Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-24 / 97. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1954 április 24. Az abádszalóki pártszervezet segíti a község dolgozó parasztjainak munkáját | A KORMANYPROGRAMM, I la december 19-d párt- és kormány- határozat az abádszailóki dolgozó parasztok körében is élénk t visszhangra talált. Az őszi vetések ápolásában, a tavaszi vetésben Abád- szaiók a kunhegyesi .iárás községeinek versenyében az első helyen van. Igyekezetükkel bizonyítják be hogy a kormányprogrammot magukévá tették, s lelkesen dolgoznak megvalósításáért. Igyekezetükben segíti őket a községi pártszervezet. Olyan népnevelők, mint az idős Kolláth József. Németh István, Gacsal István dolgozó parasztok és a többiek. Személyes példa- kutatással. felvilágosító szóval lelkesítik többtermelési versenyre a többieket. Németh István 7 holdas dolgozó paraszt a tavaszi munkák kezdetén, a III. pártkongresszus tiszteletére vállalást tett. s j versenyre hívta nemcsak a község, hanem a kunhegyesi járás f valamennyi községének dolgozó parasztjait. Nagy hiba, hogy a í járási tanács nem támogatja eléggé a dolgozó parasztok ti ilyenirányú kezdeményezéseit. A legutóbbi Dártnaoon Németh István elmondotta, hogy Kunhegyesen járt, beszélgetett emberekkel, dolgozó parasztokkal, de az ő versenykihívásáról egyik sem tudott. PEDIG I az abádszalókiak komolyan vették a december 19-i párt- és kormányhatározat megvalósításáért, a föbbtermelésért folyó küzdelmet. Jelenleg 97 százaléknál tartanak a tavaszi vetéssel. S néhány nap alatt teljes egészében földbe kerül a kukorica. Legtöbben már a cukorrépát saraboliák. Jó példával járnak elől a Lenin termelőszövetkezet tagjai. — Nagy megbecsüléssel, elismeréssel beszélnek róluk az egyénileg dolgozó parasztok is. Van is miért. A tsz-ben befejezték a cukorrépa sarabolását, 25 hold kukoricájukat négyzetesen vetették. Legnagyobbrészt kiküszöbölték a multévi hibákat. Mindenki tudja a helyét a munkában. Olyan szorgalmas tagok, mint Jávorszki Lajos, Bicskei Ferenc, Adamecz József, Sz. Varga Mária és a többiek, kora reggeltől késő estig dolgoztak, csakhogy mielőbb földbe kerüljön a búza, árpa, most pedig a cukorrépa és a kukorica. Ezek az eredmények, s a termelőszövetkezetek előtt álló nagyszerű lehetőségek vezették közelebb a nagyüzemi gazdálkodáshoz a 25 egyénileg dolgozó parasztot, aki nemrégen felvételét kérte a Lenin tsz-be« I A GEP4LLOMASON I a pártszervezet felvilágosító munkái a eredményeként szintén megjavult a munka. Az abádszalóki traktorosok idáig 500 egyénileg dolgozó parasztnak munkálták meg a földjét és hozzásegítették a Lenin tsz tagjait a tavaszi vetések sikeres befejezéséhez. Természetesen van még hiányosság a traktorosok munkájában, s erre a gépállomás vezetőit a pártnapon is figyelmeztették a dolgozó parasztok. Főleg a minőségre kell sakkal nagyobb gondot fordítaniok. Különösen fontos ez most. amikor a legcsekélyebb csapadékot is meg kell őrizni a nagyobb terméseredmények érdekében. Segíti az abádszalóki pártszervezet a község dolgozóinak ellátását is. A népnevelők a felvilágosító munka mellett figyelemmel kísérik, hogyan gondoskodik a helybeli földművesszövetkezet az áruellátásról. A pártszervezet már eddig is számos javaslatot tett a földművesszövetkezet vezetőségének a kereskedelemben előforduló hiányosságok kiküszöbölésére. Nagy hiba, hogy a földművesszövetkezet vezetői még mindig nem értették meg. milyen fontos a lakosság ellátásának megjavítása, Nem törekednek arra. hogy szabadfelvásárlásból biztosítsák a húsés zsírellátást. Pedig erre minden lehetőségük meg van. Vegyenek példát a kenderesi földművesszövetkezet vezetőiről. Kenderesen már jóelőre gondoskodtak, hogy a növényápolás. majd később a terménybetakarítás idejére legyen elegendő hús- és zsír a község lakói számára. Az abádszalóki földművesszövetkezet vezetői is tegyék magukévá a pártszervezet javaslatait. s törekedjenek azok megvalósítására. A KÖZSÉG dolgozói bizalommal fordulnak a pártszervezet felé, a december 19-i párt- és kormányhatározat megvalósítása, az árubőség megteremtése, az ipar- és a mezőgazdaság kö.zötti kapcsolat további megszilárdítása érdekében kifejtett szorgalmas munkájuk is ezt igazolta. Pártkongresszust küldött R Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége ratifikáita a hóború áldozatainak védelméről szóló 1949 augusztus 12-i genfi egyezményeket MOSZKVA. (TASZSZ.j A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége ratifikálta a háború áldozatainak védelme tárgyában hozott genfi egyezményeket, amelyeket az 1949. évi genfi értekezleten dolgoztak ki és amelyet a Szovjetunió képviselője 1949 december 12-én írt alá. Ezek az egyezmények a következők: 1. Egyezmény a hadrak élt seregek sebesült és beteg tagjai sorsának enyhítéséről. 2. Egyezmény a tengeri fegyveres erőkhöz tartozó sebesültek, betegek és hajótörést szenvedett személyek sorsának megjavításáról. 3. Egyezmény a hadifoglyokkal való bánásmódról. 4. Egyezmény a polgári lakosság védelméről háború ideién. (MTI.) — a Nemzetiségi lanacs MOSZKVA. (TASZSZ.) Április 22-én délután a Kreml-palota nagytermében ülést tartott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Nemzetiségi Tanácsa Az ülésen tovább folyt a vita Arszenyi.i Zverjevnek, a Szovjetunió pénzügyminiszteréneK az 1954. évi állami költségve téster- vezetről tartott beszámolója fölött A felszólalók lelkesen helyeselték a jóváhagyás céliából az ülésszak elé terjesztett állami költségvetéstervezetet. Nazarso Dodhudojev. a Tadzsik Szovjet Szocialista Köztársaság képviselője kiemelte, hogy az állami költségvetéstervezetben Tádzsikisztán népgazdaságának céljaira előirányzott kiutalások teljes mértékben biztosítják a népgazdasági feladatok teljesítését. Dodhudojev több gyakorlati kérdést érintett beszédében és a többi között rámutatott annak szükségességére. hogy olyan különleges traktorokat és mezőgazdasági gépeket gyártsanak, amelyek alkalmasak a Tádzsikisztán magaslati vidékein végzendő mezőgazdasági munkára. Konsztantyin Piszin (Altái-vidék) az altáji kolhozparasztofenak a április 22-i délutáni ülésé szűz- és parlagon hagyott földek megművelésében végzett munkájáról beszélt. Türkmenisztán szocialista fejlődését Balis Ovjezov küldött vázolta. Ovjezov küldött hangsúlyozta, hogy a világ egyetlen kapitalista országában, de különösen a keleti kapitalista országokban sem fejlődött a tudomány, kultúra és a művészet oly rohamos mértékben, mint Türkmenisztánban. Juslas Paleckis (Litván SZSZK1 küldött elmondotta, hogy Litvániában most tizenötször annyi középiskolai tanuló van. mint a litván burzsoá-rendszer gimnáziumaiban és egyéb középiskoláiban volt. Paleckis küldött beszéde végén hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió 1954. évi állami költségvetése béke- költségvetés. A Nemzetiségi Tanács ülésén beszédet mondott még Borisz Bes- csev, a Szovjetunió közlekedésügyi minisztere. Marija Kovrigina, a Szovjetunió egészségügyi minisztere, Alexei Miurisep, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnöke és több más küldött. (MTI.) XT özei hatezer hold gondját AV viselni nem könnyű munka. Különösen most — a bő termés alapjainak lerakásánál — igényel talpig embert ez a feladat. Olyant, akinek helyén van az esze, a szíve és képessége legjavát, adja dolgozótársai munkájának rhegkönnyítésé- ért, a gazdaság felvirágoztatásáért. De még ennél is emberibb ember kell arra a munkahelyre, ahonnan nemcsak a gazdasági ügyeket kell figyelemmel kísérni, hanem