Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-10 / 85. szám

2

aiOLAimMtU* ti hlFUr*

.304 rfns HÍ.

Forgó Lajos, a Tisza Cipőgyár művezetője

Tgy találkoztam vele, A

A körön egyik leány mutatta meg, hogy „igen, az a kék munkaköpenyes Forgó Lajos.“’ öregebbnek gondoltam, amolyan „komoly, meglett embernek’“, amint mondani szokás. Forgó Lajos azonban fiatal, nincs talán még harminc éves sem

Mikor megmondtam neki, miért jöttem s miért éppen hozzá: („azt mondják, hogy az elvtárs a gyár egyik legjobb művezetője’'), kezet nyújtott, aztán bocsánatot kért az- zai, hogy ne haragudjak, de néhány percre magamra hagy, mivel a kör megy, a munka halad s neki is dolga van, de azonnal jön.

És én vártam ezt az „azonnal’“-t. Forgó Lajos azonban nem jött. Végigjártam talán háromszor is a kört, aztán a szomszédost ahol olcsó szandálokat gyártanak, majd átmentem a csarnok másik felére, ahol nyári cipőket készítenek, melegfényű barna bőrből. S mikor már keresztül-kasul bejártam a termet. azt állapítottam meg magamban, hogy hiába várom én Forgó Lajost. Jobban érdekli őt a munka mindennapi lüktetése, mint bármi más, akár egy újságíró is. És ez tetszett nekem. Gondoltam: meg is mondom neki, de aztán nem szóltam erről egy szót se, mikor a sarkába szegődtem s állandó jelenlétemmel végül is arra indítottam, hogy egyik sarokban pár percig beszélgessünk.

A beszélgetés kérdés-fele- let formájában zajlott le. Én kérdeztem, ő felelt s nagyon szűkszavúan. Éppen csak a lényeget. — Azt mondta el, mi a művezető munkája.

Az előbb három gép állt a körön. Mint megtudtam tőle, a faszegező kihagyott, a sarokmaró nem kapott villanyáramot, a kireszelő- nek pedig csúszott a kuplungja. — Minden perc, amit munka nélkül töltenek a gépek, drága idő. Forgó Lajos nem várta meg a szerelőket, maga látott hozzá a gépek javításához. Tíz perc múlva pedig már a három álló gép is felzúgott s foly tatta a munkát. A egyedül javította meg.

— Ez a művezető dolga — mondotta. — A folyamatos munka biztosítása.

S ez minden nap a műszak végeztével kezdődik. Forgó Lajos ekkor számbaveszi, hogyan van előkészítve — így mondja — „a másnapi gyártáshoz“’ az anyag. Ha valami nincs rendben, azonnal szól a diszpécser-szolgálatak."’ Márciusban nagyon jó volt az anyagellátás“’ — teszi hozzá.

Reggel félórával mindig ha- marabb kezdi meg a munkát, mint ahogy a kör megindul. Ez a félóra arra kell, hogy az esetleges anyaghiányt pótolja. Fél 7-kor reggel aztán elindul a kör végtelen útjára s a nap folyamán egyre szaporodik a jóminőségű bakancs a minőségi ellenőr asztala körül. Itt alapos vizsgálat fogadja a bakancsokat s csak akkor ütik bele a pecsétet, ha „kifogástalanok.’“ Az első negyedévben mintegy 69.000 pár bakancsot gyártottunk. Nem volt .talán 30 pár sem olyan, ami műszaki okból lett volna selejt.

Napközben elsősorban azokkal a munkásokkal foglalkozik, akinek előző nap a gépét leértékelt cipő hagyta el, aki hibásan dolgozott. Egyik alkalommal Révész Imre és Gara Imre faszögezők munkájával volt baj. Nem jól tartották a cipőt a gépre, s a szegezés lefutott a talpról. Másik esetben Takács István orrkalapáló vétett hibát, nem vette figyelembe, hogy a vikszos, ványolt bakancsot másképpen kell kalapálni, mint a rámázottat. Me- zőkereki János előhúzó egy alkalommal jobban előrehúzta az egyik szárat s emiatt a kaplik kicsúsztak.

Rorgó Lajos mindegyiknek türelmesen megmagyarázta, mit kell tenni, hogy a hiba elő ne forduljon többet s meg is mutatta,

hogyan kell jól csinálni. „A művezetőnek ismernie kell minden mun- sarokmarót kafolyamatot — gyakorlatban is’' ~ — mondotta Forgó Lajos. — S ő ismeri is. El is sorolja mind a 31-et. Ennyi kézen megy keresztül a bakancs, mire a körről lekerül.

Aztán arról beszélt, hogy a művezetőnek a munkaverseny terén is van dolga. Ha jó művezető, akkor állandó összeköttetésben van a műhelybizottsági elnökkel és a szakszervezeti ' bizalmiakkal, s velük együtt szervezi a versenyt. Ugyanakkor pedig ellenőrzi, ki hogyan teljesíti vállalását. Most például a pártkongresszus tiszteletére tett vállalást. Ha valaki nem tudja teljesíteni, akkor megnézi, miért nem, és segít. Balázs István saroktrik- kelő a minőség javítására tett fogadalmat. Nem teljesítette. Forgó Lajos megvizsgálta Balázs István munkáját s megtanította azokra a fogásokra, amelyek segítségével jobb munkát lehet végezni.

Úrdeklödtem a legjobb dolgozókról. „Gál Sándor snittvágó, Kakuk József orrbehúzó, Szilágyi Irén serfelő, ők a legjobbak. Állandóan 150 százalék kürül teljesítenek. Egyébként 16 sztahanovista van a körön — mondta nem kis büszkeséggel. — „De mind jól dolgoznak. — Azt vállaltuk a kongresszus tiszteletére, hogy csökkentjük a műszaki hibák arányát. Előbb nvolc százalék volt ez. most már csak hat.“’

Szeretettel beszélt a munkásokról, a kör 82 dolgozójáról.

Három gyermeke van. „A fiú három és féléves, a lányok — ikrek’’ még csak 13 hónaposak.

Három gyermek várja este munka után. Reggel pedig 82 munkás a gyárban. A kör a másik családja. Fiatal még, nincs harminc éves se talán, de apja a 82 munkásnak: művezető.

Péteri István

iiiiiiiiiiiMiniiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim ...................................................................................

A szolnoki Mezőgazdasági KTSz 60 százalékban a lakosságnak dolgozik

A SZOLNOKI Mezőgazdasági Felszerelést Gyártó KTSZ 1951 áprilisában alakult. A lakatosok, esztergályosok annakidején a Mészáros Lőrinc-utcában ütöttek tanyát. A bognárok, asztalosok és a szövetkezet többi részlege a város különböző részén talált helyet. Az újonnan alakult szövetkezetét hamarosan felkeresték a különböző vállalatok, üzemek. Annyi volt a javítanivaló, hogy alig győzték csinálni. Ez nem is lett volna baj, hisz a vállalatoknak, üzemeknek ez komoly segítséget adott, akkor is és most is. A hiba inkább ott volt, hogy keveset dolgozott a szövetkezet a lakosságnak.

Ezévben azonban lényegesen javult a helyzet. Részlegük ösz- szességében mintegy 60 százalékban a lakosságnak dolgozik. Be- rényi Ferencnének két darab re- kamiét e hónap végére készítenek el. Kovács Ferenc, a lakatosok részlegvezetője öt beosztottjával a zárak, kulcsok javítását, vagy pótlását végzi. Máté Balázs 6-án délelőtt a Beloiannisz-út 7. sz. házba ment zárat szerelni. Szinte minden nap, kivétel nélkül a várost járja egy vagy több lakatos, s kint a helyszínen javítják meg az elromlott zárakat, pótolják a hiányzó kulcsokat.

A BOGNÁROKNÁL körfűrész szabja le a kocsikerekek talpait. Bársony József szolnoki gazdának is itt készülnek új talpak és küllők a kocsi kerekére. A beadott munkára várakozni sem kell sokáig.

Karmazin Károly bognár szerint 2—3 napnál többet semmiképpen sem vesz igénybe egy- egy igazítás. A mezőgazdasági javításokat pedig sorornkívül megcsinálják, Ahogy idejükből futja, kerekek, küllők és talpfák rendelésen kívüli munkáit is vállalják. Bohács Józsefnek lapos kocsijához keresztgerendát és tengelyt csinál a szövetkezet.

A minőséggel is elégedettek a dolgozók. Persze, ez nem azt jelenti, hogy ennél a szövetkezetnél minden rendjén, símán megy. Vannak még tennivalók itt is. Előfordul például, hogy visszautasítanak rendelést, arra hivatkozva, hogy nincs anyag. Kétségtelen. küzködnek anyaghiánnyal. Kellő utánjárással azonban tudnának javulást elérni ezen a téren is. Erre vegyen főleg irányt a Mezőgazdasági Felszerelést Gyártó KTSZ, hogy mennyiségileg is eleget tegyen a lakosság

c;“7ÍiV’=:ö7r'lptgi Vir‘1ggftp<;é'PGÍk.

. De mái nagyfiú vagy!”

Ritkán ugyan, de hallani olyasmiről, hogy ez. vagy az az ember nehéz helyzetbe kerülve. pillanatok alatt szinte éveket öregedett. Olvastam ilyesmit könyvekben is. de mivel a magam szemével nem igen láttam. nem is nagyon hittem ezeknek a történeteknek. Tegnap aztán meggyőződtem arról. hogy van ezekben igazság.

Ügy történt, hogy betértem a borbély ktsz boltiába. hogy ott lekapartassam nagyra nőtt szakállam. Alig nyúltam el nagy kényelmeskedve a székben, mikor anyja kezét fogva, s már előre szipogva megérkezett Pityuka. egy olyan kétéves forma szöszke kis fiú — Haiat vágatni hozta őt anyu. Hamarosan felkerült a maga» gyermekszékbe s bár még hozzá sem nyúlt senki. Pityu máris buzgón iaiv.eszé- kelt. mintha bátvus- káia a fülét cibálná. — Anyu hiába magyarázta neki. hogy: ..Nem fog fájni, ne sírj kicsim.“’ — Pityu a haragos gyermekek könnv- telen sírásával »ivalko- dott. A borbély bácsi is kérlelőre fogta a dolgot, magvarázgatta. hogy „nincs is nálam az

olló. csak szépen meg- fésülgetem a kisfiút, a akkor szép lesz. örülni fog neki anyuka,’- de neki sem igen volt több sikere Anyunál.

Minden anya ismeri a gyermekét, nyilván ő tudta a légi óbban azt is. mivel lehet levenni őt lábáról, mivel lehet lecsendesíteni, ha aírdogál. Most is így

történt. ■— „Nahát. Pityu, te már nagyfiú vagy“’ — mondogatta. — s a sírás lassan csak szipogássá csendesült. Ilyen nagy legény csak nem sír’“ — folytatta anyu. s ennek a pillanatok alatt kicsiny gyermekből nagy fiú vá. majd legénnyé válásnak hatására a »zi- pogás is elhalt Pista aikan. s megadással. 1 igényesen tűrte kicsit akarato»an kunkorodó. középen kislánvos taréjba futó szőke hajának levágását.

Eddig a történet. így ..öregedett’’ percek alatt éveket, sőt majdnem évtizedeket Pityu a borbély műhelyben. — Magam láttam, s most már hinnem kell a regényeknek is. hogy van ilyesmi. — Űgv látszik, igazat írnak a könyvekben — no már úgv a jobbakban. Fa.

Felsorakoztak a fogatok a magágy előkészítésére

A jászjiltőhaimal Béke fsa tagjai nem késlekednek a tavaszi munkával, jdval a .latáridö előtt elvetették a kalászosokat és a többi koratavaszi növényt. Zsidő Pé- í#r növénytermesztő brigádjának tagjait, Lukács Lászlót, Lukácsi Gábort, Kiss (Vélát, Terjéki Antalt és a többieket illeti érte dicséret. A műit hét végén a kuko- Kía alá is elkészítették a magágyat és kedden megkezdték a kukoricavetést. Képünkön a fogatok felsorakoznak a magágy előkészítésére és a vetésre.

FELHÍVÁS

földmüvesszövetkezAt tagok, disz ifjak ÉS MNDSZ ASSZONYOK!

A Megyei Szövetkezetek Szövetsége, a DISZ Megyei Bizottsága és az MNDSZ Megyei Titkársága felhívással fordul a megye dolgozóihoz. Kérjük, hogy a fém- és hulladékgvüitésl hónap első vasárnapján, április 11-én az egésznaoos hulladékbegvüi- tési nap megszervezésébe aktívan kapcsolódjanak be.

Városokban és községekben valamennyi szervezet vonja össze az aktíváit és indítsanak el mozgalmat a vasbegyüitési nap jó megszervezése és sikere érdekében. Családlátogatás útján is végezzenek fel- világosító munkát. Ismertessék a fém-, vas- és hulladékgyűjtés fontosságát.

Közös megbeszélésen osszák be a tagokat az utcák látogatására. Keressenek fel minden házat, s használjanak fel minden lehetőséget a felesleges hulladékok összegyűjtésére, a terv teljesítésére.

Megyei tervünk teljesítésével több hullsdékvasat tudunk átadni ipari üzemeinknek, melyből mezőgazdasági kisgépek, szerszámok és egyéb fontos háztartási eszközök készülnek.

Egyed Gizella Csathó Mihályné Vígh Erzsébet

MÉSZÖV. Megyei MNDSZ. Megyei DISZ Biz.

Három érdekes kis film

Három népszerű tudományos kis- filmet vetítettek tegnap délelőtt a könnyűipari minisztériumban, melyet hamarosan a dolgozók is láthatnak filmszínházainkban. A filmek célja az élenjáró munkamódszerek népszerűsítése. Az első ilyen kisfilmen a bútorfényezés legjobb módszerét láthattuk. De igen érdekesen mutatják meg a cipőfoltozás gyorsabb és minőségileg jobb műveletét. A harmadik filmen a Zsé- dely-mozgalom elterjedését láttuk, melynek célja, hogy jobbminőségú ruhához jussanak a dolgozók. A filmek azt bizonyítják, hogy a kézműiparban is lehet jó, hasznos újításokat bevezetni.

iNTÉZKEbÉStK

Cseszkó Antal és Nagy István jászfényszarui lakosok panaszát kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy * 954 január eleién a jászfényszarui sertéstelepen végzett munkájukért bérüket .224 Ft-ot csak február 27- én kapták meg.

A késői kifizetésnek az volt az oka. hogy az akkori sertéstelepvezetőt le kellett váltanunk, s az elszámoltatások és átadások miatt tolódott el az elintézés.

Szolnokmegyei Tejipari Vállalat. Szolnok.

*

Tatár Imre fegyvemeki levélírónk közölte, hogy a táppénzét nem kapta meg az SZTK-tól. Intézkedésünkre az alábbi választ kaptuk:

„A fenti panaszra hivatkozással közlöm, hogy nevezett táppénzét április 2-án kiutalta az alközpont. A kiutalás azért késett, mert a munkáltató helytelen adatokat közölt a munkáltató igazolványon. A helyes adatok március 26-án érkeztek meg.

SZTK Alközpont Szolnok.“

*

A kunhegyesi Petőfi I. típusú tszcs elnöke arról írt szerkesztőségünknek. hogy a Biztosító Vállalattól nem kapták meg a jégkár térítést.

Az Állami Biztosító budapesti központjától közölték velünk, hogy pótlólag jegyzőkönyvben rögzítették a kárt és az abban megállapított kárszázaléknak megfelelő térítési összeget utalványozták.

Állami Biztosító. Budapest. *

Jászapátiról több panasz érkezett szerkesztőségünkbe arról, hogy a hevesi Állami Biztosító nem fizette ki a dolgozó parasztok jégkárát.

A hevesi pártbizottságot kértük meg a levélíróink panaszainak kivizsgálására. s az elvtársak az alábbiakat közölték:

özv. Dósa Lászlóné azért nem kapta meg a kárösszeget, mert elkésve jelentette a jégkárt. A pénz most van kiutalás alatt. Gulyás Vincze pénzének kiutalása azért késett, mert nem volt befizetve a biztosítási dij. Erről a jegyzőkönyv a jászapáti tanácsnál van. ö is megkapja az összeget a biztosítási díj levonásával. A kiutaló levél Egerben van intézés alatt.

Tuza András községi titkár Heves.

•

A Szolnokmegvei Néplapban f. évi március hó 7-én megjelent „A kunhegyesi Vörös Október tsz-ben

vetik az árpát*’ című cikkben többek között arról is szó volt. hogy a tsz tagok nem tudták a vasútállomáson kirakni a vasúti kocsikból a téglát.

Megállapítást nyert, hogy a kérdéses kocsit III. hó 2-án a 8 órában az állomás kirakáshoz beállította, de a tsz csak a 15 órában jelentkezett a kirakáshoz. Mivel Kunhegyesen a nyílt vonalra 30 kocsit állítottak ki kirakáshoz, és ezt a 15 órában hozták be az állomáshoz, forgalmi okok miatt a vágányra kellett állítani. — melyen a tégla volt.

Közlekedés és Postaügyi Min. Vasúti Főosztálya. Budapest.

*

A Néplap 1954. március 31-i számában „Emberhez méltó szálláshelyet a TEFU Verseghy-úti pihenőjén“ címmel megjelent cikkel kapcsolatban a következőket közöljük:

A cikk megjelenése után nagy javulás mutatkozik a pihenőhelyen. Valamennyi ágy teljesen tiszta ágyneművel és pokróccal van ellátva, A szobában rend és tisztaság van. Intézkedtünk, hogy több mosdótál álljon a dolgozók rendelkezésére.

Az új épületen már az utolsó simításokat végzik és kb. két hét múlva beköltözhető lesz. Ott majd ruhaszekrények is lesznek. Lesz fürdő és ebédlő is. Már most Intézkedtünk. hogy a zsúfoltság megszüntetése érdekében tartsák be majd a szálláson a törvényes előírásokat.

dr. Suchy Dezső oszt.-vez.

Megyei Tanács eü. oszt. Szolnok.

*

Köszönetemet fejezem ki a Néplap munkatársainak, hogy a budai földdel kapcsolatos panaszomat Kivizsgálta és elintézte. Örömmel írhatom, hogy most már nagy- mennyiségben kapható az üzletben budai-föld és mész. így hozzáfoghatunk a tavaszi nagytakarításhoz.

Tanyi Istvánná leve’ező. Martfű.

• , ■

Köszönettel tariozom a szerkesztőségnek, amiért az ügyemet elintézte. Megmondom őszintén, hogy mikor első levelemet írtam, nem hittem azt. hogy kérelmemet elintézik. Most átírta a tanács a húsbeadásomat tojásra és baromfira. Ezért mégegyszer köszönetét mondok.

özv. Barna Péíerné Jászkisér.

fl Cukorgyár [oblian segítse a cukorrépa termelést

Most a tavaszi munkák idején fontos, hogy a termeltető vállalatok zavartalanul lássák el feladatukat, minél kevesebb panaszra adjanak okot a dolgozó parasztság részéről. A szolnoki Cukorgyár azonban nem törekszik erre eléggé. Járásunk több termelőszövetkezetéből fordultak panasszal a mezőgazda- sági osztályhoz, hogy a Cukorgyár nem megfe- '.riően utalja ki a vetési előlegeket. Ilven eset történt a török- miklósi Micsurin tsz tagjaival is. Csurdi Gyula, a Cukorgyár megbízottja megígérte, hogy a tsz tagjai a 36 hold elvetett cukorrépa után 4200 forint vetési előleget kapnak. ígéretét több ízben megismételte. Annál nagyobb volt a meglepetés, amikor a törökmiklósi Nemzeti Bank fiókjának csak 1920 forintot utalt át a Cukorgyár a

Micsurin tsz részére. Ä tsz tagjai pedig számítottak a teljes összegre, hiszen munkaegységelőlegként osztották volna széiiel. A helytelen intézkedés - tagság munkakedvét lehangolta. Helyes lenne, ha a Cukorgyár illetékesei sokkal jobb mun-, kával segítenék a cukorrépatermelő dolgozó parasztokat.

Kerek Gusztáv iárási főagronómus Törökmiklós