Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)

1954-06-13 / 139. szám

M SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 1954 június 13. „Indokínában lebe'etlen a tarlós béke helyreállítása a politikai problémák megoldása nélkül" — A Pravda genfi tudósítójának cikke — A termelőszövetkezetek pafronolcssáról . Pártunk és kormányunk múlt év decemberi határozatával kijelölte a mezőgazdaság fejlesztésének, s rajta keresztül a népjólét emelésé­nek további útját. A határozat vég­rehajtásáért pártunk III. kongresz­­szusa még keményebb harcra szó­éit bennünket, mert a mezőgazda­ság nagyarányú és gyors fejleszté­sé egész szocialista építésünk köz­ponti kérdése. „E terv megvalósí­tása — ahogyan a decemberi hatá­rozat kimondja — szorosabbá ko­vácsolja a munkás-paraszt szövet­ségét, népi demokráciánk szilárd alapját. Központi Vezetőségünk és kormányunk biztos abban, hogy a munkásosztály, a dolgozó rarasztság és az értelmiség egysé­ges erőfeszítéssel sikeresen mag­úid ja a kitűzött féladatókát.” Félévvel a határozat megjelenése után joggal mondhatj/uk, hpgy me­gyénkben a munkások, dolgözó párásítók, értelmiségiek egységes erőfeszítése egyre inkább kibonta­kozik. A tél folyamán a szolnoki és vidéki üzemek mindén erejük­kel támogatták a gépállomások ja­vítási munkáit. Ez a «egitség azóta is fennáll. Hónapokkal ezelőtt üze­meink. vállalataink és intézménye­ink védnökséget Vállaltak a terme­lőszövetkezetek ,'íélétt. Szolnok vá­ros üzemei, vállalatai és a nagyobb hivatalok töyp, mint 20 térmelőszö. kezet segítését vállalták. Megszü­lettek a /szerződések, amelyek az elvtársi /segítségét tartalmazzák. Ezek á/szerződések — de különö­sén a bénnük Vállalt feladatök '-égnefríájtása — még bensőségeseb­bé tészik a két alapvető osztály a munkásság és a parasztság, / a város és a falu kapcsolatát E térért is, mint minden területen < lőttünk van á Szovjetunió példája. A Szovjetunióban a múlt év szep­­' embere — a SZKP Központi Bi­zottságának ülésé — óta különösen fellendült a Védnökségi munka. Moszkvából több, mint 1600 üzem, gyár és intézmény vesz részt a mozgalomban. KujbiseVben 222 vál­lalat 71/gépállomást és 543 kolhozt patronál. Novoszibirszkben 61 vál­lalat 43 gépállomást és 100 kolhozt segít, támogat. És e támogatás po­litikai, gazdasági és anyagi vonalon egyaránt megmutatkozik. A Zsdá­­novról elnevezett gyár pl. mintegy 30 munkapadot, 30 villanymotort küldött a gépállomásoknak. A kol­hozok számára elkészített 2600 me­­legágyi ablakkeretet, megtervezett és megőrjített 300 négyzetméter te­rületű üvegházat. És sorolhatnánk végnélkül. Villanyt, vízvezetéke# szerelnek, eéoeket javítanak, gaz­dasági épületeket építenek. És emellett a legképzettebb üzemi dolgozók résztvesznek a kolhozok mindénnáfti politikai és kulturális életében. íme ígv küzd munkás, kólihozoaraszt. mérnök egvember­­ként a Szovjetunióban a mezőgaz­da =ág gyors fellendítéséért. A mi üzemeink patronálása is meghozta első sikereit. Szolnokról á Fűtőház olyan gazdasági segít­séget nyújtóit a káreagi „Táncsics“ fsz-nek, amivel rövid időn beiül a fsz. jövedelme, mintegy 200 ezer 'nrinttal gyarapszik. A JármúiaVf­­‘6 dolgozói a kunmártoni „Zalka Máté” tsz. istállóit vízvezetékekkel 'áttík el. 