Szolnok Megyei Néplap, 1954. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-09 / 57. szám

Síoinokmegyei NÉPLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VI évfolyam. 57 raim * 4ra 50 fillér 1954. márciu* 9.. kedd MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Besenyszögön is megkezdődött a vetés. (3. o.) Túlszárnyalta tervét a Kunmártoni Olajipari Vállalat. (3. o,) Kerekes Péter cserkeszöllői egyénileg dolgozó paraszt most is példát mutat. (3. o.) ____________________________________________________J BE CSÜLJÜK HEG Á KERESKEDELMI DOLGOZÓKAT A kereskedelem munkája szorosan összefügg a kormány­** Diagramm fő céljával, a dolgozók életszínvonalának emelésével. A kereskedelem feladata az. hogy gondoskodjék a dolgozók szükségleteinek kielégítéséről, az élelmiszer és iparcik­kek beszerzéséről és forgalombahozataláról. Ez a munka hozzá­járul a munkás-paraszt szövetség megerősítéséhez, a falu és vá­ros közötti árukapcsolatok kiszélesítéséhez. Már ebből is látható, hogy milyen fontos feladat hárul a kereskdelmi dolgozókra, akik a kormányprogramra megjelenése óta már nem egyszer bebizonyították, hogy képesek nagy feladatok megoldására. Pl. az elmúlt év szeptember 6-án végrehajtott árleszállításkor, negy­vennyolc óra alatt több mint 10.000 cikk átárazását végeztek cl. Az őszi és decemberi csúcsforgalom idején mindent elkövettek, hogy a dolgozókat megfelelő mennyiségű áruval lássák el. Ugyancsak komoly munkát végeztek az évvégi leltározások so­rán is. Az eredmények mellett azonban számos hiányossággal is találkozunk még a kereskedelem területén. Sok esetben előfor­dul. hogy egyes kereskedelmi alkalmazottak hibájából hiányos a boltok áruellátása, hogy rossz minőségű cikkeket adnak el a vásárlóknak. Az sem ritka jelenség, hogy az eladott áru súlyá­nál, vagy áránál károsítják meg a vevőket. Sok kifogásolni való van még az áruféleségek helyes kezelése, a boltok tisztasága, az előzékeny, udvarias kiszolgálás terén is. A kormányprogramm végrehajtása még fokozottabb felada­tokat — az árubőség megteremtését, a minőség megjavítását, a kulturált szocialista kereskedelem megvalósítását — tűzi a keres­kedelmi dolgozók elé. Nem elégedhetünk meg tehát az elért ered­ményekkel. Harcolni kell a fenti félkitűzésekért, a meglévő hi­bák. hiányosságok kijavításáért. Ehhez azonban szükséges az. hogy a kereskedelmi alkalmazottak is tisztában legyenek mun­kájuk fontosságával. Érezzék, hogy munkaterületük jelentős szerepet tölt be az ország gazdasági életében. Szükséges amel­lett az is. hogy elsősorban a vezetők, az eddiginél jobban be­csüljék meg beosztottaik munkáját. A megbecsülésnek abban kell megmutatkoznia, hogy töb­bet foglalkoznak a kereskedelem területén dolgozók problémáival, törődnek velük és igyekeznek jobb munkakörülményeket biztosí­tani számukra. A párt és a kormány már tett néhány olyan in­tézkedést. melyről érezhetik, hogy megbecsüli munkájukat. Ren­dezték fizetésüket s ma már minden bolti dolgozó — munkáiá- tól függően — az alapfizetésen felül prémiumot is kap. Az el­múlt évben megyénkből 16 kereskedelmi dolgozó részesült in­gyenes. 434 pedig kedvezményes üdülésben. Az utóbbi időben sokkal nagyobb gondot fordítanak szociális és munkavédelmi körülményeinek megjavítására is. Ezeknek az intézkedéseknek végrehajtásában azonban jog­sai várnak nagyobb figyelmet, több gondosságot vezetőiktől is. A szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat 1. sz. boltjánál pl. a múlt év utolsó negyedében a forgalmi terv december havi adatait az előírt határidőn túl felemelték és így a bolt dolgozói az eredeti terv szerint járó prémiumnak csak mintegy felét kaphatták meg. Ugyanennél a vállalatnál az alkalmazottak kérése ellenére sem gondoskodnak a vezetők arról, hogy lehetőség szerint min­denkit a lakóhelyéhez legközelebb eső boltban foglalkoztassa­nak. Annál is inkább figyelembe kellene venni ezt a kérést, mi­vel jórészben nőkről van szó. akikek munkájuk mellett meg háztartásukkal és sok esetben gyermekeik nevelésével is, fog- üalkozniok kell. _ Hosszú idő ótá húzódik már a kereskedelem területén a kis. úgynevezett egyszemélyes boltok dolgozói problémájának megoldása. Az ilyen boltokban általában — a napi nyolc óra he­lyett — 10—32 órát dolgoznak, s a nyitvatartási időn túl az ad­minisztrációs munkákat is el kell végezniük. Különösen szövet­kezeti vonalon érezhető ez a probléma. A jászárokszállási vasbolt vezetője pl. egyedül dolgozik, s bár a bolt havi százezer forin­tos forgalmat bonyolít le, még sem gondoskodnak arról, hogy se­gítséget kapjon, noha a forgalom után lehetőség lenne erre. Komoly hiányosságok vannak a szociális- és munkavédelmi felszerelések terén is. Általában hiányoznak a boltokból a folvó- vizes kézmosók, sok helyütt még szappan, vagy törülköző sin­csen. A legtöbb helyen nincsenek öltözők, de még öltözőszekré­nyek sem a dolgozók részére, s így azok a raktárban — falba, vagy a polcokba vert szögeken kénytelenek tartani ruhájukat. Az elmúlt hideg tél folyamán igen sok üzletben nem fű­töttek kályha, füstcső, vagy tüzelő hiánya miatt, s így fűtetlen, hideg boltban kellett ledolgozniok a napi munkaidőt a bolti be­osztottaknak. Olyan esetről is tudunk, mint ami Szajolban. a szö­vetkezeti boltoknál történt, hogy az alkalmazottak a saját pén­zükből vásároltak tüzelőt. Még ennél is súlyosabb eset történt Karcagon, ahol a földművesszövetkezet 10. számú zöldségboltja eladójának. Kun Zsiemondnénak megfagyott a lába. Mindezekből kitűnik, hogy a kereskedelmi dolgozók mun­kaikörülményeinek megjavítása érdekében még sok tennivaló van. Ezek nagyrésze olyan, amit egy-egy vezető a saját hatás­körében is p1 tudna intézni, ha nagyobb gondossággal és figye­lemmel foglalkozna velük. Fontos feladatai vannak ezen a téren a szakszervezetnek is. Sokkal harcosabban kell követelniük a munkavédelemre ho­zott határozatok, utasítások betartását, mert csak így teljesít­hetik feladataikat a dolgozók érdekeinek védelme terén. Ne nyu­godjanak bele, ha azt tapasztalják, hogy a vállalat nem javítja ki a hibákat, hanem forduljanak a felsőbb szervekhez. A keres­kedelmi vállalatok pártszervezeteinek is sokkal többet kell fog­lalkoztok a dolgozók problémáival. Támogassák jobban a szak- szervezeteket a dolgozók érdekvédelmével kapcsolatos munkájuk­ban. s ezenkívül fontos feladatuk az, — hiszen ezen keresztül is a kereskedelmi dolgozók megbecsülése jut kifejezésre — hogy az élenjárókat, példamutatókat a párt felé irányítsák. A kereskedelmi dolgozókkal való törődés, az e téren talál­ható hibák kiküszöbölése, — mind a vezetők, mind pedig a szak­szervezet munkájában — bizonyosan azt vonja maid maga után, hogy még jobb munkát végeznek majd a lakosság ellátásának megjavítása, s így a párt- és. kormányhatározatok megvalósí­tása érdekében. SOÖS ISTVÁN. MB. terv. pénzügyi és kér. előadója. Á PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE hiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniHiuiiitmumliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMii A Tisza Cipőgyár és a Pamutszövő élenjár, a szó noki Papírgyár lemaradt a kongresszusi versenyben Februárban kemény küzdelmet vívtak üzemeink a tervek teljesíté­séért. A hónap első felében ko­moly akadályokkal kellett meg- birkózniok a műszakiaknak és a munkásoknak. A kemény tél. a szállítási zavarok nem kis mér­tékben hátráltatták a munkát. Egyes üzemek nem tudtak még mindig beleilleszkedni a tervszerű energiagazdálkodás rendszerébe sem. Mindezek ellenére a kongresszu­si verseny hatalmas lendítőereje előrevitte a munkát azokban az üzemekben, ahol ió a szervezés, a versenynyilvánosság és a műszaki vezetőség nem alkuszik meg a nehézségekkel. A ,ió eredményt elérő üzemek kö­zött elsősorban a Tisza Cipőgyárat és a Mezőtúri Pamutszövőt kell megemlíteni. A Szövőgyár 111.4 százalékra teljesítette mennyiségi tervét a harmadik dekádban annak ellenére, hogv komoly gépállással is kellett számolniofc. A tervszerű­ség és a minőség egyaránt jó ebben az üzemben: egvik sem marad a 100 százalék alatt. A Tisza Cipőgyár is teljesítette mennyiségi tervét, az anyagbeszer­zési osztály példásan látta el fel­adatát s biztosította a verseny kö­vetelményeinek megfelelő anyag­mennyiséget. A dolgozók minőségi vállalásának teliesítése is szép eredményhez vezetett. Február második tíznapiában 86.1 százalék­ban első osztályú árut készítettek az üzemben. Az anyagkihasználásban is pél­damutató eredményeket értek cl az üzem legiobb szabászai, mint Gombás Imre. aki a vállalt 59.5 százalékos kihasználással szemben 60.2 százalékot ért el. vagy Borsi Balázs, aki 82.5 százalékról 83 százalékra emelte az anyagkihasz­nálást. Tíz nap alatt a csákózók 26.5 kg szegeskruppont takarítottak meg. Egyéb keményáruból is 59 kg maradt meg. Ezzel szemben egyes részlegeiméi nem. tudtak kijönni az anyagból. Lótükörbőrböl pl. 1268 Ft értékű anyaggal 2914 négy- zetdeciméter dull, boxszal túllépték az anyagnormát. Februárban is súlyos lemaradás­sal kellett számolnia a Mezőgazda- sági Gépgyárnak. Tervét csak 59.3 százalékban váltotta valóra 50.3 százalékos tervszerűséggel. A szol­noki Papírgyár is 55.1 százalékát teljesítette tervének. Ha az objek­tív okok miatti nehézségeket be­számítjuk is az üzem munkájá­ba, akkor is közel 8 százalékkal maradt el tervteljesítési kötelezett­ségétől. A munka jobb megszerve­zésén kívül a munkafegyelem te­rén is javítani valók vannak az üzemben. Februárban 45 nap esett ki igazolatlan hiányzás nratt a ter­melésből. Elmaradó üzemeink használiák ki a versenvadta lehetőségeket ter­vük teljesítésére s a negyedév vé­géig hátralévő időben pótolják hiányukat. Élenjáró üzemeink harcoljanak az élüzem címért. Teljesítsék be­csülettel kongresszusi vállalásukat. A kisújszállásiak nagy évfordulója Kisújszálláson nagy ünnep volt vasárnap. Az ottani dol­gozó parasztok három évvel ezelőtt léptek a nagyüzemi gazdál­kodás útjára. Ki ne emlékezne azokra a szép napokra. Hazánk népe épp úgy, mint most. akkor is a pártkongresszusra készült. Országszerte nagyszerűbbnél, nagyszerűbb munkafélajánlásck tör­téntek. s új munkahöstettek születtek. Turkeve. Karcag. Kisúj­szállás és Mezőtúr, a négy büszke kun város parasztsága pedig a legszebb üzenetet küldte a II. pártkongresszusra. Három év telt el azóta, s ezt. az . évfordulót ünnepelték most a kisújszál­lásiak. : A'1 kultúrotthonban délelőtt 10 óráig mintegy félezer ember jelent meg. A szomszédos városok kül­döttei is ott voltak. Megjelent az ünnepségen Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke. Dávid Ferenc, a Megyei Pártbizottság titkára. Ju­hász Imréné. a Megyei Tanács el­nöke, Lovas Lajos országgyűlési kép­viselő. Kossuth-díjas tsz elnök. Mártii Elek. a karcagi Táncsics tsz juhásza. Gaál Antal, a túrkevei Vö­rös Csillag termelőszövetkezet nö­vénytermelési brigádvezetőie. volt 18 holdas középparaszt, és még so­kan mások. Az ünnepi beszédet Herbály Já­nos elvtárs. a városi pártbizottság titkára tartotta. Három esztendő eredményeit s hibáit mondta el. Tényekkel igazolta a nagyüzemi gazdálkodás győzelmét. Újfajta és szebb lett a kisújszállásiak élete. Beszédéből érezni, a figyelő arco­kon pedig látni lehetett, hogy az, amit mond, valóság, s ez az ün­nepnap egy nagy család ünnepe Herbály elvtárs beszámolója után sokan szólaltak fel. Az emberek egyike-másika szin­te történelmet mondott, mikor az elmúlt három esztendőről beszélt. — Az életről egészen a felsza­badulásig nagyon keveset tudtam. Kulákok ették a zsírom. 1945-ben 9 ho/ld földet, mikor pedig az öre­gebbik fiam után beléptem a Pe­tőfi tsz-be, akkor a párttól igazi boldogságot kaptam. Jó az. hogy fiaim jövőjét is szépnek tudom. Jó bizony, mert tíz gyermek apja va­gyok. Kérdezem én. hány ilyen hozzám hasonló boldog ember ül ebben a teremben. Könnyű kiszá­mítani. mert akik itt vannak, vala­mennyien azok. — így beszélt az első felszólaló Nánási Illés, a Pe­tőfi tsz elnökhelyettese. Kiss Ist­ván. a Táncsics tsz Béke brigádjá­nak munkacsaoatvezetőie. hasonló­képpen úi. örömteli életéről szólt. Ö is ,és a felszólalók szinte kivé­tel nélkül megemlítették a decem­ber 19-i párt- és kormányhatáro­zatot. H. Kiss Erzsébet, a Táncsics tsz tagja, egyszerű szavakkal így vélekedett a határozatról. „Olyan, mint a szerető aoa segítsége.1’ A kisújszállásiak már megszok­ták: amikor a múltról, meg a je­lenről beszélnek, mindig a jövőről is szó esik. Vasárnapi ünnepükön az eddig elkövetett hibákat sem feledték el és valamennyi felszó­laló annak kijavítására. a (avaszi mezőgazdasági munkák gyors elvégzésére tett ígéretet. Farkas Sándor, a Petőfi tsz nö­vénytermelési brigádvezetőie el­mondta: — Három évvel ezelőtt kezdtem a tavasziároa iarovizálá- sát. E módszer alkalmazásaként a termésátlagot 240 kg-al növeltem. Az idén húsz hold iarovizált árpát vet brigádunk, hogy ilvmódon is segít­sük a többtermelést. Márta Margit a Dózsa termelőszövetkezet nevé­ben az őszi kalászosok fcitrágvá- zására tett ígéretet. Húsz holdon érett istállótrágyával erősítették meg a vetéseiket. Az elkövetkező napokban pedig Rétisót szórnak őszi kalászosaikra. Rajtuk kívül még igen sokan adtak számot fel­készültségükről. Tőrös István, az Ui Élet tsz tagja, ott az ünnepi ülé­sen fogadta meg. hogv termelőszö­vetkezetének tagjai április 4-ig földbe teszik az összes koratavaszi magvakat. Bejelentette, hogv elfo­gadják a Dózsa és az Adv terme­lőszövetkezet versenykihívását. Máté Sándor a gépállomás dol­gozója a traktorosok üzenetét tol­mácsolta. „Olyan munkát vég­zünk. hogy kalászosokból két mázsával, kapásokból három mázsával növel­jük termelőszövetkezeteink termés­átlagát. A vendégek közül is töb­ben felszólaltak, s a III. pártkon­gresszus tiszteletére versenykihívá­sok történtek. Az ünnepi ülés leg­szebb jelenete volt az. amikor Dobi István elvtárs 27 élenjáró szolnokmegvei mezőgazdasági dol­gozónak magas kitüntetést nyújtott át. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke beszélget id. Ulveczki Sán­dorral, a kisújszállási Sallai tsz munkaérdeméremmel kitüntetett tagjával. Kitüntetések a Nemzetközi Nőnap alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nemzetközi Nőnap alkal­mából a Szocialista Munkáért Érdemérmet adományozta Kulcsár Istvánnénak, a tiszafüredi Hámán Kató tsz elnökénk és Bachmer Fercncnének, a karcagi Szabadság tsz fejőnőjének. Furka István elvetette az árpát A kimmártoni járás községeiben is megindult a tavaszi munka. Sze­lvényen nyolc holdat szántottak fel idáig. Cserkeszőllő községben Fur­ka István egyénileg dolgozó paraszt, a pártkongresszus tiszteletére vál­lalást tett, hogy határidő előtt el­veti a tavaszi árpáját. Március 3-án befejezte az árpavetést. Példájukat többen követik a községben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom