Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-21 / 94. szám

1954 április 21. SZOLNOKMEGYET NÉPLAP a Jóminőségű, olcsó közszükségleti cikkeket termeljen helyi iparunk I AZ IDÉN | 18 százalékkal kell növelnünk a lakosság fogyasztási alapját. E cél, melyet pártunk Köz­ponti Vezetősége és a miniszterta­nács tűzött dolgozóink elé. különös feladatokat ró a helyi iparra is. Azt követeli tanácsvállalataink, kis­ipari termelőszövetkezeteink dolgo­zóitól, hogy bőségben állítsanak elő jóminőségű, elfogadható áru­cikkeket s tevékenységük túlnyomó részét a lakosság szolgálatába állít­sák. A kormányprogramm megjele­nése óta értünk is el ezen a téren eredményeket. A szolnoki és jászberényi ruhá­zati vállalat, a jászárokszállási, jászberényi asztalosipari válla­lat, vasipari vállalataink közül egyesek jó példát adtak arra, hogyan kell ellátni a lakosságot, megszerettetni velük a helyi ipar árucikkeit. Az eredmények ellenére sem lehet azonban azt mondani, hogy helyi iparunk hiba nélkül állja meg he­lyét és jó úton iár a KV októberi határozatának megvalósításában. EZT A KÖVETKEZTETÉST lehetett levonni a helyi ipari vál lalatok vezetőinek legutóbbi érte kezletén elhangzottakból is. Süve ges István elvtárs. a megyei tanács ipari osztályának vezetője beszá­molójában jellemző, átfogó képet adott a helyi ipar helyzetéről s bátran feltárta a hibákat. Az első negyedévben igen hiányo­san teljesítette tervét megyénk helyi ipara a legfontosabb, -kiemelt cikkekből. így szürkeöntvényből 24.1, nyerstég­lából 44.4, betonáruból 68.8, szemcsés -trágyából 5.7. háló­szoba bútorból 80, festett és egyéb bútorból 58 százalékos teljesítést ért el. Targoncából, szénaprésből, nagyüzemi kony­haberendezésből, fémjátékáru- ból egyetlen darabot sem készí­tettek. A mosásnál és vegytisztításnál, ház­tartási faárunál, beton- és égetett téglaárunál születtek csak kiváló eredmények. ____ A HIÁNYOK I érzékenyen érin­tették a lakosságot. A forinttervek túlteljesítésére való törekvés a leg­nagyobb helyi ipari üzemeket elfor­dította a lakosságtól. A fémtömeg- cikkgyártó üzem pl mosógépeket gyártott budapesti rendelőinek, ugyanakkor Szolnokon a kerékpáro­sok nem kaptak dinamót s más fon­tos cikkeket. Az értékterv túlteljesítésére való törekvés sok helyen a minőség romlására, az árak felveréséré, árcsaiásra vezetett, mely eltávo­lította a lakosságot a helyi ipartól. Ki vinné szívesen óráját a szolnoki vasipari vállalat órás részlegéhez javíttatni, mikor ötször-hatszor ts vissza kgll vinni a felületes munka miatt s amellett hatalmas árakat is szab. A kunmártoni Vegyesipari Vál­lalat engedély nélkül 22 forintos órabérrel számlázza ki az elvég­zett munkákat. A jászberényi Ru­házati Vállalat egyes cikkei drá­gábbak. mint a kereskedelmi re- guler áruk. A jászberényi Vegyes­ipari Vállalatnál egy alapos kerék­párjavítás annyiba kerül, mint egy új kerékpár. A szolnoki Festőipari Vállalat 50 százalékos árdrágítást követett el. de volt eset. hogy en­nél többet is le kellett húzni szám­lájukból. A Vasipari Vállalat 120 százalékos üzemi rezsiköltséget számláz a lakosságnalk. __________ | VAN AZ ÁRDRÁGÍTÁSNAK! * 11 egy burkoltabb, agyafúrtabb for­mája is. Jó példa erre a Vasipari Vállalat töltőtolljavító részlege. Eddig 6 forint volt egy töltőtoll kupak. Most külön-külön szá­molják a kupak két részét és 11 forintra emelték fel az árát. Ugyanez a vállalat a kalkulá­ciónál 17 százalékos adót hárí­tott át a rendelőre, viszont csak 2 százalékos adót fizetett be ténylegesen. A nyereségkülönbözet egyetlen hó­nap alatt 100.00 forintra emelke­dett, melyet a lakosság fizetett meg. Egymást is igyekeznek költségbe verni a vállalatok, a csépai tégla­gyár javítási munkáit először 300 ezer forintért vállalta a mezőtúri Vasipari Vállalat, majd 200 ezer fo­rintra engedte. Ugyanerről a mun­káról a kunmártoni Vasipari Vál­lalat 180.000 forintos költségvetést készített. Nyilvánvaló, az ilyen kal­kulációnál nem az elvégzett munka és a ráfordított anyag jön számí­tásba. hanem az. hogy milyen ösz- szeget tud kicsavarni egyik válla­lat a másiktól. Végeredményben ennek a tűrhetetlen játéknak min­dig a lakosság látja kárát, mert a javítás költségét önelszámoló válla­latoknak be kell hozni valahol. Nem az árak felverésével, ha­nem takarékossággal, az önkölt­ség csökkentésével kell a vál­lalatoknak arra törekedni, hogy teljesítsék pénzügyi terveiket. helyerállítsák rentáhilitásukat. I HARCOLNI KELLl először is a túlzott improduktív létszám el­len. a vasipari vállalatoknál igen magasra szökött az utóbbi időben a felesleges, nemtermelő létszám. A jászberényi Patyolat vállalatnál és vegyesipari vállalatnál egy-két em­bert improduktív munkára hasz­nálnak az engedélyezett létszámon felül s a fizikai dolgozók között bujtatják meg őket. Természetesen, — minthogy csekély létszámú vál­lalatokról van szó. — igen érzéke­nyen érinti a termelékenységet a bújtatás . Sok a felesleges utazgatás is. A kunmártoni vasipari vállalat műszaki igazgatója ideje leg­nagyobb részét Budapestre való utazgatással tölti. A jászberényi Patyolat igazgatója szappanért is Pestre jár. Van még, javítanivaló a takaré­kosság terén is. A cirokládagyárban például anyaghiány miatt csaknem leállt a munka. Ugyanakkor 800 lá­dának való faanyagot találtak a hulladékban, 4 mázsa szöget, dró­tot s más anyagot használatlanul. Nem is csoda, hogy több mint egymillió forint deficittel dolgozott ez a gyár. Ugyanitt 10 lóerős mo­torral hallanak meg olyan fűrészt, melyet két lóerős villanymotor is nyugodtan meghajtana. , | KOMOLV | veszélyt reit magá­ban a béralaptúlllépés, bérlazítás és az ezt követő fizetésképtelenség. A béralaptúllépések mögött leg­többször szervezetlenség húzó­dik meg s normacsalás. Példa erre a vasipar szolnoki műszerész részlege. Itt az igazgató saját szakállára engedélyezte, hogy a 25 perces írógépkarbantartási időt 45 percre emeljék fel s a IV-es kategória helyett a VII-es kategóriában számolják fel. Hogy itt nem volt szükség a nor­malazításra. mutatja az is, hogy Szatmári műszerész a normalazítás után 215 százalékos teljesítményt ért el. A helyi ipari termelvények és szolgáltatások árának csökkentését intézményesen is biztosítja kormá­nyunk. A legnagyobb vállalatoknál átlag 5000 forinttal csökkentették az egy főre eső termelési érték tervét. Ha azonban helyi iparunknál nem számolják fel a lazaságot, szerve­zetlenséget. kormányunk intézke­dése nem tudja ellensúlyozni egyes vezetők bűnös árdrágítási tátekvé- seit._________________________ HOZZÁSZÓLÁSOKBÓL és Süveges elvtárs beszámolóiából fény derült a megyei tanács, a köz­ségi és járási ipari előadók mulasz­tásaira is. A megyei tanács ipari osztálya nem végzett hatékony ellenőr­zést, megalkuvó a tervfegyelem megsértőivel szemben, elnézi a hibákat. Az osztály munkatár­sai, mint a hozzászólásokból ki­tűnt — papíron intézkednek az anyagellátásról. — Csényi elv­társ pl. megengedhetetlen kiok­tató hangon próbálta levelében megmagyarázni a ládagyár igaz­gatójának, hogy kommunista rugalmassággal kell megoldania az anyaghiányt, neki csak az a dolga, hogy a papírkiutalást megadja. Az ipari osztály nem foglalkozik eléggé a vállalatvezetőkkel — s az elvi irányítás csaknem teljesen hiányzik munkájukból. Ennek kö­vetkezménye az is. hogy a felszó­lalók nagyrésze teljes egészében visszautasította a bírálatot s igye­kezett másra hárítani a felelősséget. Nehies elvtárs, a szolnoki vegyes­ipar igazgatója egyesegyedül a párt- szervezet feladatának tartja a munkaverseny megszervezését, a sztahanovista szintek kidolgozását — téves álláspontot foglalt el a ve- zetés más alapvető kérdéseiben is. AZ ÉRTEKEZLET. I mely ke­ményen feltárta a hibákat, jó irány- mutatást is adott azok kiiavítására s'ezen az úton kell elindulni ahhoz, hogy a helyiipar teljesítse pár­tunk és kormányunk határozatát. A kunmártoni járásban a tsz-ek segítik az egyénieket — öt község már is teljesítette kukoricavetési tervét A kunmártoni járás több községében a termelőszövetkeze­tek és az egyénileg dolgozó parasztok baráti összefogása is meg­gyorsította a kongresszusi felajánlások teljesítését, a vetés befe­jezését. A cibakházi Vörös Csillag, a nagyrévi Haladás és a tisza- inokai Szabadság tsz vetőgépeket adott kölcsön az egyénileg dol­gozó parasztoknak. A termelőszövetkezetek tagjai példamutató munkájukon kívül ezzel is elősegítették, hogy a községben min­den gazda vetőmagja minél előbb a földbe kerüljön. A verseny és a baráti segítség eredménye: a kunmártoni járásban Cibak­háza, Cserkeszőllő, Tiszaug, Nagyrév és Tiszakürt befejezte, sőt túlteljesítette kukoricvetési tervét. E községek dolgozó parasztjai jó munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy járásuk már több mint 75 százaléknál tart kukoricavetési tervének teljesítésében. Burgonyavetési előirányzatukat pedig 110 százalékra teljesítették. WTÍJKEDÉSík Berényl Márta tiszasülyi levél­írónk szerkesztőségünkhöz küldött levelében közölte, hogy elmaradt illetményét hónapok óta nem kap­ja meg. A jászapáti járási tanácselnök elvtársat kértük meg a panasz el­intézésére, tőle az alábbi választ kaptuk: „A panaszt kivizsgálva megálla­pítottam, hogy az Alföldi Baromfi­ipari Egyesülés törökmiklósi ki- rendeltsége Berényi Márta illetmé­nyének csak egy részét, 240.— Ft-ot utalt ki. Ezt Kúti Károly volt tisza­sülyi tanácselnök vette fel — s nem adta át Berényi Mártának. Kúti Károly ellen, sikkasztásért fel­jelentést tettem. Az Alföldi Baromfiipari Egyesü­lés törökmiklósi kirendeltségének a figyelmét felhívtam, hogy a még el­maradt 644.— Ft-ot Berényi Márta részére fizesse ki. — Vágó István VB-elnök, Jászapáti, Járási Tan.’’ * A Szolnokmegyei ■ Néplap 1954 március 23-i számában „A megyei földművesszövetkezeti küldöttgyű­lésről” címmel újságcikk jeleni meg. Ebben többek között Szántó Imre öcsödi küldött elmondja, hogy „A TÜZÉP Öcsödre szállított 1 va­gon fűrészelt árut az építkezéshez, a számlát pedig csak egy hónap el­teltével küldték, s addig nem ad­hatták ki az árut.'1 Vizsgálatunk eredményeként kö­A tiszatenyői vezetők mutassanak példát a begyűjtésben A tiszatenyői dolgozó parasztok a tavaszi munkák időben és jó mi­nőségben való elvégzésével segítik a párt és kormány december 19-i határozatának megvalósítását. ■ A kedvezőtlen időjárás ellenére is szépen haladnak a kukoricavetés­sel. 667 holdra szól a tervük, s ed­dig 422 holdat vetettek el. A Lenin termelőszövetkezet tagjai 35 holdat négyzetesen vetettek. Napraforgóból túlteljesítették elő­irányzatukat a község dolgozó pa­rasztjai, 251 hold helyett 260 hol­don került földbe a mag. Cukorré­pából is többet akarnak termelni, mint az elmúlt években. Igyekez­tek idejében elvetni és 35 holddal túlteljesítették tervüket. A mezőgazdasági munkák terén elért eredmények azonban nem te­hetik elbizakodottá a község veze­tőit, s a dolgozó parasztokat. A begyűjtéssel igen elmaradtak. Hízott sertésből 10.500 kg a tervük s mindössze 3400 kg-ot adtak be. A vágómarha-, tej-, tojásbeadásukat pedig még 50 százalékra sem telje­sítették. A járás községeinek sor­rendjében az utolsók között van­nak, A pártszervezet és tanács elha­nyagolta a felvilágosító munkát. Nem tudatosították, hogy a begyűj­tés az alapja a városi és falusi lakosság élelmiszerrel való ellátásá­nak, az ipar számára szükséges nyersanyag biztosításának. Ha a dolgozó parasztok beadásuk teljesítésével több húst, zsírt, tejet juttatnak az ipari dolgozók asztalára, viszonzásul a munkásosztálytól több, olcsóbb és jobb iparcikket, mezőgazdasági fel­szerelést kapnak. Súlyos hiba, hogy nem népszerűsítik a beadásukat becsülettel teljesítő dolgozó parasztokat. Pedig vannak jó néhányan, akik megértették a begyűjtés jelentősé­gét és példamutatóan eleget tettek állampolgári kötelességüknek. Ilye­nek Öllé János egyénileg dolgozó paraszt, Patkós Mihály, a begyűj­tési állandó bizottság tagja. Mind­ketten egészévi sertés-, baromfi- és elsőnegyedévi tojásbeadásuknak eleget tettek. Sorolhatnánk tovább a többieket, Rocsik István, Vacsi József tanácstagokat, Kiss Ambrus István, Mrena János egyénileg dol­gozó parasztokat, akik nem csak jó munkájukkal, hanem állam iránti kötelezettségük maradéktalan tel­jesítésével és segítik a nép jólété­nek emelését. Nagymértékben elősegítené a be­gyűjtést, ha az állandó bizottság javítana munkáján. Ha nem csak három tag, hanem Vékony József és Mező Sándor is résztvenne a munkában. A tanácstagokkal együtt arra kelj, törekednie a begyűjtési állandó bizottságnak, hogy minden hátralékoshoz eljusson a felvilágo­sító szó. S a tanácstagok, a vezetők mutassanak példát a beadás teljesítésében. E téren is komoly hiányosságok vannak. Nem egy tanácstag, mint Bontovics And­rás, P. Molnár Jánosné, vagy Boros Mihály 6 holdas egyénileg dolgozó paraszt a hátralékosok között sze­repel. Azok a tanácstagok, akik nem tettek eleget állampolgári kö' telezettségüknek, gondoljanak arra, hogy az a bizalom, mellyel a köz­ség dolgozói őket a tanácsokba megválasztották, kötelezettséget is rótt rájuk. Joggal várják el tőlük, hogy a beadás teljesítésében és a munkában is élenjárjanak. A begyűjtésben lévő elmaradás­nak egyik oka az is, hogy a járási, vagy megyei tanács nem gondosko­dik arról, hogy a tiszatenyői tanács erős, megfelelő apparátussal ren­delkezzen. Több, mint egy hónapja nincs tanácselnök. A tanácstagok és a tanács dolgo­zói tekintsék egyik legfontosabb feladatuknak, hogy á felvilágosító munka fokozásával, a . beadásban élenjárók népszerűsítésével felszá­molják az elmaradást. Vegyenek példát a járás többségéről, melyek élenjárnak a begyűjtésben. Ezek példáját követve szerezzék vissza községük becsületét, zöljük, hogy a szolnoki Gőzfűrész február 26-án adta fel Öcsödre a szóbanforgó fűrészárut. Számláját aznap elküldte a FÜRFÄ-nak. A FÜRFA a továbbszámlázást március 8-i kelettel végezte, s az március 11-én érkezett meg a szol­noki TÜZÉP Vállalathoz. A TÜZÉP március 12-én nyújtotta be incas- sóra a számlát. Jogos az öcsödi földművesszövet- kezet küldöttjének a bírálata. Azon­ban a hibáért nem a TÜZÉP-et terheli a felelősség. — Belkcreske- delmi Minisztérium Tüzelőszer és Építőanyag Igazg., Budapest.” * Menyhárt Józscfné szolnoki ol« vasónk fordult hozzánk az alábbi kéréssel. Arról ír, hogy özv. Bálint Bcláné, Szolnok, Móra F.-u. 11, szám alatti lakos, MÁV kovács öz-i vegye, — kinek férje 1953. dec. 8-án halt meg — nyugdíjat még ezideg nem kapott. 68 éves nyomorék, munkaképtelen és megélhetését csakis a nyugdíjból tudná fedezni. Kéri a Néplap szerkesztősége legyen segítségére, hogy mielőbb hozzá­jusson. Az Államvasutak Központi Számfejtő Hivatala a panaszt meg-* vizsgálta és az alábbiakat közölte; A MÁV Nyugdíj Hivatal folyó évi március 23-án kelt 326(B—2) 1954. sz. határozata alapján özv. Bálint Béláné kovácys özvegye ellátásának folyósítása bánt intézkedtünk. —< 1953. dec. 1-től visszamenőleg havi 164.— Ft-ot, összesen 820.— forintot áprils 6-án kiutaltunk. MÁV KÖZPONTI SZÁMFEJTŐ HIVATAL BUDAPEST. * Balázs Ferenc cibakházi. olva­sónk levelében kérte szerkesztősé­günktől, legyünk segítségére, hogy, a kunmártoni állami gazdaságtól multév szeptember hónapra járó és még ki nem fizetett munkabérét megkapja. Levélírónk panaszát a járási tanács kivizsgálta és a kö« vetkezőket közölte: Megállapítot­tuk, hogy nevezett 50 forint 70 fil­lér munkabérét nem kapta meg. —« Az állami gazdaság ugyan utalvá­nyozta a pénzt az állattenyésztési brigádvezetőnek, aki azonban ha­nyagságból nem juttatta el a dolgo­zónak. Intézkedtünk, hogy Balázs Ferenc jogos munkabérét mostmár sürgősen kézhez kapja. JÁRÁSI TANÁCS VB titkársága Kunmárt on. • Döbrei János tiszaföldvári, Perec utca 2. sz. alatti lakos panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. Azt írja többek között, hogy múlt év szeptemberében a köségi tanács­tól 1 hold és 83 négyszögöl