Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-12 / 110. szám

1954 május 12. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP S Teremtsék meg építkezéseinken a biztonságosabb munkakörüiményeket Látogatás néhány megyei munkahelyen — Szolnok központjától alig öt­percnyi útra, a piactér háta mögött serény munkával készülnek az új lakóházak, a leendő Ságvári Endre sugárút mentén. A 62/1. Építőipari Vállalat dolgozik itt, a megye leg­nagyobb építkezésén. Emellet — sajnos — más „leg’‘-ről is nevezetes ez az építkezés. Arról, hogy itt törődnek a 'legkevésbbé a munkavédelmi előírásokkal. Amint körüljárjuk az építkezést, hiányos­ságok, hanyagságok egész sora tű­nik szembe. Rossz, rendezetlen az anyagtárolás. A zsaluk bontása után a faanyagok szegtelenítését el­mulasztják. Nincs elrekesztve a to­ronydaru pályája az építkezés többi részétől, pedig szigorú előírás kö­veteli ezt meg, mert szabály szerint a toronydaru körül 30 méteres kör­zetben csak a gép kezelőszemély­zete dolgozhat — a balesetek elke­rülése végett. Retkes elvtárs, a fő­építésvezető is bizonnyal tudja azt, hogy a rendetlenség az egyik leg­nagyobb baleseti lehetőség az épít­kezésen, mégsem törődik eleget ez­zel a kérdéssel, mert véleménye sze­rint reá csak a műszaki kivitelezés tartozik. Jogos kérdés: hogyan biztosítja a műszaki kivitelezést, s főiként ho­gyan tartja majd 'be a határidőt, ha balesetek miatt csökken az ámúgyis kicsiny munkáslétszájn, s miattuk több munkanapkiesés lassítja majd a munkát. Tanulhatnának a szolnoki lakóházépítkezés vezetői és dolgozói a törökmiklósi gépállomás építőitől. Ez a munkahely arról híres, hogy az itt dolgozók kollektívája már évek óta változatlan, s már vagy két éve nem fordult elő náluk bal­eset. Büszkék is erre mindannyian, s iparkodnak ezt az eredményt to­vábbra is megtartani. Meg kell mondani azt is, hogy a munka ná­luk sem megy lassabban, mint má­sutt. Majd minden építkezésnél sok a panasz az állványozásra, főleg a rendelkezésre álló faanyag gyenge minősége miatt. Itt, a törökmiklósi építkezésen is hiba ez, de a sirán­kozás helyett inkább arról beszél­nek hogyan igyekeznek segíteni magukon. Ahová gyengébb . állás­anyag jut, ott — ha több is így a munka — nem három, hanem szük­ség szerint kettő vagy másfél méte­renként dúcoljálk, támasztják alá az állványpallókat. Az állványozók, ácsok szívesen vállalják ezt a több­letmunkát, hiszen a maguk és kő­műves szaiktársaik életét, biztonsá­gát védik így. * Kisújszálláson a gépállomás szerelőműhelyét és lakásokat építe­nek a Karcagi Építőipari Vállalat munkásai. A fő hiba a munkavéde­lem terén itt is a rendetlenség és az anyagtárolás körül van. A rendet­lenségen hamarosan változtatni fog­nak — ígéri Szilágyi építésvezető és Kovács János művezető. Az anyag- raktározás körül azonban — mint mondják — olyan hibák vannak, hogy azon csak a tröszt tudna segí­teni. A felvonulásokra ugyanis olyan kis költségkeretet biztosítot­tak, hogy az ideiglenes épületek méretei a munkások elhelyezésére és az anyagtárolásra kicsinyek. A dolgozókat ezért a környező magán, házaknál kellett elhelyezni. A rak­tározás terén is szükségmegoldáso­kat alkalmaztak. Ezeknek több a kára, mint a felvonulási épületnél elért megtakarítás. Amikor ott jár­tunk, magunk is meggyőződtünk ennek egyik káros következményé­ről. A néhány nappal előbb érkezett mésznek egy részét — raktár hiá­nyában— egy már elkészült épület­részben, másik felét pedig egy fá­ból összerótt kalyibában helyezték el. Az eső beesett a szükségraktár­ba, az oltatlan mész áthevült, a ka­lyiba leégett. A mész nagyrésze használhatatlanná‘vált. Éppen ideje lenne, hogy helyes intézkedésekkel megszüntessék ezeket a visszássá­gokat. A valóban szükséges önkölt­ségcsökkentést másképp érjék el, ne a munkavédelmi kiadások kárára. Ktftél István elvtárs, a mező­túri Mezőgazdasági Gépészeti Tech­nikum építkezésének vezetője büsz­kén mondotta el, mikor a munka- védelem felől érdeklődtünk tőle, hogy itt bizony még egyetlen bal­eset sem fordult elő, tehát nála min­den a legnagyobb rendben van ezen a téren. A kép, mely az építkezést körüljárva elénktárult, bizony mást mondott. A szertehányt deszkák, melyeknek szegtelenítését elmulasz­tották, a vízben, pocsolyákban red- vesedő faanyag nemcsak a munka- védelmi előírások, de az anyagtaka­rékosság elhanyagolását is mutat­ják. A készülőiéiben lévő épület mögött a széles, hosszú árok — amelybe majd a magasfeszültségű távvezeték kábelei kerülnek — kö- rül'keritetlenül áll. Pedig így nem­csak a munkások biztonságát veszé­lyezteti, de a diákokét is, akik a már elkészült épületszárnyban ta­nulnak. Kerítetlenek a közelben készülő vízderítők és szűrők mély gödrei is. Erről azt mondja Kötél elvtárs, hogy a felelősség a 62/5. Szakipari Vállalatot terheli, mert a derítőt azok készítik. A rendetlen­ségről meg az a véleménye: „Nem lehet itt minden olyan, mint a pa­tikában.” Hát, ha olyan rend nem is lehet itt, mit egy patikában, de a látottnál sokkal nagyobb bizony könnyen lehetne, annak érdekében, hogy az itt dolgozók ne szoruljanak orvosra, patikára az ilyen munkakö­rülmények között előbb, vagy utóbb elkerülhetetlenül bekövetkező bal­esetek miatt. Legyen gondja Kötél elvtársnak is, meg minden építés- vezetőnek, hogy betartsák a mun­kavédelmi előírásokat, biztonságos munkakörülményeket teremtsenek az építőipari dolgozóknak — mert ezt követeli meg tőlük a műszaki tervek időbeni végrehajtása is. * A tröszt pedig fokozott erély- lyel biztosítsa, hegy a munkavé­delmi szabályok, előírások tettekké, valósággá váljanak, A kisújszállási Dózsa és Új Élet tsz-ek vezetősége segítse a tagok versenyét A kisújszállási szövetkezetek tag­jai igen lelkesen dolgoznak a párt­kongresszus tiszteletére tett válla­lásaik teljesítéséért. Hét szövetke­zet csatlakozott ehhez a versenyhez f, szinte fej-fej mellett haladnak. Valamennyi koratava-zi növény ve­tésével határidő előtt végeztek, nem maradt műveletlen terület a ha­tárban. A vetés befejezése után a növényápolási munkákra mozgósí­tották a tsz tagokat. < A férfiak a tél és a kora-tavasz folyamán a rizsgátak építésén dol­goztak szorgalmasan. — A legjobb eredményt Monoki Lajos és brigád­jának tagjai értek el. Helyettük dolgoztak az asszonyok is a nö­vénytermesztésben és a kertészet­ben. F. Kiss Mária munkacsapatá­nak 14 tagja soha el nem ma­cs Szendrei Erzsébet tűntek ki leg­jobban, szorgalmas munkájukkal. Eredményeiket a Táncsics termelő­szövetkezet vezetősége, a pártszer­vezet tudatosítja a tsz tagjai előtt. Ez is hozzájárul a Táncsics-beliek szép eredményeihez. A Sallai tsz-ben is befejezték a cukorrépa sarabolását a Dózsa és az Uj Élet termeiö­Szakszerrezeli munka a Tisza Cipőgyárban a verseny sikeréért Üzemünk | dolgozói és szakszer­vezeti aktívái hosszú hónapokon ke­resztül keményen dolgoztak a kor­mányprogramul valóraváltásáért, több és jobbminőséeű cipőt készí­tettek az ország 1 lakosságának. Munkájuk eredménnyel járt, s ezt bizonyítja az is, hogy gyárunk he­tedszer nyerte el az élüzem kitün­tetést április utolsó napján.­A jó munkát nagyban elősegítette dolgozóink lelkes versenye. A SZOT határozata alapján rátértünk az úgynevezett „havi kollektív vállalá­sok” rendszerére. Ezen belül fontos feladatunknak tartottuk — különö­sen most, a kongresszusi verseny idején — az egyéni versenyvállala- sofk megszervezését is. A versenyszervezésben jó mun­kát végeztek a szakszervezet aktí­vái. Sikerült bevonniok a kongresz- szusi előkészületekbe a dolgozók nagy tömegét s hogy ez milyen eredményre vezetett, legjobban mu­tatják az első negyedév és az azóta eHelt dekádok eredményei. Műhely bizottságaink j sem ma­radtak tétlenek. Versenyre hívták egymást a jobb minőség elérésére, a műszaki hi'bá'S áruk arányának csökkentésére. A havi értékelések során, legjobb eredményt elérő mű­helybizottság az élműhely jelvényt kapja meg. A kitüntetés még foko­zottabb munkára ösztönzi a cipő­körök dolgozóit, a szakszervezeti aktíváikat pedig meg jobb eredmény elérésére sarkalja. Januárban és februárban végzett munkája alapján a 3346-os műhely- bizottság nyerte el a legjobbnak járó műhely jelvényt. A műhely vezetője. Csiszár Mihály, ÜB-taghoz méltóan végezte munkáját. Megte­remtette a kör dolgozói számára a jó munka előfeltételeit. Személyes példamutatásban Sindely Rozália műhelybizottsági elnök, Garai Gi­zella szakszervezeti bizalmi, Bakos Emilné, K. Nagy Sándor és Kolozsi Károly szakszervezeti aktívák jár­tak elől. Márciusban a 3333-as műhely­hez került az elsőség és a kitünte­tés. Tervét 125.4 százalékra teljesí­tette a műhely s az általa gyártott áru minősége elérte a 89.8%-ori A műszakilag hibás párok arányát 7.3 százalékra csökkentették. Azóta is változatos küzdelem fo­lyik a műhelyek közötti elsőségért s ennek eredménye az, hogy első negyedéves tervünket, csakúgy, mint áprilisi tervünket túlszárnyal­tuk s jelentősen megjavítottuk gyártmányaink minőségét. Április 30-án az élüzemavatój ünnepségen munkásaink megfogad­ták: úgy dolgoznak, hogy az élüzem címet továbbra is megtartsák. Libor Pálné termelési felelős Javítsák meg és takarítsák a járdákat A - törökmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban dolgozom. Több mun­katársammal járunk haza az éjjeli műszak után sötétben. A Május 1- és a Sztálin-úton, valamint a Tó­part-utcában több helyen oly rosz- szak a járdák, hogy majdnem a nyakunkat törjük. Eső után pedig megáll a víz. Hiba az is, hogy nem sokat törőd­nek a tisztasági hónappal. Az utcák szemetesek, s ha szél fúj, az embe­rek szemébe hordja a port és a sze­metet is. Több dolgozótársam nevében ké­rem. hogy a városi tanács illetékes osztálya gyakoroljon, nagyobb ellen­őrzést, s javíttassa meg a járdákat. Fehér Béla Törökmiklós, Tópart-u. 9. Nagyobb gondot a mellékutcák rendbentartására Szeretném a Néplapon keresztül felhívni az illetékesek figyelmét arra, hogy egyre szépülő, épülő városunkban, Jászberényben nagyobb gondot kellene fordítani a külső területek és a mellékutcák redtoentar- tására is. Sok helyütt, ha esőzések vannak, szinte csak csónakon lehel közlekedni a városban, olyan nagy a latyak. Ha kövezésre nincsen keret, az is jó lenne, ha salakoznák ezeket az utcákat. Az itteni gép­gyár ingyen adná ehhez a salakot, csak a fuvardíjat kellene a tanács­nak fizetnie. A salak elterítését az utcákon már társadalmi munkával is el lehetne végezni. Ha a tanács összehívná az utcabizalmiakat, bi­zonnyal sokan lennének, akik vállalnák társadalmi munkában utcáink járhatóvá tételét, hiszen ez mindannviunk érdeke. Tasi Károly, Jászberény, Bognár-u. 2. A versenyben most első helyen a Táncsics tsz tagjai járnak. A cukorrépa és a borsó sarabolá­sát befejezték. Nem véletlen ez az eredmény, a tsz. vezetői a pártszervezet segítsé­gével a családtagok' nagyrészét már mozgósították. — Felismerték, hogy az asszonyok munkája mi­lyen nagy segítséget jelent a közös gazdaság megerősítésében. Most a kukorica, cukorrépa, napraforgó és a többi kapás növény ápolásában, a konyhakertészetben szinte pótol­hatatlan munkát végeznek az asz- szonyok. radt volna a közös munkából. S a brigád területén a sarabolást a férfiak helyett is elvégezték, hogy azok idejében befejezhessék a rizs­telep építését. Kisegítették a ker­tész brigádot is, és közel 6000 pa­lántát ültettek -ki F. Kiss Mária munkacsapatának tagjai. Mind a H asszony megértette, hogy nemcsak egv brigád területén, hanem az egész Táncsics termelőszövetkezet területén biztosítani kell a jobb ter­méseredményeket, így jutnak még nagyobb jövedelemhez ők is és a termelőszövetkezet többi tagjai is. A munkacsapatból Kiss Kálmánná IIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIillltlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII szövetkezetben is vannak ki­emelkedő eredmények, a két tsz vezetősége azonban nem sok gondot fordít az élenjárók nép­szerűsítésére. Pedig a pártkongresszus tisztele­tére itt is lelkes felajánlásokat tet­tek a tsz tagjai és dolgoznak is azok valóraváltásáért. Nagy hiba, hogy a Dózsa és az Űj Élét tsz-ben nincsen gazdája a versenynek és a vezetőség nem karolja feü a tagok lelkes kezdeményezéseit. Bozsó József, Kisújszálllás. imiiiiiiiiiiiiimiiiiimiHmiiiiiiMiimiiiiiit inniiimim Verdi: RigoletM-ját játszot­ták Szolnokon; a címszerepben dr. Palló Imre Kossuth-díjas művésszel. A rossz rendezés, a kegyetlenül megnyírt darabhoz szükséges összekötöszftveg hiá­nya — erősen llluzióromboló előadást „eredményezett”. — Több képben a szereplők egy- része meglehetősen kedvetlenül játszott. Pedig a nézőközön­ségre nem lehet panasz: ahol művészi játékot látott, lenyű­göző éneklést hallott, nem fu­karkodott a vastapssal. Hogy milyen benyomással távozott a közönség, jellemző egy meg­jegyzés: „Láttátok? így ölték meg Rlgolettőt”, A nézőtéren — Anyuka, mit akar az a sok, bugyogós bácsi, miért van bekötve a sze­mük, miért nem mutatják meg Rigol Ottó bácsinak, hogy kell bemenni a ka­pun? Nem látják, hogy fáj a lába? — Ne légy buta, Gyuri­ka. Az Rigoletto, nem Ottó. Az a sok sötét alak mindjárt becsapja a bohó­cot, hogy ellophassa ara­nyos kislányát, Dzsildát... Látod, már mennek is be­felé , ~ Dzsilda s “ Látom, anyuka. s Jaj de jó!... Nem Dzsil­dát rabolják el, hanem a játékbabáját.., Biztos, nem látták a sötétben. Szegény Dzsilda, vehetett volna neki jobb babát a papája, ebből hull a fű­részpor s mindjárt lesza­kad a lába!. *— Ne csacsiskodj, kis­fiam, mert mindjárt haza­viszlek. Az Dzsilda, te csak úgy látod, hogy fű­részpor van a hasikájá- ban. s $ — Ugye, mondtam, ma- mlkám, hogy csak a babá­ját fújták meg . s s Nem hallod, Dzsilda a másik sarokban sikítozik, amiért viszik a babáját. (Tényleg úgy volt. Dzsilda helyett egy bábbal szaladtak át a színpadon, pedig nem ke­rült volna semmi megeről­tetésbe az élő, szilfid Dzsildát öt lépés távol­ságra elvinni. És ha már íssr történt, miért nem ügyeltek arra, hogy a lányka ne pont az ellen­kező oldalon énekelje ke­serveit, mint amerre „vit­ték’1.) Az utolsó, tragikus képben — Mama! Mi van ab­ban a függönyben? Olyan feje van, mint a birkának a húsboltban .., amelyik a szegre van akasztva. — Megpofozlak, ha ren­detlenkedsz. Nem tüllfüg- göny az, hanem zsák. Ab­ba tette bele az orgyilkos szegény Dzsildát. —i Anyuuu, az nem Dzsilda, nézd, hát kilát­szik a feje ... — Dehogy látszik ,;, (a mama maga sem hiszi, amit mond, mert tényleg virít a bábú. idomtalan fe­je, de ...) látod, Palló bá­csi már be is takargatta... (Nem valami könnyű helyzete volt dr. Pallónak, a legdrámaibb jelenetben neki kellett a kiábrándító, idomtalan bábut betakar­gatni, hogy később kita­karhassa, merthát akkor ismeri fel „saját“ lányát a zsákban.) A legutolsó pillanatokban Izgatottan várjuk a meg­rázó haldoklási jelenetet, Dzsilda búcsúpanaszát. De hogyan énekel majd a bir- kafejú bábú? Reméljük Dzsilda most legalább „ab­ban az irányban” hallat­szik majd. Szinte látjuk, hogy Rigoletto—Palló homlokát is kiveri a verej­ték: mi lesz most? No, de semmi baj. A függönyfelelős nem szív­bajos. Leengedi a bordó bársonydrapériát. Nem mondjuk, legalább olyan vastag anyag kell hozzá, ha fátylat akarunk borítani bánatunkra: „így ölték meg Rigolettóf1. Tóth István Lapunk április 7-1 számában „Miért nem iött a taxi?’1 cím alatt bírálta az 56. sz. Autó- közlekedési Vállalatot. A panasz azért merült fel. mert az elfogadott megrendelés ellenére sem küldtek az OTP- hez taxit. Az Autóköz­lekedési V. erre az alábbiakat közölte szer­kesztőségünkkel: — ..A kérdéses napon —már­cius 25-én — gépkocsi­állományunkból több kocsi került javítás alá. s így a nagyszámú kö­zületi fuvarokat, csak az igénylés sorrendié­ben tudtuk kielégíteni Egy gépkocsink éiieli ■fuvarban vált üzem­képtelenné. A hiányos­ságok megszüntetésére minden lehetőt megte­szünk. Azon leszünk, hoev legminimálisabb­ra csökkentsük a pa­naszra okot adó esete­ket. — Ozsváth. 56. sz. Autóközlekedési Válla­lat.'* Zsoldi Ferenc Kun­madarasról azzal a ké­réssel fordult hozzánk, legvünk segítségére, hogy az Aszfaltútépítő V.-tól járó 2 havi csa- ládipótlékát megkapta. Levelünkre az Aszfalt­útépítő Vállalat az aláb­biakat közölte: ..Érte­sítjük a szerkesztősé­get. hogy Zsoldi Ferenc Kunmadaras. Móricz Zs.-u. 34. alatti lakos részére kettő havi csa­ládi pótlékot vállala­tunk a mai napon Pos­tautalványon kikül­dött. — Spiró Miklós. Aszfaltútépítő V.. pü. o. vez." Az április 18-i Nép­lapban a ..Saitóankét Tiszaderzsen’* című cikkben Takács Ferenc- né az autóbusz rossz csatlakozását kifogásol­ta. Ezzel kapcsolatban az alábbiakat, közöliük: A reggeli autóbuszjárat Tiszaderzs felől több mint félórával előbb ér kezik Pusztataskonv- ba, mint ahogy a vonat onnan Kisújszállásra In­dulna. A délutáni. Ti­szafüred felől érkező já­ratnál valóban fennáll a csatlakozás gyakori késése. Ez a járatunk a tiszafüredi vonattól ad csatlakozást és közvet­len utána indul Tisza­derzsen át Pusztatas- kopyba és pontosan a vonat indulására érke­zik oda. Ha azonban a vonat Tiszafüreden ké­sik. már nem éri el az autóbusz a Kisújszállás felé induló vonatot. Az általunk is helytelení­tett állapot megszünte­tése érdekében megke­restük a MÁV debre­ceni Igazgatóságát, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a vonat nem indulhat későbben, mert Kisújszálláson csatlakozása van. A nvári menetrend össze­állításánál igyekszünk a helytelenséget mec.-. szüntetni. — 56. Atitó- •közlehedési Vállalat. HÍMEK — A BOROTVAPENGÉK választékának bővítésére külföldről nagymennyiségű — márkás borotvapengét hozunk be. Az el­múlt hónapban több, mint egymillió da­rab borotvapenge érkezett. A külföldi bo- rotvaoengéket már árusítják az illatszer­boltok. * — A NAGYTÉTÉNYI gumigyár dolgozói mind több szép és praktikus közszükség­leti cikk gyártásánál használják fel a PVC műanyagot. A dolgozó nők és a háziasz- szonyok örömére a gyár üde tarkamintás kreppanyagot vont be műanyaggal. Az így készített textília előnye, egyszerűen, könnyen tlsztántartható. Igen alkalmas konyha-, gyermek- és kerti bútorok . díszí­tésére. A gyár dolgozói ebből eddig több mint 20 ezer métert adtak át a belkeres­kedelemnek. *- A NÉPMŰVÉSZETI és Háziipari Vál­lalat kutatói állandóan járják az ország legjellegzetesebb népi tájegységeit, hogy megmentsék a feledéstől, összegyüjtsék az idős népművészek alkotásait. Legújab­ban tervbevették, hogy a régi magyar szűrszabókat keresik fel és megbízzák őket olyan szűr-rátétek készítésével, amelyeket akár öltözéken, akár pedig szobadíszként alkalmazhatnak. (MTI). /

Next

/
Oldalképek
Tartalom