Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-20 / 93. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IV. évfolyam, 93. szám Ara ■>" fillér MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Nagy-Britanmia Kommunista Pártja Kongresszusáról (2. o. Miért lépett be Kalmár Imre a jászladányi Úttörő tsz-be? (3. o.) A falu kérdez, a Néplap válaszol (3. o.) Budapesti Honvéd—Austria (Bécs) 5:1 (2:1) (4. o.) I _____________ Mu nkavédelmi értekezletet tartott a MEDOSZ A KONGRESSZUSI ZÁSZLÓÉRT | A mezőgazdasági fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megvalósításában nagy feladatok várnak a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetére. A munkaverseny szervezése, a munkafegyelem meg­szilárdítása, a dolgozókról való gon­doskodás nem választható el a több­termésért folyó harctól. A napokban tartották meg a munkavédelmi felelősök tájékoztató értekezletét. Vörös Ferenc elvtárs, a MEDOSZ megyebizottságának munkavédelmi felügyelője tartotta a beszámolót. Elmondotta, hogy 1953-ban a balesetek többsége me­zőgazdasági üzemben történt. A karcagi gépállomás, a palotási ál­lami gazdaság országos viszonylat­ban is a legrosszabbak között van munkavédelem szempontjából. Hiányzanak a védőberendezések, vagy azok nem megfelelőek. A dol­gozók nem kapják meg a védőru­hákat, védőételeket. A munkás- és brigádszállások tisztántartására, s az ott tartózkodók tisztálkodási le­hetőségeire nem gondolnak eléggé. Nem egy esetben a tudatlan­ság és gondatlanság a baleset oko­zója. A jászberény—újerdői állami gazdaságban és a mezőtúri gépál­lomáson is így történt súlyos bal­eset. A szakszervezet aktívái értes­sék meg a dolgozókkal, hogy saját érdekük használni a védőfelszere­lést. A hozzászólások többsége kiegé­szítette a beszámolót, Szűcs Lajos, a pusztabánrévi állami gazdaság munkavédelmi felelőse elmondotta, hogy létrehozták a munkavédelmi albizottságokat, s azok segítségével rendszeresen ellenőrzik a munkás- szállásokat, látogatják beteg mun­katársaikat. A tisztaságra, egészsé- gük védelmére nevelik őket. | Fekete Gusztáv. | a Középtiszai Öntöző Vállalat üzemi bizottságá­nak tagja arról beszélt, hogy üze­mükben külön helyiséget építettek a hegesztés céljára. Czékmán János elmondotta, hogy náluk, a tamáspusztai állami gaz­daságban rendszeresen megtartják a havi munkavédelmi szemlét. Az igazgató elvtárssal végigjárják a gazdaságot és a vizsgálat során észlelt hiányosságokat jegyzőkönyv­be foglalják. A hibák kijavítására pedig határidőt állapítanak meg, s megteszik a szükséges intézkedése­ket. __________ A munka-1 és egészségvéde­lemben előforduló hibák arra fi­gyelmeztetik a MEDOSZ megyebi­zottságát, hogy fokozottabban el­lenőrizze a mezőgazdasági üzeme­ket. Tartózkodjanak többet a gép­állomások, állami gazdaságok dol­gozói között. Az üzemi bizottságok pedig ne felejtsék el: ahol gondos­kodnak a munka- és egészségvéde­lemről, a dolgozók szórakozásáról, kulturális igényeik kielégítéséről, ott sikeresebben küzdenek a terv teljesítéséért, a mezőgazdaság fel­virágoztatásáért. Versenyben a minőség javításáért a Jisza Cipőgyárban A Tiszamenti Vegyiművek és a Peremartoni Kénsavgyár tanúskodnak, hogy a gyár dolgozói és műszaki vezetői teljesítik adott szavukat. Az értékelések azt is megmutatják, hogy a mennyiségi munka mellett említésre méltó a minőség javulása is. Vállalásuk nagyrészét már teljesítették, s így a dolgozók több­sége újabb vállalást tett. ami fő­leg a minőség javítására irányul. A cipőgyár, műhelyei a minőség ér­dekében versenyre keltek egymás­sal. Márciusban a 3346-os műhely 122.7 százalékra teljesítette tervét. Az említett hónapban a minőségi követelményeknek is 95.3 száza­lékra tettek eleget, s műszaki hiba is mindössze 4 százalék voi’.t. Ápri­lis első dekádiában sem maradtak hátul a 3346-os műhely dolgozói. — Az első dekádban eredményük ugyan alacsonyabb volt. mint a márciusi átlag, a minőség viszont 1.2 százalékkal javult. Műszaki hi­bájuk is egy százalékkal csökkent az elmúlt hónap eredményéhez vi­szonyítva. Az említett eredmények, a mi­nőség terén elért lényeges javulás nem önmagától született a Tisza Cipőgyárban sem. Komoly műszaki segítséget, szakmai hozzáértést kö­vetelt ez a munka. Ebben nem volt A martfűi Tisza Cipőgyárban nagy lendülettel folyik a kongresz- szusi verseny: A gyár dolgozói és műszaki vezetői megértették, hogy igazi verseny csak akkor lehet az üzemben, ha a közös megbeszélés­ből, a dolgozók kezdeményezéséből fakad. Az eltelt dekádok. nap. mint nap kimagasló teljesítmények arról csiszár mihAly hiány. Csiszár Mihály a 3346-os műhely művezetője és Bodócs Im- réné segédművezető szívesen nyujj tottak segítséget bármilyen munká­ban. Mindig ott voltak, ahol mun­kájukra legnagyobb szükség volt. Felkarolták a dolgozók kezdemé­nyezéseit, s eddig elért eredmé­nyük ennek köszönhető. BODOCS IMRÉNÉ Hétszás hold megművelését gátolja a Kecskeméti Útfenntartó V, Tiszasason Községünk határában már a tavasszal elvetett növények is szé­pen díszlenek, s javában folyik a kukorica vetése. Murai Károly. G. Szabó László és Gulyás László dolgozó parasztok pedig régen befejezték a kukorica-vetést is. Mintegy fele már földben van a ku­koricának Tiszasason. Sokkal előrébb tartanánk már ezzel is, ha az illetékesek kötelességüknek tartanák a dolgozó parasztok munkájá­nak elősegítését. A tiszasasi határból mintegy 700 holdnyi terület túl van a Tiszán. Megközelíteni csak kompon át lehet. Éveken át a községi tanács gondoskodott a komp üzembentartásáról. Addig nem is volt különösebb hiba. Mire a tavaszi munka megkezdődött, már kijavítva, késien állt a komp. A községi tanácstól azonban a kecs­keméti Útfenntartó Vállalat átvette a kompot. Annak kellene gon­doskodnia karbantartásáról és üzemeltetéséről. Ez azonban idáig még nem történt meg. Hanyagságukkal 700 holdnyi szántóföld megműve­lését akadályozzák. , Mohácsi László, Tiszasas. I " " Me?yénkben az idén mintegy 3.000 holddal nagyobb területen termelnek konyhakerti növényeket A Tiszamenti Vegyiművek és a ** Peremartoni Kénsavgyár még 1953-ban párosversenyt kötött egy­mással. Mindkét gyárat egy cél ösz­tönözte, fokozni a termelékenysé­get, maradéktalanul teljesíteni a tervet. Az egy éve megkezdett pá­rosversenyt mindkét gyár fenntar­totta, s rendszeresen értékelte. Ha­gyományos szokássá vált, hogy a vándorzászlót az az üzem kapta meg negyedéves megőrzésre, amelyik a termelés minden vonalán jobban teljesítette tervét a másoknál. 1954 első negyedévében a Tisza­menti Vegyiművek került az első helyre. Az önköltségnél is nagyobb megtakarítást értek el, mint ver­senytársuk. A vándorzászló elnye­réséért és a kongresszusi verseny­ben adott szavuk, valóraváltásáért komoly harc indult. Az eltelt hó­napok eredményei eddig nem látott lelkesedésről, kiváló teljesítmény­versenye ről adnak számot. A kénsav üzem­ben Szép István savkeverő negyed­éves átlaga 117.1 százalék volt. Szabó Erzsébet savkeverő 115.1 szá­zalékot ért el s a versenyben har­madik helyre került. A z idei tél sok esetben befolyá- ** solta a gyár üzemeltetését. A lakatosoknak, szerelőknek számta­lan esetben 20—25 fokos hidegben 'kellett dolgozni. Munkájuk ered­ményéről a negyedévi értékelés ta­núskodik legjobban. Szabó Baláz- brigádja 140.9 százalékot, a kovács- műhely pedig l4l százalékot ért el. Az egyéni versenyben első lett Tan- csik József villanyhegesztő 144 2 százalékával. Báli József lakatos­brigádja elérte a 139.9 százalékot. Hősies munkát végzett a hosszú tél folyamán a rakodó- és szállító­részleg is. A legnagyobb hidegben is kirakták az összefagyott piritet s ennek köszönhető, hogy az elmúlt év hasonló időszakával szemben ebben az évben negyedrésze kocsi­állás pénzt sem fizettek. Munká­jukkal nemcsak az üzem, hanem az egész népgazdaság javára dolgoz­tak, mert a igénybevett vasúti ko­csikat időben továbbíthatták. Susa Béla rakodóbrigádja 133.1, Feit Márton brigádja pedig 124.9 száza­lékra teljesítette negyedévi tervét. A savtöltők exportszálllításuknak 160.2 százalékban tettek eleget. ij zemünk a második negyedév- ^ ben is párosversenyszerződést kötött a Peremartoni Kénsavgyár- ral. Dolgozóink a már megkezdett negyedévben is az önköltség to­vábbi csökkentését, a termelékeny­ség emelését, a munkafegyelem megszilárdítását fogadták meg. Cs. Farkas István üzemi tudósító kezdődik a Második Békekölcsön IV. sorsolása TAVASZI SZEMLE Kukoricánkat négyzetesen vetettük A tavaszi kalászosokat idejében elvetettük, őszi­es tavaszi vetéseinket fejtrágyáztuk. ezenkívül ha­marosan befejezzük az őszi kenyérgabona borotnálá- sát és hengeirezését. Nemrég került földbe a bur­gonyánk. Takarmányrépánk szépen sorol, s rövide­sen hozzákezdünk a növényápoláshoz. Mivel időben és gyorsan végeztünk a kora­tavasziak vetésével, az ősziek ápolásával, így arra is jutott időnk, hogy a kukoricát jó magágyba ves­sük. s alkalmazzuk a fejlettebb agrotechnikai eljá­rást. Tudjuk, hogy négyzetes vetéssel holdanként két-három mázsával többet lehet termelni. Arról nem is beszélve, hogy a négyzetesen vétett kukorica ápolása, kapálása könnyebb és gyorsabb. Már hetek­Az első negyedévben 41 ezer liter kel előbb elhatároztuk, hogy kukoricánkat négyze­tesen vetjük. így is történt. Ha csak két mázsával több terem holdanként, akkor is 60 mázsa kukori­cánkkal több lesz és jövedelmünk ennek megfele­lően növekszik. Amint már mondtam, rövidesen telies erővel hozzá kell kezdeni a növényápoláshoz. A felkészü­lésnél azonban egy kis bai van. Hibáztatom szövet­kezetünk vezetőségét, mert még mindig nem gon­doskodott a növényápoláshoz szükséges szerszámok beszerzéséről. Nincs elegendő kapa. villa, lorso’ó. s egyéb kéziszerszám.' Farsang József. Jászfelsőgyörgy, Vörös Sarok tszcs. tejjel többet fejtünk Aprilis 26-án A Második Békekölcsön IV. sor­solása április 26-án délután fél 4 órakor kezdődik a kecskeméti Ka­tona József Színházban. A sorsolás négy napján — egész kötvényeket alapul véve — össze­sen 199.070 darab kötvényt sorsol­nak ki 64.1 tized millió forint ér­tékben. Ebből 116.900 kötvényt, mintegy 40.7 millió forint nyere­ménnyel, 82.170 kötvényt pedig 16.4 millió forint törlesztéssel húznak ki Az április 26-a és 29-e között le­zajló , kecskeméti sorsoláson 1 drb. százezer forintos főnyereményt. 23 drb. ötvenezer forintos. 46 drb. hu­szonötezer forintos, 117 drb. tízezer forintos és 347 drb. ötezer forintos nagynyereményt, valamint 5800 drb. ezer forintos, 17.300 drb. ötszáz- fo­rintos és 93.266 drb. háromszáz fo­rintos nyereményt húznak ki. A nyeremények és törlesztések összege mindenkor a 200 forint név­értékű egész kötvényedre vonatko­zik. A száz forint névértékű fél- és az ötven forint névértékű negyed kötvények a kisorsolt összeg felét, illetve a negyedét nyerik. A Második Békekölcsön IV. sor­solásán kívül az év első felében még kétízben lesz államkölcsönsor- solás. Az Első Békekölcsön VI. sor­solását máius 27-e és 30-a között Sztálinvárcsban. a Harmadik Béke­kölcsön IT. sorsolását június 20-án. Kaposvárén tartják. (MTI.) ■ Gazdaságunk az elmúlt évekhez viszonyítva, nagyon sekat fejlő­dött. Több épületet, kutat, utakat építettünk, s államunktól többfajta szociális berendezést kaptunk. Ta­valy tervfeladatainkat részleteiben nem teljesítettük. Az idén azonban más a helyzet. Javult a munka­fegyelem, dolgozóink jobb kedvvel, serényebben dolgoznak. Ennek leg­szebb bizonyítéka az a körülmény, hogy gazdaságunkban a III. párt­kongresszus tiszteletére szép fel­ajánlásokat tettek s ezeket teljesí­tik is valamennyien. Főleg ennek a nemes versenynek köszönhetjük, hogy az első negyed­évben mintegy 41.000 liter tejjel többet adtunk a dolgozóknak, mivel tejbeadási kötelezettségünket 160 százalékra teljesítettük. Beadásunk teljesítésével egyébként semmilyen területen nem maradtunk el. A kongresszusi • verseny eredménye­ként az elmúlt hónapokban növe­kedett tejtermelésünk. Sok olyan dolgozónk van, mint Takodi Imre fejőgulyás. aki az elmúlt három hónap alatt a 7.1 literes feiési átla­got 11.7 literre emelte. Az állatte­nyésztésben jó munkát végez még Berényi Ignác. Horváth Pál. Rácz István, Rácz Imre és Défcány Ibolya. Időben elvégeztük a fejtrágyá­zást, jó magágyat biztosítottunk ta­vaszi vetéseinknek. A borsókapá­lást már meg is kezdtük. Idáig 860 A Minisztertanács, tekintettel a hűvös időjárásra, módosította az 1953—54. évi fűtési idény lezárására vonatkozó korábbi határozatát és 1954 május 1-ig engedélyezi a fű­tést mindazokon a napokon, ame­hold rizst vetettünk, őszi vetéseink­ből azokon a területeken, melyeken a fagykár volt. felülvetést alkal­maztunk. Rétjeinket, legelőinket műtrágyáztuk és fogasoltuk. A rizs- vetésben kiváló munkát végzett Fazekas András telepvezető és Bíró János üzemegységvezető. Munkán­kat azzal az elhatározással végez­zük, hogy a párt és a kormány célkitűzéseit megvalósítsuk. Rácz János. nagykunsági Állami Gazdaság. lyeken az Országos Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint a vár­ható középhőmérséklet plusz 10 C; foknál alacsonyabb lesz. 1954 május 1. után. a külső hő­mérséklettől függetlenül, a fűtést meg kell szüntetni. (MTI.) A minisztertanács határozata az 1953—54. évi fűtési idény meghosszabbításáról Megyénkben az el­múlt esztendőkben elég­gé lebecsülték a konv- hakertészetet. Az egyé­nileg dolgozó parasztok és a termelőszövetkeze­tek tagiai is legtöbb he­lyen úgy gondolták, más növény termeszté­se sokkal kifizetőbb. E téves nézet eredménye az lett. hogy sok község nem tudta magát ellát­ni konyhakerti növé­nyekkel. A termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok a ha­tározat útmutatása nyo­mán már az idén nö­velték kertészeti terü­leteiket. A termelőszö­vetkezeteknél különö­sen kifizető a kertész­kedés. s az egyik leg­nagyobb pénzforrás ép­pen a konyhakertészet- ből van. A cibakházi Vörös Csillag tsz tagiai tavaly 25 holdas öntö­zéses kertészetükből mintegy 350.QQ0 forint jövedelemre tettek szert. Az idén már 40 holdon termelnek zöld­ségfélét s mintegy fél­millió forint tiszta jö­vedelemre számítanak. A konyhakerti növé­nyeken kívül a kertész- briaád tagjai 5 holdon görögdinnyét termel­nek. A karcagi Április 4 tsz tavaly 19. most 29 holdon termel zöldség­félét. A kertészbrigád munkáját dicséri, hogy máris iól fejlett palán­ták várnak ültetésre a melegágyakban, A ker­tészet első idei termé­séből már jövedelmük is van. Napok óta áru­sítják a spenótot a piac­téren épített elárusító helyükön. E héten a zöldhagyma árusítását kezdik meg. A kertész­brigád 20 nőtagia már befejezte a dinnyefész­kek készítését. Megyénkbe? ebben a gazdasági évben mint­egy 3000 holddal na­gyobb területen termel­nek a dolgozó parasz­tok konyhakerti növé­nyeket. Termesztésük nagyobb jövedelmet biztosít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom