Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-21 / 119. szám

1954 május 22 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 A tanács jó munkája ered meny eképen Jászfényszaru elkerült az utolsó helyről A jászberényi járás községei közötti kongresszusi verseny utolsó helyezettje a legutóbbi megyei értékelés szerint Jászfény­szaru község volt. Elmaradása teljesen indokolatlan, s annál inkább meglepő, mert jómódú, tehetős emberek lakják. Arrafelé különösen nagy keletje van a kertészkedésnek és a községbeliek az ország leg­jobb paradicsomtermelői. Ebből a növényféleségböl évenként jó pár­százezer forint jövedelemre tesznek szert. Persze, nemcsak a kertész­kedés gazdagítja a jászfényszarui dolgozó parasztokat. Kiváló, szor­galmas gazdák, akik mindig élenjárnak a mezőgazdasági munkákban és mindenből sokat termelnek. Éppen ezért különös, hogy az állam- polgári fegyelemmel bgj van. Ügy néz ki a dolog, hogy Jászfény- szarun csak kapni szeretnének, adni azonban nem, A Iáin 2000 termelőjéből 567 hátralékos A Begyűjtési Hivatal, a Tojás- iés Baromfibegyüjtő Vállalat, vala. mint a Néplap egy-egy dolgozójá- jából álló brigád elutazott Jász- fényszaruba és helyszínen vizsgálta meg a begyűjtésben lévő elmara­dás okait. A brigád őszintén szólva kellemesen csalódott, arra számí­tott ugyanis, hogy Jászfényszarun panaszkodó vezetőket talál, olyano- kat, akik majd égre-földre eskü- döznek, hogy lehetetlen a begyűj­tési terveket teljesíteni. Nem így történt. A község vezetői bizakodó hangulatban voltak, s erre minden okuk megvolt. — A hibák okait ugyanis azóta felismerték. — „A kongresszusi hét első nap­jaiban sok változás történt közsé­günk begyűjtési helyzetében. A kongresszusi napok egyik legna­gyobb győzelme pedig éppen az, hogy a falu becsületes dolgozói felismertették velünk hibáinkat. Eddig ugyanis nagyon, helytelenül, olyanformán gondolkodtunk, hogy a tanács tömegkapcsolata csak ak­kor lesz jó, ha kizárólag a jogok­ról, a kedvezményekről beszélünk, a kötelezettséget, pedig elhallgat­juk. Hosszú ideig nem láttuk be, hogy éppen ennek az olcsó népsze­rűségre törekvő irányzatnak lett az eredménye, hogy a falu 2000 ter­melőjéből 567 hátralékos.“ — Ez­zel az őszinte és felismerésből eredő tárgyilagos bírálattal fogadta a bri­gádot Banka Emánuel tanácselnök. Az ő megállapításait aáapulvéve sok olyan mulasztás került nap­fényre amelyből az elmaradóknak mindenütt érdemes tanulniok. Nézzük csak meg, hogy a hely­beli kulákok hogyan kamatoztatták maguk számára a tanács politiká­ját? Bódis Béla és társai úton, út­félen hangoztatták, hogy ne fizes­sen adót senki, ne teljesítsék a be­adást, hiszen úgyis elengedik. — Emellett még nem átallották arra is hivatkozni, hogy lám, ők kulá­kok; még sem vonja felelősségre mulasztásukért senki. A kulák demagógia megfertőzte az egyébként becsületes, szorgal­mas középparasztok egyrészét. Rácz Antal 19 holdas jómódú középpa­raszt az idén még semmit sem adott az államnak. Pető Imre, Varga Sándor középparasztok ha­sonló módon elmulasztották beadá­suk teljesítését. Ezek a dolgok persze rossz ha­tással voltak a község többi dol­gozó parasztjára is. Palócz Sándor, ifj. Nagy Sándor és még jónehá- nyan úgy vélekedtek, ha a tanács vezetőd szemethúnynak a kulákok és a notórius nem teljesítők hanyag­sága felett, akkor ők sem adnak be semmit, A kőzépparasztok a ml szövetségeseink, * a ml barátaink A hibák tömkelegek!tudja méd­iáig tartott volna, s ki tudja, med­dig lett volna Jászfényszaru a Jászság szégyene, ha nem jön közbe a kongresszusi hétre való készülődés. A