Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-30 / 102. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1954 április 30. ÍV. Ss. Hruscsov beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának ülésén Ä Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsa április 26-i ülésén nagy beszédet mondott N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának első titkára. Hruscsov elvtárs beszéde elején megállapította, hogy a munka termelékenysége terén jelentős emelkedést értek el a szovjet dolgozók. Az ötödik ötéves terv keretében az ipari termelés egész növekedésének mintegy háromnegyedét a munkatermelékenység emelése révén kell elérni. Az ipar további fejlődésének nagy tartaléka a termelési kapacitások teljesebb kihasználása. Hruscsov elvtárs hozzátette: — Amikor valamennyi iparág dolgozóinak erőfeszítéseit a munka termelékenységének további emeléséért folyó harcra irányítjuk, teljes erővel hangsúlyozni kell a termelés minőségi javításénak és az önköltség csökkentésének elsőrendű és halaszthatatlan feladatát is. — Minden lehetőségünk megvan a mezőgazdaság nagyarányú fellendítéséhez, csak okosan kell kihasználni ezeket a lehetőségeket — állapította meg. — A legfőbb figyelmet a kolhozok, a szovhozok. a gép- és tráktorállomások vezetésének megerősítésére, a kerületek vezetésének megerősítésére kell irányítani. Ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy a sikeres haladás érdekében állandóan javítani, tökéletesíteni kell az államapparátus munkáját. Aláhúzta, hogy a népgazdaság sikeres fejlesztésében fontos szerepet játszik a legszigorúbb takarékossági rendszer következetes végrehajtása. A munkaversennyel kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy a sablonosság, a formális elintézésmód mindenütt tűrhetetlen és ártalmas, de különösen tűrhetetlen a verseny szervezésében. Hruscsov elvtárs ezután arról beszélt. hogy a Szovjetunió, békés alkotómunkáját végezve, állandóan békeszerető külpolitikát folytat, erősíti és fejleszti kereskedelmi kapcsolatait minden külföldi állammal, amely érdeklődést tanúsít eziránt. Maid így folytatta: — Az országok közötti kereskedelmi kapcsolatok kiteriesztésére és megerősítésére vonatkozó javaslatok, a Szovjetunió kormányának intézkedései a nemzetközi feszültség enyhítésére, lelkes támogatással és helyesléssel találkoznak a világ minden országában. De az, amit az embermilliók helyeselnek, nyugtalanságot és dühödt támadásokat kelt egyes személyiségekben, akik igen felelős helyeken állnak az Amerikai Egyesült Államokban és más országokban. Dulles úrra. az Egyesült Államok külügyminiszterére gondolok elsősorban. Ugyanakkor, amikor a Szovjetunió nagy erőfeszítéseket tesz. hogy eloszlassa a kölcsönös bizal niatlanság semmivel sem igazolható légkörét, Dulles urat szinte beteges düh fogta el. * i — A szovjet állam megszületésének első napjai óta gyakran hallottuk, hogy különbözőképpen fenyegetik a szovjet népet és ismerjük az ilyen módszerek értékét. Nem ijedünk meg fenyegetésektől, minket nem lehet megfélemlíteni, — Emlékszünk rá. hogy Hitler és társai mielőtt megtámadták országunkat. hogyan hangoztatták a Szovjetunió gyengeségét, és mert gazdagodni akartak a Szovjetunió rovására, háborús kalandba sodortak más imperialista rablókat Is. Közismert, hogy ez mivel végződött. Nem kétséges, hogy ha akadnának Hitlernek új utánzói, őket is elkerülhetetlenül ugyanaz a sors éri. — Ha az imperialisták megpróbálnak új háborút kirobbantani, ez elkerülhetetlenül az egész kapitalista rendszer csődjével végződik. Népünk nem akar háborút, mert tudja, hogy a háború vérontást, hatalmas áldozatokat és pusztításokat okoz. Nem akarnak háborút a világ népei sem. amit fényesen bizonyít a hatalmas békemozgalom. . — A béke ügye szempontjából sokkal jobb volna, ha Dulles és a kapitalista országok más személyiségei józanabbul kezelnék nyilatkozataikat. Igen jól tudjuk, hogy a Dulles-féle emberek nem szeretik a szovjet államot és még kevésbbé a kommunista pártot. Mi sem akarunk beszélni itt semilven rokon- szenvről a kapitalizmus iránt, amely kíméletlenül kizsákmányolja a munkásosztályt, leigázza a népeket. elviselhetetlen körülményeket teremt a sokmilliós dolgozó tömegek számára. — Tudjuk, hogy a dühöngő ember esztelen. De vájjon illik-e. hogy egy államférfi olyankor szabja meg egy állam külpolitikáját, amikor düh és rosszindulat tölti el más népek iránt? A vak gyűlölet rossz tanácsadó. — Miért lármáznak az imperialisták a Szovjetunió részéről fenyegető ' állítólagos veszélyről, noha nagyszerűen tudják, hogy a Szovjetunió békepolitikát folytat és senkit sem akar megtámadni? Propaganda céljából lármáznak. A Szovjetunió részéről fenyegető állítólagos veszélyről szóló fecsegéssel akarják megfélemlíteni a, nyárspolgárokat, hogy könnyebben tudják kisajtolni az adókat, biztosítani az imperialista monopóliumok nagy profitiát. Az imperialisták hisztériát szítva próbálják igazolni az őrült fegyverkezési hajszát, amellyel enyhíteni akarják a fenyegető gazdasági válság csapásait. Az amerikai imperialisták meg akarják félemlíteni a nyugateurópai népeket is. kényszeríteni akarják ezeknek az országoknak kormányait. hogy többet költsenek fegyverkezésre. •— És mivel a nyugateurópai országok gazdasági élete anélkül is végsőkig túlfeszített, az amerikai kapitalisták segély ürügyével eladják nekik fegyverzetüket, hatalmas profitot vágnak ezért zsebre és leigázzák ebeket az országokat. — Az imperialisták félnek a szovjet állammal való békés versenytől, mert a kapitalista rendszer nyilvánvalóan nem állja ezt a versenyt. Az amerikai burzsoá sajtóban ma egyre gyakrabban kap hangot az az aggodalom. hogy a Szovjetunió fejlődésének gyors üteme és a nép anyagi jólétének emelkedése vonzóerőt gyakorol a kapitalista országok dolgozóira. Jellemző ebből a szempontból a New York Herald Tribune április 11-i cikke, amelyben igen figyelemreméltó beismerések vannak: ..Mi — írja a lan — továbbra Is az „elmaradt oroszokról“ szóló el csépelt legendákkal áltatjuk magunkat, a gigászi szovjet hatalom pedig sokkal gyorsabban megszilárdítja gazdasági hatalmát, mint Nyu- gat-Európa... A súlyt áthelyezték a fogyasztási cikkekre. Akár hiszik, akár nem, de ez valószínűleg a legveszélyesebb esemény a XX. század második felében. (Derültség a teremben.) Szomorú és megcáfol hatatlan tény (hozzátesszük: szomorú az imperialisták számárai az, hogy a háború után a Szovjetunióban óriási ipari és technikai haladás megy végbe: óriási az orosz méretek szerint és hatalmas meg a mi mértékünk szerint is.’* — íme. mitől félnek az imperialista urak? A világ dolgozói saját szemükkel látják, hogy a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban, ahol a hatalom a népé. sikeresen valósítják meg a békés építés terveit, minden a nép jólétének további emelését szolgálja. — Állhatatosan folytatni fogjuk a szovjet állam megerősítésére irányuló munkánkat, emeljük népünk életszínvonalát, a népgazdaság mim den ágának fejlesztésére törekszünk. Állandóan erősíteni fogjuk a Szovjetunió védelmi képességét, hogy abban az esetben, ha az imperialista agresszorok őrült módon megsérteni merészelnék a szovjet emberek békés munkáját és megtámadnák hazánkat, pusztító vissza- csapást mérjünk rájuk, megismételjük azt a leckét, amelyet a szovjet nép és bátor fegyveres erői a hitlerista hódítóknak adtak a második világháborúban. — A szovjet nép biztosan halad a kommunizmus felé vezető egyenes, nyílt úton. Akárhogy is őrjöng az ellenség, képtelen feltartóztatni győzelmes haladásunkat éppúgy, amint képtelen feltartóztatni a nap keltét. Hruscsov elvtárs nagy lelkesedést keltő beszéde után A. Zverlev pénzügyminiszter mondott záróbeszédet. maid a Szövetségi Tanács elfogadta a Szovjetunió 1954. évi állami költségvetését. Ezután jóváhagyták a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének törvényerejű rendeletéit, köztük azt is. amely a Krim területet az Ukrán SZSZK- nak adta át. A békebizottsági tagok járjanak élen a munkában, a békeharcban ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI BÉKEBIZOTTSÁG E HÉTEN \ kibővített ülést tar;ott a Megyei Békebizottság, Az iktuális nemzetközi kérdésekről -.lek Lajos adott beszámolót. Ezt ■követően Baitai Károlyné, a Megyei Békebizottság titkára értékelte i békebizottságok elmúlt negyedévi n unkáját, Elmondotta, hogy lelkesen végezek munkájúkat a békebizottságok, i a berlini tanácskozás anyaga slyan emberekhez is eljutott, akik ddig egyáltalán nem. vagy keveset foglalkoztak nemzetközi kérdésekkel. Ezután került sor az Országos Béketanács legutóbbi ülésének alap- ián a békemozgalom elkövetkező feladatainak tisztázására, — A mi békemozgalmunknak is ki kell vennie a részét az európai kollektív biztonság megvalósításáért indított harcból, A LEGTÖBB I tennivaló a kővetkező hetekben, hónapokban az, hogy tudatosítsák a békebizottság tagiad a békemozgalom ötéves ered- vetően a genfi értekezlet jelentőségéhez mérten a berlini és ezt követően a genfi értóslet jelentőségével. azzal, hogy a béke erői nagyszerű eredmények kivívására képesek, hogy reális és szükséges a békés úton való megegyezés, — Az a cél. hogy a békebizottságok helytállásra, békeharcra neveljék az embereket. Akkor lehet eredményekről beszélni, ha a békeharc tettekkel párosul. Embereket nevelni elsősorban példamutatással lehet. Ezért igen fontos, hogy a békebizottsági tagok élen járjanak a munkában, a békeharcban. | MÁJUS 2-ÁN 1 a DISZ szervezetek minden járásban és városban és a megye székhelyén találkozót rendeznek. A békebizotlságok segítsék ezt a munkát, s foglalkozzanak a nemzetközi gyermeknap előkészítésével -is. Az MSZT diafilmekkel, képkiállítással, a szoviet nép békeharcát ismertető elbeszélésekkel segíti leginkább a munkát. A békebizottságok keressék mindenütt a kapcsolatot az MSZT-veL BÉKEHETEKET | tartunk május második felében Szolnok megyében is. Ezeknek célja az emberek érdeklődését a nemzetközi események iránt elmélyíteni, ébren tartani. A békehetek egyik új tényezője lesz, a jőszomszédság mozgalom megindítása. Azt elősegítem, hogy egyik község a másikhoz küldjön békeköveteket baráti beszélgetés, összejövetelek, a munka megtekintése céljából. A békehetek feladata ezenkívül az elhanyagol’ területek békemozgalmi munkájának megjavítása, a termelésben élenjárók köszöntése. A békehetek alatt ünnepli meg Szolnok megye is a Béke Világ- tanács budapesti ülésének egyéves évfordulóját is. | BA.TTAI \ Károlyné referátuma után a jelenlévő békebizott9ági titkárok, a Megyei Békebizottság tagjai tették meg hozzászólásaikat. Elmondották eddigi tapasztalataikat, s lelkesen vállalták, hogy eleget tesznek az Országos Béketanács felhívása nyomán megyei felada taákmak. H Francia Nemzetgyűlés Mwv Bizottságának elnöke GenffeeH személyesen akar tájékozedni a helyzetről PÁRIZS. (MTI.) Dániel Mayer szocialista képviselő, a Francia Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, szerdán bejelentette, hogy Genfbe utazik, ahol hétfőn Georges Bidault külügyminiszterrel találkozik. Hangsúlyozta: a genfi tárgyalások rendkívüli fontosságára való tekintettel elengedhetetlen, hogy a nemzetgyűlés tagjai pontos képet kapjanak a tárgyalások me netéről, ..az indokínai helyzettel kapcsolatban másutt folyó megbe szőlősekről, valamint azokról a té- nyezőkről,. amelyek ennek a kettős akciónak révén az indokínai béke kérdését érinthetik. Közölte továbbá. hogy Genfben nyert benyomásairól elsősorban a külügyi bizottság tagjait tájékoztatja. (MTI.) Csőn En laj 1951 április 28-i nyilatkozata a külügyminiszterek genfi tanácskozásán GENF (TASZSZ). Csou En laj, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere a külügyminiszterek genfi tanácskozásán. 1954 április 28-án nyilatkozatot tett. Többek között a következőket mondotta: Elsőízben történik, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének. az Amerikai Egyesült Államoknak, az Egyesült Királyságnak. a Francia Köztársaságnak, a Kínai Népköztársaságnak és más érdekelt országoknak külügyminiszterei összegyűltek, egy asztalhoz ültek* hogy közösen megtárgyalják az aktuális ázsiai kérdések megoldását. Feladatunk bonyolult, de ennek a tanácskozásnak már az osz- szehívása Is azt jelenti, hogy növekszik a nemzetközi viták tárgyalások útján való békés megoldásának lehetősége. A Kínai Népköztársaság küldöttsége kifejezi reményét, hogy a jelen tanácsozáson résztvevő valamennyi megbízott megteszi a szükséges erőfeszítéseket e feladat megoldására. ÁZSIA NÉPEI -— mint a világ többi népei — szeretik a békét és szabadságot. Ázsia népei hosszú időn át elnyomásban és rabságban sínylődtek. Az idegen, imperialista elnyomás ellen, a nemzeti függet lenségért és szabadságért vívott harcuk igazságos harc. Semmiféle erő sem akadályozhatja meg ezt a történelmi fejlődést. Az Egyesült Államok befolyásos körei azonban Ázsia népeinek gyarmati rabságbadöntése céljából fokozzák beavatkozásukat, hogy megakadályozzák Ázsia népei felszabadító mozgalmát. Agresszív ázsiai tömb alakítását tervezik, kiterjesztik az ázsiai háborút. Az Egyesült Államoknak ez a politikája ellentétes Ázsia népeinek vágyaival. Ez a politika az ázsiai feszültség és nyugtalanság forrása. a kínai népköztársaság kormánya és a kínai nép következetesen síkraszáll a békéért, szembeszáll a háborúval. Sohasem kö vettünk el és nem is követünk ei agressziót más országok ellen, de semmikép sem tűrünk el ellenünk irányuló agresszív cselekményeket más részéről, bárki legyen is az. A továbbiakban arról beszélt Csou En laj, hogy a Kínai Nép- köztársaság és a Szovjetunió barátsági-, szövetségi- és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött. Ez a szerződés fontos tényezője a távolkeleti béke fenntartásának. Ezután a koreai kérdésről beszélt Csou En laj és hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaság nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy e probléma a távolkeleti béke megszilárdítása érdekeinek és a koreai nép nemzeti érdekeinek megfelelően rendeződjék. VISSZAPILLANTÁST vetett az Egyesült Államok intervenciójára Koreában, a kqreai háborúra, majd rámutatott, hogy a koreai fegyver- szünet létrejötte óta az Egyesült Államok és a Koreai Köztársaság nyíltan megsérti a koreai fegyverszüneti egyezmény több fontos pontját. A fegyverszüneti egyezmény 60. pontja világosan előírja, hogy a koreai fegyverszünet után összehívandó politikai értekezleten meg kell tárgyalni valamennyi külföldi csapat Koreából való kivonását. A koreai fegyverszüneti egyezmény aláírása után azonban az Egyesült Államok kormánya úgynevezett i, kölcsönös biztonsági egyezményt“ kötött a Koreai Köztársaság kormányával. Ez az egyezmény feljogosítja az Egyesült Államokat. hogy fegyveres erőket tartson Dél-Koreában, Mi több, a Koreai Köztársaság kormánya egyre emlegeti a „Korea egyesítésére irányuló. Észak elleni hadjáratot’1 és nyíltan hangoztatja, hogy 90 nappal a jelen tanácskozás megnyitása után. az Egyesült Államokkal együtt kivonul a tanácskozásról és újra fegyverhez nyúl Korea egyesítése céljából. Mindez nemcsak azt teszi világossá, ki robbantotta ki a múltban a háborút. ki indított agressziót, hanem arról is tanúskodik, hogy ki akadályozza most továbbra is a koreai kérdés békés megoldását és próbálja uiból megbontani a békét Koreában. . A Kínai Népköztársaság küldöttsége teljes egészében támogatja Nam írnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének Korea nemzeti egyesilésére és az egész Koreában megtartandó szabad választások megtartására vonatkozó javaslatát. KOREÁNAK békés úton való egyesítése magának a koreai népnek az ügye. tehát az egész Koreában megtartandó szabad választások és a kívülről jövő beavatkozás elhárítása céljából mindenekelőtt valamennyi külföldi csapatot ki k°'l vonni Koreából, A koreai hadműveletek megszün- tetőséről szóló tárgyalások első napjától kezdve hivatalosan javasoltuk* hogy minden külföldi csapatot vonjanak ki Koreából. Most. minthogy már megvalósult a koreai fegyverszünet, még kevésbbé van valamelyes indoka is annak, hogy bárminő külföldi csapat továbbra is Koreában állomásozzon. Az egész koreai nép törekszik a külföldi beavatkozás nélküli szabad életre. Az egész koreai nép felteszi a természetes kérdést: milyen alapon tartózkodnak külföldi csapa-, tok még mindig Koreában, noha a hadműveletek befejeződtek? Koreának békés úton való egyesítése nagyfontosságú a távolkeleti béke és biztonság megóvása szempontjából. Teljesen igazságosnak és észszerűnek tartjuk Nam ír külügyminiszternek. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége vezetőjének javaslatát. Kifejezzük reményünket, hogy a tanácskozás valamennyi résztvevője a legkomolyabban megvitatja ezt a javaslatot. amely alapjául szolgálhat a koreai kérdés békés rendezését szolgáló egyezményeknek, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK a koreai háború kezdete óta megszállva tart kínai területet — Tajvan szigetét. ■— Ez a kérdés továbbra is megoldatlan. Közismert, hogy Tajvan szigete a kínai terület része es semmiképpen sem megengedhető, annak bárki által történő megszállása. Az Egyesült Államok Tajvan szigetét a Kínai Népköztársaság elleni aknamunka és további agresszió támaszpontjává tették. Az Egyesült Államok kormánya továbbra is beavatkozik az indokínai háborúba és ennek örve alatt úgynevezett védelmi közösségeket igyekszik szervezni a Csendes-óceán, nyugati részén és Ázsia délkeleti részén. Ezeknek az úgynevezett védelmi közösségeknek tulajdonképpen agresszív céljaik vannak és ezenkívül arra irányulnak, hogy új gyarmati uralmat teremtsenek Ázsiában és új világháborút készítsenek elő. ÜGY VÉLJÜK, hogy az Egyesült Államok agresszív cselekményeit meg kell szüntetni, az ázsiai békét biztosítani kell. az ázsiai országok függetlenségét és szuverénitását tiszteletben kell tartani, az ázsiai népek nemzeti jogait és szabadságát. garantálni kell. az ázsiai országok belügyeibe való beavatkozást, az ázsiai országokban létesített minden külföldi katonai támaszpontot meg kell szüntetni, a külföldi csapatokat ki kell vonni. Japán remilitarizálásának. minden gazdasági blokádnak és korlátozásnak meg kell szűnnie. A Kínai Népköztársaság kormánya úgy véli. hogy az ázsiai országoknak tanácskozniuk kell egymással, hogy megfelelő kölcsönös kötelezettségek vállalásával közös erőfeszítéseket tegyenek az ázsiai béke és biztonság fenntartása érdekében. (MTI.) Sziriai lap az arab országodnak a Kínai NépKöziársaság elismerésére Irányuló szándékáról DAMASZKUSZ. (TASZSZ.) Az „A1 Majadin“ című lap jelenti, hogy mértékadó Szíriái forrásból származó értesülések szerint az arab országok között most hivatalos diplomáciai érintkezés történt a Népi Kína elismerésének kérdésével kapcsolatban. (MTI.) A Szovjetunió belépett a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetbe MOSZKVA. (TASZSZ.) V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere a napokban a Szovjetunió svájci követsége útján levelet küldött a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet igazgatójának. Ebben közölte, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormánya elhatározta, hogy belép a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetbe és vállalja a szervezet alapszabályaiból folyó kötelezettségeket, A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet igazgatója április 26-án megerősítette V. M. Molotov levelének vételét. így a Szovjetunió a szervezet tag.ia lett. (MTI.)