Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-13 / 87. szám

r Ia MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG'ÉS a megyei t, AN ÁCS LAPJ A I IV. évfolyam, 87. szám * Ara SO fillér 1954 április 13., kedd Új híd épül a Tiszán j MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Az új megyei pártválasztmány tagjai, póttagjai és a kongresszusi küldöttek névsora. (2. o.) ök küzdenek az élen azért, hogy minél olcsóbban bútorozzuk be lakásunkat. (3 o.) Nem zörög a haraszt (3 o.) A falu kérdez — a Néplap válaszol (4. o.) Válogatottunk kitűnő osztrák csapatot győzött le (4. o.) A szolnoki tiszai közúti-híd már nem felel meg a követeiméi nyéknek. Az utóbbi idők megnövekedett forgalma szükségessé tette egy nagyobb teherbírású és a jelenleginél jóval szélesebb híd meg­építését. Ezzel egyidőben rendbehozzák a százlábú hídig a nagyon rossz útszakaszt is, mert az útburkolat rossz állapota megnehezíti a fogatos járművek közlekedését, és akadályozza az autóforgalmat is. Az új hídon 12 méter széles kocsiút, mindkét oldalon 1.5 méte­res kerékpár-út és három méteres gyalogjáró fog épülni. Az épít-> mény összesen 21 méter széles lesz és sokkal kényelmesebb, bizton­ságosabb közlekedést fog biztosítani, mint a jelenlegi híd. A napok­ban megkezdte a Budapesti Ut- és Vasúttervező Vállalat a felmérési munkákat. — A képen a vállalat két dolgozóját láthatjuk munka­közben. Peczkai Jenőné technikus teodolittal végzi a méréseket. Lippich László mérnök feljegyzi az adatokat. Gondos számítások elvégzése után készül majd el az új híd terve. A nemsokára meg­épülésre kerülő új Tisza-híddal Szolnok még szebb, még gazda­gabb lesz. A jászapáti dolgozó parasztok a begyűjtési verseny élén Néhány nappal ezelőtt hírt ad­tunk arról, hogy Jászapáti község termelőszövetkezetei, egyénileg dol­gozó parasztjai becsülettel eleget tettek első negyedévi beadási köte­lezettségüknek. A legnagyobb segítséget ennek az eredménynek eléréséhez a községi tanács és a dolgozóparasztok kö­zötti kapcsolat megerősítése jelen­tette. Február 12-én kibővített ta­nácsülésre hívták meg a mezőgaz­dasági munkában. adófizetésben élenjáró dolgozó parasztokat. Elmon­dották nekik, hogy milyen nagy fel­adat vár a jászapátiakra a dolgo­zók élelmiszerellátásának megjaví­tásában. A jelenlévők ezt vala­mennyien megértették és a III. pártkongresszus tisztele­tére vállalást tettek. Versenyre hívták a megye községeit a me­zőgazdasági munkák mielőbbi elvégzése é3 a begyűjtési ter­vek határidő előtti teljesítése érdekében. A versenyfelhívás után az állan­dóbizottság ok tagjai munkához lát­ták. Egymás között felosztották a község bel- és külterületét. Kis- gyűléseket szerveztek, mintegy 3000 gazdálkodóval beszélgettek, közülük hétszázan kötelezettségük határidő előtti teljesítését vállalták. Az állandó bizottsági tagok elsők voltak, a munkában és a beadásban. Példamutatásuk nyomán naponta emelkedett a begyűjtés eredménye, Ifj. Mihályi Miklós 12 holdas kö­zépparaszt, aki példamutató beadá­sáért már három alkalommal ka­pott emléklapot., egészévi tojás, ba­romfi- és vágómarha beadási köte­lezettségének eleget tett. Rendezte háromnegyedévi adóját is. Hízott­sertését beadta és így 6 mázsa ku­koricabeadási kedvezményben is részesült. Megmaradt sertését to- vábbhízlalja és úgy viszi maid a szabadpiacra. Hasonlóképpen tett Bagi László, id. Mihályi Miklós, és a többi dolgozó paraszt. Az első negyedév végére 172 gazdálkodó rendezte egészévi tojás- és baromfibeadási köte­lezettségét és a község lakói a városi dolgozók jobb ellátása érdekében a kötelező beadáson felül 9572 liter tejet, 1832 kg baromfit, 1267 kg tojást és 2368 kg hízottsertést adtak be. A kongresszus tiszteletére indult begyűjtési versenyhez hasonlóan a mezőgazdasági munkában is jó eredményeket értek el a jászapá­tiak. Idejében befejezték a tava­sziak vetését, csak a kukorica ve­tése van hátra. Példájuk nyomán Tiszavárkony és Tomajmostora község dolgozóparasztial szintén eleget tettek első negyedévi beadási kötelezettségüknek. Molnár János. 27 új tag a jászladányi „ÚSiörő" tsz-ben A JÁSZLADÁNYI Úttörő ter­melőszövetkezét tagjai nem hiába viselik az úttörő nevet. A község területén elsők a mezőgazdasági munkában A kukorica kivételével az összes tavasziakat elvetették. Még az elmúlt hét elején hozzálát­tak a kukoricaföld kultlvátorozásá- hoz, ,a magágy előkészítéséhez. A fogatok pedig az elkészített terüle­ten megkezdték a vetést. Két nap alatt 12 holdat vetettek el. Még gyorsabban haladnának, ha az ille­tékesék nagyobb segítséget adnának munkájukhoz. Sehol sem tudnak beszerezni vetőcsöveket. E nélkül pedig nem működnek — a vető­gépek. Voltak már Jászapátiban. Szolnokon, még Budapestre is fel­mentek. de Ígéretnél egyebet nem kaptak. A hiányzó vetőgépeket most a termelőszövetkezet tagjai, fogatosai szorgalmas munkával pó­tolják. Kora reggeltől késő estig dolgoznak, hogv minél előbb földbe kerüljön a kukorica. A tsz tagjai gondolnak a városi' eredményekért, lakosság ellátására is. Konyhakerté­szetükben már szépen díszük a 10 hold borsó, salátájuk pedig a hét végére piacra kerül. 11 ezer négy­szögölnyi területén elkészítették a dinnyefészkeket, amint az időjárás kissé melegebbre fordul, annak a vetését is megkezdik. A tsz tagok szorgalmas munkája láttára a község egyénileg dolgozó parasztjai közül is egyre többen szánták rá magukat a közös gazdál­kodásra. Az Úttörő tsz-ben a veze­tőségválasztás óta sokat javult a munkafegyelem, a közös vagyon megbecsülése. A vezetőség már most gondol arra, hogy a nyári nagy munkák idején ne legyen fennakadás. Többek között üzemi konyhát is létesítenek. Az újonnan belépett tagoknak kenyérgabonát biztosítottak, hogy a kenyér felől se legyen újig gondjuk. Az elmúlt néhány hét alatt ugyanis 27 dol­gozó paraszt lépett be az Úttörő tsz-be és már együtt dolgoznak a régi tagokkal a nagyobb tsrmés­A KONGRESSZUSI ZÁSZLÓÉRT A verseny as építőiparban Az utóbbi időben erőteljes fejlő­désnek indult a verseny építőipar- vállalatainknál is. A fogadalmat te­vők száma egyes építkezéseken megduplázódott s megyeszerte elérte a 80 százalékot. Nagymértékben elősegítette ezt a verseny nyilvá­nosságának megjavulása. A munka­helyeken úgynevezett „élő ütem­tervek“ mutatják szemléltetően a kongresszusi célkitűzéseket s a na­gyobb építkezéseken naponként ér­tékelik az eredményeket. Mindenütt megállapították a sztahanovista cím elnyerésének helyi feltételeit is s ez újabb ösztönzést adott a dolgo­zóknak arra, hogy a legjobbak közé kerüljenek. Márciusban sok helyen akadá­lyozta a verseny kibontakozását a munkaterület hiánya. Március vé­gén és április első napjaiban azonban 10 gépállomással és három állami gazdasággal kötötték meg a szer­ződéseket a vállalatok: Karcagon. Tószegen. Fegyverneken, Jászbe­rényben. Szolnokon. Turkevén, Tö- rökmiklőson, Kisújszálláson és má­sutt bőséges munkaterület kínálko­zik, ahol építőmunkásaink ked­vükre dolgozhatnak. A szolnoki építővállalat munkahelyeinek versenyében a „szolnoki lakásátalakítások munka­helye“ lett az első. Munkahelyi át­laguk elérte a 154 százalékot s egyetlen normán alul teliesítő sincs. Második helyre a szolnoki 135 la­kásépítkezés és a törökmiklósi gépállomás-építkezés került. Har­madik a befejezéshez közeledő SZTK Rendelőintézet munkahelye. A szolnoki építővállalatnál ió munkájával száz új sztahanovista került ki győztesen a versenyből Vannak eredmények az építési költ­ségek csökkentésénél is. Kövér Ist­ván műszaki osztályvezető újításá­val. az úgynevezett „gördülő állvá­nyokkal’“ az alcsi munkahelyen egyetlen hónap alatt 20.000 forintos megtakarítást értek el. A kiváló munkahelyi átlagok el­lenére sem tudta azonban teljesí­teni tervét a vállalat legnagyobb munkahelye, a lakásépítkezés. Ke­vés a munkaerő s így még mindig csak az Ígéreteknél tartanak. Töb­bet kellene tennie az építésvezető­ségnek a lemaradás ellen. A szta­hanovista falazási mód megszerve­zése. a téglagyárakból való kon­téneres szállítás, ami az építkezés munkáját nagyban előrevinné, még mindig csak ígéret, csakúgy mint Juhász Sándor építészmérnök újítá­sának megvalósítása: a toromydaru gazdaságos, előnyös kihasználására. Mindezek megvalósításához nem ad elég segítséget a vállalat központja sem. A szolnoki lakások időben való elhelyezéséhez a dolgozók fontos ér­dekei fűződik. Tegyen meg mindent a szolnoki építővállalat vezetősége és az építőmunkások, hogy késede­lem nélkül átadhassák ezt a mun­kát. A karcagi építővállalat a hajdúszoboszlói egyetemi gazda­ság részére két 60 személyes mun­kásszállást, egy 500 embert befo­gadó kultúrtermet és konyhát épít. Ez a vállalat legnagyobb és leg­jobb munkahelye. Az építkezés át­laga elérte a 137 százalékot s egyet­len dolgozó sincs, aki ne teljesítené a 100 százalékot. A vállalat többi építkezésén is lelkes munka folyik. Nagy problé­ma. hogy nem tudják biztosítani a munkához szükséges létszámot s a teljes terv-dokumentációban, ami alapján új munkához tudnának fogni, hiány van. A vállalat újab­ban engedélyt kapott a részleges tervek alapján való munkához s fo­gadalmat tettek, hogy pártunk kon­gresszusáig pótolják lemaradásukat. Márciusban a vállalat dolgozói közül 69-en érték el a sztahanovista szintet. A jászberényi épífővállalat versenymozgalma sokat fejlődött az utóbbi időben s ennek eredménye az. hogy nemcsak teljesítette, ha­nem túlteljesítette tervét. Lemaradással küzd a 62j5-ös vállalat. Munkaterület hiányában nehezen indul a verseny. A műszakiak ezen úgy próbálnak segíteni, hoev elké­szítik a tiszaszalkai munkahely ter­veit s kiadiák a feladatokat a bri­gádoknak. Remény van arra. hogv április folyamán ez a vállalat is felszámolja lemaradását. A 62|7 Segédipari Vállalat az asztalosmunkák határidőre való szállításával járul hozzá az építke­zések meggyorsításához. A török­miklósi gépállomási pihenő építésé­hez és a kisújszállási gépállomás épületeihez szükséges asztalosmun­kákat pontosan leszállítják. Kon­gresszusi vállalásukat ezideig már túl is szárnyalták. A vállalat lakatosüzeme a ta­mási állami gazdaság istállói ré­szére készítendő kisvasúti vágányo­kat március 29-ig Ígérete szerint elkészítette. A vállalatok műszála dolgozói jó segítséget adnak a dolgozók ver­senyéhez. Jobban- fel kell készül­niük azonban a brigódvezetői. ter-t melési értekezletekre s meg kell valósítaniok a dolgozók javaslatait ahhoz, hogy még eredményesebben menjen a munka építkezéseinken. TAVASZI SZEMLE A klsníszáilási Dózsa tsz-lien négyzetesen vetik a kukoricát A kisújszállási Dózsa tsz vezetősége és a bri­gádvezetők a múlt hét végén tartották szoká­sos heti megbeszélésü­ket. A növénytermelési brigádok vezetői el­mondták egymásnak, hogy területükön mi­lyen munkát végeztek, hogvan teljesítették he­ti tervüket. A tsz tag­jai p tavaszi kalászosok után 40 hold cukorréna. 25 hold takarmányréna 135 hold takarmányke­verék és a 70 hold napraforgó vetését be­fejezték és hozzákezd­tek a kukorica ülteté­séhez. Jó eredményüket an­nak köszönhetik, hogv q növénytermelési bri­gádok kölcsönösen se­gítették és segítik egy­más munkáját. A szö­vetkezet aaronómusá- nak irányításával min­dig oda osztották be a fogatokat, ahol a leg­nagyobb szükség volt azokra. Pál Károly bri­gádjának a területén például 35 hold őszi keverék hiányosan kelt. A vezetőség úgy dön­tött. hogv erre a terü­letre fűmagkeveréket kell rávetni. Tóth Ger­gely és Tuka Sándor brigádjából négy-négv fogat ment a Pál-brigád területére, s két nap alatt befejezték a fű­magvetést. Az elvtársi segítség következmé. nyéként a Pál-brigád is megkezdhette a kukori- cavetést. Tóth Gergely el­mondta. hogy összes kukoricájukat négyze­tesen vetik. Tavaly a kísérletképpen négyze­tesen ültetett kukorica jobban kelt. könnyeb­ben művelhették, s ami a legfontosabb, négy mázsával több termést adott holdanként. A brigádvezetők az értekezleten elhatároz­ták, hogy hat nap alatt befejezik a kukorica vetését. Ezalatt az idő alatt 150 tag háztáji földién is elvetik a ku­koricát és megkezdik a ■ rizsvetést. A jászágói dolgozó parasztok már elvetették a kukorica egyhaimadát Lapunkban már megírtuk, hogy április 4-e előtt a jászágói dolgozó parasztok megkezdték a kukorica­vetést. A tanácselnök és a mező- gazdasági előadó rendszeresen fog­lalkoznak a dolgozó parasztokká!. Gazdagyűlésekein és más rendezvé­nyeken beszélik meg a soronlévő feladatokat. A tanács vezetőinek jő munkájaként a jászberényi járás községei közötti versenyben Jász- ágó foglalta el az első helyet. Az elmúlt héten még jobban meggyorsult a munka. A termelési bizottsági tagok közül sokan befe­jezték a kukoricavetést. Guba Ba­lázs 8 holdas dolgozó paraszt. Ko- lenics János tanácstag és még jó- néhányan teljesítették a III. párt- kongresszus tiszteletére tett fel­ajánlásukat, elvetették összes tavaszi növényeiket. Ezeknek a derék em­bereknek példáját ifj. Petrányi Jó­zsef 7 holdas dolgozó paraszt és még sokan mások követték. Szom­baton .gazdagyűlés volt a község­ben. Ezen ugyancsak’a kukorica- vetés meggyorsításáról beszéltek. A gazdagyűlésen szó esett a fej­lettebb agrotechnikai módszerek al­kalmazásáról is. A kukoricatér- mesztésnek egyik termésfokozó módszere a négyzetes ültetés. A ter­melési bizottság tagjai és a tanács vezetői elmondták, hogy négyzetes ültetéssel holdanként két-három mázsával többet lehet termelni. Ezenkívül a négyzetesen vetett ku­koricát könnyebben és jobban lehet ápolni. Eikekapával például kereszt- ben-hosszában húzatható s kevés munkaerővel kapálható. Jakucs László 9 holdas dolgozó paraszt, miután tudomást szerzett a négyze­tes vetés előnyéről, kijelentette, hogy egy hold kukoricát ezzel a módszerrel ültet. Jakucs László még e héten megkezdi és a hét vé­géig be is fejezi a kukorica veté­sét. Az Alkotmány termelőszövet­kezet tagsága idáig minden kora­tavaszi növényt földbe tett. Az el­múlt héten ők is felkészültek a kukorica vetésére és teljes egészé­ben négyzetesen vetik. Ka’már József példái mulat A cibakházi dolgozó, parasztok jól tudják, minél előbb kerül a földbe a kukorica, annál több ned­vességet kap, annál hamarabb csí­rázik. A példamutatók közül is el­sőnek kell megemlíteni Kalmár Jó­zsefet, aki már a cukorrépáját is megsarabolta. Kukoricája régen a földben van. Jóval a határidő előtt elvetette a koratavasziakat, be­adási kötelezettségének már félévre eleget tett. Az ő példáját követték annak­idején a cukorrépavetésnél és most a kukoricavetésben Kiss Mihály, Rajna József, Gyólai Pál, Sárai Já­nos, N. Tóth József, G. Danyi Jó­zsef, Bozsik János, Törőcsik József, Kocsis Miklós dolgozó parasztok, akik még az < I nult hét elején el­vetették a kukoricát. Azóta a köz^ ségtoen napról napra növekszik a kukoricával bevetett terület. Átla­gosan 70—80 holdat vetnek el na­ponta. Sokan a négyzetes vetést al­kalmazzák. Bozsik István íz ajrsnómus segítsége Nem is olyan régen még állami gazdaság agronómusa voltam. A de­cember 19-i párt- és kormányhatá­rozat megjelenése után kértem magamat gépállomásra. A tiszaroffi gépállomáshoz osztották be és azóta a tiszaburai termelőszövetkezetek munkáját segítem. Tiszaburán an­nak idején megválasztottak a ter­melési bizottság tagjául. A nö­vénytermelési szakcsoport elnöke lettem. A tiszaburai tanácsnak és a ter­melési bizottság tagjainak a gazda­gyűlésen javasoltam egy faiskola felállítását. A község környékén nagy szőlő- és gyümölcstermelőte- rületek vannak, melyeknek oltvá­nyokkal való ellátása igen fontos. Hogy közelebb legyek a termelő- szövetkezethez, a gépállomásról családommal együtt kiköltöztem a területre. Feleségem felvételét kér­te a tiszaiburai Lenin tsz-be és a tagság a baromfiállomány gondozá­sával bízta meg. Cseppentő Imre agronómus Tiszabura

Next

/
Oldalképek
Tartalom