Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-09 / 109. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1954 május 11. Y*f *r TANJfcSOßC^ A jászberényi járásban fordítsanak fokozottabb gondot a begyűjtésre A jászberényi járás nem éppen példamutató az állam iránti kételezettség teljesítésében. _ A begyűjtési versenyben a járások között ötödik helyen van. Vizsgáljuk meg, miért? Talán az itt élő dolgozó parasztok nem tudják, hogy a további eredmények biztosítása csak akkor lehetséges, ha mindenki teljesíti kötelezettsegét? Ez aligha tételezhető fel. A járási székhelyen épült két modern gyártelep, a parasztság részére biztosított kedvezmények, a több mint 2 millió forintos költséggel most készülő jászberényi gépállomás, a Zagyva ármentesítő munkálatai, a most épülő pórtelki új iskola és az egyéb beruházások minden józan gondolkozású ember számára érthetővé teszik: jólétünk csak akkor emelkedik, ha mindenki becsületesen helytáll a munkahelyén. Mivel magyarázható akkor még- ) is a begyűjtés terén tapasztalható elmaradás? Elsősorban az erre. a feladatra hivatott állami szervek munkájában keresendő a hiba. A járási begyűjtési hivatal nemrégen vált ki a tanács kötelékéből. Dolgozóinak figyelmét elsősorban szervezési kérdések, tervfelbontás és egyebek kötötték le. magával a begyűjtéssel nem igen foglalkoztak. A járási tanács sem adta rneg számukra a kezdeti nehézségek leküzdéséhez szükséges segítséget, sőt az addig nyújtott támogatást is megvonta tőlük. A tanács vezetői úsy vé_ lekedtek, ezzel a kérdéssel nem kell nekik foglalkozni á továbbiakban. Ez az elve helytelen állásfoglalás, aztán több bonyodalom kiindulópontja lett. így például problémát okozott, kihez tartoznak ezután a kulákok? A tanács foglalkozzon velük, vagy a begyűjtési hivatal? Kuti elvtárs, a járási tanács elnöke Jószágán azt mondta a községi tanácsnak, hogy „most már nem kell nekik foglalkozni a kulákokkal“. Ez az „útmutatás1' nagyon helytelen volt, hiszen a kulákok lépten-nyo- mon megsértik államunk törvényeit és természetes, hogy elsősorban államhatalmi szervünknek, a tanácsnak kell velük szemben eljárni. Jellemző a kulákok mesterkérdéseire, hogy sertésbeadási kötelezettségüknek még csak mintegy 20 százalékát teljesítették. Hasonló adatok jellemzik őket egyéb téren is. Jászfelsőgyörgyön például hat ku- lák van, de sem az elmúlt évben, sem az idén nem adtak be egyetlen sertést sem. A közelmúltban — a P^" bizottság figyelmeztetésére — a járási tanács belátta, hogy előző álláspontja helytelen és most már foglalkozik a begyűjtéssel. Mintegy hetvenhét hátralékosnak 10 százalékkal felemelte a beadási kötelezettségét. Ez természetesen serkentőleg hatott azokra, akik a kulákok híreszteléseinek felülve arra vártak, hogy az állam ismét beadási kedvezményeket ad, pedig kormányunk már megtette a magáét, dolgozó parasztjainkon van . most a sor. Mint államhatalmi szerv tehát igyekszik már betölteni hivatását a tanács. Ez azonban még nem minden. A tanács nemcsak államhatalmi szerv, hanem tömegszervezet is. Ez a jellege azonban a begyűjtés terén még nem igen látszik meg munkáján. Nem tudják kihasználni az állandóbizottsáigok adta lehetőségeket. Pedig határozatot már hoztak ilyen irányban is. Április végén például VB-ülésen foglalkoztak a begyűjtés kérdésével, megszabták a feladatokat és azokról tájékoztatták a községi tanácsok elnökeit is. így többek között elrendelték, hogy gazdagyűléseket, kisgyűléseket, állandóbizottsági üléseket kell tartani. A határozat azonban csak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Igen helytelen a járási tanács részéről, hogy nem elég következetesen ellenőrzi az általa hozott határozatok végrehajtását, A járási tanács tagjainak a kezdeményezések, az egyes akciók megszervezése és végrehajtása- terén még sokat kell tenniök. Jobban kell támogatniok a járási pártbizottság kezdeményezését is. A közelmúltban például a községekben begyűjtési hetet rendeztek a járási pártbizottság indítványára. A párt- bizottság munkatársai egy-egy napot töltöttek az előkészítés időszakában a falvakban, a tanács dolgozói pedig autóval „körbeszaladták’’ a járást és „villáminstruálással'1 adták meg az útmutatást a helyi tanácsok vezetőinek. Ez természetesen nem volt eredményes. így aztán, míg a pártszervezetek a begyűjtés jelentőségét és a kedvezményeket ismertetve közel száz kisgyűlést és népnevelő értekezletet tartottak, addig a tanács részéről alig volt tapasztalható mozgolódás ilyenirányban. Pedig sokat tehettek volna ők is a begyűjtési hét sikeréért. Említsünk meg errevonatkozóan egy példát. Jánoshidán a tanyai mozgó begyűjtés megszervezésekor a dolgozó parasztok mintegy 100 kiló tojást és 50 kiló baromfit adtak be. Ha a tanácsszervek mindenhol megszervezték volna a begyűjtési héten a tanyai mozgó átvevőhelyet, akkor sokkal nagyobb eredményeket érhettek volna el és a dolgozó parasztok sem vesztettek volna értékes munkaórákat a legnagyobb dologidőben. ' Természetesen ahhoz, hogy a járási tanács és annak helyi szervei betölthessék a begyűjtéssel kapcsolatos feladataikat, elsősorban az szükséges, hogy a tanácstagok mutassanak példát. Ezen a téren bőven akad még tennivaló. Jászfénysza- run például 81 tanácstagból mindössze 31 teljesítette államunk iránti kötelezettségét. Nem csoda, ha a község sertésbegyüjtési tervének csak 37, vágómarhabegyüjtési tervének pedig csak 26 százalékát teljesítette. Hasonló a helyzet Jászfelsőgyörgyön, ahol hat tanácstag maradt el a begyűjtéssel. Tanácsszerveinknek mindenekelőtt ezt a mulasztást kell felszámolni, s személyes példamutatással buzdítani a dolgozó parasztokat állampolgári kötelezettségük teljesítésére. Kiváló erdőgazdasági dolgozó Pál János erdőgazdasági szakmunkás Abádszalókon dolgozik. Szereti munkáját s valóban mestere a fakitermelésnek. Jóminő- ségű munkát végez és teljesítménye országos viszonylatban is kimagasló. Átlagosan 190—210 százalékot ér el. 1953 augusztusában jó munkája elismeréséül megkapta az „erdő- gazdaság kiváló dolgozója*’ jelvényt. Több ízben részesült pénzjutalomban. Munkatársait szeretettel tanítja. Az ő érdeme, hogy munkacsapatának két fiatal tagja, Molnár Gáspár és Kovács Pál a fakitermelés munkamódszerét már elsajátította. Kiváló eredményének eléréséhez nagymértékben hozzájárul, hogy tervét már hetekkel előbb ismeri. A munkát jól szervezi meg, hogy folyamatosan és gördülékenyen haladjanak. Jó munkájának megvan a gyümölcse, napi keresete 60—70 forint. Neumann István Teljesítjük kongresszusi vállalásainkat Gazdaságunk a napokban értékelte a dolgozók kongresszusi versenyvállalásainak jelenlegi állását. Örömmel közöljük az eredményeket. melyek dolgozóink pártunkhoz való ragaszkodását fejezik ki. Olyan teljesítmények születtek, amelyekre gazdaságunk életében még nem volt példa. A soha nem tanasztalt nagyszerű ver- senylendületnek köszönhető. hogy gazdaságunk tavaszi munkáiét — a kedvezőtlen időjárás által okozott mintegy háromhetes elmaradás ellenére — határidőre teljesítette. Ezt nagymértékben elősegítette pártszervezetünk és az ÜB rendszeres felvilágosító munkája. a verseny lelkiismeretes értékelése. az eredmények tudatosítása versenytáblán. hangos híradón keresztül. Jól haladnak a nö- vényánolási munkák gazdaságunkban. A takarmányrépa és a borsó sarabolása befejeződött. Élenjártak ebben a munkában Kovács Józsefné munkacsapatának tagjai, napi átlagos 130 százalékos teljesítménnyel. Szabó Eszter és munkacsapata pedig 125 százalékkal. A rizsvetésben és árasztásban a legjobb telepvezetők Zsíros Mihály. Pénzes András. Balogh Sándor brigádvezető agronó- musok. Tehenészetünkben az eddig termelt tej 110 százalék. 6.6 literes istálló-átlaggal. Egyéni teljesítmények: a fejőgulyásoknál: Ujj Sándor 137. Bugyik János 125. Kálmán Mihály 128. Bállá Margit 120 százalék. Sertésfarmunkon a malaeszaporulat 110.8 százalékos. Hizlalásnál a daraértékesü- lés átlaga eléri a 20 százalékot. Az államnak beadtunk 308 hízottsertést. A sertéshizlalásnál Marsi Gvula 109. a sertéstenyésztésnél Varga Mihálv 117 százalékot értek el. A tsz-eknek s e—áni dolgozóknak ezidáig 700 sertést adtunk át. <— Ugyanez a helyzet a keltptőállomásunkon is. Közel 20.000 darab napos csibét adtunk a dolgozó parasztoknak termelőszövetkezeteknek állatállományuk felfrissítésére. ARADI JÓZSEF Bánhalmi Állami Gazdaság A 7. én gyermekéveim még mások voltak, mint a szabadság gyermekeié. A mi óvodánk, napköziotthonunk a virágos mező volt, de nem játszótérnek. hanem munkahelynek. Nem egymással, hanem a disznókkal, libákkal kergetőztünk rajta. És nem telt benne sok örömünk. Mert ez még munkának sem volt igazi. Irigyeltük idősebb társainkat, akik már kapáltak, szénát gyűjtöttek, szóval felnőtt munkát végeztek. Sosem feledem el. Madarat lehetett volna fogatni velem, amikor édesapám egy szép napon odaszólt: ..Délután aratni megyünk," \ Aratni, Á parasztvilág- - ban az aratás szerzi meg az ember tekintélyét. Igaz, én még nem voltam egész ember, meg az aratásom is csak kötélteregetésből állott, mégis milyen örömmel csináltam. Édesanyámat. aki a markot szedte. üdeianyámnak ajánlom sarokkal megelőztem, mindig apám kaszája nyomában jártam. Hogy nem voltam arató? Hallotta volna csak valaki, milyen gőgösen mondtam pajtásaimnak: — Ma éjjel majdnem egy holdat levágtunk. — Mert az éjjeli munka adja meg az aratás valódi ízét. Enélkül nincs aratás s nem arató, aki az éjszakai munkát nem bírja. n bírtam. Az első két napon még fü- tyürésztem is. A harmadik éjjel már csak hallgattam a mások nótázását. Aztán már mind gyakrabban szólt rám anyám: — Siess, fiam, ne maradjunk el. De én csák kó- kadoztam. Lázadozva hallgattam apámat, amikor mondta: i 'í'* * — Elvállaltam a Mátyás bácsi 2 köblös búzáját is. De csak úgy adja az öreg. ha a héten levesszük. Sosem ismertem Mátyás bácsit, de ettől pillanattól kezdve ellenségemnek tekintettem, mint a holnapi éjjeli pihenésem elrablóját. Hanem ez mégsem sikerült az öreg Mátyásnak. Ugyanis akkor már olyan elcsigázott voltam, hogy az ebédnél elaludtam, í/desanyám hazakül- dött. Máig sem tudom, hogy kerültem ágyba, csak arra emlékszem, hogy az álom még útközben elkapott, hullámzóvá téve előttem a tarlót, amelyen végigbandukoltam. De nem tudtam elaludni. Mikor anyám hazajött, zokogva talált az ágyban. Lázas voltam, s utána két napig beteg. Mindezt nem most írom le először. De most került kezembe régi elemista dolgozatom — mikor a diákotthonból vakáción voltam otthon —, amelyben nyári, igaz élményünket kellett megírnunk. A kis füzetet anyám tette el. Suttyomban mindenkinek mutogatta, s mikor el akartam venni tőle, nagy leleményességgel naponta más-más helyre dugta. Meghatottan lapozgattam gyermekkorom emlékeit őrző füzetemet, amelyet az édesanyai szeretet őrzött meg számomra. Talán anyám ma is olvasgatja titokban. J ól lehet, nem is olyan jól sikerült megírnom aratási élményemet ebben az első dolgozatomban, s lehet, hogy fogok még jobbat írni, hiszen most tanulok, diák vagyok. De, hogy az édesanyám örül-e ennyire egynek is majd, mint ennek — abban nem vagyok biztos. Ezért, az édesanyám kedvéért küldtem el most kis dolgozatomat az újságnak is. ;«■ * Borzák Lajos Ho Si Minh válaszai as „Antara“ Indonéziai Hírügynökség kérdéseire PEKING. (Uj Kína.) A „Vietnami Tájékoztató Iroda’“ közli azo^ kát a válaszokat, amelyeket Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke adott az „Antara“ Indonéziai Hírügynökség fő- szereksztője által április 22-én hozzáintézett kérdésekre. Kérdés: Mi a célja a vietnami nép harcának? Felelet: A vietnami nép által vívott hősi harc célja: békés, egységes, független, demokratikus és szabad állam megteremtése. Kérdés: Milyen úton győzedelmeskedhet a vietnami nép harca? Felelet: A vietnami nép mindig békés úton óhajtotta elérni Vietnam függetlenségét és szabadságát. Ezért történt, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság 1946-ban francia-vietnami megállapodást írt alá Franciaországgal. Csak - amikor a francia gyarmattartók megszegték a megállapodást, és háborút erőszakoltak rá a vietnami népre, akkor volt kénytelen Vietnam népe fegyvert ragadni, hogy ellenálljon. A vietnami nép ma is a vietnami kérdés békés rendezése mellett foglal állást. Kérdés: Mi az ön véleménye a franciák számára Indokínában nyújtott amerikai katonai segítségről? Felelet: Az Egyesült Államok vezető körei igyekeznek meghiúsítani az indokínai kérdés békés rendezését. Tevékenyen beavatkoznak az indokínai háborúba és megkísérlik annak kiterjesztését, hogy Indokí- nát az Egyesült Államok gyarmatává változtassák, népét rabszolgaságba döntsék s aláaknázzák a Távol-Kelet és a világ békéjét. — A vietnami nép szilárdan szembeszáll az amerikai vezető körök agressziós terveivel és ténykedéseivel. Kérdés: Milyen alapon folyhatnának tárgyalások Franciaországgal? Felelet: Határozott álláspontunk, hogy Franciaországgal a függetlenség, az egység, a demokratikus szabadság, a tűzszünet, a fegyverszünet és Indokína békéjének helyre- állítása alapján tárgyalunk. Kérdés: Az ön véleménye szerint melyeit a tartós világbéke elérésének lényeges feltételei? Felelet: A világ békéjét akkor lehet biztosítani, ha a világ nemzetei, — különösen a nagyhatalmak — hajlandók tárgyalások útján rendezni a nemzetközi viszályokat és 'ha a világ népei nem hagyják, hogy a háborús uszítók port hintsenek szemükbe, hanem magukra vállalják a felelősséget a világ békéjének megóvásáért. Kérdés: Gondolja ön. hogy a genfi értekezleten sikerül elérni az indokínai és a koreai konfliktus békés rendezését? Felelet: Őszintén óhajtom, hogy a genfi értekezlet elérje, vagy előmozdítsa az indokínai és a koreai kérdés békés rendezését. Kérdés: Az ön véleménye szerint hozzájárulhat-e Indonézia az indokínai háború mielőbbi megszüntetéséhez? Felelet: Indonézia népének a Távol-Kelet és a világ békéjének érdekében tett minden erőfeszítése véleményem szerint mindaddig hozzájárul az indokínai kérdés békés rendezéséhez, amíg Indonézia szilárdan szembehelyezkedik az Egyesült Államok ázsiai katonai szövetségének létesítésére irányuló tervével és az ázsiai nemzetek szolidaritásáért és békés egymás mellett éléséért dolgozik. Ez igen nagy hatással lehet az indokínai béke helyreállítására. Kérdés: Mi az ön véleménye az India. Indonézia és Burma kormánya által követett független külpolitikáról? Felelet: Örömmel üdvözöljük India, Indonézia és Burma kormányának politikáját, amely szembehelyezkedik az agressziós háború kiterjesztésével és az indokínai és koreai kérdés békés rendezése mellett foglal állást. Ez a politika hozzájárulhat a Távol-Kelet és a világ békéjéhez. Minden ázsiai országnak. amely idegen szolgálat alatt volt, vagy van vetve és gyarmatként szerepel, egységben össze kell fognia a gyarmati és az agresszió elleni küzdelemben, Kérdés: Mi az ön véleménye az indonéziai miniszterelnök ázsiai és afrikai államok értekezletének megszervezésére tett javaslatáról? Felelet: Örömmel üdvözlünk minden nemzetközi értekezletet, amely hozzájárul a Távol-Kelet és a világ békéjéhez. Kérdés: Mi a véleménye az Egyesült Államoknak arról a szándékáról, hogy katonai szövetségeket létesít Ázsiában és a Csendes-óceán térségében? Felelet: Az Egyesült Államok háborús uszítóinak azok a kísérletei, amelyek katonai szövetségeket, akarnak szervezni Délkelet-Ázsiá- ban és a Csendes-óceán nyugati térségében, bűnös cselekedetek az Egyesült Államok részéről. Céljuk az ázsiai agressziós háború kiterjesztése, Ázsia békéjének aláakná- zása és az ázsiai népek szolgaságba döntése. Ezek a cselekedetek kétségtelenül egész Ázsia népeinek határozott ellenállásába ütköznek. Kérdés: Mi a véleménye az indonéziai népnek arról a követeléséről. hogy Nyugat-Iriant visszacsatolják a Indonéz Köztársaság területéhez? Felelet: Az indonéziai népnek az a követelése hogy Nyugat-Iriant visszacsatolják az Indonéz köztársaság területéhez, jogos követelés, Teljes mértékben támogatjuk Indonézia népének ezt a követelését. — (MTI.) A genfi értekezlet egyelőre az indokínai kérdésre összpontosítja munkáját GENF. Az „MTI“ kiküldött tudósítója jelenti: Molotov szovjet, Eden angol és Van Vaithajakon thaiföldi külügyminiszter a koreai kérdéssel kapcsolatos genfi tanácskozások elnökei vasárnap megbeszélést tartottak. A külügyminiszterek leszögezték, hogy miután a koreai kérdés vitájában péntek óta egyetlen küldött sem jelentkezett szólásra, a genfi értekezlet egyelőre az indokínai kérdésre összpontosítja munkáját. Az értekezlet megfelelő időpontban természetesen visszatér a koreai probléma további megtárgyalására. (MTI.) A győzelem napja Moszkvában Moszkva (TASZSZ). A szovjet főváros dolgozói lelkesen ünnepelték a győzelem napját. Vasárnap gyönyörű tavaszi nap köszöntött Moszkvára. Már kora reggeltől kezdve végeláthatatlan sorokban áradtak az emberek a Központi Kulturpark felé. A park fasorait és tereit megtöltötték a népünnepély résztvevői, zene- és dalfoszlányokat hozott a szél. A moszkvai Filharmónia, az Állami Táncegyüttes és számos zenekar szolgáltatott műsort. A fiatalok késő estig szórakoztak a táncteremben. Este 10 órakor eldördült a tüzérségi díszsortűz a történelmi nap tiszteletére. A bársonyos tavaszi eget fényszórók sugarai és a tűzijáték ezerszínű szikrái világították be. A hitlerista Németország ellen vívott Nagy Honvédő Háború diadalmas befejezésének 9. évfordulója alkalmából díszlövéseket adtak le a szövetséges köztársaságok fővárosában és a hős városokban — Lenin- grádban, Sztálingrádban, Szevaszto. polban és Odesszában is. (MTI) De Castries tábornok vietnami fogságba esett (MTI.) A „Reuter“ megbízható forrásra hivatkozva jelenti, hogy De Castries tábornokot, a dien-bien phui francia erőd parancsnokát fog. julejtette a Vietnami Néphadsereg. A jelentés szerint az elesett vagy foglyulejtett francia tisztek között van 16 ezredes. Az elesett, megsebesült, vagy fogságbaesett csapategységek között van a francia erőd egész főparancsnoksága, a központi déli és az északi alkörlet három parancsnoksága és az összes többi zászlóalj parancsnoksága — fűzte hozzá a „Reuter’1 jelentése. (MTI.)