tarta­léktőidet bérelt, melyre a hasznosí­tási felelőssel a szerződést is meg­kötötte, — Amikor a földet megke­reste, akkor tudta meg, hogy Makó Mihály szintén tisztaföldvári lakos használja már 1951 óta és arról nem is hajlandó lemondani. Arra kér választ, hogy mivel szabály­szerű szerződése van a földre, öt vagy Makó Mihályt illeti az. Kérésünkre a szolnoki járási ta­nács a panaszt kivizsgálta és a kö­vetkezőket közölte: „A tiszaföldvári hasznosítási felelős tévesen adott haszonbérleti szerződést Döbrei Já­nosnak, mert a bérlet Makó Mi­hályt illeti, aki 1951 óta használja a kérdéses területet. — Az 1/1953, VIII. 20. F. M. rendelet 7. paragra­fus 3. bekezdése szerint ugyanis a haszonbérleti szerződést a volt bér­lővel kell elsősorban megkötni, ha az továbbra is igényt tart arra. —i Utasítottam a tanácsot, amennyit ben tartalékföld szabadulna föl, úgy abból elsősorban Döbrei Jánosi igényét elégítsék ki, JÁRÁSI TANÁCS MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYA, SZOLNOK“, Négy hét múlva friss kalarábét viszünk piacra felhők mögül x időnként ki-ki- kandikál a tavaszi nap­sugár és a hűvös széllel szembenézve. jóleső meleget bocsájt a tisza- örsi Uj Élet tsz udva­rára is. Az istálló Vége­iéi fel-felpsillan a több­méter hosszú melegágy üveglapjain megtörő napfény. Már csak egy részén van üveges tető. a többiről levették. A mellette térdeplő, gug­goló asszonyok a gyen­ge. friss palántákat sze­dik ki a melegágyból, hogy utána földbe te­gyék. Morvái Márton, a kertészeti brigád veze­tője. az égboltot kém­lelve mondja: — Itt az ideje, hogy kiültessük a palántá­kat. A kedvezőtlen idő­járás így is késleltette a munkát, mert már földbe kellene lennie széknek a gyenge növé­nyeknek. No. de még így sincs későn. Négy­öt hét múlva friss ka­larábét viszünk a piac­ra. Sokan váriák a zöldféléket — iparkod­nunk kell a munkával. A tsz asszonyai de­rekasan kiveszik részü­ket a kertészeti mun­kából. Rózsa Istvánná nélkül el sem lehetne képzelni a brigádot. Minden nap itt van és jókedvvel végzi a dol­gát. Úgy összeszoktak már Póta Gézánévaí. Kovács Andrásnéval, Ludányi Ferencnével és Görbe Mihálvnéval. hogy egyikük sem ma­radna. otthon. Vidám serénykedés mellett gyorsan halad az idő és szaporodik a munka­egység is. A felszedett palán­táknak elkészítették a földet. Fülöp József és Szentgyörgvi Imre az öntözőárkokat csinálja. Nem kell félniök a szá­razságtól, mert ha az égből nem hullik eső, jön a Morvái elvtárs tervezte i.esőcsináló- foóP‘. Bármilyen meleg legyen is az idő. bősé­ges csapadékot tudnak biztosítani a növények­nek. A múlt évben is jól jövedelmezett a ker­tészet, ebben az évben még töbp zöldfélét akarnak piacra vinni. A jól előkészített és megmunkált talajba 2 nőid területen kalará­bét. 4—4 holdon téli és nyári káposztát. 2 hol­don paradicsomot. 3 holdon' paprikát. 1 hol­don mieg feketeretket palántáinak. Még külön 10 holdas dinnyeföld­jük is van. Olyan diny- nyéjük vált a múlt év­ben is. hogy azzal bár­melyik piacra büszkén kiálthattak. Jó munká­juknak az idén is meg lesz az gyümölcse. Az U.i Élet tsz termelvé- nveit örömmel fogad­ják majd a piacon,

Next

/
Oldalképek
Tartalom