Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-15 / 113. szám
S/.OLNORMEGYEl NEFLAr 1954 május 15. A falusi osstályharc néhány kérdése napjainkban [ Pártunk | Központi Vezetőségének 1953 június 28-i határozata és az e határozatra épülő kormány- programm új szakaszt nyitott meg népi demokráciánk fejlődésében. Az új szakasz lényege, hogy emelni kell dolgozó népünk életszínvonalát. A cél tehát világos: minden, amd ebiben az országban történik, a legfőbb értékért az emberért van. A cél elérésének legfontosabb eszköze a mezőgazdasági terméshozam gyors és nagyarányú emelése. Hangsúlyozzuk: az egész mezőgazdaság terméshozamának növelése szükséges, beleértve az egyéni kis- és középparaszti gazdaságokat, sőt a kulák-gazdaságokat is. Éppen ezért pártunk, kormányunk olyan gazdaságpolitikát folytat, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorainak fokozott támogatása mellett, támogatást nyújt az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságnak is. E politikánk lehetővé teszi azt is, hogy a kulák-gazdaságok is hozzájárulhassanak a mezőgazdasági terméshozam növeléséhez. Miről is van szó tulajdonképpen? Megbarátkoztunk a kuláksággal? Nem! Arról van szó, hogy az elmúlt években elkövetett hibáinkat — amikor is a kulák-korlátozás helyes politikájáról nem egyszer átcsaptunk a kulák-likvidálás politi- .kájára — kijavítjuk, azaz a kulák- korlátozás politikáját folytatva a kulák-gazdaságok által megtermelt javakkal is segítjük dolgozó népünk életkörülményeinek megjavu- lását. Vannak, akik jelenlegi politikánkból azt a következtetést vonják le, hogy most már megszűnt a falusi osztályharc, kész az osztálybéke. Ezt persze mindenekelőtt a burzsoázia legszélesebb rétege, dolgozó népünk legádázabb ellensége, a kulákság hirdeti. Illik rájuk az a közmondás: „Éhes disznó makkal álmodik’1. A kulákságnak, a falusi osztályellenségnek az volna ínyére, ha az osztályharc megszűnése, az osztálybéke jelszava alatt nyugodtan végezhetné aknamunkáját, a falu dolgozó parasztjai és termelő- szövetkezetei ellen. Nem. a falun nem szűnt meg az osztályharc, sőt még egyre inkább bonyolultabbá válik, annál is inkább, mert a falusi klzsák- mányolók, a kulákság közte él a dolgozó parasztságnak, s ezáltal olyan színezetet ölt, mintha azonos sorsban élne a dolgozó parasztsággal. Bonyolította a falusi osztályharcot a kuláklista eltörlése is, ami sokakban azt a tévhitet keltette, hogy a lista eltörlésével a /kulákság megszűnt. Noha pártunk félreérthetetlenül leszögezte, hogy „A KULÁK, kulák marad, listával VAGY LISTA NÉLKÜL”. Napjainkban főképpen az bonyolítja a falusi osztályharc helyes értelmezését és kivitelezését, hogy a kulákság egyrésze — akiknek gazdasága nem éri el az úgynevezett kulákhatárt — nem fizet fejlesztési járulékot, nem esik progresszív adó és beadási kötelezettség alá. Egy olyan kulák például, akinek csak 6 kh. földje van, ugyanannyi adó- és beszolgáltatást kötelezettséggel van megterhelve, mint egy 6 holdas dolgozó paraszt. Éppen ez az, ami sokakat megtéveszt, mondván: „leadta földterületének nagyrészét, alkalmazottat nem tart, tehát nem zsákmányolja ki más munkáját, következésképp dolgozó paraszttá vált1-. Mi sem veszélyesebb ennél az „elméletnél’'1 Kóláknak számít | — és ezt aránylag könnyű megérteni — akinek 25 holdat és 350 aranykoronaértéket meghaladó birtoka van. Meg kell jegyezni, hogy ez csupán irányelv és egymagában véve nem elegendő. Előfordulhat, hogy az illető parasztnak 351 aranykoronája van és még sem kulák, de előfordulhat az is, hogy 340 aranykorona értékkel Máknak számít. A legdöntőbb a kulák-mivolt megállapításánál az, hogy kik zsákmányoltak, vagy zsákmányolnak ki rendszeresen, azaz, kik éltek vagy élnek a dolgozók zsírján kik barátkoztak a polgármester, a főjegyző urakkal, a plébánossal, a pappal. Kik voltak azok, akik felé a pórnépnek, a nincsteleneknek messziről kalapot kellett emelniük, ha azt akarták, hogy harmados, vagy negyedes tengeriföldet kapjanak, hogy tizenket- tedén, vagy tizenharmadán arathassanak. Annakidején persze a kulákok nem tárgyaltak a dolgozó parasztokkal, közös sorsról, parasztegységről, akkor »snézték a középparasztot is. Ki hiszi el, hogy ezek a falusi dolgozók vérén, verejtékén élősködők, az egyszerű embereket testükből, lelkűkből utáló kulákok jó emberek lettek, akik egyetértenek azzal, ami nálunk történt, illetve történik. Mégis | az tapasztalható nem egy helyen — éppen azért, mivel nincs eléggé tisztázva, kik a kulákok — hogy az ellenük folytatott harc alábbhagyott, következményeként több helyen a kulákság túlzottan nekibátorodott, helyesebben elszemtelenedett. Követelőzőén lépnek fel államhatalmi szerveinkkel szentben, odáig merészkednek — tanácsszerveink és egyes elvtársaink szájtátlsága következtében, — hogy követelik a termelőszövetkezeteink jogos tulajdonában lévő ingóságokat és ingatlanokat. Jellemző példája ennek a rákóczifalvai „II. Rákóczi-' termelőszövetkezet esete, melynek egy helyiségébe ifj. Mészáros Kálmán kulák-sarjadék a bútorát bepakolta és azon mesterkedett, hogjl a tsz használatában lévő épület egyrészébe beköltözzön. Csak az illetékes szervek erélyes közbelépése akadályozta meg a ku- lák-fondorlat végrehajtását. A kulákság mindent elkövet, hogy akadályozza kormányprogrammunk megvalósulását,' az életszínvonal emelkedését. Elég, ha megemlítjük, hogy a megyénkben lévő kulákok 1953-as évi adóhátraléka közel 9 millió forintot tesz ki. Ezévi adójuknak is csupán 2.2 százalékát teljesítették. Ez egyben persze mutatja azt is, hogy állami szerveink, a tanácsok elnézték — se fölött pártszervezeteink is szemethúnytak, hogy a kulákság ne teljesítse az államiránti törvényes kötelezettségét, noha mindenki tudja, hogy a kulákság adó- és beadási kötelezettség teljesítésének meg van a feltétele. A falusi osztályharc itt-ott eléggé el van torzítva. Főleg ta- tanácsszerveinkben mutatkozik — az ügyészségek és bíróságok munkájában még csak hatványozódik — a nagyfokú bizonytalanság, megalkuvás a kuláksággal szemben. Pártbizottságaink, pártszervezeteink ébertelensége, tanácsaink megalkuvó magatartása odavezetett, hogy egyes községekben — ahogy mondani szokás — „nagyfenn" hordják fejüket a kulákok — mint pl. Kunhegyesen, Törökmiklóson, Rákóczi- falván, Jászkiséren. Államihatalmi szerveinknek legyen gondjuk arra, hogy a kulákság „szerényebb” magatartást tanúsítson. A kulákság népellenes tevékenysége természetesen nem merül ki abban, hogy nem teljesíti törvényes kötelezettségét, ezen túlmenően igyekszik befolyást gyakorolni a dolgozó parasztságra, mindenekelőtt a középparasztságra. A falusi osztályellenség tevékenységének középpontjában ma a termelő- szövetkezetek elleni aknamunka és az állampolgári fegyelem meglazítására való törekvés áll. | Megjegyezzük:! rosszul számít, — és magára vessen — az a kulák vagy egyéb falusi osztályellenség, aki arra számít, hogy tétlenül fogja nézni a proletárdiktatúra állama dolgozó népünk ellen irányuló ténykedésüket. De saját magia ellen vét az a dolgozó paraszt is, aki a kulákságra hallgatva késlekedik a törvényes kötelezettségek teljesítésével, lazítja az állampolgári fegyelmet és ezáltal megnehezíti a falu közszükségleti cikkekkel való ellátását. A kulákság elleni harc következetes véghezvitele legtöbb esetben ott akad el, hogy nem értik falusi vezetőink elég világosan, mit is jelent a gyakorlatban a kulákságot korlátozó politika. Mindenekelőtt abból kell kiindulni: törvényeink úgy szabályozzák a kulákság gazdasági- és politikai működési területét, hogy „a kulákság fája ne nőhessen az égig.’1 Ezt a célt szolgálja a progresszív adózás beadási kötelezettség, a politikai megkülönböztetés, hisz tudvalévő, hogy a kulák akár rendelkezik vagyonnal, akár nem, semminémű társadalmi funkciót — tömegszervezeti, termelési bizottsági tag stb. — nem tölthet be. Illogyan kel» biztosítani a gyakorlatban a korlátozás politikájá nak érvényesülését? Nem ördögi mesterség ez! Azt kell biztosítani, hogy a kulákság megrendszabályo- zósát célzó törvényeket mindenkor maradéktalanul végrehajtsák. Azt jelenti, hogy állami szerveink ne nézzék tétlenül a kulákmesterkedé- seket, ne tűrjék kötelezettségeik teljesítésének elmulasztását. Sokan félreértik a törvényességet és attól tartanak, ha a kulákságtól a törvényeinkben meghatározott módon, megalkuvás nélkül, kemény kézzel követelik meg törvényeink tisztelet- bentartását, „törvénysértést” követnek el. Pedig éppen fordítva áll a dolog. Azok a vezetők követnek el törvénysértéseket, akik nem tartják be törvényeinket. |.A kulák-korlátozás I politikájának végrehajtása azonban nem egyszerűen adminisztratív feladatot jelent. E politikánk csak akkor járhat kellő eredménnyel, ha a falu dolgozói helyeslik, támogatják. — Ehhez az szükséges, hogy a kulákságot leválasszuk, méginkább elszigeteljük a dolgozó parasztságtól, mindenekelőtt' a középparasztságtól. Az elszigetelésért állandó politikai tömegmunkát kell végezni a dolgozó parasztság körében, konkrétan meg kell mutatni egy-egy kulák aljas mesterkedését. _ Meg kell magyarázni, hogyan akadályozzák népünk jólétének állandó emelését az adó- és beadási kötelezettségek elmulasztásával, hogyan igyekeznek bomlasztaná termelőszövetkezeteinket. Egyrészről a törvények szigorú betartása, másrészről a politikai tömegmunka végzése biztosítja a kulák-korlátozás politikájának helyes és teljes érvényesülését. Tóth Imre J. B. titkár. A karcagi Mezőgazdasági Technikum életéből TZ arcag határában, a város közelében lombos fák között áll a Mezőgazdasági Technikum. A hófehér falak, a hangszórókkal, rádiókkal és szép padokkal felszerelt tantermek, s minden egyéb a megváltozott iskola-életről beszél. A fofyosókoh dicsőségtáblák hirdetik a tanulók névsorát. A faliújságok mee a diákok életéről számolnak be. A különböző szakkörök tananyaga beleolvad az iskolában szerzett tapasztalatok kincsestárába. Fotó-szakkörüiket már laboratóriumnak is nevezhetnénk, hiszen 150.000 forint értékű felszerelési tárggyal rendelkezik. Fényképalbumokat is készítenek és ezeket más iskoláknak is rendedkezésére bocsátják tanulmányozás céljából. Az albumok az iskola munkáját tükrözik minden vonatkozásban. Sőt tankönyvek részére tanulmányokat is folytatnak. Jelenleg a szikes talaj flóráját férjképezik és tanulmányozzák. Bánki János szakkörvezető, az intézet tanára nagy hozzáértéssel, szerető szívvel őrködik a szakkör munkája felett és nem egyszer képekkel jutalmazza a legjobb osztályokat, tanulókat. Az iskola közvetlen közelében tízholdmyi botanikus-kertben tevékenykednek a diákok, ápolják a kísérleti növényeket. Zöld színben virulnak a növények és szabályosan, nyílegyenes sorokban élvezik a napsugarak éltető sugarát. A dohánynak, rozsnak és a cukorrépának az országban lévő minden vállfája megtalálható itt. A tanulók 85 százaléka az iskola mellett lévő diákotthonban lakik. Tekintsünk be ide is. A szelilős, tiszta és jólfelszerelt hálószobákban öröm az élet. Hófehér lepedők és párnák várják a tanulókat. A tél folyamán sem szenvedtek a szokatlan hidegtől, mert forrót,iizű cserépkályhákban lobogott a láng. ^ tanulás mellett szórakozásra is jut idő. Nagylétszámú kul- turcsoportjuk és zeneszakkörük működik. Szabadidejüket sportolással és szórakozással töltik el a tanulók. Az iskolai évek végén pedig hagyományos kirándulásokat rendeznek. Ez évben május végén és június elején 8—10 napos kiránduláson vesznek részt. — Ez egyúttal tanulmányi útnak is számít. Az idén meglátogatják a budapesti üzemeket, a bábolnai állami gazdaságot, a tihanyi halélettani intézetet és a Kiskunságban a sziksós talajokat tanulmányozzák. A genfi értekezlet sajtó visszhang ja Peking. (Uj Kína.) Rangunból érkezett jelentés közli, hogy a bur- mai sajtó üdvözli a szovjet és a kínai küldöttségnek a genfi értekezleten a béke érdekében tett erőfeszítéseit. A „Rangoon Daily’* vezércikkében hangsúlyozza: „Burma, mint ázsiai ország különös fontosságot tulajdonít a genfi értekezletnek, mivel azon részt vesznek a Kínai Népköztársaságnak, ennek a hatalmas ázsiai országnak küldöttei is." A lap sajnálkozását fejezi ki, hogy India, Burma és más ázsiai országok képviselői nincsenek *''1—: a genfi értekezleten. Delhi. (Uj Kína.) Indiai lapok kedvezően kommentálják a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének a genfi értekezleten előterjesztett javaslatait. A „Times Of India” tudósítója genfi jelentésében ezeket írja: A legtöbb francia újságíró, akivel beszéltem, méltányosnak találja a Vietminh javaslatait és úgy vélekedik, hogy azok tisztességes tárgyalási alapot szolgáltatnak. A Laniel- kormány azonban — feltehetően washingtoni nyomásra — jottányit sem hajlandó engedni a Vietminh - nek, noha halálosan fél a francia nép haragjától. London. (MTI. Ä „Forward’1 írja vezércikkében Ha a helyzet nem lenne olyan súlyos, Bidault indokínai javaslata majdnek kémikus lenne. A Dien Bien Phu-i katasztrófa és Navarre tábornok főparancsnok kijelentése ellenére, hogy Franciaország nincs abban a helyzetben, hogy katonai eszközökkel vessen véget a háborúnak, a francia külügyminiszter mégis hidegvérrel azt javasolja: a a Vietminh-gerillákat fegyverezzék le, a francia kormány vegye át egész Laosz és Kambodzsa kormányzását és, hogy Vietnamban a két reguláris hadsereget demarkációs vonalak mögé vonják vissza. Az ilyesmi észszerűbb lenne, ha a Vietminh és nem a franciák szenvedtek volna megalázó vereséget Dien Bien Phu-nál. De a legyŐzöt- tek szóvivője részéről az ilyen javaslat kész őrültség. Dzsakarta. (TASZSZ.) Az indonéz lapok további kommentárokat, fűznek a genfi értekezletnek az indokínai kérdéssel foglalkozó vitájához. A Dzsokdzsakartáfean megjelenő „Kedauliatan Rákzsat" ezt írja: „A szabadságukért, a gyarmati rendszer ellen harcoló indokínai népek mindenütt széleskörű támogatásra találnak. Indokínában meg kell semmisíteni a gyarmati rendszeri, csak akkor lesz ott igazi béke.” A „Berita Indonézia” élesen kikel vezércikkében Dullesnek a dél.' keletázsiai katonai tömb megterem - tésére irányuló íavaslata ellen. — (MTI.) r v Ez történt a nagyvilágban 3 Peking. (Uj Kína.) Khmer ellenállási kormánya csütörtökön nyilatkozatot tett, amelyben támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének a genfi értekezleten május 10-én előterjesztett javaslatát. A khmeri ellenállási kormány nyilatkozatát Szón Ngok Minh, az ellenállási kormány miniszterelnöke írta alá. A nyilatkozatban a többi között ez áll: — A béke és a khmeri nép törvényes jogai érdekében Khmer népe és ellenállási kormánya kijelenti, hogy teljes mértékben támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének a genfi értekezleten elfoglalt álláspontját. Khmer népe és ellenállási kormánya megfogadja, hogy még szorosabbra fűzi szolidaritását a Vietnami * Demokratikus Köztársaság népével és kormányával, valamint Patet Lao népével és ellenállási kormányával, hogy Vietnam, Khmer és Patet Lao népei nemzetközi jogainak elismerése alapján helyreállítsák a békét Indokínában. Patet Lao ellenállási kormánya csütörtökön hasonló nyilakozatot tett, ugyancsak támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének a genfi értekezleten május 10-én előterjesztett javaslatát. Párizs. (MT.) A „l’Observateur" legutóbbi számában nagy feltűnést keltő leleplezést közöl: arról számol be, hogy a francia kormány április elején válasz nélkül hagyta a svéd kormány ajánlatát, hogy közvetít az indokínai béke helyreállítása érdekében. A cikk szerint a Vietnami Demokratikus Köztársaság azonnal elfogadta a svéd ajánlatot, a francia kormány azonban semmit sem tett, hogy megragadja a kedvező alkalmat. New-York. (MTI.) Mint a „DPA” jelenti, a Harvard-egyetemen, az Egyesült Államok egyik leghíresebb egyetemén diákszövetség alakult, amelynek célja: harcolni McCarthy fasiszta módszerei ellen. A diákszövetség tagjai a következő feliratú jelvényt hordják: „Joe must gó” (Jóénak mennie kell.) Mintegy két hónapja, hasonló szövetség alakult az indiai egyetemen is. Washington. (MTI.) Tizenegy Japán háborús főbűnös — aki jelenleg Tokióban börtönben tölti büntetését — az ügyében hozott ítélet felülvizsgálását kérte. A -„Reuter” jelentése szerint* Washingtonban közölték, hogy az Egyesült Államok ellenzi, hogy India is részt vegyen a japán háborús főbűnösök ítéleteinek felülvizsgálásában. (MTI.) A „Reuter” jelentette Bagdadból, hogy az Iraki Isztiklal-párt és Nemzeti Demokrata Párt szerdán este közölte: nemzeti frontba egyesülve indul a június 9-i választásokon. Az újonnan alakult Nemzeti Front választási jelszava: távolítsák el a külföldieket és az idegen csapatokat Irakból, számolják fel a 25 évre szóló angol-iraki szerződést. A Nemzeti Front közölte azt is, hogy visszautasít- * mindenféle amerikai segélyt, vagy bármilyen olyan segélyt, amely „külföldi imperialistákhoz kötheti az országot.” A Nemzeti Front programmja szerint Irak nem csatlakozhat semmiféle imperialista katonai szövetséghez. (MTI.) Restaurálták Leonardo da Vinci „Utolsó vacsorá“-ját Milánó (MTI). Hírügynökségi jelentések szerint Mauro Pelliccioli olasz szakértő teljesen helyreállította Leonardo da Vinci világhírű freskóját, az „Utolsó vacsorá”-t. A freskó, amely egy milánói kolostor ebédlőtermében van, az idők folyamán sok kárt szenvedett, a második világháború idején pedig újabb sérülés érte, mert egy légibomba 1943-ban a freskó közelében csapott be. (MTI) A Szovjetunió ratifikálta a Finnországnak nyújtandó kölcsönről szóló szovjet-finn egyezményt Moszkva. (TASZSZ.) A Szovjet- 1954 február 6-án kötött meg unió Legfelső Tanácsának Elnök- Moszkvában. (MTI.) sége 1954 május 11-én ratifikálta a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége által a Finn Köztársaságnak nyújtandó kölcsönről szóló egyezményt, amelyet a Szovjetunió és a Finn Köztársaság kormánya Párthír Május 18-án, kedden délután 6 órakor Szolnokon, a Pártoktatás Házában előadás lesz „Iparunk időszerű feladatairól“ címmel. — Előadó: Sebes István elvtárs, az A. É. K.-tóL