100 család méh elhelye­zéséhez szükséges kantárt készítet­tek. F.sv használatlan cséblőszek­­rényből herészána-zúzót alakítot­tak és számtalan más felszerelés­től segítették a t«z-t. A kultureár­­da a „Cigánybáró” című darabbal látogatott el a tsz-«be. A Cukorgyár vízvezetéket szerelt fel a Mezőtúri „Haladás” tsz. istállójában. Kija­vította a tsz. kalapácsos derálóját. zépalkatrászeket é« egyéb felszere­léseket adott, a 62/1 Vállalat a mazctúri „Törő Pál’1, a Vegyimű­­"ek a kengyeli „Sallai” t^z-t segíti. És ezt így sorolhatnánk tovább. Ezeknek az üzemeknek dolgozói. — mindenekelőtt a vezetek — megér­tették, hogy a íermelőszövelkeyeíek megerősítése a munkás­osztály ügye és érdeke. Munkájukra a termelőszövetkeze­tek biztosan számítanak. A tsz. patronálás eddigi időszaka azonban sok hiányosságot is mutat, Egyes vezetők szóban ugyan elis­merték a patronálás jelentőségét. Szép szavakkal, hangzatos vállalá­sokat is tettek, sőt szerződést is kö­töttek a termelőszövetkezetekkel, de utána minden maradt a régiben. A 62-es Tröszt a szolnoki „Tisza Antal" tsz-t „patronálja”. Az igaz­ság az, hogy hiába várja a tsz. e segítséget, feléjük sem mennek. A Beruházási Igazgatóságot a kisuj szállási „Táncsics”, á Terményfor­­galmi Vállalatot a mezőtúri „Béke’1 tsz-ben várják hasonlóan. E válla­latok vezetői — Üveges József, Kiss Péter, Zsidó Péter élvtársak — azt hiszik, elég ünnepélyes kijelentése­ket tenni, egyetérteni a tsz. meg­erősítéssel. Né csodálkozzanak, hogy a tsz. tagok kétkedésüket fejezik ki ígéreteik őszinteségével kapcsö' latban. A termelőszövetkezetek megérő' sítése, s vele együtt a falu feleme­lésé most döntő szakaszához étke zétt. Az esős időjárás hátráltatja a növényápolást. A gaz, a gyom ve­szedelmesén szaporodik. S ugyan­akkor közeledik az aratás ideje iVtöst Van igazán szükség szövétke­­zetéinkbén a segítségre. Az üzemi feladatok, a termelési tervek telje­sítése, a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése, a minő­ség javítása mellett és ázzál együtt, legfontosabb teendő most konkrét, kézzelfogható anyagi erőt, ségítsé get adni szövetkezeteinknek. Ez a munkás-paraszt szövetség ügyé. Ez ólyan segítség, amellyel a mun­kásosztály lényegében sajátmagát segíti. .— Azok az üzemek, amelyek eddig is becsületbeli feladatnak tekintették a támogatást, most fo­kozzák a munkát. Azok pedig, me­lyeknek vezetői késlekedtek, javít­sák ki a hibát. Adjanak a szövet kezeinek olyan segítséget, amivel eddigi mulasztásaikat is behozzák CSÁKI ISTVÁN A MDP szolnoki végrehajtöbiZott­ságának titkára. Ítt vagytok, gerlicéim? — tárta szét örvendezőn két karját Kozmányi György tisztelendő atya, mikor lassan összeverődött egy kis »sokórra való emberpalánta a Kál­vária-templom kertjében. Az első t.ldozásra jelentkezetteket fogadta i.y nyájasan. — Eljöttetek ismét, hogy a jó­­iStefiké dolgaiban legyünk foglala­tnak .., Nemes méltósággal, simogató gyöngédséggel terelte maga előtt a kisfiúkat, kislányokat az üde pá­zsittal szegélyezett úton s közben cirógató szeretettel szórta rájuk az j.gét. Tündökölt az ég, sziporkázott rajta az isten fényes napja. A tisztelendő atya szemét behunyva, mámorcs szívvel szívta az illatos júniusi le­vegőt. Még két karját is kitárta, majd sűrűgombos reverendájára, rzaz buzgó hittel telt szívére haj­lította vissza. Mintha szentmisét mondana az égből jött számtalan áldásért. Apró tanítványai szurkoló áhítat­tal lestek rá s az érzékenyebbjei még azt is látni vélték, hogy a pap bécsi az égen szálló fehér fel­­iiöpamacsokra mosolyog. Biztosan azért, mért.., *— Angyalkáim — Ismerkedjetek tovább a Mindenható szent tudomá­nyával.., Ti, akik első áldozásra készültök az Úr kegyelméből, része­séi lesztek annak a nagy titoknak, <■ melyből mindez a sok csoda tá­mad, amit körülöttetek láttok .., % A gyerekek révedező szemmel hallgatták az áhitatos beszé­det és dobogó szívvel adták át ma­gukat a nagy titok befogadásának. — Nézzétek a rózsát a virágos kertben. Isten csodálatos terem­tése. Ember olyat előállítani nem képes ... Véges elmével a végtelen istent felfogni nem lehet... De a Virágot ellopni nem szabad.., — A lopás bűn! — állt meg az etya az úton s áthatón, merőn vette sremügyre a gyerek-bokrot.., Ha lopok, az én jó istenemnek meg kell azt is gyónnom... A lopás már ott kezdődik, amikor egy gom­bostűt veszek el titokban embertár. saimtól,., vagy akár egy radir­­gurnit. Az utolsó szóra egy-két gyerkőc -.zegni-mozógni kezdett. Még ar­cocskája is kipirult és csodálatos­képpen eltűnt róla az áhítat. De mintha a többit is jobban lékötötte vöm* az a zaj, ami a kőfalón túl­ról, a domb alatti udvarról hullám­zott fel . A HARAG — BŰN — Pali fiam, Pista fiam, — ne oldalogjatok — szólt feddően a tisz. telendő úr a két fiúra, aki próbált kereket oldani és minden sűrűn fájó vágyakozással tekintgetétt le az iskolaudvarra, ahol csengő csa­takiáltással kezdődött egy foci­meccs. Megadóan vonszolták hát tovább magukat s homlokukat ráncolva igyekeztek elmélyülni a jóistenke tudományában. Mint megijesztett kisbárányok vegyültek el a többiek közé. Hogyne, mikor most tudják meg: — Látjátok, madaraim! A go­nosz, az ördög így plántálja be ma­gát az emberi lélekbe ... Hízeleg, suttog a gyerekeknek is: „Eredj játszani, ne a templomba ... Ott sötét van, hűvös van!... — „Igen, mert az ördög igyekszik eltántorí­tani az embert az igaz útról, a szentmiséről... Pedig, ugye-, ta­nultuk az úr szent írásából, hogy szentmisét ^mulasztani halálos bűn. % Ekkorra odaérlek a templom fenséges ajtajába, amely fö­lött duzzadt-bordón szúrta magát a magasságos kék égbe a két torony. A kicsinyek egymást tunkolva to­pogtak s úgy tűnt nekik, hogy a színes mozaiké ablakok mindegyi­kében a zordon, haragvó jóistenke figyel, ki gondol vájjon arra, hogy a vasárnapi szentmiséről elmarad. Kettesi Ilonka, a maga héteszten­dős bölcsességével, szent haragra gerjedt az olyan rossz emberekre, akik... — Szentségtörés! Szentségtörés! — gyermekeim. S aki nem megy el a vasárnapi szentmisére, a kenyér és bor színe alatt jelenlevő meg­váltónak okoz fájdalmat, aki a szentségtörő bűne miatt mégegyszer végigszenvedi a kereszthalál gyöt­relmeit ... Ezt is töredelmesen meg kell gyónni a ti tisztelendő atyátoknak, — ahogy tanultátok. A gyerekek nyomott tisztelettel pislogtak a sötétbarna gyóntatófül­kére. amely mellett reszkető lélek­kel térdepel az ember s megvallja bűneit a láthatatlanul is jelenlevő istenkének. A Pali még a Pista aícnban a jóistenke dacos szolgájának szüle­tett. Ahelyett, hogy bűnbe fogant lelkűk épülésére gondoltak volna, a komor, hideg padok alatt négy­kézláb kicsontak a szabadba, Uccu, fel a kőfal tetejére! y*..- -Kesergő szívvel vétték tudomá­sul, hogy már lekéstek, kivan mind a két csapat létszáma. Mind­jobban sűrűsödött bennük a mé­reg, mint apró hörcsögökben s mi­kor már nem bírtak dühükkel, irigykedve, fröcskölve köpködni kezdték az alul játszókat. % C élley Jancsi és Nagy Marci ^ szörnyen megsértődött a két kiskórfta szemtelenségén. Égő kép­pel dörzsölte le magéról a fiyál­­habokat s jobb híján azzal vála­szolt mindkét .ő, hogy felkapott egy marék apró salakot s azt vágta á köpködőkhöz. Erre még hevesebbe vált a köpészuhatag, úgyszintén a salakzápor is. Pali még Pista nem volt hajlandó észrevenni, hogy a tisztelendő úr angyalkái ott fenn a fényes felhő­kön rosszalóan csóválják fejüket. Még a szentmise misztériuma is ki­röppent megátalkodott lelkűkből, sőt istenbccsá’ egyenesen tűZállést foglaltak el a kőfal tetején. Majd­nem teljesen veszélytelenül köp­ködhettek tovább. -Egyszeresek elhűlt bennük a vér. A tisztelendő úr, mint isten fekete madara repült lefelé a templom­­kert úton. Reverendája fenyege­tően susogott. Ügy meglepte a sa­lakkal védekező Jancsit, meg Mar­cit, hogy azok már csak a dörgést észlelték, a villámlást fiem. Csitt­­csatt, csitt-csatt! Osztotta pofonjait Istennek méltatlan bár, de felként szolgája a kisfiúk íelhevült arcára. ■— ... jd adok éh nektek, mocs­kos kölyikei! — verte össze erős, áldásosztogatásra termett tenyerét a tisztelendő úr. És megrendült lé­lekkel forgatta szemelt a sival­­kodva eliramodó gyermekek után. % JIATire szent buzgalmában meg­•*■** zavarva visszalépdelt a Kál­­váriakertbe, Pali meg Pista is le­mászott a kőfalról. Lesunyt fejjel állt meg a haragbaborult tiszte­lendő atya előtt, aki alázatos szív­vel kérte a jóistent, hogy segítse őt legalább ötvenig számolni, míg dühe elillan Az isten kegyes volt — Koz­mányi György is. — JÖjjétek ti fnegtévédték ... megbocsájtök ... Istenke is meg­bocsátja a ti vétkeitekét. Jegyez­zétek meg: veszekedni nem szábaa. mert a veszekedésből harag táffiad, a harag pedig már bűn... nem szabad mégbántani embertársain­kat .. Jöjjetek, készüljünk ä szőrit áldozásra.... Moszkva. (TASZSZ.)J. Zsukov, a Pravda tudósítója a genfi értekez­let munkáját kommentálva a kö­vetkezőket írja: Ha elemzés tárgyává tesszük nemcsak azt, ami a genfi értekez­leten történik, hanem a vele kap­csolatos eseményeket is, önkéntele­nül arra a következtetésre jutha­tunk, hogy az Egyesült Államok képviselői nem érdekeltek az indo­kínai béke mielőbbi helyreállításá­ban. Dulles külügyminiszter június 8-án egy sajtóértekezleten kije­lentette, hogy az Egyesült Államok küldöttsége az indokínai kérdéssel foglalkozó értekezleten csupán, „a francia küldöttség és a társállamok küldöttségei barátjának'* szerepét, olyan barát szerepét tölti be, aki , Csak tanácsot ad, amikor erre fel­kérik.” Az ilyesféle állítások mo­solyt csalnák mindenkinek az ar­cára, aki valamennyire is figyelem­mel követi a genfi tanácskozások menetéi, a valóságban az amerikai „barát” diktálja Génfben a nyugati küldöttségek magatartását, felhasz­nálva a nyomás mindén eszközét, hogy elérje egyetlen Célját: kimu­tassa, hogy lehetetlen megállapodni az indokínai háború beszüntetésére vonatkozóan és így nincs más út, csupán a háború további kiszéle­sítése. Zsukov ezzel kapcsolatban idézi az egyik amerikai újságíró szávait, akivel beszélgetést folytatott. Az amerikai újságíró kijelentette, hegy a legtöbb, amire az amerikai kül­­ügyminisztérium hajlandó: az indo­kínai kérdés ideiglenes katonai rendezése. Gondolni sem lehet arra, hogy megvalósítható a politikai rende­zés. A legfőbb most: leállítani a hadműveleteket és biztosítani a lé­­legZetvételi szünetét. Mire kell ez a lélégzelvétéli szünet? Erre a kér­désre — írja ZsUkov »— az ame­rikai újságíró nem válaszolt. Minden különösebb fáradság nél­kül megtalálhatjuk azonban a vá­laszt, ha a fanCia sajtóhoz, továbbá négy amerikai laphoz fordulunk. Az ázsiai háború kiszélesítésére tö­rekvőknek idő kell az intervenció előkészítéséhez. Washingtonban ném szeretnék megkezdeni az in­tervenciót az őszre kiírt kongrész­­szusi választások előtt: az ottani politikusok számot adnak magúk­nak ártól, hogy a jelenleg hatalmon lévő republikánusok elveszítenék a választők szavazatait, ha a kor­mány „második Koreát” kezdetié. A nyugati hatalmak ezért han­goztatják egyre állhatatósabban a „lélegzetvételi'* szünetet. Ezeknek a terveknek — jégyZi meg Zsukov — sémmi közük sincs a biztonság megszilárdításának, a háború rrtég-Párizs. (MTI.) Nagy feltűnést keltenek a francia közvélemény­ben azok a hírek, hogy áz úgyne­vezett „függetlenek” csoportja a Francia Köztársasági Tanácsban eltanácsolta soraiból René Laniel-t, a miniszterelnök fivérét. A cso­port, hogy még nagyobb nyomaté­­kot. adjon döntésének — hangoztat­ják a francia lápjeléntésék — ér-Prága. (TASZSZ). Június 11-én Prágában megkezdte munkáját a Csehszlovák Kommunista Párt X. Kongresszusa. | • j A kogresszus résztvevői viharos tapssal fogadták a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagjait és N. Sz. Hruscsovöt, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának első titkárát, a CSKP X. Kongresszusára Prágába érke­zett SZKP küldöttség vezetőjét, aki az elnökségi asztalnál foglalt helyet. Az elnökségi páholyban élfog­lalták helyüket a testvéri kommu­nista és munkáspárti küldöttségek tagjai. A küldöttek között Vali Harry Pollitt, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára. Jacques Duclos. a Francia Kom­munista Párt Központi Bizottságá­nak titkára Edosrdo d‘ Onófriö, üt Ölasz Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára és több más személy, A teréfnbéft felharsanták áz „Éljen a Csehszlovák Kómrnuni<Va Párt!” „Éljen a Szovjetunió!” „él jén á békéi” — felkiáltások. Antóniii Zápótecky á 6ÉKP TOpon'i p'*-'"*'cáriak Politikai szüntetésének és a s2iláfd indokí­nai béke megteremtésének felada­tához. Az indokínai probléma megoldása szempontjából különösen nagyje­lentőségű két fő kérdés: a Francia-1 Ország és az indokínai államok kö­zötti viszony kérdése s az indokí­nai államok belső politikai helyze­tének kérdésé. Magától értetődik, hogy e kérdé­sek megoldása szempontjából igen fontos a közvetlen érintkezés felvé­tele az érdekelt felek között. Rá kell mutatni ezzel kapcsolatban, bögy á francia fél mindéZídeig megszegte a Irájus 29-í megegye­zéses alapon hozott határozatot. Halogatja, hogy a katonai kérdések rendezésére közvetlen érintkezést teremtsen ä Vietnami Demokra­tikus Köztársaság képviselőivéK Mind a katonai, mind a politikai kérdések mielőbbi megtárgyalása — állapítja meg ZsükóV — elsőrendű jelentőségű áZ indokínai probléma rendezése szempontjából. Elsősor­ban megoldásra várnak a három indokínai állam szuverénitásárták és függetlenségének biztosításával, ezekben az államokban a szabad és általános választások megtartá­sával, valamint a területükön ál­lomásozó összes külföldi csapátok kivonásával kapcsolatos kérdések­kel. A külföldi csapatok kivonásának még kell előznie á szabad választá­sok megtartását, ez viszont megköt Veteli az értekezleten tárgyalt ka­tonai kérdések feltétlen rendezését. Ezekét á kérdésekét — írja á tudósító — rendezni lehet és kéll is, ha megvan a jóakarat az érte­kezlet valamennyi résztvevőjében. A tények azonban azt mutatják — jegyzi meg, — hogy egyesekben nyilván nincs kellő jóakarat. Nem lehet például észrevétlenül hagyni, hogy Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere június 8-i sajtó­­értekezletén mindemképpen hang­súlyozta, hegy a genfi értekezlet kilátástalan és tudtul adta, hogy a francia küldöttségnek az értekezlet meghiúsítására kellene törekednie. Dulles azzal fenyegetőzött, hogy áz Egyesült Államok megtagadja Éráfl­­ciaorsZágtól ä katonai segítségét, há. ném hallgatja meg áz amerikai „barát” tanácsait. Egészen természetes — írja be­fejezésül Zsukov, — hogy az ilyes­féle tolakodó „tanácsok” még a francia reakciós köröben is tilta­kozást keltenek. Ezek a körök is felismerik: amikor áz Egyesült Ál­lamok vezető körei az indokínai hadműveletek megnyújtására és ki­­szélesítésére próbálják kényszerí­teni Franciaországot, ezt azzá! á számítással teszik, hogy még to­vább gyengítsék és még inkább sá­­ját befolyásuk alá vonják. (MTI.) tésére adta René Lanlelfték, hogy nyilvánosan is kizárja, amennyiben nerrt fogadja meg az adott „taná­csot'*. A döntésre *— egyes francia lá­pok értesülése szednt — az Sdőtt okot, hogy René Laniel egy vá­­gyonbukás=al kapcsolatban pénz­ügyi botrányba keveredett, ezenkí­vül pedig „befolyásával is üzér­kedett.” (MTI.) Titkárságának tagja javaslatéra a kongresszus résztvevői félállással adózták Joszif VisszariónoVics Sztálin és Klement GOttwald em­lékének. Zápotorky foglalkozott a Cseh­szlovák Köztársaság kormányának külpolitikájával. Hangsúlyozta, hogy ez a politika a Szovjetunió­val, a népi derftokratikus órszágök. kai és az egész béketáborral való rendíthetetlen barátság erősítésére irányul. A szónok ezután kiemelte azo­kat a sikereket, amelyeket a szo­cializmus csehszlovákiai építésé­ben elértek és rámutatott az 1952 évi űj alkotmány óriási jelentősé­gére. (MTI). fi francia nemte:gyfl!és leszavazta a Laniel kormányt Párizs. (MTI) Az „AFÉ” Hír­ügynökség jelenti: Hivatalosan közölték, hógy á francia nemzetgyűlésben a szom­bati bizalmi szavazás során ács szavazattal 293 ellenében leszavaz­ták a Laniel-kormányt. (MTI). fl Csehszlovák Kommunista Párt X. Kongresszusa Laniel miniszterelnök fivérének pénzügyi botrányai

Next

/
Oldalképek
Tartalom