Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-27 / 124. szám

Tanácskozik a Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusa Kliment Jefremovics \orosilov elytárs felszólalása A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának harmadik napján, szerdán 9.02 órakor kezdődött meg a tanácskozás. Á délelőtti illést Hegedűs András elvtárs. a Politikai Bizottság tagja nyitotta meg. Folytatódott a vita ,.A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének beszámolója és a Magyar Dolgozók Pártja fel­adatai’1 című napirendi pont felett. A vitában elsőnek Kovács István elvtárs, a borsodmegyei párt- bizottság első titkára szólalt fel. Ezután Klirpent Jefremovics Vorosilov elvtárs. a Szovjetunió Kommunista Pártja Elnökségének tagja, a Szovjetuió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága nevében üdvözölte a kongresszust. A beszédet Non György elvtárs tolmácsolta. Ezután Rusznyák István elvtárs, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke szólalt fel, majd áz elnöklő Hegedűs András elvtárs felfüggesztette a tanácskozást. A szünet 10.50 órától 11.18 óráig tartott. Szünet után Gerő Ernő elvtárs a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese szólalt fel. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében Huan-Cen elvtárs, a Kínai Kommunista Párt küldötte, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete üdvözölte a kongresszust. Beszéde után a kongresszus tagjai lelkesen éltették a Kínai Kom­munista Pártot, a beszédet Csa-Su Min, hazánkban tanuló kínai ösztöndíjas tolmácsolta. A délelőtti ülésen felszólailt még Frkési László elvtárs, a X. kerületi Pártbizottság titkára. Egy órakor a kongresszus délelőtti tanácskozása befejeződött. KLIMENT JEFREMOVICS VOROSILOV ELVTÄRS FELSZÓLALÁSA: Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy átadjam kon­gresszusuknak és az Önök személyé­ben a Magyar Dolgozók Pártjának és az egész magyar népnek a Szov­jetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép forró testvéri üdvözle­tét! (Hosszú taps.) A Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa a szabad népi de­mokratikus Magyarország fennállá­sának tizedik esztendeje kezdetén ült össze. A magyar nép az évek során a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével nagy sikeréket ért el, az ország arculatát gyökeresen meg­változtató, új, szabad élet építésé­ben. A magyar nép sikerei fénye­sen bizonyítják a népi demokratikus rendszer, a munkásosztály által ve­zetet dolgozó tömegek hatalmának nagyszerű életerejét. , Ezzel kapcsolatban helyén való visszaemlékezni Magyarország közel­múltjára, az akkor leigázott, függő­ségben lévő és elmaradott félfeudális országra. A magyar nép több mint 400 évig sínylődött az ország élet­erejét gúzsbakötő, idegen hódítók rabságában A szabadságszerető ma­gyar nép évszázados elkeseredett harcot vívott nemzeti felszabadu­lásáért, hazája szabadságáért és függetlenségéért. A magyar földet bőven öntözte legjobb fiainak, e szent felszabadító harc hőseinek vére. A nagy Petőfi mély lelki fájdalommal írta: „Van-e egy marék föld a magyar (hazában, Amelyet magyar vér meg nem (áztatott?*1 Magyarország az I. világháború után formálisan önálló állam lett. De ez nem hozta meg a magyar népnek az idegen függőség alól való felszabadítását. A magyar nép foly­tatta hősi harcát nemzeti és társa­dalmi felszabadulásáért. De Ma­gyarország akkori urai, a bárók és a kapitalisták az idegén beavatko­zók segítségével vérbe fojtották az 1919-es proletárforradalmat. Magyar- ország az imperialista nagyhatal­mak gazdasági rabságába került; ezeknek érdekei gyökeresen ellen­tétesek voltak a magyar nép érde­keivel. Az imperialista nagyhatal­mak minden erejükkel igyekeztek feltartóztatni az ország gazdasági és kulturális fejlődését, s rabló cél­jaikért örökös elmaradottságra akarták kárhoztatni az országot. A magyar nép sohasem felejti el, hogy a magyar földesurak és ka­pitalisták a külföldi imperialisták­kal együtt mily kegyetlenül el­nyomták és kizsákmányolták a Horthy-rendszer sötét éveiben, a véres fasiszta rendszer éveiben. Magyarország ezekben az években hírhedt volt, mint a munkanélküli­ség és a néptömegék elszegénye­désének az országa, ahol a dolgozók százezrei éhezve és nyomorgva ten­gődték. A népellenes Horthy-klikk Ma­gyarországot nemzeti érdekei elle­nére, a magyar nép akarata és kí­vánsága ellenére a rabló hltlen- blökkbá kényszerítette, a Szovjet­unió elleni bűnös háborúba taszí­totta és ezzel nemzeti katasztrófa szélére sodorta az országot. Ettől a nemzeti katasztrófától mentette meg a magyar nemzetet a hős szovjet hadsereg. (Nagy taps.) A Szovjet­unió fegyveres erői kemény harcok­ban megsemmisítették a Magyaror­szágot. megszállva tartó német, fa­siszta csapatokat és 1945 április 4-re teljesen felszabadították a magyar földet a hitleri hódítóktól. Ez a nap lett a magyar nép igazi szabadságá­nak születésnapja, történelmi sorsa gyökeres fordulópontjának kezdete. (Taps.) Sztálin elvtárs, Lenin ügyének nagy folytatója ezt mondotta a Szovjetunió népeinek a hitleri né- metőfszág és cinkostársai ellen ví­vott háborúja igazságos felszaba­dító jellegéről: „A mi háborúnknak nincsenek és nem is lehetnek olyan céljai, hogy ráerőszakoljuk akaratun­kat és saját rendszerünket azokra a rabigában sínylődő szláv népekre és Európa más népeire, amelyek tőlünk vár­ják a segítséget. A mi célunk az, hogy segítsük ezeket a né­peket a hitleri zsarnokság el­len vívott felszabadító harcuk­ban, s azután teljes szabadságot adjunk nekik, hogy saját föld­jükön úgy rendezzék be életü­ket, ahogyan akarják. Semmi­féle beavatkozást más népek belügyeibe“! S valóban a magyar népnek a hitleri megszállóktól és csatlósaik­tól való felszabadulás eredménye­ként sok évszázados történelme so­rán először nyílik lehetősége arra, hogy önállóan döntsön sorsáról. Megvalósultak a nemzeti független­ségről a szabad és boldog életről szőtt évszázados álmai. A földes­urak és a kapitalisták gazdasági és politikai uralma, a külföldi tőke el­nyomása alól teljesen felszabadult magyar nép előtt a gazdasági és kulturális felemelkedés olyan táv­latai nyíltak meg, mint történelme során még soha. A munkaszeretetéről, állhata­tosságáról és tehetségéről híres, dicsőséges magyar nép a népi hatalom idején hatalmas ered­ményeket ért el. A Magyar Dolgozók Pártja, amely a nép legjobb fiait egyesíti Marx, Engels, Lenin és Sztálin zászlaja alatt, elvezette az országot az új társadalmi rend megteremtésének, a szocializmus építésének útjára. Megszűnt a régi Magyarország elnyomó és kizsákmányoló rend­szerével a munkanélküliség és az ..embervásárok” rémségeivel együtt már a múlté az országutakon kó­borló és munkát kereső „hárommil­lió koldus” Magyarországa, mindez elmúlt, hogy soha többé ne térjen vissza. E rövid történelmi időszak alatt Magyarország elmaradott agráro- országból fejlett szocialista iparral és haladó kultúrával rendelkező or­szággá vált. Ma a fejlett iparral rendelkező népi demokratikus Magyaror­szágon minden szükséges felté­tel megvan, hogy a dolgozók életszínvonala a lehető legrö­videbb idő alatt mindinkább emelkedjék, minthogy a dolgo­zók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítéséről való gondoskodás a Magyar Dolgo­zók Pártjának legfőbb törvé­nye, mint minden párté, amely népének igazi érdekeit fejezi ki. A Magyar Dolgozók Pártja he­lyesen vallja, hogy ezt a feladatcV csak a mezőgazdaság rohamos fel­lendítésével lehet megoldani. A nagy Denin arra tanított ben­nünket, hogy minden pillanatban tudnunk kell, hogyan találjuk meg az események tör­ténelmi láncolatának azt a láncszemét, „amelyet minden erőnkkel meg kell ragadnunk, hogy kézben tarthassuk az egész láncot, s szilárdan előké­szíthessük az áttérést a követ­kező láncszemre“, Magyarország gazdasági fejlődésé­nek ilyen döntő láncszeme jelenleg a lakosságot élelmiszerrel és a könnyűipart nyersanyaggal ellátó mezőgazdaság fejlődése. E nagy és bonyolult feladat megoldása a ma­gyar dolgozók minden rétegének tétérdeké. Ez az egész nép ügye. A Magyar Dolgozók Pártia által megadott mezőgazdasági fejlesztési terv a következő évekre megszabja a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek további szervezeti-gazdaság) megerősítését és fejlesztését, mint a haladás alapját a népgazdaság­nak abban az ágában, s nem feled­kezik meg arról sem, hogy a mező- gazdasági termelés növelése végett gondoskodni kell az egyénileg dol­gozó parasztok szükségleteiről Is Mindez még jobban megerősíti a munkásosztály vezette munkás-pa­raszt szövetséget. Mindnyájan tudjuk, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártiára váró új fel­adatok nem könnyűek. De kétség­telen, hogy az önök pártja le fog küzdeni minden nehézséget, mert terve­zett intézkedései megfelelnek a munkásosztály, a dolgozó pa­rasztság és az értelmiség létér­dekeinek, s teljes támogatásuk­kal találkoznak. A magyar néo a népgazdaság és a kultúra további fellendítéséért, a szocializmus alapjainak építéséért vívott harcában nincs egyedül Mint eddig, ezután is ré=zésü'nt fog a szocializmust építő vala- ményi nép testvéri támogatásában, a Szovjetunió népeinek testvéri tá­mogatásában és segítségében. — 'Hurrá .taps.) A Szovjetunió népei és a magyar nép történelmük folyamán sokszor *ámA«atték eg''’*'-''’“ ez-,h?.dsá«ukér* és függetlenségükért vívott harcuk ban. Valamikor az oroszok és a ma­gyarok Keiet-Európa más nénivel -«vütt verték vissza a mongol hor­dák támadásait. A XVIII. század­ban a maavaroknak a habsburgok ,gyarmatosító igáia ellen irányult nemzeti felszabadító mozgalma ide­ién Oroszország sok katonája és tisztié harcolt a fölkelt magyar nép oldalán. Oroszország minden haladó f>a forrón üdvözölt" a magyar né­pet, amely az 3848—49-cs d*"cő forradalomban Kossuth, Petőfi. Táncsics és más néni hősök vezetésével harcrake’t külföldi és hazai elnyomói ellen I. Miklós orösz cár. a forradalmi mozga’om feilődésétől halálosan megrettent „Európa zsandárja” se­gítette az osztrák elnyomókat, hogy elfojtsák a magyar néo hősi felkelését. Az orosz nép igazi kép­viselői, a forradalmi demokraták, a kiváló orosz férfiak, mint Herczen. CsernviséVszkii, az akkori orosz társadalom haladó rétegének érzé­seit fejezték ki, amikor felhábo­rodva megbélyegezték az orosz cár- •izmusnak a magyar nénpel szem­ben elkövetett szégyenletes csele­kedetét. A magvar néo szabadság- harca együttérzést keltett a cári hadsereg néhány egységének kato­nái és tisztjei közt is. M’nt isme­retes, egy csonort orosz katona és tiszt Guszev kaoitánv vezetésével megtagadta. h<"«v résztveaven a magvar szabadságharc leverésében azért bíróság elé kerültek és ki­végezték őket. Oroszország és Ma^varország né­peinek barátsága különös erőve1 nyilvánult meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom éveiben. A szovjet emberek sohasem fe­lejtik el, hogy a magyarok ez­rei harcoltak a Vörös Hadsereg soraiban és sokan életüket ad­ták a világ első szovjet köztár­saságának védelmében. (Taps.) A szovjet nép 1919-ben óriási lelkesedéssel és örömmel fo­gadta a magyar proletárforra­dalom győzelméről és a tanács­hatalom kikiáltásáról szóló hirt. A nagy Lenin Szovjetoroszor- szág nevében ezt írta a magyar munkásoknak: „önök az egyet­len törvényes, igazságos, való­ban forradalmi harccal vívják az elnyomottak háborúját az el­nyomók ellen, a dolgozók há­borúját a kizsákmányolok ellen, a szocializmus győzelméért folyó háborút. Az egész világon minden, ami becsületes a mun­kásosztályban, az Önök olda­lán van,” A külföldi intervenciósok és a magyar reakció egyesült erői ak­kor megfojtották a Magyar Ta­nácsköztársaságot. De nem tudták megtörni a szabadságszerető ma­gyar népet, mely szilárdan hitte, hegy eljön a nap, amikor lerázhatja a hazai és külföldi elnyomóit és országa gazdájává válik. S ez a nap eljött. Az új népi Magyarország meg­születése óta népeink barátsága úi történelmi szakaszba lépett, új tar­talommal telt meg. Ez a barátság a proletáirnemzetköziség, az őszinte kölcsönös ségíteniakarás és a kö­zös gazdasági fellendülés élvén alapszik. A Szovjetunió a II. világ­háború befejezése után híven a népek jogai tiszteletbentartá- sának politikájához — elsőként létesített diplomáciai kapcsola­tokat Magyarországgal, s hatá­rozottan kiállt Magyarország függetlensége és állami szuve- rénitása megvédéséért az impe­rialista blokkal szemben, amely megkísérelte, hogy beavatkoz­zék Magyarország belügyeibe s igazságtalan békét kényszere­sen rá az országra. Az állami függetlenség és a nem­zeti szuverénitás elveinek kölcsö­nös tiszteletbentartásán alapuló és a béke és a népeik biztonságának ügyét szolgáló barátsági együtt­működési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés megkötése 1948 feb­ruárjában megerősítette Magvar- ország és a Szovjetunió baráti kap­csolatait. A szerződés aláírása óta. eltelt hat esztendő alatt a testvéri barátság és szövetség országaink közt még jobban fne«sziláirdult, az együttműködés Magyarország és a Szovjetunió közt még szarosabbá vált. A gazdasági kapcsolatok orszá­gaink között évről-évre fejlődnek. A Szovjetunió és Magyarország közt kötött gazdasági, együttműködési és áruc serei orgalmi egyezmények mint ismeretes, a kölcsönös előny elvén alapulnak, s jótékonyan hat­nak országaink gazdasági fejlődé­sére. A szovjet emberek nagyra ér­tékelik a magyar iparnak a Szovjetunióba érkező készítmé­nyeit, a folyam- és tengerjáró hajókat, a mozdonyokat, a gőz­gépeket és számos közszükség­leti cikket. Évről-évre nő az épülő magyar gyáraknak szállí­tott szovjet gé-pk és berende­zések mennyisége, s több lesz a fejlődő magyar ipar számára ' szállított nyersanyag. Az áru­forgalom Magyarország és a Szovjetunió közt 1953-ban az 1916. évihez képest 14-szcresére cmel!iedctt. A szovjet-magyar gazdasági kapcso­latok további megerősítését szolgálja az 1952-ben a Szovjetunió és a Ma­gvar Népköztársa-ág közt kötött, a kölcsönös áruszállításról szóló hosz- szúlejáratú kereskedelmi szerződés, valamint a komplex-vállalatok szá­mára történő felszerelések szállítá­sára és a Magyarországnak az 1952—55. éveikben nyújtandó mű­szaki segítségre vonatkozó egyez­mény. A Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok közt a gazdasági együttműködés fejlődése lehetővé teszi, hogy az egyeztetett gazdasági tervek alapján észszerűbben és-ha­tékonyabban használhassák ki va­lamennyi fél érdekében az egyes országok természetes gazdagságát és anyagi erőforrása it. yalamint a Szovjetunió műszaki eredményeit és a szociális építésben szerzett ta­pasztalatait a szocializmus alap­jainak a népi demokratikus orszá-/ gokban, köztük a Magyar Népköz­társaságban való sikeres felépítése végett. A háború után a Szovjetunió és Magyarország közt a kultúra terü­letén is megerősödtek a baráti kapcsolatok. A Szovjetunióban nagyra érté­kelik és jól ismerik Liszt Fe­renc. Petőfi Sándor, Munkácsy Mihály és a magyrj nép más, nagy fiainak zseniális műveit. A magyar klasszikusok és a je­lenkori írók könyveit a Szov­jetunióban hatalmas példány­számban a Szovjetunió külön­böző népeinek nyelvén adják ki. A rjjagyar művészet alko­tásait széles körben ismerik, s megérdemelt népszerűségnek ör- veijdenek hazánkban. (TaDs.) Aczél Tamás és Nagy Sándor tehetséges magvar írók műveit Sztálin-díjjal tüntették ki. — (Taps.) A magyar nép hazája javára végzett alkotómunkával hozzájá­rult a báfcetóbor. a demokrácia és a szocializmus megerősítésének ügyéhez. Az Önök sikere és ered­ményei, amelyek szemléltetően bi­zonyítják a népi demokratikus rendszer fölényét a kapitalizmus­sal szembeni, őszinte örömmel töl­tik el pártunkat, a Szovjetunió dol­gozóit és a magyar nép minden őszinte barátját. Ez teljesen ért­hető. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársasáig, a népi demokra­tikus országok viszonya a testvéri barátság, a kölcsönös tiszteletben- tartás, a bizalom és az állandó köl­csönös segítség viszonya. (Hurrá, taps.) E viszony alapján a nagy, és kis népek egyenjogúságának elvé, amely gyökeresen különbözik a gyöngének az erősek által való le­igázása kapitalista elvétől. A béke, a demokrácia és a szocia­lizmus nagy táborának minden né­pe jogosan büszke testvérei sikereire és eredményeire, jogosan tekinti ezgket saját sikereinek és eredmé­nyeinek. Az emberiség történelmé­ben ez az államok közt teljesen is­meretlen újtipusú viszony bizto­sítja a béke, a demokrácia és a szo­cializmus tábora országainak a ka­pitalista világtól való politikai, tech­nikai és gazdasági függetlenségét, s biztos záloga a baráti népek mind­egyike sikeres haladásának. A demokratikus tábor népeinek: minidinkább erősödő barátsága e tábor erejének és legyőzhetetlensé­gének kiapadhatatlan forrása. A demokrácia és a szocalizmus országai a hatalmas béketá­borba egyesülve folytatják Le­nin és Sztálin békepolotikáját, amely a földkerekség minden népének legforróbb rokonszen- vével és támogatásával talál­kozik. Ez a békepolittka a szo­cialista és a kapitalista rendszer hosszú együttélésén és minden ország normális viszonyán és kereskedelmi kapcsolatainak megteremtésén alapul. E politika, amely elnyerte vala- mennyi békeszerető nép bizalmát a Szovjetuniónak a kollektív bizton­ságáról tett javaslatában, valamint a genfi értekezleten a Kínai Nép- köztársaság küldöttsége által az ázsiai népeknek a béke megőrzésé­ben való részvételéről szóló javas­latában ragyogóan fejeződött ki. Az imperialista reakció erői az új világháború kirobbantásának meg­szállottjai mindenképpen igyekez­nek. hogy megakadályozzák a nem­zetközi feszültség csökkentését, ka­tonai tömböket létesítenek, folytat­ják a fegyverkezési hajszát, fokoz­zák Nyugat-Németország és Japán új raf elf egy vérzését, hogy ugródesz­kának használják fel ezeket az or­szágokat. Európa és Ázsia békesze­rető népei elleni háborús készülő­dések során. Az agresszív körök a nemzetközi kapcsolatokban az „erő politikáját“, a durva nyomás és megfélemlítés politikáját állítják szembe a Szov­jetuniónak és a béketábor országai­nak békeszerető politikájával. De ezeknek az uraknak előbb-utóbb meg kell érter.iök, hogy a szabad népek megfélemlítésére irányuló erőfeszítéseik teljesen reménytele­nek és nevetségesek. Az Egyesült Államok imperia­lista monopóliumainak világ- uralmi törekvései jogosan fel­háborítják a néptömegeket a földkerekség minden részén. A világ népei nem akarnak hábo­rút, mind erősebben és határo­zottabban kibontakozik a népek harca a békéért. A legutóbbi időben a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülése következett be. De nem szabad túlbecsül­nünk ezeknek az eredmények­nek a jelentőségét. A béke ellensé­gei nem nyugszanak, nem mon­danak le szándékaikról, nyíltan fenyegetik a világot a hidrogén­bombákkal. kiterjesztik katonai támaszpontjaik hálózatát, s nö­velik a tömegpusztító fegyverek készleteit. Ezért az összes békeszerető erők kötelessége, hogy fáradhatatlanul leleplezzék a háborús gyujtogatók mesterkedéseit és bűnös terveit, nö­veljék éberségüket és szervezett­ségüket a béke ellenségei minden­féle háborús provokációjának meg­akadályozása céljából. Elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa a párt és a nép egész életének fontos kér­déseiről határoz, megjelöli az or­szág gazdasági fejlődésének, a me­zőgazdaság fejlődésének, a munkás- paraszt szövetség megszilárdításá­nak és a dolgozók életszínvonala növelésének további feladatait. Az új Magyarország életében nagy helyet foglalnak el a szak- szervezetek, a Dolgozó Ifjúság Szö­vetsége és más tömegszervezetek, amelyek a Magyar Dolgozók Párt­jának vezetésével aktív működést fejtenek ki. Külön szeretnék szólni a magyar nők szerepéről. A népi demokratikus rendszerben meg­nyílt előttük minden lehetőség, hogy kibontakoztassák képességei­ket és tehetségüket.- A szabad Magyarország asszo­nyai és lányai, .akárcsak a Szovjetunióban. Kínában és va­lamennyi népi demokratikus országban élő nővéreik, hatal­mas alkotó és kulturális erőt képviselnek. Most az a feladat, hogy Magyarországon még- inkább fokozódjék a nők sze­repe az ország gazdasági, politi­kai és társadalmi életében, bát­rabban emeljék őket vezetőál­lásba. bevonják őket a nép lét­fontosságú kérdéseinek megol­dásába. (Taps) (Folytatás a 4. oldalón.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom