Szolnok Megyei Néplap, 1954. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-30 / 75. szám
1934 március 30. SZOLN OKMEGY El NÉPLAP fi gazdálkodás színvonalának emelésével legyük fermelsszövelkezelemket a isméd forrásaivá A termelőszövetkezetek dolgozóinak március 27-i országos tanácskozásán, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Minisztertanács hívott össze, felszólalt többek között Nagy Imre elvtárs. a minisztertanács elnöke is. Beszédének részleteit, valamint Nátuly Lászlónak, a fegyverneki gépállomás vezetőagi;onómusának felszólalását az alábbiakban ismertetjük. Nagy Imre elvtárs felszólalása a termelőszövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozásán A múlt ősszel lezajlott harmadik országos tanácskozás óta a mező- gazdasági termelést érintő nagyjelentőségű esemény történt. Decemberben megjelent a párt és a kormány határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről. E határozat a termelés olymérvű fellendítését célozza, amely megteremti a jómódú életet, felvirágoztatja a mezőgazdaságot, tovább szilárdítja a munkás-paraszt szövetséget. Ez a határozat a mezőgazdaság fejlesztésének nagyszerű programmja, amelynek végrehajtása emeli a növénytermelés és az állattenyésztés hozamát, növeli a parasztság jövedelmét, emeli a dolgozó rétegek életszínvonalát. Bár a párt- és a kormányhatározat az egész mezőgazdaság fejlesztésének általános programmja. annak megvalósításában kiemelkedő szerep jut a termelőszövetkezeteknek és tagságuknak. A tavaszi nagy munkákban is ez a határozat szabja meg a tennivalókat a szövetkezeti gazdálkodás számára. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló pártós kormányhatározat megjelenése óta a mai országos tanácskozás az első alkalom arra, hogy szemlét tartsunk afölött: vájjon kellőképpen, jól, gondosan felkészültek-e termelőszövetkezeteink a tavaszi munkára úgy, mint ahogy a határozat előírja és mint ahogyan a párt és a kormány elvárja a termelőszövetkezetek vezetőségétől és tagságától egyaránt. Az alacsony hozam, a gyomos föld, a leromlott jószág, a fegyelmezetlenség és a szegényes jövedelem összeegyeztethetetlen a szocialista szövetkezeti termeléssel. Tisztelt értekezlet! A ml viszonyaink között a mezőgazdasági munka dandária általában a tavaszra esik. Az idén az elhúzódó tél és a késői tavasz csak fokozta azokat az amúgy is nagy követelményeket, amelyeket a mezőgazda sági termelés a dolgozókkal szemben támaszt. Ugyanazt a munkát rövidebb idő alatt kell elvégezni, jobb szervezésre, a határidők pontos betartására és szigorúbb munkafegyelemre van szükség. Ehhez járul mint fő követelmény, az agrotechnikai előírások betartása, a munka jó minősége, ami a jelenlegi viszonyok mellett fontosabb, mint bármikor volt. Mindennek megfelelni persze nem könnyű, de meg lehet és meg is kell' felelni. Olyan erőforrások vannak a termelőszövetkezetekben, amelyek mégoly nagy termelési vagy szervezési feladatok megoldását is lehetővé teszik. Az egyik ilyen kiapadhatatlan erőforrás a szövetkezeti demokrácia. A termelőszövetkezet olyan termelési forma, amelyben a tagok a szövetkezetnek nemcsak dolgozói, de egyben teljesjogú gazdái is. A szövetkezeti demokrácia széles kibontakoztatása a jó vezetés biztosítéka a termelőszövetkezeti gazdálkodásban, s a mezőgazdasági határozat végrehajtásának nélkülözhetetlen feltétele. A másik erőforrás az üzem nagyságában, a nagyüzemben rejlik, abban, hogy a szakembereket, a gépi technikát és az agremómiai tudományok vívmányait szélesebben lehet alkalmazni, s ezáltal ugyanaz a segítség sokkal hatékonyabb és eredményesebb a termelőszövetkezeteikben, mint az egyéni gazdaságban. Hatalmas erőforrást jelent a közös munka és a jó munkaszervezés. Nem kell bizonygatni, elvtársak, hogy például 200 ember együtt közös erőfeszítéssel sokkal eredményesebb munkára képes, mint ugyanannyi ember külön-külön. Mindez adva van a mi termelőszövetkezeti gazdálkodásunkban. A jó vezetéstől függ. hogy ezeket tényezőiket messzemenően hasznosítsák a gazdálkodás fellendítésére Az eddiginél lényegesen nagyobb erőfeszítésre van szük- , ség a szántásban mutatkozó nagy elmaradás behozására. Rendkívül fontos a traktorát okmány maximális kihasználása, két műszakban való -foglalkoztatása Ehelyett bizonyos húzódás tapasztalható a gépi munkától és vonta t ottan halad a gépállomásokkal való szerződéskötés. Ez hátráltatja a munkálatok időben történő elvégzését és növeli a munkatorlódást. Ilyen viszonyok között fokozottabban fennáll annak veszélye, hogy a sietés a munka minőségének rovására megy. holott éppen az elvégzett munka minősége szinte az egyetlen feltétele a termés- eredmények fokozásának. Ahol a gépi munka során az agrotechnikai szabályokat megsértik, az ilyen rossz munkát nem kell átvenni. Kétségtelen — és ez örvendetes —, hogy a gépállomások munkája lényegesen megjavult. Viszont komoly hiányosságok is előfordulnak, a termelőszövetkezetek vezetőségei azonban nem igen élnek jogukkal, nem lépnek fel a rosszul végzett munka miatt. Temelőszövetíkezeteinknek fokozott követelményeket kell támasztani sajátmagukkal. a vezetőséggel és a tagsággal szemben is. elsősorban a munka minősége, a termelési előírások, az agrotechnikai szabályok betartása terén. Rosszul végzett felületes, hanyag munkát nem szabad átvenni. Újra el kell végeztetni. E téren komoly lazaságok vannak még. Könnyelműen gazdái kodnak a munkaegységekkel. Gyakran összekapkodott, hanyag munkáért is elszámolják és számos példa van arra. hogv aki rossz mun kát végez, többet keres, mint ; becsületes ember. A munkaegységgel úgy kell gazdálkodni, hogy vele a jó munkát serkentsék, a becsületes munka díjazása legyen, s a hanyagok ne élőskcdhessenek a közösség rovására. Fokozottabb követelményeket kell támasztania minden termelőszövetkezeti tagnak önmagával szemben is. A bő termés, a nagyobb jövedelem több és jobb munkát követel. Gyümölcsöző, eredményes munka csak a tagok öntudatos fe gyelme alapján folyhat. A hiányos ságok talán ezen a téren a legna gyobbak szövetkezeti gazdaságunk ban és ezért itt van a legtöbb tennivaló. A szövetkezeti alapszabályokban lefektetett elvek és rendszabályok szigorú alkalmazása mellett a munkafegyelem megszilárdításának leghatékonyabb és célravezetőbb eszközé a tagok egyéni anyagi érdekeltségének messzemenő biztosítása a munka pontos és jó elvégzésében Feltétlenül meg kell ezt valósítani. Tisztelt értekezlet! A szövetkezeti i.0víi7pmi razHótkridásban igen fontos tényező a termelési terv. A vizsgálat azt mutatja, hogy számos helyen a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat célkitűzései és a termelési tervek nincsenek összhangban. A hiba a tervekben van, amelyek nem mindig irányulnak a legnagyobb eredmények elérésére, a lehetőségek legteljesebb kihasználására, nem mozgósítják a tagságot jobb és több munkára, beérik kisebb eredményekkel is. Bezzeg más a helyzet az elszámolásnál, az osztásnál, amikor bizony kevesebb munkával is többre tartanak igényt. A termelés tervezésénél a mező- gazdasági határozat feladatainak és a helyi adottságoknak összeegyeztetéséből kell kiindulni azzal, hogy a lehető legtöbbet termeljenek. Ez az érdeke minden egyes termelőszövetkezeti tagnak is, a népgazdaságnak is. Nátuly László, a feayverneki gépállomás vezető agronómma: Dobi elvtárs beszámolójában megemlítette, hegy a termelőszövetkezetek, egy része idegenkedik a gépi munkától. így volt ez a mi gépállomásunk körzetében is, de megmagyaráztuk a szövetkezeti tagoknak a gépi munka alkalmazásának előnyeit. Megmagyaráztuk például, hogy egy hold szántás fogasolása csak 2 kiló búzába kerül. Egynémely szövetkezet, mint például nagykörűi Dózsa és Haladás, eleinte semmi áron nem akart gépi munkára szerződést kötni. De amikor elbeszélgettünk velük, s megértették. hogy előnyösebb, ha géppel dolgoztatnak, nyomban megállapodtak a gépállomássá! es nehány nap t múlva még pótszerződést is kötöttek. Gépállomásunk körzetében 7 termelőszövetkezet és 17 termelőszövetkezeti csoport van. A tavaszi munka már javában halad a környékbeli egyéni parasztok és szövetkezetek földjén. A tavaszi búzát elvetettük s jól halad a többi tavaszi növény vetése is. Gépállomásunk tavaszi tervét eddig máir 50 százalékban teliesítette. A termelőszövetkezetek egyre jobban követelik az eke vagy tárcsa után a borona használatát A tárcsa után azonban nem mindig tudunk boronát akasztani, kevés van belőle a gépállomáson. Kaptunk gyűrűs és síma hengert és még sok más talajművelő eszközt, csak éppen boronát nem. A borona egyszerű talajművelő szerszám, még sincs belőle elegendő. Most tavasz- szal. amikor már sürgős a gabona ápolása, nagy szükségünk lenne rá. várjuk, hogy küldjenek már végre hozzánk boronát is. A törökmiklósi mezőgazdasági gépgyár udvarán annyi elevátor 'sorakozik. hogy egyikre-másikra talán még két éven belül sem kerül sor. De nincs borona. se henger. A felszólaló ezután az agrenő- musok feladatáról beszélt. — A szakembereket a termelőszövetkezeti tagok örömmel fogadják, segítséget, eredményeket várnak tőlük — mondotta. — Tapasztalatom szerint a termelőszövetkezetekbe került agronómusok igyekeznek is. hogy megállják a helyüket. minél nagyobb segítséget adjanak a szövetkezeti tagoknak ahhoz hogy fáradozásukat bőségesebben jutalmazza a föld. jobb legyen a termés, nagyobb a jövedelem. Mi. agronómusok azon leszünk, hogv a tavaszi szántás-vetés, a későbbiek során pedig a növényápolás és a termés betakarítása idejében megtörténjék. hogy teljes erőnkkel segítsük a termelőszövetkezetek megerősítését. a közös gazdálkodás felvirágoztatását. A feladat nehéz, de szép, s öröm számunkra, hogv hozzájárulhatunk a Dárt és a kormány céljainak megvalósításához, a me- zőgazdasági termelés fellendítéséhez — a dolgozó nép életszínvonalának emeléséhez. Április 4-ig sokai- pótolnak elmaradásukból a Fűrészüzem dolgozói Nehezen indult ez az év. talán még sosem voltunk így. mint most. A télen a Tiszába fagytak uszályaink, a vasúti szállítástól sem várhattunk sokat. Amíg el nem vonult a kemény tél, néha csak azért dolgoztunk, hogy dolgozzunk, szó sem volt arról, hogy a tervet is teljesítjük. — Eddig 8000 köbméterrel vagyunk elmaradva. Ezt még év végéig is nehéz lesz pótolni — magyarázza kevéssé bizakodóan Nagy András elvtárs, a szolnoki Fűrészüzem művezetőié, amikor a munka felől érdeklődünk. — E hónap 12-én fogtunk tulajdonképpen a rendszeres munkához Anyag érkezett. Azóta szépen haladunk s mindenkinek csali egv az óhaja — tegyék rendszeressé a szállítást. Van. amikor 12 vagon fát jelentenek £ az utolsó napon derül ki. hogy nem a mi címünkre, hanem a Füríához érkezett a szállítmány. Néha arról kapunk értesítést, hogv 120 vagon van a vasútállomáson — s már azon spekulálunk, hogv hova rakiuk majd — végül kiderül, hosv egv. vagont sem iránvítanak belőle Szolnoknak. % Be de József keretfűrészes vékony, szikár ember, minden mozdulatán meglátszik, hogy sokat dolBesenyszögön szombaton este az ottani dolgozók kérésére ankétot tartott a Szolnckmegyei Nénlan. •A Néplap látogatása nagyon időszerű volt1' — mondta Szántó Andor községi orvos. A tanácsháza tanácstermében megjelent dolgozó parasztok hasonló módon vélekedtek. „Lesz mondanivalónk, de sok- mindenre kíváncsiak is vagyunk." Beszédre nem is kellett biztatni senkit elmondták problémáikat és a hibákat. — Én már öreg vaavok. de szeretnék még villany mellett dolgozni—■ mondta többek között az első felszólaló id. Lados Pálné. Az a helyzet, ugyanis Besenyszögön van és még sincs villanv. Egyes utcák lakói már hosszú idő óta kérik a villany beszerelését. A beszerelés ellen az illetékes vállalatoknak nincs semmi kifogása, csali az a kérése. hogy az érdekelt dolgozók szerezzenek villanvkarót. A besenv- szögiek szereznének is. csak hát ahhoz fakivágási engedély kell. Azt pedig nem kantak. A földmüvssszövetkezet munkájáról Kiszelv János iárási tanácstag. Bálint Imre dolgozó paraszt. A. Lados János. Szurmai Laios tanácselnök és még többen a földművesszövetkezetben lévő hanyag munkáról beszéltek. Elmondták azt is. hogv a földek aranykorona értékének megállapításával bai van. A földművesszövetkezetről szólva, mióta úi ügyvezető van. iavult ugvan az áruellátás. Még mindig előfordul azonban, hogv a vendéglőben csupán azért nem lehet szódavizet inni. mert az italbolt dől gozói méltóságon alulinak tartiák annak beszerzését. Az ankéton jelenlévő asszonyok mondták el: Itt a tavasz. Meszelni, csinosítani kell a lakásokat. Festéket azonban nem lehet kaoni. Sokszor csak azért, mert a kiszolgálók nem akariák összekenni a kezüket így hát mit lehet csinálni. Három, négv asszenv összeadja az auto- busznénzt és Szolnokra megy vásárolni. ' — Boltjainkban csak a legdrágább szalámiféle kanható. Zsír szalonna nincs — mondta Bálipt Imre és Kiszelv János. Gondoskodjon tehát az ügyvezető arról is. hogv legven. Ha a jászapáti föld- művesszövetkezet húscsarnokában tudnak árusítani húst és szalonnát, akkor Besenyszögön is megtehetik azt. A földeit aranykorona érléke A besenyszögiek évtizedes problémája is szóbakerült ezen az ankéton. A régi nagybirtokosok kisembereknek adták bérletbe földjüket .s ezért állapították meg magasan az aranykorona értéket. A bérletet ugyanis az aranykorona értéke után haitották be. Ez régen volt. Joggal váriák tehát, hogv az évtizedes kérésüket sürgősen orvosolják. Számtalan kérelem és sok panasz ment már ebben az ügvben felsőbb tanácsszervekhez. Intézkedés azonban idáig még nem történt. Helyes lenne végre napirendre tűzni a besenyszögi földek felértékelését. Kiszelv János saját és több dolgozó paraszt társa panaszát mondta. ..Több föld után fizetjük a beadást és az adót. mint amennvi a valóságban van. Nekem papíron négy hold 100 négyszögöl, valóságban pedig három hold földem van. A megyei tanács földbirtcfcrende- zési csoportjától kértem ügvem intézését. Levelem válaszra sem méltatták. Mikor pedig személyesen felkerestem a csoportot, egyszerűen kijelentették, hogv kérelmem elveszett. Persze a mai napié semmit sem intéztek. A k'imgyin és a magénlulajdon védelme Danvi Máté. Lados Sándor, dr Szántó Andor és még ió páran a közvagyon valamint a magántulajdon védelméről beszéltek. — Gondoskodjanak a biztonságos gazdálkodásunkról. Vonják szigorúan felelősségre a tolvajokat, a kártevőket. Nekem az ősszel egv hold kukoricám mások ' törték le. Azonnal jelentettem. A rendőrségen felvették a jegyzőkönyvet, egv idő múlva azonban értesítettek, ihogy bejelentésem nem felel meg a valóságnak s ezzel az ügyemet elintézték. Hát az ilyen intézkedésből nem kérek — mondta Lados Sándor. — A falu határában legtöbb kút rossz. Azokra nem vigyázrfak. A földeken meg mindenki ott csinál utat, ahol neki tetszik. A traktorosok a dülőutakat teljes szélességében felvágják. Ez nincs rendjén. A kártevőket, a bűnösöket büntessék. A rendőrség legyen éberebb, — vélekedtek többen. Ai aulobüsz és a váróterem Ezek mellett a főbb problémák mellett sok egyéb kérelem és pa nasz hangzott el. A jelenlévő 170 dolgozó egyhangúlag követelte az autóbusz menetrendjének a meg változtatását, s azt, hogy a busz a posta előtt is álljon meg. A postamester elmondta, hogy három esztendő óta kérik a MÁVAUT vezetőségét ezekre a dolgokra. Sajnos, a MÁVAUT egyszerűen nem veszi figyelembe a besenyszögiek kérését. A MÁVAUT vezetői vegyenek annyi fáradtságot, hogy a község vezetőivel egyetértésben hallgassák meg és érvényesítsék a besenyszögiek kívánságát. Az autóbuszról szólva felvetődött a váróterem kér dése. Ezt a községi tanács vezetői egy kis leleményességgel társadalmi úton is megépíthetnék. Boltot és tejátvevő he yet Palotásra A besenyszögiek is nagyon szeretik a kultúrát. Az ankéton mondták el, hogy időnként szívesen látnának egy-egy üzemi kultúrgárdát Drávutz József, a palotási állami gazdaság központjában bolthelyisé get és te j átvevő helyet kért. Kérése indokéit. Danyi Máté mondta el: „Remél jük. panaszaink és kéréseink olyan helyre kerülnek, ahol azokat orvosolják." Danyi Máté szavait tartsák szem előtt az illetékes szervek Annál is inkább, mert a besenyszö. gi ankét is igazolta a dolgozó pa rasztok párt és az állam iránti ragaszkodását és bizalmát. Szekulity Péter gozott életében. Most is csak egy percre mozdult el gépétől, ahogy a művezető odaszólította s ki is köti: — Nagyon sietek, csak egv pár percre érek rá. mert úi rönköt teszünk be s most haladni kell. — Csak azt akarom kérdezni —< tudiátok-e tartani, amit Ígértetek? — Amit vállaltunk, álljuk is: 4 köbméterrel többet vágunk naponta terven felül. Ma is meglesz a 40— 45 köbméter, pedig vékony rönkkel dolgozunk. Az előírt 32 centiméteres helyett 18—19 cm-esek — mutat az összerakott törzsekre. — Mi is. Hoksáriék. Hamziék,- meg Illésék is úgy egyeztünk meg. hogy 156-ról 175 köbméterre emeljük a napi vágást s ebből minden keret 4—5 köbméter többletet vállal magára. Azt akarjuk, hogv fel- szabadulásunk ünnepére valamit pótoljunk a 8000 köbméterből. A keretfűrészeseken kívül sok múlik a rönktéri munkásokon is a terv teljesítésénél. Laios elvtárssal is vált egv-két szót a művezető ebben az ügvben. — Hát ti hogv gondoljátok? -- teszi fel neki a kérdési. — Mi is szívesebben dolgoznánk nagyobb törzsekkel. Ezekkel a „kicsikkel" több a munka, viszont kevesebb a köbméter, nincs meg a százalék. Ezen azonban nem múlhat. Mi kiszolgáljuk a kereteket úgy. hoev semmi fennakadás ne legven az április 4. előtti héten a verseny körül. POSTÁNKBÓL Március 29-én 45 levél érkezett szerkesztőségünkbe. A kongresszusi verseny eredményeiről egyaránt írnak mezőgazdasági és ipari dolgozóink. Erről számol be Cs. Farkas István Szolnokról, Győré Jánosné Tisza várkonyból, Füzesi József Jásziványról, Gulyás Mihály Surjánból, Gergely István Jászberényből. A tavaszi mezőgazdasági munkák állásáról Széles József Tiszafüredről, Gojsza János ‘ Jászapátiból, Sáfár Sándor Tiszaimréről ad hírt. Kovács Ferenc karcagi levelezőnk arról ír, hogy városukban üzembe helyezték a vidéki városok legkorszerűbb sütőüzemét. „Megindult a fásítás iskolánkban" — írja Szádvári Margit Jászboldogházáról. Gyulai János Tiszaimréről boldogan számol be mátrafüredi üdüléséről. Dr. Szebeni József Szolnokról a Járműjavító V. napközijének működéséről tájékoztat bennünket. Panaszuk eredményes intézéséért mondanak köszönetét: Szép Mi- hályné kunmártoni, Danyi Andrási szelevényi levélíróink. Különböző szervekhez kivizsgálásra küldött levelekből 6 érkezett vissza. Kuczora Mária szolnoki, Sélley Erzsébet törökmiklósi, Simon Ferenc jászandrási, ifj. Debreceni Imre tiszaföldvári, Sepsi István iászfelsőgyörgyi, Bordács Ferenc fegyverneki, Menyhárt József ná szolnoki, Antal Mária jászkisén, Bíró Kálmán szolnoki levélírónk panaszait megvizsgáljuk. A Szolnokmegyei Néplap besenyszögi ankétja
