Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-08 / 83. szám
4 SZOOÍOKMEGYEI NÉPLAP 1954 április 8'Thé&etek é& (kaiáMk AZ Az élővilág határai levegőben, talajban és vízben Hol is vannak hát az élet halárai? A földi élet a tengerszinttől felfelé is, lefelé is körülbelül 10 kilométerre terjed. Az ember szániára ma már nem elérhetetlen a Hima- lája-hegység közel 9000 méter magas csúcsa, repülőgépével pedig a 10.000 métert is meghaladja. — A sztratoszféra léggömbök különleges fülkéjében, a tökéletesen védő gondolában, az ember már 20.000 méter fölé is repül. Más élőlény ilyen magasságokba még sohasem juthatott, bár egyes vizsgálatok szerint 20.000 méter felett is lebegnek baktériumok. A délamerikai Andes- hegység hatalmas madara, a kondorkeselyű, nem képes 7000 méter fölé szállni. A rovarok már sokkal előbb kudarcot vallanak. Az ember számára is hihetetlenü1 küzdelmes 10—12 kilométer magasságba emelkedni. A 10.000 méteres síkfutó 30 percen belül célba ér. Ugyanezt a távolságot felfelé csak a technika legfejlettebb eszközeinek felhasználásával tehetjük meg. A hegymászó expedíciók részvevői arról számolnak be, hogy 8000 méter magasság fölött olyan kis megerőltetés is légzési zavarokat okoz, mint a cipőzsinór megkötése, vagy egy konzervdoboz kinyitása. Minden lépés előtt pihenésre van szükség, 8—10 mély lélekzetet kell venni. Nagyon könnyen támad szapora szívdobogás, fülzúgás, orrvérzés, fülvérzés, időleges, vagy végleges vakság. Hasonló nehézségekről számolnak be a pilóták is. A magasban bekövetkező ártalmak elsősorban a 'égnyomás csökkenésére vezethetők vissza, de nem okoz kisebb problémát a magasba- törő ember számára a hideg és az oxigén hiány sem. Az ember hatalmas területet hódított meg a levegő birodalmából. Bár igen sok élőlény kitűnően alkalmazkodott a levegőben való mozgáshoz, nincs egyetlen egy sem, amelynek a levegő állandó lakhelye lenne. A táplálkozás és a szaporodás a legmagasabbra repülő madarakat is a Föld felszínéhez, a talajhoz és a vízhez köti. Talán csak egyes baktériumok jelentenek kivételt e szabály alól, A talajban csak néhány méternyire terjed az élet. Egy-egy hatalmas fa vagy szárazságtűrő gyomnövény viszonylag mélyre ereszti gyökereit, ha azonban ezt a mélységet egybevetjük a vízi élet alsó határaival, kitűnik, hogy az élők a földiben milyen kis távolságra hatolnak le. Az ember mély bányákat, alagutakat fúr és nyomában sok egyéb élőlény is előrehatol. De a legmodernebb fúróberendezések sem hatolnak mélyebbre 2—3 kilométernél, ami a Föld sugarának mindössze 0,03—0,05 százalékát teszi ki. És itt már nincs élet! Ahogyan felfelé a hideg szabott határt, lefelé a meleg állja útját az életnek, A tengervíz 10.000 méteres mélységeiben egyes kutatók szerint egészen különös lények élnek, Ezek teljes mértékben alkalmazkodtak ahhoz a hatalmas nyomáshoz, aminek századrészét a legjobb búváröltönyben is alig bírja ki az ember. Ha egy mélytengeri hal a felszínre kerül, valósággal szétpukkad. Élőlények hőtűrése és mérete Földünk felszínének átlagos hőhőmérséklete plusz 16 C-fok. A világűrben közel mínusz 273 C-fok, a Föld középpontja táján pedig valószínűen plusz 4000 C-fok hőmérséklet uralkodik, Az ember számára mínusz 50 C-fok, vagy plusz 50 C-fok rövid időre is alig elviselhető. A kerti csiga viszont minus? 