falu legjobbjai pár nappal ezelőtt tanácsülésen beszél­ték meg, mivel köszönthetik mél­tóképpen a kongresszust. A mező- gazdasági munkákban elsők. A so- ronlévő növényápolási munkákat elvégezték. Banka elvtárs tanács­elnök bejelentette a tanácsülés résztvevőinek, hogy éppen ezért nagy szégyen a begyűjtésben lévő elmaradás, A falu legjobbjainak a segítségére; tanácsára van szükség, közös munkára — mondotta. Miután őszintén feltárta a hibá­kat és a falu legjobb dolgozóitól kért segítséget, egymást követték a bátorhangú felszólalások. Csömör Sándor, Annus János és még nagyon sokan megmondták, mi a teendő: Felelősségre kell vonni a hanyagokat. Azon a ta­nácsülésen határozta el a falu népe, hogy a kulákoktól megté­vesztett középparasztokkal külön foglalkoznak a falu vezetői. A falu legjobbjainak akarata érvényesül A kongresszusi készülődést meg­beszélő tanácsülés ráébresztette a tanács vezetőit arra is: akkor lesz igazán jó a tömegkapcsolat, ha megtörténik a hanyagok felelós- ségrevonása, Megkezdték a kulá­kok helyszíni elszámoltatását. Bó­dis Béla kuláknál megállapították, hogy nagyszámú állatállománnyal rendelkezik, nemrég vásárolt egy új kerékpárt és egy új rádiót. — A törvények értelmében ezeket a tárgyakat nyomban elkobozták, mert a kulák nem teljesítette pénz­adóját és beadását. Rácz Antalt; a félrevezetett kö­zépparasztot maga a tanácselnök kereste fel személyesen. Elmondta neki, hogy a község az utolsók kö­zött szégyenkezik, és milyen sokat veszítenek az elmaradás miatt. Rácz Antal belátta, hogy a becsü­letes emberek között a helye. Meg­fogadta a tanácselnök szavát, s a kongresszusi hét második napján valamennyi hátralékát kiegyenlí­tette. Ezenkívül egészévi sertés­beadását teljesítette, 25 és fél kg tojást 15 és fél kg baromfit szintén beadott. Annyira, hogy egyszeriben a község élenjáró középparasztja lett. 12.000 forint értékű hátralé­kot törlesztett, Kialakult a Jó kapcsolat Miután a falu dolgozói tudo­mást szereztek a tanácsvezetők in­tézkedéseiről, a keddi napon egy­másután jelentek meg pénz-adó­tartozásuk kiegyenlítésére. Míg az­előtt napok múltak anélkül, hogy valaki pénzadót fizetett volna, ad­dig hétfőn 18.000; kedden pedig 28.000 forint pénzadó befizetés tör­tént, A begyűjtéssel hátralékban le­vők pedig négy nap alatt mintegy hetvenen tisztázták adósságukat. Ugyancsak a keddi napon Palócz Sándor egészévi beadását minden­ből teljesítette. Két hízottsertést adott az államnak, egyiket szaba­don, a másikat pedig a beadásba. „Én most ilymódon köszöntőm a kongresszust." — Mondta a derék gazda. Danyi János dolgozó paraszt amikor meghallotta, hogy Palócz Sándor két hízót vitt be, azonnal kocsira rakott három hízottsertést, és még aznap átadta a begyűjtők­nek. „Én meg így köszöntőm a kon­gresszust.“ — Mondta Danyi Já­nos. —1 Estig a jászfényszarui dol­gozó parasztok 22 sertést adtak át az államnak. Mintegy harmincán teljesítették ilymódon egy nap alatt sertésbeadási kötelezettségü­ket. Kialakult a tanács és a dol­gozók között az igaai tömegkapcso­lat. A faluban azon a véleményen vannak; hogy most már más lesz a helyzet s napok alatt pótolják az elmaradást. A hanyagok felelős- ségrevonásának eredményeként a kongresszusi hét első három nap­jában Jászfényszaru elkerült az utolsó helyről. A brigád megállapította, hogy még mindig sok ugyan a tenni­való, de a községi tanácselnök jó­kedélye nem alaptalan. Az a hely­zet ugyanis, hogy mostmár a ha­nyagok felelősségrevonásával min­den előfeltételét megteremtették annak, hogy június elsejéig teljes egészében pótolják a begyűjtésben lévő elmaradást. Szekullty Péter A kongresszusi héten gyorsabban készülnek a lakások Vonják felelősségre a Kőséptissai Öntösővállalat hanyag vesetoxt Különös örömmel olvastuk mind­nyájan az újságban, hogy egyik legnagyobb bókealkotásunk, a Ti- szalöki Duzzasztómű megkezdte ál­dásos működését. Az -életet adó víz, a Keleti Főcsatornán és a Hortobágy-Berettyón keresztül me­gyénk területére is eljut. Karcag, Kisújszállás, Turkeve, Mezőtúr ha­tárát átszelve, Mezőtúr alatt, öm­lik a Körösbe. Útjában ellátja víz­zel a karcagi, kisújszállási, tur- kevel, mezőtúri tsz-ek hatalmas öntözött területeit, rizstelepeit. A karcagi termelőszövetkeze­teknek idáig azonban nem sok jutott ebből a vízből. A Középtiszai Öntöző Vállalat szabotázsszámba menő hanyag munkája miatt szinte tehetetlenül nézik, hogyan folyik tovább az ön­töző víz a Hortobágy-Berettyó csa. tornán, anélkül, hogy felhasznál­hatnák. A Középtiszai Öntöző Vállalat kunhegyesi kirendeltségének lett volna kötelessége, hogy a csatorna partján még kora tavasszal felsze­relje a vízkiemelő szivattyúkat. Ez azonban idáig nem történt meg. A karcag-sebeséri csatornánál például ott vannak a szivattyúk, de a beépítésükhöz szükséges műtár­gyakat nem készítette el a vál­lalat. A szükséges földmunkákat sem vé­gezték el. A karcagi tsz tagok a koratavasz folyamán saját öntözött telepeik építésével voltak elfog­lalva; segítségadásra nem is igen volt módjuk, de azt nem is kérte tőlük a vállalat. Elkészültek a rizstelepek, hetekkel ezelőtt már megkezdődött a rizsvetés. Sőt a múlt héten minden karcagi szö­vetkezetben kikelt az értékes nö­vény. Várja az árasztást, hogy megszabaduljon az egyre jobban fenyegető gyomoktól és tovább fejlődhessen a víztakaró alatt. A szivattyúk azonban nem mű­ködnek és a Szabadság tsz-nek 306 hold, a Táncsics tsz-nek 300 hold, a Szabad Ifjúság tsz-nek 15 hold rizsvetése még vizet sem látott. A karcagi gépállomás 7 traktorral, 7 szivattyút működtet, ez azon* ban egyáltalán nem látja el a szükségletet. Hasonló a helyzet a Dózsa tsz v210 holdas és a Köztár­saság tsz 45 holdas rizstelepével. E két szövetkezet a karcag-ágotai vízkivételi helyről kapná az öntö­zővizet. A Középtiszai öntöző Vál­lalat azonban itt sem gondosko­dott a Szivattyúk beépítéséről. Nemrégen megalakult az öntö­zési operatív bizottság. Munkájá­nak azonban, éppen a fenti hiá­nyosságok bizonyítják — semmi nyoma. — Ha pár napon belül nem történik változás a rizstelepek árasztásánál, csak Karcagon 890 hold rizsvetés megy veszendőbe, Ha a 890 holdon csak 15 mázsás holdanként! átlagtermésre számí­tunk, akkor is 13 ezer 350 mázsa rizzsel lesz szegényebb népgazdaságunk és 3 millió 332 ezer 500 forinttal károsodnak a karcagi termelő­szövetkezeti tagok. Szűnjön már meg végre a nép vari gyonának pocsékolása. Az illetéke­sek gondoskodjanak a rizstelepek azpnnali elárasztásáról és vonják keményen felelősségre az öntöző vállalat hanyag, nemtörődöm ve­zetőit, K. A. A Bútorgyár fialaliaU élenjárnak a versenyben A Tisza Bútorgyár DISZ fiatal­jai kimagasló eredményeket értek el a kongresszusi hét napjaiban. — Dombóvári György régebbi 135 százalékos teljesítménye után ezek­ben a napokban elérte a 150 száza­lékot. Durmi László. 170-ről 182 százalékra növelte teljesítményét. Kitűnik kifogástalan minőségi mun­kájával Major József, aki ugyan- akko/ mennyiségben sem marad „el társai mögött: eléri a 180 százalé­kot. Kormos Ferenc üzemi viszony­latban az elsők közé került, 200 százalékon felüli eredményével. A verseny élharcosai közé tar­toznak Juhász Józseíné betanított géprruyikás, aki 100 százalékkal és Török Jolán segédmunkás, aki több mint 20 százalékkal teljesít többet, mint azelőtt. Bottyán László brigádja 180 százalékra teljesítette tervét A lószegi gépállomás dolgozói június elsejétől kezdődő nagy szemlére készülnek a kongresszusi héten. Már eddig elkészültek az ekék és tárcsák javítási munkáival. Tegnap a gépállomás igazgatója és főagronómusa megbeszélésre hívta össze a brigádvezetőket. Alapo­san, tervszerűen készülnek az elkövetkező munkákra. Meghatározták, hogy a cséplőgép-csapatok melyik területen fognak dolgozni. (Hátrál­tatja munkájukat, hogy a cséplőgép-csapatok még mindig nem kap­ták meg szerződéseiket.) A megbeszélés után röpgyűlés volt, ahol a verseny eddigi eredményeit értékelték. A kongresszusi versenyzászlót Bakos Balázs brigádvezető elvtárs nyerte el. Brigádja élenjár a gépjavítási mun­kálatokban és segítette a gépállomást abban, hogy a növényápoló gépek már kint vannak a területen. Csak arra várnak, hogy meg­felelő legyen az időjárás; és rámehessenek a földre. A verseny má­sodik helyezettje Zablánszki István, a harmadik Gulyás Imréné. Mindketten pártunk tagjai, A szolnoki lakásépítkezések minden szolnoki szívéihez kö­zel állnak, mindenki érdeklődéssel figyeli, hogyan halad a munka. Érthető is ez, hiszen tudjuk — vá­rosunk egyik legégetőbb problé­mája a lakáshiány. Már az első 124 lakás elkészülte is, segítséget jelent s méginkább azt jelenti majd, ha mind a 400 lakás építését befejezik. Tudják ezt az építkezés dolgozói ds. m A szokatlanul hosszú és igen kemény tél ugyancsak pró­bára tette állhatatosságukat, mun­kaszeretetüket, s most is sokszor hátráltatják az építést a tartós eső­zések. Ennek ellenére becsülettel helytállnak. Most a kongresszusi hét lendülete szinte szárnyakat adott a munkának — úgy igyekez­nek, hogy határidőre elkészüljenek a lakóházak s novemberig vala­mennyi lakásba beköltözhessenek majd a boldog családok, A kongresszusi héten az építke­zés dolgozói nagyobb teljesítmények elérésével és a selejt csökkentésé­vel köszöntik pártunk III. kon­gresszusát. Ezt vállalta a Csömör gyorsfalazóbrigád is. Eddig a C. 2. tömb falazásán dolgoztak, most pe­dig a D. tömbnél állnak munkába, s itt a II.emelet teljes falazását el­végzik 28-ig. A 30 tagú — 4 kőmű­vessel — dolgozó brigád sztahano­vista módszerrel dolgozik. m E ddig minőségileg kiváló mun­kával átlag 120 százalékot ér­tek el. Mindig jól dolgoztak hát, de most különösen nekifeküdtek a munkának, hogy a minden eddigi­nél nagyobb teljesítménnyel fejez­zék ki szeretetteket a párt iránt. Meg Is látszik ez eredményeiken. A héten már meghaladták a 130 százalékot, i Nagy munkában van Kecskés elvtárs előregyártó részlege is. Ed­dig átlagosan 230—240 téglatárcát és más előregyártott épületelemet készítettek 16 óra alatt, most 250 elkészítésére tettek vállalást. Eddig becsülettel állják is szavukat. így nemcsak a lakásépítkezést látják el, de a vállalat más munkahelyeit is segíthetik. Most egy iskolaépítke­zést patronálnak, látnak el előre­gyártott épületelemekkel. m K iugró eredmények is születtek már a kongresszusi hét során az építkezésnél. Tóth András el­helyezőbrigádja, mely eddig átlago­san 120 százalék körüli eredményt ért el, most a nagy verseny lázá­ban 159 százalékot teljesített, ők azt vállalták, hogy az I. tömb föld­szinti födémjét teljesen elkészítik a kongresszusi műszak alatt. Eddigi eredményeik biztosítékai annak, hogy teljesítik majd vállalásukat. Nagyjelentőségű ez az eredmény, mert azt jelenti, hogy a május har­madik dekádjára eső munkájukat 31. helyett már 29-én befejezik. Sok baj, gond volt azelőtt a szál­lítóbrigád munkája miatt. Most az­tán ők is megemberelték magukat. Szerdán már 110 százalékos telje­sítményt értek el, és selejtmente- sen dolgoztak, ami jelentős megta­karítást jelent. Ezzel a munkával nem csak a terv időbeni teljesíté­séhez járultak hozzá, de segítik az építőiparban oly nagyjelentőségű önköltségcsökkentést is. György György elvtárs, a brigád vezetője úgy irányítja a dolgozókat, úgy szervezi a munkát, hogy sosem kell állniok s emellett állandóan telje­sítménybérben dolgozhatnak. Ei A z építkezés női dolgozói sem akarnak elmaradni a töb­biektől, igyekeznek bebizonyítani, hogy mint oly sok más munkahe­lyen, itt is „legények a gáton”. Nyerges Rózsi négytagú terítőbri­gádjával a gyorsfalazóknál dolgo­zik, s már 121 százalékos teljesít­ményt ér el, Az építők jő eredményeinek el­éréséhez a műszaki vezetés bizto­sítja az anyagot s azt, hogy mindig legyen munkahely, ne legyen idő­kiesés egyetlen brigád munkájában sem. Eddig derekasan megállták a helyüket ők is. Érdemük emellett, hogy ez a munkaíiely a jövő szak­munkásainak képzését is segíti az­zal, hogy a most szabadult gya­korlómunkások patronálását elvál­lalta. I gy pezseg az élet, s születik a nagy eredmények sora a szol­noki lakásépítkezésen. A jó rrílmka nyomán bizonnyal elérik majd a célt — határidőre átadják a sokak által régen várt új lakónegyedet a város lakosságának. A kommunista példamutatás szép példáját adta “ s ezért dicséret illeti Bottyán László brigádvezetőt, akinek brigádja vállalá­sát teljesítve, hétfőre elvégzi a javítási munkálatokat. — annak elle­nére, hogy a brigádból három felelős vezető hiányzik. Első helyen állt a szántás-vetésben is. Brigádja 180 százalékra teljesítette tervét, A jászapáti járásban a jászandrásiak tartják az első helyet Ä jászapáti járás területén még most van kibontakozóban a kon­gresszusi hét versenye. Az első na­pokban a jászapáti Velemi Endre tsz tagjai dolgoztak a legjobban. Búzavetés-területükön az acatolás- sal végeztek és a cukorrépa sara- bolását befejezték. A jásziványi Törekvés termelő- szövetkezet első győzelmi jelenté­sei is megérkeztek. A kis jászsági termelőszövet­kezetben lekaszálták a lucer­nát, másodjára kapálják a cu­korrépát. A kongresszusi hét növényápolási versenyében je­lenleg a jászandrásl dolgozó parasztok vannak az első he­lyen. A gyakori esőzések ellenére sem csökken a tsz tagok, egyénileg dol­gozó parasztok munkalendülete. A kongresszusi hét ötödik napjáig 85 termelőszövetkezeti gazdaságban fejezték be a búza acatolását, 72 szövetkezetben a kukorica fogaso­lásával és első kapálásával is vé­geztek. 208 termelőszövetkezetben sarabolták meg a cukorrépa1 terü­leteket és 62 tsz-ben egyelték ki a cukorrépát. A karcagi Gábor Áron ziumban már évek óta komoly kul- turmunka folyik. Az elmúlt hetek­ben Móricz Zsigmond: ;,Fo>rr a bor” című regényének színpadi változatát mutatta be az országban elsőként az iskola IV/b. osztálya. Az előadást Csávás Sándor, a gim­názium egyik tanára nyitotta meg, hangsúlyozva a kultúra jelentősé­gét, majd Móriczot méltatta. Dr. Borók Imre helyettes igazgató meg az író kisújszállási diákéletét is­mertette, ami egyúttal a darab témája is volt. Az előadáson Mó­ricz maturandus kora elevenedik: meg. A diákok nagy sikert arattak szereplésükkel. A Ill/b. osztály pedig a (közel­jövőben a „Csikós“ című nép­színmű bemutatásával kedveskedik a lakosságnak Szász Béla tanáaj rendezésével, A >FORR A BOR< előadása Karcagon gimná-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom