Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-29 / 126. szám
1954 május 23. SZOLNQKMBGYEI NÉPLAP 3 Tanácskozik a Magyar Dolgozók Pártja HL Kongresszusa Nagy Imre elv társ beéaáiuoléja (Folytatás az 1. oldalról.) ben kialakult Magyar Front örökösét — a Magyar Nemzeti Függetlensgi Frontot, amikor a koalíción belül a reakciós jobboldali erők külső imperialista segítséggel a demokratikus népi erők leverésére szövetkeztek, pártunk hívta életre és vezette a demokratikus erők tömörülését, a Baloldali Blokkot, amely nehéz és eredményes harcok után lépésről lépésre kiszorította az országgyűlésből és a kormányból is a reakciós tőkés osztályok képviselőit. A reakció elleni harcot, amelyben az államgépezetnek a munkásosztály kezében lévő egyes fontos kulcsszerveire támaszkodhattunk, a párt a néptömegek széleskörű mozgósításával kapcsolta össze a hatalmi viszonyoknak a munkásosztály javára váló megváltoztatása érdekében. Ezekben a harcokban pártunk bebizonyította dolgozó népünk előtt, hogy nemcsak harcolni, de kormányozni is tud. A demokratikus népi erők döntő győzelmének alapja az volt, hogy a legszélesebb néptömegek helyeselték a párt politikáját, magukénak tekintették és harcba mentek érte. A párt és a néptömegek szoros kapcsolata volt és marad továbbra is pártunk sikereinek záloga. (Taps.) Pártunk sikereit öregbítették azok a nagyszerű eredmények, amelyeket a fordulat éve óta. a szocializmus gazdasági alapjainak lerakása, az ország iparosítása, a mezőgazaság szocialista átszervezése és államszervezése terén elértünk. Ugyanakkor azonban pártunk Központi Vezetőségéinek multévi június 28-i határozata rámutat arra, hogy a párt általános politikájában elkövetett hibák, amelyekkel a Központi Vezetőségnek a kongresszus elé terjesztett jelentése részletesen foglalkozik, a párt államépítő munkája, az állami szervek irányítása, a párt- és az állam viszonya terén is megmutatkoztak. Az utóbbi években a párt politikájában a munkásosztály és a széles néptömegek újból és újból való megnyeréséért nap mint nap folyó harc háttérbe szorult, s a politikai tömegmunka helyét mindinkább adminisztratív eszközök foglalták el. A párt és az állami szervek feladatai sok esetben összefonódtak. Aminek az lett az eredménye, hogy a párt nemcsak vezette, hanem gyakran helyettesítette is az állam hatalmi és igazgatási szerveit, ami csökkentette az állam- hatalmi és igazgatási szervek önállóságát. tekintélyét és felelősségét, ugyanakkor megnehezítette az állami és tanács szerveknek a páit részéről való tényleges politikai vezetését. Állami szerveink és helyi tanácsaink nehézségei, amelyekkel küzködnek. jórészt erre vezethetők vissza. A helyes vezetés megvalósítása érdekében feltétlenül érvényt kell szerezni a Központi Vezetőség júniusi határozatának a párt és az állam kölcsönös viszonyában. Éppen ezért a pártunk előtt álló egyik legnagyobb jelentőségű feladat. népi demokratikus államunk hatalmi és igazgatási szervei erejének szervezettségének, továbbá tömegbefolyásának és tekintélyének minden irányú növclé-e. Elvtársak! Népi demokratikus államunk alapja a munkás-paraszt szövetség. Népköztársaságunkban a társadalmi rendszer e két osztály együttműködésén nyugszik. Ennek az államalkotó szövetségnek a fő ereje, a hatalom birtokosa a munkásosztály, amely a szocializmus építése során számban lényegesen megerősödött, a nagyipar fejlődésével erősen koncentrálódott, a párt és a szakszervezetek pe- velőmunkájának eredményeképpen, öntudata megnőtt. A szövetség másik pillére a dolgozó parasztság, melynek szociális viszonyaiban, demokratikus rendszerünk agrárpolitikája, valamint a mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében lényeges változások mentek végbe. A munkás-paraszt szövetség a népi demokráciának, mint a proletárdiktatúra válfajának, társadalmi és politikai alapját képezi, a proletárdiktatúra osztálytartalma azonban ennél sokkal szélesebb. Lenin rámutatott arra, hogy a szocializmus építése folyamán a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség szociális természete megváltozik, megszűnik az. ami azelőtt elválasztotta őket és így ezek a szociális csoportok gazdasági, politikai és szellemi vonatkozásban közelebb kerülnek egymáshoz, ami már a munkás-paraszt szövetségnél szélesebb népi egység kialakulására mutat. A proletárdiktatúrát tehát nem lehet a munkásparaszt szövetségre korlátozni. A proletárdiktatúra a munkás-paraszt szövetségen nyugvó szélesebb osztályszövetség, melynek a szocializmus építésében közreműködő értelmiségi, kispolgári, nem proletár rétegek is tevékeny részesei. Aktív közreműködésük nélkül nem lehet a szocializmust felépíteni. Üj, szélesebb, demokratikusabb függetlenségi népfrontot kell létrehozni A néni demokrácia viszonyai között a népfront az a széles és átfogó tömegmozgalom, melynek gerince a rnunkás-paraszt szövetség és amely átfogja a lakosság túlnyomó többségét. A népfront a kifejezője a népi egységnek, az ösz- szes dolgozó osztályok és a munkásosztály szövetségének. Szervezettségénél, harcedzettségénél, nagy tapasztalatainál és öntudatosságánál fogva ennek a nagy népi egységnek. a forradalmi marxista partial az élőn, a munkásosztály a vezető ereje. Az elmúlt esztendő tapasztalatai bizonyítják, hogy ilyen széles alapokon nyugvó demokratikus népi egységnek, amely a munkás-paraszt szövetség körül a kispolgárság és az értelmiség széles rétegeit tömöríti, sem a párt, sem a tanács, sem más tömegszervezet nem lehet átfogó szerve, ezt a szerepet csak a népfront, vagy népfront jellegű mozgalom képes betölteni. A Magyar Dolgozók Pártjának programmnyilatko- zata az első kongresszuson általában helyesen vett irányt a demokratikus erők szövetségének szorosabbra fűzésére, amikor megállapította, hogy a Magyar Dolgozók Pártja a demokratikus pártok eddigi többé-ke- vésbbé laza koalíciója helyett, a népi egység politikai tömegszervezetének, az új függetlenségi frontnak megteremtéséért szállt síkra. A programmnyilatkozat megállapítja, hogy a függetlenségi front, a munkásság, parasztság, értelmiség, dolgozó kisemberek, Magyarország minden haladó hazafias eleme szoros harci és építő szövetségének egységes tömegszervezete. A célkitűzés azonban a gyakorlatban nem valósult meg, pedig a szocializmus építésének jelenlegi szakaszán, amely nagyobb tömegerők mozgósítását és szé- lesebbkörü politikai aktivitását követeli, a népfront szerepe, jelentősége és feladata lényegesen megnőtt. Ä kongresszus feladata, hogy levonja ebből a megfelelő politikai következtetést, a párt és a kormány ereje, a tömegekkel való szoros kapcsolatában van, ezt szemelőtt tartva, Népköztársaságunk alkotmányában lefektetett demokratikus elvek és a szocializmus építése plattformján új függetlenségi népfrontot kell létrehozni, melynek mint széles népi, társadalmi és politikai mozgalomnak demokratikus elveken kell felépülnie. Országos és helyi szervekkel, melyek formájának kialakításában tág teret kell engedni a tömegkezdeményezéseknek és a hagyományos formák, gazdakörök, olvasókörök, felelevenítésének, az új népfrontnak szélesebbnek és demokra- tikusabbnak kell lennie, mint a múltban volt. Ennek megvalósítása azt jelenti, hogy j az új népfront ne politikai pártoknak, vagy töredékeinek legyen az egyesülése, hanem pártunk részvételével és vezetésével a dolgozók legszélesebb rétegeit felölelő tömegszervekké és népi bizottságokká, melyben helyet foglalnak a Szakszervezetek, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a tudományos, kulturális és szociális téren működő társadalmi szervezetek, az Országos Béketanács és bizottságai, a különböző népi bizottságok, termelési bizottságok, lakóbizottságok, az állami, társadalmi és egyházi élet vezető egyéniségei, az értelmiség képviselői és így tovább. Pártunk Központi Vezetősége nevében javasolom, hogy a kongresz- szus bízzza meg a megválasztandó Központi Vezetőséget, hogy a tömegszervezetek és népi bizottságok széleskörű bevonásával, mihamarabb dolgozza ki az új népfront működési feltételeit, formáit, célkitűzéseit. i Pártunk népfront politikájában szemelőtt kell tartani azt, hogyha azt akarjuk, hogy az új népfront valóban a népi demokrácia legátfogóbb társadalmi és politikai szerve legyen, fokozottabb és szélesebb- körü tevékenységet kell kifejteni a középrétegek körében, a városi kispolgárság tömegeiben, értelmiségi és tisztviselői körökben, melyeiknek komoly társadalmi súlyuk van és megnyerésük a népi demokrácia számára, a nemzeti egység megvalósítására irányuló törekvések sikerének fontos feltétel- Az új népfrontnak nemcsak építő, de harcos mozgalomnak kell lennie, valóban frontot kell alkotnia népi demokratikus vívmányaink, szabadságunk, függetlenségünk _ és nemzeti szuverénitásunk védelmére, a belső és külső reakciós, imperialista ellenséges törekvések és aknamunka ellen, a béke védelmére, a Uj államhatalmunk Tisztelt Pártkongresszus! A döntő győzelemért, amelyet pártunk vezetésével a munkásosztály a teljes hatalom megszerzéséért foly- latott, nehéz, de sikeres küzdelemben kivívott, a nagy fordulatot, amelyet ezzel a győzelemmel a hatalom terén teremtett, Népköztársaságunk alkotmánya rögzítette le, amikor alaptörvényünkbe iktatta, hogv „A Magyar Népköztársaság a háború ellen. Az új népfront akkor lesz eme nagy célokért folyó küzdelem hadserege, ha mélyebb gyökereket ereszt a magyar nép tömegéibe. Gazdagítani kell az új népfront eszmei tartalmát, a függetlenség és szabadság eszméjét, sokszázados nemzeti hagyományainkat, melyeknek hatalmas tömegmozgató erejük van, eggyé kell kovácsolni a demokrácia és a szocializmus eszméjével. A népfront társadalmi és politikai tömegmunkájában, a ha- zafiság és a népek barátságának eszméjét nagyobb súllyal kell kiemelni. Szélesebben és bátrabban, mint eddig, fel kell eleveníteni az ellenállási mozgalom hősi cselekedeteit a függetlenségi front antifasiszta hagyományait is. Népi demokratikus rendszerünk államhatalmi és igazgatási szervei annak idején a népfront jegyében jöttek létre, az országgyűlést és a helyi tanácsokat a függetlenségi népfront listáján választották meg, s a kormány is a népfront kormánya. A népfront az a társadalmi és politikai alap, amelyen állami hatalmunk cs kormányzatunk nyugszik. Ezt a szilárd és tartós társadalmi és politikai alapot az új népfront létrehozásával és a népfront politika bátor kibontakozásával tovább kell erősíteni. Pártunk új politikája, az új szakasz célkitűzéseinek következetes megvalósítása, gazdaságpolitikánk átállítása a dolgozó nép szükségleteinek egyre jobb kielégítésére, népünk fokozódó bizalma és szeretete a párt és a kormány iránt, és most pártkongresszusunk határozatai, minden feltételét megteremtik a népfront politika sikeres kibontakozásának, Ennek érdekében a kongresszus hozzon olyan határozatot, hogy az új Népfront tartson az ősszel országos seregszemlét, amely a Magyar Nép- köztársaság erejének, a párt, a kormány és a nép egységének, a hazafias, demokratikus és békeszerető erőknek hatalmas megnyilvánulása legyen. (Lelkes taps.) — a nép hatalma munkások és a dolgozó parasztok állama. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé“. (Taps.) Alkotmányunk eme megállapításában benne van szocialista típusú államunk egész lényege és az a gyökeres különbség, amely a régi államrendszertől alapjában megkülönbözteti. (Következő számunkban folytatjuk.) TleqcLiágáhh kiafiiink Ä GYERKEK Szapárfalun korszerű bölcsödé van, amelyben a gyermekek Bencsik Magdolna óvónő felügyelete alatt vidáman játszanak míg szüleik dolgoznak. A játék után jól esik az uzsonna. A szolnoki Járműjavítóban sok szülő dolgozik. Gyermekeikre az Idő alatt szere tettel és gondosan vigyáznak az óvónők. Bugyi József Rákdczlújfalun az Uj Élet tsz tagja. Ttz gyermek édesapja. 11 földdel lépett be a tsz-be és már 250 munkaegységet teljesített ebben a évben. Munkájában gyermekei Is segítenek. A képen: 1400 négyszögöl cuk-rrépa kapálására indul Sándor fiával és Juliska leányával. A turkevel városi bölcsőde kis növendékei készülnek a vasárnapi gyermeknapra. A szülői értekezleten ének- és népitánc számokat mutatnak be szüleiknek. A képen Hollós Erzsiké, Nagy Sanylka és Horváth Zsuzsika a népltáncot tanulja. A gyermeknap Szolnok városi műsora MÁJUS 29-ÉN minden napköziben mese-délelőtt. MÁJUS 30-AN reggel zenés ébresztő. Délelőtt a gyermekeknek hajókirándulás és mozi. Délelőtt 10 órakor a Petőfi Sándor kulturott- honban bábszínház. Minden iskolában egéssnapos rajzkiállítás, A Vidámparkban reggel 9 órától délután 1 óráig féláron szórakozhatnak a gyermekek. | Délután minden iskolában gyermekbál. A V’dámparkban modellező verseny. . , A gyermeknap tábortűzzel fejeződik be.
