Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)

1954-06-27 / 148. szám

4 SZOLNOKMKGYEI NÉPLAP 1854 július 84. A guatemalai kérdésről A képen Guatemala térképe és a vele határos országok vannak fel­tűnt etve. Az „AP“ jelenti, hogy a guate­malai kormány hétfőn este felkérte a Pánamerikai Békebizottságot, hogy ne tegyen intézkedést a Guate­mala ellen indítandó agresszió ügyében mindaddig, amíg az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott ha­tározat eredményei ismeretessé nem válnak, quinula városoknál az intervenció­­sok felett arattak, A guatemalai rádió közölte, hogy „az ellenség nagy veszteségeket szenvedett,“ Bigart, a „Newyork Herald Tri­bune“ tudósítója jelenti Nueva- Okotepec-ből, a hondurasi—gueta­­malai határról: A „guatemalai he­gyek erdőtakarója természetes aka­dályt jelent és ezért a hadműve-A nyilatkozat hangsúlyozza: A Szakszervezeti Világszövetség kifejezésre juttatva az egész világ dolgozó tömegeinek érzéseit, mély­séges rokonszenvét tolmácsolja és forró testvéri üdvözletét küldi a függetlenségért harcoló guatemalai dolgozó népnek, valamint szakszer­vezeteinek és pártszervezeteinek. Ä Szakszervezeti Világszövetség meggyőződése, hogy Guatemala dolgozói a fegyveres agresszióval kacsolatban még szorosabbra tö­mörítik soraikat és megszilárdítják szövetségüket a parasztokkal és az egész néppel. A Szakszervezeti Vi­lágszövetség felszólítja a szakszer­vezeteket és az egész világ dolgo­zóit, különösen a latinamerikai szakszervezeteket, támogassák Gua­temala dolgozó népét az impe­rialista agresszió ellen és nemzeti függetlenségéért vívott igazságos harcában, PÁRIZS. (MTI.) A’ CGT távira­tot intézett a Guatemalai Szakszer­vezeti Szövetséghez, amelyben a francia dolgozók szolidaritását fe­jezte ki az iránt a küzdelem iránt, amelyet Guatemala dolgozó népe vív szabadsága és függetlensége védelmében az amerikai imperialis­ták által irányított agresszió ellen. RÓMA. Az olasz dolgozók szoli­dárisak az imperialista agresszió ellen küzdő guatemalai néppel. Az Olasz Békebizottság felhívott „■minden olasz állampolgárt meg­győződésre, párt- vagy társadalmi hovátartozásra való tekintet nélkül, ítélje el az agresszorokat és köve­telje a guatemalai nép és kormány ellen irányuló külföldi intervenció megszüntetését.“ BUENOS AIRES. Argentínában az egész közvéleménnyel együtt a főiskolai hallgatók is tiltakoznak a guatemalai fegyveres támadás el­len. Június 21-én a buenosairesi diákok tiltakozó gyűlést tartottak a guatemalai agresszió ellen, A diákok felvonultak a város ut­cáin, szolidaritásukat fejezték ki Guatemala népe iránt és követel­ték a Guatemala ellen irányuló agresszió haladéktalan megszünte­tését, (MTI.). Rövidesen forgalomba kerül a háztartási robotgép A kisipari szövetkezetek mind nagyobb arányokban térnek át olyan árucikkeknek tervezésére, majd gyártására, amelyek meg­könnyítik a háziasszonyok munká­ját. Ebben az évben mintegy hét­ezer háztartási robotgép készül el, amely a húsdarálástól a burgonya­szeletelésig majdnem minden mű­veletet elvégez. Ugyancsak az idén 6000 hőkapcsolásos vasalót gyár­tanak, amely a megfelelő hőfok el­érésénél önműködően kikapcsolja az áramot és így kevesebb villany­energia fogy — és kevesebb lesz a megpörkölt ruha is. A feketekávét kedvelők örömére ebben az évben mintegy négyezer főzőkészüléket gyártanak, A gyermekek részére új, ötletes játékok készülnek. Mechanizált fa­játék, olcsó műanyagjáték és nagy­­mennyiségű gumilabda kerül rövi­desen az üzletekbe. Nagy sikert aratott az apróságok körében a „Robogó1’ gyermekkerékpár, amely­ből újabb tízezer darabot készíte­nek még ebben az évben. (MTI) A gyermekek részére új, ötletes játékok készülnek. Mechanizált fajáték, olcsó mű­anyagjáték és nagymennyiségű gu­milabda kerül rövidesen az üzle­tékbe. Nagy sikert aratott az apró­ságok körében a „Robogó“ gyer­mekkerékpár, amelyből újabb tíz­ezerdarabot készítenek még ebben az évben. Bélyegsorozat a „repülönapoR“-ra A postavezérigazgatóság közli, hogy június 25-én a „repülőnapok“ alkalmából nyolc értékből álló lé­giposta bélyegsorozatot bocsát for­galomba. Ezen a napon a Budapest 4., Budapest 73., és a Filatelia, va­lamint Debrecen 1, Miskolc 1, Sop­ron, Pécs 1, Szeged 1, Sztálin város 1* postahivatalok különleges első­napi bélyegzőt használnak, Előkészületek a nemzetktfzl Chopin versenyre Az ötödik nemzetközi Chopin zongoraversenyt 1955. február 22, és március 21. között rendezik meg Varsóban. A Magyar Zenemüvén ezek Szövetsége az előkészületek: során most nyilvánosságra hozta a hazai válo«srf«-wrseny feltéte­leit. A versenyen lészt vehetnek azok a zongoraművészek, akik 1955. február 22-ig betöltik 16 élet, évükét és nem lépik túl 32. évü-í két. A válogatóversenyt a Magyar Zeneművészek Szövetsége rendezi, A hazai elődöntőre 1954. szcptem-i bér 25-től 30-ig kerül sor, a döntő 1954. október 5-től 10-ig tart. A' válogató-versenyre 1954. augusztus 15-ig lehet jelentkezni. A verseny-* re vonatkozó mindennemű felvilá­­eosítást a Magyar Zeneművészek Szövetsége (Bpest. VII, Kertész u. 36.) ad meg. A jövő szakembere! A tavalyi iskolaévben még csak 22, de a most záruló tanévben már 39 mezőgazdasági gépesítési szakiskola bocsátotta útjára a ta­­nulók ezreit. A tanulmányi szín­­vonalat jelentősen emelte, hogy aZ- oktatás időtartamát majdnem két­­szeresére hosszabbították, (MTI), II magyar üszők kél új országos ifjúsági csúcsa - Lipcsében A magyar utánpótlás férfi és női úszóválogatott vasárnap meg­kezdte vendégszereplését a Német Demokratikus Köztársaságban. Az együttes Lipcsében, a lipcsei kerü­let válogatottjával mérte össze ere­jét. A magyar fiatalok igen jól sze­repeltek és két új országos ifjúsági „ csúcsot is elértek: 200 m. férfi pillangó: 1. Acs (m) 2:37.8 p (régi 2:38.3 p). 200 m férfi mell 1. Fábián (m) 2:42.5 p (régi 2:44 p). (MTI) Az „AP“ hírügynöksége guate­malai tudósítójának jelentése sze­rint az országba behatolt egy­ségek továbbra is kezükben tartják az első pillanatban elfoglalt Escqudpulas, (a hondurasi határ közelében) Entre-Rios, Bonanera és Monares pontokat, Guatemalai, hondurasi és mexi­kói tudósítók jelntései azt mutat­ják, hogy a guatemalai kormány­csapatok harcok sorozatában szét­vertek több behatolt bandát. Az „United Press“ hírügynökség tudósítója jelenti Mexikóból: A guatemalai kormány rádiója beszámol azokról a győzelmekről, amelyeket négy csatában, Gualan, Puerto-Barrios, Banarera és Chi­létek valószínűleg a hegyeken ke­resztülhaladó néhány útra fognak korlátozódni. PÄRIZS. (MTI.) A belga szo­cialista békemozgalom brüsszeli kongresszusa egyik határozatában elítélte a Guatemala elleni agresz­­sziót és hangsúlyozta, hogy az „egyes kapitalista nagyvállalatok érdekeit szolgálja,“ A kongresszus felhívta a belga kormányt, hogy lépjen fel az ENSZ-lben az agresszió megszüntetése érdekében, BECS. (TASZSZ.) A Szakszerve­zeti Világszövetség Titkársága jú­nius 21-én Guatemaláról szóló nyi­latkozatot adott át a sajtónak köz­zététel céljából. MÓRICZ ZSIGMOND ÉRETTSÉGI VIZSGÁJA A KISÚJSZÁLLÁSI GIMNÁZIUMBAN 1/ isujszállásoq 1899, júniusában 26 tanuló, aki már átesett *'• a VIII. osztály vizsgáján, szívszorongva várta a szóbeli érettségi kezdő napját, Ennek most éppen 55 esztendeje! E tanulók közt veit Móricz Zsigmond, a kiváló író! Dolgozatai az írásbeli vizsgán sikerültek, különösen magyar irodalmi írásbeli dolgozata. „Irodalmunk állapota, a jelen század 20-as éveiben“ címmel, Szeremley Barna tanár, majd 1903-től igazgató, tűzte ki tár­gyul írásbeli érettségi tételnek ezen irodalmi kérdést, s Móricz Zsigmond helyes tárgyismerettel és világos felfogással kitűnően dolgozott A tanári bírálat jelesnek minősítette a dolgozatot. Fontos, hogy a magyar olvasóköznöség ismerje dolgozatát, ezért közreadom szövegét; Bessenyei műve! vdltak az az első fecskék, az ő gazdájának a hangja volt az első fuvallat, mely a tavaszt jelentette a ma­­, gyár irodalomban, Azóta a leve­­. gő mind inkább enyhült, az ég mindjobban kiderült s az irodal­mi iskolák mint szorgalmas föld­mívesek készítették elő a talajt. Kazinczyék megmunkálva a föl­det, már magot hintettek, mikor végre jötték a XIX. század 20-as évei, éltető levegő, csírakeltő szellő támadt s kipattantak a rügyek. Üdén sarjadzott elő a vi­­! rág, a lomb, fagy, sem dér nerr.’ bántotta és a fakadó bomló ró­zsabimbó kedves illatát messze ' ragadta a langy tavaszi szellő. Harminc évvel ezelőtt, hogy itt teljesein megjelent a tavasz, 1790/91-ben úgy látszott, hogy már korábban megjött az, csak később tűnt ki, hogy csupán . csalóka fény volt még akkor. Az országgyűlés reformokat hoz, megszilárdítja az alkot­mányt, a közélet felpezsdül, de a bécsi kormány nem engedi, hogy meg is erősödjék. Metter­nich politikai gyarmattá akarta tenni Magyarországot. Vas szi­gorral nyom el minden szabad­ságra irányuló törekvést, s a ■ nemzet belefárad a küzdelembe, tétlenségbe süllyed, melyből nem bírja feJrázni még egy Berzsenyi leliketráxó hangja sem. Végre 1823-ban a kormány­nak, nagyon is szembetűnő ön­­) kénykedésére, az ujoncozási és adórendeletre fellázad az ország, fegyverkezik. végelkeseredéssel 1 életre £ halálra az alkotmányért, a szabadságért. Míg «nemzet politikailag ilyen állapotban volt, míg 30 éven ke­resztül tespedt, íróink szorgalma-1 ■ s«n dolgoztak, megvitattak al nyelvújítás harcát s éppen végé­re értek, mikor egy új áramlat kezdett folyvást erősbödni az iroda lomban, mely szoros kap­csolatban volt a társadalom, a közszellem újra ébredésével. Általában egész a 20-as évekig alig volt az író és a társadalom között valami szorosabb kötelék, csak nem bírtak erre hatni, vi­szonzásul a közéletben nem sok­ra becsülték az irodalmat. Pest­nek lehet köszönni, hogy az iro­dalom magasabbra emelkedett. Bár Kármán kimondotta, hogy addig egységes jelentős munkát íróink nem végezhetnek, míg köz­pont nincs, 6 Pestet jelentette ki annak, azonban tervét keresztül nem vihette. Majd a Révai nyel­vészeti vitatkozásai vonták Pest­re a közfigyelmet, úgyhogy e korban már elismert központ! Azonban nincs még csak egy tár­sulat sem, amely kezébe vegye a kormányt, úgyhogy egyes tudo­mánypártoló hazafi termei kép­viselik az irodalmi irányzatokat is. Különösen a Vitkovich háza volt híres, Széphalom után mint­egy második központtá lesz már e korban. Itt gyülekeznek az írók, itt vitatják meg az irodal­mi kérdéseket, innen indulnak ki a modem eszmék, irányzatok. Mégimkább az írókra vonta a ■táblabíró nemzet figyelmét a Marcibányi-féle jutalomnak ki­osztása, mely nagy fénnyel tör­tént. Po. 1820-ban rraga a Nádor adta ki. A felébresztett érdeklő­dést az Auróra kör ápolta és fo­kozta. Ennek a feje Kisfaludy Károly, kit jelleme, élete, meg­győződése egészen új irány hí­vévé avattak. így lépett fel a Kazinczy Fe­renc iskolája hideg, szabatos klasszicizmusával szemben a mo­dem romanticizmus. Míg a lírá­ban Berzsenyit, Kölcseyt, Kazin­­czyt ünnepük, de már fellép Kis­faludy Károly, Vörösmarty, Baj­za stb. új hanggal, új érzelmek­kel, gondolatokkal gyönyörköd­tetve a közönséget. De a régiek sem engedik könnyen át a tért! Szemben áll az Aurórával a He­be, ír oly mindig szívesebben lát­ja a régi iskola híveit. A nemzet az újat kedveli job­ban. Ekkor fellép Kisfaludy a drámaírás terén. Egyre s másra jelennek meg híres szamorújátékai, melyek óri­ási hatást gyakorolnak hazafias tárgyukkal, lelkesítő hangjukkal. A közvélemény követeli a haza­­fiiságot, erőt akar meríteni a múltból a jövőre* s mindenki szükségét érzi egy nagy nemzeti eposnak, amilyet már Csokonai és mások is terveztek a honfog­lalásról. A kor epikus költői mind foglalkoznak a tárggyal, mikor megjelenik Aranyosrákosi Székely Sándor kis eposa a Hé­­bében. A Székelyek Erdélyben. Vörösmarty, Czuczor s mások ih­lettel, lelkesedéssel olvassák s megszületik a Zalán futása, 1825- ben napvilágot lát s utána egész sora az ilyen tárgyú eposoknak. Bámulattal, lelkesedéssel olvassa mindenki Zalánt, mely megvalósította az ideált, megfe­lelt a várakozásnak. A közönség és az író mindnyájan megtalál­ták, amit várták. Az- a hazafias tárgyban lelkes hangon, az elra­gadóan gyönyörű részletekben merült el gyönyörrel. Ezek szin­tén megleltek mindent, amit ke­restek, romantikus, klasszikus, ortholog, neológ. A Zalán futása talán a legki­emelkedőbb pontja a 20-ás évek irodalmi működésének. Mintegy egyesíti magában a kor összes céljait s végrehajtja azt a fel­adatot mely ennek az évtizednek jutott osztályrészül: Kiegyenlíte­ni egymással a két tábort, átve­zetni az irodalmat a nyelvújítás korából az igazi becses irodalmi korba. Tudományos működése ennek az évtizednek nincsen valami nagy értékű. Természetesnek is látszik, hogy mialatt a nemzet életkérdése forgott kockán, ösz­­szes íróink minden erejüket neki szentelték s nem mentek mesz­­szire az abstrakt tudományok^ ban. Horváth István például nagy tudományát arra szentelte, hogy lelkesítőén hasson a korra s történelmi munkásságnak úgy­szólva csak abban a korban volt nagy értéke. A nyelvészet terén Révai uralkodik, azon az alapon­­áll ma is az a tudomány, melyre ő felemelte. Míg ilyen közérdeklődéssel kí­séri az olvasóközönség az írók műveit, addig azok magánéleté­vel bizony keveset törődik. Az írói pálya még mindig nem al­kalmas a kenyérkeresetre, s leg­híresebb íróink, mint Kisfaludy Károly, Vörösmarty keservesen tengetik életüket, a kiadók nem díjazzák őket, legfeljebb bizonyos számú példányt nyernek tiszte­letdíjul. A könyvek kiadása leg­többször előfizetés útján törté­nik, s ha nincs elég előfizető, nem adják ki. Az eladás is ilyen nehezen megy. Bizományosok terjesztik vidéken s így házi úton jut el még a legkiválóbb könyv is messzebbre Általában ezért ennek a kornak igen fontos szerepe van irodalomtörténetünkben. Ez ve­tette meg tulajdonképpeni alap­ját a magyar irodalomnak s ha örökbecsű műveket nem adott is, aránylag az előző korhoz ké­pest átlagos értéke elég magas. íme ilyen volt az az évtized nagy vonásokkal festve. Hálával kell gondolnunk a szorgalmas és lelkes munkásokra, akik meg­mutatták az utat, amelyen ha­ladva irodalmunkat európai szín­vonalra emelték: Arany, Petőfi, Tompa, — majd Jókai, Kemény, Gyulai és mások. Móricz Zsigmond“* A tanári bírálat a következő volt: „Ha kerül is benne egy käsv jovenális abudantia, általában véve szép és szerkesztésében is sikerült dolgozat. Kár, hogy Katonát meg nem említi“, jeles. Békési Szeremley Barna Többi dolgozatai is sikerültek írónknak, különösen a latin és számtan s mértan dolgozatai. Mó­ricz Zsigmond tehát szóbeli vizs­gálatra lett bocsátva. A szóbeli vizsga Dóczj Imre, a Tiszántúli ref. Egyházkerület gimn. felügyelőjé­nek, e kiváló pedagógusnak elnök­lete alatt folyt le. Székely György sárospataki főiskolai tanár volt a kormányképviselő, ellenőrzése mel­lett folyt a vizsga, s június 28-án fejeződött be, A 26 érettségiző közül jórendű lett a vizsgán 8 tanuló, érett 12, kéthónapra javítóra- visszavettetett 5 tanuló, 1 tanuló egy év múlva az,, érettségi vizsga megismétlésére lett-, utasítva. Kik voltak osztálytársai? Érett-* ségiző tanulótársai névsorát közre-, adom, hadd lássa a magyar olvasó­­közönség a Móricz Zsigmonddal együtt drukkoló érettségiző tanu­lók névsorát: Adler Ignácz, szül. Szolnok, 1881, Ebner Ottó Német-Járfalu, Moson m. 1879, Ehrlich Mór Kunhegyes, 1880, Fekete Lajos Kisújszállás, 1881, Fischer Béla Fegyvernek, 1879, Füzessy Tibor Heves, 1881, Gyárfás Antal Jászalsószentgyörgy, 1881, Horváth Kálmán Kisiratos, Csanád m. 1881, Klein Andor Pusz­­tajenke, Borsod m. 1882. Klein Ber­­nát Kenderes, 1881, Krausz Ármin Szolnok, 1879, Móricz Zsigmond Csécse, Szatmár m. 1879, Nagy Géza Kisújszállás, 1881, NemeczVil- * mos Rózsáspuszta, Szolnok m. 1881, . Pápai István Kisújszállás, 1880, Pápai Pál Debrecen, 1881, Rázsó Géza Kisújszállás, 1880, Robicsek Sándor Pádé, Torontál m. 1880, Schöffer József Jankovácz, Bács- Bodrog m. 1881, Schwarcz Arthur Madaras, 1877, Steiner Ignác Kisúj­szállás, 1880 Szabó Ede Moson, 1879, Szeremley Gyula Tiszadob, 1881, Szkurka Lajos Berettyóújfalu, 1881. Sződi Mihály Karcag, 1862, Weinberger Ferenc Turkeve, 1881. írónk a „Forr a bor“ című re­* gényében írja le az érettségi , vizsga lefolyását, Elmondja, hogy segítettek man gukon a diákok: titokban meg­­szerezték a debreceni ref. püspöki iroda egyik alkalmazottja révén, akit jól megfizettek, az írásbeli té­teleket. Az éleslátású Dóczá Imre gimn. felügyelő figyelmét az írás­beli dolgozatok bírálata alkalmá­val nem kerülte el a dolgozatok­ban, különösen a számtan és mér­tan dolgozatokban a sok egyenlő , vonás, ő ezt észrevette, ezért szigo­rúan ítélt. Az érettségizők között nemi lett jelesen érett, pedig kitű- ■ nő fiúk, mint Rázsó Géza, Pápai Pál, Móricz Zsigmond áldottak elő a vizsgára. Móricz Zsigmond tanul­mányi révén, szorgalma és önmű­velése útján jeles íróvá, irodal­munknak elsőrendű munkásává képezte ki magát. A kisújszállási gimnázium büszke a volt diákra, épülete homlokzatán e szavak álla­nak: „Állami Móricz Zsigmond gimnázium“! Nevét egy utcarész viseli s közönségünk soraiból az öregek tisztelettel emlegetik nevét. • Móricz Zsigmond szelleme él, irodalmunkban lobogó fénnyel vi- * ■lágít! J Barla Szabó Jenő, az író volt tanára, : * Kisújszállás,

Next

/
Oldalképek
Tartalom