Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-03 / 79. szám
1954 április 3. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 8 Helyi iparunktól nagyobb segítséget várnak a falu dolgozói | A városi és járási [ tanácsok ipari előadói március 31-én értekezletre jöttek össze. Az értekezlet célja volt, hogy az idén, most első ízben megvitassák megyénk helyi iparának soronlevő feladatait. Süveges István, a megyei tanács ipari osztályának vezetője bevezetőjében főleg a KTSZ-ek munkájával és a kisiparosoknak kiadót: iparjogosítványok kérdésével foglalkozott. Többek között elmondta, hogy az 1953-as júniusi határozat óta a dolgozók életszínvonala jelentős emelkedést ért el. A meg- növekodctt igényekkel azonban nem tudtak lépést tartani a vállalataink, kisipari termelőszövetkezeteink. Főleg ott követték el a hibát, hogy a falu vagy város szükségleteinek biztosítása helyett, nagy üzemeknek, közületeknek dolgoztak. Legtöbb esetben ebből adódtak olyan hibák, hogy például a cipész- szövetkezetbe javításra vitt cipő, amellett, hogy minőségileg is kifogásolható volt a javítás, csak hetek mulva készült el. Különösen falun, tanyaközpontokban érezték az iparos hiányt. | A továbbiakban] Süveges elvtárs arról beszélt, hogy már javulás érezhető több területen. Igaz, eleinte eléggé lassú ütemben és nem megfelelő elbírálással, de megindult az iparengedélyek kiadása az azokat kérelmezők részére. A tanácsok és a KIOSZ vezetői ott követtek el hibát, hogy nem irányították megfelelően ezt a munkát. Sok olyan ipari engedélyt adtak ki, amelyre azon a járási székhelyen, vagy falun egyáltalán nem volt szükség, mert a jólműködő szövetkezet biztosította a falu dolgozóinak ellátását. Utasítottak el viszont olyan kérelmet — kovácsét vagy bádogosét —, amelyre égetően szükség lett volna. | A beszámolót számos hozzászólás követte. Szabó Árpád, a megyei tanács árelőadója főleg a szövetkezeteknél még elég gyakran előforduló helytelen árazásokkal foglalkozott. — Előfordult — mondta —, 'hogy a Vasipari Vállalat írógépjavításért 803 forintot számlázott, beleszámolva a hanyagságok miatt elkallódott tengely árát is. Mikor utánanéztünk, kitűnt, hogy 474 forintba kerül a gép kijavítása. Feladatunk, hogy valamennyien ellenőrizzük az ármegállapításokat. Nem engedhető meg, hogy ilyen magas összegért dolgozzanak szövetkezeteink, helyi iparunk. Márkus Ferenc, [ a turkevei városi tanács ipáin előadója megemlítette, hogy eddig 53 iparengedélyt adtak ki megfelelő helyekre. Foglalkozott a KTSZ-ekkel, amelyek elsősorban városuk szükségletének kielégítésére termelnek. A ruházati KTSZ a gépállomás részére készít munkaruhát, a kötélgyártók, a dolgozó parasztok gazdaságának. Még számos hozzászólás hangzott el. A beszámoló és a felszólalások azt mutatták, nem volt hiábavaló az értekezlet. | A felad ;t | ezekután tehát még világosabb. A megye helyiiparának az a terve, hogy a lakosság, a dolgozók részére minél több és olcsóbb közszükségleti cikket gyártson és szolgáltató hálózatát még jobban kiterjessze. A törökmiklósi termelési bizottság az állattenyésztés fejlesztéséért dolgozik Népünk élelmiszerrel való ellátásában a kenyérgabona után legnagyobb jelentősége az állat- tenyésztésnek van. Az állattenyésztés termékei: a hús, zsír, tej. tojás, a kenyér után legfontosabb élelmi- oikkeink. A könnyűipar számára is jelentős nyersanyagot szolgáltat az állattenyésztés, mint a gyapjút, nyersbőrt stb. Igen fontos, tehát, hogy pártós tanácsszerveink jelentőségének megfelelően foglalkozzanak az állattenyésztés fejlesztésével. Nagy segítséget adhatnak a termelési bizottságok tagjai e feladat megoldásához, akik közül többen évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezzel a céllal gyűltek össze a napokban Törökmiklóson a termelési bizottság állattenyésztési szakcsoportjának tagjai, hogy megbeszéljék a város állattenyésztési problémáit. Feltárják a hibákat és segítséget adjanak azok kijavításához. Sirnon Sándor, a Mezőgazdasági Technikum tanára irányítja a szakcsoport munkáját, Ö nyitotta meg az értekezletet. Ismertette, hogy milyen feladatok várnak a szakcsoportra. Égető kérdés az állatállomány fejlesztése, a szaporulat biztosítása. A szakszerű helyes ápolás, amely egyik előfeltétele a betegségek megelőzésének. Biztosítani kell továbbá a legelők rendbehozását, az ott lévő kutak kitisztítását. A hozzászólásokban feltárták a dolgozó parasztok azokat a hibákat, melyek az állattenyésztés fejlesztését akadályozzák. Markóth Sándor, Kiss József és még többen elmondották, hogy az állatok mesterséges megtermékenyítése terén sok hiba van. A kancák ritkán fognak csikót. Kevés a szaporulat, ami komoly anyagi kárt jelent a dolgozó parasztoknak és államunknak is. Javasolták, hogy a tanács a felsőbb szervek segítségével keresse meg a lehetőségét a megfelelő mén- és apaállat biztosításának. Szőke János, Boza Gyula és Hudu Mátyás a legelők megjavításával. gazdaságosabb kihasználásával foglalkozott. Elmondották még. hogy tavaly sok hiba volt a gulyások munkájában, nem megfelelően gondozták az állatokat, többször a kutyákkal tépették azokat. A tanács az idén jobban ellenőrizze őket. Simon Sándor megmagyarázta, hogy nem a mesterséges megtermé- kenyítési módszer a rossz, hanem az, hogy nem lelkiismeretesen végzik ezt a munkát. Az állattenyésztési igazgatóság ellenőrizze a mesterséges megtermékenyítő állomás munkáját. A hibák gyors kijavításával segítsék az állatállomány szaporodását, minőségi javulását, A termelési bizottság bírálata, javaslata alapján már több hiányosságot sikerült kiküszöbölni Törökmiklóson. Hogy csak egyet említsünk meg, 100 növendék állatnak biztosítottak legelőt. A 200 tagú termelési bizottság, amely a dolgozó parasztok öntevékeny szerve, nagymértékben elő tudja segíteni a mezőgazdaság fejlesztését, ha ezután is rendszeresen megbeszélik a feladatokat és felhívják az Illetékes szervek figyelmét a hibákra. A tanács vegye igénybe a dolgozó parasztok gazdag termelési tapasztalatait, javaslatait, bírálataikat fogadja el és az ő segítségükkel harcoljon a mezőgazdaság felvirágoztatásáért. Javul a munka a Papír nyár ban A szolnoki Papírgyárban nem megy zökkenők nélkül a munka Tetemes adóssága van az üzemnek még az előző hónapokról is — a kongresszusi versenyben azonban észrevehető a javulás. Több mint 500 dolgozó kapcsolódott be a versenybe s a papír- gyártóbrigádok szívós harcot folytatnak napi terveik teljesítéséért, túlteljesítéséért. A munka javulását mutatja az, hogy március második dekádjában mennyiségi tervteljesítési kötelezettségét 115.7 százalékra teljesítette az üzem. A gépkihasználás az előírt 90.7 százalék helyett 92.40 százalékra emelkedett. Jó munkát végzett a II. sz. papírgép Tamási brigádja. 146 százalékra teljesítette dekádtervét. A III. papírgép Tassi brigádja 130. az I-es papírgép Heimreich brigádja 116 százalékot ért el. A simítógépnél Kovács István brigádja 110 százalékával, a tekercselőben Sándor Ferenc brigádja 142 százalékával, a válogatóban Csipke Rozália 158 százalékával tűnik ki. Az üzem tervteljesítési kötelezettségét az objektív okok figyelembevételével állapították meg. A Papírgyár dolgozóinak azonban arra kell törekedniük, hogy az eredeti tervet, melynek csak 87.2 százalékát teljesítették — mielőbb valóra- váltsák s ne maradjanak adósai népgazdaságunknak. Pártunk III. kongresszusáig pótolják elmaradásukat a papírgyári munkások. A műszakiak s a szak- szervezet adjon komoly teret a verseny nyilvánosságának, hogy ezzel is élénkebbé tegye a vetélkedést. Sexjítick a íudiáim un kai o k ii cl ftttzo gazdaság, fejLciztéict mezőgazdaság fejlesztését segítenie kell a kultúragitáció- nak is. Nem egy községben, városban kizárólag a szórakoztatást tekintik feladatnak és elmarad a dolgozók több és jobb termelésre való serkentése. Alig egy-két város, község akad, ahol viszonylag megfelelő munkát végeznek. Gondolunk itt Törökmiklósra, Mezőtúrra, Jásztelekre, Zagyvarékasra. □ megyében több helyen működik mezőgazdasági szakkör, de igen kevés tölti be a hivatását. Kissé dicsekedve mondhatjuk, hogy az ország legjobb mező- gazdasági szakköre Törökmiklóson működik. Néhány lelkes tag jó kezdeményezése nagy eredményhez vezetett. Sajnos, azonban több ilyen szakkörrel nem igen dicsekedhetünk. Rendezzenek mezőgazdasági tárgyú kiállításokat a kulturotthonok- ban. A kiállításokon ismertessék az új agrotechnikai eljárásokat, serkentsék a dolgozókat a minőségi é.s mennyiségi termelésre. A fotószakkörök fényképek készítésével népszerűsítsék az élenjáró dolgozó parasztokat. A hangoshíradókat mindenhol használják fel az agitációra. DD tanácsülések és más összejövetelek előtt, amikor egybe- gyülik a dolgozó parasztság, jutalmazzák az élenjárókat zenés műsorral. Az a dolgozó, akit megjutalmaznak, még jobb munkát fog végezni, s a munkában hátul kullogok jobban igyekeznek majd az élre jutni. Sajnos, a faliújságok és a tréfás rajzok is hiányoznak legtöbb helyen. Egyedül Karcagon és Törökmiklóson tapasztalható, hogy tréfás rajzokkal és faliujságcikkek- kel dicsérnek és bírálnak. Megyeszerte szervezzenek olvasómozgalmat a mezőgazdasági szakkönyvekből. Rendszeres összejöveteleken vitassanak meg egy-egy szakikönyvet, megfelelő képzettségű szakember irányításával. Tanítsák, képezzék a dolgozókat. Tanuljanak a színjátszócsoportok mezőgazda- sági tárgyú jeleneteket, színdarabokat és játsszák el azokat a tsz- ekben. Karcagon ezt meg is tették. Hat tsz-nek adtak jutalomműsort. CD mezőtúri méhészeti szakkörtől is tanulhatnak az egész megyében, mert jó munkát végez. Ez évben a földművesszövetkezetnek 11 mázsa 20 kg mézet adnak át. Lesztjuk elvtárs, a nemrégiben itt járt szovjet kulturküldöttség tagja ellátogatott hozzájuk és ő is nagy elismeréssel adózott a szakkör munkája iránt. A törökmiklósi mezőgazdasági szakkörhöz hasonlóan, a mezőtúriak is jártak a karcagi és a kisújszállási kísérleti gazdaságban tanulmányúton. Kunhegyesen és Kunmártonban a helyi adottságok igen megfelelőek a mezőgazdasági szakkörök működéséhez, még sem szervezik meg azt, de másfajta kulturagitá- ciós módszerrel sem segítik a mezőgazdasági munkákat. Látszik is a következmény. A tavaszi munkálatok elvégzésében az utolsó helyen kullognak. Hasonlóképpen Jászapátit is megemlíthetjük a rosz- szak között. Itt megalakult ugyan egy méhészeti szakkör, de a hetedik foglalkozás után 'be is fejezte működését. A megye összes kulturmunkásai szűrjék le a tapasztalatot mindebből, javítsák munkájukat és a jövőben foglalkozzanak sokkal többet a mezőgazdaság fejlesztését segítő kulturagitációs feladatokkal. HOVA MENJÜNK SZÓRAKOZNI? Szolnok: Szigligeti Színház: Bemutató előadás: Pygmalion — Vörös Csillag filmszínház: Rákóczi hadnagya. Jászapáti: Jónapot elefánt. Jászberény: Rákóczi hadnagya Kisújszállás: Vidám vásár. Kunmárton: Egy ka tódra története. Mezőtúr: Dózsa: Elefánt és az tigró- kötél. — Szabadság: Öt barát. Tiszaföldvár: Gyöngyvirágtól lombhul- lásig TiszafHred: Forró szívek, Törükmiklós: Köznapi komédiák. Turkeve: Öt barit TTJscátf: A Flotta, hőse. Hozzászólás a magyei tanács bürofcráciaeüenes kiállításához ^ megyei tanács bürokráciaellenes kiállításán én is szerepelek.: Szereplésem azonban számomra — s úgy gondolom mások számára is — érthetetlen. A kiállításon van egy rajzsorozat a járása tanácsok ipari előadóiról. En is ipari előadó vagyok és a rólam készített rajz egy földművest ábrázod, aki fogatos ekével szánt. Ha ez bírálat, akkor nem tudom, miféle hibát bírál. Azt, hogy tíz évvel ezelőtt valóban földműves voltam, nem tudom kijavítani, meg nem történtté tenni, s nem is akarom. Éppen a népi demokrácia tette lehetővé, hogy tanulással más, képességeinek jobban megfelelő munkakörben is megállhassa az ember a helyét. Nagyon helyes kezdeményezésnek tartom, hogy a megyei tanács kiállítással harcol a bürokrácia ellen, ennek a harcnak fentebbi módját azoban nem helyeslem és nem is helyeselheti senki, Ha egy jelenlegi munkám során elkövetett hibámat karikírozta volna a kiállítás, megköszönném a segítséget, amelyet ezzel munkám megjavításához nyújtott. így azonban csak vissza tudom utasítani a felelőtlen rajzokat, amelyek éppen azt róják fel hibának, ami erény és mondjuk meg. eredmény. A munkások és parasztok —* sok és szép példa van erre egész hazánkban — bebizonyították, hogy alkalmasok vezető munkára. Végeredményben érthetetlen, hogyan kerülhettek azok a rajzok a bürokráciaellenes kiállításra! Pataki Sándor ipari előadó Jászapáti. Járási Tanács. Hol szorít a cipő Üzletben vásároltam kisipari cipőt, s így nem tudom, ki az alkotója. Több dolgozó növel találkoztam már. aki azt vallotta, hogy a kisipari cipők inkább hasonlítanak a spanyol inkvizícióra, mint békés lábbelire. Nem okultam a hallottakon. s mondom én is vettem egy ilyen cipőt. Ezzel a szenvedők tábora eggyel — vélem —■ ismét növekedett. Hiúságból sohse vettem kisebb számot, s ennél nagyobbat sem vettem még soha. A lábam cipő fel nem törte, de amit most vettem, az egy különös szerzemény. Mikor megvettem. könnyen feljött, mikor otthon felhúztam: zsibbadás, ájulásj tünetek. Naponta felvettem, eredmény ugyanaz. Kerékpáron fél óráig voltam benne, nagy fájdalmak közepette. Most már néha gyalog is járok benne, de a szorítás, talpégés. fájás megvan, hogy mikor hordhatom rendesen. nem tudom. Mindenesetre folytatom az edzést. Igyekszem megtörni szilárdságát, keménységét. Ki lesz a győztes, nem tudom. Egy kérdést azonban nem árt feltenni; kinek gyártják ezeket a szénkülsejű, de lehetetlenül konok cipőket aa elvtársak? B. I.-né Papírgyár * (A szerkesztőség a legteljesebb megértéssel fogadta B. I.-né elv-, társnő panaszát. Hogy jogos, azt az is bizonyítja. hogy nálunk is van hasonló eset. mi is vettünk az ominózus kisipari cipőből Valóban kiválóan alkalmas arra. hogy tönkreteave az ember lábát. Javítsanak a munkán ktsz-i eink s nézze meg jobban a Kiskereskedelmi V. is. milyen árut vesz át. — A szexk.) IMTÉZKEbÉS£K Jenes Lászlóné pusztamonostori dolgozó szerkesztőségünk munkatársának elmondotta többek között, hogy nem kapott a tartalék földekből, bár igényét többször bejelentette. A járási tanács mezőgazdaság.' osztályán eljártunk ebben az ügyben és az alábbi választ kaptuk: „Jenesné panaszát megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a község területén nem volt parlagterület, mert akik 1953-ban kivették a földet, ebben az évben is igényt tartottak rá. Személyesen elbeszélgettünk a panaszossal, s a községi apaállatok részére fenntartott területből — figyelemtaevéve az igényjogosultságot — juttattunk 1 holdat klshaszonbérletbe részére. A mezőgazdasági előadót figyelmeztettük arra, hogy a dolgozókkal figyelmesebben foglalkozzon. Pádár Lukács oszt.-vez. Jászberény, Járási Tanács" * Molnár Lajos a tiszaugi gépállomáson traktoros. Jó munkájáért iskolára küldték, azonban a fizetését nem utalták át rendesen, többszöri sürgetésére sem. A gépállomás igazgatóját kértük meg a panasz elintézésére. Megállapítást nyert, hogy Molnár Lajos panasza jogos. A fizetéssel kapcsolatban a hiányosság azért adódott, mert a gépállomás könyvelője, Sashegyi Petemé — bár többször figyelmeztették — elhanyagolta azt. Intézkedett, hogy az elmaradt 180.— Ft-ot kifizessék. KECSKÉS BÉLA igazgató Tiszaiig, ÄMG * Köszönetemet küldöm a szerkesztőségnek. Kérésem nem talált süket fülekre. Erős bizonyíték a panasz elintézése arra, hogy a dolgozók jogos felvetéseit orvosolják, A TÜKER Elszámolási Főosztálya megküldte a régóta várt összeget, Nagy Mihály Kisújszállás * Megköszönöm a szerkesztőségnek azt az eredményes munkát, amit elveszettnek vélt pénzem kifizette- tése érdiekében kifejtettek. Amit nekem két év után nem sikerült elintéznem, — a szerkesztőség egy hét alatt elintézte. Szűcs László Törökmiklós
