Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)
1954-06-11 / 137. szám
t 1954 június 11. SZOENOKMEGYEI NÉPLAP •*r A levelezők bátran bíráljanak s közöljék a dolgozók véleményét, kívánságát, panaszát A napokban Szolnokom, a Pártoktatás Házában levelezői értekezlet volt. Vida Béla elvtárs, a megyei pártbizottság munkatársa köszöntötte a megjelenteket és ismertette a levelezők legfontosabb feladatait. Beszélt arról, hogy a pártbizottság nagy jelentőséget tulajdonít a dolgozók különböző rétegeivel való levelezésnek. A pártnak nélkülözhetetlen szüksége van arra, hogy ismerje a dolgozók állásfoglalását, véleményét. Ennek hiányában légüres térben mozogna, s könnyen megeshetne, hogy a dolgozók érdekeivel és véleményével nem egyenlő politikát folytatna. Ez nagymértékben gátolná és fékezné azt a munkát, melyet pártunk a dolgozók életszínvonalának felemeléséért és a békéért vív. A dolgozó tömegek érdekeit és elgondolásait figyelembe vevő és alkalmazó párt és állami munka, a dolgozók egyetértésével találkozik. A dolgozók részére is igen sokat jelent a párt és a tömegek között levő levelezési kapcsolat. Ezzel válik kézzefogható valósággá és tudatossá a dolgozók körében, hogy a párt szilárdan támaszkodik rájuk, hogy az ország politikai, gazdasági és kulturális életének helyes irányítása végett kikéri a tömegek véleményét és annak megfelelően cselekszik. A levelezés hazánk, dolgozó népünk felemelkedését segíti elő. Azok a levelek, melyeket a dolgozók a megyei pártbizottsághoz, vagy a Szolnokmegyei Néplap szerkesztőségéhez beküldenek, egytől-egyig igazolják ezt. Miről szólnak ezek a levelek? Beszámolnak a termelőszövetkezetek dolgozóinak eredményeiről, problémáiról, az építkezésekről, a beruházásokról, a jövedelmezőség emeléséről, a politikai munkáról, a vezetésről, a tavaszi növényápolás végzéséről és az aratásra való felkészülésről. Kevés levél érkezik az egyénileg dolgozó parasztok állampolgári kötelezettségeinek teljesítéséről, pro-; blémáiról, az állami és tömegszervezetek, valamint a pártszervezetek munkájáról, ipari üzemeink termelési eredményeiről, az ott dolgozók munkájáról, az értélmiségiek helyzetéről, a kulturális élet és a köznevelés kérdéseiről. A jövőben még inkább akarunk támaszkodni a levelezők tevékenységére, alkotó közreműködésére. Azt szeretnénk, ha mindinkább kibővülne a levelezői hálózat, a levelezők továbbra is szorgalmasan beszámolnának dolgozóink öröméről, bánatáról, községük, városuk, üzemük, munkahelyük eredményeiről és hiányosságairól, a vezetők tevékenységéről, államit szerveink jó vagy rossz munkájáról — modotta Vida elv' társ. Dr. Schlammadinger József kórházi főorvos hozzászólásában kifejezte, hogy örömmel levelez, mert tudja, hogy javaslataival segítséget ad. Főleg az értelmiség problémáival foglalkozik. Kérte a levelezőket, hogy bátran bíráljanak. A sajtóról szólva azt kívánta, hogy több olvasmányos cikket közöljön. A Szabad Ifjúság és a Néplap is tett már ezen a téren kezdeményezést. Ezt fejleszteni kell. Ha érdekesek az Írások szívesen olvassák azt a dolgozók. B, Tóth Miklós törökmiklósi egyéni dolgozó paraszt, a termelési bizottság elnöke arról számolt be, hogy a soronlevő mezőgazdasági, s növényápolósi munkákat elvégezte. A termelési bizottság munkájáról elmondotta, hogy szép eredményeket ért el. Megszilárdították a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok között a kapcsolatot. Az állatok részére legelőt biztosítottak, öt apaállatot szereztek be. Azt javasolta az állampolgári fegyelem megszilárdítása érdekében, hogy a terménybetakarítás alkalmával vonják felelősségre azokat, akik elhanyagolják feladataik teljesítését ezen a téren. — Az osztályellenség is tevékenykedik — mondotta. — Többen viszszaigényelték az állam részére átadott földterületet, s amikor azt visszakapták, drágán eladták. Kérte ennek megszüntetését. Felvetette azt is, hogy az orvosok nem írják ki, hogy hol keressék őket. ha inspekciójuk alkalmával beteghez mennek. Problémájuk még, hogy a parasztifjúság nem tud hol szórakozni, kulturelőadást tartani, mert nem kapták vissza a volt népkör helyiségét. (A törökmiklósi járási és városi DISZ bizottságra hárul az a komoly feladat, hogy a dolgozó parasztíiatalokat beszervezze és foglalkoztassa is a DISZ-ben. —t A szerk.) Császtvai István elvtárs Jászberényből jött az értekezletre. Hozzászólása csatlakozott B. Tóth elvtárs szavaihoz. Városukban is sok problémát okoz a földvásárlás. Igen sok föld cserél gazdát, de az adófizetéssel nem törődnek. Többen elmaradnak a kötelezettségeik teljesítésével. Egynapi üzleti pénzforga lom majdnem annyi, mint a város egészévi adója. Ez is mutatja, hogy ienne miből teljesíteni az adófizetési kötelezettséget. Bírálta a népművelési minisztériumot, amiért a volt Lehel-szálló ügyében még nem intézkedett kellően. A Szolnokmegyei Néplap 1954 január 31-i számának „A Népművelési Minisztérium válasza” c. cikkében arról olvasott többek között, hogy „...a jászberényi dolgozók régi kívánságának akarunk eleget tenni azzal, hogy a Jászberény főterén álló hatalmas épülettömböt, a régi .Lehel-szállót“ a dolgozók rendelkezésére igyekszünk adni. Személyesen a népművelésügyi miniszter elvtárs jár el abban az ügyben, hogy mielőbb a dolgozók kulturális igényeit szolgálj a ez az épület Jászberényben“. Keresztes Bálint elvtárs, a mezőtúri Petőfi tsz tagja az eredményekről számolt be. Tej-, tojás- és baromfibeadási kötelezettségüknek eleget tettek, s így szabadon vihetik feleslegeiket Budapesten lévő elárusító üzletükbe. A tagok életszínvonalának emelése céljából, s azért, hogy évközben is tudjanak a munkaegységek arányában pénzt adni, méntelepet létesítenék, ahol 100 csikót nevelnek. Elmondotta: becsületes munkával elérte a múlt évben, hogy több mint negyvenezer forintot kapott a tsz-től. Vígh Gizella jászalsógyörgyi levelező megköszönte a közbenjárást a piactér áthelyezése érdekében. Beszámolt kulturális téren elért eredményeikről is. Bírálta a járási DISZ bizottságot, amiért kevés segítséget ad a község fiataljainak. Hónapokon át nem tartottak vezetőségi ülést, s a DISZ vezetőség tagjai sem fizetik a tagdíjat. Beszélt aról, hogy a fiatalokat nem kell különféle szervezetekbe bevonni. A DISZ lássa el feladatát, s akkor jó lesz az oktatás és la kulturmunka. Németh István abádszalóki termelési bizottsági tag a község vezetőit bírálta, amiért engedték lemorzsolódni a bizottságot. A gazdakörök feloszlottak, mert működésükhöz nem teremtették meg a tnegfe lelő feltételeket. Hiba van az adófizetés terén is. A járásban elsők vol tak. s szégyelik, hogy most elvesztették ezt a helyet. Az Állattenyésztési Igazgatóság intézkedését kérte annak érdekében, hogy az apaállatokat — mint a múltban — engedjék a csorda közé. így csökken a teheneknél a meddőség. Csordás István a jászberényi Petőfi tsz vezetőit bírálta. Egyéni érdekeiket nézve több munkaegységet számoltak el a megengedettnél. A tsz tagok többsége ezzel nem ért egyet. Az értekezleten igen sok jogos egyéni és megyei problémát mondtak el a jelenlévők. Kiérződött a hozzászólásokból, hogy a kormányprogramm óta komoly változás történt, ez azonban még nem kielégítő. Tanácsainknál, állami vállalatainknál küldözgetik a dolgozókat, basáskodva beszélnek velük. Nem hallgatják meg őket, s esetenként kivételeket tesznek. Helyenként áruellátás! zavarok vannak a helytelen áruterítés, vagy a hanyag, nemtörődöm rendelés következtében. Sok „vezető“ nem becsüli a levelezőket, sőt üldözi őket, s igyekszik lehetetlenné tenni munkájukat. Ezek a személyek nem veszik tudomásul, hogy a levelezők olyanok mint az időjárást jelző készülék. Jelzik a területen lévő hibákat, s módot adnak annak kijavítására. A párt minden erejével megvédi azokat a levelezőket, akiket jogos bírálatukért üldöznek, vagy valamilyen megkülönböztetésben, hátrányban részesítenek. Az értekezlet befejezésekor Vida eltvárs többek között a következőket mondotta: — Helyes az az út, melyen elvelezőink haladnak. Lépjenek előre minden gátlás nélkül, bátran bíráljanak s közöljék mindenkor a dolgozók véleményét, kívánságát, panaszát. Fülemen Lajos. Reszeti-brigád 12.000 forint értékű faanyagot takaríiett meg Reszeli László bognár-brigádja a szolnoki Járműjavítóban a kongresszusi verseny során 12.000 forint értékű faanyagot takarított meg. — Képünkön Reszeli László ^ munka közben. ÚJ MUNKÁSOK AZ ÚJ GYÁRBAN Stern Laura és Dobos Antalné a szolnoki Cellulózegyár segédmunkásai. Nem régen doloznak még jtt, de máris kitűnnek jó munkájukkal az osztályozóban. Mindketten szorgalasan tanulnak, hogy minél előbb szakmunkások lehessenek. Békési Rezső, a szolnoki vasútállomás főnöke ? Az 500 ki lóimét er es mozgalom továbbfejlesztésével a forgalmi és szállítási költ ségek csökkentéséért 0 ártunk III. kongresszusán Gerő Ernő elvtárs rámutatott arra, hogy a munka termelékenysége, a termékek önköltségének állandó csökkentése, a minőség meg jav! tása mellett feltétlenül szükség van arra is, hogy .csökkenjenek a forgalmi, szállítási és igazgatási költségek Is, ha meg akajuk valósítani a párt politikáját, ha állandóan és fokozatosan emelni akarjuk i dolgozó nép életszínvonalát. Mi, a vasút- dolgozói szívvellélekkel harcolunk a kongresszus által kitűzött célok megvalósításáért s arra törekszünk, hogy a forgalmi és szállítási költségeket minél kisebbre csökkentsük. Ennek többféle módja van. Most csak egyről szeretnék beszélni, egy olyan mozgalorriról, amely érdemes arra, a kísérleti idő eltelte után országosan is elterjesszék. A szovjet vasutasok példája nyomán hazánk vasutasai is életre keltették az 500 kilométeres mozgalmat. Ez a mozgalom hol erőre kapott, hol ellankadt, s mindez azért, mert nem fordítottunk kellő gondot a teherforgalom problémáinak alapos megvizsgálására és arra, hogy a forgalom nehézségeit hogyan küszöbölhetnénk ki legkönnyebben, 114 integy három héttel ezelőtt-LTi a budapest-szobi vasútvonalon új tartalommal töltötték meg az 500 kilométeres mozgalmat. Az új tartalom lényege az, hogy az 500 kilométeres mozgalomban résztvevő mozdonyok számára gyorsabb fordulókat állítanak be a rendező teherpályaudvarokon, így azok időveszteség, kihasználatlan állásidő nélkül tehetik meg az 500 kilométert. Mindez azonban csak akkor lehetséges, ha az 500 kilométeres mozgalomban résztvevő mozdonyok részére — akár csak a személyforgalomban — menetrendet állítanak fel s azt pontosan be is tartják. A szobi vasútvonalon szerzett tapasztalatokat már a szolnoki vasútállomás dolgozói is hasznosítják. Június 4-én indult el állomásupkról az első újrendszerű 500-as szerelvény Cegléden keresztül Budapestre. Jelenleg három 500-as gép bonyolít le menetrendszerűen teherforgalmat ebben az irányban. Három újabb gép beállításával ennek a vonalnak a teljes forgalmát le lehet bonyolítani. E1 z igen nagy dolog, s külön ösen jelentős a forgalmi és szállítási költségek csökkentése, nem utolsósorban pedig a széntakarékosság területén. A Szolnok— Cegléd—Budapest vasútvonalon kb. 12 gép látja el a teherforgalmat. Az új menetrendszerű 500 kilométeres mozgalom elősegíti, hogy ugyanezt a teljesítményt hat mozdony érje eL így hat mozdony üzembemtartásához elegendő szenet takarítunk meg csak ezen a vonalon, illtve hat mozdoyt tudunk átadná más vonalra. Ez a vasút gazdaságossága tekintetében rendkívül fontos, Néhány nap tapasztalata áll csak rendelkezésünkre az új 500 kilométeres mozgalomról, ezek a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy vállalkozásunk sikerrel járt. Az első napokban még nem sikerült a menetrend szerinti pontosság megtartása, utóbb azonban már ez egyre jobb. Állandó kimutatást ve- i zetünk a naponta két-két fordulót I tevő három 500-as gépről, illetve a szerelvényekről, s ez a kimutatás ezt mutatja. A három 500-as gépen a legjobb mozdonyszemélyzet dolgozik, s az 500-as szerelvények kísérőit is a legjobbakból válogattuk ki. Igen fontos, hogy egy mozdonnyal mindig ugyanaz a személyzet és ugyanazok a kísérők járjanak. Tfc olgozóink tisztában vannak az 500-as mozgalom e formájának nagy jelentőségével, ezért so. ronkívül kezelik a mozgalomban résztvevő gépeket annak érdekében, hogy azok idejében bejussanak a fűtőházba, amelynek dolgozói ugyancsak szívükön viselik a gépeknek a sorsát. Arra törekszünk, hogy az újrendszerű 500 kilométeres mozgalmat minél jobban elterjesszük, hogy menetrendszerint közlekedő 500-as szerelvények bonyolítsák le, Debrecen, Békéscsaba és Szeged felé is a teherforgalmat, csökkentve a szénfelhasználást, a szállítási költségeket és természetszerűen növelve a dolgozó nép életszínvonalát. LEVELEK, INTÉZKEDÉSEK Farkas K. Géza levelére közöljük, hogy jogos panaszát orvosolják. Édesapja, aki a városi tanács dolgozója, saját kerékpárjával jár kint a területen. A kerékpárkopás díját megtéríti a jászberényi városi tanács. * „Közöljük, hogy Menyhártné elvtársnő észrevétele helyes. Jelenleg még nem minden személykocsi van berendezve mosdóval. Ezt a hiányoságot fokozottan felszámoljuk. Kormányprogrammunk megvalósítása során nemcsak mosdó áll majd a személykocsikban utazóink rendelkezésére, hanem törülköző és folyékony szappan Is. Turcsányi Ernő tanácsos, MÁV Igazgatóság, Debrecen.” 1 • „Ä Szolnokmegyei Néplap június 8-i számában „Nagyobb tisztaságot, kérünk'’ címmel levél jelent meg. Az Üveg és Porcelánértékesítő Vállalattal szemben felmerült az a panasz, hogy a Jászkürt u. 9 sz. házban lévő raktár előtt szétszórják a szalmát. A megjelent cikk alapján a városi tanács igazgatási osztályának vezetőjével arra a megállapodásra jutottunk, hogy ha a vállalat a köztisztasági követelményeknek nem tesz eleget, a Jászkürt u. 9 sz. raktárt megszüntetjük. Bátaszéki István osztályvezető, Városi Tánács‘’j • Olajos József cserkeszöllői dolgozó paraszt szerkesztőségünkhöz küldött levelében arra kért felvilágosítást, hogy miként lehet gyümölcsöst telepíteni? Az alábbiakat közöljük válaszként: „Kormányzatunk a 4/1954. (III. 21.) F. M. sz. rendeletével szabályozta a gyümölcstelepítés engedélyezésének új rendjét. Eszerint egyéni termelők részére, amennyiben a gyümölcsös terület a 800 négyszögölet meghaladja, 5 holdig a járási tanács mezőgazdasági osztálya adja ki az engedélyt. A kérelmet a községi tanács . végrehajtóbizottságához kell beadni. A tanács 10 nap alatt véleményével elküldi a járási tanácshoz, s az két héten belül határozatot hoz s arról értesíti a kérelmezőt. A telepítést szabadon vásá- • rolt gyümölcsfákkal lehet elvégezni. Utána művelési-ág változást kell kérni a járási földnyilvántartónál. Ennek alapján a gyümölcsös terület 8 évig földadómentes és mentesül a beszolgáltatási kötelezettség alól. Nyíri Béla Szolnok, Megyei Tanács.'-1 Öt napon belül jelenteni kell a jégkárt Az idén korán megkezdődtek a jégverések: május végéig igen sok helyen volt jégeső. mely főleg a lucernában. és a gabonában okozott kisebb károkat. A kötelező biztosításról szóló rendelkezések kimondják, hoav a jégkárt a helyi tanácsnál öt napon belül be kell jelenteni. A bejelentéshez a következő adatok szükségesek: a károsult neve. lakhelye (dűlői, a termény fajtája és a károsult terület nagysága. A bejelentéskor az 1953. évi beadási könyvet is be kell mutatni. mert a tanácsok a féntét abban igazolják, Minden termelőnek érdeke, hogy ezt a rendelkezést betartsa. Ellenkező esetben kártérítési igényé elvész. A tűz éá jégkárokat az Állami Biztosító megtéríti. A iászladányi Táncsics tsz. 10.150. a kétpói Szabadság tsz. 18.418. Jászfényszarun Nádudvari Dezső 5.170. Tiszaföldváron Pete Ferenc 17.400. .Tászkiséren H. Tóth Mihály 7.700. Karcagon Kábái Elek 8.500. Tiszaigaron ifi. Orosz Sándor 2QJ570 forintot vett fel jég-, illetve tűzkár megtérítéséért. A minisztertanács határozata ezévre a 'égkár térítést ieleotőújabb nagyarányú kedvezménnyel az eddiginél sokkal hathatósabban támogatja a károsult termelőket. A kártérítésre kifizetett sokmillió forint a biztosítási díjakból gyűlik össze. Parasztságunk többsége megértette. hogy a kötelező biztosítás házának, tér. mésének fokozott védelmét jelenti, a biztosítási díjat megfize.te. Azokat, akik a díjjal még hátralékban vannak, fel kell világosítani. hogy a biztosítási díj megfize'ése a saját, érdek mellett, állampolgári kötelesség. Csatári József
