Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-01 / 77. szám
2 SZOT.NOKIvrFOYHT NÉPLAP 1954 április 1. VITA Az MDP módosílott Szervezeti Szabályzatának tervezetéről „A gyarmatok népei békét és nemzeti függetlenséget követelnek“ — a „Pravda“ vezércikke — A módosított szervezeti szabályzat tervezetét általában helyesnek tartom. Nem értek azonban egyet „A párt anyagi eszközei“ című fejezet utolsó mondatával, amely így hangzik: „A pártái tagjelöltjei tagjelölt-igazolványuk átvételeikor belépési díjként 2 Ft-ot fizetnek/’ A párt tagjának, tagjelöltjének lenni megtiszteltetés mindenki számára. A „belépési díj’1 kifejezés szerintem nem megfelelő, a pártba való tagielöltségi felvételnél, illetve a tagjelöltigazolvány átvételénél. Véleményem szerint a következő megfogalmazás helyesebb lenne: „A párt új tagjelöltjei tagjelöltiga- zolványuk átvételekor 2 Ft-ot tizeinek a tag jelöltigazol vány ért.1’ A tagjelöltek felvételénél a határozat 8. pontja előírja, hogy: „A tagjelöltnek jelentkező köteles belépési nyilatkozatot ikitölterü. s ein hez két olyan párttag írásbeli ajánlását mellékelni, aki etgy éve tagja a pártnak, s őt közös tevékenység alapján legalább hat hónapja ismeri/1 A magam részéről a gyakorlatban azt tapasztaltam hogy kevés valakivel hat hónapot dolgozni ahhoz, hogy alaposan megismerjük. Nálunk dolgozott Szűcs Albertné kulákasszony. Jól dolgozott, jó magatartást mutatott. Már majdnem felvettük a pártba tagjelöltnek, amikor kuláksága kiderült. Igaz. elkövettük azt a hibát, hogy nem kértünk tőle idejében önéletrajzot. De feltételezhető, hogy ilyen hiba máshol is előfordul. Ezért én ennél a pontnál a következő módosítást javaslom: „...s őt közös tevékenység alapján legalább egy éve ismeri. A tagjelölt felvételi kérelmével egyidőben köteles részletes önéletrajzot is benyújtani az alap- szervezet vezetőségéhez.1’ Nincs biztosítva eléggé a pártdemokrácia a tervezet 30. pontjában, amely így hangzik: ,A pártbizottságok jogosultak, hogy két pártértekezlet közötti időszakban a pártbizottságba tagokat kooptáljanak (behívjanak), a kooptált (behívott) tagok száma azonban nein haladhatja meg a megválasztott tagok 15 százalékát.“ Nem tartom demokratikusnak, hogy a pártbizottságok önkéntesen kooptálhassanak tagokat, még ha az össztagoknaik csak tizenöt százalékát teszik is ki a behívottak. Helyesebb, demokratikusabb lenne, ha a kooptálás a pártválasztmány összehívásával, a pártválasztmányi tagok együttes döntésével történne. Juhász Ferenc művezető, Szolnok, Fűtőház. Taggyűlés a rákócziújfalui „Új élet“ tsz-ben Rákócziúj falun, az újonnan épült házak Sokasága között több régi épület található még .Ilyen az Oj Élet tsz székháza iss. A „homlokverő“ gerendák alatt végigfutó villanyvezeték azonban már arról tanúskodik, hogy új élet költözött az öreg falak közé. De nemcsak ide fészkelte be magát, hanem az emberek szívébe is. A tsz kommunistái — mint már annyiszor, ha talpig embert kívánó, nehéz feladatokat kellett megoldani .— most is összegyűltek, hogy megtárgyalják, miképen ápolhatják, erősíthetik egyre szépülő életük fejlődő, fiatal hajtását. Fejkendős, idős nénik, a dolgos hétköznapok alatt meg- edzett fiatalok csendben, nagy figyelemmel hallgatják a taggyűlés beszámolóját ismertető Sinka Ferenc párttitkár elvtársat, aki arról beszél, hogy a hosszú tél igen sürgősen megoldandó feladatok elé állította őket. Hat hold borsó, tíz hold zab és 20 hold takarmány elvetése után még- inkább fokozni kell a munka ütemét, hiszen mostmár egyre inkább akad tennivaló. A közeljövőben a cukorrépának, napr^'-'irönak és a kukoricának kell a földbe kerülni. Be kell fejezni saját erejükből a rizstelep építését is, hiszen ezáltal kétszeres jövedelemre tesz szert a csoport. Az állam köbméterenként 3 forint 75 fillért fizet a gátak építéséért és az öntözéses gazdálkodás szépen jövedelmez. Ha idegen munkaerőnek adnák át ezt a munkát, akkor a tsz- nek kellene köbméterenként mintegy nyolc forintot fizetni. Van tehát haszna, értelme a fáradozásnak. Éppen ezért minden kommunista tőle telhetőén vegye ki részét a munkából, mutasson példát a pártonkívülieknek. Hazánk felszabadulásának évfordulóján ezáltal is bizonyítsa be, hogy méltók vagyunk a szabadságra, tudjuk formálni. ’>*- nyítani életünket. A beszámoló feletti vita során Morvái András tsz tag is arról beszél, hogy késlekedésre nincs idő, vetni kell minden percet kihasználva. A felszabadulási békehéten éppen ezért erejük megfeszítésével bekapcsolódnak ebbe a munkába és addig, míg valamennyi növény magja földbe nem kerül, vasárnaponként is vetnek a Dózsa brigád fogatosai. — 420 százalékos átlagteljesítményt értem el eddig. Ezután sem adom alább — mondja Mrena Ferenc. — Ha a pártbizottság segítené a versenyt megszervezni, jobban figyelemmel kísérné tevékenységünket, még eredményesebb lenne munkánk. — A rizsgátakat vasárnaponként nem építjük. Ezeken a napokon a vetésnél segítek majd, — kapcsolódik a vitába Nagy András — hiszen valamennyiünk nagyobb jövedelmének, többtermésünknek biztosítéka az, hogy idejében földbe kerüljön minden mag. Susa Mihály azt fejtegeti. minden tsz tag felelős a többtermésért, s éppen ezért figyelmük terjedjen ki minden területre, ellenőrizzék a traktorosok munkáját is. Halmi elvtárs, a járási pártbizottság munkatársa arra hívta fel a párttagok figyelmét, hogy a gazdasági feladatok mellett ne feledkezzenek meg a politikai munkáról, a pártomkívüliek neveléséről. Fordítsanak nagy gondot a Központi Vezetőség decemberi határozatának ismertetésére, hogy annak útmutatása nyomán, minél több családtag bevonásával eredményesein harcoljanak a szövetkezet felvirágoztatásáért, jövedelmük növeléséért. A termelőszövetkezet eddigi eredményei és a kommunistáknak a taggyűlésen tett Ígérete biztos záloga ennek. A szolnoki összevont népnevelő-értekezlet tapasztalatai A napokban összevont népnevelőértekezletet tartott a szolnoki városi pártbizottság, a város ipari vállalatainak legjobb népnevelői számára. Szigeti elvtárs, a pártbizottság ágit. prop. titkára a Központi Vezetőség agitációról szóló határozata szellemében ismertette a népnevelő munkát, elsősorban ennek hiányosságaival és a feladatokkal foglalkozott, I. Elmondotta, hogy az évek során sok olyan agitátora lett a város üzemeinek, akik szíwel-lélekkel végzik szép, nehéz feladatukat. A hiányosságoknál — mint a hibák gyökeréről — a felvilágosító munka lebecsüléséről beszélt elsősorban. Egyes pártvezetőségek még mindig nem látják világosan, hogy a párt és a tömegek közötti kapcsolat egyik legfontosabb eszköze a jól irányított, tartalmas agitáció, A népnevelők érvek helyett nem egy esetben parancsolgatnak. A Papírgyárban például így „agitáltak” a verseny mellett: „Tégy felajánlást”, ahelyett, hogy megmagyarázták volna, mit jelent a dolgozó és az állam szempontjából a verseny. Azt, hogy a dolgozók jóléte emelésének eszköze s hogy közvetlenül is többet hoz a borítékba. Szigeti elvtárs arról is beszélt, hogy a városi pártbizottság sem becsülte jelentőségének megfelelően ezt a munkát. Az üzemekben ez a lebecsülés igen sokféleképpen nyilvánul meg. Nem elég gondos a népnevelők kiválasztása. Ahelyett, hogy erre alkalmas, eléggé képzett, köz- tiszteletben álló, az emberekkel jó kapcsolatot tartó dolgozókat választanának meg, gyakran „aki éppen akad” alapon történik a beosztás. Nem tartanak rendszeresen népnevelőértekezleteket, nem számoltatják be a népnevelőket végzett munkájukról, tapasztalataikról ,— mint például a Vegyiműveidben — nem törődnek nevelésükkel. II. A feladatok megjelölésével Szigeti elvtárs azt hangsúlyozta, milyennek kell lennie a népnevelőnek. Olyannak, akit szeretnek, ismernek az emberek, s akik maguk is jól ismerik a dptgozók életét, problémáit. — Legyenek olyanok, mint a bányászok, akik megkeresik a pala között a jó szenet. Keressék meg ők is az emberekben a legj'obb tulajdonságokat — ne feledjék, hogy ez több mint a rossz, — erre építsenek, ezeket fejlesszék. Küzdjenek a dolgozók jogos panaszainak orvoslásáért. Az ellenség különösen hálás talajra talál a sértett, a jogosan sértett embereknél. Tudjanak dicsérni is. A dolgozók szeretik, ha jó munkájukat megbecsülik. Ez igen emberi, egyáltalán nem megvetésre méltó tulajdonság. Törődjenek azzal, hogy az élenjárók -nevei kint legyenek a dicsőségtáblóm, hogy az újítók megkapják a megfelelő segítséget, s a munkájuk után járó jogos jutalmat. Foglalkozzanak többet a nemzetközi eseményekkel — mondotta többek között, III. Magyar Imre, a Vegyiművek dolgozója bírálta az üzemi pártszervezet vezetőségét, mert kampányszerűen foglalkozik a népnevelőkkel. „Tartson a pártszervezet rendszeresen rrépn évelőért ekezletet. Kapjunk idejében és megfelelő tájékoztatást, mert sokszor ennek hiánya miatt, későn, vagy egyáltalán nem foglalkozunk egy-egy fontos eseménnyel. így volt az árleszállítással is. Túlságosan sokat hivatkoznak mostanában nálunk is az objektív nehézségekre. De azért mi legyőztük az objektív nehézségek egyrészét. A kongresszusi versenyben olyan nagyszerű eredmények születtek, amikre nem is gondoltunk volna, A népnevelők ezekre az eredményekre támaszkodva küzdjenek az „objektív nehézségek” ellen. Hegedűs Irmréné, a Kiskereskedelmi Vállalat dolgozója lelkesen jelentette be, hogy teljesítették már kongresszusi vállalásukat. Fekete Gusztáv, a Középtiszai öntöző V, népnevelője szintén azt kifogásolta, hogy nem kapnak elég politikai tájékoztatást, útmutatást, így nem tudják munkájukat megfelelő tartalommal megtölteni. Fancsali Lajos a TITÁSZ-tól a népnevelőmunka jelentőségével kapcsolatban elmondotta, hogy amíg nem törődtek ezzel a munkával, nem ment jól a termelés sem náluk. Az utóbbi időiben komoly javulás van. — Megjavult a felvilágosító munka, fellendült a verseny, a termelés. — Javasolta, hqgy a városi pártbizottság tartson gyakrabban ehhez hasonló értekezletet, IV. Rigó László, a Tisza Bútorgyár dolgozója is a rendszeresen megtartott népnevelőértekezletek fontosságáról beszélt, A Vegyiművek DISZ-istáinak legújabb felajánlását ismertette Tímár János. Az értekezlet — bár a beszámoló és a felszólalások igen hasznosak voltak — megmutatta :a legkomolyabb hiányosság a népnevelőmunka tartalmánál van. Szigeti elvtárs sem adott lényegében elég érvet a népnevelőknek. A példákat felsorolta, ritkán mondta meg azt is: irat, hogyan mond helyesen a népnevelő a problémákkal kapcsolatban. Amikor a beszámoltatás hiányosságairól beszélt, meg kellett volna magyaráznia, miért van arra szükség. Hasznos lett volna feltárni azt is, hogy a felvilágosító munka nélkül született *’versenyfelajánlás” politikai hiba. Az ilyen vállalások azok, amelyeket nem teljesítenek. A szocialista verseny szívből, meggyőződésből alakulhat ki, A felszólalók maguk is inkább a hibák regisztrálására szorítkoztak — ami igen fontos — de az viszont hiányzott, hogy egyetlen népnevelő nem mondta el, hogyan győzött ő meg például egy dolgozót valamilyen vitás kérdésben, V. A legközelebbi értekezletet előkészíteni is alaposabban kell. Vegyenek részt rajta olyan gyakorlott agitátorok is, akik meggyőző érveik elmondásával gazdagítják a többi népnevelő tapasztalatait. REMETE IBOLYA Moszkva. A „Pravda“ vezércikket közöl „A gyármatok népei békét és nemzeti függetlenséget követelnek“ címmel. Világszerte — hangzik a vezércikk — százmilliók harcolnak rendíthetetlen elszántsággal a gyarmati rabság ellen, a gyarmatok népeinek nemzeti függetlenségéért, a békéért és a demokráciáért. Az Egyesült Államok. Anglia és más kapitalista országok politikai vezetői kíméletlenül elfojtanak minden olyan kísérletet, amellyel a gyarmatok és a függő országok lakossága a külföldi jármot i^vek- szik lerázni. Erről tanúskodik az Egyesült Államok indokínai politikája is. Az Egyesült Államok uralkodókörei az indokínai háború folytatására és kiterjesztésére törekednek. A gyarmatok és félgvarmatok népeinek nemzeti felszabadító mozgalmát azonban semmiféle megtorló intézkedéssel nem törhetik meg. Ma már nem vagyunk a XIX. században! Ázsia népeinek eltökélt szándéka, hogy az örökös háborús tűzfészkek Ázsiáját a nemzetközi béke biztos bástyájává változtassák. Az akció tömeges volta az. ami különösen jellemzi a nemzeti felszabadító mozgalom mostani szakaszát .Az a harc, amelyet a Vietnami Demokratikus Köztársaság népe szabadságáért és nemzeti függetlenségéért vív, ragyogó példája az arcvonal és a hátország hősiességének Az ázsiai országok és más országok népei a koreai kérdés békés rendezését és az indokínai béke helyreállítását követelik. A „Pravda“ rámutat, hogy ma már nincs olyan gyarmat, vagy félgyarmat, amelynek népe valamilyen mértékben, vagy valamilyen formában ne kelne harcra felszabadulásáért. A gyarmatok és félgyarmatok nemzeti felszabadító erői abból a harcból merítenek lelkesedést és a jövőjükbe vetett szilárd hitet, amelyet a népek világszerte a békéért vívnak, abból a testvéri támogatásból és együttérzésből, amelyre az egész világ dolgozóinál találnak. (MTI) Árleszállítás Csehszlovákiában Prága. (TASZSZ) Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága március 29-én teljes ülést tartott. A plenum megvitatta és jóváhagyta azt a párt- és kormányhatározat — tervezetet, amely az élelmiszerek és iparcikkek kiskereskedelmi árainak harmadik csökkentésére vonatkozik. A kérdéssel kapcsolatban Viliam Siroky tartott beszámolót. Március 30-án este közzétették Csehszlovákia Kommunista Pártja és a kormány határozatát az 1954 április elsején életbelépő újabb ár- leszállításról. Az ötvenháromezer árucikkre vonatkozó árcsökkentés eredményeként a lakosság egy év alatt 5.6 milliárd koronát takarít meg. Az élelmiszerárak — ezenbe- lül a kenyér, a dara. a tej és a tejtermékek, a tojás, a cukor és a cukrászati készítmények ára — 8—25 százalékkal, az iparcikkek ára — ezen belül a szövet-, a cipő, stb. ára 9—45 százalékkal csökken, (MTI) A „l‘Unitá“ leleplezései Piccioni és Spataro hamis adóbevallásairól i Róma. (MTI) Az olasz miniszter- tanács kedden rendeletet hozott, amelynek értelmében hat hónapig terjedő elzárással büntetik azokat, akik a valóságnak meg nem felelő adóbevallást tettek és évi jövedelmük meghaladja a hatmillió Urát. A „rUnitá*1 keddi száma leleplező cikket közöl arról, hogy milyen kiváltságos elbánásban részesülnek a klerikális vezetők a kincstár részéről. Az Olasz Kommunista Párt lapja hivatalos adatok alapján közli hogy Piccioni külügyminiszter 1951- ben és 1952-ben harmincnyolcezer líra adót fizetett, 1953-ban negyvenötezer lírát, vagyis kevesebbet, mint amennyit egy átlagos tisztviselő fizet. A külügyminiszter adóbevallása szerint leánya jövedelme havi tizenkétezer líra, vagyis amennyi egy háztartási alkalmazotté és két fia kevesebb mint 30 ezer lírát, vagyis annyit keres, mint egy építőmunkás. A kincstár Piccioni adóbevallását becsületesnek. a valósággal megegyezőnek találta és ezen az alapon adóztatta meg. Spataro. a Keresztény-Demokrata Párt titkárhelyettese hasonlóan alacsony adót fizet. Mint ismeretes, Az Egyesült Államok és Nyugat- Németország reakciós körei rá akarják bírni Franciaországot, hogy lépjen be az úgynevezett „Európai Védelmi Közösség'’-be, Spataro fia Montagna márki üzlettársa és a számítások szerint a legutóbbi élvekben többmilliárd líra volt a jövedelme. (MTI) Népi alkotmányozé gyűlés Uruguayban Montevideo (TASZSZ). Közéleti személyiségek, kulturális munkások, szakszervezeti vezetők, valamint a montevideói üzleti körök képiselőinek kezdeményezésére népi alkotmányozó gyűlés kezdődött Montevideóban azzal kapcsolatban, hogy az idén november 28-án általános választások lesznek Uruguayban, Az alkotmányozó gyűlés munkájában a haladó szervezeteknek, a munkásszervezeteknek és a Kommunista Párt szervezeteinek képviselői vesznek részt. Az alkotmányozó gyűlés kezdeményezői azt a célt tűzték maguk elé, hogy tervezetet dolgoznak ki az alkotmány reformjára és azután a november 28-i választásokon népszavazás alá bocsátják a tervezetet. (MTI), melynek leple alatt űjjáteremtik a francia népnek halálos veszélyt hozó német Wehrmachtot, i (Újsághír)
