Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-28 / 125. szám
PARTBIZOTTSAß-eS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IV. évfolyam, 125 szám Ara »>0 fillér 1954 málus 28.. oénte't Munkások! Dolgozó parasztok! A terv teljesítés, a növényápolás kimagasló eredményeivel járuljatok hozzá a 111. párt* kongresszus munkájához! Tanácskozik a Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusa A KONGRESSZUSRÓL ÜDVÖZÖLJÜK MEGYÉNK MINDEN DOLGOZÓJA'f SZÍVBÖLJÖVÖ ÜDVÖZLETÜNKET KÜLDJÜK MEGYÉNK HŐS MUNKÁSAINAK, TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGJAINAK, DOLGOZÓ PARASZTSÁGUNKNAK ÉS ÉRTELMISÉGI DOLGOZÓINKNAK ARRÓL A HELYRŐL, AHOL ORSZÁGUNK SORSÁRÓL, BOLDOGABB JÖVŐJÉRŐL TANÁCSKOZNAK NÉPÜNK LEGJOBBJAI. ÖRÖMMEL ÉS BÜSZKESÉGGEL HALLUNK ÜJ HÍREKET ÜZEMEINK, TERMELŐSZÖVETKEZETEINK ÉS DOLGOZÓINK ÜJABB TERMELÉSI EREDMÉNYEIRŐL ÉS AZT KÉRJÜK, HOGY A KONGRESSZUS JELENTŐSÉGÉHEZ MÉLTÓAN A DOLGOZÓK ÉLETSZÍNVONALA EMELÉSÉNEK MEGGYORSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN MEGYÉNK MINDEN DOLGOZÓJA FOKOZZA ERŐFESZÍTÉSEIT A NÖVÉNYÁPOLÁS GYORS ELVÉGZÉSÉÉRT. A KONGRESSZUSI VERSENY ŰJ. NAGY EREDMÉNYEIÉRT. MEGGYŐZŐDÉSÜNK, HOGY EZZEL MEGYÉNK DOLGOZÓI MÉLTÓAN HOZZÁJÁRULNÁK A KONGRESSZUS TANÁCSKOZÁSAINAK SIKERÉHEZ. JÓ MUNKÁT ÉS SOK SIKERT KÍVÁNUNK! A KONGRESSZUSNAK JELENTJÜK Várják a gépeket a földeken. Tudja ezt övári János brfgádve/.elö, exért jár élen a gépjavításban a kongresszus tiszteletére folyó munkaversenybeii a Mezőgazdasági Gépjavítóban. Hegedűs Pál keuiencés a Tiszanienti Vegyiművekben. Kongresszusi vállalását b csülcttcl teljesít]. Több könyv, .több füzet a gyermekeknek. Ezért dolgozik Dancsi Barnabásné válogatónő a szolnoki Papírgyárban. Teljesítménye a kongresszusi héten átlag 160 százalék. Gerő Ernő elvtárs felszólalása Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A Központi Vezetőség beszéd mólója, támaszkodva a múlt év júniusában, októberében és decemberében hozott határozatokra, megállapítja. hogy a legközelebbi években a fő feladat, amelyet meg kell oldanunk, mezőgazdaságunk termelésének erőteljes növelése, úgy a növénytermelés, mint az állattenyésztés hozamának igen jelentős emelése, s ezáltal a gabonakérdés megoldása, népünknek fokozott ellátása hússal, zsírral, főzelékkel, gyümölccsel, borral és egyéb élelmiszerekkel. Nem felesleges talán emlékeztetni arra, hogy Központi Vezetőségünk határozatai s a Központi Vezetőségnek a kongresszus elé terjesztett beszámolója ezt, éppen ezt jelöli meg fő feladatként. Nem felesleges talán felhívni a figyelmet erre mindenekelőtt azért, mert úgy látom, hogy eddigi vitánk, bár érintette a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok kérdését, szinte elment a decemberi határozat mellett, mintha ennek megvalósítása már a zsebünkben lenne. Annál inkább szükséges emlékezetbe idézni, hogy pártunk a legközelebbi évekre s a Központi Vezetőség. beszámolója értelmében — amennyiben a kongresszus a Központi Vezetőség beszámolóját jóváhagyja — legalább is a második ötéves tervidőszakra 1960-ig fő feladatként a mezőgazdasági termelés fellendítését jelöli meg. mert ezzel a feladattal, a miüt évi decemberi határozat végrehajtásával elmaradtunk, mert e határozat végrehajtása nem halad kielégítően. Lassan; vontatottan, s nem elég tervszerűen fogtunk hozzá a mező- gazdasági gépek fokozott gyártásához, s e téren a mezőgazdasági géptípusok meghatározása, kidolgo. zása terén még mindig sok a bizonytalanság. Nagy késedelem mutatkozik a mezőgazdasági építkezések és beruházások megvalósításánál. Lassan, vontatottan történik egész mezőgazdasági gépezetünk átállítása az új feladatokra, a túlzott centralizáció megszüntetése és a káderek átcsoportosítása; bár a párt és a kormány nem keveset tett eddig a decemberi határozat megvalósítására, mégis világosan kell látni, hogy erre a feladatra az eddiginél sokkal, de sokkal nagyobb erőket kell összpontosítanunk; ha azt akarjuk, hogy munkánk megfelelő eredménnyel járjon. Propagandánk és agitációnk is elégtelen még ebben a tekintetben. Sőt meg kell állapítani, hogy az első nekibuzdulás után propagandánk és agitációnk a decemberi párt- és kormányhatározat megvalósítására bizonyos mértékig ellanyhult. Mindezen határozottan változtatnunk kell. Az erőknek igen komoly átcsoportosítása nélkül lehetetlen a mezőgazdasági termelés gyorsütemű, nagymértékű emelése és már most el kell kezdenünk a következő mezőgazdasági év alapos előkészítését. Nem szabad vesztegetnünk a drága időt s ennek az előkészítésnek folynia kell úgy a közponnti szervekben, párt- és állami szervekben, mint a középszerűekben, és lent a járásokban és a falvakban, a termelőszövetkezetekben, az egyéni gazdaságokban, az állami gazdaságokban de az üzemekben és a gépállomásokon is. — Csakis ilyen módon leszünk képesek a decemberi határozatot a gyakorlatba átültetni, s ezzel biztosítani a fő aránytalanság megszüntetését népgazdaságunkban, biztosítani népünk jobb ellátását hússal, disznóhússal is, zsírral, s minden egyéb szükséges mezőgazda- sági termékkel. Pártunk azt mondja, hogy a legközelebbi évre politikánk kulcskérdése a mezőgazdasági termelés fellendítése. Nyilvánvalóan következik ebből tehát, hogy e feladat megvalósításának kell áthatnia egész munkánkat, ezzel kell a legszorosabban összekapcsolnunk egyéb fontos feladatokat, amelyekről itt Ami a munka termelékenységét illeti, ez a felszabadulás óta a gyáriparban hatalmasan emelkedett. Sokkal-sokkal kisebb mértékű volt az emelkedés a mező- gazdaságban. Az egész magyar gyáriparban az egy főre eső termelés értéke összehasonlítható árakon számítva, 1953-ban 73 százalékkal volt magasabb, mint 1938- ban. Egészében véve tehát a munka termelékenységének emelkedésével az utóbbi évek folyamán nem lehetünk elégedetlenek. A munka termelékenysége azonban gyáriparunkban a legutóbbi évben, 1953- ban alig nőtt, sőt a könnyűiparban és az élelmiszeriparban valamelyest csökkent. 1954 első negye, dében pedig a munka termelékenysége, azaz az egy munkaórára jutó temelési érték gyáriparunkban nemcsak az előző év negyedik negyedéhez képest csökkent — ami hiba. de más. esztendőkben is elő szokott fordulni — hanem 1953 első negyedéhez képest Is. Mindez azt mutatja, hogy az utóbbi időben a munka termelékenységének fejlődése terén nálunk megtorpanás mutatkozik. Olyan jelenség ez. amelyre igen komolyan fel kell figyelnünk, s meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy a munka termelékenysége iparunkban is, de egész népgazdaságunkban is egyenletesen, tervszerűen, következetesen emelkedjék. Annál inkább fel kell figyelnünk erre a jelenségre, mert ugyanakkor, amikor a termelékenység emelkedésében említett megtorpanással találkozunk, azt is tapasztaljuk, hogy a dolgozók átla.^kerea kongresszuson már több felszólalásban esett szó. Itt: mindenekelőtt olyan kérdésekre gondolok, mint a munka termelékenységének emelése, az önköltség csökkentése, a minőség megjavítása; a takarékosság kérdése. Nyilvánvaló, hogy mindezeknek a feladatoknak a megoldását teljesen helytelen volna elszakítani a főfeladattól; amely egész munkánknak kulcskérdése, a mezőgazdasági termelés emelésétől. setének emelkedése túlhaladta a termelékenység emelkedését. így az iparban az egy munkaórára jutó termelés értéke 1953-ban 4.4 százalékkal emelkedett 1952-höz képest, a munkások átlagórabére pedig ugyanezen idő alatt 8.6 százalékkal nőtt meg. 1954 első negyedében az egy főre jutó termelés értéke 6.6 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1953 megfelelő időszakában, viszont az egy főre jutó átlagkereset 15.6 százalékkal magasabb volt. • Mi az oka annak, hogy a munka termelékenysége, amelv Iparunkban a hároméves terv-időszakban is és az első ötéves terv idején is évről-évre igen jelentősen emelkedett, a múlt évben már csak kis mértékben nőtt. s hogy ezen. a téren nálunk az utóbbi időben •— mint említettem; — megtorpanás észlelhető? Vannak, akik objektív körülményekre hivatkoznak. Objektív körülmények kétségtelenül vannak. A népgazdaság erőinek átcsoportosítása a múlt év második felében és ez év elején magábanvéve is komoly nehézségekkel járt és ezek átmenetileg kedvezőtlenül hatottak a termelékenységre. Ugyancsak komoly nehézséget jelentett az 1953— 1954. évi szokatlanul szigorú; hosz- szantartó tél és az áramkorlátozások. A termelékenység nem megfelelő alakulásának, az utóbbi időben a döntő oka bennünk, a politikai és gazdasági vezetés hiányos munkájában, a felső vezetés és a minisztériumok és üzemek vezetésének hiányosságaiban rejlik. Munkásosztályunk, műszaki- (Folytatása a 2-ik oldalon.) Az életszínvonal növelése érdekében — fordulatot a munka termelékenységének emelésében
