Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-16 / 90. szám

Mg* április KL

SätOLNOKME&tfEI NÉPLAP

3

Középparasztok a

termelőszövetkezetekben

Kftsépparasetból tsz elnök

Káli József, a jászkiséri Kossuth tsz elnökét Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa nemrég Munkaérdemrenddel tüntette ki. Nemcsak a szövetkezet, hanem a község egyénileg dolgozó parasztjai is tisztelik, becsülik. A kívülállók legjobban azzal bizonyították be a vezetése alatt álló szövetkezet iránt érzett megbecsülésüket, hogy belépésüket kérték a Kossuth tsz-be.

ősz óta ötven egyénileg dolgozó paraszt lépett be a szövetkezetbe Káli Józsefet azelőtt, mint szorgalmas középparasztot, sokra becsülték a községben. Tekintélye azonban most növekedett igazán. Ez nem is csoda, hiszen tapasztalatait, tudását a termelőszövetkezetben tudja legjobban gyümölcsöztetni,

JÓ MUNKÁJÁÉRT MEGBECSÜLIK

13 hold földön gazdálkodott azelőtt Balogh Lajos a karcagi Szabadság termelőszövetkezet mostani elnöke. Szorgalmas, becsületes, földjét szerető gazdaembernek tartották. Most is az. A termelőszövetkezeti gazdaság felvirágoztatásáért, a tagság jólétének növeléséért áldozatos munkájáért Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa — Munkaérdemérem- mel tüntette ki

Napi m un ka köz ben

Jenel Antal munkacsapatvezető, a turkevei Harcos tsz tagja. l&50-ben 24 hold földdel lépett a szövetkezetbe. Amint mondja, csak azóta tartja szépnek a paraszti munkát, mióta szövetkezeti tag. Képünkön Jenei Antal (középen) K. Balogh István és Flnta Imre tagokkal a napi munkát beszéli meg. ^

' —'• - , T//: ’

SzeietetteL beíéélnek tála

Ugri Kálmán, a mezőtúri Haladás tsz tagja 34 éve gazdálkodik. Három éwet ezelőtt 16 hold tőiddel, gazdasági felszereléssel és jószágállománnyal lépett a szövetkezetbe. A Dózsa növénytermelési brigád tagja. A koratavaszi növényeket elvetették. A kukoricára most kerül sor. _■- •' __

l'

graí Kálmán kihas/ná’ja a napokat, s most a fűkaszáló gépeket javttja.

12 hold helyett 2000 hold gazdája Farkas Bálint

TJ arminc év sóik idő. majdnem egy emberöltő. Sok pelyhes- állú legényből lesz komoly családapa és sok leányból nagymama, ennyi esztendő alatt jónéhány lakodalmat tartottak és nem egy halottat sirattak ed harminc év alatt Kunmadarason is. Farkas Bálint 'középparasztnak meg éppen harminc esztendő kellett ahhoz, hogy az apai jussot egy-két hold földdel megtoldja. 30 évig reggeltől-estig azért gürcölt, koptatta magát, hogy öregségére legyen miből megélnie. Neki 30 esztendő kellett, s lám: mennyire változnak az idők. Menynyire másként van mostanában. — A turkevei Vörös Csillag termelő- szövetkezet tagjainak elég volt három esztendő a közös vagyon meg- háromszorozására.

Sokan gondoliák, hogy a paraszti munkát legkönnyebb megtanulni. Ez bizony, nem így van. Esztendők kellenek még ahhoz is hogy valaki a kaszát jól meg tudja fenni. A földet kiismerni, s majdnem 'úgy megszeretni, mint az asszonyt, még tíz év alatt is bajosan lehet. Farkas Bálint feje felett évtizedek repültek ed. s ma már közelebb van a hatvanhoz, mint az ötvenhez, de megtanulta, hogyan kell a földet szeretni, s hogyan kell azzal bánni.

□

IT ét évvel ezelőtt termelőszö- vetkezeti tag lett. 12 hold földet jószágot és a 30 év tapasztalatát vitte a kunmadaras! Kossuth tsz-be. Erős. munkabíró ember volt még akkor, is éppen olyan, mint most. Akkortájt, a belépése hírére a falusiak közül sokan csóválták a fejüket, s volt olyan, aki a szemébe mondta: „Hová tetted az eszed, azért dolgoztál ennyi Ideig, hogy most semmid se legyen.’“ Farkas Bálint nem hallgatott senkire. Tudta ő, mit csinál. A föld szere- tete, sokat tapasztalt, sokmindent

próbált természete vitte a közösségbe. Megérezte, hogy éppen a közösségben lehet alkotni.

m

A Kossuth tsz tagjai is tudták, kit tiszteljenek benne. Becsülete csak növekedett, mikor az első esztendőben napról-napra kint volt a határban. 300 munkaegységet szerzett. Növénytermelési brigádtagként kezdte. A tagok azonban hamarosan felfigyeltek nagy szakmai jártasságára. 1952 őszén egy csoportgyűlésen határozatot hoztak. Farkas Bálintot 5 hónapos iskolára küldték. A vplt középparaszt, aki 30 évig foggal, körömmel harcolt az életért, aki megtanult dolgozni, de emberséget sohasem kapott senkitől. akkor, azon a csoportgyűlésen érezte igazán, hogy nagyon boldog ember,

Olyan embernél elég nehezen megy a tanulás, aki májdnem 50 esztendővel ezelőtt koptatta az iskolapadot, s a tudományból csak nagyon keveset kapott. Farkas Bálint azonban szinte „itta“ azokat az ismereteket, amelyeknek azelőtt még hírét sem hallotta. S amíg régen csak ösztönösen. tapasztalatból gazdálkodott, addig a tanfolyam elvégzése után, hogy az ő szavaival éljünk: „tudományból’“ is.

m

rJ1 avaly télen, alig hogy hazaérkezett az iskolából, még jóformán meg sem melegedett, amikor február 1-én elnökhelyettesnek választották. Ezt a pontos dátumot ő mondta, mert úgy emlékszik rá, mintha tegnap történt volna, ö egyáltalán nem azért lépett a csoportba. hogy ott vezető legyen, de azért mostanában sokszor eszébe jut, ha semmi másért, hát csak ezeknek a nagyszerű embereknek a bizalmáért érdemes volt 30 esztendeig dolgozni. 12 hold helyett most 2000 holdon 162 család boldogulását segíti.

A szövetkezetei nagyon szereti. Az igazság kedvéért meg kell mondani, hogy egyik-másik tag néha neheztel is rá. Ahogy mondják, türelmetlen. nem szereti a rendetlenséget. Ez a tulajdonsága nem bűn, hanem inkább erény. Ha valaki elvégez egy munkát, végezze becsületesen.“ Ezt mondogatta tavaly is lucemakaszáláskor. A tagok egy- része nem hallgatott szavára. Halogatták a szénahordást, egyszer aztán jött egy nagy eső. s mintegy 60 mázsa értékes takarmány elrothadt. A tagok most már sajnálják, hogy nem hallgatták meg a tanácsát. s megfogadták, hogy ilyen nem fordul elő többé.

m

K szövetkezetben tavaly nem osztották egyénekre a kapásnövényeket. Az idén felosztják. Farkas Bálint munkájának eredménye is. hogy a tagok idáig előre vannak a munkával. Még csak a kukoricát kell vetni. Ennek egy- részét négyzetesen vetik. 60 holdon pedig öntözéses kukoricatermelést folytatnak. Az őszi kalászosaikon befejezték a fejtrágyázást. Egyszóval szervezetten, s tervszerűen dolgoztak.

LU

]N emcsak Farkas Bálint, hanem élete-párja is hazatalált a Kossuth tsz-ben. Ö is napról-napra kiveszi részét a közös munkából. Az elmúlt 30 esztendőt elfeledték* most egy újat. egy szebbet kezdtek. Tréfás ember Farkas Bálint, s ha valaki megkérdezné, rosszul jártak-e. mikor a csoportot választották. így válaszolna: „Bizony, nagyon rosszul, mert nem kettő, hanem négy évvel ezelőtt kellett volna belépnem.“

Szekulity Péter •

K, Tóth Lajos középparaszt — a tiszaigari Petőfi tsz példamutató brigádvezetője

K.Tóth Lajos| 13 holdas középparaszt két évvel ezelőtt még nem volt csoporttag, de azért mint a- féle jószemű gazdaember, figyelemmel kísérte a helybeli Petőfi tsz munkáját. Mindent meglátott, mindent észrevett. Amit aztán rosszallóit azt nem is tartotta magában sokáig,

Egyszer) néhány évvel ezelőtt nagy sérelem érte, hogyan, vagy hogy sem, azt már nehéz lenne ma kibogozni, elég az hozzá, hogy ku- láklistára került. Nagy szégyen érte ezáltal a tisztes középparaszt családot. — K. Tóth Lajos persze nem hagyta annyiban a dolgot. A megyei pártbizottsághoz is elkerült az ügye és aztán a megyei elvtársak segítségével meglelte az igazságát, törölték a kuláklistáról.

K. Tóth Lajos tbljes erkölcsi elégtételt kapott, s most a Petőfi tsz megbecsült tagja, az építőbrigád vezetője. A szövetkezetben szereti és tiszteli minden ember. „K. Tóth Lajost gyermekkora óta ismerem. Együtt jártam vele az iskolába. — Dolgos, szorgalmas ember volt világéletében, annyira, hogy a paraszti munka mellett még mesterséget is tanult. Azt is azért, hogy a kőműves-, meg az ácsmunka sohase kerüljön pénzébe. Szövetkezetünk csak erősödött vele“, — így mond róla őszinte véleményt Rát- kai Zsigmond bácsi, a szövetkezet kertésze. Az az ember, aki hajdanában mindg más kenyerét ette, s megtanulta, hogy nem szabad elhamarkodni a vélemény-nyilvánítást,

„Arany keze] van“ Tóth Lajosnak. Olyan lim-lom anyagból is tud alkotni, amit más régen eldobna“ — mondják a tagok. Mióta ő a termelőszövetkezet építő brigádjának vezetője, sokmindent a tetőalá raknak. Régebben a tagok évekig nem tudták hová tenni a kukorica termést. Nem volt góré, s úgy bé- retlek a faluban drága pénzen tároló helyet. Tavaly kora ősszel egyszer csak azzal állít a szövetkezet tagsága elé, hogy nem fizetünk többet senkinek, mire meglesz a kukoricatörés, felépítjük a górét. Szavaiban nem kételkedett senki, ha egyszer ő azt mondja, hogy meglesz,, akkor az meg is lesz mimdenho- gyan. A górét valóban rekord idő alatt felépítették, s nem kell többé bérelni.

Az irányítása alatt áljó brigád kezemunkáját sok egyéb létesítmény is dicséri. Ugyancsak tavaly majdnem semmiből építettel! egy

ezer férőhelyes modem csibenevelőt. Sok lenne azonban elsorolni azt a munkát, amit ők végeztek.

Leleményes 1 embernek ismer-» ték mindig. De ahogy mondják, a termelőszövetkezetben szinte kivirágzott az esze, amit a szeme meglát, azt a keze megcsinálja. A télen látogatóba ment valahová. Ott látta, hogy az építkezésekhez nádpallót készítenek. Több sem kellett neki. Hazajött és azonnal megszervezte a nádpalló készítést. Nád volt is, csak éppen nádpalló készítő „masi- na“ nem. K. Tóth Lajos szerzett egy szakkönyvet és a korábban lá- tottak alapján maga csinálta meg a nádpalló készítő szerszámot. Az építőbrigádnak meg volt munkája egész télen. A nádpalló mellett ab-» lakokat, fatokokat csináltak.

Mint ahogy annak idején, most is mindenre kiterjed a figyelme. Bri- gádvezetői üléseken sokszor ád ta-» nácsot a többi brigádvezetőnek is^

K. Tóth Lajos, a szövetkezet nép-» szerű Lajos bácsija, mióta szövet-» kezeti tag, kedvére alkothat. A ve-» zetőség és a tagság bízik benne,

Fia tisztiiskolánl tanul, az anyja nagyon büszke fiára. A tsz tagok meg az apára,

Egyéni gazdálkodásunk idején nem volt annyi jövedelműnk

mint amennyi most van"

Elmondta: Gy. Szűcs Péterné, a karcagi Béke tsz

Nem szeretek semmit sem eltúlozni, őszinteség volt mindig az én „kenyerem“. Éppen azért, amit elmondok, elhiheti bárki. Férjemmel együtt három évvel ezelőtt lettünk szövetkezeti tagok. Azelőtt 20 holdon gazdálkodtunk. Nem mondom, mert nem mondhatom, hogy egyéni gazda korunkban semmink sem volt. Nem éltünk túl rosszul. Annyi bizonyos, hogy dolgoztunk éjjel-nappal. Pár évvel ezelőtt két fiam még kicsi volt. Vigyázni kellett volna rájuk, de nem ülhettem otthon. Bölcsődének, vagy gyermekotthonnak még hírét sem hallottuk.

Nemcsak saját, hanem bérelt földet is műveltünk. Sokat elvitt a bérlemény. Volt olyan ősz, amikor azon vettük észre magunkat, hogy egész évi munkánkból éppen csak a betévő falat maradt. Mióta szövetkezeti tagok lettünk, megváltozott minden. Belépésünkkor úgy gondolkodtunk, ha a szövetkezetben olyan szorgalmasak leszünk, mint amilyenek egyéni korunkban voltunk, akkor bizonyosan töbty jövedelmünk lesz. El is határoztuk mindjárt az első napokban, hogy mi aztán nem henyélünk.

A szövetkezettel igazán jól jártunk. Bevált a számításunk. Nyugodtan mondhatom, egyéni gazdálkodásunk ideje alatt sosasem volt annyi jövedelmünk, mint amennyi most van. Itt van mindjárt a tavalyi esztendő. Nekünk tavaly 900 munkaegységünk volt. Nekem 302, férjemnek 598.

Sokmindent kaptunk. Jó párezer forintqt. terményt, s kenyérgabonából összejött’ vágy’40 mázsa. Amit

kaptunk, az tisztán megmaradt. Semmi kiadásunk nem volt. 12 mázsa kellett kenyérnek, a többi búzával meg azt csináltunk, amit akartunk. Ilyen még sohasem történt velünk. Mondtam is az uramnak, három évig nem kell kenyérről gondoskodni. A búza egyrészét szabadpiacon értékesítettük, s az árából felruházkodtunk.

A tavalyi jövedelmünknél még meg kell említenem, hogy a jó munkánkért jutalomban is részesültünk. Igazán meg vagyok elégedve a termelő- szövetkezettel s a jövedelemmel. Az igazság kedvéért meg kell mondani, hogy több is lehetett volna, ha minden tag és minden családtag szívvel, lélekkel dolgozik. Az idén, úgy látom, hogy a tavalyi hibák nem ismétlődnek meg.

tagja

Régebben szerettünk volna vásárolni rádiót, meg kerékpárt. Amíg egyéniek voltunk, csak óhajtás maradt. Vagy takarmányt kellett venni, vagy egy kocsit javíttatni, másra kellett a pénz. Most mindkettőnknek van kerékpárja, s megvettük a rádiót is.

Szép családi életét élünk, s esténként, munka után, mikor a gyerekek tanulnak, férjem olvasgat* én a rádiót hallgatom.

Nem mondom, persze* néha akad hiba is, de azért annyi bizonyos, aki a szövetkezetben dolgozik* az sokkal jobban ’megtalálja a számítását, mint az egyéniek. Az idén is becsületesen végzem munkámat s legalább annyi munkaegységet akarok szerezni, mint amennyit tavaly szereztem.