Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-21 / 94. szám
1954 április 21. SZOLNOKMEGYET NÉPLAP a Jóminőségű, olcsó közszükségleti cikkeket termeljen helyi iparunk I AZ IDÉN | 18 százalékkal kell növelnünk a lakosság fogyasztási alapját. E cél, melyet pártunk Központi Vezetősége és a minisztertanács tűzött dolgozóink elé. különös feladatokat ró a helyi iparra is. Azt követeli tanácsvállalataink, kisipari termelőszövetkezeteink dolgozóitól, hogy bőségben állítsanak elő jóminőségű, elfogadható árucikkeket s tevékenységük túlnyomó részét a lakosság szolgálatába állítsák. A kormányprogramm megjelenése óta értünk is el ezen a téren eredményeket. A szolnoki és jászberényi ruházati vállalat, a jászárokszállási, jászberényi asztalosipari vállalat, vasipari vállalataink közül egyesek jó példát adtak arra, hogyan kell ellátni a lakosságot, megszerettetni velük a helyi ipar árucikkeit. Az eredmények ellenére sem lehet azonban azt mondani, hogy helyi iparunk hiba nélkül állja meg helyét és jó úton iár a KV októberi határozatának megvalósításában. EZT A KÖVETKEZTETÉST lehetett levonni a helyi ipari vál lalatok vezetőinek legutóbbi érte kezletén elhangzottakból is. Süve ges István elvtárs. a megyei tanács ipari osztályának vezetője beszámolójában jellemző, átfogó képet adott a helyi ipar helyzetéről s bátran feltárta a hibákat. Az első negyedévben igen hiányosan teljesítette tervét megyénk helyi ipara a legfontosabb, -kiemelt cikkekből. így szürkeöntvényből 24.1, nyerstéglából 44.4, betonáruból 68.8, szemcsés -trágyából 5.7. hálószoba bútorból 80, festett és egyéb bútorból 58 százalékos teljesítést ért el. Targoncából, szénaprésből, nagyüzemi konyhaberendezésből, fémjátékáru- ból egyetlen darabot sem készítettek. A mosásnál és vegytisztításnál, háztartási faárunál, beton- és égetett téglaárunál születtek csak kiváló eredmények. ____ A HIÁNYOK I érzékenyen érintették a lakosságot. A forinttervek túlteljesítésére való törekvés a legnagyobb helyi ipari üzemeket elfordította a lakosságtól. A fémtömeg- cikkgyártó üzem pl mosógépeket gyártott budapesti rendelőinek, ugyanakkor Szolnokon a kerékpárosok nem kaptak dinamót s más fontos cikkeket. Az értékterv túlteljesítésére való törekvés sok helyen a minőség romlására, az árak felveréséré, árcsaiásra vezetett, mely eltávolította a lakosságot a helyi ipartól. Ki vinné szívesen óráját a szolnoki vasipari vállalat órás részlegéhez javíttatni, mikor ötször-hatszor ts vissza kgll vinni a felületes munka miatt s amellett hatalmas árakat is szab. A kunmártoni Vegyesipari Vállalat engedély nélkül 22 forintos órabérrel számlázza ki az elvégzett munkákat. A jászberényi Ruházati Vállalat egyes cikkei drágábbak. mint a kereskedelmi re- guler áruk. A jászberényi Vegyesipari Vállalatnál egy alapos kerékpárjavítás annyiba kerül, mint egy új kerékpár. A szolnoki Festőipari Vállalat 50 százalékos árdrágítást követett el. de volt eset. hogy ennél többet is le kellett húzni számlájukból. A Vasipari Vállalat 120 százalékos üzemi rezsiköltséget számláz a lakosságnalk. __________ | VAN AZ ÁRDRÁGÍTÁSNAK! * 11 egy burkoltabb, agyafúrtabb formája is. Jó példa erre a Vasipari Vállalat töltőtolljavító részlege. Eddig 6 forint volt egy töltőtoll kupak. Most külön-külön számolják a kupak két részét és 11 forintra emelték fel az árát. Ugyanez a vállalat a kalkulációnál 17 százalékos adót hárított át a rendelőre, viszont csak 2 százalékos adót fizetett be ténylegesen. A nyereségkülönbözet egyetlen hónap alatt 100.00 forintra emelkedett, melyet a lakosság fizetett meg. Egymást is igyekeznek költségbe verni a vállalatok, a csépai téglagyár javítási munkáit először 300 ezer forintért vállalta a mezőtúri Vasipari Vállalat, majd 200 ezer forintra engedte. Ugyanerről a munkáról a kunmártoni Vasipari Vállalat 180.000 forintos költségvetést készített. Nyilvánvaló, az ilyen kalkulációnál nem az elvégzett munka és a ráfordított anyag jön számításba. hanem az. hogy milyen ösz- szeget tud kicsavarni egyik vállalat a másiktól. Végeredményben ennek a tűrhetetlen játéknak mindig a lakosság látja kárát, mert a javítás költségét önelszámoló vállalatoknak be kell hozni valahol. Nem az árak felverésével, hanem takarékossággal, az önköltség csökkentésével kell a vállalatoknak arra törekedni, hogy teljesítsék pénzügyi terveiket. helyerállítsák rentáhilitásukat. I HARCOLNI KELLl először is a túlzott improduktív létszám ellen. a vasipari vállalatoknál igen magasra szökött az utóbbi időben a felesleges, nemtermelő létszám. A jászberényi Patyolat vállalatnál és vegyesipari vállalatnál egy-két embert improduktív munkára használnak az engedélyezett létszámon felül s a fizikai dolgozók között bujtatják meg őket. Természetesen, — minthogy csekély létszámú vállalatokról van szó. — igen érzékenyen érinti a termelékenységet a bújtatás . Sok a felesleges utazgatás is. A kunmártoni vasipari vállalat műszaki igazgatója ideje legnagyobb részét Budapestre való utazgatással tölti. A jászberényi Patyolat igazgatója szappanért is Pestre jár. Van még, javítanivaló a takarékosság terén is. A cirokládagyárban például anyaghiány miatt csaknem leállt a munka. Ugyanakkor 800 ládának való faanyagot találtak a hulladékban, 4 mázsa szöget, drótot s más anyagot használatlanul. Nem is csoda, hogy több mint egymillió forint deficittel dolgozott ez a gyár. Ugyanitt 10 lóerős motorral hallanak meg olyan fűrészt, melyet két lóerős villanymotor is nyugodtan meghajtana. , | KOMOLV | veszélyt reit magában a béralaptúlllépés, bérlazítás és az ezt követő fizetésképtelenség. A béralaptúllépések mögött legtöbbször szervezetlenség húzódik meg s normacsalás. Példa erre a vasipar szolnoki műszerész részlege. Itt az igazgató saját szakállára engedélyezte, hogy a 25 perces írógépkarbantartási időt 45 percre emeljék fel s a IV-es kategória helyett a VII-es kategóriában számolják fel. Hogy itt nem volt szükség a normalazításra. mutatja az is, hogy Szatmári műszerész a normalazítás után 215 százalékos teljesítményt ért el. A helyi ipari termelvények és szolgáltatások árának csökkentését intézményesen is biztosítja kormányunk. A legnagyobb vállalatoknál átlag 5000 forinttal csökkentették az egy főre eső termelési érték tervét. Ha azonban helyi iparunknál nem számolják fel a lazaságot, szervezetlenséget. kormányunk intézkedése nem tudja ellensúlyozni egyes vezetők bűnös árdrágítási tátekvé- seit._________________________ HOZZÁSZÓLÁSOKBÓL és Süveges elvtárs beszámolóiából fény derült a megyei tanács, a községi és járási ipari előadók mulasztásaira is. A megyei tanács ipari osztálya nem végzett hatékony ellenőrzést, megalkuvó a tervfegyelem megsértőivel szemben, elnézi a hibákat. Az osztály munkatársai, mint a hozzászólásokból kitűnt — papíron intézkednek az anyagellátásról. — Csényi elvtárs pl. megengedhetetlen kioktató hangon próbálta levelében megmagyarázni a ládagyár igazgatójának, hogy kommunista rugalmassággal kell megoldania az anyaghiányt, neki csak az a dolga, hogy a papírkiutalást megadja. Az ipari osztály nem foglalkozik eléggé a vállalatvezetőkkel — s az elvi irányítás csaknem teljesen hiányzik munkájukból. Ennek következménye az is. hogy a felszólalók nagyrésze teljes egészében visszautasította a bírálatot s igyekezett másra hárítani a felelősséget. Nehies elvtárs, a szolnoki vegyesipar igazgatója egyesegyedül a párt- szervezet feladatának tartja a munkaverseny megszervezését, a sztahanovista szintek kidolgozását — téves álláspontot foglalt el a ve- zetés más alapvető kérdéseiben is. AZ ÉRTEKEZLET. I mely keményen feltárta a hibákat, jó irány- mutatást is adott azok kiiavítására s'ezen az úton kell elindulni ahhoz, hogy a helyiipar teljesítse pártunk és kormányunk határozatát. A kunmártoni járásban a tsz-ek segítik az egyénieket — öt község már is teljesítette kukoricavetési tervét A kunmártoni járás több községében a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok baráti összefogása is meggyorsította a kongresszusi felajánlások teljesítését, a vetés befejezését. A cibakházi Vörös Csillag, a nagyrévi Haladás és a tisza- inokai Szabadság tsz vetőgépeket adott kölcsön az egyénileg dolgozó parasztoknak. A termelőszövetkezetek tagjai példamutató munkájukon kívül ezzel is elősegítették, hogy a községben minden gazda vetőmagja minél előbb a földbe kerüljön. A verseny és a baráti segítség eredménye: a kunmártoni járásban Cibakháza, Cserkeszőllő, Tiszaug, Nagyrév és Tiszakürt befejezte, sőt túlteljesítette kukoricvetési tervét. E községek dolgozó parasztjai jó munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy járásuk már több mint 75 százaléknál tart kukoricavetési tervének teljesítésében. Burgonyavetési előirányzatukat pedig 110 százalékra teljesítették. WTÍJKEDÉSík Berényl Márta tiszasülyi levélírónk szerkesztőségünkhöz küldött levelében közölte, hogy elmaradt illetményét hónapok óta nem kapja meg. A jászapáti járási tanácselnök elvtársat kértük meg a panasz elintézésére, tőle az alábbi választ kaptuk: „A panaszt kivizsgálva megállapítottam, hogy az Alföldi Baromfiipari Egyesülés törökmiklósi ki- rendeltsége Berényi Márta illetményének csak egy részét, 240.— Ft-ot utalt ki. Ezt Kúti Károly volt tiszasülyi tanácselnök vette fel — s nem adta át Berényi Mártának. Kúti Károly ellen, sikkasztásért feljelentést tettem. Az Alföldi Baromfiipari Egyesülés törökmiklósi kirendeltségének a figyelmét felhívtam, hogy a még elmaradt 644.— Ft-ot Berényi Márta részére fizesse ki. — Vágó István VB-elnök, Jászapáti, Járási Tan.’’ * A Szolnokmegyei ■ Néplap 1954 március 23-i számában „A megyei földművesszövetkezeti küldöttgyűlésről” címmel újságcikk jeleni meg. Ebben többek között Szántó Imre öcsödi küldött elmondja, hogy „A TÜZÉP Öcsödre szállított 1 vagon fűrészelt árut az építkezéshez, a számlát pedig csak egy hónap elteltével küldték, s addig nem adhatták ki az árut.'1 Vizsgálatunk eredményeként köA tiszatenyői vezetők mutassanak példát a begyűjtésben A tiszatenyői dolgozó parasztok a tavaszi munkák időben és jó minőségben való elvégzésével segítik a párt és kormány december 19-i határozatának megvalósítását. ■ A kedvezőtlen időjárás ellenére is szépen haladnak a kukoricavetéssel. 667 holdra szól a tervük, s eddig 422 holdat vetettek el. A Lenin termelőszövetkezet tagjai 35 holdat négyzetesen vetettek. Napraforgóból túlteljesítették előirányzatukat a község dolgozó parasztjai, 251 hold helyett 260 holdon került földbe a mag. Cukorrépából is többet akarnak termelni, mint az elmúlt években. Igyekeztek idejében elvetni és 35 holddal túlteljesítették tervüket. A mezőgazdasági munkák terén elért eredmények azonban nem tehetik elbizakodottá a község vezetőit, s a dolgozó parasztokat. A begyűjtéssel igen elmaradtak. Hízott sertésből 10.500 kg a tervük s mindössze 3400 kg-ot adtak be. A vágómarha-, tej-, tojásbeadásukat pedig még 50 százalékra sem teljesítették. A járás községeinek sorrendjében az utolsók között vannak, A pártszervezet és tanács elhanyagolta a felvilágosító munkát. Nem tudatosították, hogy a begyűjtés az alapja a városi és falusi lakosság élelmiszerrel való ellátásának, az ipar számára szükséges nyersanyag biztosításának. Ha a dolgozó parasztok beadásuk teljesítésével több húst, zsírt, tejet juttatnak az ipari dolgozók asztalára, viszonzásul a munkásosztálytól több, olcsóbb és jobb iparcikket, mezőgazdasági felszerelést kapnak. Súlyos hiba, hogy nem népszerűsítik a beadásukat becsülettel teljesítő dolgozó parasztokat. Pedig vannak jó néhányan, akik megértették a begyűjtés jelentőségét és példamutatóan eleget tettek állampolgári kötelességüknek. Ilyenek Öllé János egyénileg dolgozó paraszt, Patkós Mihály, a begyűjtési állandó bizottság tagja. Mindketten egészévi sertés-, baromfi- és elsőnegyedévi tojásbeadásuknak eleget tettek. Sorolhatnánk tovább a többieket, Rocsik István, Vacsi József tanácstagokat, Kiss Ambrus István, Mrena János egyénileg dolgozó parasztokat, akik nem csak jó munkájukkal, hanem állam iránti kötelezettségük maradéktalan teljesítésével és segítik a nép jólétének emelését. Nagymértékben elősegítené a begyűjtést, ha az állandó bizottság javítana munkáján. Ha nem csak három tag, hanem Vékony József és Mező Sándor is résztvenne a munkában. A tanácstagokkal együtt arra kelj, törekednie a begyűjtési állandó bizottságnak, hogy minden hátralékoshoz eljusson a felvilágosító szó. S a tanácstagok, a vezetők mutassanak példát a beadás teljesítésében. E téren is komoly hiányosságok vannak. Nem egy tanácstag, mint Bontovics András, P. Molnár Jánosné, vagy Boros Mihály 6 holdas egyénileg dolgozó paraszt a hátralékosok között szerepel. Azok a tanácstagok, akik nem tettek eleget állampolgári kö' telezettségüknek, gondoljanak arra, hogy az a bizalom, mellyel a község dolgozói őket a tanácsokba megválasztották, kötelezettséget is rótt rájuk. Joggal várják el tőlük, hogy a beadás teljesítésében és a munkában is élenjárjanak. A begyűjtésben lévő elmaradásnak egyik oka az is, hogy a járási, vagy megyei tanács nem gondoskodik arról, hogy a tiszatenyői tanács erős, megfelelő apparátussal rendelkezzen. Több, mint egy hónapja nincs tanácselnök. A tanácstagok és a tanács dolgozói tekintsék egyik legfontosabb feladatuknak, hogy á felvilágosító munka fokozásával, a . beadásban élenjárók népszerűsítésével felszámolják az elmaradást. Vegyenek példát a járás többségéről, melyek élenjárnak a begyűjtésben. Ezek példáját követve szerezzék vissza községük becsületét, zöljük, hogy a szolnoki Gőzfűrész február 26-án adta fel Öcsödre a szóbanforgó fűrészárut. Számláját aznap elküldte a FÜRFÄ-nak. A FÜRFA a továbbszámlázást március 8-i kelettel végezte, s az március 11-én érkezett meg a szolnoki TÜZÉP Vállalathoz. A TÜZÉP március 12-én nyújtotta be incas- sóra a számlát. Jogos az öcsödi földművesszövet- kezet küldöttjének a bírálata. Azonban a hibáért nem a TÜZÉP-et terheli a felelősség. — Belkcreske- delmi Minisztérium Tüzelőszer és Építőanyag Igazg., Budapest.” * Menyhárt Józscfné szolnoki ol« vasónk fordult hozzánk az alábbi kéréssel. Arról ír, hogy özv. Bálint Bcláné, Szolnok, Móra F.-u. 11, szám alatti lakos, MÁV kovács öz-i vegye, — kinek férje 1953. dec. 8-án halt meg — nyugdíjat még ezideg nem kapott. 68 éves nyomorék, munkaképtelen és megélhetését csakis a nyugdíjból tudná fedezni. Kéri a Néplap szerkesztősége legyen segítségére, hogy mielőbb hozzájusson. Az Államvasutak Központi Számfejtő Hivatala a panaszt meg-* vizsgálta és az alábbiakat közölte; A MÁV Nyugdíj Hivatal folyó évi március 23-án kelt 326(B—2) 1954. sz. határozata alapján özv. Bálint Béláné kovácys özvegye ellátásának folyósítása bánt intézkedtünk. —< 1953. dec. 1-től visszamenőleg havi 164.— Ft-ot, összesen 820.— forintot áprils 6-án kiutaltunk. MÁV KÖZPONTI SZÁMFEJTŐ HIVATAL BUDAPEST. * Balázs Ferenc cibakházi. olvasónk levelében kérte szerkesztőségünktől, legyünk segítségére, hogy, a kunmártoni állami gazdaságtól multév szeptember hónapra járó és még ki nem fizetett munkabérét megkapja. Levélírónk panaszát a járási tanács kivizsgálta és a kö« vetkezőket közölte: Megállapítottuk, hogy nevezett 50 forint 70 fillér munkabérét nem kapta meg. —« Az állami gazdaság ugyan utalványozta a pénzt az állattenyésztési brigádvezetőnek, aki azonban hanyagságból nem juttatta el a dolgozónak. Intézkedtünk, hogy Balázs Ferenc jogos munkabérét mostmár sürgősen kézhez kapja. JÁRÁSI TANÁCS VB titkársága Kunmárt on. • Döbrei János tiszaföldvári, Perec utca 2. sz. alatti lakos panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. Azt írja többek között, hogy múlt év szeptemberében a köségi tanácstól 1 hold és 83 négyszögöl tartaléktőidet bérelt, melyre a hasznosítási felelőssel a szerződést is megkötötte, — Amikor a földet megkereste, akkor tudta meg, hogy Makó Mihály szintén tisztaföldvári lakos használja már 1951 óta és arról nem is hajlandó lemondani. Arra kér választ, hogy mivel szabályszerű szerződése van a földre, öt vagy Makó Mihályt illeti az. Kérésünkre a szolnoki járási tanács a panaszt kivizsgálta és a következőket közölte: „A tiszaföldvári hasznosítási felelős tévesen adott haszonbérleti szerződést Döbrei Jánosnak, mert a bérlet Makó Mihályt illeti, aki 1951 óta használja a kérdéses területet. — Az 1/1953, VIII. 20. F. M. rendelet 7. paragrafus 3. bekezdése szerint ugyanis a haszonbérleti szerződést a volt bérlővel kell elsősorban megkötni, ha az továbbra is igényt tart arra. —i Utasítottam a tanácsot, amennyit ben tartalékföld szabadulna föl, úgy abból elsősorban Döbrei Jánosi igényét elégítsék ki, JÁRÁSI TANÁCS MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYA, SZOLNOK“, Négy hét múlva friss kalarábét viszünk piacra felhők mögül x időnként ki-ki- kandikál a tavaszi napsugár és a hűvös széllel szembenézve. jóleső meleget bocsájt a tisza- örsi Uj Élet tsz udvarára is. Az istálló Végeiéi fel-felpsillan a többméter hosszú melegágy üveglapjain megtörő napfény. Már csak egy részén van üveges tető. a többiről levették. A mellette térdeplő, guggoló asszonyok a gyenge. friss palántákat szedik ki a melegágyból, hogy utána földbe tegyék. Morvái Márton, a kertészeti brigád vezetője. az égboltot kémlelve mondja: — Itt az ideje, hogy kiültessük a palántákat. A kedvezőtlen időjárás így is késleltette a munkát, mert már földbe kellene lennie széknek a gyenge növényeknek. No. de még így sincs későn. Négyöt hét múlva friss kalarábét viszünk a piacra. Sokan váriák a zöldféléket — iparkodnunk kell a munkával. A tsz asszonyai derekasan kiveszik részüket a kertészeti munkából. Rózsa Istvánná nélkül el sem lehetne képzelni a brigádot. Minden nap itt van és jókedvvel végzi a dolgát. Úgy összeszoktak már Póta Gézánévaí. Kovács Andrásnéval, Ludányi Ferencnével és Görbe Mihálvnéval. hogy egyikük sem maradna. otthon. Vidám serénykedés mellett gyorsan halad az idő és szaporodik a munkaegység is. A felszedett palántáknak elkészítették a földet. Fülöp József és Szentgyörgvi Imre az öntözőárkokat csinálja. Nem kell félniök a szárazságtól, mert ha az égből nem hullik eső, jön a Morvái elvtárs tervezte i.esőcsináló- foóP‘. Bármilyen meleg legyen is az idő. bőséges csapadékot tudnak biztosítani a növényeknek. A múlt évben is jól jövedelmezett a kertészet, ebben az évben még töbp zöldfélét akarnak piacra vinni. A jól előkészített és megmunkált talajba 2 nőid területen kalarábét. 4—4 holdon téli és nyári káposztát. 2 holdon paradicsomot. 3 holdon' paprikát. 1 holdon mieg feketeretket palántáinak. Még külön 10 holdas dinnyeföldjük is van. Olyan diny- nyéjük vált a múlt évben is. hogy azzal bármelyik piacra büszkén kiálthattak. Jó munkájuknak az idén is meg lesz az gyümölcse. Az U.i Élet tsz termelvé- nveit örömmel fogadják majd a piacon,