szeretettel kell törődni az emberek nevelésével, a termelőszövetkezet többszáz tagjának ügyes-bajos dolgával, az élet ezernyi oldalának sok-sok problémájával. Mindez a termelőszövetkezet pártszervezete vezetőségének, elsősorban pedig a párttitkárnak kötelessége. Mihály Tiborné, a turkevei Táncsics tsz párttitkára igyekszik méltó lenni hivatásához. Szeretettel, megbecsüléssel ibeszél róla mindenki, aki ismeri. Ott nőtt fel a kévéi határban, örökös munkában, folytonos küzdelemben. Férjét magávalra- gadta a háború vihara,«három gyermekét mégis tisztességgel felnevelte. Nem ismeretlen tehát előtte a munka neheze, az élet alaposan megpróbálta. Talán azért is tud olyan megértéssel foglalkozni dolgozótársaival, segíteni őket a bajban, utat mutatni nekik a jövőre vonakozóan. Ljj a kimegy a területre — közAA bevetőleg meg kell jegyezni, hogy igen gyakori vendég a növény- termesztési és állattenyésztési brigádoknál — mindenkihez van egykét baráti szava. így aztán a pár- tonkívüliek is bizalommal fordulnak hozzá. Legutóbb például Balázs Pálné kérte, járjon közbe a termelőszövetkezet vezetőségénél, hogy a tsz napközi otthont mielőbb rendezzék be, hiszen közeledik a növény- ápolások ideje és sok asszony szeretne bekapcsolódni a munkába. — Szükség van a szorgos aszonyke- zekre és a családoknak is sokat jelent keresetük. (Tavaly például Pa- bar Emília csak búzából közel 20 mázsát kapott). Ezt bárki megérti. Igazán szorgalmazni ezt az ügyét azonban csak olyan asszony tudja, mint Mihályné, aki maga is hosszú éveken keresztül arra kényszerült, hogy apró gyermekeit megfelelő felügyelet nélkül hagyva végezze munkáját kint a határban. Fáradozásának nem kis része van abban, hogy a napközi május 1-én ismét megnyílik. Jó munkájuk után megérdemlik ezt a tsz asszonyai. Nem> érdektelen megemlíteni, hogy most tavasszal 2100 holdon végezték el a fejtrágyázást. Uatárjáráskor, munkaközAA ben lehet az emberek szívéhez igazán közelkerülni. Ilyenkor könnyebben megoldódik a nyelvük, szívesebben elmondják véleményüket, javaslataikat a szövetkezet életével kapcsolatban. Legutóbb például a Csillag brigádban ifj. Vida Lajos, Szabó Lajos és a többiek azt javasolták neki, hívja fel a vezetőség figyelmét a kapásnövények területének egyénekre osztására. így jobban bevonhatók a családtagok a munkába és a prémiumot is igazságosan lehet elosztani a kiváló termést elérők között. Mihályné elvtársnő figyelme kiterjed mindenre. A közelmúltban a sertéstenyészetet nézte meg. — Nagy az elhullás a kisebb malacok között, pedig mi mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk — újságolta a sertésgondozó. Arra a kérdésre azonban, hogy mikor volt kint telepükön az állatorvos, már nagyon bizonytalan választ adott. Mihályné elvtársnő intézkedett, hogy a szakemberek megvizsgálják a malacokat, s azóta megszűnt az elhullás. Az eseményekben dús hétköznapokon odahaza is van bőven tennivaló, hiszen még mind a három lánya nagyon fiatal. — Szomjúhozzák az anyai szeretetet, gondoskodást. A kis Teréz és Juliska jól tanul, Máriának azonban már vannak nehézségei ezen a téren. A háztartási munkák végzése közben Mihályné szakít időt magának, hogy segítse a tananyag elsajátításában. ^ termelőszövetkezeti tagok méltán büszkék párttitká- rukra. Együtt örültek vele, mikor a közelmúltban államunk kitüntette, — osztoznak boldogságában most, hogy a Megyei Pártértekezlet megválasztotta küldöttnek a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresz- szusára. Persze nemcsak örülnek, hanem el is látják jótanácsokkal, elmondják neki, hogy mit várnak a kongresszustól. K. Nagy Károly növénytermesztési brigádtag például — aki szorgos munkában eltöltött 63 éve aíatt sok mindent tapasztalt — arra hívta fel figyelmét, hogy mint a kongresszus teljes jogú küldötte hasson oda, olyan határozatokat hozzanak, melyek biztosítják a közelmúltban elkövetett hibák végleges kiküszöbölését és lehetetlenné teszik azok megismétlődését. Mihályné elvtársnő meghallgatja, összegyűjti a javaslatokat, hogy azokat tolmácsolhassa a párt legfelső fórumának. A Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a turkméniai gyapottermelés továbbfejlesztéséről MOSZKVA. (TASZSZ.) A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártiának Központi Bizottsága az 1954—1958. évekre vonatkozóan határozatot hozott a turkméniai gyapottermelés továbbfejlesztéséről. A határozat kiemeli, hogy a köztársaság kolhozainak nyersgyapottermelése az utóbbi években jelentősen növekedett és 1953-ban negyvenöt százalékkal felülmúlta a háború előtti színvonalat. A Szovietunió minisz- t er tanácsa és az SZKP Központi Bizottsága a turkméniai gyapottermelés továbbfejlesztésének fontos jelentőséget tulajdonítva, elfogadta a Turkmén SZSZK minisztertanácsának azt a javaslatát, hogy a köztársaság nyersgyapottermelését 1955ben 405 ezer tonnára. 1958-ban pe- dig 621 ezer tonnára emeljék. En-i nek megfelelően a gyapot vetésterületét 1955-ben 180 ezer hektárra, 1958-ban pedig 231 ezer hektárra emelik. A Kara Kum-csatorna építésért kívül több más hidrotechnikai munkát végeznek az öntözött területek növelése céljából. Továbbfejlesztik a gépesítést és sokfaita úi géppel segítik elő a gyapottermelés növelését. egyidejűleg emelve a gép- és traktorállomások, valamint a lakóházak számát és bővítve a kultúrintézmények hálózatát. Gondoskodás történik megfelelő szalkkáderek kiképzéséről, a szakiskolák számának növeléséről és több új gyár létesítéséről is. (MTI.) SAJTÓANKÉT CIBAKHÁZÁN Csütörtökön este a Szolnokme- gyei Néplap Cibakházán mintegy 150 dolgozó részvételével' olvasó- ankétot tartott. Az a Tiszazug, amelyet Móricz Zsigmond, nagy írónk mintegy húsz évvel ezelőtt a sötétség birodalmának nevezett, ma egészen megváltozott. Más lett a táj arculata és az emberek gondolkodásmódja. Tiszaföldvár mellett, az úgynevezett homoki részen kezdődik az a gyümölcs- és szőlőtermő öv, amely Cibakháza határán keresztül, egészen Tiszakürtig húzódik. Szép és gazdag ti' a vidék. Szőlőskertek váltogatják egymást s ilyenkor tavasz táján, fehér vagy rózsaszín virágtakaró borítja a gyümölcsfákat. Cibakházán talán nincs is olj’an ember, akinek a szántóföldje mellett ne lenne egy kevés szőlője is. Az ottani dolgozó parasztok tehát elsősorban a gyümölcs- és szöllőfermelők problémájáról beszéltek, Barta Sándor elmondta, hogy a párt és az állam az elmúlt hóna- pokbán sokat segített a helybeli szőlő- és gyümölcstermelőkön is. Nemrég egy gyümölcstermelés} szakembert kapott a falu. Az idén már korlátlan mennyiségben szerezhetik be a védekezőszereket. A helyi vezetők hibájából azonban koratavasszal a rügyfakadás előtti permetezést legtöbb helyen elmulasztották, mert nem volt olyan üst, amelyben meg lehetett főzni a mészkénlevet. Ebből a hibából tanuljanak az illetékesek és a nyári permetezésre sokkal jobban készüljenek fel — mondotta Barta Sándor. Balázs János és még jónéhány dolgozó paraszt az egész községet érintő problémával, a mész minőségével foglalkozott. A felszólalók elmondták, hogy a mész rossz. Sokszor 50—60 százaléka használhatatlan. Ugyancsak Balázs János tett említést az áruelosztásról. „Mi, dolgozó parasztok borsóból, zöldségféléből tudunk leghamarább pénzelni. Hamarosan, pár hét múlva. árusíthatjuk ezeket a konyhakerti növényeket. Szeretnénk, ha a különböző vállalatok figyelembe vennék anyagi helyzetünket s ennek megfelelően olyan időpontban küldenének több árut, amikor pénzünk van. Jó lenne, ha rézgálicot is 2—3 hét múlva nagyobb mennyiségben küldenének.” Ezen az ankéton derült ki az is, hogy a városi dolgozók miért voltak kénytelenek fonnyadt zöldségfélét vásárolni. A MEZÖKER Vállalat nem gondoskodott az áru felvásárlásáról. Az átvétel idejét rosszul választották meg. Bodnár Mihály tszt-tag mondta el a következőket: „Az illetékes vállalatok már most jóelőre készüljenek fel a zöldségfélék megfelelő szállítására. Mi, cibakháziak azt szeretnénk, ha a városok dolgozói friss árut kapnának. A tavalyi hibákból okulva, az idén meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy a friss zöldségféléket a termelőktől csak délelőtt 8—9 óra tájban veszik át. Az áru törődik, s hosszú várakozási idő alatt megfonnyad. Véleményem szerint mindenütt meg lehetne oldani a korai átvételt és a jó áruszállítást.’‘ Az ankéton sok egyéb, a község lakóinak életében rendkívül fontos probléma vetődött még fel. Jónéhány dolgozó paraszt kifogásolta, hogy a tanács vezetői nem becsülik eléggé az állattenyésztést. Cibakházán még mindig nincs törzskönyvezés. Pápai Istvánné tíz asszonytársa nevében beszélt. Elmondta, hogy a földművesszövetkezet évek óta tartozik fnunkabérükkel. Fordultak már mindenhová, de segítséget még nem kaptak. Jó lenne, ha a Szövetkezetek Megyei Szövetségén végre elintéznék Pápai Istvánné és társai ügyét. Nagy László a közlekedési nehézségekről beszélt. Cibakházán nincs vasútállomás. Az autóbusz azonban nem tudja lebonyolítani a növekvő forgalmat. Véleménye szerint a meglévő autóbusz helyes kihasználásával helyi járatot lehetne létesíteni Tiszaföldvárra, s a homoki vasútállomásra. Kérését az illetékeseknek érdemes figyelembe venni és a helyszínen megvizsgálni a közlekedés megjavításának lehetőségeit. Cibakházán baj van a villany- világítással. Fehér Istvánné, Barta Sándor és még sokan mások elmondták, hogy az újkiosztási részen és néhol a faluban is nagy szükség lenne a villanyra. Kérik az illetékeseket, amennyiben a villany bevezetésének nincs akadálya, úgy hamarosan kezdjék meg a munkálatokat. Az ankét résztvevői felhívták a tanács figyelmét arra is, hogy a külterület egyik-másik helyén annyira beépült, hogy házszámokkal, utcanevekkel kell ellátni a lakóházakat. Több dolgozó paraszt és parasztasszony kifogásolta, hogy a határban lévő kútak rosszak. Sokszor 2—3 kilométert is kell gyalogolni, hogy a dolgozó parasztok jószágaikat megitathassák. Ez nyilvánvalóan nagy időveszteséget jelent. A faluban igen népszerű a futball és a röplabda. Barta Sándor a sportkedvelők kérését tolmácsolta, s felhívta a Megyei Testnevelési és Sportbizottság figyelmét arra, hogy a falu sportéltével többet törődjenek. Cibakházán szívesen sportolnának, ehhez azonban nincs megfelelő felszerelésük. Az elhangzott felszólalások arra figyelmeztették a helyi tanács vezetőit, hogy sokkal többet törődjenek az úgynevezett apró, de mindenkit érintő problémákkal. Terjedjen ki a figyelmük mindazokra az eseményekre, amelyek a dolgozó parasztok munkáját bármi módon gátolják. Táborosi Mihály, özv. Fodor Józsefné és még jó páran az Állami Biztosító Vállalat felületes munkáját bírálták. A nyáron gyapotvetésük nagyrészét jégkár érte. Ferenczi Mihály termelési felelős ezt az eseményt időben tudatta a vállalattal. A jégkár felbecsülésére azonban december közepén jelent meg egy jégkárbecslő a községben, amikor nyilvánvalóan már semmit sem lehetett megállapítani. Sok dolgozó paraszt pedig nem kapta meg a kártérítési díjat. Özv. Huszár Kálmánná kifogásolta, hogy a földeken keresztül-kasul utat csinálnak. Emiatt a vetésben is kárt tesznek. Az illetékes szerveknek az a feladata, hogy mielőbb meg is szüntessék az ankéton felvetett hibákat. Néhány felszólalónak írásban válaszolunk, Szekulity Péter / \ A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka
