Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-01 / 103. szám

Éljen a világ népeinek, szüntelenül erősödő békemozgalma! Éljen a népek közös harca az atom és hidrogénbomba betiltásáért! Diadalmaskodjék a békés tárgyalások eszméje> minden vitás nemzetközi kérdés megoldásánál! Ma mindenütt békét, boldogságot kívánnak egymásnak az emberek V. M. Molotov a genfi értekezlet csütörtöki üléséit kifejtette a Szovjetunió álláspontját a koreai kérdéssel kapcsolatban Idős, barázdált arcú, finom- homlokú. 50 év körüli nagypapa kinézésű bácsi Magda Árpád. Je­lenleg a mezőtúri városi tanács dol­gozója. Régi harcos. Az elnyomatás éveiben ő vitte el az egyszerű em­berek közé a párt hangiát, küzdött a szebb, az emberibb életért. Ne­velte, tanította a mezőtúri és a környező falvak kubikosait. Akkor is azt tette, azon a május elsején. A történelem lapjaira az 1930-as esztendőt írták. Egy amerikai ..tu­dós" éppen abban az időben jósolta meg. hogy közeleg a világ vége. Németországban születőiéiben volt a náci szörny és a hitleri fasizmus őrjöngő telhetetl'enséggel követelte a hatalmat. Csak a Szovjetunióban voltak boldogok az emberek. Ha­zánkban az úri bitangság dühön­gött. Sírt az árva. asszonyát, gyer­mekét veszítette el a munkanélküli, a dolgozónak nem jutott kenyér. Amikor eljött május elseje, ismét ökölbe szorultak a kérges kezek, felizzott a hamu alatt szuny- nyadó parázs. 1930-ban Mezőtúron is május elsejére készültek. Nem egyformán, kiki a maga módja sze­rint. Spett Ernő a polgármester és Bilinszki Kálmán rendőrtanácsos urak már április 25-én készenlétbe helyezték a karhatalmat. A csend­őrlaktanya udvarából napközben vezényszavak hallatszottak, puska­zárak csattogtak. Este meg nagy buzgalommal fényesítették szúró, nyaikat a dicső rend őrei. A házak falán öles plakátok hirdették: „ti­los a csoportosulás“, három ember­nél több nem állhat meg beszél­getni. Ahol ellenszegülnek, — szólt a parancs, — ott fegyvert használ a csendőrség. Április 26-tól kezdve 24 csendőr járta éjjel-nappal a vá­rost — nem egyedül — négyesével. Kerülgették a kubikos-házakat, és hogy előre megfélemlítsék az embe­reket, lesújtott a puskatus kéretle­nül is. A Körös-gátat és a kunrnár- toni kövesutat akkoriban építették a kubikosok. Arcuk ezekben a na­pokban még jobban megkeménye­dett. látták a készülődést, de nem félt egyikük sem. mert élt és üzent a párt. Az illegális sejtek útján de­rék elvtársak életük kockáztatásá­val szórták a röplapokat, s a ku­bikusok munka közben egymásnak súgva adták át a párt szavát. Azt, hogy ünnep lesz május elsején. S ünnep is lett. A munkások sztráj­koltak. 700 kubikus tette le a szer­számot. Mognémult a határ. 700 mezőtúri és környéki kubikus állt födetlen fővel a Körös-parton. 1930-at írtak. Ugyanebben az év­ben Röjtökmuzsalyon. a sooron- megyei kisközségben egy proletár- asszonynak fia született. Baronies Ernő. Most 24 éves. Jeflenleg az öcsödi Szabadság tsz agronómusa. Felesége egy békésmegyei paraszt­lány. Üzbegisztán fővárosában. Tas- kentben találkoztak egymással. Az ismeretségből szerelem, a szerelem­ből pedig házasság lett. Baronies Ernő sorsa a különösséget kedvelők számára bizony 1948-ig alig nevez­hető valami érdekesnek. Kubikus, napszámos, cseléd és aratómunkás volt., ■ A 800 lakosú soprommegyei kis­község utcáin 1948-ban vonult fel először, s ünnepelte boldogan a falu népe május elsejét. A felvonulók között határtalan büszkeséggel lé­pegetett Baronies Ernő. Magasra tartotta Sztálin elvtárs arcképét, s tiszta szívvel énekelt társaival. Aztán az emlékezetes felvonulás után szakérettségire jelentkezett, onnét a Szovjetunióba küldték ta­nulni. így került Taskentba. Üz­begisztán fővárosába. Ilyenkor ott május eleién már zöldéinek a fák. illatoznak a virá­gok. A május elsejei felvonuláso­kon népviseletben vonulnák fel a különböző nemzetiségek. Baronies Ernő 1951 május elsején vett részt először a taskenti felvonuláson. A Szovjetunió mind a 16 köztársasá­gából voltak ott. Egyszer, amint a díszemelvény felé mentek. Baro­nies Ernő olyat látott, hogy azt hitte, a szíve is megszakad a bol­dogságtól. örömében sírni szeretett volna. Szemeivel nem tudott betelni a sok gyönyörűségtől. A téren szólt a zene. s nem messze tőle a prole­tár nemzetköziség eszméiét hir­detve. egy idős üzbég kolhozparaszt és egy azerbajdzsán lány magasra emelve vitte Rákosi Mátyás elvtárs arcképét. Azt a május elsejét Baro­nies Ernő soha nem felejti el. Ki ne hallgatna szívesen más embertársa visszaemlékezéseit. A hallgatónak 'ilyenkor szinte az az érzése, hogv történelemkönyvben lapozgat. Május elsején mindenütt békét, boldogságot kívánnak egy­másnak az emberek. Ez a történet két ember legszebb élményét örökí­tette meg. A történet szereplői so­hasem ismerték egymást. Az egyik még fiatal ember ,a másik már idő­sebb. Az idősebb elvtárs május el­sejei emléke azért feledhetetlen, mert a fiatalabb mindennél szebb, szabad málus elsejéért is küzdött. Szekulity Péter. lánca a. (léke niíndm/ájunkndk Engedjék meg ne­kem, egy nem idevalósi öreg bányásznak, hogy köszöntsem az önök szép városát. Szolno­kot a tizedik szabad május elseje alkalmá­ból. Vendégségben va­gyok itt a legfiatalabb lányomnál. Hadd írjam meg azt is. hogy büsz­ke és boldog vagyok azéirt is. mert leányom népihadseregünk egyik tisztjének felesége. Én az 1919-es dicsőséges Tanácsköztársaságnak voltam vörös katonája. Szívem minden dobba­násával érzem, mit je­lent szabadon ünne­pelni május elsejét, a munkásosztály harccal, vérrel megszentelt nagy napját. Most népünk. a munkások és parasz­tok. az értelmiség min­den eddiginél összefor- rottabb. a szívek és lelkek egységesebbek, egész nemzetünk ünne­pel. Hadd mondjam el én is, hogy a szabadsá­gunk. a béke nagyon drága kincs nekünk. A genfi tárgyalást nagy figyelemmel kísérem. Az imperialisták hábo­rúra spekulálnak, de mi apák. az anyák és gyermekeink is. to­vábbra is békében akarjuk építeni szép hazánkat. Termelni, dolgozni akarunk s bé­kében élni minden néppel, közös megbe­csülésben minden nem­zettel. Az én számomra. Öregember számára külön nagy öröm. hogy megérhettem még egy ünnepet, a tizedik sza­bad május 1-et. Most én is veletek akarom ünnepelni ezt a szén napot. Kívánok a szol­noki dolgozóknak, la­kosoknak. további újabb eredményt, jó erőt és jó egészséget. KNICNER A. . Szolnok. Duclos-u. 5. zf napsütötte Kossuth-téren már kora délelőtt sokezres tömeg hömpölygött. Szolnok mun­kásainak és a környező falvak pa­rasztjainak zászlóerdőkkel, transz­parensekkel díszített tarka színfolt­jába észrevétlenül olvadt be a ma­gyar Vörös Hadsereg katonáinak egyenruhája. A Városháza erkélye felett vörös drapériákkal díszített felirat figyelmezetett: Világ prole­tárjai egyesüljetek! 1919 tavaszán, ezen az első szabad májuson — mint ahogy a négyéves 'háború ál­tal megviselt, a kisantant-bandák támadása ellen hősiesen küzdő or­szágban mindenhol — az itt ün­neplő dolgozók is érezték e szavak hatalmas horderejét. % _A 2 ünnepi beszédet tartó Vágó Béla népbiztos szavainak kü­lön nyomatékot adott a Kunmór- ton tájáról idehallatszó tompa ágyú­dörej, mely először csak alig kive­hetően, azután mindig erőteljeseb­ben zúgva rontott a városra, mint a kitömi készülő vulkán bömbölő dü­börgése. Vágó Béla arról beszélt, minden erőt latba kell vetni a Ta­nácsköztársaság megvédéséért, azért, hogy emberhez méltó legyen az élet mindenki számára, szabad legyen a gondolat és a tett. Az ünnepséget ezernyi szórakozási lehetőség — előadás, sportesemény, tánc — tette még kedvesebbé, felejthetetlenebbé. /! vörös gyalogezred katonái nó- ^ taszóval vonultak vissza dél­tájban a laktanyába. Mindannyian érezték, eljött a tettek ideje. A sorakozóhelyen rövid megbeszélést tartottak és elhatározták, hajnalban átkelnek a Tiszán, ők is beavatkoz­nak a harcokba. Tudomást szerezve erről a célkitűzésről az ezred pa­rancsnoka — egy volt császári és királyi tiszt — tüstént megszökött. Tette senkinek sem volt különö­sebben feltűnő, senki sem sajálta. A viharban félelmetesen zúgó víz­fß e g i m á j ns áradat is minden robaj nélkül veti ki magából a könnyűfajsúlyú szeny- nyes anyagot. A kora délutáni órákban már nemcsak az ágyúszó nyugtalanította az ünnepi díszbe öltözött város la­kóit, hanem szórványosan lövedé­kek is robbantak a környéken. A főútvonalon a nótáíó, vidám tömeg helyett sebesültszállítókocsik hosszú karavánja vonult. Amerre elhalad­tak, mindenhol jószívvel kötszert és élelmet nyújtottak át nekik a dol­gozó asszonyok. % fl(7 em így a gazdagok, österrei- eher bornagykereskedő, zsí­ros, puffadt arcán kaján mosoly fu­tott át, amikor meglátta a sebesül­teket. „Mi is készítjük nektek a jó orvosságot” — dörmögte félhangon, majd a szoba belső sarkában fekvő gépfegyverhez lépett, immár század- szőr ellenőrizve, jól működik-é. Hasonló dologban szorgoskodott a város valamennnyi gazdag embere. Az élet, a szabadság napjának ün­nepén ölni készültek a fehér urak. Mire beesteledett , a Vörös Hadse­reg utóvédjei is átkeltek a Tiszán, a hidat felrobbantották. A kisantant katonái ekkor már Szolnak alatt jártak. A helyzet súlyos volt, a la­kosság nem tudta, mit tegyen. Ezt a zűrzavart használták az­után fel a fehér terroristák. Gép­puska jalkkal esztelenüMőtték a vá­ros utcáit, mitsem törődve azzal, kiknek életét oltják ki ezáltal. Azt akarták, rétegjén a város, senki se mozduljon ki a házából addig, míg a kisantant hadsereg katonái meg nem „szállják Szolnokot. Számukra ez mindennél fontosabb volt. (Pár év múlva aztán, hogy verték a mel­lüket, darutollas maskarában, ho­gyan tetszelegtek „az idegen beha­tás ellen harcoló magyarság védele­mezőinek“ szerepében.) Legjobban a Vörös Gyalogezred laktányáját lőtték, tűzfüggönnyel tettek lehetet­lenné mindenfajta mozgást. Ettől a helytől rettegtek legjobban, gyilkos dühhel zúdították rá a golyókat. 1> kkor már Nagy Péter kunmár- ^ tani kubikos állt a Vörös Ez­red élén. Olyan ember volt, aki ta­licskával bejárta nemcsak hazája, hanem Csehszlovákia és Németor­szág munkahelyeit, több nyelvet beszélt és állandóan azt hangoztat­ta: csak fegyverrel lehet a régi vilá­got megváltoztatni. A vöröskatonák az ő irányításával az ablakokból viszonozták a tüzet. A szembenálló felek ereje körülbelül egyenlő volt. A fehéreik nem tudták birtokukba venni a kaszárnyát, a katonák pe­dig nem juthattak át az ostrom­gyűrűn. — Ha összeköttetést tudnánk lé­tesíteni a MÁV-műhely dolgozói­val, szétvernénk a fehér bandát — tervezgetett Nagy Péter, majd a pa­rancsnokságot átadva, maga pró­bálkozott átjutni a fehérek gyűrű­jén, hogy a munkások segítségével felszabadítsa ezredét. Terve nem si­került, s a fehérek nem sokat teke­tóriáztak vele, pár percnyi vallatás után megölték. Egyetlen jajszó nél­kül nézett szembe a halállal. Élete végét csak a fegyver tompa döreje adta hírül a világnak. Ezen a vi­rágdíszes, boldog májusi napot kö­vető sötét éjjelen a város minden részén dörögtek a fegyverek, őrült haláltáncot járt a fehér terror, % /Most, amikor igaz örömmel, sza- badon köszöntjük május else­jét, szívünk melegével emlékezzünk azokra, kik fegyverrel a kézben estek el azért, hogy a mi nemzedé­künk megszabadulva a múlt min­den szennyétől, gondtalanul éljen, ünnepeljen, Simon Béla A genfi értekezlet csütörtöki ülé­sén Casey után Molotov, a Szovjet­unió külügyminisztere emelkedett szólásra. V. M. Molotov a többi kö­zött a következőiket mondotta: A mostani genfi értekezleten kél kérdést kell megvitatni:1 először a koreai kérdés békés rendezésének kérdését, másodszor az indokínai béke helyreállításának kérdését. El lehet mondani, hogy a genfi értekezlet ázsiai kérdésekkel fog­lalkozik. Mind a koreai, mind az indokínai kérdés legidőszerűbb ázsiai kérdések közé tartozik. Ezzel kapcsolatban feltétlenül fi­gyelembe kell venni, hogy ezen az értekezleten csak néhány ázsiai or­szág vesz részt. Ugyanakkor nem lehet eléggé fel­becsülni azt a tényt, hogy ezen az értekezleten, az utóbbi évek során először, vesz részt minden nagyha­talom: Franciaország, Nagy-Britan- nia, az Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság, a Szovjetunió. Ez­zel kapcsolatban különösen hang­súlyozni kell, hogy Ázsia nagyha­talma, a Kínai Népköztársaság hoz­zájárulhat a jelenlegi értekezlet munkájához az ázsiai helyzet fent- említett időszerű kérdéseivel kap­csolatban. Az értekezlet mai összetételében a Koreára vonatkozó kérdésekkel kezdte meg munkáját. Az a feladat áll előttünk, hogy békés úton meg­teremtsük az egységes és független Koreát. Természetesen a koreai kérdés megoldása mindenekelőtt maguk­nak a koreaiaknak, magának a koreai népnek a dolga. Semmiféle olyan megoldás, amelyet más orszá­gok kényszerítenek rá a koreai nép­re, nem elégítheti ki a koreai né-' pet, nem szolgálhatja a koreai pro­bléma tartós rendezését.. Feltétlenül számolni kel Korea történelmével és különösen a ko­reai nép füagetlenségi harcának történetével. V. M. Molotov a továbbiakban hangsúlyozta, a genfi értekezlet legfontosabb feladata, hogy se­gítséget nyújtson a koreai nép­nek Koreai egységének helyre- állításában. A koreai kérdés megvizsgálása során nekünk számolnunk kell azokkal a gyökeres változásokkal, amelyek az ázsiai országok politi­kai fejlődésében az utóbbi időben, különösen a második világháború befejezése óta mentek végbe. Az ázsiai országok népei komoly sikereket értek el a függetlensé­gükért, az idegen uralom alóli fel- szabadulásukért vívott harcukban. Ma már lehetetlen figyelmen kívül hagyni ezt. A földkerekség lakossága körül­belül kettő milliárd négyszázmillió emberből áll. A föld lakosságának több mint a fele Ázsia területén él, Ázsia lakosságának túlnyomó több­sége azonban még a XX. század elején is vagy gyarmati helyzetben, vagy félgyarmati és függő helyzet­ben volt. Azóta gyökeres változások történ­tek Ázsiában. Ebben a vonatkozásban döntő fordulat történt az Oroszországban 1917-ben végbement szocialista for­radalom óta, azóta, 'hogy megala­kult a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége, amely szakított a cárizmus imperialista politikájával és más országokkal való kapcsola­tait ezen országok nemzeti szabad­ságának és függetlenségének elisme­rése alapján alakította ki. Az Ázsiában lefolyt alapvető politikai változások mindenek­előtt leginkább a több mint öt­százmillió lakosságú Kínában tükröződnek vissza. Amióta megalakult a Kínai Nép- köztársaság, itt is létrejöttek a népi demokratikus rendszer szilárd alap­jai. _ Ki tagadhatja továbbá, hogy a történelem porondjára lépett egy olyan ország is, mint India, amely­nek lakossága több mint három- százmillió. Különösen foglalkozni kell Kína kérdésével, amely különleges hely­zetet tölt be a nemzetközi ügyek terén. Azt hiszem, nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között szilárd baráti kapcsolatok jöttek létre. Az is ismeretes, hogy sok más állam csak azért nem létesí­tett normális kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal, mert ezt kívül­ről minden eszközzel akadályozzák. Ami az Amerikai Egyesült Álla­mokat illeti, ennek az országnak a kormánya nyílt agresszív politikát folytat a Kín"5 Népköztársasággal szemben. , ­Amióta a kínai nép elűzte orszÉL ga teréletéről Csang Kaj-Sek csőd-* be került klikkjét, amely nem a kínai nép szükségleteit tartotta szem előtt, hanem a külföldi tőke egyszerű kiszolgálója volt és amin óta megalakult a Kínai Népköztár- saság, az egyik agressziós lépést a másik után követik el a Kínai Népköztársaság ellen. A fő felelős-* ség ezért az Amerikai Egyesült ÁL lamok uralkodó köreit terheli. Az utóbbi időiben az indokínai bábkormányok védelmének ürügyén' vei terveket szőnek egy Délkelet-í ázsiai Katonai Szövetség megteremi tésére, jóllehet ebben a katonai szövetségben nem szándékozik résztvenni egyetlen olyan ázsiai ál- lám sem, amely ad magára. Mialatt igen nagy események tör-i téntek, amelyek az ázsiai országok és mindenekelőtt Kína nemzeti és szociális újjászületésének kezdetét ielentik úi, demokratikus alapokom amelyek összhangban állnak a ha-* ladás és a demokrácia fejlődésének jelenlegi szakaszával, bizonyos amen rikai körök görcsösen ragaszkodnak' a régihez, a gyarmati- és félgyar­mati rendszer fenntartásához. Az Egyesült Államok ellenséges poli- tikája a Kínai Népköztársasággal szemben a iegnegatívabb módon hat ki az időszerű ázsiai problémák megoldására. Az Egyesült Államok küliigy- , miniszterének az ázsiai helyzet kérdésével kapcsolatos legutóbbi kijelentései arról tanúskodnak, ! milyen erős még bizonyos kft- rökben a hajlam a régi iránt. ’ ami már túlélte magát, milyen erős még mindig a vonzódás az imperializmus idejétmulta j gyarmati politikájához. Április 16-án az amerikai lapok' közölték az amerikai külügvminisz- tér egyik nyilatkozatát, amelyben a Kínai Népköztársaság megalakulás sót — ami mint ismeretes, a kínai nép önkéntes akarata alapján tors tént — „nagy katasztrófának* mondia. amely a „kínai szárazfö’d elvesztését jelenti.“ Az amerikai államférfi idézeti nyilatkozata egyetlen szót sem társ talmaz Kína. Délkelet-Azsia és a csendesóceáni szigetek népeinek ér-* dekeiről és iogairól. Ehelyett ez á nyilatkozat világosan kifejezésre jut-* tatja azt a törekvést, hogv . minden eszközzel megakadályozzák a nagy kínai nép és a többi ázsiai nép át-i térését a régi gyarmati- és félgyar- mati életről egy új. szabad életre^ új, demokratikus rendszerre. A genfi értekezlet lehetővé teszi’ — hangsúlyozta ezután V. M. Mim lotov. — hogy minden oldalról meg-) ismerkedjünk azokkal az ázsiai problémákkal, amelyeket jelenleg á legidőszerűbbnek tartanak, itt most lehetőségünk van arra. hogy meg-* hallgassuk a különböző nézeteket és eszmecsere alapján olvan meg- oldást találiunk a felmerülő kérdé- sekre. amely megfelel az érintett országok érdekeinek és egyúttal a haladás és a béke megszilárdítása érdekeinek. Ha így kezeljük pél­dául a koreai kérdést, ez sokban elősegítheti az egységes és függet­len. demokratikus Korea megterem-* tése kérdésének békés úton való, megoldását, elősegítheti a koreai kérdés békés rendezését. A genfi értekezlet el fogja ezt ' érni, ha abból az elvből indul ki, hogy az ázsiai népeknek megvan a teljes joguk arra. hogy maguk döntsék el ügyei- 1 két s hogy ez mindenekelőtt sa- ját dolguk. A jelenlegi értekezlet feladatai-» nak ilyen értelmezése a legnagyobo mértékben összhangban állna az ázsiai népek szabadságának és nem­zeti felemelkedésének érdekeivel es egyúttal az ázsiai béke megszilár­dításának és az egyetemes békés nek érdekeivel. ( Csou En-lai, a Kínai Népköztár-f saság küldöttségének vezetője kire-* iezésre juttatta itt azt a gondolatot,, hogy kívánatos az ázsiai országclkj eevesült erőfeszítése az ázsiai; béke biztosítása szempontjából. —* A szovjet küldöttség teljes mérték-:* ben osztja ezt a véleményL A szovjet küldöttségnek az a véj; leménye — mondotta végül V. M. Molotov, — hogy azok a javaslatok, 'amelyeket Nam ír. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság -külügy­minisztere terjesztett elő. alapul szolgálhatnak ahhoz, hegy megfe­lelő határozatokat hozhassunk Ko^ rés kérdésében. (MTI,)),

Next

/
Oldalképek
Tartalom