Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-01 / 77. szám

2 SZOT.NOKIvrFOYHT NÉPLAP 1954 április 1. VITA Az MDP módosílott Szervezeti Szabályzatának tervezetéről „A gyarmatok népei békét és nemzeti függetlenséget követelnek“ — a „Pravda“ vezércikke — A módosított szervezeti szabály­zat tervezetét általában helyesnek tartom. Nem értek azonban egyet „A párt anyagi eszközei“ című fe­jezet utolsó mondatával, amely így hangzik: „A pártái tagjelöltjei tag­jelölt-igazolványuk átvételeikor be­lépési díjként 2 Ft-ot fizetnek/’ A párt tagjának, tagjelöltjének lenni megtiszteltetés mindenki szá­mára. A „belépési díj’1 kifejezés szerintem nem megfelelő, a pártba való tagielöltségi felvételnél, illetve a tagjelöltigazolvány átvételénél. Véleményem szerint a következő megfogalmazás helyesebb lenne: „A párt új tagjelöltjei tagjelöltiga- zolványuk átvételekor 2 Ft-ot tizei­nek a tag jelöltigazol vány ért.1’ A tagjelöltek felvételénél a hatá­rozat 8. pontja előírja, hogy: „A tagjelöltnek jelentkező köteles be­lépési nyilatkozatot ikitölterü. s ein hez két olyan párttag írásbeli aján­lását mellékelni, aki etgy éve tagja a pártnak, s őt közös tevékenység alapján legalább hat hónapja is­meri/1 A magam részéről a gyakor­latban azt tapasztaltam hogy kevés valakivel hat hónapot dolgozni ah­hoz, hogy alaposan megismerjük. Nálunk dolgozott Szűcs Albertné kulákasszony. Jól dolgozott, jó ma­gatartást mutatott. Már majdnem felvettük a pártba tagjelöltnek, amikor kuláksága kiderült. Igaz. elkövettük azt a hibát, hogy nem kértünk tőle idejében önéletrajzot. De feltételezhető, hogy ilyen hiba máshol is előfordul. Ezért én ennél a pontnál a következő módosítást javaslom: „...s őt közös tevékeny­ség alapján legalább egy éve is­meri. A tagjelölt felvételi kérelmé­vel egyidőben köteles részletes ön­életrajzot is benyújtani az alap- szervezet vezetőségéhez.1’ Nincs biztosítva eléggé a párt­demokrácia a tervezet 30. pontjá­ban, amely így hangzik: ,A pártbi­zottságok jogosultak, hogy két párt­értekezlet közötti időszakban a pártbizottságba tagokat kooptálja­nak (behívjanak), a kooptált (behí­vott) tagok száma azonban nein ha­ladhatja meg a megválasztott tagok 15 százalékát.“ Nem tartom demo­kratikusnak, hogy a pártbizottsá­gok önkéntesen kooptálhassanak ta­gokat, még ha az össztagoknaik csak tizenöt százalékát teszik is ki a behívottak. Helyesebb, demokra­tikusabb lenne, ha a kooptálás a pártválasztmány összehívásával, a pártválasztmányi tagok együttes döntésével történne. Juhász Ferenc művezető, Szolnok, Fűtőház. Taggyűlés a rákócziújfalui „Új élet“ tsz-ben Rákócziúj falun, az újonnan épült házak Sokasága között több régi épület található még .Ilyen az Oj Élet tsz székháza iss. A „homlokverő“ gerendák alatt végigfutó villanyvezeték azon­ban már arról tanúskodik, hogy új élet költözött az öreg falak közé. De nemcsak ide fészkelte be magát, hanem az emberek szívébe is. A tsz kommunistái — mint már annyiszor, ha talpig embert kívánó, nehéz feladatokat kellett megoldani .— most is összegyűltek, hogy meg­tárgyalják, miképen ápolhatják, erő­síthetik egyre szépülő életük fejlődő, fiatal hajtását. Fejkendős, idős né­nik, a dolgos hétköznapok alatt meg- edzett fiatalok csendben, nagy fi­gyelemmel hallgatják a taggyűlés beszámolóját ismertető Sinka Fe­renc párttitkár elvtársat, aki arról beszél, hogy a hosszú tél igen sür­gősen megoldandó feladatok elé ál­lította őket. Hat hold borsó, tíz hold zab és 20 hold takarmány elvetése után még- inkább fokozni kell a munka üte­mét, hiszen mostmár egyre inkább akad tennivaló. A közeljövőben a cukorrépának, napr^'-'irönak és a kukoricának kell a földbe kerülni. Be kell fejezni saját erejükből a rizstelep építését is, hiszen ezáltal kétszeres jövedelemre tesz szert a csoport. Az állam köbméterenként 3 forint 75 fillért fizet a gátak építéséért és az öntözéses gazdálkodás szépen jö­vedelmez. Ha idegen munkaerőnek adnák át ezt a munkát, akkor a tsz- nek kellene köbméterenként mint­egy nyolc forintot fizetni. Van tehát haszna, értelme a fára­dozásnak. Éppen ezért minden kom­munista tőle telhetőén vegye ki ré­szét a munkából, mutasson példát a pártonkívülieknek. Hazánk felsza­badulásának évfordulóján ezáltal is bizonyítsa be, hogy méltók vagyunk a szabadságra, tudjuk formálni. ’>*- nyítani életünket. A beszámoló feletti vita során Morvái András tsz tag is arról be­szél, hogy késlekedésre nincs idő, vetni kell minden percet kihasz­nálva. A felszabadulási békehéten éppen ezért erejük megfeszítésével bekapcsolódnak ebbe a munkába és addig, míg valamennyi növény magja földbe nem kerül, vasárnapon­ként is vetnek a Dózsa brigád fogatosai. — 420 százalékos átlagteljesítményt értem el eddig. Ezután sem adom alább — mondja Mrena Ferenc. — Ha a pártbizottság segítené a ver­senyt megszervezni, jobban figye­lemmel kísérné tevékenységünket, még eredményesebb lenne mun­kánk. — A rizsgátakat vasárnaponként nem építjük. Ezeken a napokon a vetésnél segítek majd, — kapcsoló­dik a vitába Nagy András — hiszen valamennyiünk nagyobb jövedelmé­nek, többtermésünknek biztosítéka az, hogy idejében földbe kerüljön minden mag. Susa Mihály azt fej­tegeti. minden tsz tag felelős a több­termésért, s éppen ezért figyelmük terjedjen ki minden területre, ellen­őrizzék a traktorosok munkáját is. Halmi elvtárs, a járási pártbizott­ság munkatársa arra hívta fel a párttagok figyelmét, hogy a gazda­sági feladatok mellett ne feledkez­zenek meg a politikai munkáról, a pártomkívüliek neveléséről. Fordít­sanak nagy gondot a Központi Ve­zetőség decemberi határozatának is­mertetésére, hogy annak útmutatása nyomán, minél több családtag bevo­násával eredményesein harcoljanak a szövetkezet felvirágoztatásáért, jövedelmük növeléséért. A termelőszövetkezet eddigi ered­ményei és a kommunistáknak a tag­gyűlésen tett Ígérete biztos záloga ennek. A szolnoki összevont népnevelő-értekezlet tapasztalatai A napokban összevont népnevelő­értekezletet tartott a szolnoki vá­rosi pártbizottság, a város ipari vállalatainak legjobb népnevelői számára. Szigeti elvtárs, a pártbi­zottság ágit. prop. titkára a Köz­ponti Vezetőség agitációról szóló határozata szellemében ismertette a népnevelő munkát, elsősorban ennek hiányosságaival és a felada­tokkal foglalkozott, I. Elmondotta, hogy az évek során sok olyan agitátora lett a város üzemeinek, akik szíwel-lélekkel végzik szép, nehéz feladatukat. A hiányosságoknál — mint a hibák gyökeréről — a felvilágosító munka lebecsüléséről beszélt elsősorban. Egyes pártvezetőségek még mindig nem látják világosan, hogy a párt és a tömegek közötti kapcsolat egyik legfontosabb eszköze a jól irányított, tartalmas agitáció, A népnevelők érvek helyett nem egy esetben parancsolgatnak. A Papír­gyárban például így „agitáltak” a verseny mellett: „Tégy felaján­lást”, ahelyett, hogy megmagyaráz­ták volna, mit jelent a dolgozó és az állam szempontjából a verseny. Azt, hogy a dolgozók jóléte emelé­sének eszköze s hogy közvetlenül is többet hoz a borítékba. Szigeti elvtárs arról is beszélt, hogy a városi pártbizottság sem becsülte jelentőségének megfelelően ezt a munkát. Az üzemekben ez a lebe­csülés igen sokféleképpen nyilvá­nul meg. Nem elég gondos a nép­nevelők kiválasztása. Ahelyett, hogy erre alkalmas, eléggé képzett, köz- tiszteletben álló, az emberekkel jó kapcsolatot tartó dolgozókat vá­lasztanának meg, gyakran „aki ép­pen akad” alapon történik a be­osztás. Nem tartanak rendszeresen népnevelőértekezleteket, nem szá­moltatják be a népnevelőket vég­zett munkájukról, tapasztalataik­ról ,— mint például a Vegyimű­veidben — nem törődnek nevelé­sükkel. II. A feladatok megjelölésével Szi­geti elvtárs azt hangsúlyozta, mi­lyennek kell lennie a népnevelő­nek. Olyannak, akit szeretnek, is­mernek az emberek, s akik ma­guk is jól ismerik a dptgozók éle­tét, problémáit. — Legyenek olya­nok, mint a bányászok, akik meg­keresik a pala között a jó szenet. Keressék meg ők is az emberekben a legj'obb tulajdonságokat — ne feledjék, hogy ez több mint a rossz, — erre építsenek, ezeket fej­lesszék. Küzdjenek a dolgozók jo­gos panaszainak orvoslásáért. Az ellenség különösen hálás talajra talál a sértett, a jogosan sértett em­bereknél. Tudjanak dicsérni is. A dolgozók szeretik, ha jó munkáju­kat megbecsülik. Ez igen emberi, egyáltalán nem megvetésre méltó tulajdonság. Törődjenek azzal, hogy az élenjárók -nevei kint legye­nek a dicsőségtáblóm, hogy az újí­tók megkapják a megfelelő segít­séget, s a munkájuk után járó jo­gos jutalmat. Foglalkozzanak töb­bet a nemzetközi eseményekkel — mondotta többek között, III. Magyar Imre, a Vegyiművek dol­gozója bírálta az üzemi pártszerve­zet vezetőségét, mert kampánysze­rűen foglalkozik a népnevelőkkel. „Tartson a pártszervezet rendsze­resen rrépn évelőért ekezletet. Kap­junk idejében és megfelelő tájékoz­tatást, mert sokszor ennek hiánya miatt, későn, vagy egyáltalán nem foglalkozunk egy-egy fontos ese­ménnyel. így volt az árleszállítás­sal is. Túlságosan sokat hivatkoz­nak mostanában nálunk is az ob­jektív nehézségekre. De azért mi legyőztük az objektív nehézségek egyrészét. A kongresszusi verseny­ben olyan nagyszerű eredmények születtek, amikre nem is gondol­tunk volna, A népnevelők ezekre az eredményekre támaszkodva küzdjenek az „objektív nehézsé­gek” ellen. Hegedűs Irmréné, a Kiskereske­delmi Vállalat dolgozója lelkesen jelentette be, hogy teljesítették már kongresszusi vállalásukat. Fekete Gusztáv, a Középtiszai öntöző V, népnevelője szintén azt kifogásolta, hogy nem kapnak elég politikai tájékoztatást, útmutatást, így nem tudják munkájukat meg­felelő tartalommal megtölteni. Fancsali Lajos a TITÁSZ-tól a népnevelőmunka jelentőségével kapcsolatban elmondotta, hogy amíg nem törődtek ezzel a mun­kával, nem ment jól a termelés sem náluk. Az utóbbi időiben ko­moly javulás van. — Megjavult a felvilágosító munka, fellendült a verseny, a termelés. — Javasolta, hqgy a városi pártbizottság tartson gyakrabban ehhez hasonló értekez­letet, IV. Rigó László, a Tisza Bútorgyár dolgozója is a rendszeresen meg­tartott népnevelőértekezletek fon­tosságáról beszélt, A Vegyiművek DISZ-istáinak legújabb felajánlá­sát ismertette Tímár János. Az értekezlet — bár a beszámoló és a felszólalások igen hasznosak voltak — megmutatta :a legkomo­lyabb hiányosság a népnevelő­munka tartalmánál van. Szigeti elvtárs sem adott lényegében elég érvet a népnevelőknek. A példákat felsorolta, ritkán mondta meg azt is: irat, hogyan mond helyesen a népnevelő a problémákkal kapcso­latban. Amikor a beszámoltatás hiányosságairól beszélt, meg kel­lett volna magyaráznia, miért van arra szükség. Hasznos lett volna feltárni azt is, hogy a felvilágo­sító munka nélkül született *’ver­senyfelajánlás” politikai hiba. Az ilyen vállalások azok, amelyeket nem teljesítenek. A szocialista ver­seny szívből, meggyőződésből ala­kulhat ki, A felszólalók maguk is inkább a hibák regisztrálására szorítkoztak — ami igen fontos — de az viszont hiányzott, hogy egyetlen népnevelő nem mondta el, hogyan győzött ő meg például egy dolgozót valami­lyen vitás kérdésben, V. A legközelebbi értekezletet elő­készíteni is alaposabban kell. Ve­gyenek részt rajta olyan gyakorlott agitátorok is, akik meggyőző ér­veik elmondásával gazdagítják a többi népnevelő tapasztalatait. REMETE IBOLYA Moszkva. A „Pravda“ vezércik­ket közöl „A gyármatok népei bé­két és nemzeti függetlenséget kö­vetelnek“ címmel. Világszerte — hangzik a vezér­cikk — százmilliók harcolnak ren­díthetetlen elszántsággal a gyar­mati rabság ellen, a gyarmatok né­peinek nemzeti függetlenségéért, a békéért és a demokráciáért. Az Egyesült Államok. Anglia és más kapitalista országok politikai vezetői kíméletlenül elfojtanak minden olyan kísérletet, amellyel a gyarmatok és a függő országok lakossága a külföldi jármot i^vek- szik lerázni. Erről tanúskodik az Egyesült Ál­lamok indokínai politikája is. Az Egyesült Államok uralkodókörei az indokínai háború folytatására és kiterjesztésére törekednek. A gyarmatok és félgvarmatok né­peinek nemzeti felszabadító moz­galmát azonban semmiféle meg­torló intézkedéssel nem törhetik meg. Ma már nem vagyunk a XIX. században! Ázsia népeinek eltökélt szándéka, hogy az örökös háborús tűzfészkek Ázsiáját a nemzetközi béke biztos bástyájává változtassák. Az akció tömeges volta az. ami különösen jellemzi a nemzeti fel­szabadító mozgalom mostani sza­kaszát .Az a harc, amelyet a Viet­nami Demokratikus Köztársaság népe szabadságáért és nemzeti füg­getlenségéért vív, ragyogó példája az arcvonal és a hátország hősiességé­nek Az ázsiai országok és más or­szágok népei a koreai kérdés bé­kés rendezését és az indokínai béke helyreállítását követelik. A „Pravda“ rámutat, hogy ma már nincs olyan gyarmat, vagy fél­gyarmat, amelynek népe valamilyen mértékben, vagy valamilyen formá­ban ne kelne harcra felszabadulá­sáért. A gyarmatok és félgyarma­tok nemzeti felszabadító erői abból a harcból merítenek lelkesedést és a jövőjükbe vetett szilárd hitet, amelyet a népek világszerte a bé­kéért vívnak, abból a testvéri tá­mogatásból és együttérzésből, amelyre az egész világ dolgozóinál találnak. (MTI) Árleszállítás Csehszlovákiában Prága. (TASZSZ) Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága március 29-én teljes ülést tartott. A plenum megvitatta és jóváhagyta azt a párt- és kor­mányhatározat — tervezetet, amely az élelmiszerek és iparcikkek kis­kereskedelmi árainak harmadik csökkentésére vonatkozik. A kér­déssel kapcsolatban Viliam Siroky tartott beszámolót. Március 30-án este közzétették Csehszlovákia Kommunista Pártja és a kormány határozatát az 1954 április elsején életbelépő újabb ár- leszállításról. Az ötvenháromezer árucikkre vonatkozó árcsökkentés eredményeként a lakosság egy év alatt 5.6 milliárd koronát takarít meg. Az élelmiszerárak — ezenbe- lül a kenyér, a dara. a tej és a tej­termékek, a tojás, a cukor és a cukrászati készítmények ára — 8—25 százalékkal, az iparcikkek ára — ezen belül a szövet-, a cipő, stb. ára 9—45 százalékkal csökken, (MTI) A „l‘Unitá“ leleplezései Piccioni és Spataro hamis adóbevallásairól i Róma. (MTI) Az olasz miniszter- tanács kedden rendeletet hozott, amelynek értelmében hat hónapig terjedő elzárással büntetik azokat, akik a valóságnak meg nem felelő adóbevallást tettek és évi jövedel­mük meghaladja a hatmillió Urát. A „rUnitá*1 keddi száma leleplező cikket közöl arról, hogy milyen kiváltságos elbánásban részesülnek a klerikális vezetők a kincstár ré­széről. Az Olasz Kommunista Párt lapja hivatalos adatok alapján közli hogy Piccioni külügyminiszter 1951- ben és 1952-ben harmincnyolcezer líra adót fizetett, 1953-ban negy­venötezer lírát, vagyis kevesebbet, mint amennyit egy átlagos tisztvi­selő fizet. A külügyminiszter adó­bevallása szerint leánya jövedelme havi tizenkétezer líra, vagyis amennyi egy háztartási alkalma­zotté és két fia kevesebb mint 30 ezer lírát, vagyis annyit keres, mint egy építőmunkás. A kincstár Piccioni adóbevallását becsületes­nek. a valósággal megegyezőnek ta­lálta és ezen az alapon adóztatta meg. Spataro. a Keresztény-Demokra­ta Párt titkárhelyettese hasonlóan alacsony adót fizet. Mint ismeretes, Az Egyesült Államok és Nyugat- Németország reakciós körei rá akarják bírni Franciaországot, hogy lépjen be az úgynevezett „Európai Védelmi Közösség'’-be, Spataro fia Montagna márki üzlet­társa és a számítások szerint a legutóbbi élvekben többmilliárd líra volt a jövedelme. (MTI) Népi alkotmányozé gyűlés Uruguayban Montevideo (TASZSZ). Köz­életi személyiségek, kulturális mun­kások, szakszervezeti vezetők, vala­mint a montevideói üzleti körök képiselőinek kezdeményezésére népi alkotmányozó gyűlés kezdődött Montevideóban azzal kapcsolatban, hogy az idén november 28-án álta­lános választások lesznek Uruguay­ban, Az alkotmányozó gyűlés munká­jában a haladó szervezeteknek, a munkásszervezeteknek és a Kom­munista Párt szervezeteinek képvi­selői vesznek részt. Az alkotmá­nyozó gyűlés kezdeményezői azt a célt tűzték maguk elé, hogy terve­zetet dolgoznak ki az alkotmány reformjára és azután a november 28-i választásokon népszavazás alá bocsátják a tervezetet. (MTI), melynek leple alatt űjjáteremtik a francia népnek halálos veszélyt hozó német Wehrmachtot, i (Újsághír)

Next

/
Oldalképek
Tartalom