Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-16 / 114. szám

Régi tavassi habátbél divatos szabású ki ^kabátot vagy mellényt alakíthatunk. <— Rajzaink alakításokból megoldható kiskabát- és mellénytervek. 1. Lefelé szűkülő vonalú, érdekes vállrészű kulikabát. Széles levar- rások díszítik. A vállrész más anyag betoldásával is készülhet. 2. Zipozáras mellény. Anyaga egyszínű szövet, düftin, vagy kord- bársonv Lódenszövetből is szép. — Mély zsebeit „hói” díszíti* 3. Szövet, vagy düftinboleró szok­nya-blúz, vagy szoknya-pulóver összeállításához. Készülhet hosszú, vagy háromnegyedes újjal. 4. Testhez simuló mellényke ■— kétszínű szövet, vagy szövet és bár­sony kombinációja. Bősége hátul, csattal ellátott övpánttal szabályoz­ható. 5. Széles levarrásokkal, nagy zse­bekkel ellátott kiskabát. Lódenka- bát átalakítására alkalmas. Mit olvasson Két anya fordult hozzánk kér­déssel. Az egyik gyermeke túlsá­gosan sokat olvas és ha könyv van a kezében, elfeledkezik a tanulás­ról, a házkörülá apróbb kötelessé­geiről is. A másik anya tizenhárom éves kislánya nem szívesen olvas gyermekirodaimat, inkább a felnőt­tek számára írt regények érdeklik, „annak ellenére”, hogy tiltják neki ezek olvasását. Feltétlenül szükséges és helyes, hpgy a gyermekek koruknak és értelmüknek megfelelő könyveket olvassanak. Éppen a szülők egyik legfontosabb kötelessége, hogy a könyv szeretetére neveljék gyer­mekeiket, hiszen az olvasmányok gazdagítják, csiszolják értelmüket. Az útleírások, a történelmi és tár­sadalmi regények az iskolai tan­anyag fontos kiegészítői. Az olva­sásnak azonban sohasem szabad a tanulás vagy az otthoni kötelessé­gek rovására mennie. Helyes, ha a szülő egy otthoni „órarendet” állít össze gyermekével és annak osz­tályfőnökével közösen, hogy a gyermek gazdaságosan és megfele­lően ossza be szabadidejét. A gyermekek 7—8 éves korig ál­talában a mesekönyveket szeretik, a 8—12 évesek a hasonlókorú gyer­mekekről írt történetek, útleírások és ifjúsági regények iránt érdek­lődnek. A serdülő lányokat és fiú­kat természetesen nem köti le többé a gyermekmese. 13—15 éves gyermekeknek már bátran adhatunk felnőttek számára írt szépirodalmi műveket is. Gondol­junk Azsajev „Távol Moszkvától“, Beck „A volokalamszki országút" vagy Popov „Acél és salak” című regényére, amelyekből a hősi helyt­állást, az igaz hazafiságot, a munka szeretőiét és az élet helyes értékelé­sét tanulhatja meg a serdülő gyer­mek. Éppen ezek az olvasmányok készítik elő az iskola befejezése utáni életére. ^ A mi könyvkiadóinknál megje­lent könyveket általában olvashatja felnőtt és gyermek egyaránt. Ter­mészetesen, nem minden, a felnőt­teket érdeklő szépirodalmi mű köti le azonban a gyermek fantáziáját és fiatal koránál fogva nem is ért­heti meg, értékelheti valamennyit egyformán. A gyermek azonban körülő úton. titokban hozzájuthat a felszabadu­lás előtti ponyvához is. Ezért he­lyes, ha a szülő ellenőrzi gyermeke olvasmányait •—» bele-belepillant könyveibe, beszélget vele az olva­sottakról és ha valamit helytelenít, megmagyarázza neki, miért. Az in­dokolás nélküli tilalom a legalkal­masabb módszer arra, hogy a gyér a gyermek ? mek érdeklődés ét még inkább fo­kozza az esetleg kára* könyvek iráni, Ügyeljünk arra, hogy a gyermek helyes testtartásban, megfelelő vi­lágítás mellett olvasson és az ol­vasás ideje sohase nyúljon bele a késő éjszakai órákba. Ajándékoz­zunk gyermekeinknek időnként könyveket, amelyek vásárlásánál kérjük a pedagógusok vagy a könyvelárusítők tanácsát. írassuk be a gyermeket a városi, falusi könyvtárba. Itt megtalálja a gyer­mekirodalom minden vállfáját és és olyan, felnőtteknek írt könyve­ket is ajánljanak neki, amelyek megfelelnek értelmének és korá­nak, m. m. TiáítabUUimk tavaszi tennivalói között a legfon­tosabb talán a téli holmik rendes elrakása a nyári hónapokra. — A molyveszedelem legfőbb ellensége a tisztaság, tehát minden darabot gondosan kitisztítva tegyünk el. A télikabátból szedjük ki a kigom­bolható bélést, azután a kabátot és a bélést — a gombokra ügyelve — külön-külön poroljuk ki. A kabátot a porolás után benzinnel, terpentin­nel, vagy ecetes vízzel keféljük le. A zsebekbe terpentinbe vagy ecet- bemártott újságpapírt rakjunk. — Szőrmebundát és szőrmebélést ne poroljunk, hanem kis toliseprő nye­lével ütögessük csak, azután kefél­jük le. Irhabundát jól rázzuk ki, a belsejét ugyancsak tollseprő nye­lével óvatosan poroljuk, kívül pedig tiszta,puha ruhával többször töröl­jük át. A kötöttholmit mielőtt elrakjuk, feltétlenül mossuk ki. A molyirtót kis papír, vagy tüllzacskóba rakva tegyük a kötöttholmi közé úgy, hogy ne érjen közvetlenül az anyaghoz. A kötöttholmit ne össze­vegyítve, hanem mindig külön- külön, lehetőleg papírosba csavar­va tegyük el. Jó módszer, ha fa-, vagy papírdobozba rakjuk. A doboz aljába naftalint, vagy más moly­irtót szórunk, amit azonban selyem­papírral letakarunk. A kabátok, kosztümök és férfiruhák kabátjának kihajtóját gombostűvel letűzzük. A téli holmi elrakására legoko­sabb, ha egy nyáron át nélkülöz­hető szekrényt berendezünk „naf- talinos szekrénynek“. A szekrényt jól kitörölgetjük, az aljába terpen­tines újságpapírt terítsünk és kis nyitott dobozokba helyezzük el a különböző molyirtókat. — Ebbe a szekrénybe akasszuk és rakjuk a kitisztított telj holmit. A szekrényt legalább hat hetenként szellőztes­sük és ha a molyirtó i'h*a már el­szállt fris-et "ifi 'ml; ébe, VÁSZONRUHA Sötétsárga vászonruha „bevá­gott“ zsebekkel, fehér gombokkal. A zsebeket és ujjakat fehér szegély díszíti. Sününk - (Űzzünk A piacon és a íöldművesszövet- kezetek árudáiban megjelentek már a tavaszi zöldfélék, Bővül már az étrend, TÖLTÖTT KALARABÉ (hússal): A kalarábét meghámozzuk, s a kö­zepét kivágjuk. Borjú-, vagy ser­téshúst, 5 személyre mintegy fél­kilót véve, megdaráljuk, tejben áztatott zsemlyével, tojással, fű­szerrel tölteléket készítünk belőle. Ezután a kivájt kalarátoékat tűzálló edényben egymás mellé rakjuk, köré tesszük a kivágott részeket, s az egészet zsírban, csontlével pu­hára pároljuk. Amikor a kalarábé már megpuhult, kiszedjük a töltött fejeket, a visszamaradt mártást liszttel meghintjük, feleresztjük, s felforraljuk, majd tejfelt öntünk bele. Az így elkészült mártásba visszahelyezzük a töltött kalarábé- kat és így ismét felmelegítjük, Ez­után tálaljuk, TÖLTÖTT KALARABÉ (hús nélkül): Meghámozzuk és kevés sós vízben puhára főzzük a kalarábé- fejeket. Amikor már megpuhult, kupakját levágjuk, s üreget vájunk benne. Tejben áztatott, áttört zsemlyéket vajban megpárolunk, összekeverjük azokat tojássárgájá­val, apróra vagdalt hagymával, fű­szerrel és tejfellel. Ezzel a keve­rékkel töltjük meg a kalarábét, majd levágott kupakját vissza­helyezve tűzálló edényben tejfel­lel locsolva, zsemlyemorzsával meghintve, egy negyedórán át sü­tőben átsütjük. Ha elkészült, vaj­ból, lisztből és a kalarálbé főzőlevé- ből készült híg mártással tálaljuk. PARAJFŐZELÉK. A csumátlaní- tott parajt megfőzzük, majd le­csurgatjuk róla a vizet és tejben áztatott zsemlyével együtt áttör­jük. Világos, fokhagymás rántást készítünk s abba tesszük bele a pa­rajpépet, majd az egészet átforró- sítju'k, tejjel felengedjük, fűszerez­zük, s felforraljuk. Forralás után tálalhatjuk. FORRÓ SAJTOS SZENDVICS, tea mellé. Egy hosszú zsúrkenyere! ujjnyi vastag szeletekre vágunk, a szeleteket megkenjük vajjal és meghintjük reszelt sajttal, sóval, köménymaggal. Tepsibe téve, forró sütőben aranysárgára sütjük, majd forrón tálaljuk. HÜSSAL TÖLTÖTT KRUMPLI- GOMBÓC. Személyenként 5 deka­gramm húsból (sertés-, borjú- vagy baromfihús) bőlevű, hagymás pap­rikást készítünk, majd levéből ki­szedve, a húst megdaráljuk. Ezzé töltjük meg a krumpiigombóc-tész- tát. Sós vízben kifőzzük, azután beletesszük a paprikás léibe, ame­lyet tejföllel szaporítunk. Savanyú­sággal tálaljuk, ~~ I*Tcmll- VföoÉntee tt„ *4. Wtjfflqw L Vízszintes: I. Ytm. 38. folytatás*. 10. Medve-fajta. 11. Csen. eltulajdonít. 12. Vissza: Kiejtett betű. 14. Nem eredeti. 16. Kicsinyítő képző. 17. Hasíték, lyuk. 19. Ilyen íekete la van. 20. Mértani test. 21. 1954. május 16. 23. Mázol. 24. Ételízesítő, (ék. fel.) 25. Nyárvégi földterület. 27. Becézett fiúnév. 28. Szent, sérthetetlen (ék. fel.) 29. össze-vissza szóll 30. A szerelmi líra múzsája. 33. Szolgáljon mindnyájunk buzdítására, (folyt, vizsz. 1.-ben.) 35. Ilyen szoba is van. 36. Kalciumkarbonát (ut. kockában ket­tősbetű!) 38. Kiejtett betű, kétszeresen 39. Mécsesben van. 40. Meggondolatlanul. 42. Friss (ék. fel.) 43. B. S. 44. Virágzó bányavárosunk. 46. ö. É. 47. Tenorista énekesünk. 48. Svéd, — keverve. Függőleges: 1. Két nagy »ikert aratott Morjet film címe. 2. Fordított személy es névmás. 3. Gyümölcs. 4. Tárolásra szolgál. 5. Veszprémmegyei község a devecscri járásban. 6. A hét görög bölcs egyike. 7. Feszültség. 8. Régi germán nép. 9. Aroma. 13. Nyomorék. 15. Ez a gőzös megsemmisült. 16. Német férfinév. 18. Megszólítás. 20. Szerszámélesítő. 23. Síkság, fensík. 24. N-nel a végén: mérleg teszi. 26. A-val a vég£n: fúvóshangszer. 27. Amerikai költő. 31. Kerítés. 33. Csend, nyugalom. 34. Arcbarázda. 36. A francia forradalom legszélsőségesebb vezére. 37. Hangtölcsér (első kockában kettősbetű.) 40. Női név. 41. Nyirkosság. 44. . . .azus, — mfthológiaf szárnyaslő, 45. Félig késvei 47. G. U. 49. Vissza: Betű fonetikusan. FEJTÖRŐ N|jP i MÜ illat *“k M b R A SÉG SÉG f LN D • i Szamárhang Kulthctl rejtvényeink helyes megfejtése Keresztrejtvény: Sárga rózsa. Gazdag szegények. Rab Ráby. Zsidó fiú Szép MikháL Szegény gazdagok. Óceánia. Apja fia. Helyesen fejtették meg: Bereczky Gyula, Illy Ottó Karcag, Soós Katalin, Nagy Lászlómé JászárofcgzáMás, Pünkösti Erzsébet Tiszafüred. Korda Sándor Törökmiklós, Kassai József Kunhegyes, Kéri Ervin Mezőtúr, Búzássi Ferencné Szolnok, Nagyrőnai Józsefné Kisújszállás, Erdei Ferenc Rákóczifalva, Papp Sá ndor, Menyhárt Józsefné Szolnok, Hidvégi Ilona, Hidvégi Gyula, ifj. Szűcs Gyula Kenderes, Neumann Imre Mezőtúr, Borzaik Lajos Jászapáti, Törös Jámosné. Füleki Lász- lóné Kisújszállás, Fejtörő: Török, Mikszáth, Tanerő, Feleség. Könyvjutalmat kaptak: Bereczky Gyula Karcag, Soós Katalin Jászárokszállás, Búzássi Ferencné Szolnok, Neumann Imre Mezőtúr. OTTHONUNK kényelméhez: a terítéshez abrosz helyett használjunk színes, kockás zefirből, vagy kartonból készült „tányéralátétet“. Egy alátét nagy­sága 40x40 cm A kiszabott anyagot beszegjük és fehér vagy színes farkasfoggal díszítjük. Az alátét csinosan díszíti az asztalt és könnyen mosható, va­salható. VASÁRNAP: KÖSS UTH-RA DIÓ: 6.00-8.00-ig: Reg­geli zene. — 8.15: Egy falu — egy nóta. — 9.00: Zenés fejtörő. — 10.00: Vasárnapi levél. — 10.10: Kiváncsiak klubja. — A gyermekrádió műsora. — 11.00: Helyszíni közvetítés a Néphadsereg Színházából. Helyszíni közvetítés a Magyar Rádió aján­dékhangversenyéről, amelyet a mezőgazda- sági gépeket gyártó üzemek legjobb dol­gozói tiszteletére rendez a Magyar Nép­hadsereg Színházában. A műsoron több ismert és népszerű művész szerepel. A Magyar Rádió énekkarát és szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényli. — 13.30: Jó ebédhez szól a nóta. — 14.15: Nagy né­pi együttesek. —14.45: Egy hét a külpo­litikában. Előadás. — 15.00: Szív küldi szívnek szívesen. — 16.00: Ének Igor ha­dáról. Orosz népi hosköitemény, a XI!. századból. — 16.50: Tánczene. — 17.40: Kincses kalendárium. — 18.40: Rádiólexikon. Sok érdekes kérdésre kapunk választ a műsorból, ml a hidrogénbomba, miért áll 24 órából a nap, érdekes statisztikák stb. — 19.10: Sporteredmények. — 19.15: Ma­gyar népdalok. — 19.30: Az épülő kommu­nizmus nagy országában. — 20.10: Majo­ros: Tavaszi hangok c. opera. — 21.40 A vasárnap sportja. Totóhirek. — 22.10: Két magyar daljáték. — 23.00: Helyszí­ni közvetítés a budapesti hangversenyter­mekből. PETŐFI-RADIÖ: 8.00: Reggeli muzsika. — 9.00: Falurádió: — 9.30: Miska bácsi lemezesládája. — 10.10: Szórakoztató zene. — 11.00: Délelőtti kórushangverseny. — 11.30: Tok] Horváth Gyula és zenekara játszik. 12,30: A világirodalom humora: Bernard Shaw visszaemlékezése ifjúságára. — 13.00: Régi népszerű operett részletek. — 14.00 AAűvészlemezek. — 15.00: Az albán nép legendás hőse. Az albán nép évszá­zadokon át harcolt hazája szabadságáért és függetlenségéért. Csaknem 500 eszten­deig volt török megszállás alatt. A tö­rökök elleni küzdelem kiemelkedő nemzeti hősének. Szkander bégnek életét és küz„ delmét ismerteti az előadás. — 15.20: Ma­gyar népdalok és táncok. — 16.00: Részle- 16.40: A rádió gyermekszínházának műso­ra. Az aranyrét. Zenés mesejáték. Magyar népmeséből írta Vég György. — 17*20: Részlet Voltaire Vadember c. művéből. — 17.40: Zenekari hangverseny. — 18.35: Liszt müveiből. — 19.10: Színes muzsika. — 19.40: Csehszlovák zenei hét. Tánczene. — 20.15: A Tartós békéért, népi demokráciáért c. lap ismertetése. — 20.30: Dalok és hang­szerszólók. — 21.00: Kórusmíívek. — 21.30: Könnyű zene. — 22.00: Zenekari hangver­seny.

Next

/
Oldalképek
Tartalom