Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)

1954-06-10 / 136. szám

,+-i Í954 június 10. SZOENOKMEGYET NÉPLAP Hogyan védekezzünk a rizs kártevői ellen? Megyénk területén ebben az év­ben több mint 40.000 kát. hold rizs­vetés van. Nem közömbös tehát a népgazdaságunk és a termelés ér­dekében. hogy e ielentékeny terü­letről mennyi rizst takarítunk be. Az első árasztósi műveleten. — egész jelentéktelen terület kivéte­lével — túl -agyunk, s ha a késői kitavaszodás pár nappal ki i­­tolta a feilődést, legtöbb helyen máris időszerűvé vált a rizs g.vem­­lálása. Ha a gyomlálást elmulaszt­juk, ez a termésben igen jelentős kárt okozhat. Amennyiben a rizs virágzása már elkezdődött, akkorra a gyomlálást feltétlenül be kell fe­jezni. hogy a rizsveteményünk tiszta és gyommentes legyen. A rizs ugyanis nem szereti, ha a virágzás idején háborgatják. A virágzáskor szélcsendes, ragyogó napsütéses időre és nyugalomra van szüksége a növénynek, hogy a megkötés kifogástalanul történjen. Minden termelő előtt ismeretes, hogy a rizst két-két és félszeres gabonatávolságra, keskeny sorokba vetjük. A gyomláláskor a rizs kö­zött járunk, az iszapos lágy talajba besüppedő lábunk alatt a rizs dú­san fejlett és a sorközöket is be­szövő gyökérzete könnyen szakad. Ezt a kártételt nem tudjuk elke­rülni. de a fiatal növény a legrö­videbb idő alatt pótolni igyekszik és úi gyökeret nevel. Minél idő­sebb a növény, annál nehezebben viseli el a gycmlálás következmé­nyeit. és ha a kártétel a virágzás ideiére esik. egész jelentékeny ter­méskiesést okoz. Ezért kell a gyom­lálást a virágzás előtti időre be­fejezni. Hogy a gyomok mily nagy kárt tehetnek, elég megemlíteni, hogy két szomszédos telep közül, melye­ken azonos talajon, megegyező ta­lajelőkészítés stb. mellett folyt a rizstermesztés, az a telep, melyen a gyomlálást időben és maradék­talanul végrehajtották kát. holdan­ként 25 mázsás átlagtermést nyúj­tott. s ahol a gyomlálást csak elna­gyolták, csak XI mázsa ter­mett holdanként. A jól végzett gycmlálás eredmé­nyét mutatta a múlt évben a be­­senyszögi Lenin tszcs rizstelepe, melvet mint kikapcsolásra javasolt telepet időben és háromszor ki­gyomláltak, aminek következtében sikerült 17 mázsás termést a múlt évben is elérni, pedig 1952-ben alig pár mázsa termett már csak rajta. Azt iól jegyezzük meg. hogy a rizsteleoen a rizsen kívül minden más növény gyomnak számít, te­hát minden gyomot irtsunk. A Magtermeltető Vállalat a kát. hcldankénti 3000 forint növényápo. lási előleget csak akkor folyósítja, ha már a gyomlálás megtörtént. A kártevők közül megemlítem még az úgynevezett rizsszúnyog ál­cáját, mely a gyengén fejlődő rizs­ben tesz kárt. Ez ellen szellőzte­téssel. illetve vízcserével védekez­zünk. valamint halasítással, miután ez a pontynak és a kárásznak ki­tűnő eledele. A régebbi és mélyfekvésű tele­peknél előfordul még az úgyneve­zett náncéloshátú rovar. Kártétele leginkább abban nyilvánul meg, hogy a vizet zavarosan tartja, és miután a rizs fejlődéséhez fény szükséges, ezt akadályozza, tehát ez ellen is védekezni kell. A vé­dekezés abból áll. hogy vagy le­csapoljuk a telepet, és pár óráig szellőztetjük. Ha valami oknál fog­va erre nincs mód. akkor használ­juk a szovjet tudomány módszerét: a lecsökkenteti vízre kát. holdan­ként 5—6 kg porrá tört kékkövet szórunk, amitől a rovar teljesen elpusztul és utána rendes vízállást biztosítunk. Ugyanezen kártétel el­len is tudunk halasítással védekezni. Sok kát okozhat még a béka­­nyál is. amely ellen szintén porrá tört és homokkal összekevert réz­­gálic rászórásával védekezünk. — Amennyiben csak kis mennyiség­ben van békanvál és rézgálic nem áll a termelő rendelkezsére. ez esetben a vízállást meg kell emelni és a békanyálakat a gá­takra legereblyézni. Végül előfordul, különösen szi­kes talaicn. hogy a víz káros anya­got old ki a talajból, és barnább színű lesz. Ilyenkor feltétlenül a leggyorsabban vízcserét kell alkal­mazni. A vízpótlást is gondosan végez­zük és ha azt vennénk észre, hogy a meleg időben egyes táblá­kon. szakaszokon megromlott volna a víz, poshadt, macsárszagú lesz ha­ladéktalanul ■ csapoljuk le és 1—2 napi átszellőztetés után friss, egészsége- vízzel cseréljük ki. ' Szőke Ferenc, agronómus. SorbonáHós - A PANASZKÖNYVÉRI — Kérem a panaszkönyvet! — Szólt a vásárló zord tekintetet vet­ve Nagy Mátyás elárusítóra. Hang­ja ingerült, ideges volt, kissé dü­hös. Pedig ezen a szép nyáreleji délutánon mindenki és minden mo. solygott, öreg is, fiatal is, az üz­letbe bekandikáló napsugaras ut­ca, még a pult üveglapja mögött az ementáli is. A vásárló zordul magához ragad­ta a panaszkönyvet, hogy a „hosz­­szú" várakozás alatt belsejében felgyülemlett mondanivalót papír­ra öntse. Meglobogtatta, belelapo­zott, s ezt látva a pu’t előtt állók már nemcsak úgy általában voltak derűsek, hanem azért, mert ime történt valami. Mosolygó kíváncsi­sággal várták, mi lesz. Az pedig írt: „Felhívem az elv­társak figyelmét, hogy a kiszolgá­lással kapcsolatban bizonyos hiá­nyosságok vannak. Ha a vásárló ugyanis valamit venni akar. tíz percig kell legalább várakoznia, smíg Nagy Mátyás kiszolgáló haj­landó blokkot adni . . A ceruza gyorsan szántotta a papírt. Nagy Mátyás a kiszolgáló közben egymásután szolgálta ki a vevőket. Pontosan úgy, mint más­kor. Szolgálatkészen, udvariasan, a tőle telhető gyorsasággal. Egyszóval jó gyorsan. Blokkot írt, szalámit szeletelt, szalonnát, zsírt mért, kü­lönféle borck, vagy likőrök csillo­gó palackjait szedte le a polcról. Közben pedig néha-néha odmillan­­tott a vásárlóra, aki miután meg­kapta a kért dolgokat, átnyújtotta a panaszkönyvet és magasra emelt fővel, fe.iét sem biccentve eltávo­zott, mint, aki legjobban tette dol­gát. ,.Az emberek természetesen siet­nek — morfondírozott magában Nagy Mátyás. — Csak azt nem ér­tem, hosv ha valaki siet. miért áll le percekig vitatkozni, panaszköny. ve* írni . . .?’• Ebben a pillanatban kér­désére, hogy ..mit parancsol?’1, ezt hallotta: ..Kérem a panasz könyv­­vet!'1 Nagy Mátyás elhült. A szó torkán akadt. A panaszkönyvet ez ónban odaadta. A vásárló, Nagy Mátyás szemé­ben e pillanatban már a „pana­szos” már írta is. Az előbbi eset szemtanúi csak állták és nézték, immár a második embert, aki percek leforgása alatt panaszkönyvet kért — ok nélkül. Aki aztán belekukkantott a pa­naszkönyvbe. azt tapasztalta, hogy ez a második nem ok nélkül kérte a panaszkönyvet. Amint ez befejez­te az írást, egy nő kapta ki a kezé­ből a kis zö’d füzetet, az ő kezéből pedig egv férfi. Nagv Mátyásban dermedezett a Vér. Már sorbaná|ltak a panasz­­könyvért, úgy álltak sorban, mint­ha a pénztár előtt álltak volna. Azfán hogy újra visszakerült hozzá a panaszkönyv, belepillan­tott. A könyvben ez áll: „Az előző elvtárs türelmetlen volt és akadá­lyozta a kiszolgálót munkájában. A kiszolgáló kartárs a legudvaria­sabban viselkedett és a nagy tö­meg ellenére is gyor-an, pontosan dolgozott , i , Karcagi Gábor." .......A panaszos nem is tíz per­cet, hanem csak ötöt várakozott, s követelőzött . , Ezt a nő írta. És sorban a többi bejegyzés — az el­árusító védelmében. Hiába, az emberek nem szeretik az igazságtalanságot. Nagy Mátyás felnézett a panaszkönyvből, rátekintett a pult előtt álló vásár­lókra. Azck mosolyogtak, ő is mo­solygott. A mikor május közepén az in­­aokínai kérdés vitája Géniben mégis csak előrehaladt, amikor Dul­­lesnak el kellett utaznia Svájcból, egyszerű, világos nyilatkozat hang­zott el a béke érdekében. A Viet­nami Demokratikus Köztársaság javaslatait tette le a külügyminisz­ter a népok közös asztalára.. Ha valaki vendégül látja azt, akitől elvette mindenét. — keveset törleszt, alamizsnát ad. Ha egy nép. amelytől mindent el akartak venni, kezét nyújtja a megegyezésre, s olyan javaslatokat tesz, mintha nem is ellenük küldték volna a légionisták ezreit — az megindí­­tóan nemes s olyan felemelkedett­séget bizonyít, melyről írni, be­szélni is csak egészen elfogódottan és halkan lehet. A javaslat tiszta hangja, szelleme azt sugározta, amiről már réges­­régen nem beszélhet epvetlen fran­cia kormány, egyetlen hívatásos po­litikus sem a státusból: a Vietnam: nép jobban szereti francia testvé­reit, mint a Laniel kormány, mely vezetni akarja. Dien Bien Phu hős népe nem­csak bátorságáról tett történelmi vizsgát, hanem békeaikaratáról is, melynek okmánya itt fekszik Géni­ben, a népek közös nagy asztalán. m f/ izssázni nem egyszer és nem kizárólag nemzetközi fórumon lehet. Kicsit az élet minden perce az. s éppen a váratlan kérdésekre adotWelelet mondja el a legtöbbet az emberről. Az a válasz melyet megfogalmazni semmiképpen sem lehet, hiszen az annyit jelentene, mint előre tudni a jövőt, megrajzolni a holnap minden lé­pését. A napokban a Tiszámén ti Ve­gyiművekben iártam. Ez a precízen automatizált üzem olyan, mint egy gigantikus laboratórium, ahol az emberi ész nyomán ezerféle mű­szer szabályoz, mér. jelez az ember helyett. Az óriási kemencék, tar-S mosolygóit az üzletbe betekintő napsugaras útca, a szem­közt sistergő pressogép, a szalámi is, s a mosolygástól az ementálin meg kerekebbek, még fényesebbek lettek a lyukaik . . , VV. L. — AZ ATOMFIZIKA ALKAL­MAZÁSA a betegségek felismerésé­ben és gyógyításában címen dr. Bu­­tyi Balázs kórházi főorvos tart elő­adást ma este fél 7 órakor a Term. Tud. Társ. helyiségében, Kossuth tér 3. I. cm. VIZSGA 1 ETEL tályok mellett valóban alia van munkás, annyira „szelíd jószág" lett a gép. Vezényszót nem hallani, s per­cekig lehet keresgélni, míg valaki előkerül. Annál meglepőbb volt az a sürgés-forgás, melyet kedden lát­tam, — ..Leállt a ...“ — „Kérem, semmi mással nem foglalkozunk, ez mindennél fontosabb... — „A lakatosok azonnal jöjjenek, moz­gás ...“ — „Bocsánat, rosszkor jött.'1 — A Dárttitkár. a főmérnök, minden ember a hibát keresi. Egy szándék, lendület az egész műszak. A fia­talok rohamlépésben jönnek. Vala­melyik gén felmorailik. Utána in­dul a szerszámok pattogó zenéje. Az emberek hallgatnak. A szem. a kéz beszél. Az agy. a szív súgja; siess. Mire a hűvös, nedves úton a ka­puhoz érek — a kénsav szúró szaga messze jár — már újra lüktet az üzem. újra fut a kovand a gépek alagútiain. Az elvtársak észre sem vették, hogy ismét lépett az idő, s a terv mutatói délhez közelítenek. PD A gyerekek is vizsgára készül­nek. A földkerekségen sok helyütt bokros kis fejek hajolnak a könyvek, a füzetek fölé. — Nem-so­­ká-ra vé-ge van . az is-ko-lá-nak. Igen, valószínű. így hangzik ez spanyol, görög és angol nyelven is. Nem régen olvastam egy útirajzot valahol a tuniszi nép életéről, a gyermekek sorsáról. Kevesen tud­nak írni és olvasni Francia-Afriiká­­ban. Tunéziában sok a tüdőbaios gyermek. Irtóztatóan magas a cse­csemőhalandóság. A gyermekek finom bordáit meg­lehet számolni. Maroknyi az éle­lem. kevés az öröm. Csak a nyo­mor a megmérhetetlen. A sápadt arcocskákon feszül a bőr. vékony lábaikat magul: alá húzzák, úgy ülnek az iskola padjain, mint szo­morú kis madafak, Minél több téglát az épi tőipar na U A törökmiklósi téglagyárban teljes erővel folyik a munka, hogy a hosszúra nyúlt tél okozta elmaradását pótolják. A harcból Palkovics Pál égető is kiveszi a részét. A legutóbbi értékelés szerint 150 száza­lékos teljesítményt ért el. A gyár egyik legjobb dolgozója. Arra tö-t rekszilk, hegy minél több és minél jokömincségű tégla jusson a lakóhá-, zak, gyárak, gépállomások, iskolák építéséhez. Őszintém szólva ezzel a kérdéssel már régebben kellett volna foglal­kozni, azonban mindig arra vártunk, hogy csak ideig-óráig fog tartani. Sajnos, a helyzet nem változott. Nem javították ki a hibákat. Panaszunk a szolnoki Sütőipari Vállalat ellen szól. A kiflik napról­­napra kisebbek lesznek, s nincs meg az előírt súlya a zsemlyének, sem. Hiba van a minőséggel is. Feltételezzük, hegy sehol sem ad­nak- az előírtnál nagyobb és több mennyiséget, de kétségtelen, hogy ilyen „miniatűr“ kifliket nem csi­nálnak máshol. Ezzel a ténykedésé­vel a Sütőipari Vállalat megkáro­sítja a dolgozókat. Kérjük a Néplap szerkesztőségét, vizsgálják meg panaszunkat, intéz­kedjen. hogy a Sütőipari Vállalat adja meg a fogyasztóknak azt, — amiért megfizetnek. Több aláírás. Szolnok. * A levél nyomán megnéztük a Sü­tőipari Vállalat Beloiannisz úti mintaüzletében, hogy a fentiek! mennyiben felelnék meg' a való­­súgnak. Levélíróinknak igazuk van. Tíz darab kifli az előírt 42—46 dkg helyett csak 39 dkg volt. Volt köz-i tűk 3 dekás is. A zsemlye súlya szintén 6 dekával volt kevesebb az előírtnál (10 db). A minőségről js beszélgettünk az üzlet dolgozóival. — Elmondották* hogy amíg ők készítették a pogá­csát és különféle töltött tésztafélé-J két, a minőség ellen semmi kifogás nem volt. A város dolgozói dícsér-i ték készítményeiket. Azonban a megnövekedett igényeket nem tud­ták kielégíteni, ezért a Sütőipari Vállalat a 9-es. 11-es és 6-os számú üzemeikben is készítteti a tésztáié-! léket. Ott már nem vigyáznak úgy; a minőségre. - i Jó lenne, ha a Sütőipari Vállalati vezetői a „gyakori“ ellenőrzések: után kijavítanák a hiányosságokat. Kérjük, hogy intézkedjenek sürgő-! sen a súlycscinkítás és az ezzel kap-i cso’.atcs árdrágítás megszüntetése érdekében. (A szerk.) Menyhárt Józsefné szolnoki lakó® levele nyomán megbíráltuk á Batthyány utcában lévő, a dolgozóik A tanító franciául beszél. Leckét ad. A fő feladat címe: A kenyér. „Ez a kezem Ezzel fogom a kenyeret, amit édesanyám adott. Az ember­nek két keze van. Jobb és bal. Ha az ember éhes ennie keli. Az ember legfőbb tápláléka a kenyér. Ha az ember éhes, kenyeret eszik.’1 Valamelyik kisleány révedező szemmel figyel, kicsi szája elnyú­lik. úgy hallgatja a szót. Mondha­­tatlan fájdalmat érez, s amikor a tanító úgv tesz. mintha valóban enne, a vékonyka gyermek teste élettelenül hullik a földre. Vizsgázik a francia kormány. Ä gyarmatok népe mond felette el­marasztaló. fellcbbczhetetlen ítéle­tet. A szolnoki gyerekek az évzá­róra készülnek. Az én kislá­nyom is a lövő héten vizsgázik. Az első elemit fejezi be. A gondos, kedves tanítónéni feladta a vizs­gatételt az apróságoknak. A versi­kéket. olvasmányokat nem lehet egy nap alatt megtanulni. Idő kell hozzá. A szünetben, hazafelé min­dig erről folyik a szó.’ Nem régen még a csiga-biga, meg a kis ökör meséje járta. Most azonban komo­lyabb a feladat, ünnepélyesek a kis diákok. A vizsga felejthetetlen a gyer­­gvermek és az anya számára is. Mindketten bizonyítványt kapnak. Együtt érkeztek el az iskola első lépcsőiének magaslatára, s tovább is együtt mennek. A vizsga ajtaja a múltnak, kezdete a holnapnak. Valami olyasmit kell ott elmon­dani. ami a legfontosabb, ami a gyermekek gondolatát — és a jö­vőt is kifejezi. Az én kislányom már tanulja; Testvére a munkásnak a munkás. A munkás édestestvére a dolgozó paraszt. Mind együtt egv nagv család. Mi is oda tartozunk. Te is, meg én is. ! közlekedését akadályozó hiányossá-* gokat. A szolnoki városi tanács városi’ és községgazdálkodási osztályától az alábbi választ kaptuk ezzel kapcso­­latban: „A Batthyány utcai állapotokért! a városi tanács város és községgaz­dálkodási osztálya a felelős, amiért nem figyelt fel időben az ott folyó építkezések munkáira. Nem ellen­őriztük időben hogy a gyalogos köz­lekedés az építkezés miatt nincs-e veszélyeztetve. A Köztisztasági Vál­lalat figyelmét felhívtam, hogy az utca baloldalát takarítsák le, s an­nak további tisztántartásáról is gondoskodjanak. Bátaszcki István oszt. vez.‘4 Szolnok. * Ezév április 18-án a Néplapban1 megjelent Pató Imre törökmiklósi lakos levele nyomán vizsgálatot in­dítottunk. Megállapítást nyert, hogy az öt kocsi bányakavics küldemény­ről az állomás f. évi április hó 1-én 19 óra 35 perckor megkísérelte az értesítést, de a KTSz részéről nem volt hajlandó senki tudomásul ven­ni. így az állomás a fennálló rende­letek értelmében a kényszerkirakást megkezdte és csak munkaerő hiá­nya miatt nem tudta mind az öt kocsit kirakatni. Szolnok állomás f. évi április hó 1-én 17.20 órakor értesítette Török­­miklós állomást, az öt kocsi bánya­kavics érkezéséről, ezt viszont Sütő Lajos értesítő helytelenül csak 19.35 órakor továbbította, ezért felelős­ségre vontuk. Közi. és Postaügyi Miniszt. I. Vasúti Főosztálya. * Dr. Mészáros Elek kunhegyesi la­kos levele nyomán f. évi április 28-i lapjukban megjelent panaszt megvizsgáltuk. — Megállapítottuk, hogy a forgalmi szolgálattevő mu­lasztást követett el. Helytelen szol­gálattételéért és magatartásáért írá-j sós figyelmeztetésben részesítettem. Ismétlődés esetén fegyelmi eljárást indítok nevezett ellen. Segítségüket, mellyel a hiányosságokra figyel­münket felhívták, köszönjük. í Magyar Államvasutak Igazgatósága, Debrecen, *

Next

/
Oldalképek
Tartalom