Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-27 / 124. szám
SwfMkmegyei MEGYE I 'P ART.BIZ OTTS AR MEGYEI TANÁCS .LAPJA' IV. évfolyam, 124. szám Ara »>0 fillér 1954 máius 27.. csütörtök Munkások! Dolgozó parasztok! A tervteljesítés a növényápolás kimagasló eredményeivel járuljatok hozzá a 111. párt« kongresszus munkájához I L. Tanácskozik a Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusa A KONGRESSZUSNAK MIJÜK: Befejeztük a gépjavítást A jászárokszállási gépállomás dolgozói nemrégen vállalást tettek, hogy a kongresszus megnyitásának napjára befejezik a tavaszi tervben -előirányzott gépek kijavítását. Vállalásuknak határidőre eleget tettek. Az összes cséplő- és aratógépeket, kazalozókat május 24-re kijavították. A gépállomás traktoristái most a termelőszövetkezetekben és az egyénileg dolgozó parasztoknál végzik a gépi kapálást. A forgalom do'gozói is tudják kötelességüket Dohogó mozdonyok vidám füttye, induló és érkező emberek tömegének nyüzsgése, s számtalan szertefutó sínpár — ez a szolnoki vasútállomás. Sokrétű, sok embert foglalkoztató intézmény a vasút s mindenütt serényen folyik itt a munka. A szolnoki állomás forgalmi dolgozói vállalták, hogy naponta három irányvonatot indítanak anyaggal, áruval megrakottan szerte az országba. Ezek szállítják el megyénk gyárainak készítményeit, mezőgazdasági termelvényeinket- hogy visszafelé majd ismét megrakodva hozzák mindazt, amit hazánk más tájain gyártanak, termelnek. Nos. tehát: napi három irányvonat — így szólt a vállalás. S mit mutatnak a grafikonok: hétfőn. pártunk III. kongresszusának első napján 5, kedden 4 irányvonat hagyta el a szolnoki pályaudvart, így akarják emlékezetessé tenni ezeknek a nagy napoknak emlékét vasúti dolgozóink, így köszöntik a megtett utat lemérő s a következőt kijelölő pártkongreszust. Téglagyáraink versenyében a tiszaföldvári üzem vezet Téglagyárainkra nagy feladat vár ebben az évben. Tőlük függ, hogy időben elkészülnek-e a lakóházak, gépállomások, mezőgazdasági épületek s más tervberuházások. Eddig kevés eredményt hozott munkájuk. Nem teljesítették égetési tervüket s a nyersgyártás is inkább állt, mint haladt. A kongresszusi hét első felében kibontakozó verseny sem hozott kellő fordulatot s egy egész sor üzem csak növelte adósságát. A kongresszusi őrség napjai alatt észrevehetően javult a munka s május második dekádjában egyes üzemek magukrataláltak, kiemelkedtek a hátul kullogók közül. Május harmadik tíznapjának közepén a tiszaföldvári üzem vezet. Nyersgyártási tervét 146.3, égetési tervét 114.6 százalékra teljesítette. Második helyen a martfűi téglagyár jár. Előirányzatánál 36 százalékkal több téglát gyártott. _ A mezőtúri telep 30 százalékkal szárnyalta túl. tervét,, az egyesüléshez tartozó abonyi üzem 13 százalékkal. Nagy hiba, hogy az egyesülés legnagyobb és legnépesebb gyárai, mint a karcagi, kunmártaná, szolnoki telepek nyersgyártási tervük teljesítésével elmaradtak — csupán gz égetésnél mutattak fel jelentősebb eredményt. A cserépgyártásban is súlyos hiányok mutatkoznak. A programúiba ve ft mennyiségnek még a felét sem gyártották le, pedig arra épp olv nagy szükség van; mint a téglára és más építkezési anyagokra. Itt az ideje, hogy a verseny erejét. nemkülönben a gyártásra kedvező időjárást kihasználják téglagyáraink s rövid időn belül, pótolják lemaradásukat. Adjon meg ehhez nekik minden feltételt az egyesülés műszaki vezetősége. • Farkas Mihály elvtárs9 a Központi Vezetőség titkára felszólalása Az a hatalmas fejlődés, mondotta Farkas Mihály elvtárs — amelyet hazánk, a felszabadulás óta eltelt rövid 9 év alatt eléri, azt igazolja, hogy népünk pártunk vezetésével, saját történelme tudatos alakításának útjára lépett. Ezzel magyarázható nagyrészt, hogy a történelmileg ily rövid idő alatt népünk szorgalmával, alkotó munkájával, tudásával, kezdeményező erejével kiemelte hazánkat a szegénységből, a kulturálatlanságból, az elmaradottságból és az élenjáró, haladó országok sorába emelte. A mi népünk fejlődése is igazolja, hogy a munkásosztály hatalomraju- tása új korszakot nyit meg a tömegek, a népek történelemalkotásában. Népi demokratikus rendszerünk nagy ereje éppen abban van, hogy százával és ezrével hozza napvilágra népünk mélyéből azokat a szervező tehetségeket, a munka nagyszerű hőseit és új vezetőket, akik a múlt rendszerben arra voltak ítélve, hogy egész életükben az egyhangú robot, a kenyérgond és a mindennapi létért való küzdelem embertelen körülményei között őrlődjenek fel. Ma ezek az egyszerű emberek teljes egészében kibontakoztathatják tehetségüket, kezdeményező készségüket, merészen szembeszállhatnak a maradisággal, a rutinnal, az előítéletekkel és sikeresen ostromolhatják és ostromolják is a tudás, a kultúra várát. Súlyos tévedés lenne azonban azt hinni, hogy népünk alkotóerejének, a szocializmus építésében való aktív részvételének kibontakozása automatikusan, úgyszólván önmagától történik. A hatalom meghódításához, de nem kevésbbé a szocializmus felépítéséhez is biztosítani kell a pártnak a tömegek támogatását és újra és újra való megnyerését. Ha a párt nem vigyáz és politikájában komoly hibákat követ el, akkor a szocializmus építésének időszakában is előfordulhat — mint ahogy nálunk elő is fordult — hogy a népi tömegek alkotó, kezdeményező ereje alábbhagy, ami a párt és a tömegek közötti kapcsolatok lazulásában is kifejezésre jut. A Központi Vezetőség munkájáról szóló kongresszusi beszámolóban Rákosi elvtárs helyes elemzését adta azoknak az okoknak, amelyekre visszavezethetők a párt politikájában megmutatkozott hibák A hibák elkövetéséhez nem kis mértékben hozzájárult népünk történelmet , alkotó szerepének meg nem értése és részbeni lebecsülése is. A tömegek szerepének megnemér- tése és részben lebecsülése a hatalom meghódítása után kezdett elharapózni pártunkban. Ezt táplálta az az elbizakodottság, amely az elért sikerek következtében pártunkban és a párt vezetésében is megmutatkozott és nem utolsósorban az a történelmi körülmény, hogy a munkásosztály hazánkban a hatalmat nem fegyveres felkelés útján, hanem viszonylag békés úton hódította meg. Sajnos, elvtársak nem minden esetben tartottuk magunkat ezekhez a fontos lenini követelményekhez. Ezért fordulhatott elő, hogy különösen gazdaságpolitikánk meghatározásánál nem érvényesült minden esetben a szocialista iparosítás céljainak maradéktalan biztosítása: az ugyanis, hogy az népünk jóléte növelését szolgálja, hogy erősítse, fejlessze a munkás- és paraszt szövetség gazdasági alapját, politikai szilárdságát. Mindezeknek a hibáknak következtében pártunkban hamis nézetek és helytelen módszerek terjedtek el. Sokan azt hitték, hogy mivel népünk, a párt helyes politikájának eredményeként oly lelkesen követte és támogatta a pártot a hatalom meghódításáért folyó harcban, ez a támogatás és lelkesedés már örökérvényű és fennmarad tekintet nélkül arra, hogy hogyan alakul a párt oolitikája. Ezek a helytelen nézetek helytelen módszereket szültek a parancsolgatás és az adminisztratív intézkedések nagymérvű alkalmazásához vezettek. A tapasztalatok azt bizonyítják elvtársak, hogy mi már megértettük a párt vezetőszerepéről szóló lenini-sztálini tanításnak azt a részét, hogy a párt társadalmunk vezető és irányító ereje, de mégis azt hiszem, hogy gyakran figyelmen kívül hagyjuk munkánkban a marxizmus- leninizmus tanításának azt a követelményét, hogy a párt vezetőszerepét akkor tudja helyesen betölteni, ha szakadatlanul tanul népünktől. A párt politikája akkor fejezi ki igazán népünk akaratát, óhaját, törekvéseit, ha népünk növekvő tudása, bölcsessége, tapasztalata feloldódik, hűen tükröződik pártunk politikájában. Pártunk politikájának egyik lényeges, állandó feladata, hogy népünk harcának, munkájának, anyagi és szellemi alkotásának tapasztalatait a marxizmus-leninizmus szellemében feldolgozza és általánosítsa. így válik pártunk politikája a nép politikájává, így kovácsoló- dik ki a párt és a nép szilárd egysége. (Taps.) A múlt év júniusában megtartott Központi Vezetőségi ülés nagyjelentőségű határozata után. amely kommunista párthoz méltó módon, feltárta a párt politikájában elkövetett hibákat, akadtak pártunkban olyan elvtársak,' akik kételkedtek annak helyességében, hogy a párt oly bátor nyíltsággal és őszinteséggel nevén nevezte a gyereket és megmondta, hogy hol történtek a hibák és hogyan kell azokat kijavítani. Ezek az elvtársak abból a helytelen nézetből indultak ki, hogy ha már hibák csúsztak be pártunk, politikájába, akkor legcélszerűbb azokat csendesen, nagyobb önbírálat nélkül kijavítani, mert csak így lehet a párt tekitélyét megóvni Ezek az elvtársak nem vették figyelembe, hogy az elkövetett hibák nem légüres térben hatottak, azok káros következményeit maga a nép is érezte, annak mindennapi életében nem kis szerepet játszottak. Sajnos, a tömegek részéről elhangzott bíráló szavakat nem minden esetben szívleltük meg és vettük figyelembe. Ha többet hallgattunk volna népünk véleményére, kevesebb — sokkal kevesebb — hibát követtünk volna el. A június óta eltelt tizenegy hónap nem azokat igazolta, akik pártunk tekintélyét a bátor; kommunista önbírálattól féltették. A tapasztalatok azt igazolják, hogy pártunk Központi Vezetőségének júniusi önbírálata nem csökkentette. hanem növelte pártunk tekintélyét és erejét. (Nagy taps.) Pártunk Központi Vezetősége júniusi önbírálatának nagy pozitív szerepe abban van, hogy a tömegek hatalmas, új kezdeményezésének forrásává vált. Ez érthető is, mert ez a politika annak a valóraváltását jelenti, amit népünk akar. Népünk akarata pedig az, hogy a szocializmus építése során folyamatosan és mind növekvő mértékben jobb és szebb legyen az élete; hogy gondjai csökkenjenek és örömei sokasodjanak. Pártunk politikájának legyőzhetetlensége éppen abban van, hogy népünknek ezt az akaratát fejezi ki és ezért a kommuistákkal az élen. a dolgozók milliói harcolnak ma már a helyes politika valóravál- tásáért. Mindenekelőtt az új szakasz politikája nagymértékben megnövelte dicső munkásosztályunk alkotóerejét. Nyílt titok — elvtársak, — hogy az idei zord tél. az áramellátás, az anyagellátás területén megmutatkozó hiányosságok és bajok, komoly nehézségek elé állították elsősorban munkásosztályunkat. — Azt hiszem, nem túlzás; ha megállapítjuk, hogy munkásosztályunk hőshöz méltó módón gyűrte le ezeket a nehézségeket. (Nagy taps.) Az a széleskörű és lelkes mutyka- yerseny, amely pártunk III. kongressziisának tiszteletére a termelés frontján kibontakozott, szintén munkásos.ztályunk növekvő munkakedvét igazolja. A falun is megváltozott a helyzet a múlt év júniusa óta. Nemcsak a termelőszövetkezeti, de a kisáru- termelő parasztság tömegeiben is az új az, hogy jelentősen fellendült a munkakedv. Június előtt számos dolgozó paraszt elhagyta a földet. Június után megnőtt a föld becsülete és értéke. A dolgozó parasztok termelési bizottságainak ezrei alakultak meg a falun. Közel kilencvenezer legjobb gazda tömörült ezekben a parasztság által létrehozott bizottságokban, amelyek mind nagyobb kedvvel és aktivitással azon dolgoznak.’ hogy jobban és eredményesebben műveljék meg a földet, hogy a magyar föld dúsabb termést adjon és gazdagabban lássa el a város és a falu dolgozóit. Hasonló fejlődés mérhető le az értelmiség soraiban, tekintet nélkül arra, hogy régi. vagy új értelmiségről vam-e szó. Amint látjuk elvtársak, pártunk politikája örvendetesen bontakoztatja ki a tömegek alkotó- és kezdeményező erejét és új, széttép- hetetlen szálakkal erősíti meg a párt, a kormány és a nép egységét. Ahhoz; hogy ez az egység tovább erősödjék, különösen nagy súlyt kell helyezni népünk nevelésénél a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének elmélyítésére. Népünket a munkásosztály és a dolgozó parasztság, e két alap. vető osztály egymásiránti hűségének szellemében kell nevelni. Épülő új társadalmunk e két alapvető osztály szövetségén testvéri összefogásán nyugszik és ezért annak szilárdságától és megbonthatatlan- ságától függ hazánk további erősödése. népünk jólétének további növekedése. E két testvéri osztály törhetetlen szövetségének történelmi küldetését kell nevelő munkánkkal tudatosítani. Azt. hogy sem a munkásosztály, sem a dolgozó parasztság egyedül nem tudja hazánkat a felemelkedés, a jólét útján előrevinni, hogy csakis e két alapvető osztály testvéri összefogása^ őszinte szövetsége képezi azt az erőt, amely — pártunk vezetésével — maga köré tudja gyűjteni egész dolgozó népünket és sikeresen meg tudja oldani új életünk építésének minden feladatát. A marxizmus-leninizmus arra tanít, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségében a vezető erő a munkásosztály. Egyesek azonban pártunkban még mindmáig nem értelmezik helyesen a munkásosztály vezetőszerepét és összetévesztik azt a parancsolgatással. A munkásosztály a dolgozó parasztsággal való szövetségen belül a vezetést nem parancsolgatással, hanem fokozott politikai és gazdasági támogatással, gazdag harci tapasztalatainak átadásával gyakorolja. A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége politikai és gazdasági érdekszövetség, amely mindkét osztály alapvető céljainak: a kizsákmányolás megszüntetésének, a szocializmus felépítésének azonosságán épül fel. A párt politikájában a munkás-paraszt szövetség állandó megerősödését fejlődésünk minden szakaszán úgy kell meghatározni, hogy e két osztály alapvető érdekeinek azonossága mellett e szövetségen belüli ellentmondások és súrlódások fokozatosan csökkenjenek és végső soron majd megszűnjenek. Mi helyesen húzzuk alá a munkásosztály vezető szerepét és kötelességeit a munkás-paraszt szövetségben, de különösen az utóbbi időben elhanyagoljuk annak a'áhúzá- sát, hogy a dolgozó parasztságnak A KONGRESSZUSNAK JELENTJÜK: A pártkongresszus első napján a négy szövetkezei! városban 6 mázsa tojást es 2 mázsa baromfit adtak be A négy tsz város termelőszövetkezetei nemcsak a növényápolási munka gondos elvégzésével, hanem állam iránti kötelezettségeik telje-, sítéslxsl. :s készültek n kongresszus., ra. Mezőtúron május 24-ig hizott- sertésből 132.4, tojásból 106.2, baromfiból 128.C százalékra teljesítették . z öt hónapi begyűjtési tervet. Kisújszálláson hízottsertésből, vágómarhából, tojásból, baromfiból szin- tén túlszárnyalták a 100 százalékot.. A kongresszus első napján pedig a négy szövetkezeti városban 6 mázsa tojást és 2 mázsa baromfit szállí- tottak a begyüjtőhelyre. A járások kongresszusi begyűjtés si versenyében ismét a törökmiklósi járás került az első helyre. Vágó., marhából már 110 százalékra teljesítőink az öt hónapi begyűjtési tervet. Május 19-én, a megelőző értékelés alkalmával még a kunmárto- niak voltak az elsők. E héten azonban 1.059.9 ponttá] a törökmiklósiak vezetnek, 3.3 ponttel megelőzték a kunmúrtoni jdróst. A törökmiklósi járásban a kongresszus megnyitásának napján '.2 mázsa hízottsertést, 5 mázz" tojást és 100 kg. baromfit a.d'-tk be kötelezettségük teljesítésébe. Szabó Andrásné, a mezőtúri Béke tsz tehenészbrigád- vezetője teljesítette kongresszusi felajánlását A. termelőszövetkezeti tagság jórésze megértette, hogy az állattenyésztés hozamának emelése, milyen nagyszerű jövedelmet jelent a'közös/ gazdaságnak. Korszerű állattenyésztés nélkül eredményesen nem is lőhet gazdálkod: ’. ' z állattenyésztés hozamának emelésére, a kongresszusi hétre való készülődésben csaknem valamennyi szövetkezetben vállalást tettek a tsz. tagok. Szabó Andrásné, a mezőtúri Béke tsz. tehenész- brigádvezetője vállalta, hogy 6.3 li- te.-ó] 10 literre emeli a fejési átlagot. Brigádjával 22 tehenet gondoz és tegnap örömmel jelentette, hogy valóra, y-ótotta ígéretét. A kuncsorbai Vörös Október ** termelőszövetkezet tehenészei is hasonló vállalást tettek. Felajánlották, hogy 5.9 literről 8 literre emelik az istállóátlagot. Ok is teljesítették ígéretüket. Most mindkét szövetkezetben arra törekednek az állattenyésztők, hogy ezt az eredményt is túlszárnyalják és még sikeresebben küzó.enek a közös gazdaság i" ■: idelmezőségéért. • A jászandrási Haladás tsz-ben befejezték az első kapálást A jászandrási Haladás tsz. tagjai igen lelkesen dolgoznak kongresszusi vállalásaik teljesítéséért. A kukorica, napraforgó első kapálását befejezték. Kiegyelték a cukorrépát, el- paiántáltak 3 hold dohányt és lcka- szálták 50 hold lucernájukat. Eredményes munkájukkal jó példát mutattak a község egyénileg gazdálkodó parasztjai számára, akik szintén igyekeznek a növényápolással. A tsz tagokhoz hasonlóan befejezték a kukorica kapálást és ickaszáltak 224 hold lucernát.
