Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)

1954-06-16 / 141. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 június 16. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata az MDP US. kongresszusa határozatainak tanulmányozásáról az 1954—1955-ös pártoktatási évben Az MDP HÍ. kongresszusa a marxizmus-leniniznius alkotó alkal­mazásával átfogóan elemezte pár­tunk és népi demokráciánk fejlődé­sit. Tisztázta fejlődésünk jellegét és mozgatóerőit; világos perspektí­vát, elvi és gyakorlati útmutatást adott az elkövetkező évek felada­tainak megoldásához. A marxizmus­­leninizmus tanításai alapján meg­világította népi demokratikus álla­munk alapja: a munkás-paraszt szö­vetség további megszilárdításának útját. Az MDP III. kongresszusa a szo­cializmus gazdasági alaptörvényét f'gyclembevéve határozta meg pár­tunk és népi demokráciánk fő cél­ját: a dolgozó nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának követ­kezetes emelését. Fnnek érdekében legfontosabb feladatként a mező­gazdaság nagyarányú fejlesztését és a közszükségleti cikkek termelésé­nek fokozását jelölte meg. A kon­gresszus az egész népgazdaságban a termelékenység emelésére, az ön­költség csökkentésére, a minőség javítására irányította a figyelmet. Pártunk kongresszusa azt a lelke­sítő célt tűzte ki. hogy a második ötéves terv időszakában az egész népgazdaságban — tehát a mező­gazdaságban is — lerakjuk a szó cializmns alapjait. Az MDP III. kongresszusa a marxista-leninista államelmélet alapján feltárta népi demokratikus államunk és államigazgatásunk eredményeit és fogyatékosságait, elemezte a tanácsoknak, mint ál­lamhatalmi szerveknek és tömeg­­ezervezeteknek feladatait. Megjelöl­te államunk további erősítésének, a Függetlenségi Népfront fejlesztési­nek, a népi-nemzeti egység szoro­sabbra fűzésének útját. Az MDP III. kongresszusa meg­világította. hogy további haladá­sunk hajtóereje és feltétele: né­pünk hazaszeretete, barátságunk a felszabadító Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal nemzetközi szolidaritásunk a béké­ért, a nemzeti függetlenségért har­coló népekkel. Az MDP III. kongresszusa a lenini pártépítési elveken alapuló új Szervezeti Szabályzatot fogadott el, amely jelentősen szélesíti a pár. ton belüli demokráciát és ugyan­akkor nagyobb követelményeket ál­lít a párttagok elé, növeli a fele­lősséget a párt, a nép ügye iránt. Pártszervezeteinknek minden erőt összpontosítaniok kell a kon­gresszus határozatainak végrehaj­tására. E munka sikeréhez elenged­hetetlenül szükséges, hogy egész párttagságunk és elsősorban a párt. aktíva elmélyülten tanulmányozza a kongresszus gazdag anyagát, hogy mélyebben megértse pártunk politikáját. Ennek érdekében az 1954—55-ös pártoktatási év a kongresszus hatá­rozatai tanulmányozásának éve le gyen. A kongresszus anyagainak ta­nulmányozása elősegíti politikánk megértését és végrehajtását, még szilárdabbá teszi pártunk eszniel- 1 politikai egységét. A kongresszusi anyagok tanulmá­nyozása alap. és felsőbb fokon (klasszikus irodalommal kiegészít­ve) a következő témakörök alapját] történjék: I. A magyar népi demokrácia tízéves társadalmi, politikai és kulturális fejlődése 1. A marxizmus-leninizmus taní­tása a polgári demokratikus és a Bzociaüsta forradalomról, a mun­kásság és parasztság demokratikus diktatúrájáról, a poigári demokra­tikus forradalomnak szocialista for­radalomba való átnüvéséről. Fejlő­désünk két szakasza, pártunk harca a proletárdiktatúra megvalósításá­ért és megszilárdításáért. 2. Népi demokráciánk társadal­mi szerkezetének megváltozása. A munkásosztály vezető szerepe, a munkás-paraszt szövetség megszi­lárdítása, a népi egység kialakítása. 3. A kulturforradalom kibonta­kozása. A köznevelés, a tudomány, az irodalom, a művészet fejlődése. Népünk hazafias nevelése. A ki­alakuló erkölcsi-politikai egység, a hazafiság és a proleíárnemzetközi­­ség mint fejlődésünk mozgató erői. 4. Fejlődésünk nemzetközi körül­ményei. A nemzetközi helyzet második világháború után. A Szov­jetunió vezette béketábor követke­zetes harca a tartós béke biztosítá­sáért. A nemzetközi békemozgalom kiszélesedése és hazánk feladatai a béke védelmében. II. Népgazdaságunk fejlődése, jelenlegi helyzete és feladatai 1. A marxizmus-leninizmus taní­tása a szocialista iparosításról. Ha­zánk szocialista iparosítása. A marxizmus-leninizmus tanítása a munkás-paraszt szövetségről a kapitalizmusból a szoclaiizmusDa való átmenet idején. A mezőgazda­ság fejlesztése és szocialista átala­kítása. A magyar mezőgazdaság helyzete. 2. Népi demokráciánk fejlődésé­nek új szakasza. Az új szakasz jel­lemző vonásai. A szocializmus gaz­dasági alaptörvénye érvényesülésé­nek biztosítása és ennek érdekében a mezőgazdaság fokozott fejlesztése — az új szakasz legfontosabb fel­data. A mnnkás-paraszt szövetség gazdasági alapjainak megszilárdí­tása az új szakaszban. A munkatermelékenység emelé­se, az önköltség csökkentése az egész népgazdaságban az életszín­vonal emelésének alapvető felté­tele. a) Feladataink a mezőgazdaság fejlesztése és szocialista átszerve­zése terén. A Központi Vezetőség 1953 decemberi határozata a mező­­gazdaság fejlesztéséről. b) A szocialista iparosítás az új szakaszban. A túlzott ütemű iparo­sítás felszámolása; az iparon belül az arányosság helyreállítása; a ne­hézipar lassúbb ütemű fejlesztést. c) A szocialista kereskedelem fel­adatai a dolgozók életszínvonalá­nak emelésében. d) Az osztályharc kérdései az új szakaszban. Harc a párt politiká­jának jobb- és baloldali eltorzítása ellen. 3. A második ötéves terv irányel­vei. III. Az államigazgatás és a lanécsGu feladatai 1. A marxizmus-leninizmus taní­tása a burzsoá államgépezet szét­zúzásáról és e tanítás alkalmazása pártunk politikájában. A marxiz­­mus-Ieninizmus tanítása a szocia­lista államról. A proletárdiktatúra a munkás-paraszt szövetségen nyugvó szélesebb osztályszövetség A Függetlenségi Népfront népi demokráciánk legátfogóbb társa dalmi és politikai szerve, a népi­nemzeti egység emelője. 2. A tanácsok mint hatalmi szer­vek és a dolgozók tömegszerveze­tei. A tanácsok felső irányítása és a tanácsdemckrácia fejlesztése. A tanácsok á'lamigazgatási munkája. Harc a bürokratizmus ellen. A ta­nácsok szerepe a mezőgazdaság fejlesztésében és szocialista átszer vezésében. Feladatok a szocialista törvényesség és az állampolgári fe­gyelem megszilárdítása terén. 3. A pártszervezetek feladatai a tanácsok munkájának irányításá­ban és ellenőrzésében. IV. A párt must fia kérdései Pártunk új Szervezel! Szabályzata 1. A marxizmus-leninizmus tani' tásai a munkásosztály forradalmi pártjáról. Az MDP társadalmunk és népi demokratikus államunk ve­zető ereje. 2. Pártunk fejlődése az MDP II. kongresszusa óta. Pártunk szerve­zeti erősödése. Ideológiai munkánk fejlesztésének feladatai. A káderek helyes kiválogatása és nevelése, 3. A Szervezeti Szabályzat a párt­élet alaptörvénye. A párt ideoló­giai, politikai és szervezeti egységé­nek jelentősége. A párton belüli de­­mckrácia kiterjesztése, a kollektív vezetés elvének további elmélyítése A bírálat-önbírálat fejlesztése. A párttagok megnövekedett kötelessé­gei. A párt és a pártonkívüli töme­gek közötti kapcsolat további meg­szilárdítása. A pártszervezetek poli­tikai és szervezeti megerősítése az alapvető jelentőségű iparágakban és a falun. * Pártszervezeteink fontos feladata hogy az új oktatási év gondos elő­készítésével, majd az év folyamán, a tanfolyamok színvonalas ellenőr­zésével és irányításával, a helyi kérdések alapos ismertetésével is biztosítsák a kongresszus határoza­tainak eredményesebb végrehajtá­sát, s a párttagok és a pártonkívüli tömegek öntudatának emelését. A MAGYAR DOLCOZÓK PÁRTJA KÖZPOHTI VEZETŐSÉGE Megnyílt az országgyűlés új ülésszaka Kedden délelőtt 11 órakor meg­kezdte munkáját az országgyűlés új ülésszaka. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a Minisz­tertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő. Farkas Mihály, Hegedűs András, Hidas István, Ács Lajos, Szalai Béla, a Magyar Dol­gozók Pártja Politikai Bizottságá­nak tagjai, Bata István, a Politi­kai Bizottság póttagja, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezető­­ég Titkárságának tagjai, Boldoczki János külügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Zsofinyecz Mi­hály kohó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Szabó János város- és község­gazdálkodási miniszter, Bognár Jó­zsef bel- és külkereskedelmi mi­niszter, Altomáre Iván élelmiszer­­ipari miniszter, Szíjártó Lajos épí­tésügyi miniszter, Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Darvas József népművelési minisz­ter, Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi miniszter és Zsoldos Sándor egész­ségügyi miniszter, valamint a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének számos tagja. A diplomata páholyokban helyet foglalt J. D. Kiszeljov, a Szovjet­unió nagykövete, Sepp Schwab, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövete, An Jen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagy­követe, Bogdan Hamera, a Lengyel Népköztársaság nagykövete, Piro Koci, az Albán Népköztársaság nagykövete, Dalibor Soldatic, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­ság követe, Renato Giardini, az Olasz Köztársaság követe, Femand Justice, a Belga Királyság követe, Lauri M. Hjelt, a Finn Népköztár­saság ügyvivője, Olivier Resseeguier rendkívüli követ és meghatalmazott rriniszter, az Osztrák Köztársaság ügyvivője, Abdel Salam Raafat, az Egyiptomi Köztársaság ügy,.vöje, Katriel Katz, Izrael állam ügyvi­vője, Strachimir Hiev, a Bolgár Népköztársaság ideiglenes ügyvi-i vője, Csan Si-ce, a Kínai Népköz­­társaság ideiglenes ügyvivője, Hansjörg Hess, Svájc ideiglenes ügyvivője, Vladimir Huska, a Csehszlovák Köztársaság ideiglenes ügyvivője, Robert M. Saner, Nagy-Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság ideiglenes ügy-* vivője és a budapesti diplomáciai testület számos tagja. Az ülés Rónai Sándor, az or­­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Bemutatta a Népköztársaság Elnöki Tanács titkárának jelentését az El­nöki Tanácsnak a legutóbbi ülés­szak óta végzett működéséről. A jelentést az országgyűlés egyhan­gúlag tudomásul vette. Ezután Olt Károly pénzügyminiszter beter­jesztette az 1954. évi állami költ-i ségvetést, a kölségvetésről szóló törvényjavaslatot, valamint az 1953. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, Erdei Ferenc igaz­ságügyminiszter pedig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról, a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi IIL törvény módosításáról és végül a belkereskedelmi minisztérium és külkereskedelmi minisztérium fel­állításáról szóló törvényjavaslato­kat, Pesta László jegyző ismertette Nagy Imrének, a Minisztertanács elnökének, az országgyűléshez in­tézett levelét. A levélben a Minisztertanács elnöke közli a Minisztertanács határozatát, amely­­lyel javasolja az országgyűlés ügyrendjének olyan értelmű mó­dosítását, amely lehetővé teszi, hogy. a Népköztársaság legfőbb ügyésze, az országgyűlés ülésein tanácsko­zási joggal résztvehessen. Az országgyűlés az ügyrend el­készítésére vonatkozó javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután Olt Károly pénzügymi­niszter szólalt fel. (MTI.) Apró Antal üdvözlőbeszéde a Csehszlovák Kommunista Párt X. Kongresszusán Nyári táborozásra készülnek a szolnoki úttörők |AZ ALTALANOS [iskolákban a napokban befejeződtek az évvégi vizsgák és az úttörők az évi ered­ményes munka, a jó tanulás jutal­mául nyári üdülésben részesülnek. Ezen a nyáron Szolnok város út­törői Tiszaburán és Szolnokon a Móricz-ligetben töltik gondtalanul a nyári vakációt. Tiszabura hatá­rában, a pusztataskonyi részen egy kastélyban táboroznak majd az út­törők. A táj a környezet nagyon szép. Ott található a holt Tisza csendes nyugalmával. Tíz napon­ként 50—50 úttörő váltja fel az eiőttük lévő csoportot. Az üdülés során megismerkednek a termé­szettel, különböző növényeket gyűj­tenek. természetrajz ismeretüket bővítik, gyarapítják. Egyúttal ta­nulmányi kirándulás ez, de a hang­súly a szórakozáson, a pihenésen van. [SZOLNOKON | afcMóricz-liget­­ben sátortábort létesítenek és ki­vétel nélkül minden úttörő részt vehet az üdülésben. Az erdős rész, üde illatával, sűrű bokraival meg­felel az úttörők természetszerete­tének. Á Tisza sincs olyan messze és a sokfajta játék után jól esik majd fürödni a lomha folyó sekély részén. Hétköznap délutánonként elláto­gatnak majd a táborozók az Űt­­törő-házba is a különböző szakköri foglalkozásokra. A tánc- és szín­játszószakkör itt műsoros estre ké­szül és a vakáció befejezésekor kedves kultúrműsort ad. \A VASÁRNAPONKÉNT-! ren­dezendő kirándulások alkalmával ellátogatnak a szolnoki úttörők Egerbe, Gyöngyösre, a turkevei Vörös Csillag tsz-be, hajókirándu­lások alkalmával pedig Tiszavár­­-konyra és Tiszaburára. Őrsönként, kis csoportokba verődve kerékpáros és motorcsónakos kirándulásokra is elmennek. A városból hetvenhárom úttörő központi táborba megy. Ezek a leg­kiválóbbak, a legjobb eredményt érték el a tanulásban. Keszthelyre, Csillebércre, Balatonz-amárdiba és a Szabadsághegyre mennek üdülni. |tABOROZÄsT| bizottság ala­kult és a különböző szervek, üze­mek felajánlást tettek ennek a se­gítésére. Szerető támogatásáért kü­lön ki kell emelnünk a Vegyimű­­veket. Egy mázsa tejtermékkel já­rul az üdülők étkezéséhez, pokró­cokat, lepedőket, kulacsokat, tábori nyugágy-alkat biztosít a kis úttörők­nek. A Vízügyi Igazgatóság motor- és evezős-csónakokat bocsát ren­delkezésükre, valamint két barakot építtet. A TEFU a vasárnapi kirán­dulások alkalmával szállítja a kis úttörőket. Ingyenes film- és szín­házi előadásokban részesítik a fia­talokat. A városi tanács is komoly támogatást nyújt. Megyeszerte. a községekben, falvakban a társa­dalmi szervek szívleljék meg Szol­nok város példáját és részesítsék máshol is az úttörőket megfelelő üdülésben. im'dfo'WtyO.'id, a PÁRTÉPÍTÉS-t! Prága (MTI). — Apró Antal a Csehszlovák Kommunista Párt X. kongresszusán üdvözlő beszédében többek között a következőket mon­dotta: Pártunk azt a megtisztelő megbízást adta a küldöttségnek, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, a magyar munkásosztály és egész dolgozó népünk nevében forró testvéri üd­vözletét tolmácsolja a Csehszlovák Kommunista Pártnak és Csehszlo­vákia egész hős munkásosztályá­nak, valamint a X. pártkongreszu­­son résztvevő küldötteknek. A Szovjetunió felszabadító harca és győzelme a csehszlovák népnek is-lehetővé tette, hogy kezébe vegye sorsának intézését. A Csehszlovák Kommunista Párt X. Kongresszu­sának beszámolójában felsorolt nagyszerű eredmények a legjobban bizonyítják, hogy Csehszlovákia dolgozó népe az elmúlt években jól gazdálkodott. Csehszlovákiából né­hány rövid év alatt olyan önálló, független, szabad állam lett, amely­ben minden hatalom a dolgozó né­pé. Az új szocialista gazdasági rend a világ igen fejlett ipari államai közé emelte a népi demokratikus Csehszlovákiát. Ezeknek a nagy­­szerű győzelmeknek és annak a nép ügyéért vívott önfeláldozó harcnak, amelyet a Csehszlovák Kommunista Párt a dolgozók élén évtizedeken át folytatott, az lett az eredménye, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt sikeresen teljesítette történed mi küldetését és lerakta a szocializ-i mus további építésének szilárd alapját. A Csehszlovák Kommunista Párt elismert és megbecsült vezető tényezővé lett a csehszlovák népnek a békéért, a szocializmusért s a dol-i gozók életszínvonalának emeléséért vívott harcban. . A magyar nép tiszta szívből kí­­ván új sikereket a Csehszlovák Kommunista Pártnak a szocializ­­mus építésében, a népgazdaság to­vábbfejlesztésében, az anyagi éa kulturális életszínvonal emelésében, a népek közötti barátságért folyó harcban. A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége megkoszorúzta a szovjet harcosok prágai emlékművét Prága (TASZSZ). A Szovjet­unió Kommunista Pártjának a Csehszlovák Komrrunista Párt X. Kongresszusára érkezett küldött­sége: N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első tit­kára, I. D. Nazarenkó, Ukrajna Kommunista Pártjának titkára, J. A. Furceva, az SZKP Moszkvai Városi Bizottságának titkára és V. P. Sztyepanov, az SZKP Központi Bizottságának osztályvezetője jú­nius 14-én felkereste az olsani teme­tőt, ahol megkoszorúzta a Csehszlo­vákia felszabadításáért elesett har­cosok emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Anto­nin Novotny, a . Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, Jaromir Dolansky és Alexej Cepicka, a Központi Bi­zottság Politikai Titkárságának tag­jai, Vaclav David, a Központi Bi­zottság Elnökségének tagja és Vra­­tislav Krutina, a Központi Bizottság titkára, valamint N. P. Firjubin, a Szovjetunió prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és a szovjet nagykövetség felelős mun­katársai. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának küldöttsége a prágai Vitkov­­hegyen megkoszorúzta az Ismeret- I len Katona sírját is. (MTI), Ä mezőgazdaság fel­­lesztéséről szóló Dárt- és kormányhatározat célul tűzte a kenyérga­bona termésátlagának növelését. A mezőgaz­dasági szakemberek okos szóval hirdették, hogy az őszi kalászosok érett istállótrágvával való felültrágvázása. vagy műtrágyázása 2— 3 mázsával több gabo­natermést ielent hol­danként. Nálunk. Tiszaroffon sokan megfogadták az agronómusok tanácsát. Dikánv Sándor. Pazsa Gyula. G. Szabó Laios. Kovács Pál dolgozó pa­rasztok nétisóval fen trágyázták kalászosai­kat. Sokan idegenked­tek az őszi kalászosok ilven gondozásától. Most aztán bebizonyo­sodott. hogv az iáit rosszul, aki nem hall­gatott a ió szóra. Már közeleg az aratás, és meg lehet nézni, menv« nyivel szebb azoknak a gabonája, akik feitrá­eváztak. s miiven gyen­ge a maradiaké. Di­kánv Sándor nemrég megnézte a vetését, Megállapította, hoev legalább 3—4 mázsával többet termel, mint azok a gazdálkodók, akik elhanyagolták az ősziek ápolását. Min­denesetre ebből a pél­dából érdemes okulni, A lövő tavaszon más­képp kell gondolkozni, Fűtő Joachim TiszarofE fcrdemes volt gondozni őszi kalászosainkat

Next

/
Oldalképek
Tartalom