Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-27 / 99. szám

A M EGYE I PÁRTB1Z OTTS ÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA' IV. évfolyam, 99. szám Ara *>0 fillér 1954 április 27., kedd Közöljük a Második Békekölcsön hétfői húzásának eredményeit Harminc dolgozó paraszt lépett be a karcagi „Lenini igazság44 tszcs-be A z I. típusú karcagi „Lenini ■^igazság“ tszcs 1951-ben ala­kult. Tagjai szorgalmas parasztem­berek. javarészük középparaszt, akik a nagyüzemi gazdálkodás né­hány éve alatt virágzó termelőcso- portot létesítettek. — Szántóföldjük erősen kötött, szikestalajú, öntö­zéssel lehet legjobban hasznosítani. Az elmúlt év őszén 36 holdas ha­lastavat építettek és ebben az esz­tendőben csak a haltenyésztésből félmillió forint jövedelemre számí­tanak. Mintegy 100.000 apró halacska úsz­kál a halastóban. Különös 'gondot fordítottak az öntözéses gazdálko­dás további fejlesztésére. Az idén már 500 holdpn termelnek rizst. Bár a tszcs egyes típusú, a több mint 2000 holdas területből 1800 holdon már közösen a hármas tí­pusú tszcs-k alapszabálya szerint gazdálkodnak. 1951 óta mind töb­ben győződtek meg, milyen ered­ményes a fejlettebb szövetkezeti forma, évről-évre egyre többen ad­ják be földjüket a közös területbe, s dolgoznak munkaegységre. Szorgalmas munkájuk gyümöl- cse a közel egymillió forint értékű közös vagyon. 500 birkájuk. 140 sertésük. 11 szarvasmarhájuk van már a közös állatállományban. Ezenkívül van teherautói uk, s nem­régen vásároltak motorkerékpárt is. A gondosan megmunkált, bevetett földek a tagok szorgalmas munká­ját dicsérik. 580 hold búzavetésüket annakidején istállótrágyával és péti­sóval megerősítették. Kukoricájukat jóval a határidő előtt elvetették. Tegnap estig már 380 holdon elve­tették a rizst, s megkezdődött az árasztás. A rizstelep építéséért 50 ezer forintot kaptak. Az árasztás után újabb 50.000 forintot fognak szétosztani a közös munkában réazt. vett tagok között. A rizstermelés után 1500 hold földjük teljesen mentes a terménvbeadás alól, 500 holdra pedig húsbeadóst nem kell teljesíteni. A csoport tagjai nem késlekednek állam, iránti kötelezettségeik telje­sítésével. Két hónap alatt máris 4 hónapra előre eleget tettek tej- beadási előirányzatuknak. Ezenkí­vül előre haladtak baromfibeadási kötelezettségük teljesítésével is. f)sz óta 80.000 forintot osztottak ki munkaegységekre. Ezenkí­vül a kollektív munkában részt­vevő csoporttagok rendszeresen megkapják a nyolc forintot munka­egységenként. Erre az előlegosz­tásra már az elmúlt évek során megteremtették az alapot. Tavaly 826 mázsa rizst takarítottak be. 500 birkájukról az idén már tíz mázsa gyapjút nyírnak s ezért mintegy 36 ezer forint készpénz jut a tszcs tagjainak. Az elmúlt év­ben 42.000 liter tej volt a beadási kötelezettségük. A kedvezmények révén most 11.000 literre csökkent. A felesleget szabadáron értékesítik. Az eredmények láttán nemrégen 30 kívülálló dolgozó paraszt lépett be a csoportba és javarészük a kö­zös területen munkaegységre dolgo­zik. A termelőcsoport közös gazda­ságának gyarapodása együtt jár a tagok jólétének növekedésével. Bene Pál, mióta termelőcsoporttag, azóta tudott házat venni. Gubac»ek Já­nosnak pedig az őszi zárszámadás­kor 73.000 forint jövedelme lett. A termelőcsoport tagjai szinte kivétel nélkül most is igen szorgalmasan dolgoznak. A jók közül is kiemel­kednek Cs. Nagy József. Pálfi Jó­zsef. Nagy Lajos. Kábái Sándorné, Kovács Erzsébet, Nagy István, id. Vass Ferenc. Horváth Gergely. közös gazdaság jövedelmének gyarapításában igen tevéke­nyen dolgozik Huszti Sándor, Szabó István. Rózsa Gyula, Rózsa Imre. A csoport tagsága a rizstele­pek kezelését bízta rájuk. Arra tö­rekednek, hogy az 50Ö holdas rizs­telepet minél előbb elárasszák, hogy a már kikelt magvak mi­előbb fejlődésnek induljanak, s eb­ben az évben is sokszázezer forint jövedelemre tegyen szert a ’ rizs­föld terméséből a csoport tagsága. L> *— kisa —* A kongresszus napjáig sokat pótol elmaradásából a kunmártoni téglagyár TVagyot nőtt, terebélye- ’ sedett egy esztendő alatt a kunmártoni Tégla­gyár. Sok építőanyag kell a lakóházakhoz, a mező- gazdasági beruházásokhoz s érdemes erre jól kiak­názni a Körösvidék nagy­kiterjedésű agyagmezőit. Néhány centiméterrel a zsíros, fekete föld alatt, többméter vastag sárgás­barna agyagréteg követ­kezik itt, mely kiégetve, acélosan csengő, nagyszi­lárdságú téglát ad. Idáig azonban nagy utat kell megtennie a bá­nya nyirkos „földjének”. Modem berendezések for­málják, alakítják, míg a kotrógép kanalaiból a vágóautomata asztalára kerül s képlékeny lesz az agyagtest. Államunk nagy összege­ket költött az üzemre, hogy növelje termelékeny­ségét, könnyítse a dolgo­zók munkáját. Nemrégen készült el az új kemence. A Keller-szárítószín mun­kálatai is befejezés előtt állnak.1 Itt villamoskocsik közlekednek majd s egy •kar elmozdítására automa­tikusan telepszenek rá a műszárító állványaira a kocsin hozott nyerstéglák. Épül a modern mosdó, öl­töző s több mint egy éve már, hogy a kőművesek és szerelőmunkások az üzem nagyobbításán dolgoznak. Szorgos munka folyik ^ a présházban, bá­nyában is. Kellő ered­ményt azonban nem értek el a tervteljesítésben ez­ideig — a komoly beruhá­zások ellenére sem. Az I. negyedévben több mint egymillió téglával marad­tak adcjsai ‘ népgazdasá­gunknak. Kétségtelen, megnehezítette a munkát az, hogy március 13-án csak az egyik présgéppel indultak. Hátráltatta a termelést az enyhülni nem akaró időjárás is. Az el­maradás jelentős része — közel százezer darab tégla — azonban a műszaki szervezés hibája miatt nem készülhetett el. Az üzem dolgozói a párt- kongresszusra készülve, el­határozták, hogy május 24rig jelentős részét pó­tolják az elmaradásnak, június végére pedig teljes egészében törlesztik adós­ságukat. A műszakiak ki­számították: 70.000 darab téglát kell elkészíteni na­ponta, hogy a második ne­gyedév végére leteljen az adósság. Az eddigi ered­mények azt mutatják, hogy a vállalás nem marad pa- pircyi, A prilis első tíznapjá­n ban 25.1%-kal túl­teljesítette tervét a gyár- tóbrigád s ezzel az egyesü­lés üzemei között folyó versenyben az első helyre kerültek. A második de­kádban hasonló lendület­tel indult a munka, azon­ban egy nap eső miatt, egy nap pedig a bágger hibája miatt állt az üzem. A gyár brigádjai most azért dolgoznak, hogy ki­küszöböljék a hibákat. Habranyi elvtárs a kar­bantartóműhelyben az utolsó simításokat végzi a kotrógép motorján. Rájött, hogy gyakran azért tört el a főtengelyre szerelt kis fogaskerék, mert bizonyos fordulatszám után nem bírja el a tengely rezgé­sét. Segített a bajon.. Köz­vetlen a motorra szerelte fel a főtengely csapágytar- tóját. így a főtengely és a kisfogaskerék egyforma irányú, nagyságú rezgést kap, ellentétes irányú erők nem lépnek fel — elkerü­lik a törést. — Szombaton már be is helyezem a bággerbe a motort — mondja. — Az­után a bággerosokon mú­lik, hogy jól is dolgozza­nak vele. A bánya agyagfalú ■ra’ gödrében szorgalmas munka folyik. Percen­ként kapaszkodnak az agyaggal megrakott csil­lék a vontatóláncra. A kotrógép kanalai szünet nélkül eszik a bánya friss agyagfalát. Az­után Csornán Antal a tar­tály zárónyílásának el­mozdításával egy szemvil­lanás alatt színültig enge­di a gép alatt elhaladó csillét. Huszár Károly, a bányá­szok brigádvezetője eleget bosszankodik az akaratos kotrógép miatt;. — Tegnap este az erő­átviteli mű romlott el, egy órát álltunk miatta. Ma reggel egy félórával előbb kezdtünk, hogy pótoljuk a kiesést. Eddig még nincs is baj, remélem, hogy a mai nap sikerül megadni a tar­tozást, a jövő héten meg már az új motorral me­gyünk. — Ma nincs baj — erő­síti meg a 18 éves Csornán Antal is, ahogy magára- hagyja a kiömlőt s az ebédlő felé veszi útját. — Adunk mi elég agyagot a présekhez, csak győzzék csinálni. Ha a motor el nem romlik, meg kell len­ni a 112 százaléknak ma is. A bányából lejtős pá­™ lyán az emelet ma­gasságába vándorolnak a teli csillék. Itt a vontató­lánc kiemelkedik a kocsi V-alakú kapaszkodójából s egy darabig saját lendüle­tükkel mennek előre. Lan­tos Sándor és Szilágyi Fe­renc beöntők keskeny nyí­lásba döntik a földet, a présgépek adagolójába. Ke­mény munka ez. Nyolc óra alatt egy percnyi meg­állás sincs itt. ök ketten 150 százalék körüli telje­sítménnyel dolgoznak, az üzem új sztahanovistái. Prokkó József és Tigyi Margit nyersgyártóbrigád- ja is kitesz magáért. 21-én 18.6, 22-én 14 százalékkal teljesítették túl napi ter­vüket. Ha az üzem vezetősége nagyobb gondot fordít a verseny nyilvánosságára, tovább fokozódik a dolgo­zók munkákedve s nem kétséges, hogy a pártkon­gresszusig elmaradásuk nagyrészét pótolják a tég­lagyár dolgozói. A tiszaföldvári Lenin tsz tagjainak szorgalma nyomán egyre virágzóbbá válik a közös gazdaság Szabó Dezső, a fiszaíüred—kócsi állami gazdaság traklorosa 542 normálho d taiajmunkát végzett A tiszafüred—kócsi állami gaz­daságban lelkes munka folyik a na­gyobb terméseredmények eléréséért. Különösen dicséretre méltó a trak­toristák igyekezete. Szabó Dezső és váltótársa Sztalinyec-traktorával már 542 normálholdnyi talajmunkát végzett. Rajtakívül Erdős Sándor, Deli Antal traktorosok értek el leg­jobb eredményt. G—35-ös trakto­rukkal 479 normálholdat teljesítet­tek. Az ő példájuk lelkesítse Ádám József és Bállá Géza traktorosokat, akik még csak 284 normálholdnál tartanak. Állami gazdaságunk műhelyi dol­gozói a tavaszi tervben előirányzott gépek javítását végzik. Soós Béla másodmagával már három Knotek- aratógépet javított ki, még egy ara­tógép javítása vár rájuk és a terv­ben előirányzott határidő, május 20-a előtt jónéhány héttel be is fe­jezik a javítást. Kaszás Sándor Tiszafüred—Kócsi Állami Gazdaság Kisegítő szakműhelyt létesítettek Nagy gondot fordít a törökmiklósi földművesszövetkezet arra, hogy a lakosságot megfelelő mennyiségű, minőségű és a táj jellegének meg­felelő áruféleségekkel lássa el. — A szövetkezet igazgatósága javas­latot terjesztett a tagság elé, mely­ben egy kisegítő szabóműhely meg­alakítását indítványozta. A helyes kezdeményezést örömmel fogadták. A néhány napja működő műhely dolgozói eddig 15 ceignadrágot ké­szítettek és megkezdték a bélelt koverkó öltönyök varrását. A túr hevei „Harcos“ isisben öntözéssel is javítanak 600 hold legelőt A turkevei Harcos tsz tagjai 8000 hol­das gazdaságukban több mint 850 számosállatot tartanak. Állataik lét­számát idén tovább nö­velik. Úgy tervezik, szántóterületükön kívül az állattartást is jöve­delmezőbbé teszik. A nemrég megtartott sze­lektálás után sokat ja­vult a tsz állatállomá­nyának minősége, nőtt az értéke is. A tsz tagiad már az üzemtervkészítésnél gondoltak arra. hogy az állatok részére biztosít­sák a takarmányellá­tást. A ré?i silógödrök mellé 600 köbméter úi betonsilót építenek. A Harcos* * 1’ tagjainak a tavaszi munkák mellett jutott idejük arra is. hogv a legelőt rendbe tegyék. A gyomirtáson. fogasoláson kívül mű­trágyával segítik a fű növését. Kádár László, a tsz főagronómusa a múlt héten elmondta a vezetőségnek:''a szaka­szos legeltetésre kije­lölt 600 hold területen dúsabbá lehetne tenni a pázsitot úgy. hogy a Berettyó vizével el­árasztanák 2—3 napra. A vezetőség felismerte az agronómus javasla­tának jelentőségét. Kun Imre. a tsz elnöke meg is jegyezte: „Erre a le­hetőségre eddig még nem gondoltunk, pedig szinte minden évben gondot okozott a per­zselő nyári napon ki­száradt legelő javítása. Most ez a kérdés is megoldódott’1* Igen, de a víz kieme­léséhez gépekre, csö­vekre van szükség. Ez pedig nem állt a tsz rendelkezésére. A tsz az öntözővállalat kiren­deltségéhez fordult se­gítségért. A vállalat ve­zetője és a tsz agronó- musa együtt szemlélték meg a legelőt. ..Mély barázdákat kell húznia szakaszok közé — álla­pították meg — s az­után jöhet a víz.” Más­nap már fekete sávok, friss barázdák tarkítot­ták a legelőt. Két víz­szívó motort és a szük­séges csöveket néhány napra a tsz-be küldte az öntözővállalat s meg­kezdték az árasztást. A termelőszövetkezet és az öntözővállalat veze­tői megállapodtak ab­bén, hogy az idén még kétíy.er-háromszqr el­árasztják a legelőt. I A TISZAFÖLDVARiI Lenin ter­melőszövetkezetben az 1953 iűniusi párt- és kormányhatározat óta so­kat javult a munkaszervezés. A ve-» zetőség három brigádra osztotta a tagokat és gondoskodott arról hogy megfelelő brigádvezetők irá­nyítsák a munkát. A növényter­melési brigádnak 25 tagja van, két munkacsapatban dolgoznak. Ezenkí­vül 20 tagú állattenyésztési, li tagú szőlő- és gyümölcstermelő brigád működik. A jó brigádszerve­zet nagymértékben megkönnyíti a munkák végzését. Ezt bizonyítja a Lenin tsz példája, ahol most sincs több igaerő. mint az elmúlt évek­ben, helyes munkaszervezéssel mégis elérték, hogy a tavaszi szán­tást, vetést, 30 hold kivételével, sa­ját igájukkal végezték el, A tagok szorgalmát mutatja, hogy korán elvetették a tavaszi nö­vényeket, szépen sorol a 18 hold napraforgó és a borsó első kapálá­sát már befejezték. Négyzetes vető­gép hiányában sorosan vetették a kukoricát, amit azonban a növény- ápolásnál csokrosítani fognak, hogy ezzel lehetővé tegyék a szélié­ben. hosszában való gépi kapálást. I AZ ŐSZI VETCSEkI másod­szori fejtrágyázását a napokban megkezdik. Holdanként 35 kiló péti­sót szórnak ki, hogy a kalászosok fejlődését, a magasabb terméshoza­mot biztosítsák. A szőlőben, gyü­mölcsösben is állandóan van mun­kájuk. A 10 hold szőlőben véget ért a metszés. E példák is bizonyítják, hogy a Lenin tsz tagjai a soronkövetkező munkák jó elvégzésével küzdenek a szövetkezetük további szilárdítá­sáért. Sok olyan tsz tag van. mint Zagyi Sándor, akinek '240 munka­egysége van, vagy id. Kiss Mihály, Dorkota Lajos. Káldi István, akik 200 munkaegységet értek el. Dicsé­ret illeti Szécsi István 70 éves és Balogh Lajos 76 éves tagokat, akik a szőlőben, gyümölcsösben végzik szorgalmasan a munkát. ELISMERÉSSEL | kell beszélni özv. Takács Istvánná. Szin Erzsébet, Boda Erzsébet és a többi női tag munkában való helytállásáról, a tsz tagok családtagjairól akik ígéretet tettek arra. hogy résztvesznek a növényápolásban. Fazekas Mihályné tsz-traktoros felesége vállalta, hogy egy hold kukorioa és négyszáz négyszögöl répa kapálását elvégzi. Dömsödi Istvánná és Boda Sán­dorné 2 hold kukorica ápblására tett ígéretet. De sorolhatnánk to­vább Biacsi Istvánná. Máthé Mi­hályné és a többi asszony nevét, akik megértették, hogy az ő dolgos kezükre is szüksége van a termelő- szövetkezetnek. Az állattenyésztésben dolgozó ta­gok is példamutató munkát végez­nek. Récsányi József és id. Magyar János sertésgondozók. 29 kocából 192 malacot választottak le. Súlyuk 12—16 kg volt. A tehenészek. Job­bágy Zsigmond. ifi. Magyar János és Bordács János szorgalmas mun­kájának eredménye, hogy a tejbe­adás teljesítése mellett minden hó­napban 900—1100 liter tejet literen­ként 3 forintért szabadon értékesí­tenek^ ______ ÁP RILIS I első felében 2 forin­tot kaptak a tagok munkaegységen­ként. A kiosztásra kerülő összeg nagy részét az állatállomány adta. Két hízót adtak el 10 ezer farmért, s a szabadtejből is havonta 2500— 3000 forint jövedelmük van, A tiszaföldvári Lenin tsz nem nagy. szántóterületük még az ezer holdat sem éri eL de a tagok szor­galmas munkája eredményeként egyre virágzóbbá, gazdagabbá válik a szövetkezeti gazdaság. Nagy Katalin. Az Álcsiszigeti Állami Gazdaságban hamarosan elkészül az új munkásszállás AZ ÁLCSISZIGETI Állami Gazdasál dolgozói örömmel fo­gadták a december 19-i párt- és kormányhatározatot, mely gazda­ságunk számára is komoly fel­adatokat tűzött ki. Termelési ér­tekezleten még annakidején is­mertettük kötelezettségeinket s a brigád- és munkacsapatok terme­lési terveik ismeretében, lelkes vállalást tettek a pártkongresszus tiszteletére. A Május l.-brigád például 15 nappal a határidő előtt teljesítette vállalását. Kiváló mi­nőségi munkával végezték el a tavaszi vetést. Elvetettek 50 hold olajlent, 40 hold zabosbükkönyt, 16 hold zabot, 50 hold rostken­dert, 20 hold takarmányrépát, 10 hold kukoricát, húsz hold vörös­herét és 50 hold lucernát. A jó munka, a pámapos eső kö­vetkeztében a vetések már szépen zöldéinek és megkezdődött a ré­pa sarabolása. A vetések mellett nem mulasztották el elvégezni az ősziek fejtrágyázását sem. Pél­dájukat követték a Petőfi és a Dózsa-brigád tagjai is. Valameny- nyien arra törekszünk, hogy zöld­ségkertészetünkből minél több zöldség, gyümölcsösünkből több gyümölcs, tehenészetünkből több tej kerüljön városunk dolgozói asztalára. Hamarosan befejeződik a koratavasziak palántálása, gyü­mölcsfák permetezése. Elvégeztük a szőlők metszését, ápolását. Né­hány napon belül megkezdjük az évelő pillangósok öntözését, hogy tehenészetünk számára minél előbb bőséges takarmányt bizto­sítsunk, A GAZDASÁG doleozói helyze­tének további megjavítása szük­ségessé tette a lakások, szállások, gazdasági épületek építését. Épí- tőbrigádunk tagjai át érezték fel­adatuk fontosságát és odaadó munkájukkal hamarosan átadják rendeltetésüknek az új, 60 szemé­lyes munkásszállást, a raktára­kat, irodaházat, kultúrtermet és egyéb gazdasági épületeket. Emellett ellátjuk a gazdaság dol­gozóit munkaruhával és igyek­szünk biztosítani a munkavédel­mi és egészségügyi feltételeket. Georgievics Milutin főagronómus

Next

/
Oldalképek
Tartalom