Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-26 / 123. szám

6 SZOLNOKIHEGYEI NÉPLAP 1954 május 26. Tanácskozik a Magyar Dolgozók Pártja 1IL Kongresszusa Pártszervezeteinknek megalkuvást nem tűrve kell harcolniok a termelőszövetkezetek jólétéért — Dávid Ferenc elvíárs felszólalása Ä kongresszus kedden folytatta tanácskozását. Megkezdődött a vita ita Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének beszámolója s a Magyar Dolgozók Pártja felada­tai” című napirend felett. A követ­kezőkben Dávid Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titká­rának hozzászólását közöljük. »—< A Központi Vezetőség beszá­molója kifejezi mindazokat a gon­dolatokat és vágyakat, amelyekkel dolgozó népünk, pártunk III. kon­gresszusára készült —• mondotta Dávid elvtárs, majd így folytatta- i— Mindnyájunk s az egész szövet­kezeti mozgalom számára nagy erőt és biztonságot adott az, hogy a párt legmagasabb fórumán, a kongresz- szus színe előtt, Rákosi elvtárs vá­laszt adott azokra a' kételyekre és téves nézetekre, amelyek utóbbi időben a szövetkezeti kérdés körül kialakultak. Egész fejlődésünk szá­mára, de különösen a termelőszö­vetkezeti mozgalom számára nagy­jelentőségű tény tisztázódott. Az, hogy a szocializmus építésének új szakaszában nem csökkent, hanem nőtt a termelőszövetke­zetek jelentősége, szerepe. A kongresszus alapvető feladatul tűzte ki a szövetkezeti mozgalom számára a gazdálkodás jövedelme­zőségének fokozását. A jövedelem (emelésének fő eszköze, növelni a hozamot a növényter­melésben és az állattenyésztés­ben egyaránt. Ennek érdekében jobb és szaksze­rűbb gazdálkodást kell folytatnunk és szélesebb körben kell alkalmaz­nunk a fejlett termelési eljáráso­kat. Többszáz szolnokmegyei ta­pasztalat, eredmény, példa igazolja, hogy a jövedelmezőség, a pénzjövede­lem emelésében döntő helyet foglal el az állattenyésztés, szinte kimeríthetetlen kincsesbá­nya. És mégis sok termelőszövet­kezetünk nem él ezzel a lehetőség­gel. Véleményünk szerint a jövőben a párt- és állami szerveknek egy­aránt többet és jobban kell foglal­koznak az állattenyésztés legfonto­sabb és legsürgősebb kérdéseivel. Meg kell tudnunk változtatni az ál­lattenyésztés területén meglévő tarthatatlan helyzetet, a nagyfokú gondatlanságot, a nemtörődömsé­get, az állattenyésztés lebecsülését. Dávid Ferenc elvtárs ezután a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásáról, a szövet­kezetek állami támogatásáról, be­szélt, majd így folytatta: — A szövetkezeti mozgalom min­den híve örömmel hallotta, hogy a kongresszus útmutatása nyomán a párt és az állam egyre fokozódó po­litikai és gazdasági támogatásban kívánja részesíteni a falu szocia­lista átalakulásának hordozóit, megvalósítóit — a termelőszövetke­zeteket. Az új, kedvező helyzetben a helyi párt, állami és tömeg­szervezeti funkcionáriusoknak sokkal határozottabban kell ki- állniok a szövetkezetek mellett, mint az elmúlt napokban, vagy hónapokban. A termelőszövetke­zeti mozgalom megszilárdításának politikája megköveteli, hogy az el­ért eredményeket jobban népszerű­sítsük és a termelőszövetkezeti agi­táció felélénküljön, határozottabb legyen. Pártbizottságainknak, pártszer­vezeteinknek megalkuvást nem tűrve harcolniok kell a hibák megszüntetéséért, azért, hogy termelőszövetkezeteinkben mi­nél előbb megvalósuljon a jólét. >=- 1951 február 25-én, a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusán jelentettem be, hogy Turkeve, Kar­cag, Kisújszállás, Mezőtúr, a Nagy­kunság dolgozó parasztsága kö­vette pártunk politikáját, a szövet­kezeti gazdálkodás útjára lépett. Az elmúlt évek során sok volt a küz­delem, nehezek voltak a feladatok. Hibákat is követtünk el jócskán, de az eredmények sem maradtak el. Szövetkezeteink tagjai nem bánták meg, hogy a nagyüzemi gazdálko­dás útjára léptek s ma már a Munka Vöröszászlórenddel kitünte­tett turkevei „Vörös Csillag”, a karcagi „Béke”, a kunmártoni „Zalka Máté" termelőszövetkezetek példája nyomán dolgozó paraszt­ságunk mindinkább meggyőződik a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, a kisparaszti gazdálkodással szem­ben. A fogyasztási cikkek minőségjavítása, a választék bővítése a termelékenység emelésével, s az önköltség csökkenésével egyidejűleg oldható meg Kiss Árpád elvtárs, könnyűipari miniszter felszólalása Az ipar valamennyi ágában je­lentősen növekedett a közszükség­leti cikkek termelése, a könnyűipar valamennyi fontos gyártmányában fokozta a lakosság számára való termelést, az 1954. évi terv több fontos fogyasztási cikk termelésé­nek jelentős növelését írja elő, 1954-ben a könnyűipar a lakos­ságnak 7,5 százalékkal’ több pamut- szövetet, 35 százalékkal több gyapjúszövetet, 43 százalékkal több pamutharisnyát, 74.5 százalékkal több férfiöltönyt és 54 százalékkal több férfiinget gyárt, mint 1953- bam, A lakosságnak juttatott fogyasz­tási cikkek mennyiségének eme­lése mellett ma már rátértünk arra az útra, hogy .nagyobb választék­ban elégítsük ki az igényeket, mint azelőtt, I A parasztság ruházati igényei­nek fokozott kielégítésére is történtek intézkedések. 1953. második felében megindult a box-csizmák gyártása, 1954-ben már 153 ezer pár box-csizmát gyár­tunk a parasztság számára. Hiba azonban, hogy az ipar nem elég gyorsan reagált a parasztság egyre növekvő Igényeire, speciális pa­raszti cikkek gyártásához csak ké­sőn látott hozzá. A helyi ipar egészséges fejlődési folyamatát ismét az 1953. évi jú­niusi párt- és kormányhatározat indította meg. Ennek a folyamat­nak legszembetűnőbb eredményei a faluban mutatkoznak. Míg 1953 közepén közel 2000 községben nem működött bognár, kovács, cipész, borbély és szabó, ma már a falusi lakosság ellátása ezekkel a szolgál­tatásokkal nagyrészt megoldódott és még ebben az évben teljes meg­oldást nyer, 1 A fogyasztási cikkek mennyisé­gének növelése mellett, üzemeink és a minisztérium dolgozói azzal is szolgálják a fogyasztók érdekeit, hogy egyre nagyobb erőfeszítése­ket tesznek a termékek minőségé­nek megjavításáért. A minőségja­vítás és a választékbővítés terén elért eredményekkel azonban nem lehetünk elégedettek, ezeket csak kezdeti eredményeknek tekinthet­jük, A minőségjavítás és választék- bővítés terén elért eredmények egyrészét azon az áron értükéi, hogy ezen időszak alatt a köny- nyűiparban a termelékenység csökkent. Sokan vannak olyan felső, közép és vállalati vezetők, akik azt gon­dolják, hogy a minőségjavítás, vá­lasztékbővítés nem hajtható végre a termelékenység emelésével, az önköltség csökkentésével egy­idejűleg. Mindezen feladatok­nak egy időben meg lehet felel­ni, ha helyesen alkalmazzuk a sztá­lini tanítást, alkalmazzuk azt a Legfőbb eszközt, amelyet az alap­törvény meghatároz, ha a terme­lést a legfejlettebb technika alap­ján, a műszaki és technikai szín­vonal állandó emelésével szervez- zük meg, I Kiss Árpád elvtárs hangsúlyozta, a régi üzemi berendezések karban­tartásának és korszerűsítésének fontosságát, majd a műszaki dol­gozók alkotó képességének kibon­takozásáról beszélt. Az üzemi pártszervezetek és vállalati igazgatók támaszkod­janak nyugodtan műszaki ér­telmiségünkre, amely már számtalanszor megmu­tatta pártunkhoz, népi demokrá­ciánkhoz való hűségét, E mellett a vállalatok igazgatói, de a minisz­tériumok is tehermentesítsék a' műszaki dolgozókat az adminisz­tratív munkától, Gyártmányaink minőségének ja­vítása, a termelékenység növelése, egész termelési kultúránk emelése szükségessé teszi, a könnyűiparban dolgozók képzését és továbbképzé­sét. Nagy súlyt kell fordítanunk arra, hogy szakmunkásaink szé­les rétegének szakmai tudá­sát emeljük, mert ezzel a termelés új, nagy tartalékait hozhatjuk fel­színre. Az elmúlt időszakban iparunkban a dolgozók fluktuációja komoly ne­hézségeket okozott. Az elvándorlá­soknak adminisztratív eszközökkel való megakadályozása helytelen, helyeseb a fluktuációt az üzem jó kollektívájának kialakításá­val csökkenteni. Az üzem technikai színvonalának, modernizálásának szervezettségének megteremtésével egyben megterem­tődnek a dolgozók részére a jó munkafeltételek. Jól szervezett üzemben a dol­gozók jól keresnek, ilyen üze­met nem hagynak el. Ha ehhez még a vállalat igazgató­ja a szociális berendezések létesí­tését, régebbi szociális berendezé­sek fenntartását saját maga szíwel- lélekkel végzi, ezzel is szilárdíthatja az üzem és a dolgozók kapcsolatát. A kongresszus előtt ígérem, hogy pártunk vezetésével, útmutatásai­nak megfelelően teljesíteni fog­juk feladatainkat, helyt fogunk állani a nép jólétének fokozásáért, az életszínvonal emelésérét folyta­tott harcban — fejezte be felszó­lalását lelkes taps közben Kiss Ár­pád elvtárs, rendkívüli ülésszakának május 24-i ülése A Béke Világtanács Berlin. (TASZSZ.) A Béke Vi- tógtanács rendkívüli ülésszakának május 24-i megnyitó ülésén Kuo Mo-zso-nak, a Béke Világtanács alelnökének megnyitó beszéde után Berlin lakossága nevében Fried, rich Ebert; Nagy-Berlin főpolgár­mestere üdvözölte az ülésszak résztvevőit, Ä napirend jóváhagyása után az elnök átadta a szót D. N. Pritt- nek, az Angol Békevédelmi Bizott­ság elnökének. ,D, N, Pritt, a Békevilágtanács rendkívüli ülésszakának április 24-i ülésén elhangzott beszédében érin­tette a békeharc résztvevői előtt álló kérdéseket és behatóan foglal­kozott a leszerelés, Németország és az európai biztonság, Távol-Kelet és Ázsia biztonságának kérdésével, »továbbá a kulturális- és kereske­delmi kapcsolatok kibővítésének jelentőségével, Pritt felszólalása utáín megkez­dődött a vita, amelyben felszólalt Joszitaro Hirano professzor, a Ja­pán Békebizottság főtitkára, Leo­pold Infeld professzor, a Béke Vi­lágtanács alelnöke (Lengyelország) és Szahib Szingh Szofchi orvos ve­zérőrnagy; Nemzetközi Sztálin- Békedíjas (India.) (MTI.) a PÁRTÉPfTÉS-t! Á genfi értekezlet Genf. (TASZSZ.) A kilenc kül­döttség május huszonnegyediki ülé­sén folytatták az indokínai kérdés megtárgyalását. Ismeretessé vált, hogy az értekezlet résztvevői a szovjet küldöttség által javasolt és az előző ülésen jóváhagyott sor­rend alapján megkezdték a Viet­nami Demokratikus Köztársaság és Franciaország javaslattervezetei­nek a két fél képviselői által ki­jelölt alapvető pontjai megvitatá­sát. A rendelkezésre álló értesülések szerint az ülés során hasznos esz­mecserére került sor, amely lehe­tővé tette annak megállapítását, hogy milyen kérdésekkel kapcso­latban egyeznek a nézetek és mi­lyen kérdésekkel kapcsolatban van­nak nézeteltérések. Szovjet részről rámutattak: Genfben közvetlen érintkezést kell teremteni az ér­dekelt felek, de mindenekelőtt az illetékes küldöttségek katonai ta­nácsadói között. Az ilyen érintke­zések elősegítenék a kérdés kon­krétabb megvizsgálását. Ezt a ja­vaslatot támogatták a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság képviselői is. Mint jelentik, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság küldöttsége támogatja a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság küldöttségének azt a javaslatát, hogy minél előbb, lehetőleg Indokína egész területén valósítsák meg a teljes, egyidejű tűzszünetet. A Szovjetunió és a Kí­nai Népköztársaság küldöttsége azt a reményt fejezte ki, hogy a szó- banforgó javaslatok jóváhagyása hétfői zárt üléséről nem rövidlejáratú tűzszünethez, hanem tartós indokínai béke meg-» teremtéséhez vezet. Szovjet részről javasolták, hogy miután áttértek a katonai kérdés sak lényegbeli megtárgyalására, folytassák a kérdések megtárgyalá­sát a május' 25-1 ülésen, azzal, hogy az utána következő ülésen térjenek át a Vietnami Demokratikus Köz­társaság tervezetében foglalt ama pontok megtárgyalására, amelyek az indokínai kérdés politikai ren­dezésére vonatkoznak. Ez abból a korábbi megállapodásból ered, — amely szerint az értekezletnek előbb katonai kérdéseket kell megtár­gyalnia minthogy, mind a Vietnami Demokratikus Köztársaság, mind Franciaország vitaalapul elfogadott tervezetei tartalmaznak ilyen kér­déseket, azután pedig az értekez­letnek át kell térnie a politikai kér-, dések n gtárgyalására. Franciaor­szág, valamint az Egyesült Államok és Anglia küldöttségei a megálla­podás ellenére ellenezte az indo­kínai kérdés politikai rendezésére vonatkozó javaslatok megvitatását és igyekezet elkülöníteni az indo­kínai háború megszüntetésének kérdését, a politikai kérdések — legalább is néhány ilyen kérdés — megoldásától. Elhatározták, hogy a következő ülésen térnek vissza a szovjet kül­döttség javaslatára. Azt is kiemelik, hogy a francia küldöttség nem juttatta kifejezésre azt a kívánságát, hogy elfogadja azt a javaslatot, hogy az országok lépjenek közvetlen érintkezésbe a tűzszünet kérdésének megvitatá­sára, 4 N- M. Svernyik a Szovjetunió Szakszervezeti Központi Tanácsának elnöke fogadta a CGIL küldöttségét Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának meghívására a Szov­jetunióban tartózkodik a CGIL kül­döttsége, i N. M, Svemyik, a Szovjetunió Szakszervezeti Központi Tanácsá­nak elnöke május 24-én fogadta a küldöttséget. (MTI.) MOLOTOV ELNÖKÖLT A GENFI ÉRTEKEZLET KEDDI ZÁRTÜLÉSÉN. Genf. A MTI kiküldött tudósí­tója jelenti:' A genfi értekezlet kedden dél­után 3 órai kezdettel újabb zárt ülésen folytatta az indokínai pro­bléma megvitatását. A keddi ülé­sen, amelynek napirendjén az in­dokínai hadműveletek megszünte­tésével összefüggő katonai kérdések szerepelnek, Molotov szovjet kül­ügyminiszter elnökölt. i ■ BIDAULT BESZÁMOLT BE­DEL-SMITH-NEK PÁRIZSI ÜTJA EREDMÉNYÉRŐL. Bidault, francia külügyminiszter hétfőn, Genfbe való visszaérkezése után felkereste Bedell-Smith-t, az amerikai küldöttség vezetőjét. Be­számolt párizsi útja eredményéről és Dillon-nak, az Egyesült Államok nagykövetével folytatott megbeszé­léséről, | BIDAULT HÉTFŐN ELSÖIZ- BEN FOLYTATOTT ESZME­CSERÉT CSOU EN-LAJJAL. Bidault, francia külügyminiszter a genfi értekezlet hétfői, zárt ülé­sének szünetében félórás megbe­szélést folytatott Gsou En-lajjal, a Kínai Népköztársaság külügymi­niszterével. Svájci lapok kiemelik, hogy Bidault Párizsból való vissza­érkezése után a genfi értekezlet megnyitása óta először folytatott ■közvetlen megbeszélést Csou En- lajjal. (MTI.) Hétfőn teljesítette májusi tervét a szolnoki Gőzfűrész A kongresszusi őrség ideje alatt egyre fokozódik a munka lendülete a szolnoki Gőzfürészek telepén. Az üzemnek nagy adósságot kell törlesz­tenie s a derék gáterosbrigádok nem maradnak tétlenek. Hétfőn a következő szövegű táv­iratot küldte az üzem a pártkon­gresszusnak: „Jelentjük, hogy május havi ter­vünket, május 24-én 7 éra 30 perc­kor 100.9 százalékra teljesítettük. Éljen a Magyar Dolgozók Pártjá­nak III. Kongresszusa". Régen keiü’.tek már ilyen magas teljesítmények az üzem versenytáb­lájára, mint most a kongresszusi őr­ség napjain. A fűrész munkásai tettekkel válaszolnak Rákosi elvtárs szavaira — így kívánnak jómunkát a legfelsőbb pártfórum tanácskozá­sához. A gáterosbrigádok közül Hamzi Gyula elvtárs és társai érték el a legnagyobb átlagteljesítményt, 145 százalékos eredményük egyedül álló. Utánuk Bede Jőzsefék 128, Ozsvár Béláék 126 százalékkal következ­nek. Tóth Nagy B. János daraboló­csoportja 175 százaléknál tart, A hónap végéig hátralévő időben a kongrsszusi ülésezésének minden napján mostmár adósságukat törlesz­tik a fűrészüzem dolgozói, 11 tiszaigari állami gazdaságban jól halad a növényápolás A tiszaigari állami gazdaság dolgozói brigád- és páros­versenyre hívták egymást. Szorgalmas munkával igyekeznek meg­szerezni az első helyeit. A kongresszusi héten szép eredményeket értek el. Ponus Lajos cséplőgépjavító brigádja hat nappal a kitűzött határidő előtt befejezte a javítást. Most egy elevátort javítanak, A kovácsok is példamutatóan tettek eleget Ígéretüknek. Tíz kocsi javítását vállalták és május 18-ig tizenkilencet hoztak rendbe. Szorgalmasan dolgoznak, a növénytermelési brigá­dok. Tar Eszter munkacsapata a répakapálásban 177 százalékot ért el. Palántálásban Zobolyák Sándor munkacsapata jár élen. Nyolc óra alatt 2200 négyszögöl területen végezték el a palántálást. Tel­jesítményük 162 százalék. Az egyéni teljesítmények is azt mutatják, hogy az állami gazdaság dolgozói jól kihasználják a munkaidőt s egymást túlszárnyalva, küzdenek a növényápolás gyors befejezéséért, Biriszló Róza 175, Balázs Mária 180 százalékos eredménnyel büsz­kélkedhet. Náluk is kiválóbb eredményt ért el Tari Erzsébet és Ho­rnomnál Margit, akik 195 százalékra teljesítették napi tervüket, A fogatos munkacsapatok tagjai is megértették a növényápolás jelentőségét. Ezt bizonyítja jó munkájuk, mellyel a növények gyom­talanítását segítik. Patkó Sándor munkacsapata 180. Nagy Ferenc munkacsapata pedig 170 százalékra teljesítette előirányzatát a lókapá­lásban, Az öntözéses brigád sem marad el felajánlásának megvalósí­tásában. Molnár István és Fekete Imre Ígéretet tett arra, hogy terü­letükön 8 nap alatt végzik el az árasztást. Állták szavukat, öt nap alatt elárasztották a hatvannégy holdas telepet. Kiváló eredményt ért el Szalai Imre, aki 32 hold rizsterületen négy nap alatt fejezte be az első árasztást, Ifj. Császár Lajos, párttátkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom