Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-30 / 102. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1954 április 30. ÍV. Ss. Hruscsov beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának ülésén Ä Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsa április 26-i ülé­sén nagy beszédet mondott N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja központi bizottságának első titkára. Hruscsov elvtárs beszéde elején megállapította, hogy a munka ter­melékenysége terén jelentős emel­kedést értek el a szovjet dolgozók. Az ötödik ötéves terv keretében az ipari termelés egész növeke­désének mintegy háromnegye­dét a munkatermelékenység emelése révén kell elérni. Az ipar további fejlődésének nagy tartaléka a termelési kapacitások teljesebb kihasználása. Hruscsov elvtárs hozzátette: — Amikor valamennyi iparág dol­gozóinak erőfeszítéseit a munka ter­melékenységének további emeléséért folyó harcra irányítjuk, teljes erő­vel hangsúlyozni kell a termelés mi­nőségi javításénak és az önköltség csökkentésének elsőrendű és ha­laszthatatlan feladatát is. — Minden lehetőségünk megvan a mezőgazdaság nagyarányú fellen­dítéséhez, csak okosan kell kihasz­nálni ezeket a lehetőségeket — ál­lapította meg. — A legfőbb figyel­met a kolhozok, a szovhozok. a gép- és tráktorállomások vezetésének megerősítésére, a kerületek vezeté­sének megerősítésére kell irányítani. Ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy a sikeres haladás érdekében állandóan javítani, tökéletesíteni kell az államapparátus munkáját. Alá­húzta, hogy a népgazdaság sikeres fejleszté­sében fontos szerepet játszik a legszigorúbb takarékossági rend­szer következetes végrehajtása. A munkaversennyel kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy a sablonosság, a formális elintézésmód mindenütt tűrhetetlen és ártalmas, de különö­sen tűrhetetlen a verseny szervezé­sében. Hruscsov elvtárs ezután arról be­szélt. hogy a Szovjetunió, békés al­kotómunkáját végezve, állandóan békeszerető külpolitikát folytat, erősíti és fejleszti kereskedelmi kapcsolatait minden külföldi állam­mal, amely érdeklődést tanúsít ez­iránt. Maid így folytatta: — Az országok közötti kereske­delmi kapcsolatok kiteriesztésére és megerősítésére vonatkozó javasla­tok, a Szovjetunió kormányának intézkedései a nemzetközi feszült­ség enyhítésére, lelkes támogatással és helyesléssel találkoznak a világ minden országában. De az, amit az embermilliók helyeselnek, nyugtalanságot és dühödt támadásokat kelt egyes személyiségekben, akik igen fe­lelős helyeken állnak az Ame­rikai Egyesült Államokban és más országokban. Dulles úrra. az Egyesült Államok külügyminiszterére gondolok első­sorban. Ugyanakkor, amikor a Szov­jetunió nagy erőfeszítéseket tesz. hogy eloszlassa a kölcsönös bizal niatlanság semmivel sem igazol­ható légkörét, Dulles urat szinte beteges düh fogta el. * i — A szovjet állam megszületésé­nek első napjai óta gyakran hallot­tuk, hogy különbözőképpen fenye­getik a szovjet népet és ismerjük az ilyen módszerek értékét. Nem ije­dünk meg fenyegetésektől, minket nem lehet megfélemlíteni, — Emlékszünk rá. hogy Hitler és társai mielőtt megtámadták or­szágunkat. hogyan hangoztatták a Szovjetunió gyengeségét, és mert gazdagodni akartak a Szovjetunió rovására, háborús kalandba sodor­tak más imperialista rablókat Is. Közismert, hogy ez mivel végző­dött. Nem kétséges, hogy ha akadná­nak Hitlernek új utánzói, őket is elkerülhetetlenül ugyanaz a sors éri. — Ha az imperialisták megpró­bálnak új háborút kirobbantani, ez elkerülhetetlenül az egész kapita­lista rendszer csődjével végződik. Népünk nem akar háborút, mert tudja, hogy a háború vérontást, hatalmas áldozatokat és pusztítá­sokat okoz. Nem akarnak háborút a világ népei sem. amit fényesen bizonyít a hatalmas békemozgalom. . — A béke ügye szempontjából sokkal jobb volna, ha Dulles és a kapitalista országok más személyi­ségei józanabbul kezelnék nyilatko­zataikat. Igen jól tudjuk, hogy a Dulles-féle emberek nem szeretik a szovjet államot és még kevésbbé a kommunista pártot. Mi sem aka­runk beszélni itt semilven rokon- szenvről a kapitalizmus iránt, amely kíméletlenül kizsákmányolja a munkásosztályt, leigázza a népe­ket. elviselhetetlen körülményeket teremt a sokmilliós dolgozó töme­gek számára. — Tudjuk, hogy a dühöngő em­ber esztelen. De vájjon illik-e. hogy egy államférfi olyankor szabja meg egy állam külpolitiká­ját, amikor düh és rosszindulat tölti el más népek iránt? A vak gyű­lölet rossz tanácsadó. — Miért lármáznak az imperialis­ták a Szovjetunió részéről fenye­gető ' állítólagos veszélyről, noha nagyszerűen tudják, hogy a Szovjet­unió békepolitikát folytat és senkit sem akar megtámadni? Propaganda céljából lármáznak. A Szovjetunió részéről fenyegető állítólagos ve­szélyről szóló fecsegéssel akarják megfélemlíteni a, nyárspolgárokat, hogy könnyebben tudják kisajtolni az adókat, biztosítani az imperia­lista monopóliumok nagy profitiát. Az imperialisták hisztériát szít­va próbálják igazolni az őrült fegyverkezési hajszát, amellyel enyhíteni akarják a fenyegető gazdasági válság csapásait. Az amerikai imperialisták meg akarják félemlíteni a nyugateurópai népeket is. kényszeríteni akarják ezeknek az országoknak kormá­nyait. hogy többet költsenek fegy­verkezésre. •— És mivel a nyugateurópai or­szágok gazdasági élete anélkül is végsőkig túlfeszített, az amerikai kapitalisták segély ürügyével elad­ják nekik fegyverzetüket, hatalmas profitot vágnak ezért zsebre és le­igázzák ebeket az országokat. — Az imperialisták félnek a szovjet állammal való békés versenytől, mert a kapitalista rendszer nyilvánvalóan nem állja ezt a versenyt. Az amerikai burzsoá sajtóban ma egyre gyakrabban kap hangot az az aggodalom. hogy a Szovjetunió fejlődésének gyors üteme és a nép anyagi jólétének emelkedése von­zóerőt gyakorol a kapitalista orszá­gok dolgozóira. Jellemző ebből a szempontból a New York Herald Tribune április 11-i cikke, amely­ben igen figyelemreméltó beisme­rések vannak: ..Mi — írja a lan — továbbra Is az „elmaradt oroszokról“ szóló el csépelt legendákkal áltatjuk ma­gunkat, a gigászi szovjet hatalom pedig sokkal gyorsabban megszilár­dítja gazdasági hatalmát, mint Nyu- gat-Európa... A súlyt áthelyezték a fogyasztási cikkekre. Akár hi­szik, akár nem, de ez valószínűleg a legveszélyesebb esemény a XX. század második felében. (Derültség a teremben.) Szomorú és megcáfol hatatlan tény (hozzátesszük: szo­morú az imperialisták számárai az, hogy a háború után a Szovjetunió­ban óriási ipari és technikai hala­dás megy végbe: óriási az orosz méretek szerint és hatalmas meg a mi mértékünk szerint is.’* — íme. mitől félnek az impe­rialista urak? A világ dolgozói sa­ját szemükkel látják, hogy a Szov­jetunióban és a népi demokratikus országokban, ahol a hatalom a népé. sikeresen valósítják meg a békés építés terveit, minden a nép jólé­tének további emelését szolgálja. — Állhatatosan folytatni fogjuk a szovjet állam megerősítésére irá­nyuló munkánkat, emeljük népünk életszínvonalát, a népgazdaság mim den ágának fejlesztésére törek­szünk. Állandóan erősíteni fogjuk a Szovjetunió védelmi képességét, hogy abban az esetben, ha az im­perialista agresszorok őrült módon megsérteni merészelnék a szovjet emberek békés munkáját és megtá­madnák hazánkat, pusztító vissza- csapást mérjünk rájuk, megismé­teljük azt a leckét, amelyet a szov­jet nép és bátor fegyveres erői a hitlerista hódítóknak adtak a má­sodik világháborúban. — A szovjet nép biztosan halad a kommunizmus felé vezető egye­nes, nyílt úton. Akárhogy is őrjöng az ellenség, képtelen feltartóztatni győzelmes haladásunkat éppúgy, amint képtelen feltartóztatni a nap keltét. Hruscsov elvtárs nagy lelkese­dést keltő beszéde után A. Zverlev pénzügyminiszter mondott záró­beszédet. maid a Szövetségi Tanács elfogadta a Szovjetunió 1954. évi állami költségvetését. Ezután jóvá­hagyták a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének törvényerejű rendeletéit, köztük azt is. amely a Krim területet az Ukrán SZSZK- nak adta át. A békebizottsági tagok járjanak élen a munkában, a békeharcban ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI BÉKEBIZOTTSÁG E HÉTEN \ kibővített ülést tar­;ott a Megyei Békebizottság, Az iktuális nemzetközi kérdésekről -.lek Lajos adott beszámolót. Ezt ■követően Baitai Károlyné, a Me­gyei Békebizottság titkára értékelte i békebizottságok elmúlt negyedévi n unkáját, Elmondotta, hogy lelkesen végez­ek munkájúkat a békebizottságok, i a berlini tanácskozás anyaga slyan emberekhez is eljutott, akik ddig egyáltalán nem. vagy keveset foglalkoztak nemzetközi kérdések­kel. Ezután került sor az Országos Béketanács legutóbbi ülésének alap- ián a békemozgalom elkövetkező feladatainak tisztázására, — A mi békemozgalmunknak is ki kell vennie a részét az európai kollektív biztonság megvalósítá­sáért indított harcból, A LEGTÖBB I tennivaló a kő­vetkező hetekben, hónapokban az, hogy tudatosítsák a békebizottság tagiad a békemozgalom ötéves ered- vetően a genfi értekezlet jelentősé­géhez mérten a berlini és ezt kö­vetően a genfi értóslet jelentősé­gével. azzal, hogy a béke erői nagy­szerű eredmények kivívására képe­sek, hogy reális és szükséges a bé­kés úton való megegyezés, — Az a cél. hogy a békebizottsá­gok helytállásra, békeharcra nevel­jék az embereket. Akkor lehet ered­ményekről beszélni, ha a békeharc tettekkel párosul. Embereket ne­velni elsősorban példamutatással lehet. Ezért igen fontos, hogy a bé­kebizottsági tagok élen járjanak a munkában, a békeharcban. | MÁJUS 2-ÁN 1 a DISZ szer­vezetek minden járásban és város­ban és a megye székhelyén talál­kozót rendeznek. A békebizotlságok segítsék ezt a munkát, s foglalkoz­zanak a nemzetközi gyermeknap előkészítésével -is. Az MSZT dia­filmekkel, képkiállítással, a szoviet nép békeharcát ismertető elbeszélé­sekkel segíti leginkább a munkát. A békebizottságok keressék minde­nütt a kapcsolatot az MSZT-veL BÉKEHETEKET | tartunk má­jus második felében Szolnok me­gyében is. Ezeknek célja az embe­rek érdeklődését a nemzetközi ese­mények iránt elmélyíteni, ébren tartani. A békehetek egyik új té­nyezője lesz, a jőszomszédság moz­galom megindítása. Azt elősegítem, hogy egyik község a másikhoz küldjön békeköveteket baráti be­szélgetés, összejövetelek, a munka megtekintése céljából. A békehetek feladata ezenkívül az elhanyagol’ területek békemozgalmi munkájá­nak megjavítása, a termelésben élenjárók köszöntése. A békehetek alatt ünnepli meg Szolnok megye is a Béke Világ- tanács budapesti ülésének egyéves évfordulóját is. | BA.TTAI \ Károlyné referátuma után a jelenlévő békebizott9ági tit­károk, a Megyei Békebizottság tagjai tették meg hozzászólásaikat. Elmondották eddigi tapasztalatai­kat, s lelkesen vállalták, hogy ele­get tesznek az Országos Béketanács felhívása nyomán megyei felada taákmak. H Francia Nemzetgyűlés Mwv Bizottságának elnöke GenffeeH személyesen akar tájékozedni a helyzetről PÁRIZS. (MTI.) Dániel Mayer szocialista képviselő, a Francia Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságá­nak elnöke, szerdán bejelentette, hogy Genfbe utazik, ahol hétfőn Georges Bidault külügyminiszterrel találkozik. Hangsúlyozta: a genfi tárgyalások rendkívüli fontosságára való tekintettel elengedhetetlen, hogy a nemzetgyűlés tagjai pontos képet kapjanak a tárgyalások me netéről, ..az indokínai helyzettel kapcsolatban másutt folyó megbe szőlősekről, valamint azokról a té- nyezőkről,. amelyek ennek a kettős akciónak révén az indokínai béke kérdését érinthetik. Közölte to­vábbá. hogy Genfben nyert benyo­másairól elsősorban a külügyi bi­zottság tagjait tájékoztatja. (MTI.) Csőn En laj 1951 április 28-i nyilatkozata a külügyminiszterek genfi tanácskozásán GENF (TASZSZ). Csou En laj, a Kínai Népköztársaság külügyminisz­tere a külügyminiszterek genfi ta­nácskozásán. 1954 április 28-án nyi­latkozatot tett. Többek között a kö­vetkezőket mondotta: Elsőízben történik, hogy a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségének. az Amerikai Egyesült Államoknak, az Egyesült Királyság­nak. a Francia Köztársaságnak, a Kínai Népköztársaságnak és más érdekelt országoknak külügyminisz­terei összegyűltek, egy asztalhoz ül­tek* hogy közösen megtárgyalják az aktuális ázsiai kérdések megol­dását. Feladatunk bonyolult, de en­nek a tanácskozásnak már az osz- szehívása Is azt jelenti, hogy nö­vekszik a nemzetközi viták tárgya­lások útján való békés megoldásá­nak lehetősége. A Kínai Népköztár­saság küldöttsége kifejezi reményét, hogy a jelen tanácsozáson résztvevő valamennyi megbízott megteszi a szükséges erőfeszítéseket e feladat megoldására. ÁZSIA NÉPEI -— mint a világ többi népei — szeretik a békét és szabadságot. Ázsia népei hosszú időn át elnyomásban és rabságban sínylődtek. Az idegen, imperialista elnyomás ellen, a nemzeti függet lenségért és szabadságért vívott harcuk igazságos harc. Semmiféle erő sem akadályozhatja meg ezt a történelmi fejlődést. Az Egyesült Államok befolyásos körei azonban Ázsia népeinek gyar­mati rabságbadöntése céljából fo­kozzák beavatkozásukat, hogy meg­akadályozzák Ázsia népei felszaba­dító mozgalmát. Agresszív ázsiai tömb alakítását tervezik, kiterjesztik az ázsiai há­borút. Az Egyesült Államoknak ez a politikája ellentétes Ázsia népei­nek vágyaival. Ez a politika az ázsiai feszültség és nyugtalanság forrása. a kínai népköztársaság kormánya és a kínai nép követke­zetesen síkraszáll a békéért, szem­beszáll a háborúval. Sohasem kö vettünk el és nem is követünk ei agressziót más országok ellen, de semmikép sem tűrünk el ellenünk irányuló agresszív cselekményeket más részéről, bárki legyen is az. A továbbiakban arról beszélt Csou En laj, hogy a Kínai Nép- köztársaság és a Szovjetunió ba­rátsági-, szövetségi- és kölcsönös se­gélynyújtási szerződést kötött. Ez a szerződés fontos tényezője a távol­keleti béke fenntartásának. Ezután a koreai kérdésről beszélt Csou En laj és hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaság nagy fon­tosságot tulajdonít annak, hogy e probléma a távolkeleti béke megszi­lárdítása érdekeinek és a koreai nép nemzeti érdekeinek megfele­lően rendeződjék. VISSZAPILLANTÁST vetett az Egyesült Államok intervenciójára Koreában, a kqreai háborúra, majd rámutatott, hogy a koreai fegyver- szünet létrejötte óta az Egyesült Államok és a Koreai Köztársaság nyíltan megsérti a koreai fegyver­szüneti egyezmény több fontos pontját. A fegyverszüneti egyez­mény 60. pontja világosan előírja, hogy a koreai fegyverszünet után összehívandó politikai értekezleten meg kell tárgyalni valamennyi kül­földi csapat Koreából való kivoná­sát. A koreai fegyverszüneti egyez­mény aláírása után azonban az Egyesült Államok kormánya úgy­nevezett i, kölcsönös biztonsági egyezményt“ kötött a Koreai Köz­társaság kormányával. Ez az egyez­mény feljogosítja az Egyesült Álla­mokat. hogy fegyveres erőket tart­son Dél-Koreában, Mi több, a Koreai Köztársaság kormánya egyre emlegeti a „Korea egyesítésére irányuló. Észak elleni hadjáratot’1 és nyíltan hangoztatja, hogy 90 nappal a jelen tanácsko­zás megnyitása után. az Egyesült Államokkal együtt kivonul a ta­nácskozásról és újra fegyverhez nyúl Korea egyesítése céljából. Mindez nemcsak azt teszi világossá, ki robbantotta ki a múltban a há­borút. ki indított agressziót, ha­nem arról is tanúskodik, hogy ki akadályozza most továbbra is a ko­reai kérdés békés megoldását és próbálja uiból megbontani a békét Koreában. . A Kínai Népköztársaság kül­döttsége teljes egészében támogatja Nam írnak, a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság külügyminisz­terének Korea nemzeti egyesilésére és az egész Koreában megtartandó szabad választások megtartására vonatkozó javaslatát. KOREÁNAK békés úton való egyesítése magának a koreai nép­nek az ügye. tehát az egész Koreá­ban megtartandó szabad választások és a kívülről jövő beavatkozás el­hárítása céljából mindenekelőtt va­lamennyi külföldi csapatot ki k°'l vonni Koreából, A koreai hadműveletek megszün- tetőséről szóló tárgyalások első nap­jától kezdve hivatalosan javasoltuk* hogy minden külföldi csapatot von­janak ki Koreából. Most. minthogy már megvalósult a koreai fegyverszünet, még ke­vésbbé van valamelyes indoka is annak, hogy bárminő külföldi csa­pat továbbra is Koreában állomá­sozzon. Az egész koreai nép törekszik a külföldi beavatkozás nélküli sza­bad életre. Az egész koreai nép fel­teszi a természetes kérdést: milyen alapon tartózkodnak külföldi csapa-, tok még mindig Koreában, noha a hadműveletek befejeződtek? Koreának békés úton való egye­sítése nagyfontosságú a távolkeleti béke és biztonság megóvása szem­pontjából. Teljesen igazságosnak és ész­szerűnek tartjuk Nam ír külügy­miniszternek. a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság küldöttsége vezetőjének javaslatát. Kifejezzük reményünket, hogy a tanácskozás valamennyi résztvevője a legkomo­lyabban megvitatja ezt a javasla­tot. amely alapjául szolgálhat a ko­reai kérdés békés rendezését szol­gáló egyezményeknek, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK a ko­reai háború kezdete óta megszállva tart kínai területet — Tajvan szi­getét. ■— Ez a kérdés továbbra is megoldatlan. Közismert, hogy Taj­van szigete a kínai terület része es semmiképpen sem megengedhető, annak bárki által történő megszál­lása. Az Egyesült Államok Tajvan szigetét a Kínai Népköztársaság elleni aknamunka és további agresszió támaszpontjává tették. Az Egyesült Államok kormánya továbbra is beavatkozik az indo­kínai háborúba és ennek örve alatt úgynevezett védelmi közösségeket igyekszik szervezni a Csendes-óceán, nyugati részén és Ázsia délkeleti részén. Ezeknek az úgynevezett vé­delmi közösségeknek tulajdonkép­pen agresszív céljaik vannak és ezenkívül arra irányulnak, hogy új gyarmati uralmat teremtsenek Ázsiában és új világháborút készít­senek elő. ÜGY VÉLJÜK, hogy az Egyesült Államok agresszív cselekményeit meg kell szüntetni, az ázsiai békét biztosítani kell. az ázsiai országok függetlenségét és szuverénitását tiszteletben kell tartani, az ázsiai népek nemzeti jogait és szabadsá­gát. garantálni kell. az ázsiai orszá­gok belügyeibe való beavatkozást, az ázsiai országokban létesített minden külföldi katonai támasz­pontot meg kell szüntetni, a kül­földi csapatokat ki kell vonni. Ja­pán remilitarizálásának. minden gazdasági blokádnak és korlátozás­nak meg kell szűnnie. A Kínai Népköztársaság kormá­nya úgy véli. hogy az ázsiai orszá­goknak tanácskozniuk kell egymás­sal, hogy megfelelő kölcsönös köte­lezettségek vállalásával közös erő­feszítéseket tegyenek az ázsiai béke és biztonság fenntartása érdekében. (MTI.) Sziriai lap az arab országodnak a Kínai NépKöziársaság elismerésére Irányuló szándékáról DAMASZKUSZ. (TASZSZ.) Az „A1 Majadin“ című lap jelenti, hogy mértékadó Szíriái forrásból származó értesülések szerint az arab országok között most hivata­los diplomáciai érintkezés történt a Népi Kína elismerésének kérdé­sével kapcsolatban. (MTI.) A Szovjetunió belépett a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetbe MOSZKVA. (TASZSZ.) V. M. Molotov, a Szovjetunió külügymi­nisztere a napokban a Szovjetunió svájci követsége útján levelet kül­dött a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet igazgatójának. Ebben közölte, hogy a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége kormánya elha­tározta, hogy belép a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetbe és vállalja a szervezet alapszabályaiból folyó kötelezettségeket, A Nemzetközi Munkaügyi Szerve­zet igazgatója április 26-án meg­erősítette V. M. Molotov levelének vételét. így a Szovjetunió a szer­vezet tag.ia lett. (MTI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom