Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-23 / 96. szám

* " 1934 április 23. SZOLNOKMEGYEl' NÉPLAP 3 Pedagógusok a mezőgazdaság fejlesztéséért LELKES hangulatú gyűlés szín­helye volt folyó hó 16-án a me­gyei tanács oktatási osztálya. Az •oktatási osztály és a pedagógus szakszervezet hívta össze a megyei oktatási és szakszervezeti funkcio­náriusokat, hogy számbavegyék azo­kat az eredményeket, melyeket pe­dagógusaink a mezőgazdaság fej­lesztése terén eddig elértek, s ki­jelölték a jövő feladatait. HACK MÁRTON osztályvezető beszámolójában rámutatott arra. milyen nagyszerű távlatokat nyit meg a kormányprogramm nyomán kialakult új gazdaságpolitika okta­tásügyeink fejlesztésében is. A megye mezőgazdasági techniku­mai az eddigi tapasztalatok alapján megfeleltek az igényeknek. Szoros kapcsolatot építettek ki egy-egy tsz-szel. így a mezőtúri mg. tech­nikum. a Haladás tsz-et patronálva javaslatot készített a tsz profiltípu­sának megváltoztatására. De nem feledkezik meg a nevelőtestület az egyénileg dolgozó parasztokról sem. Előadássorozat, ankét, gyakorlati bemutató szolgálta pl. Mezőtúr pa­rasztságának szákmai fejlődését is. Komoly értéket jelentenek azok a kulturális rendezvények is. ame­lyek a patronáló iskolák nevelői és diákjai a tsz-ekben. kulturotthonok- han tartanak. Tevékenyen veszik ki részüket a munkából az általános iskolák is. számtanóráik példáiban sokszor szerepelnék a helyi tsz-ek költség- elszámolásai. • Már a kiragadott példák is meg­győző erővel hatnak s hatottak az értekezlet résztvevőire is. akik lel­kes hozzászólásaikban adták tanú- jelét annak, hogy a megye oktatási szakszervezeti vezetői és gyakorló pedagógusai továbbra is központi feladatuknak tekintik újuló életünk alappillérének erősítését: mező­gazdaságunk fejlesztését. Az előadást számos hozzászólás követte. így VÉGH LAJOS turke- vei igazgató ismertette, hogy a tur- kevei pedagógusok több mint 48 százaléka dolgozott eddig is a tsz- ben, most pedig újabb 12 kapcsoló­dott be a tsz-ek támogatásába. CS. KOVÁCS IMRE és VERÉB JÓZSEF a karcagi viszonyokat is­mertették. Többek között elmondták, hogy pl. az Április 4. tsz-ben 14 nevelő vé­gez tevékeny kulturmunkát. A tsz nagyrabecsüli segítségüket és munkaegységben számolja el telje­sítményüket. VÁGÓ RÓZA mezőtúri nevelő azt fejtegette, hogy milyen sok függ a tsz és az iskola közötti helyes viszony kialakításában a ne­velőtől. Elmondotta, hogy a fásítás végrehajtása hogyan nyerte meg a Béke tsz vezetőségét az iskolá­nak. Végül KISS LÁSZLÓ elvtárs. a megyei pártbizottság ágit. prop. tit­kára értékelte a pedagógusok ed­digi munkáját, maid a további fel­adatokat két területen jelölte meg. Az iskolán belüli területen fokozni kell a szilárd tárgyi tudás és az ön­tudatos fegyelem kialakítását: a tanórákon és a szakkörökben egy­aránt. Erősíteni kell azt a munkát is, amely az iskolán kívüli területre vonatkozik. Mégt szélesebb területen kell bekapcsolódni az ismeretter­jesztő előadások tartásába a mun­kaegység-számítások tanításába, a kulturcsoportok vezetésébe. Bizo­nyos,, hogy ezeken a területeken kialakult jó kapcsolat megszilár­dítja a tsz-t és jó hatással lesz az iskolák életére is. A hozzászólások után az értekez­let résztvevői egyhangúlag elfogadj ták a határozati javaslat pontjait és a következő felhívással fordultak a megye pedagógusaihoz: FELHÍVÁS! Mi, Szolnok megye nevelői, ma­gunkévá tesszük pártunk és kormá­nyunk határozott törekvését, né­pünk és saját magunk állandóan növekvő anyagi és kulturális szük­ségleteinek egyre fokozottabb ki­elégítésére irányuló célkitűzéseit. Látjuk az új felnövekvő nemzedék nevelésének fontosságát a szocia­lizmus építésében, helytállásunk­kal, lelkiismeretes munkánkkal le­szünk a kormányprogramm meg­valósításának aktív harcosai isko­láinkban és iskolánkívüli tevékeny­ségünkben. Amellett, hogy az iskolában az Oktató és nevelő munka színvona­lának az emelésével, az ifjúság is­kolánkívüli munkájának megszer­vezésével és irányításával dolgos, hazáját szerető, a béketábor nagy ügyéért lelkesedő, szocialista Ma­gyarországot építő, öntudatos ifjú­ságot akarunk nevelni, tevékenyei: kívánuk résztvenni a mezőgazdaság fejlesztésére hozott párt- és kor­mányhatározat népszerűsítésében, ismertetésében, valamint gyakor­lati megvalósításában és ezért az alábbi határozati javaslatot fogad­juk el: j—r A tanév hátralévő részében L! lelkiismeretes, odaadó mun­kától arra törekszünk, hogy ered­ményesen fejezzük he az idei isko­lai évet, tanulóinkat .biztos tárgyi ismeretek birtokába juttassuk, és hogy iskoláinkban kialakuljon az eredményes nevelést biztosító szi­lárd munkafegyelem. t~2 j A városi oktatási osztályok !—í és a járási oktatási csopor­tok az iskolák igazgatóinak részvé­telével f. évi április 28-ig negvitat- ják az MDF Központi Vezetősége és a Minisztertanács határozata alap­ján a mezőgazdasági termelés fej­lesztésével kapcsolatos helyi tenni­valókat és meghatározzák a további feladatokat. A tanácskozásra meg­hívják a helyi pártszervezet és ta­nács képviselőjét is. pn A nevelők mind az általá- !—- nos, mind a középiskolákban a tanítási órákon a tananyaggal kapcsolatban állandóan foglalkoz­nak a mezőgazdasági termelés fej­lesztésével, hogy minél jobban mé­lyítsék el a tanulók mezőgazdasági ismereteit és minél /eredményeseb­ben kapcsolják össze az órán tanult anyagot a gyakorlati tevékenység­gel. rjT A biológiai szakköri fqglal- ■—- közősökön a nevelők a tanu­lókkal is megbeszélik a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésére hozott párt- és kormányhatározatot, a gaz­dasági gyakorlótelepeken agrotech­nikai kísérleteket végeztetnek a ta­nulókkal. 9 rv-j Minden falusi és tanyai is- C—! kola mellett kérjük a gazda­sági kísérleti telep létesítését. jnrj Az elkövetkezendő iskolai ■—- évben a lehetőség szerint mi­nél több iskolában létesítsünk meg­felelő számú „Micsurin-szakkört“. ryj Nevelőink a tsz-ek kérésére -—! egységszámítási tanfolyamo­kat szerveznek, vállalják felnőttek részére a mezőgazdasági szakkörök vezetését, ismeretterjesztő előadáso­kat tartanak. nn A Megyei Tanács Oktatási -—■ Osztálya az O. M.-től kéri a mezőgazdaságían tanításának a be­vezetését az ált. iskolák felső tago­zatában. j-g"j Nevelőink és iskoláink pat- ■—' ronálják a tsz-ek kultur- csoportjait. jTnj Iskoláink támogatására meg- '—í szervezzük a „Termelőszö­vetkezetek az iskoláért” mozgalmat. TTTj Az iskolák és a termelőszö- ■—! vetkezetek között kívánatos helyes kapcsolat kiépítésére a Szol- nokmegyei Néplapban ismertetjük a turkevei termelőszövetkezetek és a helyi iskolák között kölcsönös tá­mogatáson alapuló, egészséges, kö­vetésre méltó kezdeményezéseket. TTöj Buzdítjuk tanulóinkat, hogy —! minél nagyobb számmal ve­gyenek részt a nyári mezőgazda- sági munkákban. Barna Ferenc művezető és váltótársa Esztergályosok I A szerelde dolgozóinak munkája, tervük telje­sítése tőletek függ. Adjatok időben minél több kész alkatrészt!’1 — Ez a; felirat közel hárem hónapja dí­szíti a forgácsolók kis birodalmát. A műhely gyalusai, esztergályosai és marósai naponta számtalanszor rápillantanak a nagy piros betűkre. Ki tudja, közben hányszor gondol­tak arra, mikor lesz már valóság a jelmondat, mikor tudnak kellő se­gítséget adni a szereidének. Minden igyekezetük hiábavaló volt. Egyszer nyakig voltak munká­val, máskor órákhosszat álldogáltak tétlenül. A rossz munkabeosztás, a felelőtlenség nemcsak a forgácso­lóknál, hanem a szereidében is megbontotta a rendet. A szerelde akkori művezetője, Barna Ferenc elvtárs, nem győzte hallgatni az emberek elégedetlenségét. Mit tehe­tett mást, mint fogta a megmun­kálásra váró munkadarabokat, s maga vitte a forgácsolóba. Azután háromszor-négyszer is sürgette, míg elkészítették. A kapkodás, a szerve­zetlenség, az egész üzemre kihatott. Részben ez okozta, hogy a téli gép­javításokat 11 nappal később fejez­te be a Mezőgazdasági Gépjavító. Mikor mégis végeztek vele, Bar­na Ferenc művezető a forgácsolók­hoz kérte magát. — Engedjen át, igazgató elvtárs — mondta. — Szeretném. bebizo­nyítani, hogy a forgácsoló nem is olyan rossz üzemrész, mint ahogy vélekednek róla. — Hát, ha vállalja, én nem bá­nom — egyezett bele Tóth elvtárs ,—, majd meglátjuk az eredményt. % Egy hónapja irányítja Barna elvtárs -a forgácsolót. Az első na­pokban bizony nem ment könnyen a munka. Többen hiányoztak iga­zolatlanul és 100 százalékon alul teljesítő is volt jócskán. Minden emberrel szinte naponta kellett beszélgetni, önmagában azonban ez még nem volna elég. Gyakorlati se­gítséget vártak a forgácsolók, A fiatal műszaki vezető ezzel sem ma­radt adós. Műszakkezdéskor, vagy napközben, ha valamilyen munkada­rabot adott megmunkálásra, a mun­kalappal együtt adta át. Ilyen ez­előtt nem veit a forgácsolóknál. Munkalapot csak a hónap végén láttak. Egész hónapban nem tud­ták, hogy miért dolgoznak. Kelemen József esztergályos az elmúlt hónapban sorozatosan hiány­zott. Különösen fizetés után, na­pokig nem mutatkozott. A műveze­tő vele is foglalkozott, s azóta so­kat változott. Öz Mihály esztergá­lyosnak sem volt jó ftíre. „Nagy­hangú, sokbeszédű és kevésmun­kájú ember '1 — így nyilatkoztak felőle. % Ezen a kora délutánon Öz Mi­hály ifjúmunkást gépe mellett ta­láljuk. Éppen lánckocsitengely por­védőt esztergál. Kissé hajlott test­tartással irányítja, hol előre, hol hátra a bonyolult gépet. — Ezen — mutat az eszterga­padra fogott munkadarabra — most végzem az első" műveletet. Ehhez tartozik a második és har­madik simítóforgás is. Mikor végez, kést cserél, s ki- szurkálja a iporvédőt. Persze nem megy mindig nála ilyen jól a mun­ka. Van, mikor gépe nem bírja a 15 mm-es fogást, csillogó forgács­darabok gyűlnek a kés elé. Jó szak­embernél nem sok időt vesz igény- be^a kis zökkenő elhárítása s Bar­na" művezető tanácsát kéri. — így jó lesz, vagy másképpen csináljam? — mutat a mellette lévő vasdaratora. — Tudod te azt, Mihály, úgy csi­náljad, hogy jó legyen. Érted'? — S vállára csap a nyúlánk , esztergá­lyosnak. öz Mihály, a nemrég 80— 90 százalékot teljesítő esztergályos az elmúlt hónapban 120 százalékot teljesített. -* % I Tóth Ferenc esztergályossal nem ezen a rövid délutánon talál­koztunk először. Még a télen is­merkedtünk meg. Ö beszélt akkor az üzemi hiányosságokról legőszin­tébben. Tóth elvtárs most sem lát rózsaszínben. — Van javulás az elmúlt ^idők­höz képest, még hozzá nem is ke- Vés — mondja megfontoltan —, de ez még korántsem elég. Barna elv­társ valóban jól dolgozik. Beszél az emberekkel, a munkalapokat is ki­osztja, szóval ott van, ahol éppen szükség van rá. A hibát én inkább váltótársánál, Csőke János műveze­tőnél látom. A múlt hetekben Bú­kor Frigyes gyalúsnak naponta 3— 4 órát kellett állni, mert nem volt munkája. Ha megkérdezte Csőke elvtárstól, hogy mikor dolgozhat, a már megszokott választ kapta: — „Majd lesz munka, csak türelem”. Valóban lett is, ha nem aznap, más­nap. No, nem azért nem dolgozott Búkor Frigyes, mert nem volt munka az üzemben, hisz ebben a hónapban 25 traktornak és 5 kom­bájnnak kell elkészülni. Ugylátszik, Csőke elvtárs