Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-17 / 91. szám
1954 április 17. SZOLNOKMEGYET NÉPLAP 3 A kunmadarasi gépállomás dolgozói teljesítik pártkongresszusi fogadalmaikat A kunmadarasi gépállomás (dolgozói februáj végén értekezleten beszélték meg a tavaszi terv teljesítését. A párttagok kezdeményezésére főleg a munkaverseny kérdéseit vitatták meg és lelkes vállalásokat tettek pártunk III. kongresszusának tiszteletére. Hatvan traktorosunk közül ötvenhármán ígérték, hogy túlteljesítik tervüket. Azóta gépállomásunk minden dolgozója igyekszik fogadalmát becsülettel valóraváltani. Több traktoristánk — így Szilágyi Péter, Kiss István — a vállalt határidő előtt 10—16 nappal teljesítette tavaszi tervét és már nyári terve javára dolgozik. Példájukat követi Szilágyi Ferenc, K. Szűcs István, Csörögi István, Hampel József, Lenkei Sándor, Goór László, Pádár Gyula, akiknek már csak 3—4 normáhold talajmunkát kell elvégezni, hogy adott szavuknak eleget tegyenek. Komoly eredmény az is, hogy a tervünkben előírt munkanemeket határidőre teljesítettük és a dolgozó parasztság részéről munkánk minősége ellen nem merült fel kifogás. Műszaki hiba miatt eddig csak egy gépünk esett ki a termelésből hosszabb ideig. Molnár József és Szabó István traktorvezetők hanyagsága miatt. „Aki Umii Maié, Ezt az ajánlást olvashatjuk a tégi fazekasok sok kedves alkotásán, a széles körben elterjedt buté- liákon is. A régi fazekasságnak volt néhány jellegzetes, a művésziig fejlesztett alkotása, A csali, a Miska- és a Jutka-korsók mellett ilyen volt a pálinkásbutélia is. Virágkorát a múlt század második felében élte. Tömegesen készítették s árulták piacokon, vásárokon. Az igazi butélia azonban az volt, amelyik egyéni megrendelésre készült és a leendő tulajdonos nevét is belekarcolták. Butéliát az Alföld majd minden fazekas központjában készítettek. A legszebbeket a mezőcsáti fazekasok csinálták. Készítményeik zsemlyeszínű alapon színes madár- és virágdísszel voltak ékesek. Jellegzetes volt a formájuk is. A mezőcsáti butélia nem volt olyan lapos, mint a mezőtúri, inkább tojásformájú volt. A csáti mintát átvették a füredi fazekasok is. Mindkét hely termékeiből — bár ma már egyik helyen sincs működő fazekas >—• található a mi vidékünkön is. Természetesen több a mezőtúri. Ezek kevésbbé díszesek, egyszerű, zöldmázasak. Egyetlen díszük az elmaradhatatlan felirat, némelyiken egy-két bekarcolt virágmotívum. A mezőtúri butéliák formája változatos. Van egészen oszlopszerű, sőt imakönyvalakú is. De minden butélia megegyezik abban, hogy lapos, mert 'fgy zsebben is lehet hordani, vagy mint az egyik felirata elárulja, elrejteni: „Nézze komám asszony, de szép butélám (van, A lelkes munkaverseny eredménye leginkább április első dekádjában mutatkozott meg, amikor gépeink átlagteljesítménye 69 normálhold volt, magasabb, mint gépállomásunk fennállása óta bármikor. Sikereink egyik záloga a téli gépjavítás alapos elvégzése, melyhez az I. számú Autójavító Vállalat adott komoly segítséget. Érezteti jó hatását az új brigádszervezet kialakításának nálunk először alkalmazott módszere, mely az önkéntesség elvén alapszik. Ez növelte dolgozóink munkakedvét és szép példái születtek e tényből az elvtársi segítségnek. Fáradhatatlan irányító- és szervezőmunkát végeznek agronómusaink, brigádvezetőink és körzeti szerelőink. A mező- gazdaság fejlesztéséért folytatott harcból derekasan kiveszik részüket műhelyben dolgozó elvtársáink is, köztük id. Balogh Sándor kovács, Papp Gyula, Réti Árpád, Molnár Imre és Kovács Ferenc műhely- mnukások. Eredményeink párttagságunk kezdeményezése és példamutató munkája nyomán születtek meg. Pártszervezetünk a vezetőségválasztás óta sokkal jobban ellenőrzi és segíti üzemünk felelősségteljes munkáját, támogatja dolgozóink kezdeményezéseit. Mindezek ellevM{ék e$éd>idég,é>ie' ha tudná hun vettem, mindjárt venne (onnan. Asszonynak alkalmas belőle szíjrcsölni, ha rajta érik is, könnyen tudja dugni. Teszi a zscbibe, vagy a csecse közé, ha belép az ura kacsint szeme közé!” Minden butélia lényeges része a felirat, s hagyományai is alakultak ki. Ilyen hagyományos szólam a címként választott mondat is. A feliratokban szépen nyilvánul meg népünk humora. Ezt mutatja be a? alábbi néhány felirat. „Aki ezen butélának szorult lopására, Kívánom, hogy jusson olyan nagy (uraságra, A pesti piacon taliga tolásra — Vivátl éljen a haza és 1848!” Vagy: „Ezen butéla készült az 1849-ik évben Kelemen Sándor számára. A pálinka , gonosz ital. Ki azt issza, hamar meghal Télen fagyaszt, nyáron fonnyaszt, Okos ember nem issza azt”. Vagy: Szép butéla az én nevem, míg pálinka van bennem. De ha pálinka nincs bennem, csak cserép az én nevem”. A butéliák is, mint sok njás nép- művészeti alkotás, népünk kultúrájának tárgyi bizonyítékai. A buté- liák formái, díszítőelemei, felirataiknak humora mind-mind adalékai a magyarság ízlésének, összegyűjtve, tudományosan feldolgozva ezek is sokat adnak kultúránk fejlesztéséhez. D. I. nére nálunk is található még hiba elég szép számban. Említsünk példát erre is. Pártszervezetünk elmulasztotta kellő gonddal megmagyarázni az őszi kalászosok ápolásának jelentőségét. Ennek következtében a tervünkben előírt fej trágyázást, fogasolást, hengerezést még nem teljesítettük. Igaz, nincs elegendő munkagépünk, de a meglévők jobb kihasználásával sokkal szebb eredményt érhettünk volna el. Pártmunkánk gyenge oldala, hogy nem népszerűsítjük a kimagasló teljesítményt elérőket olyan mértékben, mint ahogyan megérdemelnék. A pártvezetőség ezt a hibát már korábban is észrevette, de eddig nem sokat tett ezen a téren. Vannak azonban olyan hiányosságok is, melyeket csak a földművelésügyi minisztérium, vagy a megyei tanájcs gépállomási igazgatósága tudna orvosolni. A rizstelepekre ugyanis nem tudunk megfelelő időben elegendő ■ mennyiségű rögtörő hengert és nehéz fogast biztosítani, s ‘ezáltal megfelelő magágyat készíteni. Hisszük, hogy most, a munka dandárjában sürgősen segítenek illetékes szerveink a probléma megoldásában. NÁDAS MIHÁLY, a kunmadarasi gépállomás párttitkára A szolnoki szabadtéri színpadról Még jócskán bennjártunk a télben, amikor megjelent a szolnoki városi tanács felhívása, hogy tegyenek javaslatot a város lakosai arra, hol építsék meg nyárra a szabadtéri színpadot. Örömmel fogadta mindenki ezt a tervet s lelkesen siettek a dolgozok a tanács segítségére javaslataikkal. Most mégis azt kell megállapítanunk, hogy mindeddig hozzá sem kezdtek az építési munkálatokhoz. Hosszú huza-vona után csak addig jutottak még el, hogy eldöntötték, a Petőfi Kultúrotthon mögötti nagy udvarban lesz a színpad. A tervek elkészítésével megbízták a szolnoki tervező irodát. Mint megtudtuk, messze vannak még a tervek befejezésétől s még távolabb azok megvalósításától. Legjobb esetben is csak augusztus eleje táján készülhet el a kétezer néző befogadására alkalmas nézőtér — mondják a városi tanácsnál. A szabadtéri színpad városunk lakosságának nyári szórakozási lehetőségeit bővíti, joggal várná hát el mindenki, hogy ne őszre, de már nyár eléjére elkészüljön. Ha eddig nem is igen haladt a munka, most már nakigyürközhetnének, s ha igyekeznek vele, még így is elvégezhetik a munkát legalább június közepe tájáig. Április 12-én este a kisújszállási szülőotthonban ' Bállá Albertné három egészséges gyermeknek adott életet. 21.15 órakor. 22 óraikor és 23.15 órakor az anya egy 1650 grammos fiút. majd egy 1880 grammos leány- és egy 1700 grammos leánygyermeket szült. Az anya és a gyermekek a legjobb egészségnek örvendenek. A 29 éves Bállá Al- bertnéoak a három apróságon kívül már van egy kisfia s leánykája. — Az ötgyermekes család édesapja Bállá Albert, a kisújszállási városi tanács egészségügyi osztályának előadója. 163 tanulójuk van, körülbelül felefele arányban lányuk-fiúk — jobbára jászságiak. Ki a növénytermelési tagozaton tanul, ki az állattenyésztésin. Középkáderek lesznek. Az iskola alapítása, 1949 óta, két csoport szakember, helyesebben segédszakember „szállt ki’1 a kedves falak közül, az idén ötvennyolcán végeznek. Tizenöten tovább tanulnak — akadémián —, a többiek állami gazdaságokban, gép- .állomásokon, termelőszövetkezetekben helyezkednek el. Az 1952-ben végzett Kasza János például az iskola tangazdaságában kapott alkalmazást. Kiválóan tanult s most meggondolta: tovább megy egyetemre. Évfolyamtársa, Szabó Balázs a gépállomáson agronómuskodik. % TVfijí Szabó elvlársat a telefon szólítja, ismét a mi kilátáo- talan diákéveink jutnak eszembe. Fülembe csendül az ősi „ballagási1’ nóta: „Az út hazámba visszavisz, filiszter leszek magam is”. Milyen szívfacsaró volt ez a dallam szegény érettségizőnek, akinek egyetemre már nem tellett. Hiába álltak a régi dal szerint „díszben a fák1’, hiába állt meg búsan a vén diák, visszaút a küzdelmesen boldog iskolába nem volt. S az út végén nem szivárványos „életkapu” várta, hanem sivár zsákutca, örülhetett a vén diák, ha in&égmunkás „státusban”, mint napidijas „filisz- terkedhetett”. lVyilik az ajtó. Szálas, jó- képű, napsütötte arcú fiatalember lép a szobába. — Bartha János másodéves — mutatja be az igazgatóhelyettes. A cipóbama fiú enyhe zavarral mosolyog tanárjára, meg rám. A tanár biztatja: — Jó, hogy jöttél... Adjál csak egy interjút a terveidről. A hosszú fiút váratlanul éri a buzdítás. Áll, meg lépne is, de hova, merre. Melegbarna szeme tétovázva kísér, míg leülök -a bordó díványra. Aztán leül mellém. Nem azért bátortalan, mert valakitől tartania kellene, hanem, mert ez a nagydarab legényke nem a szoba nyugalmába szokott,,, Már mondj; is nekitüzesedve, — Nagyon szeretem a mezőgazdaságot ... Ha ebbe születik az ember, egy életre beleéli magát. Apámnak 8 holdja van Cibakházán, anyámmal műveli,,, Pista öcsém még nem tud segíteni, tíz éves .,, Hej, de szép ez a pálya —. sóhajtja szinte, mintha új népdal fakadna belőle — tiszta levegő, egészség! — Az állattenyésztési tagozaton tanulok. Legjobban a lovak érdekelnek, ezek a ragyogószőrű, okos, gyors jószágok.., Apám ökröket tart. Úgy van vele, hogy — lassú munka, biztos munka Ez már nem az én vérem! — csóválja fejét, miközben nyurga kezeivel térdére támaszkodik, hogy megropogtassa derekát, — Hát a gépek? — Géptanból ötösöm volt... Csak úgy reszketett alattam a traktor, miikor megnyergeltem ... Mondtam a traktoristának: — ez! ugyan máma ki nem adom a kezemből — pedig segédszerelője voltam a gyakorlati órán. Egymagám tárcsáztam meg 35 holdat...- így omlott, ni, a barázda — mutatja ujjait hullámoztatva. —• De jólesik ..! — árad Jancsiból a boldogság. — Süt a nap, fúj a szél 5 ilyenkor már itthagyjuk a padokat. — Apám így engedett el két esztendeje: „Minek mégy fiam,, kellesz' itthon..Most meg ezt mondta, mikor a fejtrágyázás hasznát tudományosan megmagyaráztam neki: „Tanulj, fiam. A tudást nem lehet elvenni',i — A nyáron megyünk gyakorlati munkára — állatfarm-vezetőnek. Keresünk, jól élünk s jöhet a következő év... Utána a termelő- szövetkezet vár,.Szakember leszek !., ä % lyjelyik véndiák ne szület•^•ne újjá ilyen kicsorduló életkedv, egészség, biztonság láttán?! Tanuljatok, tanuljatok Baráth Jánosok s daloljátok új életünk új tartalmával a régi nótát: — Gaudeamus igitur, juvenes dum sumus! Örüljünk hát, míg fiatalok . vagyunk! Tóth István A kisújszállási Ady tsz-I'en találta meg boldogulását Kiss Gy. Róza 12 holdas középparaszt asszony. Évröl-évre becsületesen dolgozik, kiváló munkát végez. Tavaly 347 munkaegységet szerzett, s most az új gazdasági évben már idáig 164 munkaegységet írtak javára. Képünkön Kiss Gy. Róza a dinnyefeszkeket készíti. Már 164 munkaegysége van Sürgős intézkedés! kérünk . , A szolnoki 1. számú posta egyes számú PvJVbb. ablakánál az utóbbi gdP1* időben több mint két órát kell várni a küldemények feladásakor. Többen szóvátettük már, hogy intézkedjenek a posta vezetői, de nem volt eredménye. Április 9-én reggel a 3. számú ablaknál kis úttörő pénzt akart feladni 8 órakor. Mivel a posta dolgozója ott volt már, kérte a gyér-1 mek, hogy vegye át a pénzt, mert iskolába szeretne sietni. A válasz az volt, hogy „nem köteles 8 óra előtt felvenni senkitől a pénzt’1. Szeretnénk, ha a fenti • hibákat mielőbb kjiavítanák, hiszen nagyon sok idő megy veszendőbe amiatt, hegy a postán kell várakozni. Gaál Gyula levelező Szolnok Megvizsgáltuk levélírónk panaszát. Az esti órákban sok időt kell eltölteni. —1 Egy 60 filléres bélyegért, vagy egy levelezőlapért másfél órát vártunk az ellenőrzésnél. Jó lenne, ha az esti levél feladásoknál több helyen vennék át a küldeményeket. A hivatalok dolgozói így előbb mehetnének haza családjukhoz. (A szerk). Ne tegyenek kivételt a jászapáti moziban Sokat bírálták már a lapban is a jászapáti mozi dolgozóit, azért, hogy kivételt tesznek. A vizsgálatok után mindannyiszor ígéretet tettek, hogy hibáikat kijavítják. Ez nem történt meg. Feleségemmel szerettük volna megnézni a „Bátrak arénája“ c. filmet. Mivel hivatalban dolgozik, összeírták. hogy ki akarja megnézni az előadást, s az egyik dolgozó elment előj egyeztetni a jegyeket. A pénztáros közölte, hogy előiegyeztetni nem áll módiában, mivel a legutóbbi ellenőrzés alkalmával ezt megtiltották. Ez he- lyea. Az esteli előadás alkalmával a pénztárnyitáskor már ott voltunk a moziban. Elsőhelyet kértünk, s azt közölték, hogy nincsen, a második helyből is csak a negyedik sorba kapható. Megváltottuk, A pénztártól eltávozva, láttuk, hogy az utá-* nunk következő jegy-' vásárlónak már adtak első helyet. • Helyesnek tartanánk, ha a pénztáros nem tenne kivételeket. Vörös István Jászapáti kocsit Javítsák meg a locsoló A kunmártoni tanács még a múlt év novemberében átadta a locsoló- lajt kocsiját javításra a helyi Mezőgazdasági Felszerelést Gyártó KTSZ-nek. A tanács azért igyekezett még a tél folyamán kijavíttatni a kocsit, hogy már kora tavasszal megkezdhessék az utcák locsolását. Azóta már öt hónap telt’ el, de a KTSZ még mindig nem végezte el a javítást. Úgy látszik, a KTSZ dolgozói nem Veszik figyelembe, hogy a lakosság egészségének fokozott védelme szempontjából milyen fontos a község utcáinak portálanitciSct KÖZSÉGI TANÁCS Kunmárt on Ufcai világítást kérünk Törökmiklóson, a Tópart-utcában lakom. Ebben az utcában be van ugyan vezetve a villany, de utcai világítás nincs. A járda is nagyon rossz és sötétben csak bukdácsolunk. Kérem az elvtársakat, segítsék elintézni, hogy mielőbb csinálják meg az utcai világítást. Fehér János Törökmiklós MÉ2KE!>£$£K A Szolnokmegyei Néplap f. évi január hó 22-én megjelent számában „Javítsák meg az országutat’ c. cikkre válaszolva közöljük, hogy Jászboldogháza—Jánoshida állomé, hozzájáró út burkolatának felújítás munkáit az 1955. évi programmba felvettük. (Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztálya, Bpest.) * A jászberényi vasútállomáson a szerződéskötés ügyében megkaptam az iratokat, köszönöm az elvtársak fáradozását. (Gömöri János, Jászból de gháza.) * özv. Balogh Józsefné törökmik- lósi levélírónk közölte szerkesztőségünkkel, hogy a helybeli földművesszövetkezettől hónapok óta nem kapja meg az üzlete használat; után járó bért. A földművesszövetkezet vezetőit megkértük a panasz elintézésére, levelünkre az alább: választ kaptuk: „Nevezett panaszával kapcsolatban közöljük, hogy hat és félhónapra járó üzletbért, 455.— Ft-ot a mai napon postára adtunk címére. (Jancsó Mihály, Törökmiklós1’,) Közlöm az elvtársakkal, hogy a gépállomással kapcsolatos ügyem elintéződött. Fizetésem rendszeresen megkapom. Véleményem az, hogy a jövőben még szorosabban együtt kell dolgoznunk a szerkesztőséggel, a dolgozókról való gondoskodás megvalósítása érdekében. —t (Molnár Lajos, Szolnok.) * Sepsi István panaszát kivizsgál-; va, azt alaposnak találtam. A jász-; herényi fogszakorvosok fogászati munkája — a fémmunkák bevezet tésével — annyira felszaporodott* hogy a fogorvosok nem győzik a munkák elvégzését. Ezért történt meg a beteg ide-oda küldözgetése, A panasz nyomán intézkedtem, oly; módon, hogy a jászberényi fogszak-; orvosok működési körét megálla-; pítottam. így például a jászfénysza-i rui betegek fogászati ellátás szem-; pontjából dr. Sípos Gyulához tar-; toznak. Folyamatba tettem a fog-; orvosi óraszámok felemelését. Terv-j be vettük negyedik fogorvos beállt’-; tását is. Mindezek valószínűen eny-í híteni fogják a fogorvosok túlter-i heltségét, s megkönnyítik a dolgo-f zók fogászati ellátását. (Dr. Suchy Dezső oszt. vez., Szolnok, Megyei Tanács.) Hármasikrek Kisújszálláson
