Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-08 / 108. szám

1

Swíiwkmeqyd.

NÉPLAP

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA

IV. évfolyam, 108. szám * Ara oO fillér 1954 május 8., szombat

r

MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL:

A kisújszállási pártbizottság segíti a termelőszövetkezeteket (2. oldal.)

A Mezőgazdasági Vízépítő Vállalat visszaadja a kölcsönt a turkevei gépállomásnak (3. o.)

Dobozy Imre író mondott beszédet az értelmiségi

béke-esten (3. o.)

Elkészült a szolnoki Damjanich uszoda 600 személyes lelátója (4. o.)

Az önköltségcsökkentés kérdéséhez

p ákosi elvtárs a budapesti pártválasztmány ülésén mondott beszédében komoly hibára hívta fel a figyelmünket: az önköltség emelkedésére. Dolgozóink tudják azt. hogy az önköltség emelkedése kerékkötője a termelés növelésének, az életszínvonal további emelésének. Hogy eredményesen vehessük fel a harcot az építkezési költségek csökkentéséért, az eddigieknél szervezettebb. tudatosabb munkát kell végeznünk s minden lehetőséget meg kell keresnünk a tartalékok feltárására

Az építőiparban az önköltségek csökkentésére számos lehetőség van. Ilyen elsősorban az anyagtakarékosság. A kormányprogramra fokozott feladatok elé állítja az építőipart: a lakóház- építésen kívül bővült a mezőgazdasági építkezések beruházási terve. Sok építőanyagra, téglára, mészre. cementre van szükségünk ahhoz, hogy eredményesen tudjuk megoldani feladatainkat. Építőanyagipari üzemeink feszített tervvel dolgoznak s ha az építkezést kivitelező vállalatok túllépik az anyagnormékat, köny- nyen zavar állhat elő az ellátásnál, megbénulhat a munka.

Építésvezetőink figyelmét nem lehet elégszer felhívni az anyagtakarékosság fontosságára. Nézzenek körül munkaterületükön. Azt látják, hogy rengeteg a széthagyott, törött cserép, tégla. A betonkeverőbe mérlegelés nélkül öntik a cementet, szétdobálják az ácskapcsokat, a zsaluzás szakszerűtlen lebontása következtében temérdek import faanyag megy veszendőbe. Az ilyen pazarlás, mint a rossz lelkiismeret, vádolja az építésvezetőket, brigádvezetőket.

^z anyagpazarlás kiküszöbölése érdekében tettünk már eddig is intézkedéseket. Ez év februárjában megszerveztük az anyagelszámoltatási csoportot, amely munkahelyről-munka- helyre járva, kiszámítja a költségvetésben megszabott és a ténylegesen elhasznált anyag közötti különbözeiét. Kiderítik a felesleges anyagfelhasználás okát s kártérítést szabnak ki a felületes építésvezetőre vagy művezetőre. — Nem tűrünk meg lazaságot az anyagfelhasználás kérdésben. A leltározásnál, vagy más ellenőrzésnél jelentkező anyaghiányért a fegyelmi bizottság előtt, súlyosabb esetben az ügyészség előtt kell felelni az illetékeseknek.

másik terület, ahol jó alkalom nyílik az önköltségcsökkentésre a szállítás. Az építőipari anyagok nagy tömegűek és súlyúak. Mozgatásuk körültekintést és előrelátást kíván. Arra kell törekedni, hogy építéshelyeinken már a szállító járművekről közvetlenül a felhasználás helyére rakják le az anyagokat. Ellenkező esetben belső anyagszállításra, átrakásra kerül a sor. Ez felesleges bél-költséget jelent, normán felüli törést, portást okoz.

Ehhez a kérdéshez tartozik a vasúti kirakások helyes megszervezése is. A vasút ugyanis kocsiálláspénzt számol fel a késedelmes kirakások miatt. Ere'dmény vállalatainknál az, hogy az ; ilyen címen felmerült költségeket tavaly, a megelőző évihez képest, 90 százalékkal sikerült csökkenteni, 1954. első negyedében , pedig nem is fizettünk kötbért.

3 elentős költségcsökkentést érhetünk el az építőipari gépek

* és berendezések jobb kihasználásával. Jelenleg nagy munkaerőhiány van építkezéseinken. Ez a tény magábanvéve is arra készteti az építkezések műszaki dolgozóit, hogy gépekkel pótolják az emberi munkaerőt. Jó ez azért, mert elősegíti a termelékenység fokozását s azért is. mert csökkenti a kifizetett bérek összegét.

_ Építkezéseinken mindinkább kihasználják a gépi munka lehetőségeit. Szarka János energetikus legutóbb az építőipari gépek nyomógombos távműködtetésére terjesztett be javaslatot. Elgondolásának megvalósításával megszüntethetjük a gépek üresjáratát s ezzel a tröszthöz tartozó vállalatok évente 240.000 KW energiát és ennek megfelelően 575.000 forintot takaríthatnak meg.

Az építőiparban, az építkezésre fordított kiadások 50 százalékát az anyag értéke, 33 százalékát a munkabérek és közterhei teszik ki s 17 százalék marad az üzemi rezsi és egyéb költségekre. Ezek az arányok is azt mutatják, hegy amennyiben az anyag- és bérköltségeknél sikerül megtakarítást elérnünk, döntően befolyásolhatjuk az építkezések tefljes önköltségének alakulását,

A költségek alakulásának azonban csak akkor tudunk irányt szabni, ha vállalataink — önálló egységeink — rendszeresen kimutatják eredményeiket. Számviteli dolgozóink ezért minden vállalatnál havanként eredményvizsgélatot tartanak. Ezen túlmenően minden munkahely ráfordításait költségnemenként összegezik s szembeállítják vele az árbevételeket. A különbözet érzékenyen mutatja, hogy gazdaságosan dolgoztaik-e. A vállalat és az építésvezetőség operatív beavatkozással azonnal kiküszöbölheti a hibákat, f

2 okát faraghatunk le az önköltségekből a költségvetések átvizsgálásával. E célból alakítottuk meg a trösztön belül az építéselőkészítő csoportot. Ennek feladata a tervdokumentáció — beleértve a költségvetést is — átvizsgálása. Munkájuk már eddig is nagy eredményekkel járt. Sok esetben gazdaságosabb szerkezeti megoldásokat találtak, mint a tervek készítői.

A tervezőrészleg dolgozóin is sok múlik a költségek alakításában. Újítások, észszerűsítések felhasználásával és betervezésével jelentősen csökkenthetik a költségeket. így pl. Lévai István a törökmiklósi gyógyszerraktár tervezési munkáinál ötletes Újítást foglalt a tervbe. Az emeleti raktár hatalmas helyiségének fűtését úgy oldotta meg, hogy az alatta lévő 18 irodahelyiség kéményét a raktár pillérein vezette át. Így a pilléreken áthaladó füstgázok fűtik maid a raktárhelyiséget. A tűz- és robbanás- veszélyt teljesen kikapcsolta ezzel, emellett megtakarított egy 60.000 forintos fűtőberendezést, nem is szólva arról, hogy a gyógyszertár-vállalatot évek során nagymennyiségű tüzelőanyag- vásárlástól menti majd meg. ,

T ovább folyik vállalatainknál az önköltségcsökkentés jó módszere, a forgóeszközök csökkentéséért indított verseny. E téren elért kiváló eredményeiért legutóbb a 62/7-es vállalat dolgozóinak 5000 forint jutalmat adott az építésügyi minisztérium. Javaslatot tettünk a 62/8-as vállalat dolgozóinak megjutal- mazására is.

Hazánkban a szocializmust építjük. Minden forint, amivel olcsóbbá tesszük az építkezéseket, újabb beruházásokat: több lakást, gépállomást, tanyaközpontot jelent, a dolgozók jólétét segíti elő.

ÜVEGES JÓZSEF igazgató, 62. Építőipari Tröszt.

TAVASAT HATÁRSZE M T, E

lllllllllllllllllllllllllllllllllllll»MIIIIIHIIIIIIII.IIMIIMIIIII..IHIHIU.IIItllllllllllllll!lllllllllllimilllimilllllllll!llllllllllllllllll!llllllllllllllllllllllllllllllll||l|llUiJUIIIIIKIIIIIi:i

Megyénkben már 28 ezer holdon elvetették a rizst

A sokezer hold szikes, eddig alig művelhető földekből évről évre egvre nagyobb területet hasznosítanak a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és egyénileg dolgozó parasztok. Ebben az évben már több mint 40 ezer holdon termesztenek rizst. Ahol évekkel ezelőtt csak a bíbicek tanyáztak, most szinte véget nem érő víztükör ielzi az elárasztott vetéseket. A kissé megkésett meleg időiárás gátolta ugyan e fontos gabonanövény vetését, de néhány nap alatt sikerült sok késedelmet helyrehozni. Megyénkben idáig mintegy 28 ezer holdon vetették el a rizst és 17 ezer holdat el is árasztottak. Az egyik legnagyobb rizstermelő állami gazdaságban. Tiszasülyön a 8 ezer 800 hold rizs vetésének befejezése előtt vannak.

A termelőszövetkezetek is i-vekeznek mielőbb túl lenni az úi rizstelepek. ámításén és a vetésen. A- karcagi Lenini Igazság tszcs- beu megyénkben elsőnek fejezték be a vetést. Pedig 500 holdat kellet beyetniök. Azokon a táblákon, ahol előbb került elvetésre a mag. már 2—3 cm-es csírát eresztett és a víztakaró alatt néhány nap múlva már szépen sorol a növény,.

Az egyénileg dolgozó parasztok' közül is sokan társultak az idén rizstermesztésre. Az állam. a szakemberek és a gépek segítségével nagy területeken létesítek öntözéses gazdálkodást. Az egyéni rizstermelőcsoportok tagjai idáig kétezer holdon fejezték be a rizs vetését és a vetéssel párhuzamosan halad az árasz- tás is.

Jászdózsán törekedjenek a község becsületének visszaszerzésére

|M i ó t a | a jó idő beköszöntött, szinte szemlátomást nő minden a határban. A jó termésben most már lehet bízni, csak a gondos növény- ápoláson múlik, megszabadítjuk-e időben a gyomtól a kalászosokat és kapásokat. A tavaszi vetés már régen befejeződött, s legtöbb gazdálkodó a kapálást, sarabolást végzi. Kiss Áron, Gyurkó P. Ferenc, Juhász Áron, Palcsó Mihály dolgozó parasztok az elsők ebben a munkában. Kukoricavetésük is szépen sorol. A Kossuth tszcs tagjai igen eredményesen dolgoznak. Cukorrépavetéseik sarabolását rövidesen befejezik.

A mezőgazdasági munkában való igyekezet azonban... nem párosul az állam iránti kötelezettség teljesítésével. Községünk a begyűjtésben

sereghajtó. Pedig itt is vannak példamutató dolgozó parasztok, akik már egész esztendőre rendezték kötelezettségüket. Csakhogy a községi tanács nem sokat törődik népszerűsítésükkel. A mulasztókkal szemben sem lépnek fel. A notórius nemteljesítőknek nem emelték fel 10 százalékkal a kötelezettségét és elszámoltatás sem történt. A begyűjtés elmaradása miatt pedig a szorgalmas, állam iránti kötelezettségüket mindig példásan teljesítő dolgozó parasztok is károsodnak.

| A tanácsi vezetői a most folyó begyűjtési tervtárgyalásokat használják fel a dolgozó parasztok közötti felvilágosító munkára, hogy községünk visszaszerezze becsüle- , tét. Kovács László

Jászdózsa

A cibakház! gépállomás dolgozói helyrehozzák mulasztásaikat

A CIBAKHÁZI gépállomás nem éppen az elsők között van a gépállomások versenyében. Tavaszi tervünk 84 százalékos teljesítéséből egy-egy traktorunkra mindössze 125 normálheld átlagteljesítmény jut. Mégis jónéhány traktoristánk van, aki jó, minőségi munkával törekszik a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok segítésére. Sokan ismerik a községben, s a környező termelőszövetkezetekben id. Czimrák Györgyöt, id. Czim- rák Jánost, Laczkó Józsefet, akik 100 százalékon felül teljesítették tavaszi tervüket és jó, minőségi munkát végeztek. Meg kell emlékezni Tóth Mihály traktoristáról. ö ugyan nem ért el 140—150 százalékot, de azok közé a traktoristák közé tartozik, akik rendszeresen telT jesítik tervüket. S bátran mondhatjuk, ilyen traktorosok vannak többen minden gépállomáson és ezekre épül a gépállomás eredményes munkája.

A brigádok közül Nagy Vince, Gálfi Antal és Meggyesi Irén brigádja érte el a legjobb eredményt. Most minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy a növényápolással egyidőben helyrehozzuk a tavaszi gépjavítási terv teljesítésében mutatkozó elmaradásunkat. Hiszen ettől függ, milyen segítséget tudunk adni a dolgozó parasztoknak a hátralévő növényápolási, majd a betakarítási munkák során. Ez pedig a cibakházi gépállomás valamennyi dolgozójának első és legfontosabb kötelessége.

i HORNER ISTVÁN

cibakházi gépállomás

Második nap a karcagi Dóssá iss-ben

QSÜTÖRTÖK. Az éjjel is esett az eső. A Dózsa tsz székházában reggel 5 óra után mégis összejött vagy harminc ember. Főleg a rizstelepen dolgozók. Petyus elvtársnak sajnos, nem vélt be a tegnapesti számítása, mert, ahogy az idő mutatja, a cukorrépa sarabolásáról szó sem lehet. Bár nincs elmaradás, most mégis azok iártak .jól, akik már befejezték a cukorrépa első-- kapálását, vagy az olyanok, mint Kiss István és Egri István, akik másodszor is megkapálták a répát.

Rövidesen megérkezett a párttitkár elvtárs is. Á szövetkezet elnöke és Kasza Béla agronómus már ott voltak. A tagok szerint ez mindig így van. A vezetők minden munkakezdésnél jelen vannak, ha csak valami nagyon fontos elfoglaltságuk nincs. Az ilyen reggeli találkozásoknak meg van az az előnye is, hogy a néha-néha felmerülő szervezési problémákat a helyszínen azonnal elintézzék.

Mindennapi hőstettek

A párttitkár elvtárs érkezésekor még mindig csepergett az eső. Az emberek tanakodtak. „Menjük, ne menjünk? Bőrig ázunk. A rizs viszont nem tűr halasztást“ — hallatszott a sokfajta vélemény. Végül is abban állapodott meg a munkacsapat, hogy kocsira ülnek és kimennek a rizstelepre. — Az eső ugyan szemerkélt, de F. Kiss Ferenc munkacsapata útnak indult. A hét végén árasztani szeretnének, s addigra a műtárgyak építésével előre akarnak haladni. A vetés már kész.

Sok nagy esemény történik napjainkban, s lehet, hogy semmiségnek tűnik, hogy csütörtökön reggel Karcagon a Dózsa tsz-ben 30 szövetkezeti paraszt a csepergő idő ellenére is munkához látott. Egyszerű, mindennapi esemény történt, de olyan, ami szép példája annak, hogy a szövetkezeti parasztok serényen. kötelességtudóan dolgoznak, segítik a kormányprogramm megvalósulását.

Napközben a földeken

Délelőtt tíz óra tájban kisütött a nap. A szövetkezeti város főterén piac volt. Érdekes, mozgalmas Karcagon egy ilyen májusi délelőtt. — Vontatók puffognak, üzemanyagot szállítanak valamelyik brigádszál- lásra. A tanácsháza előtt autó állt meg. Bizonyára valamelyik minisztériumból jöttek. A gépállomáson értekezlet van. a Dózsa tsz tagjait Perge István agranámus' képviseli. Kasza Béla otthon, a székházban megbeszélést tart egy brigádvezetővel. Az a helyzet ugyanis, hogy kevés az ekekapa és ami van, arról is hiányzik a kapa-test. Most annak a beszerzését intézi Kasza elvtárs.

Délután Pavluska János elvtárssal, a növénytermelő brigádok területét járta. Ahogy mondani szokás, lógott az eső lába. de ettől függetlenül sokan kihasználták a napos időt, s ha pár órára is, de kimentek kapálni.

•— Nincs várakoznivaló idő. Éppen az esőzés miatt. Akkor kell csinálni a növényápolást, amikor lehet. Nem fog ki rajtunk ugyan az idő, mert ha úgy jön, még vasárnap is megkapáljuk a területünkön lévő növényeket, ■— vélekedett Czinege Ferenc,

A szövetkezeti tagok munkakedve jó. Csak az érti meg, hogy a párt és a kormányprogramm megjelenése milyen változást idézett elő a szövetkezeti tagok életében, aki szemtől-szembe lát.ia nagyszerű igyekezetüket. Petyus elvtárs brigádjának a területén két fiatal emberrel. Fazekas Lajossal és feleségével találkoztam. „Mikor elállt az eső, azonnal kijöttünk — mondta a fiatal asszonyka, beszélgetés közben. — Molnár Imre brigádvezető területén Gyöngy János, Túri Lajos, Ferenci Gyula és Kovács János kapál. Reggel öt órakor is kinn voltak, délután, amikor elállt az eső, újból kimentek. Szél István elvtárs harmadmagával dolgozott ezen a napon.

— Esik, esik. de mi nem ijedünk meg. Tavaly is szép jövedelmünk

volt, az idén még többet akarunk, s ezért iparkodunk t— mondta Szél István elvtárs. — A Dózsa tsz tagján nem is fog ki az idő.

Esteledett, mikor visszajöttünk a földekről. A székház előtt Nyíri Béla megyei agronómus Kasza Bélával beszélgetett. Fontos dolgokról volt szó. Árasztam kellene a rizsföldeket, az illetékesek az yr.ban hallgatnak.

Nagy a szövetkezeti tagok közösségszeretete

Biró Sándorral a tanyáján beszélgettem. Amit mondott, az igazolja legjobban, hogy mennyire újszerűén gondolkoznak a szövetkezeti város dolgo, ■> parasztjai, Annakidején 13 hold fo’det és a h izzávaló jószágot vitte a szövetkezetbe. Most egy nagy dolog aggasztja, ez pedig nem egyéb, mint a szénabetakarítés. ■—■ Szombaton közgyűlés lesz, s amint mondta, ott ő is szót kér. Meg-, mondja a vezetőségnek, hogy az idén jobban szervezzék meg a széna betakarítását, mint ahogy tavaly szervezték.

A szövetkezeti székházban özv, Nádasdi Jánosné és Mészáros Jánosáé meszelnek. Hadd legyen szép ez az épület, hiszen a miénk —> mondják.

Estefélé hírek érkeztek a napi munkáról. A tsz tagok s?ép eredményeket értek el. F. Kiss Ferenc munkacsapata egész nap dolgozott, Kátai Sándor, Farkas Ferenc, P. Kovács László 80 folyóméter ku- bikmunkát végeztek. Fazekas la jós és felesége megkapálta a cukorrépát. Elét óra felé iárt az idő. mikor Szabó József nappali őr átadta a szolgálatot Vidovics Péter éjjeliőrnek. A Dózsa tsz-ben egy munkanap véget ért. Holnap reggel kezdődik a másik, Sz. P,