Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-14 / 88. szám

> * I " 1954 áprilij 14. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 8 / A Szolnoki Fűrészüzem és a Tiszántúli Áramszolgáltató V. védnöksége a kisújszállási Ady tsz felett' A kisújszállási | termelőszövet­kezetek is egyre inkább érzik a munkásosztály segítségét. Szüksé­gük is van erre. Számtalan olyan probléma adódik gazdaságukban, amit a maguk erejéből csak nehe­zen tudnának megoldani. Az ipari üzemek szívesen nyújtanak segítő kezet a munkához s felkészültsé­gük, jártasságuk is megvan ahhoz, hogy minden különösebb nehézség nélkül elvégezzék a vállalt felada­tokat. Az elmúlt héten a szolnoki Fű­részüzem és a Tiszántúli Áramszol­gáltató Vállalat igazgatója és leg­jobb munkásai látogattak el a kis­újszállási Ady termelőszövetkezet­be. Sok szíves szó esett az ipari munkások és a tsz tagjai között. Vígh elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke a szövetkezet életéről beszélt. El­mondta, milyen kemény harcot vívták azért, 'hogy az új győzedel­meskedjen a régi felett. Beszélt a fejlődésről, az elért eredmények­ről. A szolnokiak körülnéztek a szövetkezet gazdaságában, megcso­dálták az éledező határt. Tüzetes vizsgálat alá vették a berendezése­ket s ha nem mondták volna, gya­korlott szemük akkor is meglelte volna, hol van javítani való. Rövid tanácskozás, számítgatás után el is mondták, mit vállalnak. A Tiszántúli Áramszolgáltató Vál­lalat dolgozói április 30-ig kijavít­ják a szövetkezeti tanyaközpontban lévő Norton-rendszerű kútat, hogy az állatok vízellátását ezzel előse­gítsék. Beszerelik az építés alatt lévő raktárba a kalapácsos darálót. A vállalat szakemberei segédkeznek az aratógépek, fűkaszálók kijavítá­sában, a mezőtúri központi mű­helyben alkatrészeket készítenek, elvégzik a szükséges hegesztéseket és javításokat a szövetkezet részére. A Szolnoki Fűrészüzem küldött­sége úgy határozott, hogy 1000 fo­lyóméter kisvasúti sín lefektetésé­hez és 20 darab méhkaptár elkészí­téséhez szükséges faanyag beszer­zésében lesznek a szövetkezet se­gítségére. A vállalatok kulturgár- dái is meglátogatják a szövetkeze­tét időnként, hogy segítséget adja­nak a kulturélet fellendítéséhez. A két üzem párttitkára megállapo­dott abban, hogy rendszeresen ki­cserélik a pártmunkában szerzett taoasztalataikat. A szövetkezet | tagsága lelkesen fogadta a két szolnoki vállalat se­gítségét. Elhatározták, hogy bősé­ges élelmiszertermeléssel viszonoz­zák a segítséget. A termelési ter­vükben meghatározott termésátla­gokat és az állattenyésztés hoza­mát. jövedelmezőségét növelik. El­vállalták, hogy rizsből 1 mázsával, tavaszi árpából 50 kg-mal. cukor- és takarmányrépából 10 mázsával, dohányból 1 mázsával növelik a termésátlagot holdanként. A kerté­szetben a paradicsom terméshoza­mát és a görögdinnye holdankénti terméshozamát 10—10 mázsával emelik. Jelentős eredményeket szándé­koznak elérni az állattenyésztésben is. Tehenenként 1200 literről 1250 literre emelik a feiési átlagot, ^sír- sertéseknél a szaporulatot anya­kocánként 8-ról 10-re. a iuhok gyapjúhozamát 4-ről 4.5 kg-ra eme­lik. Vállalásuk teljesítéséhez már hozzá is kezdtek. Eddig több mint 100 holdon elvetették a rizst. Befe­jezték a meghatározott határidőre a tavaszi árpa. cukorrépa és lu­cerna vetését is. A megegyezés után 1 megkötöt­ték az egész évre vonatkozó szerző­dést. melyet az üzemek igazgatói, párttitkárai, legjobb dolgozói írtak alá, a szövetkezet részéről pedig az elnök, párttitkár, az igazgatósági tagok és a brigádvezetők. Ezzel életbe lépett a szerző­dés s nem kétséges, hogy pontjai­nak valóraváltása a termelőszövet­kezeti tagok jövedelmét növeli, egész népünk életszínvonalának emelését segíti elő. S. Tóth István. ‘‘tonwdist&l.r^ Miért húzza, halasztja a Tisza Cipőgyár építkezéseit a 65/3-as vállalat'/ A Tisza Cipőgyár telepe évről- évre bővül, nagyobbodik. Az úi üzemépületekkel párhuzamosan ké­szülnek a munkásszállások, családi­házak, szociális- és kultúrálta épü­letek. A munka azonban nem ha­lad úgy. ahogyan kellene s minő­sége sem kifogástalan. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy nem volt szerencsés „választás“ a 65/3-as szentesi Építő­ipari Vállalat a munkálatokra. Az épületek úgy készülnk kezük alatt, mint a luca-széke. Soká húzódott a lakótelepi családi házak építése s erősen túllépték a határidőket a többi építményeknél is. — Erről írt április 7-i levelében Stanga Ist­ván is, a Cipőgyár beruházási fő­mérnöke: „Felépítették üzemünkben a III. sz. csarnoképületet. Műszaki átadása még az elmúlt év novemberében megtörtént, az épület azon­ban még most sem kész. Az átadási jegyzőkönyvbe felvettük annak­idején a pótlólag elvégzendő javításokat: a betonpadozat kijavítását, a gőz-, vízvezeték-csatornák befedését s mást, ami a dolgozók bizton­ságos munkáját elősegíti. Még a mai napig sem készítették el ezeket. Az építkezés vezetőségének főtevékenysége abban merül ki, hogy a szervezetlenségből és objektív okokból eredő hibákat igyek­szik másra hárítani. Ezt bizonyítja a II. sz. csarnoképület építkezési naplójának első oldalára tett bejegyzésük is. Március 25-én szósze- rint a következő nyakatekert, kevésbbé érthető mondatot írták: „Az építési naplóban közölt és közlendő akadályokat továbbra is jogos és érvényes akadályközlésnek tekintjük, továbbra is mindenféle te­kintetben.“ — Ezzel azt akarják mondani, hogy minden akadály, amit az építkezési naplóba bejegyeznek — sőt be fognak iegyezni — jog­cím a munkák elodázására s ezért ők nem felelősek. Az építtető köte­les az akadályok elhárításáról gondoskodni, vagy belenyugodni abba. hogy nem halad a munka. Helytelennek tartjuk azt is, hogy a vállalat igazgatója sosem ült még le velünk tárgyalni. Még nem is ismerjük az igazgatót, pedig már két éve dolgozik gyártelepünk építésén a vállalat. Űgylátszik. nem érdekli az, milyen intézkedéseket kellene tenni a munkák meg­gyorsítása minőségének megjavítása érdekében. A Tisza Cipőgyár építkezése a szentesi építővállalat legnagyobb munkahelye — közel nyolcmillió forintos munkát végeznek itt — s ennek ellenére csak két-háromhetenként jelenik meg valaki a központból s néhány óra múlva megy is tovább.“ Jó lenne, ha a szentesi építővál­lalat többet törődne legnagyobb munkahelyével s nem hátráltatná a Tisza Cipőgyár dolgozóit abban. hogy valóraváltsák a kormánypro- gramm végrehajtása során rájuk háruló feladatokat. Á tejhozam emeléséért dolgozik Szabó Andrásné, a mezőtúri Béke tsz tehenésze ,.A mi termelőszövetkezeteink gazdálkodása még nem ki­elégítő távolról sem. Még külterjesen gazdálkodnak, az összes jövedelem 80 százalékát adja a növénytermelés és csak 20 száza­lékát az állattenyésztés. Nem lehet komolyan jövedelmező gazda­ság az. ahol ilyen az arány. A normális az volna ha az arány kö­rülbelül 60—4Ó, vagy 50—50 százalék lenne. (Gerő elvtársnak me­gyei pártértekezleten mondott beszédéből.) Az állattenyésztés többször és gyorsabban jövedelmez. A tehe­nészet. például a tejtermeléssel és szaporulatával mindig hasznot hoz a termelőszövetkezeteknek. Ezt kell szem előtt tartani a tsz-ek ve­zetőségének. tagságának és fontos feladatként kezelni az állattenyész­tés fejlesztését. A mezőtúri Béke tsz tehenészeté­ben dolgozik Szabó Andrásné bri­gádvezető. Igen felelősségteljes a munkája, hiszen a termelőszövet­kezet tehén törzsállományát az ő gondjaira bízta a tagság. Emellett a háztartás vezetése, öt kisgyerme­kének nevelése is az ő feladata. Jól megállja a helyét családra körében és a tehenészetben is. Nem'hátrál meg a nehézségek elől. Szabóné 1952 áprilisában vette Ót a 40 tehénből álló tehenészetet Igen komoly munka várt reá és munkatársaira, hiszen az előtte lévő állatgondozók nem tekintették szív­ügyüknek a jószágok megfelelő gondozását, ápolását. A legjobban tejelő tehén ekkor 5 litert adott. 15 tehén meddő volt és 40 tehén után 1952-ben mindössze négy kis- borjú volt a szaporulat. A két év küzdelmes munkája lemérhető a je­lenlegi eredményekben. Ma a tehe­nek többsége 9—10 liter tejet ad. A gondos ápolás eredményeként a meddőség teljesen megszűnt s ma a 40 tehén után 37 egészséges kis- borjú nevelődik a tehenészetben. Szabóné bátran alkalmazta az úi módszereket, szívesen vette a szak­emberek tanácsait, s maga is igye­kezett tanulni, olyan könyveket ol­vasni. amelyek tehenészettel foglal­koznak. 1952 májusában vezették be a napi háromszori férést. Később a tőgymasszázst. Ez nem ment könnyen, hiszen voltak a tehené­szetben. akik nem helyeselték. A tejszállítással megbízott tsz tag helytelennek tartotta a háromszori fejést. Neki így több volt a mun­kája. 1053-ban felkeresték a tsz tehe­nészetét a szovjet küldöttek, akik sok hasznos tanácsot adtak. Java­solták. hogy a tehenészek ismerjék meg az állatokat, szeretettel gon­dozzák és egyedenként takarmá- nyozzák őket. Szabóné gyakorlatban valósította meg e fontos feladato­kat. Naponta rendszeresen vezeti a kimutatást a teheneit teihozamáról. Az egyedi takarmányozást is meg­valósította. Ez nem volt egyszerű feladat, mert az istálló nem elég tágas és korszerű ahhoz, hogy kü­lön választhatta volna a különböző képességű teheneket. Itt is meg­kereste azonban a lehetőséget. Az egyformán tejelő teheneket egymás mellé kötötte s így kezdte mea azok egyedenként való abrakolását. Ez a módszer bevált. ' hiszen, ha egyik tehén a másik elől evett is meg az abrakból, az nem veszett kárba. Olyan képességű tehén fo­gyasztotta el. amely a tejtermelés növelésére használta fel az abra­kot. Eleinte az állatoknak szokat­lan volt az új hely. fokozottabban kellett rájuk vigyázni. A fáradozás meghozta gyümölcsét, az egyedi ta­karmányozással emelkedett a tehe­nek te j hozama. ................ Szí vós munkát igényelt a meddőség leküzdése is. Több te­hén betegség miatt nem fogott bor­jút. Ezeket a törzstenyésztő állo­más dolgozóinak segítségével meg­gyógyították. s utána mesterségesen megtermékenyítették. — A gondos ápolással elérték, hogy teljesen megszűnt a meddőség. A termelőszövetkezetnek jelenleg három apaállata van. Ezeknek a rendes takarmányozáson felül csí­ráztatott zabot adnak. Ebben sok az E-vitamin, ami elősegíti termé­kenyítő képességük fokozását s biz­tosíték arra, hogy egészséges utó­dok lesznek utánuk. A pártkongresszus tisztele­tére felajánlást tett Szabóné. hogy 10 literes feiési átlagot ér el. Fő­feladatának tekinti, hogy Ígéreté­nek eleget tegyen. Jelenleg a fe­jős tehenek istálló átlaga 8.4 liter. A fejést géppel végzik. Az utó-cse- pegtetést is gondosan alkalmazzák, mivel ez is elősegíti a tejhozam növelését. A legjobb tehenek közül hármat kijelölt arra. hogy helyes takarmányozással napi 20—25 lite­res fejési átlagot érjen el náluk. A termelőszövetkezet vezetősége adjon segítséget a tehenészetben dolgozó tagok munkájához. Becsül­jék meg Szabónét és a brigád tag­jainak szorgalmát. Biztosítsa a ve­zetőség, hogy a nem megfelelő mi­nőségű silótakarmány feljavítására répaszeletet kapnak. A tej szállítás ügyében is intézkedni kell a veze­tőségnek. Több esetben előfordul, hogy a mezőtúri teiesamok nem kellően tiszta, rossz, lyukas kanná­kat küld, ígv veszteség történik a szállítás során. Ezek a hiányossá­gok gátolják a tehenészetben dol­gozó tagok munkáját. Utca, — vagy szemétgyüjtöhely? Városunkban is létesítettek egy szép parkot a játszadozó gyerme­kek részére. A park mellett azon­ban van egy térség, melyre egész télen hordták a szemetet. Itt gyűj­tötték össze kupacokba a fölösleges földét is. Most a tér rendezésekor a fel­gyülemlett szemetet a Balassa Bá- lint-úton terítették el. Ez szerin­tem helytelen annál is inkább, mi­vel az út tiszta és rendben tartott volt. A szemét széthordásával úgv néz ki az utca. — mintha trágya- telep lenne. Helyesnek látnánk, ha a iövöben nem az utcában terítenék szét a szemetet, hanem a szántóföldeken, vagy hordják azt valamilyen gö­dörbe töltésnek. Papp István levelező. Törökmiklós. Több figyelmet várunk az ó-szolnoki teherpályaudvar dolgozóitól Szolnokon a Temető-utcában lakom, s itt is dolgozom. így alkalmam van látni, hogy ez az utca napjainkban milyen forgalmas. Itt húzódik el a MÁV-nak a gyárakba és a fűrésztelepre befutó sín­hálózata is. Hiba az, hogy a MÁV dolgozói nem törődnek azzal, hogy na­ponta több alkalommal elvontatják onnan a vagonokat s így kény­telenek vagyunk az áru szállítását 40—50 méteres kerülővel meg­oldani. Több esetben fél marhát, vagy sertést kell a csúszós árkon keresztül vinni, ami szintén kellemetlen. Szóltunk már a MÁV dol­gozóinak hogy küszöböljék ki ezt a hibát és vegyék figyelembe kérésünket, azt a választ kaptuk azonban, hogy a MÁV-nak joga van ott tartani a vagonokat. Kérjük az illetékes szerveket, vizsgálják meg panaszunkat s adjanak segítséget kérésünk orvoslására. Bényei János, Szolnok. Vágóhíd. lHTÉZKEI>esSK A Szolnokmeg.yei Néplap 1954 március 9-i számában megjelent „Rakoncátlan automata“’ című pa­naszt megvizsgáltam. A vizsgálat alkalmával a készülék kifogástala­nul működött. A nyilvános állomá­sok jelenlegi hibája az. hogy a tár­csázási búgóhangra a várakozási idő 3—8 perc. Ennek oka a köz­pontunk jelenlegi túlterheltsége. — Lehetséges, hdgy a panaszos ezt az időt nem várta be és. további 20 fil­léresek bedobásával kísérletezett. — Van még egy nagy hiba, ami szin­tén gátolja a nyilvános állomások kifogástalan működését. Nevezete­sen a közönség fegyelmezetlensége. A hiba elhárítások sarán nagy- mennyiségű szeget, vasdarabot, gombot és a forgalomból kivont érméket távolítunk el a készülékek­ből. Király Zsuzsánna, Debrecen, Postaigazgatóság.) * 1954 március 14-én a Szolnokme- gyei Néplapban „Hol késik a szem­üvegem“ címmel megjelent panasz­cikket kivizsgáltuk. Utasítottuk az OFOTÉRT Vállalatot, hogy a szem­üveg kiadásáról, függetlenül az OFOTÉRT és a posta közötti vitá­tól, azonnal intézkedjen. (KOVÁCS SÁNDORNÉ, Budapest. Bel- és Külker. Minisztérium.) * Nagyon örültem 3-án délben, amikor a postás kézbesítőt láttam házunk felé közeledni. Még jobban annak, mikor a kezembe olvasta azt a 265 forintot, melyet 1952 no­vemberétől vártunk. Kedves elv­társak. Mindig bíztam a szerkesz­tőségben, tudtam, hogy mindenkor elintézi a dolgozók jogos panaszait. Ezek után még nagyobb bizalom­mal fordulok a Néplaphoz. (Szabó Pál, Jászárokszállás.) A Néplap folyó hó 10-i száma „Nem zörög a haraszt*’ rovatában Kerek Gusztáv törökmiklósi járási főagronómus levelet közöl, melyben megállapítja, hogy a Cukorgyár nem segíti kellőképpen a tsz-eket. Arra hivatkozik, hogy nem utalták ki kellően a vetési előlegeket. — Példának hozta fel a törökmiklósi Micsurin tsz-t, ahol én 4200 forint vetési előleget Ígértem többízben is s mégis 1920 forintot kaptak csak, Ezzel szemben a való az. hogy a tsz a 16 kát hold terület után pon­tosan megkapta az előleget. Nem kapta meg azután a terület után. melyet a Cukorgyárnak részesmfi- velésre átadtak. A felénk jövő bí­rálatot mindenkor szívesen vesz- szük s mind a tsz-ekkel. mind az egyéni dolgozó parasztokkal eddig is a legjobb kapcsolatot tartottuk és tartjuk. Arra kérjük Kerek elv­társat, hogy mielőtt hasonló ügyek­ben nyilatkozna, körültekintőbben járjon el. (CSURDI GYULA s.-fel- ügyelő, Törökmiklós.) Hálás köszömetemet küldöm á szerkesztőségnek tejszállítási pana­szunk elintézéséért. A tejeskocsi már a jelzett időnél előbb is jár, ami bizony nagy könnyebbséget je­lent számunkra. Máskor is bizalom­mal fordulunk a szerkesztőséghez. (Ozv. Lovász Andrásné, Jászkísér- Pusztakürt.) * Mihályi Sándor jászberényi dol- dolgozó paraszt közölte a szerkesz­tőségünkkel, hogy még az elmúlt évben befizetett a jászalsógyörgyi gépállomásra 1600 négyszögöl szán- fásdíjat. A gépállomás nem tudta már elvégezni a munkát a pénzt azonban nem utalták vissza. A me­gyei tanács mezőgazdasági osztályá­tól az alábbi választ kaptuk kivizs­gálásunk alkalmával: „A panasz­ban előadottak a valóságnak meg­felelnek. A gépállomás a dolgozó parasztnak március 24-én a Ma­gyar Nemzeti Bankon keresztül visszautalt 114 forintot. (BOZSIK TIBOR, Szolnok, MT. ÄMG. Igaz- gatóság.“1) * Piros József szolnoki levélíró pa­naszát megvizsgáltam. A vizsgálat eredményeként a Szolnokmegyei Tanács VB. IV. Ipari Osztályához küldött leiratomban nevezett ré­szére 800 forint térítést állapítot­tam meg. (Harsányi Jenő osztály- vezető. Budapest. Könnyűipari Mi­nisztérium.) * Kovács György kunmártoni le­vélírónk azt közölte szerkesztősé­günkkel, hogy fia részére nem írták be a Zalka Máté tsz-nél a munka­egységet. Arra kér a továbbiakban felvilágosítást hogy családiház bő­vítésére hogyan kaphat kölcsönt? — Az alábbiakban adunk választ: A Zalka Máté tsz-nél ledolgozott 4 napi munkaegységet amennyiben igazolni tudja a munka elvégzését — a tsz vezetősége elismeri. — A családiház bővítésével kapcsolatban a fennálló rendeletek értelmében kölcsönt az a tsz dolgozó, vagy egyénileg dolgozó paraszt kaphat, aki az építéshez szükséges költség 50 százalékát anyagban vagy pénz­ben biztosítani tudja. Az igényelt összeg azonban a 10.000 forintot nem haladhatja meg. A kölcsön- igénylésscl kapcsolatban kérelmét a községi tanácshoz kell benyújtania. * Nagy Emőné vezsemyi dolgozó azt közölte szerkesztőségünkkel, hogy a dolgozók a leltári túlóra­pénzt nem kapták meg. A JÁSZÖV szolnoki szövetségével vizsgáltattuk meg a panaszt s az alábbi választ kaptuk: „Nagy Ernőmé panasza jogos. A dolgozóknak a leltári túl­órapénzt utasításunkra' a szövetke­zetnél kifizették. (Majzik Jenő, Kucora Mária, Szolnok.“) Kétmüszakos lett a szolnoki IX. Köszönetét mondunk a szolnoki IX. kerületi dolgozók nevében azért, hogy a városi tanács kereskedelmi osztálya meghallgatta kérelmün két és kétmüszakos lett a kerületünkben a Népibolt. Mióta új vezető és új dolgozók vannak az árudában, öröm be­menni oda. Szép rend és tisztaság van. Ha nem is vásárolunk, be­betérünk megnézni az kerületi Népbolt újjávarázsolt boltot. Sok mindent lehet kap­ni ezen 3 külső készen lévő árudában, amiket eddig csak a városban vásárolhattak meg a IX. kerületi vásárlók. Takóné és Pocsalné IX. kér. dolgozók < Szolnok ♦

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom