Szolnok Megyei Néplap, 1954. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-30 / 75. szám

1934 március 30. SZOLN OKMEGY El NÉPLAP fi gazdálkodás színvonalának emelésével legyük fermelsszövelkezelemket a isméd forrásaivá A termelőszövetkezetek dolgozói­nak március 27-i országos tanács­kozásán, amelyet a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetősége és a Minisztertanács hívott össze, fel­szólalt többek között Nagy Imre elvtárs. a minisztertanács elnöke is. Beszédének részleteit, valamint Nátuly Lászlónak, a fegyverneki gépállomás vezetőagi;onómusának felszólalását az alábbiakban is­mertetjük. Nagy Imre elvtárs felszólalása a termelőszövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozásán A múlt ősszel lezajlott harmadik országos tanácskozás óta a mező- gazdasági termelést érintő nagyje­lentőségű esemény történt. Decem­berben megjelent a párt és a kor­mány határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről. E határozat a termelés olymérvű fellendítését célozza, amely megteremti a jó­módú életet, felvirágoztatja a me­zőgazdaságot, tovább szilárdítja a munkás-paraszt szövetséget. Ez a határozat a mezőgazdaság fejleszté­sének nagyszerű programmja, amelynek végrehajtása emeli a nö­vénytermelés és az állattenyésztés hozamát, növeli a parasztság jöve­delmét, emeli a dolgozó rétegek életszínvonalát. Bár a párt- és a kormányhatáro­zat az egész mezőgazdaság fejlesz­tésének általános programmja. an­nak megvalósításában kiemelkedő szerep jut a termelőszövetkezetek­nek és tagságuknak. A tavaszi nagy munkákban is ez a határozat szab­ja meg a tennivalókat a szövetke­zeti gazdálkodás számára. A me­zőgazdaság fejlesztéséről szóló párt­ós kormányhatározat megjelenése óta a mai országos tanácskozás az első alkalom arra, hogy szemlét tartsunk afölött: vájjon kellő­képpen, jól, gondosan felkészül­tek-e termelőszövetkezeteink a tavaszi munkára úgy, mint ahogy a határozat előírja és mint ahogyan a párt és a kor­mány elvárja a termelőszövet­kezetek vezetőségétől és tagsá­gától egyaránt. Az alacsony hozam, a gyomos föld, a leromlott jószág, a fe­gyelmezetlenség és a szegényes jövedelem összeegyeztethetetlen a szocialista szövetkezeti terme­léssel. Tisztelt értekezlet! A ml viszo­nyaink között a mezőgazdasági munka dandária általában a ta­vaszra esik. Az idén az elhúzódó tél és a késői tavasz csak fokozta azokat az amúgy is nagy követel­ményeket, amelyeket a mezőgazda sági termelés a dolgozókkal szem­ben támaszt. Ugyanazt a munkát rövidebb idő alatt kell elvégezni, jobb szervezésre, a határidők pon­tos betartására és szigorúbb mun­kafegyelemre van szükség. Ehhez járul mint fő követelmény, az ag­rotechnikai előírások betartása, a munka jó minősége, ami a jelenlegi viszonyok mellett fontosabb, mint bármikor volt. Mindennek meg­felelni persze nem könnyű, de meg lehet és meg is kell' felelni. Olyan erőforrások vannak a termelőszö­vetkezetekben, amelyek mégoly nagy termelési vagy szervezési fel­adatok megoldását is lehetővé te­szik. Az egyik ilyen kiapadhatatlan erőforrás a szövetkezeti demokrá­cia. A termelőszövetkezet olyan ter­melési forma, amelyben a tagok a szövetkezetnek nemcsak dolgozói, de egyben teljesjogú gazdái is. A szövetkezeti demokrácia szé­les kibontakoztatása a jó veze­tés biztosítéka a termelőszövet­kezeti gazdálkodásban, s a me­zőgazdasági határozat végrehaj­tásának nélkülözhetetlen felté­tele. A másik erőforrás az üzem nagy­ságában, a nagyüzemben rejlik, ab­ban, hogy a szakembereket, a gépi technikát és az agremómiai tudo­mányok vívmányait szélesebben le­het alkalmazni, s ezáltal ugyanaz a segítség sokkal hatékonyabb és eredményesebb a termelőszövetke­zeteikben, mint az egyéni gazdaság­ban. Hatalmas erőforrást jelent a kö­zös munka és a jó munkaszervezés. Nem kell bizonygatni, elvtársak, hogy például 200 ember együtt kö­zös erőfeszítéssel sokkal eredmé­nyesebb munkára képes, mint ugyanannyi ember külön-külön. Mindez adva van a mi termelő­szövetkezeti gazdálkodásunkban. A jó vezetéstől függ. hogy ezeket tényezőiket messzemenően haszno­sítsák a gazdálkodás fellendítésére Az eddiginél lényegesen na­gyobb erőfeszítésre van szük- , ség a szántásban mutatkozó nagy elmaradás behozására. Rendkívül fontos a traktorát ok­mány maximális kihasználása, két műszakban való -foglalkoztatása Ehelyett bizonyos húzódás tapasz­talható a gépi munkától és vonta t ottan halad a gépállomásokkal való szerződéskötés. Ez hátráltatja a munkálatok időben történő elvég­zését és növeli a munkatorlódást. Ilyen viszonyok között fokozot­tabban fennáll annak veszélye, hogy a sietés a munka minőségé­nek rovására megy. holott éppen az elvégzett munka minősége szin­te az egyetlen feltétele a termés- eredmények fokozásának. Ahol a gépi munka során az ag­rotechnikai szabályokat megsértik, az ilyen rossz munkát nem kell át­venni. Kétségtelen — és ez örven­detes —, hogy a gépállomások munkája lényegesen megjavult. Vi­szont komoly hiányosságok is elő­fordulnak, a termelőszövetkezetek vezetőségei azonban nem igen él­nek jogukkal, nem lépnek fel a rosszul végzett munka miatt. Temelőszövetíkezeteinknek foko­zott követelményeket kell támasz­tani sajátmagukkal. a vezetőséggel és a tagsággal szemben is. elsősor­ban a munka minősége, a termelési előírások, az agrotechnikai szabá­lyok betartása terén. Rosszul vég­zett felületes, hanyag munkát nem szabad átvenni. Újra el kell végez­tetni. E téren komoly lazaságok vannak még. Könnyelműen gazdái kodnak a munkaegységekkel. Gyak­ran összekapkodott, hanyag mun­káért is elszámolják és számos pél­da van arra. hogv aki rossz mun kát végez, többet keres, mint ; becsületes ember. A munkaegységgel úgy kell gazdálkodni, hogy vele a jó munkát serkentsék, a becsüle­tes munka díjazása legyen, s a hanyagok ne élőskcdhessenek a közösség rovására. Fokozottabb követelményeket kell támasztania minden termelőszövet­kezeti tagnak önmagával szemben is. A bő termés, a nagyobb jöve­delem több és jobb munkát kö­vetel. Gyümölcsöző, eredményes munka csak a tagok öntudatos fe gyelme alapján folyhat. A hiányos ságok talán ezen a téren a legna gyobbak szövetkezeti gazdaságunk ban és ezért itt van a legtöbb ten­nivaló. A szövetkezeti alapszabá­lyokban lefektetett elvek és rend­szabályok szigorú alkalmazása mel­lett a munkafegyelem megszilárdí­tásának leghatékonyabb és cél­ravezetőbb eszközé a tagok egyéni anyagi érdekeltségének messzemenő biztosítása a munka pontos és jó elvégzésében Feltétlenül meg kell ezt valósítani. Tisztelt értekezlet! A szövetkezeti i.0víi7pmi razHótkridásban igen fon­tos tényező a termelési terv. A vizsgálat azt mutatja, hogy számos helyen a mezőgazdaság fejlesztésé­ről szóló párt- és kormányhatározat célkitűzései és a termelési tervek nincsenek összhangban. A hiba a tervekben van, amelyek nem min­dig irányulnak a legnagyobb ered­mények elérésére, a lehetőségek legteljesebb kihasználására, nem mozgósítják a tagságot jobb és több munkára, beérik kisebb eredmé­nyekkel is. Bezzeg más a helyzet az elszámolásnál, az osztásnál, ami­kor bizony kevesebb munkával is többre tartanak igényt. A termelés tervezésénél a mező- gazdasági határozat feladatainak és a helyi adottságoknak összeegyez­tetéséből kell kiindulni azzal, hogy a lehető legtöbbet termeljenek. Ez az érdeke minden egyes termelőszö­vetkezeti tagnak is, a népgazdaság­nak is. Nátuly László, a feayverneki gépállomás vezető agronómma: Dobi elvtárs beszámolójában megemlítette, hegy a termelőszö­vetkezetek, egy része idegenkedik a gépi munkától. így volt ez a mi gépállomásunk körzetében is, de megmagyaráztuk a szövetkezeti ta­goknak a gépi munka alkalmazásá­nak előnyeit. Megmagyaráztuk pél­dául, hogy egy hold szántás fogaso­lása csak 2 kiló búzába kerül. Egy­némely szövetkezet, mint például nagykörűi Dózsa és Haladás, ele­inte semmi áron nem akart gépi munkára szerződést kötni. De ami­kor elbeszélgettünk velük, s meg­értették. hogy előnyösebb, ha gép­pel dolgoztatnak, nyomban meg­állapodtak a gépállomássá! es ne­hány nap t múlva még pótszerző­dést is kötöttek. Gépállomásunk körzetében 7 ter­melőszövetkezet és 17 termelőszö­vetkezeti csoport van. A tavaszi munka már javában halad a kör­nyékbeli egyéni parasztok és szö­vetkezetek földjén. A tavaszi búzát elvetettük s jól halad a többi ta­vaszi növény vetése is. Gépállomá­sunk tavaszi tervét eddig máir 50 százalékban teliesítette. A termelőszövetkezetek egyre jobban követelik az eke vagy tárcsa után a borona használatát A tárcsa után azonban nem mindig tudunk boronát akasztani, kevés van belőle a gépállomáson. Kap­tunk gyűrűs és síma hengert és még sok más talajművelő eszközt, csak éppen boronát nem. A borona egyszerű talajművelő szerszám, még sincs belőle elegendő. Most tavasz- szal. amikor már sürgős a gabona ápolása, nagy szükségünk lenne rá. várjuk, hogy küldjenek már végre hozzánk boronát is. A törökmiklósi mezőgazdasági gépgyár udvarán annyi elevátor 'sorakozik. hogy egyikre-másikra talán még két éven belül sem kerül sor. De nincs bo­rona. se henger. A felszólaló ezután az agrenő- musok feladatáról beszélt. — A szakembereket a termelő­szövetkezeti tagok örömmel fogad­ják, segítséget, eredményeket vár­nak tőlük — mondotta. — Tapasz­talatom szerint a termelőszövetke­zetekbe került agronómusok igye­keznek is. hogy megállják a helyü­ket. minél nagyobb segítséget ad­janak a szövetkezeti tagoknak ah­hoz hogy fáradozásukat bőségeseb­ben jutalmazza a föld. jobb legyen a termés, nagyobb a jövedelem. Mi. agronómusok azon leszünk, hogv a tavaszi szántás-vetés, a későbbiek során pedig a növényápolás és a termés betakarítása idejében meg­történjék. hogy teljes erőnkkel se­gítsük a termelőszövetkezetek meg­erősítését. a közös gazdálkodás fel­virágoztatását. A feladat nehéz, de szép, s öröm számunkra, hogv hoz­zájárulhatunk a Dárt és a kormány céljainak megvalósításához, a me- zőgazdasági termelés fellendítésé­hez — a dolgozó nép életszínvona­lának emeléséhez. Április 4-ig sokai- pótolnak elmaradásukból a Fűrészüzem dolgozói Nehezen indult ez az év. ta­lán még sosem voltunk így. mint most. A télen a Tiszába fagytak uszályaink, a vasúti szállítástól sem várhattunk sokat. Amíg el nem vo­nult a kemény tél, néha csak azért dolgoztunk, hogy dolgozzunk, szó sem volt arról, hogy a tervet is teljesítjük. — Eddig 8000 köbméterrel va­gyunk elmaradva. Ezt még év vé­géig is nehéz lesz pótolni — ma­gyarázza kevéssé bizakodóan Nagy András elvtárs, a szolnoki Fűrész­üzem művezetőié, amikor a munka felől érdeklődünk. — E hónap 12-én fogtunk tulaj­donképpen a rendszeres munkához Anyag érkezett. Azóta szépen hala­dunk s mindenkinek csali egv az óhaja — tegyék rendszeressé a szál­lítást. Van. amikor 12 vagon fát je­lentenek £ az utolsó napon derül ki. hogy nem a mi címünkre, hanem a Füríához érkezett a szállítmány. Néha arról kapunk értesítést, hogv 120 vagon van a vasútállomáson — s már azon spekulálunk, hogv hova rakiuk majd — végül kiderül, hosv egv. vagont sem iránvítanak belőle Szolnoknak. % Be de József keretfűrészes vé­kony, szikár ember, minden moz­dulatán meglátszik, hogy sokat dol­Besenyszögön szombaton este az ottani dolgozók kérésére ankétot tartott a Szolnckmegyei Nénlan. •A Néplap látogatása nagyon idő­szerű volt1' — mondta Szántó An­dor községi orvos. A tanácsháza ta­nácstermében megjelent dolgozó parasztok hasonló módon véleked­tek. „Lesz mondanivalónk, de sok- mindenre kíváncsiak is vagyunk." Beszédre nem is kellett biztatni senkit elmondták problémáikat és a hibákat. — Én már öreg vaavok. de sze­retnék még villany mellett dolgoz­ni—■ mondta többek között az első felszólaló id. Lados Pálné. Az a helyzet, ugyanis Besenyszögön van és még sincs villanv. Egyes utcák lakói már hosszú idő óta kérik a villany beszerelését. A beszerelés ellen az illetékes vállalatoknak nincs semmi kifogása, csali az a ké­rése. hogy az érdekelt dolgozók szerezzenek villanvkarót. A besenv- szögiek szereznének is. csak hát ahhoz fakivágási engedély kell. Azt pedig nem kantak. A földmüvssszövetkezet munkájáról Kiszelv János iárási tanácstag. Bálint Imre dolgozó paraszt. A. La­dos János. Szurmai Laios tanács­elnök és még többen a földműves­szövetkezetben lévő hanyag mun­káról beszéltek. Elmondták azt is. hogv a földek aranykorona értéké­nek megállapításával bai van. A földművesszövetkezetről szólva, mióta úi ügyvezető van. iavult ugvan az áruellátás. Még mindig előfordul azonban, hogv a vendég­lőben csupán azért nem lehet szó­davizet inni. mert az italbolt dől gozói méltóságon alulinak tartiák annak beszerzését. Az ankéton jelenlévő asszonyok mondták el: Itt a tavasz. Meszelni, csinosítani kell a lakásokat. Festé­ket azonban nem lehet kaoni. Sok­szor csak azért, mert a kiszolgálók nem akariák összekenni a kezüket így hát mit lehet csinálni. Három, négv asszenv összeadja az auto- busznénzt és Szolnokra megy vásá­rolni. ' — Boltjainkban csak a legdrá­gább szalámiféle kanható. Zsír szalonna nincs — mondta Bálipt Imre és Kiszelv János. Gondoskod­jon tehát az ügyvezető arról is. hogv legven. Ha a jászapáti föld- művesszövetkezet húscsarnokában tudnak árusítani húst és szalonnát, akkor Besenyszögön is megtehetik azt. A földeit aranykorona érléke A besenyszögiek évtizedes pro­blémája is szóbakerült ezen az an­kéton. A régi nagybirtokosok kis­embereknek adták bérletbe földjü­ket .s ezért állapították meg ma­gasan az aranykorona értéket. A bérletet ugyanis az aranykorona értéke után haitották be. Ez ré­gen volt. Joggal váriák tehát, hogv az évtizedes kérésüket sürgősen or­vosolják. Számtalan kérelem és sok pa­nasz ment már ebben az ügvben felsőbb tanácsszervekhez. Intéz­kedés azonban idáig még nem tör­tént. Helyes lenne végre napirendre tűzni a besenyszögi földek felérté­kelését. Kiszelv János saját és több dol­gozó paraszt társa panaszát mond­ta. ..Több föld után fizetjük a be­adást és az adót. mint amennvi a valóságban van. Nekem papíron négy hold 100 négyszögöl, valóság­ban pedig három hold földem van. A megyei tanács földbirtcfcrende- zési csoportjától kértem ügvem intézését. Levelem válaszra sem méltatták. Mikor pedig személye­sen felkerestem a csoportot, egy­szerűen kijelentették, hogv kérel­mem elveszett. Persze a mai napié semmit sem intéztek. A k'imgyin és a magénlulajdon védelme Danvi Máté. Lados Sándor, dr Szántó Andor és még ió páran a közvagyon valamint a magántulaj­don védelméről beszéltek. — Gondoskodjanak a biztonságos gazdálkodásunkról. Vonják szigo­rúan felelősségre a tolvajokat, a kártevőket. Nekem az ősszel egv hold kukoricám mások ' törték le. Azonnal jelentettem. A rendőrsé­gen felvették a jegyzőkönyvet, egv idő múlva azonban értesítettek, ihogy bejelentésem nem felel meg a valóságnak s ezzel az ügyemet elintézték. Hát az ilyen intézkedés­ből nem kérek — mondta Lados Sándor. — A falu határában legtöbb kút rossz. Azokra nem vigyázrfak. A földeken meg mindenki ott csinál utat, ahol neki tetszik. A traktoro­sok a dülőutakat teljes szélességé­ben felvágják. Ez nincs rendjén. A kártevőket, a bűnösöket büntessék. A rendőrség legyen éberebb, — vé­lekedtek többen. Ai aulobüsz és a váróterem Ezek mellett a főbb problémák mellett sok egyéb kérelem és pa nasz hangzott el. A jelenlévő 170 dolgozó egyhangúlag követelte az autóbusz menetrendjének a meg változtatását, s azt, hogy a busz a posta előtt is álljon meg. A posta­mester elmondta, hogy három esz­tendő óta kérik a MÁVAUT ve­zetőségét ezekre a dolgokra. Saj­nos, a MÁVAUT egyszerűen nem veszi figyelembe a besenyszögiek kérését. A MÁVAUT vezetői vegyenek annyi fáradtságot, hogy a község vezetőivel egyetértésben hallgassák meg és érvényesítsék a besenyszö­giek kívánságát. Az autóbuszról szólva felvetődött a váróterem kér dése. Ezt a községi tanács vezetői egy kis leleményességgel társadal­mi úton is megépíthetnék. Boltot és tejátvevő he yet Palotásra A besenyszögiek is nagyon szere­tik a kultúrát. Az ankéton mondták el, hogy időnként szívesen látná­nak egy-egy üzemi kultúrgárdát Drávutz József, a palotási állami gazdaság központjában bolthelyisé get és te j átvevő helyet kért. Ké­rése indokéit. Danyi Máté mondta el: „Remél jük. panaszaink és kéréseink olyan helyre kerülnek, ahol azokat or­vosolják." Danyi Máté szavait tart­sák szem előtt az illetékes szervek Annál is inkább, mert a besenyszö. gi ankét is igazolta a dolgozó pa rasztok párt és az állam iránti ra­gaszkodását és bizalmát. Szekulity Péter gozott életében. Most is csak egy percre mozdult el gépétől, ahogy a művezető odaszólította s ki is köti: — Nagyon sietek, csak egv pár percre érek rá. mert úi rönköt te­szünk be s most haladni kell. — Csak azt akarom kérdezni —< tudiátok-e tartani, amit Ígértetek? — Amit vállaltunk, álljuk is: 4 köbméterrel többet vágunk naponta terven felül. Ma is meglesz a 40— 45 köbméter, pedig vékony rönkkel dolgozunk. Az előírt 32 centiméte­res helyett 18—19 cm-esek — mu­tat az összerakott törzsekre. — Mi is. Hoksáriék. Hamziék,- meg Illésék is úgy egyeztünk meg. hogy 156-ról 175 köbméterre emel­jük a napi vágást s ebből minden keret 4—5 köbméter többletet vál­lal magára. Azt akarjuk, hogv fel- szabadulásunk ünnepére valamit pótoljunk a 8000 köbméterből. A keretfűrészeseken kívül sok múlik a rönktéri munkásokon is a terv teljesítésénél. Laios elvtárssal is vált egv-két szót a művezető eb­ben az ügvben. — Hát ti hogv gondoljátok? -- teszi fel neki a kérdési. — Mi is szívesebben dolgoznánk nagyobb törzsekkel. Ezekkel a „ki­csikkel" több a munka, viszont ke­vesebb a köbméter, nincs meg a százalék. Ezen azonban nem múl­hat. Mi kiszolgáljuk a kereteket úgy. hoev semmi fennakadás ne le­gven az április 4. előtti héten a verseny körül. POSTÁNKBÓL Március 29-én 45 levél érkezett szerkesztőségünkbe. A kongresszusi verseny eredményeiről egyaránt ír­nak mezőgazdasági és ipari dolgo­zóink. Erről számol be Cs. Farkas István Szolnokról, Győré Jánosné Tisza várkonyból, Füzesi József Jásziványról, Gulyás Mihály Sur­jánból, Gergely István Jászberény­ből. A tavaszi mezőgazdasági mun­kák állásáról Széles József Tisza­füredről, Gojsza János ‘ Jászapáti­ból, Sáfár Sándor Tiszaimréről ad hírt. Kovács Ferenc karcagi levele­zőnk arról ír, hogy városukban üzembe helyezték a vidéki városok legkorszerűbb sütőüzemét. „Megin­dult a fásítás iskolánkban" — írja Szádvári Margit Jászboldogházáról. Gyulai János Tiszaimréről boldo­gan számol be mátrafüredi üdülé­séről. Dr. Szebeni József Szolnok­ról a Járműjavító V. napközijének működéséről tájékoztat bennünket. Panaszuk eredményes intézéséért mondanak köszönetét: Szép Mi- hályné kunmártoni, Danyi Andrási szelevényi levélíróink. Különböző szervekhez kivizsgálásra küldött le­velekből 6 érkezett vissza. Kuczora Mária szolnoki, Sélley Erzsébet törökmiklósi, Simon Fe­renc jászandrási, ifj. Debreceni Imre tiszaföldvári, Sepsi István iászfelsőgyörgyi, Bordács Ferenc fegyverneki, Menyhárt József ná szolnoki, Antal Mária jászkisén, Bíró Kálmán szolnoki levélírónk panaszait megvizsgáljuk. A Szolnokmegyei Néplap besenyszögi ankétja

Next

/
Oldalképek
Tartalom