110 C-fok hőmérsékletre hűtve is életképes marad. A gennykeltő baktériumok mínusz 190 C-fokon tartva, még 125 nap múlva is fertőznek, A kerekes férgek egyes fajai az abszolút 0 pont közelében, mínusz 270 C-fok hőmérsékleten sem pusztulnak el. Más élőlények a meleg tűrésében múlják félül az emberi szervezetet. A hajdúszoboszlói hőforrás plusz 72 C-fok hőmérsékletű vizében vígan élnek a kék mo- szatofc. Ezek telepszenek le először a vulkáni kitörésekkor felszínre kerülő forró lávában is. A kék mo- szatofcnál is kitartóbban viselik el a hőt egyes növények magvai, amelyek az úgynevezett lappangó élet állapotában vannak. A napraforgó- magok plusz 140 C-fok hőmérsékletre hevítve is megtartják csírázó- képességiiket. Vessünk néhány pillantást az élőlények méreteire is. Az átlagosan 165 centiméteres emberhez viszonyítva elenyészően kicsinyek a legapróbb élőlények. Az élő és az élettelen határán lévő bakteriofágok, amelyek valószínűleg a baktériumok élősködői, 8 milimikron átmé- retűek. Méretek tehát alig nyolcÉLŐK VILÁGÁBAN szorosa a milliméter mdlliomodré- szének. A csillós véglények egyes fajtái már 0,1—0.2 milliméter hosz- szúak, a bálna testhossza pedig meghaladja a 30 métert. A növényóriások mellett még a bálna is eltörpül. A kaliforniai Wawana-fa 120 méter magas, a tengeri bama- moszat (Macrocystis) pedig 200 méter hosszan terül el a vízben. Az élőlények túlnyomó többségét sejtek alkotják. Az emberi sejtek átlagos átmérője 10 mikron körül mozog. Szervezetünkben hozzávetőlegesen 30 billió sejt van, melyek összesített felülete 80.000 m2, A ma élő kétmillió faj Az eddig felsorolt óriási nagy és elképzelhetetlenül kicsiny méreteket mindössze néhány élőlény adatai alapján állítottuk össze. Az élő természetben kereken 2 millió faj ismeretes. Ebből mintegy 1,500.000 állatfaj, a többi növény és sejtelőtti lény. A legnagyobb fajszámot a rovarok körében találjuk. A rend- szerezők nem kevesebb, mint 600.000 rovarfajt különböztetnek meg. — Ilyen nagy az élőlények fajainak száma és ezek között az emberi faj csupán egyetlen egy! Az emberi fajhoz 2,000,000,000 (2 milliárd) egyén tartozik, de korántsem mondhatjuk, hogy a mi fajunk egyed- száma a legnagyobb. Mivel az élőlényeket megszámlálni lehetetlen feladat — hiszen még az embereket is elég nehéz, hát még a fűszálakat vagy a muslicákat, — tekintsük úgy, mintha minden fajhoz annyi egyén tartoznék, mint az emberi fajhoz. így próbáljunk hozzávetőleges adatot kapni a Föld élőlényeinek számáról. Számításunk arra az eredményre vezet, hogy Földünkön 4,000.000,000,000,000 (4 trillió) egyed él. Ez a szám nagyon nagy, ennek ellenére közelebb járunk a valósághoz, ha önmagával megszorozzuk, mintha egyet is elveszünk belőle, És ez a rengeteg élőlény ma, ebben a pillanatban él a Földön! Milyen rengeteg élhetett az élet hosz- szú története folyamán? Ma már ki tudjuk számítani, hogy ■ az életnek legalább 500 millió éves múltja van. Egyesek úgy számítják, hogy az első élő anyag 2,000,000,000 (2 milliárd) évvel ezelőtt jelent meg, amikor földünk még csak harmadannyi idős volt, mint ma. A szilárd földkéreg kialakulását ugyanis körülbelül 3 milliárd évvel ezelőtti időben határozták meg. Az ember a legtúlzóbb számítások szerint is legfeljebb 1,000.000 évvel ezelőtt jelent meg a Földön, tehát még igen-igen fiatal faj. Vannak olyan ma is élő fajok, amelyek már 500- szor idősebbek, mit az ember. Az élet határai az időben A különböző fajok életkorának ismeretében nem érdektelen az sem, hogy az egyes élőlények, az egye- dek mennyi ideig élnek. Az ember átlagos életkora a mai időnkben mintegy 50—60 év. Ez a határ folyamatosan felfelé tolódik, Az ősemberek között a 30—40 éves egyén már aggastyánnak számított. Az emberi élet végső határáról szóló irodalomban nyilvántartják a magyar Rável Jánost, aki 172 éves korában halt meg. Felesége, Sára, 164 éves volt, amikor eltemették. Bizonyára nagyon boldog házasságuk nem kevesebb,, mint 147 évig tartott. A Rável-házaspár az emberek között rendkívül ritka kivételnek számít, ha egyáltalán igazak ezek az adatok. Az azonban kétségtelen, hogy vannak olyan fák, amelyek legalább 5000 esztendősek. Sokáig azt tartották hogy a 4000 éves egyiptomi sírokban talált gabonamagvak még életképesek. Bár ez a híresztelés valótlannak bizonyult, az vitathatatlan, hogy egyes magok 100 évig tartó lappangó élet után is kicsírázhatnak, íme, az élet határai térben és időben* íme, az élőlények mil- liárdjai, az élő természet vázlatos körvonalai! Ilyen óriási a Földön az élet birodalma. És ebben a hatalmas élő természetben néhány nagy, áltlános törvény uralkodik. E törvényeknek megfelelően keletkeznek, élnek és pusztulnak a milliméter miUiomodrészénél alig nagyabb parányok és a 100—200 méteres óriások. Az élet törvényeinek vannak alávetve az 5000 éves fák és a néhány óráig élő alacsonyrendű gerinctelenek, Az ember kikutatta ezeket a törvényeket és egyre mélyebben ismeri meg őket. Ma már ott tartunk, hogy az élet törvényeinek ismereteiben a hatalmas élő természetet is át tudjuk alakítani* Kontra György, a Budapesti Egyetemi Szövettani Intézet tudományos kutatója, * (Megjelent az Élet- ős Tudományban.) Kulturmunkások kitüntetése Kiss László zenetanárt, a karcagi kultúrotthon énekkarának vezetőHat festőművész kiállítása az Ernst-múzeumban A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége és a Műcsarnok kiállítási csoportja hat festőművész mintegy négyszáz művéből kiállítást rendezett a budapesti Ernst-múzeumban. A kiállítást — amely Biai Föglein István, Istókovits Kálmán, Molnár C. Pál, Morinyi Ödön, Szilvássy Margit és Vén Emil munkáit mutatja be — Szobotka Imre festőművész, a szövetség festőszakosztályának elnöke április 6-án, kedden délután 6 órakor nyitotta meg. A nyereménybetétkönyvek legközelebbi sorsolását Salgótarjánban tartják. A sorsolás szombaton délután négy órakor kezdődik a Nógrád megyei tanács kultúrtermében. A sorsolás hivatalos listáját április 12-én, hétfőn bocsátja ki az Országos Takarék- pénztár, Megyénk kulturális életének fejlesztésig terén szerzett érdemeikért a „Szocialista kultúráért”- érdeméremmel tüntette ki a népművelési miniszter Kurucz Istvánt, a megyei tanács népművelési osztályának munkatársát, Horváth A Népművészeti Intézet szer- kesztésében megjelenő „Színjátszók Könyvtára” sorozat füzetei népszerűek a művészeti csoportok körében. A sorozatban legutóbb Csizmarek Mátyás ,,A borjú“. Máj Talveszt, szovjet-észt író „Mintaférj“ és Krúdy Gyula „Az arany meg az asszony’1 című színműve láttak napvilágot. Az év második negyedében a klasszikus és a mai magyar drámairodalom több alkotását adják közre. Kiadjét, Simon Sándort, a törökmiklósi járási kultúrotthon mezőgazdasági szakkörének vezetőjét és Berczélly Gyulát, a mezőtúri kultúrotthon igazgatóját. jak Kisfaludy Károly egy szín- művét, a „Kocsonya Mihály házassága“ című XVIII. századbeli iskoladrámát, Karinthy Frigyes vidám jeleneteinek kötetét — benne „A bűvös szék“ című egyfelvoná-i sóst, — Déry Tibor Kossuth-díjas. író „Talpsimogatók” című egyfel- vonásosát, Tersánszky J. Jenő Kossuth-díjas író mesejátékát „Síró babák“ címmel, valamint Tamási Áron Kossuth-díjas író új szin- művét. Megjelenik Csehov jelene- leinek kötete. (MTI) A klasszikus és mai magyar drámairodalom számos alkotása jelenik meg a „Színjátszók könyvtára" sorozatban Móricz (Virág. az (líttör5házban Április 11-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a szolnoki Beloiannisz- úti általános iskola VIII. osztályos úttörői Móricz Zsigmond-rajgyűlést tartanak az Uttörőházban. A rajgyűlésen Móricz Zsigmond leánya, Móricz Virág, az „Apám regénye'’ című könyv írója is résztvesz, s édesapjáról, a nagy magyar regényíróról beszélget majd a fiatalokkal, Április 20-ig lehet jelentkezni az Országos Mezőgazdasági Kiállításra, amelyet szeptember 11. és 26. között rendeznek meg Budapesten. A kiállításon mindenki részt vehet, aki a mezőgazdaság valamelyik ágában kiemelkedő eredményt ért el. A kiállításra és a vásárra minden tanács mezőgazda- sági osztályán lehet jelentkezni, s a látogatók az egész ország területéről 50 százalékos vasúti kedvezményt kapnak, A KULTUROTTHONOK SEGÍTIK A DOLGOZÖ PARASZTOK MUNKÁJÁT A járási kulturházakban, nagyobb községi kulturotthonokban, gépállomásokon, állami gazdaságokban, helyi propaganda bázisokat hoznak létre. Szovjet példa nyomán ezeken a helyeken megszervezik a mező- gazdasági előadásokat és szakköri foglalkozásokat, módot nyújtanak a dolgozó parasztoknak arra, hogy összejöjjenek beszélgetésre, újságolvasásra, Stb.r A mezőgazdasági kultúra szobáinak szervezését már országszerte megkezdték. A mezőgazdasági szakemberek mindenütt nagy örömmel vesznek részt a munkában. A „PYGMALION“ bemutatója A Szigligeti Színház múlt szombaton bemutatta Shaw szatirikus vígjátékét, a ,.Pygmalion“-t. Az előadást úgy a bemutatón, mint vasárnap este telt ház nézte meg és a darab nagy sikert aratott, Közönségünk örömmel fogadta művészeink munkáját és sokat nevetett a darab mulatságos helyzetein és a jó színészi játékon, A darab főszerepeit Farkas An- ny, Gábor Mara. Kaszab Anna, Ádám Éva, Tárnái Mari, Erdődy Kálmán. Szabó Gyula, Veszprémi László játsszák. A ..Pygmalion’*- ban először lépett fel vendégként Velenczey István, a Nemzeti Színház művésze. Az előadás iránt a közönség körében nagy érdeklődés van. Ez megmutatkozik az üzemi dolgozók fokozottabb iegyigénylésé- ben és a pénztári elővételben, Az előadás méltatására visszatérünk. • AZ EZÜSTSZÍNŰ POR Magyarul beszélő szovjet film <—1 Azért kérettem önt Mc. Kennedy tábornok úr, hogy megbízzam egy igen fontos és titkos üggyel. Lent délen van egy csendes kis város: Fortskill. Ebben a városban ránk nézve igen fontos kísérletek folynak. Steel professzor eddig teljes bizonytalanságban tartott bennünket kísérleteivel, de most végre a professzor pénzelője a „Nyugati Vegyészeti Tröszt“ elhatározta, hogy felfedi előttünk kártyáit és nem titkolózik tovább. Holnap ön elutazik Fortskillbe és megismerkedik Steel kísérleteivel. — Az útra maga Upton Bruce, a tröszt elnöke kíséri el. "* Egy ragyogó nyári napon így indították el Mc. Kennedy tábornokot a hadügyminisztériumból Fort- skill városába, A hatalmas fekete Iuxusató nesztelenül suhant a Steel villa elé. Az érkezők nem sokat pihentek, rövidesen felkeresték a laboratóriumot, vagy, amint ott nevezték „az ördög konyháját.” Magukra öltötték a speciális anyagból készült védőköpenyeket és beléptek a professzor „szentélyébe“. Még néhány perc és megismerkedtek a titokzatos új találmánnyal. A kis üvegcsőben egészen ártalmatlannak nézett 'ki az ezüstszínű por, de ha bizonyos eljárásoknak vetették alá, hatalmas rádióaktivitású elemmé alakult, amelyből akár egy miligramm is elegendő ahhoz, hogy pillanatok alatt megöljön minden élőlényt egy hektárnyi területen. A találmánynak ezenkívül, még nagy „előnye“, hogy anyaga néhány nap alatt teljesen felbomlik és a terület nyugodtan megközelíthető. •— Se fertőtlenítés, se óvintézkedés nem kell — mondja nevetve a professzor — és nem marad semmi, de abszolút semmi nyoma. —Vagyis semmi bonyodalom, semmi nemzetközi bizottság, semmilyen hangzatos vádbeszéd az ENSZ ülésén. Milyen titokzatos erők mesterkednek a halálthozó találmány megszerzéséért, hogyan akarják az emberi mivoltukból kivetkőzött gazemberek az ezüstszínű por hatását élő embereken kipróbálni és hogyan veszik fel a küzdelmet a becsületes amerikaiak, a béke egyszerű hívei, ezek ellen a halálgyárosok ellen? —erről szól az EZÜSTSZÍNŰ POR című magyarul beszélő, színes szovjet film, melyet április 8-án mutat be a szolnoki Vörös Csillag filmszínház, A LOPOTT PARÁZS Irta: N. Kalma agyon hideg van! Szél süvít az olasz falucska utcáin, hideg eső csurog az iskolába siető gyermekek nyakába. — Az iskolában sincs melegebb. Az eső és a szél szabadon 'hatol be a tető és a falak repedésein. Alig nevezhető osztálynak ez a nedves, sötét rakárhelyi- ség, ahol azelőtt Castro tartotta a fát és szenet. Castro a falu leggazdagabb embere, kereskedő. Az iskolát két évvel ezelőtt elvitte a megáradt folyó. Beppo Aldi akkor még egészen kisfiú volt, nem járt iskolába. Elúszott az iskola, a padokkal, táblával, dobogóval együtt. Sok ház elpusztult akkor és az emberek fedél nélkül maradtak. Beppóék háza is nagyon megrongálódott. A legkisebb eső is becsurog, átfűjja a szél. Ha élne Beppö apja: Aldi asztalos, már rég megjavította volna! De Beppo apját, sok más paritzánnal együtt megölték a fasiszták. Édesanyja megfázott az árvíz tavaszán és már fél éve köhög, ki se tud mozdulni a szobából, — Anyuka, nincs szükséged valamire? i— kérdi néha Beppo, — Semmire, kisfiam, Megvan mindenem, De Beppo tudja, bogy édesanyja nem mond igazat. Hiszen semmijük sincs. Tudja azt is, hogy több húst és zsíros ételt kellene ennie, száraz, meleg házban laknia, melegen betakaróznia, dehát honnan teremtsék elő midezt? így is sok már az adósságuk Castrónál. Mindenki fél ettől a gonoszképű, fekete embertől. Még Signor Belli, a tanító is fél tőle, mert ő is tartozik neki. Ezért ad Marsiliónak, a kereskedő fiának mindig jó osztályzatot. Af a még hidegebb van az isko- Iában, mint máskor,, Vagy talán csak Bepponak tűnik így? Marsilio bezzeg nem fázik, ö és a többi jobbmódú gyerek kerek melegítőt hoz otthonról, azt tartják a lábuk alatt. A melegítő vasból van és izzó parázzsal teli. Beppo is hozott melegítőt, de üresen áll a pad alatt és a hideg vastól még jobban fázik a lába. De jó lenne, ha voln benne parázs . H Az óra végén megszólal a csengő. A fiúk kirohannak az osztályból, játszanak, futkároznak az udvaron. Beppo óvatosan körülnéz. Egyedül maradt, Melegítőjét lábával ügyesen odatolja Marsilióéhoz. Gyorsan letérdel, kinyitja, nem bánja, hogy összeégeti ujjait a vas. Jaj, mennyi izzó, aranyló parázs s amint átrakja, máris áthevíti a vasat, — Hát te meg mát csinálsz itt? Te tolvaj! — hangzik fel mögötte Marsilio kárörvendő hangoskodása. ■— Nézzétek csak, mit csinál ez a jómadár! Beppo felemelkedik. Árca ifipirult, mintha az izzó szén perzselte volna meg, f— Signor Beüld, tolvajt fogtunk — kiáltja Marsilio. — Meg akar lopni. Megbünteti, vagy szóljak apámnak? <— Nem, nem, ne nyugtalanítsuk Signor Castrot — siet a válasszal a tanító, — majd megbüntetem én ezt a fickót, hogy megemlegeti.,. Azzal elővesz egy papírlapot és nagy betűkkel ráírja: „Tolvaj.” A felírást Beppo mellére tűzik, — Csak menjen végig a falun ezzel a felirattal — hadonászik Marsiba. — Hadd lássa mindenki, milyen fia van Aldinak, a nagy hősnek. —. Az utolsó szavakat gúnyosan hangsúlyozta. Beppo az osztály közepén ül. Aki csak bejön, rögtön észreveszi a mellére tűzött feliratot. A felirat csontig égeti a húsát, szédül, nézni sem mer a melegítő felé. Vájjon benne hagyték-e a szenet? A tanításnak vége, a fiúk hazaszaladnak, de Beppo csak ül tovább padjában, — Te is elmehetsz s szólítja meg a tanító, — de a felírást le ne vedd, különben Signor Castro még szigorúbban megbüntet, M Beppo hallgat,-— Mire vársz? — szólt újból a tanító. — Mondtam, hogy haza mehetsz! Félsz, hogy meglátnak a faluban? No, ne félj, esik az eső, senkivel sem fogsz találkozni, •—i Nem félek felel Beppo halkan, *— Csak, s, szeretnén elvinni ,,, a melegítőt, A tanító meghökkent, *— El akarod vinni a melegítőt, a lopott parázzsal? kérdi, ■— Az anyámnak, signor —> bólint Beppo, — Nagyon köhög szegény.... És olyan hideg van nálunk.,. Nem tudunk tüzelőt venni, mert signor Castro I, j A tanítónak eszébe jut, hogy ő is tartozik az uzsorásnak, És megbüntette ezt a gyereket. Az arca olyan piros, mintha a parázs égetné, Határozott mozdulattal letépi a fiú melléről a feliratot és odaadja Bepponak a melegítőt: —* Szaladj gyorsan fiam, még meleg! (Ucsityelszkaja Gazetábóf.) <