elfeledkezett a javí­tásra váró masinákról. Annyi bizo­nyos, hogy a munkahiány miatti 80 százalékos teljesítésével szégyel a kongresszusi versenyben résztvenni Búkor elvtárs. — Nem megoldhatatlan problé­mákról van szó ennél a műszaknál. Több figyelmesség, az emberekkel való foglalkozás, véleményük meg; hallgatása, fordulatot jelentene ha­marosan a munkában. Példáért sem kell messzire menni, Barna elvtárs szívesen segítségére lesz. A hibák eléggé súlyosak, hiszen az üzem tervteljesítéséről, az adott szó va- lóraváltásáról, s nem utolsó sorban a dolgozók keresetéről van szó. Változtasson minél előbb eddigi módszerén Csőke elvtárs, hogy az ő műszakjában is az „egyre több al­katrészt a szereidének'* jelmondat minél előbb valóság legyen, G. J.-né. Örömmel üdvözöljük a Társadalom- és Természettudományi ismeretterjesztő Társulat jászberényi szervezetének megalakulását "Jászberény egykor nemcsak a Jászságnak, de az egész jász- ~ kun kerületnek központja volt és kulturális téren is vezető helyet foglalt el. Gimnáziuma a legrégibb az egész megyében. A ka­pitalizmus évtizedei alatt azonban a város lassú sorvadásnak indult, vezetőszerepe aláhanyatlott és tipikus alföldi földműves várossá lett. Az ország felszabadulása meghozta Jászberénynek a saját. kü-\ lön felszabadulását is. Az iparosodástól .a napszámbérek emelkedése miatt rettegő nagygazda családoknak szinte korlátlan hatalma meg­szűnt és kormányzatunk gondoskodása megnyitotta a városban az ipar fejlődésének útját. Ha megtekintjük első ötéves tervünk térké­pét, azon ott találjuk már Jászberényt is éz új ipari központok so­rában. Ez az átalakulás, amely az elmaradt mezőgazdasági városból ipari vérost teremtett, természetes kihatással volt a város kulturális életére is. Igen sok új szakmunkás, mérnök és más értelmiségi fog­lalkozású került a városba, akik elevenebb kultúrigényeket hoztak magukkal. A meglévő egyesületek, szervezetek igyekeztek ezeket az igényeket kielégíteni, de hiányzott az a szervezet, amely a kulturá­lis törekvéseket szervezte, irányította és egységbe foglalta volna. Az előadásokat sokszor ötletszerűen tartották és az egyik szervezet nem tudott arról, hogy mire készül a másik. Szocializmust építő ha­zánkban azonban semmi sem történhet kellő tervszerűség nélkül, meg kellett tehát alakítani azt a szervezetet, amely ezen a vona­lon biztosítja a tervszerűséget. Az új társulat magába tömöríti azokat az értelmiségieket, akik már eddig is tevékeny részt vettek a társadalmi és a természettudo­mányi ismeretek terjesztésében, de soraiba hívja azokat is. akik ed­dig távolmaradtak, de akiktől ennek a munkának a további kiszé­lesítését és fejlesztését várja. Minden szakkérdéssel annak legkivg^ lóbb ismerője fog foglalkozni. A társulat szervezetének megalakulása új fejezetet nyit a város kulturális életébep. Hozzájárul maid sok tudománytalan nézet el­oszlatásához és szervezője és irányítója lesz az új szocialista kultú­rának. Ezt várjuk Jászberényben a Társadalom- és Természettudomá­nyi Ismeretterjesztő Társulattól. Németh Ferenc dr. Jászberény. Nagyobb gondosságot kérünk Terméseredményeink emeléséhez szükséges, hogy a földművesszö­vetkezetek gondoskodjanak a jó áruellátásról. Községünkben ez nincs meg. Kevés a mezőgazdasági munkaeszköz, kevés a kapa. Nö­vényvédőszer sincs a községben. Amikor ezt Fehér Pálné ügyveze­tőnek mondjuk, azt válaszolja: — „Olyan kis mértékben fogyaszt a község növényvédőszert, hogy azért nem érdemes tartani”. Helyes len­ne, ha az ügyvezető elvtársnő változ­tatna ezen a véleményen, s gondos­kodna arról, hogy meglegyenek ná­luk a szükséges mezőgazdasági munkaeszközök, s növényvédősze­NAGY MÁTYÁS ■ • Alattyán Egyetértek A „Sürgős intézkedést kérünk“ című cikkel, — melyet Gaál Gyula levelező írt, — én is egyet értek. Az utóbbi időben valóban sokat kell várni a szolnoki 1. sz. postahivatal­nál a küldemények feladásánál. A hiba szerintem ott van, hogy a posta vezetősége nem orvosolja a dolgozók jogos kérését. Pedig volna erre lehetőség. A Néplap szerkesz­tőségét arra .kérem, hogy Szolnok város dolgozóinak panaszát újból tárja fel. Szabados László Szolnok, Csokonai út 1/a. Rossz a példa Városunk dolgozói megkezdték a takarítást. Azonban a városi és já­rási tanácsnál figyelmen kívül hagyják ezt a munkát. Nem mutat­nak példát a lakosságnak. A városi tanács udvarán hónapok óta ott van a faltörmelék, tégla­darabok, a járási tanácsnál pedig a ki járati ajtóhoz van leöntögetve a kályhákból kihordott salak, per­nye. Úgy tudom, hogy a városnak van kocsija, lova — s a szemét el- hordása még pénzbe sem kerülne. Szeretnénk, ha a hibát mielőbb megszüntetnék, a meleg idő beáll­tával a sok szemét betegség terjesz­tője is lehet. Török Iván Törökmiklós Tartsák nyitva az 1BÖSZ- árudát A karcagi IBUSZ elárusítója több gondot fordíthatna az utasok­ra. A vonat még az állomáson tar­tózkodik, de már ott semmit nem lehet venni, mert az IBUSZ be van zárva. Az elárusítóriő úgy gondolja, ha cigarettát, vagy gyermekeiknek egy kis cukorkát akarnak venni, menjünk a városba. Ha ezért szó­lunk neki, durván visszautasítja a bírálatot. Ugylátszik, ő még nem tanulta meg, hogy mindenhol min­dent a dolgozók jobb ellátásáért, kiszolgálásáért kell tennünk. ALÁÍRÁSOK Hol késik a dohány ára ... 4 Még 1950-ben történt. A jászkis- éri földművesszövetkezeten keresz­tül leszerződtem dohánytermelésre. 222 kg dohányt átadtam — melyet igazolni is tudok. A dohány árát azonban nem kaptam meg, bár többször sürgettem a kifizettetést: Nem tudom, hogy hol és miért tartották vissza a pénzt. Mint a Néplap hű olvasója, a szerkesztőség segítségét kérem annak kinyomozá­sára. Bartók József dolgozó paraszt Jászkisér IHTÉZKEI>£S£K Az 1954. áprils 13-i Néplapban a kunmadarasi földművesszövetkezet ügyvezetője levelet írt. Abban bí­rálta vállalatunkat, amiért nem látta el a szövetkezetei dughagy- mával. Ezzel kapcsolatban közöljük, hogy Kunmadarason a földművesszövet­kezet szerződtetett termelőket vö­röshagyma termelésre. — Vállalták, hogy a Felvásárlási Igazgatóságon keresztül biztosítani fogják a dug- hagymát. Mi azt a szállító vállalat­tól megrendeltük, vasúton feladtuk, s tudomásunk szerint az időben megérkezett a szövetkezet címére. MÁRTON ERNŐ Szolnok, MÉSZÖV Felvásárlási Igazg. * A mezőtúri vezetékesrádióval kapcsolatos cikket, — mely leve­lem nyomán jelent meg, — olvas­tuk a Néplapból. Látjuk, hogy a szerkesztőség gondoskodik a dolgo­zók panaszainak kivizsgálásáról és annak elintézéséről. A cikk megjelenése után a deb­receni Postaigazgatóságtól jöttek ki elvtársak és érdeklődtek az ügy fe­lől. ök tiltakoztak a cikkért, s arra hivatkoztak, hogy az automata óra volt rossz. Ugylátszik, hogy a bírá­lat használt az automata órának is, mert azóta, — ha nem is százszáza­lékosan, — de sakkal jobb a készü­lék működése. Ebből az a tapasztalat szűrhető le, — hogy a bírálat „egyes készü­lékek“ munkáján is segít. Ezt a se­gítséget a vezetékesrádió sok hall­gatója nevében köszönöm a szer­kesztőségnek. Bene László levelező, , Mezőtúr. * A legőszintébb köszönettel tarto­zom a Szolnokmegyei Néplap szer­kesztőségének beküldött panaszom elintézéséért. A MÁV állomás ve­zetője személyesen jött el hozzám, s megígérte, hogy ezentúl hasonló hibák nem fordulnak elő. Vasúti kocsikat nem állítanak meg az át­járónál. BÉNYEI JÁNOS Szolnok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom