Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-08 / 108. szám

1954 május 8. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP A Mezőgazdasági Vízépítő Vállalat visszaadja a kölcsönt a lurkevei gépállomásnak Ez év tavaszán nehéz körül­mények között fogott munkához a Mezőgazdasági Vízépítő Vállalat. A szükséges erőgépeket megkapták a munkához, szerszámokban, ekében azonban gyengén álltak. Segítségre szorult a Farkas traktorosbrigád is, amikor tél végén Turkevén ütötte fel tanyáját, hogy nekifogjon a terv­bevett öntözőrendszerek építésének. Segítségre nem igen számolhat­tak, mert minden gépállomásnak megvolt a maga „baja" abban az időben. Égető probléma volt a gé­pek tavaszi javításának jó elvég­zése. Nem is sok reménnyel kopo­gott be kölcsön ekéért a brigádve­zető a turkevei gépállomásra. An- r.ál jobban meglepődött azután, mi­kor látta, hogy mégis szívesen fo­gadják. Sőt, mikor már felkapcsol­ták az ekéket a vontatóra, Takács elvtárs, az igazgató azzal búcsúzott el tőlük, hogy „ha tudunk,“ segítünk mi máskor is. csak jöjjenek nyu- godtan‘‘. A MEV1ÉP traktorosbrigádja sok­szor élt még ezután a gépállomás szívességével. Ha kisebb motor hi 3a volt, hegeszteni, javítani kellett, úgy mentek a gépállomás javító- műhelyébe, mintha csak a szolnoki főjavító udvarára állnának be. Mi­kor végeztek a munkával, megkö­szönték szépen a segítséget s csak annyit mondtak: „majd visszasegít­jük, ha szükségük lesz rá”. Akkor még nem tudták, hogy mi­ben lehetnének majd segítségére a gépállomásnak, azt azonban elhatá­rozták, hogy állják a szavukat s rö­videsen sor is került rá. A napokban Takács elvtárs gép- állomási igazgató, Holánszki Lajos műhelyvezető s egy-két brigád­vezető látogatott el a MEVIÉP tele­pére. A telep forgácsolói m0" torszerelői, hegesztői az új forgá­csolóműhelyben fogadták a vendé­geket. Érdeklődéssel hallgatták Ta­kács igazgató szavát, aki elmondta, mi járatban vannak. — Az a helyzet, elvtársak, hogy egy kissé bajban vagyunk. Tavaszi földmunkatervünket jól teljesítet­tük ugyan — másodikak vagyunk országos viszonylatban is — a gép­javítással azonban elmaradtunk s ebből a szempontból a megye leg­utolsó gépállomásai közé soroltak bennünket. Pedig nagy munka vár ránk. Kb. 8000 holdat kell majd. learatnunk — s aratógépeink, csép­lőink sehogy sem állnak még. Május 24-re kellene befejezni javításukat, de saját erőnkből képtelenek va­gyunk erre, — Arra gondoltam, hogy segíthet-, nének, hiszen itt már elvégezték a munka nagyját s őszig nincsen szorgos feladat. Aratógépek ken­gyelszabályozása, kaszameghajtó­tengelyek készítése, dobhajtótenge­lyek centírozása — s más ilyen munka volna, amit jtt nagyszerűen eltudnának végezi a modern mun­kagépekkel. A vállalat dolgozói nem maradtak adósok a válasszal a gép­állomási igazgatónak. Polgár motor- szerelő, Vágó Lajos szerelőcsoport brigádvezető, Réti Mihály ellenőr. Hajnács elvtárs gyalus. Lévai Lász­ló hegesztő és sokan mások lelkesen vállalták a segítségadást. Hplánszki elvtárs javasolta, hogy egyenlőre 3 aratógépet hozzanak javításra. Ja­vasolták azt is, hogy 3—4 tagú bri­gád helyszínen is adjon segítséget a gépek javításához s önként vállal­kozó is bőven akadt a vidéki mun­kára. Végül úgy határoztak, hogy az első javításra váró darabokat, 1 aratógépet, 10 dobtengelyt hamaro­san Szolnokra szállítanak. A vendégek & lelkes segífeni- akarás láttán megígérték, hogy má­jus 24-re, a kitűzött határidőre be­fejezik a nyári munkákat végző gé­pek javítását. Tiz literre emelik a fejési átlagot 17 ét évvel ezelőtt a mezőtúri Béke termelő- szövetkezet negyven tehenéről az volt a tag­ság nagyrészének a véleménye, hogy nem kifizetődő ilyen gyenge hozamú állatok tartása. A fejési át­lag ugyanis 5 liter körül mozgott, s voltak olyan egyedek, melyektől csak 1—2 liter tejet fejtek na­ponta. Ezeket a rossznak mondott teheneket bízták Szabó Andrásnéra. Első teendője az volt. hogy meg­vizsgáltatta állatorvossal a jószágokat. Kiderült, hogy azért meddő 80 százalékuk, mert a hanyag kezelés miatt fertőzést kaptak. így aztán nem fogtak borjút és a tejhozam is állandóan csökkent. A rendszeres orvosi kezelés, a helyes ápolás, jó takarmányozás meghozta az eredményt, egyre javult a tehénállomány kondíciója. Amikor az állatok fedeztetési ideje elérkezett, ismét ellentétes volt Szabó Andrásné és a vezetőség néhány tágjá­nak álláspontja. A tehenész brigádvezetőnő ugyanis (amellett kardoskodott, hogy a nehéz munkával, sok fáradsággal kigyógyított jószágokat mesterségesen ^termékenyítsék meg, így sokkal biztosabb a fogam­zás. Azonkívül a fertőzés veszélye -is sokkal kisebb. H amarosan be is bizonyosodott, hogy az új zootechnikai eljárást érdemes alkalmazni, a 40 tehéntől 37 egészséges borjút választottak el és a borjúk elválasztása után megnőtt a tehenek tej- hozama. A gondosan vezetett nyilvántartás, a fejési napló bizonyítja, hogy Szabó Andrásnéra és munka­társaira bízott állatok fejési átlaga ma már felül van a 9 literen és az államnak beadott teimennyiség után jelentős jövedelemhez jutottak a szövetkezet tagjai. A fejési eredmény növekedését látva, a tsz ve- zetői és a tagok mind több segítséget nyui- tanak a tehenész brigádnak a kongresszusi vállalás teljesítéséhez. Szabó Andrásné és brigádja ugyanis vállalta, hogy a pártkongresszus ideiéig 10 literre emeli a fejési átlagot. Helyes gondozással, jó takar­mányozással el is érik. sőt túlszárnyalják vállalá­sukat. Szolnoki dolgozó parasztok begyűjtési versenye A pártkongresszus tiszteletére kezdeménye­zett begyűjtési versenyhez eddig 720 szolnoki egyéni­leg dolgozó paraszt és három termelőszövetkezet csatlakozott. Jórészük már eleget tett ígéretének, s a városban elsőnek az Uj Élet, Szabadság és a Tisza Antal tsz tagjai teljesítették államiránti kötelezett­ségüket. Az egyénileg dolgozó parasztok közül már ötszázan rendezték tartozásukat. Lévai Ferenc. Csapó András, Csapó Lajos egészévi hízottsertés, tojás- és baromfibeadási kötelezettségét teljesítette. Nagy az elmaradaás a hízottsertés és a toiásbeadási terv teljesítésénél. Különösen a multévi hátraléko­sok azok. akik még mindég nem tettek eleget, bár a batáridő március 31-én lejárt. Hiba, hogy az élen­járó dolgozó parasztok népszerűsítése és a dolgozó parasztok közötti felvilágosító munka ném Volt ki­elégítő. Azonkívül a notórius nem teljesítők felelős- ségrevonása is elmaradt. A most folvó begyűjtési terv tárgyalásokat felhasználjuk a dolgozó parasztok közötti felvilágosító munkára és a nem teljesítők ellen törvényszabta módon járunk el. Bala.iti János. Szolnok. A vezsenyi ísz-ek élenjárnak a tavaszi munkában A vezsenyi Alkotmány és Rákóczi tsz tagjai a ta­vaszi vetés során igen eredményesen dolgoztak A pártkongresszus tiszte­letére tett vállalásaikat teljesítve, határidő előtt fejezték be a kapások ve­tését is. Cukorrépájuk, napraforgójuk, kukoricá­juk, takarmányrépájuk már szépen sorol. Az Al­kotmány tsz tagjai már másodszor kapálták meg a cukorrépát^ borsót. Hason­ló eredményt értek el a Rákóczi tsz tagjai. Ők is befejezték nyolc hold cu­korrépájuk sarabolását Azonkívül gyümölcsösük­ben is előrehaladtak a munkával a szőlők met­szését; a gyümölcsfa'* gallyalását már régen el­végezték és a hét elején befejezték a permetezést is. Korozs István w A javaslatok megvalósításával erősítse temegkapcso'atát a tiszalildvári tanács | A tiszaföldvári | tanács februári ülésén elhatározták: 20.000 Ft költ­séggel parkosítják a tanácsháza előtti teret, hogy szebbé tegyék a községet. A tanácsháza ablakából kinézve is láthatjuk, hogy bár 3 hónap telt el azóta, semmi sem tör­tént eddig a határozat végrehajtá­sára. Sindely elvtárs. a VB. titkára most sem tud konkrét választ adni arra, vájjon mikor akarnak hozzá­kezdeni? Ugyanezen az ülésen Bognár Já- nos a szülőotthon rendbehozásá! sürgette, Kőfalviné központi orvosi rendelőt kért, Jobbágy Zsigmond pedig elmondta, hogy a község út­jai, gyalogjárói siralmas állapotban vannak, s kérte a tanács intézkedé­sét a kijavításra. A határozatba mindebből semmi sem került. Miért? Sindely elvtárs elmondja, hogy a szülőotthon dolga nem tarto­zik a tanácsra, az az SZTK „hatás­körébe’1 utalt intézmény. Utak épí­tésére keret nincsen, de majd meg­próbálnak tenni valamit. Központi rendelőre sincsen keret, igaz vi­szont, hogy a problémát bizonyos mértékig megoldja az, hogy az ó- szőlői részen új körzeti orvosi ren­delő nyílik június 1-én, Miért van az, hogy a dolgozók ja­vaslatait ilyen felületesen kezeli a tanács, meg sem említik azokat a határozatban, tehát már eleve le­mondanak arról, hogy bármit is te­gyenek valóraváltásukért? Igaz ugyan, hogy ami bekerül a határo­zatba, az sem biztos-,- hogy valósággá válik Tiszaföldváron — mégsem he- lyes ez, ________ Ré gi panasza [ a tiszaföldváriak- nak a fürdő ügye is. ,.A nép ártézt- és kádfürdője” — hirdeti a felirat egy omladozó, kitört afolakszemek- kel a tanácsiházára tekintő, beszö­gezett ajtajú épületen. Ez lenne hát a fürdő, de már vagy három éve nem működik, mert a tanács nem biztosítja a rendbehozásához szük­séges összeget. Erről már nem is igen beszélnek a tanácsüléseken, mert a tanácstagok megszokták, hogy úgy is hiába javasolják tata­rozását, semmi sem lesz abból. | Ha a tanácsüléseken | résztvet- tek számát nézzük, azt láthatjuk, hogy ülésről ülésre, csak a tanács­tagok fele jár el, s míg januárban 300 érdeklődő községbeli ment el az ülésre, addig áprilisban már csak hatvanan voltak kiváncsiak arra, vájjon miről is esik ott szó. Igaz, hogy közben megindult a tavaszi munka, de Tiszaföldváron február­ban is már csak kétszázan, s már­ciusban százhuszan voltak a kívül­állók közül a tanácsülésen. Vélet­len-e ez? Nem- hisszük. Ha a javaslatokból határozat, a határozatokból pedig tettek szület­nének, bizonnyal ma is többen jár­nának el, Márciusban a begyűjtés meggyor­sítására hoztak határozatot, De ahol így romlik a tanács tömegkapcso­lata, ilyen kevés történik a község lakossága kéréseinek orvoslására, ott érthető, hogy bizony a begyűjtés terén is lemaradás van. Amikor ezt a kérdést firtatjuk, maga Sin­dely elvtárs is elmondja, hogy bi­zony a tanácstagok közül is nem egy olyan van, aki nem teljesítette még kötelességét. Igen kevesen kö­vetik csak Csillag Vilmos és Licska Mihály tanácstagok példáját, akik felajánlották, hogy a párt III. kon­gresszusáig félévi sertés- és egész­évi baromfibeadásukat teljesítik. Persze van ezen a téren más hiba is. Többször javasolták már, hogy állítsa össze a VB a hátralékos ku- lákok névsorát, s számoltassák e1 őket is, de B. Molnár elvtárs, a VB elnökhelyettes, azzal, hogy úgy sincs a kuláknak miből teljesítenie beadá­sát, húzza-halogatja a névsor ösz- szeállítását. Sok zavart. | torzsalkodást keltő módon intézte a tanács a tartalék­földek hasznosítását is. Nem egy területet egyszefre két gazdának is kiadtak, s azok mai napig is egy­mással civakodnak, vitatkoznak, de sem a munka nem halad, ssm a beadást nem teljesítik. Az ilyen dol­gok bizony nem növelik a tanács tekintélyét, s nem javítják a község lakosságával való kapcsolatát, 3 Dobozy Imre író mondott beszédet az értelmiségi béke-esten A MEGYEI BÉKEBIZOTTSÁG május 6-án este a megyei tanács nagytermében értelmiségi béke-estre hívta meg a város pedagógusait, orvosait és más kiváló értelmiségi dolgozóit. Az es­ten Dobozy Imre író az Országos Béketanács küldötte béke- beszélgetés formájában tartott beszámolót az értelmiség feladatai­ról a békeharcban'. Dobozy Imre beszédét egy rövid anekdotával kezdte, am-1 • Hja Erenbűrggal, a kiváló szovjet íróval és békeharcossal tön. meg Svájcban. Az írót svájci tartózkodása idején egy társaság­ban a Szovjetunió életéről kérdezgették. Bármit felelt Erenburg, a társaság egyik tagta minden esetben azzal érvelt, hogy: „hiába, a Szovjetunióban késnek a vonatok.“ Mindezt addig mondogatta, amíg Erenburg nem azzal válaszolt, hogy a szoviet béke-gyors 1945-ben percnyi pontossággal érkezett meg Berlinbe. Dobozy Imre ezután arról beszélt, hogy bár egyes nvuaati értelmiségiek még mindig hajthatatlanul a háborút kívánják, nagyobb részük és főleg a legkiválóbbak elfordulnak az impe­rialistáktól és bűnösnek tartiák háborús törekvéseiket. — Az értelmiségnek nemcsak fel kell ismérni, hogy más úton van a helye, hanem tevékenyen el kell válnia a rossz úton hala­dóktól. Értelmiségünk számára. — s ezt már a nyugati értelmi­ség is észreveszi — elképzelhetetlen az alkotás béke nélkül. Nekünk nagyon drága az, amit évszázadokon keresztül építet­tünk kultúránkban, s nem akarunk lemondani ezekről az érté­kekről. sőt bátran, új utakat törünk — mondotta többek kö­zött az író. Dobozy Imre felszólaDása utón a Szolnoki Állami Zeneiskola tanulóinak rövid műsora következett, maid a jelenlévők táviratot küldtek az Országos Béketainácsnak, amelyben megfogadták. ho>gy a szolnoki értelmiség továbbra is kitartóan harcol a béke üevéért A Szolnoki Batthyány utcában Elég gyakran járok a Batthyány-utcába. Azaz csak szeretnék ott járni, de néha ez teljesen lehetetlen. Több. mint egy éve, hogy az SzTK-építkezés folyik. Ez nagyon jó is. Az viszont nem jó. hogy az arra lakó emberek bakáig érő pocsolyában járnak télen-nyáron. A pocsolyába dirib-danab téglákat dobáltak úgyan, — de így még veszélyesebb, mert könnyen odébb csúszhat valaki alatt a tégla és baleset történik. Mindemellett még szemétcsomók is találhatók ezen az utcán. Kérdésem az. miért nem lehet legalább az utca egyik oldalát iárhatóvá tenni, hogy ne járjunk nyáron is sáros cipővel itt a város belsejében. Menyhárt Józsefné, Szolnok. A szerkesztőség szorozza Menyhárt elvtársnő véleményét, s szintén az a kérése a városi tanácshoz, teremtsen rendet legalább az utca baloldalán. Amikor a fél csak negyed Kovács Miklós pajtásom ügyében Május elsején gyönyörű napra ébredtünk. Az ünnepség után sok felnőtt és gyermek indult ki nálunk a sportpályára. — Én szüleimmel együtt a Május 1. szigetre mentem. Velünk jött kishúgom, Katika is. Első utunk a láncos hintához vitt. —- Kovács Miklós pajtás ezen a napon délután 2-től este 7-ig állan­dóan hajtotta a hintát, s ezért egy­ikben ingyen felülhetett. Ez a díja­zás szerintem egyáltalán nem áll arányban a végzett munka értéké­vel. s jogosnak tartom a szülők felháborodását az eset miatt. Novotni János. Jászberény, Fiúiskola. fHTÉ2KEb£seK ..A begyüitési mi­nisztérium 20.780/1954. sz. rendeletében azt ol­vastam. hogy az a ter­melő. aki 1953-ban hí- zottsertésbeadását túl­teljesítette. ez évben kérheti, hogy vegyék azt figyelembe. Nekem a múlt évben 129 kg beadási kötelezettsé­gem volt” *— írja Szu- romi Géza levelezőnk Szandaszőlősről. — Ez­zel szemben beadtam 164 kilós hízót. Ebtől levontak 5 kg-ot. nem tudom, mire, A maradt 159 kilogrammból 129 kilót 5.40 Ft-tal. míg 30 kilót 18 Ft-tal számol­tak el. Kértem a köz­ségi tanácsnál, hogy a multévi 30 ka többletet számolták el. azt a vá­laszt kaptam azonban, hogy ezt nem tehetik mért a 30 kg-ot' szabad áron fizették ki. Vá­laszt szeretnék kérni a szerkesztőségtől, hogy helyesen járt-e el a ta­nács?" Szuromi Géza levele­zőnknek a megyei be­gyűjtési , hivatala álta­lunk az alábbi választ küldi: ..A levél nyomán meg­állapítottam. hoav a begvüitő vállalat a rendelkezésnek megfe­lelően súlyapadóra vonta le az 5 kg-ot. Azt a kérelmét, hogy a tok­iéiként beadott 30 kg súlyt az 1954. évi be­adási kötelezettségbe számoltassuk el. nem tudjuk teljesítem, mert' a fennálló rendeletek értelmében erre csak akkor lenne lehetőség, ha a beadási kötelezett­ségen felüli súlyt, jelen esetben a 30 ks-ot nem ..SZ”, hanem ..B” áron fizette volna ki a válla­lat. — Császár Balázs hív. vezető. Szolnok.'1 * N. N. aláírással Jász- felsőgyörgyről levelet, kapott a MÉSZÖV. Mi­vel névtelenül érkezett, az alábbiakban vála­szol: ..A levél nyomán kivizsgálást indítottunk és megállapítottuk, hogy az abban közöltek megfelelnek a valóság­nak. A hiányosságok megszüntetése érdeké- bén utasítottuk a föld­művesszövetkezet ügy­vezetőiét. hogy na­gyobb gondot fordítson a boltok' ellenőrzésére. — Csáti Laios. Szolnok. MÉSZÖV” * A Tiszáimra és Vidé­ke körzeti földműves- szövetkezet küldöttgyű­lésén sok bírálat hang­zott el a tiszaroffi helyi szervezet küldöttei ré­széről. A bírálat nem volt hiábavaló. A veze­tőség a határozatok nagyrészét megvalósí­totta. Az első negyed­évben Pusztataskony- ban italboltot nyitottak. Ugyancsak a tagság ké­résére TÜZÉP-telenet létesítettek Tiszaburán. A tiszaroffiak részére dohányboltot nyitottak, újrafestették a 2. sz. vegyes- és az 1, sz. ital­boltot az étteremmel együtt. Sokat javult az áruellátás is. Lókapát. tolókapát. lószerszá­mot. kötélárut és per­metezőgéphez szüksé­ges alkatrészeket kap­tak nagyobb mennyi­ségben. — Egyed Gi­zella, Szolnok. * Az elmúlt héten ar­ról írt eevik kunmár- toni levelezőnk, hogy az ottani kulturotthon- ban nagy por van tánc közben s ez ártalmas az egészségre. A járási ta» nács népművelési elő­adóiét kértek meg a hiba orvoslására. Az alábbi választ kaptuk kérésünkre: ..Közlöm a szerkesztőséggel, hogv járási kulturház veze­tőiének a figyelmét felhívtam a táncterem takarítására és tisztán­tartására. ígéretet tett. hogy többet nem fordul elő a fenti hiányosság. Sindelv Mátyás népm. e. a., Kummárton.’1 / A szolnoki 2-es pos­tán váltottam nyere- ménybetétíkönyvet. 1953 XII. hó 15-én 75 Ft-ot. 1954 11. 16-án 350 Ft-ot tettem be. Az elsőne- gyedévi sorsolásnál 14851 sz. könyvemmel nyertem. Január elv­től a betétösszegem 420 Ft. mégis 50 százalékos jóváírás címén 96.40 Ft-ot kaptam. Ezt mée a szokásos 20 százalék levonása után is keve- selem. Szeretném, ha az illetékesek mielőbb vá­laszt adnának nekem, hogyan lehet ez. sípos Bálint Szolnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom