rádióbeszédet mondott. Kije­lentette. hogy miután teljesítette első feladatát, vagyis megkötötték az indokínai fegyverszüneti egyez­ményt, a francia kormány most más kérdések megoldásához, első­sorban az ország „gazdasági és szociális újjáépítésének" feladatát hoz is hozzáfog. Mendes-France beismerte, hogy a francia nép akarata volt az egyik főtónyező abban, hogy 9 genfi értekezlet sikeresen fejezte be az indokínai kérdéssel kapcsot latos munkáiéi (MTI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom